Egy gyönyörű, új udvar készült el, amely oszlopaival félig még a kastélyban található, azonban egy része már a szabad ég alatt terül el. Belső udvarnak is lehetne nevezni, azonban ez több annál, mert ez a Fénylő Lelkek Udvara. Egy kis boltíves ajtó nyílik erre a területre a folyosó végén, ki a rét egy részére. Ahogy átsétálsz a boltív alatt, egy szökőkutat pillanthatsz meg, melynek vize hihetetlenül tiszta, és az alján érmek találhatók. A szökőkút közepén egy bölcs varázslószobor üldögél, aki váratlan pillanatokban és helyzetekben szólal meg, végtelen tudásának igazságával árasztva el a diákokat, persze csupán a megsegítés szándékával. Egy pad is található a fal mentén, ahová leülve egy esős napon hallgathatod az andalító kopogást anélkül, hogy megáznál. Az oszlopok, melyek a kis udvart díszítik végig vannak futtatva rúnákkal, melyekből szintén nagy bölcsességek olvashatók ki, amennyiben valaki ért hozzájuk, és a megfejtésükhöz. Az egész helyiség nagyon impozáns, nyugtató hatású, még a víz is halkan csordogál csak a varázsló előre emelt pálcájából. A tégla mélybordó, ahogy mindenfelé, s a fedett rész alól kisétálva kis sövénykerítés vezet tovább a rétre.
|
|
|
Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Szerette volna, ha a végzős bálja tökéletes lett volna. Hogy a csodaszép ruhájában, a tökéletes frizurájával úgy emlékezzen rá, mint élete legszebb estéjére. Ehelyett alig várta, hogy a végzősök táncára sor kerüljön. Szerencsére az alkohol, amit a puncsba öntött magának, nem volt annyira sok, hogy befolyásolja a mozdulatait, de legalább valamennyire oldotta a benne keltett feszültséget. Aztán letáncolták a keringőt, Médi pedig kézen fogta Damit és véget vetett a bulinak. Legalábbis számukra. Jelenleg a fénylő lelkek udvarán ücsörögnek a kihozott italaik társaságában és a csillagokat figyelik. Legalábbis a lány. - Szerintem ezzel a ma estével letudtuk a kötelező bálokat - szólal meg pár percnyi teljes csendet követően. Fejét sóhajtva a fiú vállára hajtja, poharát az övéhez koccintja. - Arra, hogy túléltük. Mármint én, te láthatóan élvezted - piszkálódik, hisz ismeri a barátját. Önszántából nem bájolgott volna fűzőben a bálon. Ezt még talán hízelgésnek is venné, ha nem tudná, hogy miképp venné ki magát a családjuknál, ha Dami nemet mondana a kísérő szerepére.
|
|
|
Radetzky Médi Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő offline RPG hsz: 187 Összes hsz: 414
|
Írta: 2022. február 1. 07:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843045#post843045][b]Radetzky Médi - 2022.02.01. 07:40[/b][/url] Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Szerette volna, ha a végzős bálja tökéletes lett volna. Hogy a csodaszép ruhájában, a tökéletes frizurájával úgy emlékezzen rá, mint élete legszebb estéjére. Ehelyett alig várta, hogy a végzősök táncára sor kerüljön. Szerencsére az alkohol, amit a puncsba öntött magának, nem volt annyira sok, hogy befolyásolja a mozdulatait, de legalább valamennyire oldotta a benne keltett feszültséget. Aztán letáncolták a keringőt, Médi pedig kézen fogta Damit és véget vetett a bulinak. Legalábbis számukra. Jelenleg a fénylő lelkek udvarán ücsörögnek a kihozott italaik társaságában és a csillagokat figyelik. Legalábbis a lány. - Szerintem ezzel a ma estével letudtuk a kötelező bálokat - szólal meg pár percnyi teljes csendet követően. Fejét sóhajtva a fiú vállára hajtja, poharát az övéhez koccintja. - Arra, hogy túléltük. Mármint én, te láthatóan élvezted - piszkálódik, hisz ismeri a barátját. Önszántából nem bájolgott volna fűzőben a bálon. Ezt még talán hízelgésnek is venné, ha nem tudná, hogy miképp venné ki magát a családjuknál, ha Dami nemet mondana a kísérő szerepére.
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 217 Összes hsz: 323
|
Írta: 2022. február 1. 20:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843052#post843052][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.02.01. 20:55[/b][/url] MédiEgy pillanatig sem tiltakozott a távozás ellen, amikor alkalmuk nyílt meglépni - bár elővigyázatosságból eleve bevett fájdalomcsillapítót, a beszéd, a tömeg és a zaj magukban lefárasztják. Az udvar, amit Médi kinézett, pont ezért szimpatikus: elhagyatott, csendes, legfeljebb a szökőkút locsog magának halkan. Lehuppan, habozás nélkül dőlve öltönyében a falnak és hagyja, hogy letelepedjen rájuk a némaság. Valamit hümmög egyetértése jeleként, s az sem zavarja, hogy Médi fejtámasznak használja; azonban a piszkálódásnál hallható, amint a szemét forgatja.* - Nnna elég,-*ezzel a lendülettel kikapja Médi kezéből a poharat. Lehajol, a pad alá állítja a sajátjával együtt, majd nemes egyszerűséggel felpattan mielőtt még a lány menekülőre foghatná, két kezénél fogva felhúzza. Mire kettőt pislogna, Médi már szabályos táncfogásban találja magát és akarja vagy sem, lépnie kell, ahogy Dami elindul. A Gran Vals dallamát dúdolja, miközben szabályos keringőlépésekkel vezeti körbe a szökőkút körül a szőkét. A lendület és a határozottság is meglepő mozdulataiban, főleg annak fényében, hogy ha csak teheti, kibújik a tánc alól - ehhez képest most lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyez. Ritkán érezni, még mindig mennyi szilaj erő van benne, milyen könnyen ide vagy oda tudná tenni Médit, ha akarná. A tánc nem szép, messziről sem elegáns, sőt, ha a lány szájal, akkor még fel is rúgja a szabályokat - kacsójánál fogva addig pörgeti tengelye körül, amíg el nem szédül. Feltett szándéka addig folytatni ezt, amíg a másik végleg - de legalább az estére - fel nem hagy a panaszkodással.
|
|
|
|
Radetzky Médi Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő offline RPG hsz: 187 Összes hsz: 414
|
Írta: 2022. február 24. 06:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=843810#post843810][b]Radetzky Médi - 2022.02.24. 06:37[/b][/url] Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Meglepetten pislog a fiúra, nem várt ilyen heves reakciót. Elneveti magát, mikor felhúzza és táncra fogja. Lépked, ahogy a másik irányítja és az este folyamán talán először mosolyog úgy igazán szívből. Nem készült erre fel, de nagyon is tetszik neki ez a Damien, aki úgy irányítja, ahogy azt kell. Kicsit bénák, kicsit be vannak csiccsentve - legalábbis Médi biztosan -, ellenben ez most senkit sem érdekel. Ketten vannak az egész udvaron és a dallam, amit a fiú dúdol. - El fogok szédülni - jegyzi meg kuncogva. Jó a kedve. Igazság szerint ő az, aki mellett a legtöbbször jó a kedve annak ellenére is, hogy nem feltétlenül saját akaratukból kerültek össze. Pörög-forog, ahogy azt kell, aztán egyszercsak elakad a ruhája a pad szélében és összeakadnak a lábai. Ha Dami nem tartja meg, még talán orra is esik. - A csudába - mormolja, mikor az estélyire néz és azon egy apró lyuk jelzi, bizony ezt a lépést most elnagyolta. Legalább nem a cipője sarka akadt bele.
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 217 Összes hsz: 323
|
Írta: 2022. április 28. 22:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846056#post846056][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.04.28. 22:15[/b][/url] MédiMég épp idében reagál, hogy legyen módja a lány dereka alá nyúlni és megtartani - az egyensúlya nem egy életbiztosítás, főleg nem spiccesen, valahogy mégis elkerüli, hogy mindketten a szökőkútban kössenek ki. Hősies erőfeszítése persze észrevétlen marad, mert a ruha, már megint a ruha. A szeme összeszűkül, amint Médi a parányi szakadáson sopánkodik, jóformán megfeledkezve Dami létezéséről. Egy része legszívesebben elengedné a lányt, hogy a gravitáció tegye rendbe a fontossági listáját; egy másik viszont pontosan emlékszik olyan apróságokra, amikkel sokkal effektívebb megtorlást tudna. Az alkohol és az este engedték, hogy javarészt visszacsússzon évekkel ezelőtti állapotába és ebben a pillanatban a legkevésbé sincsenek kételyei vagy töpreng az egész következményén. Hirtelen hajol előre, azzal a szándékkal, hogy megcsókolja Médit - a mozdulat lendülete és balszerencséje azonban azt eredményezik, hogy most ő veszti egyensúlyát. Illetve egyensúlyukat... Kizárólag a kviddiccses reflexeknek köszönheti, hogy a zuhanástól adrenalinlöketet kapva még időben tud úgy nyúlni-botlani, hogy Médi ne üsse be a fejét. A térdeibe és karjaiba nyilalló éles fájdalom valamennyire kijózanítja, tompa, morduló nyögéssel tűri. Fuck.* - J-jjól v-v-v-vagy?-*Kérdezi automatikusan, ahogy kihúzza kezét a tarkója alól és megpróbál feltápászkodni, csak hogy lefagyjon, amint tudatosul benne helyzetük és előbbi kísérlete.
|
|
|
|
Radetzky Médi Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő offline RPG hsz: 187 Összes hsz: 414
|
Írta: 2022. május 5. 20:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846188#post846188][b]Radetzky Médi - 2022.05.05. 20:35[/b][/url] Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Szomorú a ruha miatt, nem is igazán érdekli jelen pillanatban más. Még arról is eltereli a figyelmét ez az apró kellemetlenség, hogy egyébként egy egészen tökéletesnek mondható, mesébe illő jelenetbe csöppent. Mert ha az ő életük egy mese lenne, ez bizony a varázslatos este lenne, amikor a hullámvölgyek végül csúcsra érnek, az alkohol kellemesen melegíti a főhősöket és az estét elégedetten zárják. Persze az ő meséjük soha nem ennyire kiszámítható. Soha nem látják előre az eseményeket. Ahogy azt sem gondolta volna előre, hogy ma este majd meg akarják csókolni. Vagy hogy pont Ő fogja megcsókolni. Legalábbis próbálkozik meg vele, hogy aztán a szőkeségre a frászt hozza azzal, hogy eltanyálnak a kemény betonon. - Jaj! - nyekken hirtelen, de egyébként nem üti meg semmijét. Dami felfogja a fejének koppanását, a ruha pedig a csontjainak erős csapódását a földhöz. Hallja a kérdést, de nem tud válaszolni. Más esetben megkérdezné, ő jól van-e, be kell-e kötnie valamijét és a többi. Ebben a helyzetben csak egy valamire bír gondolni. Az okára annak, miért is kötöttek ki itt, szinte egymáson. Furcsa, bizsergős érzése van a gyomrában és a szíve is olyan furcsán ver. Az eséstől lenne? Nem. Kiszabadítja jobb kezét, a fiú tarkójára csúsztatja, majd felemeli a fejét azzal a céllal, hogy most ő próbálja meg azt a csókot. Persze világos, nem ők lennének, ha Damien nem éppen abban a pillanatban fordítaná el a fejét oldalra, így a csók helyett Médi egy cuppanós puszit ad egyenesen a fülébe. Micsoda romantika.
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 217 Összes hsz: 323
|
Írta: 2022. május 5. 23:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846204#post846204][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.05.05. 23:15[/b][/url] MédiA szíve a torkában dobog, az érzés mégis inkább émelyítő, semmint a közhelyes pillangók repkedése. Ha tudna, elsápadna, amint az este kellemes nosztalgiája azonnal szertefoszlik, mert a fájdalom eléggé fejbekólintotta ahhoz, hogy tisztán lássa a vonalat, amit majdnem átlépett. Mert nem riadt vissza a fizikai erőszaktól, sem a verbálistól - sőt, ez utóbbiban élvezetét lelte. Az ujja köré csavarni másokat, túljárni az eszükön, elismerésük vagy csodálatuk tárgyává válni, miközben a hátuk mögött mélységesen lenézi őket majdnem ugyanolyan jóleső volt, mint amikor szavainak maró vitriolját vagy nyers, marcangoló élét leplezetlenül márthatta valakibe. De soha, soha nem élt vissza a testiséggel. Alantas dolog, ráadásul látott már tükröt és kortársaihoz mérten jelentős hátránnyal indult volna. A bál alatt mégis akadálytalanul csusszant vissza évekkel ezelőtti énjébe, amit felbosszantott, hogy egy rühös darab anyag ennyire fontos lehet. Az ő jelenlétében. S mi mással büntethetett volna emlékezetesebben, mint hogy megfosztja Médit az első csókjától? Amiről pontosan tudja, mennyire vágyik és álmodozik róla? Felfordult magától a gyomra. Médi ugyanakkor szinte megbűvölten nézi, s a tarkójához nyúl. Olvadósan nyúlik a pillanat, minden szilánknyi idővel hosszabbra - ez is az adrenalin, ismerős érzés. A karikára lövés másodperce, amikor kiegyenesedik és keze elengedi a seprűt, a villanás, ami alatt döntenie kell, hogyan és hova lódítja a labdát. Elfordítja a fejét, a csók pedig roppant kellemetlenül mintha a dobhártyáját akarná behorpasztani. Érdekes elképzelései vannak egyeseknek.
|
|
|
|
Radetzky Médi Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő offline RPG hsz: 187 Összes hsz: 414
|
Írta: 2022. május 17. 07:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846519#post846519][b]Radetzky Médi - 2022.05.17. 07:58[/b][/url] Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Elvarázsolt kis hercegnő ő a meséből, hisz még mindig a királyfiban, aki kimenti az életéből és világgá mennek majd. Most mégis egy morbid valóságban létezik, ahol a kábult feje elhiszi, hogy ez egy jó ötlet. Talán mert azt hinné, Damien nem tenne ilyet, nem élne vissza a helyzetével. Nem vele szemben. Hisz barátok. Cinkosok. Ahogy ajkai a fiú füléhez érnek, a fejében mintha felvillannának a fények és a közönség most rajta nevetve. Ilyen rossz produkciót még nem láttak, Médi pedig le akarja húzni a függönyt. Egyáltalán mit gondolt? Felfordul a gyomra a helyzettől, a zavarodottságtól és arcába szökik a vér, hófehér bőre halvány rózsás árnyalatot vesz fel. - Hányingerem van. Menjünk haza - mondja ki halkan azt a két gondolatot, ami a fejében tiszta. Haza akar menni, le akarja venni ezt a ruhát és le akarja mosni magáról a kellemetlen, cikis helyzetet, majd az ágyába akar bújni. Reméli, hogy a hányinger hamarabb elmúlik, mint ez a túl hosszúra nyúlt pillanat. - Soha többet nem iszom alkoholt - motyogja még hozzá egy halk sóhaj kíséretében. Ezt talán már megígérte? Az alkohol nincs rájuk jó hatással. Mindig történik valami és általában nem jó a vége.
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
offline RPG hsz: 217 Összes hsz: 323
|
Írta: 2022. május 21. 22:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846625#post846625][b]Damien Sebastian Felagund - 2022.05.21. 22:17[/b][/url] MédiRengeteg dolog van, amiről sosem beszél, s ezek közt néhány olyan, amiről nemhogy a lánynak, de magának is alig-alig vall be. Mert visszataszító, amit hallgatásának falai mögé rejt, s ugyanúgy nincs rá mentség, mint az iménti szándékára. Maga a bűntudat elég újszerű, bármilyen borzasztó is ennek ténye. Még jóval azután, hogy eljött - mit jött, menekült - a Durmstrangból, főként düh tombolt benne, az elszenvedett megaláztatás és vélt igazságtalanság miatt. Megmagyarázható? Igen. Érthető? Valószínűleg. De ettől nem feltétlenül megbocsátható. Igyekszik a lehető kegkörültekintőbben oldalazni, hogy talpra kecmergése ne fenyegessen újabb eséssel vagy kínos közelséggel. Egy alig hallható hümmögéssel jelzi csak, hogy hallotta a javaslatot és egyetért. Amint idétlen zsiráfborjúhoz hasonló módon végre biztosan áll lábain, tétován és óvatosan előre hajol, hogy a kezét nyújtsa. Médinek semmi oka elfogadni, mégis hajlandó belekapaszkodni, ígyfelhúzza a földről. Aztán állnak, mintha egyikük se igazán tudná, merre az arra. Nem tudja, ezek után hazakísérje-e. Elkapja a lány csuklóját, tőle szokatlanul puha mozdulattal és szinte azonnal el is engedi, ügyetlen mozdulattal keresve a helyét. A tenyere hidegen nyirkos, s közelről a homlokán is veríték csillan. Makacsul újra és újra megrázza a fejét, hiába szédül meg tőle, s láthatóan mondani próbál valamit, de a szavak nem állnak össze. Frusztrált, artikulálatlan hangot hallat, káromkodástól megfosztva, többször saját lábába boxolva.* - N-n-n-nem... a t-t-t-tt-te... hi-hi-hhh-b-b-bád...-*nyögi ki lassan, ökölbe szoruló kezekkel. Aztán megfordul és megindul, be-bevárva Médit, de ha a másik nem akar, nem kell hozzá szólnia. Csak ott van, hogy ne egyedül vágjon át a faluig.
|
|
|
|
Radetzky Médi Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő offline RPG hsz: 187 Összes hsz: 414
|
Írta: 2022. május 27. 19:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=25&post=846878#post846878][b]Radetzky Médi - 2022.05.27. 19:53[/b][/url] Damiimádott ruhájaa bálról elszabadulva Egyre furább és furább szituációkba keverik saját magukat, és ezzel van, hogy nem törődik, van, hogy napokig rágja magát rajtuk. Megint átfut a gondolatain, hogy itt az alkalom, a mestertanonc képzést nem itt kellene megkezdenie, hanem külföldön, Amerikában, ahol tavaly eltöltötte a nyarat. Időt nyerne, hogy átgondolja a saját érzéseit nem csak Damival kapcsolatban, hanem az egész világgal, a saját lényével kapcsolatban is. Hagyja, hogy felsegítse. Hagyja, hogy megfogja, hogy elmondja, nem az ő hibája, mire megrándul a szája sarka és felhorkant. Még jó, hogy nem az ő hibája. Azonban őt sem okolja. Maximum saját magát amiatt, mert hagyta, hogy az alkohol vezérelje butácska gondolatait. Megrázza a fejét, összehúzza magán a kendőt és elindul a fiú mellett vissza a faluba. Haza. Minden lépésével közelebb kerül azokhoz a gondolataihoz, amelyek most a fejében járnak. Nem fog tudni aludni. Festeni fog, megint összefestékezi a pizsamáját, amiért aztán az anyukája leszidja és azt mondja, "apád venne egy újat...én nem fogok, Médi, tudod miért? Hogy megtanuld, meg kell becsülni amid van." De ő megbecsüli. Azt az embert is megbecsüli, aki most mellette sétál. És fordítva?A házukhoz érve elbúcsúzik Damitól, még meg is köszöni az estét és nyom egy puszit az arcára, mintha mi sem történt volna. Korai, feltűnik ez a családnak is, mire olyan folyékonyan hazudja, hogy evett valami bájitalos ételt a bálon, amitől rosszul lett, hogy nem csak elhiszik neki, de még meg is sajnálják a szegény pici Médit. // //
|
|
|
|