Evelin, s a táncórák
surranóm

---

 
 Egy csöpke késéssel, de a fiú megékezik a helyszínre, ahol a lányt várhatja meg, hogy elkezdhessék az órákat. A fiú leül egy oszlop tövébe, és lerakja maga mellé a kellő kiegészítőket. Mondhatni szoros nadrágban van, melyet csak erre a célra alkalmaz, hiszen ha szoros a nadrág, nehezebb mozogni, így több erőt kell beleadni. Kissé erősítő jelleg.
 Most otthon hagyta az iskolai talárt, hiszen itt úgysem menne vele semmire. Reméli a lány is így fog tenni. Inkább felölti tánccipőjét, és lábszármelegítőjét, hogy elkezdhessen bemelegíteni. Egy kis nyújtózás, és minden egyéb. Majd ha megjön Evelin is, akkor valódi tanulás veheti majd kezdetét, de még csak egy kis nosztalgia következik a fiú számára. Hamarosan el is kezdheti magát a táncot. Fel is áll, ugrál egy párat, majd jobbra indul meg sasszézáshoz hasonló mozdulattal, és előre teszi bal lábát. Visszafele ugyanez, csak balra indul, és jobb lábát hátra helyezi. Örömmel veszi, hogy még mindig formában van.

Evelin, s a táncórák
surranóm

---

 
 Egy csöpke késéssel, de a fiú megékezik a helyszínre, ahol a lányt várhatja meg, hogy elkezdhessék az órákat. A fiú leül egy oszlop tövébe, és lerakja maga mellé a kellő kiegészítőket. Mondhatni szoros nadrágban van, melyet csak erre a célra alkalmaz, hiszen ha szoros a nadrág, nehezebb mozogni, így több erőt kell beleadni. Kissé erősítő jelleg.
 Most otthon hagyta az iskolai talárt, hiszen itt úgysem menne vele semmire. Reméli a lány is így fog tenni. Inkább felölti tánccipőjét, és lábszármelegítőjét, hogy elkezdhessen bemelegíteni. Egy kis nyújtózás, és minden egyéb. Majd ha megjön Evelin is, akkor valódi tanulás veheti majd kezdetét, de még csak egy kis nosztalgia következik a fiú számára. Hamarosan el is kezdheti magát a táncot. Fel is áll, ugrál egy párat, majd jobbra indul meg sasszézáshoz hasonló mozdulattal, és előre teszi bal lábát. Visszafele ugyanez, csak balra indul, és jobb lábát hátra helyezi. Örömmel veszi, hogy még mindig formában van.

Mathias

Megérkeztem a helyszínre egy csöppnyi késéssel, talán egy kicsit füllentek, sok késéssel. Már a végén futnom kellett, mert akkor most sem lennék itt. Már alig vártam ezt a napot, mert ma lesz az első táncórám. Valószínű, sőt biztos, hogy ehhez is bénának fogok bizonyulni, elsőre biztosan. Remélem Mathias türelmes lesz hozzám és a lábai kőből vannak, mert biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb, ha nem figyel, megtaposom. Amikor odaértem meg is láttam Mathiast, egyből le is lassítottam, mert ha nem teszem, bizonyára neki is megyek. Kikerültem a fiút és leültem az egyik padra. Próbáltam levegőért kapkodni, amikor rendbe jöttem meg is szólaltam.
- Szia, remélem nem késtem.
Vettem még egy nagy levegőt és folytattam.
- Apropó, remélem bemelegítettél, mert én igen.
Ezzel lehet egy kicsit viccelődni akartam, bizonyára a tudatalattim gondolta, hogy közöljem a tényeket. Ne várja azt, hogy még egyszer bemelegítek, így is lesz olyan izomlázam estére, hogy fel sem tudok majd állni, de még jól vagyok.
- Mikor kezdünk hozzá?
Kíváncsiskodtam a fiúra nézve, ha most sem néz elmebetegnek, az már furcsa lenne. Akkor jutott eszembe valami a legutóbbi beszélgetésünkkel kapcsolatban.
- Ha nem zavar tanítás közben feltennék pár kérdést, legutóbb olyan gyorsan elrohantál, nem volt időm megkérdezni.
Lehet, hogy a kérdéseimtől menekülőre fogja, mint minden normális ember, de ezt még ki tudja. Lehet hogy úgy kedvel ahogy vagyok, ezt nagyon remélem.

Evelin

---

 Még mielőtt elkezdenék a fiú még egy kis bemelegítésre intené a lányt, méghozzá a helyes módszerrel. Feláll s odaáll a lány el. A mozdulatsor egyszerű. Összezárja a lábait, és elkezdi. Először a bal lábáról veszi le a testsúlyát, s  áthelyezi a másik tartólábra. Majd fordítva. Közben végig arrafele mozgaja csípőjét, amerre az egyenes, tartó, testsúlyt birtokló láb van. Így egy egységes ritmusú alap jön ki. Ezt ütemesen csinálja. Először két átlagsebességűt, majd három gyorsat. Megint kettőt, megint hármat, és így tovább.
- Ez a cha-cha-cha alapozása. Amely során belerázódunk a ritmusba, szóval figyelj, majd csináld utánam. 1-2 - Mondja a két lassú súlyáthelyezésre. - 1-2-3 - Mondja a három ugyanilyenre. 1-2. 1-2-3. 1-2. 1-2-3. Csináld utánam, illetve velem.- Mondja, majd maga mellé állítja.
- Persze, tegyél fel kérdéseket így az elején, mert aztán már nem lesz idő. - Mondja, majd beköti cipőfűzőit, és hagyja, hogy a lány egydül gyakorolhasson.

Mathias

Bevallom; egy kicsit elfáradtam, nem volt kedvem felkelni sem a padról. Először csak figyeltem ahogyan a fiú bemelegít, vagyis pontosabban egy kicsit elkalandoztam a fák irányába, ott voltak a madárkáim. Milyen kár, hogy most nem adhatok nekik eleséget, pedig van nálam, mint mindig. Biztosan úgy van, ahogyan a fiú mondja, de akkor már az alapok is bonyolultak. Amikor már elmagyarázta én fel sem akartam kelni, de maga mellé állított. Onnan már nincs visszaút, meg eleve azért vagyok itt hogy tanuljak. Vettem egy nagy levegőt és hozzákezdtem a gyakorlathoz. Én magamban mondtam az ütemet, nekem úgy egyszerűbb. Sikerült pont azt csinálnom, mint a fiú, csak nem vagyok olyan béna, de mi lesz ezután? Még mindig nem vennék rá mérget, hogy nem taposom meg a lábát. Hamar be is fejeztem a gyakorlatot.
- Nos, így jó lesz?
Ahogy kimondtam az apró kérdésemet, helyet is foglaltam megint a padon, nem bírtam megállni, hogy a madaraimnak ne adjak enni. Tőlünk kicsit távolabbra eldobtam néhány magot, egyből ott is volt az összes. Utána volt pár tény, amit tisztáznom kellett.
- Ezeket a madárkákat gyakran etetem, ha találkozok velük, már pár napja nem adtam nekik és most muszáj volt, még a végén lefogynak.
A mondatomat inkább mondtam a madaraknak, mint a fiúnak. A végére viszont ránéztem és rámosolyogtam.
- Apropó, ugye eleget melegítettünk már? Mert nekem már elég volt.
Megismerheti a különösen lusta oldalamat. Valamikor inkább hasonlítok egy öregasszonyra, mint magamra, de még nem hallott mindent. Az egyik régi tanárom mindig azt mondta, hogy nyavalygásból ötös vagyok, meg azt is, hogy rosszabb vagyok, mint egy öregasszony. Még egyenlőre megúszta a fiú. Vele nem lennék ilyen, vagyis pontosabban olyan, ha eddig nem voltam az akkor nem is leszek.
- Kérdésekről apropó, szerintem még később gyakorlás közben is lesz rá idő, vagyis én tudok beszélni akkor is, ha nagyon akarok.
Rámosolyogtam a fiúra a padon ülve utána felálltam és elé álltam. Kíméletesen kellene közölnöm a kérdésemet. Remélem nem mászik tőlem a falra, meg azt is remélem, hogy nem tör rám őszinteségi roham a válasza után.
- Őőő... Azt sem tudom, hogy hol kezdjem.
Ez így is volt, egy embert már a kérdéseimmel kiakasztottam, őszintén remélem ő más.
- Nos, a konyhai beszélgetésünk során, még mielőtt megkérdeztem volna, olyan gyorsan elrohantál.
Ezek szerint belőlem az eféle kérdéseket olyan nehéz kihúzni, itt egy pillanatra megálltam, összeszedtem magam, vettem egy nagy levegőt és nekifutottam még egyszer.
- Mintha azt mondtad volna, hogy szívesen lennél auror? Miért?
Ha most nem menekül el, már nem tudom mit hidjek. Akkor már túl türelmes velem.

Evelin  Fejben szóló számhttps://www.youtube.com/watch?v=Dx0B2taK4cU

---

 
 Egy pillanatra abba kell hagyni, mivel a lány figyelmét elterelik a madarak. Nem félreértendő, a fiú is kedveli az állatokat, de a művészet, a tánc fontosabb számára. Az érzés, amelyet egy tökéletesen végrehajtott lépés vált ki benne, és melyet nem lehet összetéveszteni a tollgombócok szeretetével. Egy ősi dinamizmus, melynek rendeltetése az emberrel és a zenével együtt indult. Ez az érzés kapja el a fiút, mikor a lány nem figyel egy pillanatra. Meghallja egyik kedvenc számát, nem is tudja honnan. Elég nagy valószínűséggel fejében szól, csak ő erre nem nagyon figyel.
 A mozdulatsora egyszerű, habár nem latin eredetű, hanem inkább modern tánc. Három taps, majd hátraugrás. Egy kis fejrázással tarkítja a lépéseket, majd kitárja karját. Egy gyors ütemváltással arca elé helyezi alkarját, ezt követően pedig egy kicsit megemeli feje felé kezeit, majd kihasználva a dinamizmust, leguggol. Egy hátra fele végrehajtott bukfenccel folytatja a sort, majd kifekszik a  kőre széttárt karokkal. Talpra ugrik, hogy végrehajthassa kedvenc lépéseit. Légboksz kétszer, a fej-előre-dobás nevű lépés kánkánnal, majd egy előre szaltó, amihez kell egy kis nekifutás.
 Mire persze feleszmél, már vége kis koreográfiájának, és csak reméli, hogy a lány nem figyelt fel reá. Hogy enyhítse helyzetét válaszol a lány kérdésére, amelyet feltett neki.
- Hát.. a családunkban minden férfi elvégzi az auror szakot, hogy szolgálhassuk a rendet. Én is követem a hagyományt, ahogy kell. habár a festészet is érdekel - Még mindig zavarban van, hiszen nem tudja, hogy a lány mit látott dinamizmusából.

Igazság szerint imádom a madárkákat és a kérdésem után csak őket figyeltem. Azért kicsit sandítottam persze hátra, mert nem vagyok süket és hallottam a fiú lépteit. Először csak a szemem sarkából néztem, nem akartam elrontani a mulatságát. Csendben vigyorogtam, mint a vadalma. Remélem, ezt meg ő nem vette észre. Végül is engem erre lehetetlenség lenne megtanítani, szóval nem is nagyon szeretném. Most már minden bizonnyal bemelegített. Nem jött össze a kis figyelemelterelése, én mindent látok. Szépen a fiúra emelem tekintetemet és tapsolni kezdek, de csak párat, nem szeretném elzavarni a madarakat.
- Ez kifejezetten ügyes volt!
Ahogy befejeztem a mondatot, mint gratulációm jele a vállára helyeztem a kezem. Ez nálam gyakori. Apropó kérdések, a kérdésemre megérkezett a válasz. Most pár kérdésemre megkaptam egyúttal a választ. Kreatívnak kell lennem, gondolkoznom kell. Biztosan látszik rajtam, hogy töröm a kis kobakom.
- Hát... Mesélhetnél a szakmáról, még olyan keveset tudok?
Persze, keveset. Épp elég annyi amennyit tudok. Nem baj, hátha változik a véleményem, ha meg nem akkor nem tudom mi lesz. Annyi telik tőlem, hogy kíváncsi szemekkel tekintek a fiúra, kíváncsi vagyok, ő mit lát jónak a szakmában, mert szerintem több rossz oldala van, mint jó. Na, ezt majd meglátjuk. Legszívesebben kérdésekkel bombáznám, de azt meg tanultam nem szabad, főleg nálad nagyobbakat kérdezgetsz. Elméletben nem idősebb, de jóval magasabb. Nekem macerás felnézni rá, ha éppen áll, az én 155 centimmel. Félelmet viszont érzek, vagy ez csak tisztelet, nem tudom. Viszont felnézek rá. Mindkét értelemben.

Evelin

---

 Arca vörös színekben pompázik, mikor közelebb lép hozzá Evelin. Érthető az enyhe felvöröslés, hisz' majdnem sikeült egy életre leégetnie magát a lány előtt. Csak remélni meri, hogy egyszer még elfeledi. A feledést nehéz lesz siettetni, mikor mindig ő fogja táncra oktatni a leányzót. Egy ilyen kis baki még beleférhet, ha a hátraszaltót sikerült nyújtott lábbal végrehajtani.
 Ha a lány felhozta az auror témát, akkor a fiú akár ki is fejtheti pontosabban. - Minden  szent, amit azért áldozol fel, hogy rendet tarts a mágikus világban.  Bárki képes őrülten dühöngeni, de nem mindenki képes fenntartani a rendet. Tiszteletre méltó dolgonak tartom, ha valaki aurornak megy. Mind hiába, hogy akár meg is halhat. Így lesznek a hősök. - Igazat beszél. Valaki nem hazudik, ha egy ilyen fontos dologról van szó.  Mindenképpen auror lesz, és ez az egyik olyan célja, melyről nem hajlandó lemondani.
- És te mit tervezel? Kezdem úgy gondolni, sok helyen remekelnél.

Mathias

Érdekes forma ez a fiú, nem értem. Annyit kérdezek és még sem haragszik, azt hiszem ő más fajta ember, mint a többi, vele jóban vagyok. Ez nem is annyira lényeges. Csak mosolyogtam a szinte már vörös fiúra, nem értem, míért lett belőle kaméleon. Nem baj, ezért nem haragszom. Hamar meg is kaptam a kérdésemre a választ, kitűnő örömmel hallgattam, kivéve a végét. Azt hiszen egy kicsit aggódni kezdtem, de ez nálam gyakori. Nem tudna biztonságosabb munka után nézni, ezt még fel kell dolgozni az agyacskámnak. A véleményem sajnos csak rosszabbodott. Apropó kérdések, hamar kaptam is egyet. Hirtelen nem tudtam hova sorolni, hiszen más vizeken eveztem.
- Hát... Tudom háttal nem szokás mondatot kezdeni, na mindegy.
Na, most én kezdem magam égetni, azzal is, hogy kioktatom magam. Veszek egy mély levegőt és távolabb lépek a fiútól.
- Még nem nagyon tudom, viszont egy dolgot tudok, mi nem leszek. Ne gondold azt, hogy sok helyen remekeltem, ez nem így volt, a legtöbb dologhoz béna vagyok.
Mosolyogtam rá a fiúra. Például a tánchoz is béna vagyok, azért vagyok itt, vagyis nem tudom béna vagyok-e, míg meg nem próbáltam. A fiút még egy kicsit megnyugtatom, nem kell ilyen dolog miatt színt váltania, miattam. Nem vagyok az az ítélkezős típus, de mindenről megvan a véleményem. Megint közelebb léptem a fiúhoz, még mindig magasabb, mint én ami már kezd bosszantani.
- Kifejezetten ügyes volt az előző kis produkció, de ha akarod nem is láttam semmit.
Egyszerre sok dolog kavargott a fejemben. Nem voltam képes száz százalékon figyelni a fiúra, inkább csak tekintgettem fel rá, bámultam szegényt síri csöndben. Ő, mint auror, ezt még fel kell dolgoznom, egy kicsit aggódok érte, a tánctanárom lesz még egy darabig, amilyen lassan tanulok. Majd én figyelek rá, szemmel tartom, hogy ne legyen baja. Még én beszélek. De legalább lesz kinek a háta mögé állnom, mégiscsak van jó oldala a dolognak. De akkor is aggódok.
- És esetleg nem tudnál biztonságosabb munkát keresni?
Ezt már nem bírtam a szemébe mondani, inkább hátat fordítottam. Több kérdésem már nem lesz, ez volt az utolsó.

Evelin

 - Hiába volt véletlen és rögtönzött, örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. Viszont, van egy őrült ötletem. - Kicsit kérkedve jelenti, ki, de valóban egy remek ötlet vert szöget a fejében. A jövő mámoros képei villannak meg előtte, melynek hatására szíve, lelke beleremeg az ötletbe. - Mi lenne, ha csatlakoznál hozzám, és jövőre lapítanánk valami kis klubbot, mely ezzel foglalkozna. Majd kérünk engedélyt, és megtaláljuk a saját kis termünket. Szerintem lennének vevők erre. - Ismét érezhetné az emberek tehetségét, és valóban meg lehetne próbálni.
 Habár vár a válaszra, úgy gondolja, biztos a siker. Hiába zárja ki ezt az egészet az auror hivatás, ő szívesen hódol ennek. Sőt Evelint is szívesen kérné meg, hogy tartson vele. A lány nagyon nem szeretne veszélyes helyzetekbe kerülni, szóval inkább majd kihagyja a koreográfiákból a kockázatos elemeket. Nem is kell neki részleteznie, hogy a fiút mennyire veszélyben érezheti, hiszen szinte már kiszűrődik szavaiból. Tényekben megvallva, a veszély nélkül, a fiúnak nem lenne motivációja.
- Soha nem változtatnám meg azt, amit eldöntöttem.