A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=868660#post868660][b]Gergelyfi László - 2023.10.20. 21:48[/b][/url]

Ha véletlenül lesz valami kviddicscsapat és én véletlenül bekerülnék - mármint van, de én nem vagyok egyikben sem -, akkor bizony néha legalább repkedni kéne. Mondjuk nem tudom, hogy miért választottam pont ezt a napot, de ha már így alakult, akkor odateszem magam. Egy mágiával melegebbé tett melegítőszettben voltam, hivatalos színekkel és logókkal, mintha én is a csapat tagja lennék. Nyilván nem, de nagyon szeretnék egyszer ott játszani, persze sosem fogok, mert még ha kiváló is lennék a seprűlovaglásban, ott a Mágikus Ikrek. Szóval marad ez másra, de egyelőre még erről az álmomról sem mondok le, legalábbis nagyon próbálom ezt beadni mindig magamnak. Szóval nem fázok, de mondjuk még nem a seprűn ülök. Bemelegítésként futok három kört, kis gimnasztika és már reppenek is fel. Közben persze mások is vannak a pályán, kiszúrok pár alakot, az egyik egy lányka, aki próbál gyorsnak tűnni. Mondjuk nem igazén tudom felmérni, hogy mennyire gyors, vagy ügyes, de valahogy ő az egyedüli, akivel nincs senki. Mivel haveri társaságokba nem akarok belerondítani, úgy döntök, hogy majd ő lesz, az, akit lenyomok egy jó kis versenyen. Látom, hogy leszáll, szóval odalebegek mellé, amikor is felismerem.
- Á, a medencés szúrós csaj. Aztán repülni is tudsz? Tuti nem érsz körbe hamarabb kétszer mint én - piszkálom fel egy kicsit, aztán persze nem tudhatom, hogy zavarja-e a szájkarate. Mindenesetre én elindulok és hátra-hátra nézek, hogy ha nem hagyja annyiban, akkor rágyorsítok, hogy legyen egy jó kis verseny! Hátha most már a nevét is megtudom, nem csak azt, hogy nem túl barátságos. Jaj, mi lesz velem, ha lehagy!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=868831#post868831][b]Gergelyfi László - 2023.10.25. 14:35[/b][/url]

Egy kicsit felpiszkálom a csajszit! Már miért ne? A bennem élő kviddicshérosz - ahahaha - nem engedheti meg, hogy csak úgy repkedjen valaki a pályán. Jól sikerül a beszólás, amire a zöldséges lány rá is kontráz. Még hogy háromszor leköröz? Ugyan?
- Hány nap kell hozzá? - nyújtok még egy nyelvet is rá, imádom, amikor rákapnak a csalira. Tudom, hogy nem mindig sikerül és inkább a "csak azért is jó anyádat" elv miatt jönnek, nem pedig, mert piszkálom őket. De végül is mindegy, hogy miért jön bárki is, imádok versenyezni. Igaz, veszteni rohadtul utálok, viszont sajnos nem vagyok a legkirályabb seprűlovas. Mármint magam tudom, de nem ismerném be senkinek sem, még ha esetleg a kis nyegle lányka le is hagy. Akkor biztos jobb seprűje van, meg hátszele. Amúgy hogy? Hirtelen jelenik meg mellettem a penészvirág, és jól gondolja, nem akarok ütközni vele, szóval elrántom a seprűt.
- Á, szóval nem megy a tiszta verseny. Persze, a Rellontól mit várhatnék - kiabálom, az sem biztos, hogy meghallja, de már buzog bennem az adrenalin. Szóval rákapcsolok és üldözőbe veszem. Az biztos, hogy ügyesebb - ez hamar kiderül -, de hogy egy kört sem fog rám verni az is tuti. Annyira nem jó a seprűje. Azért igyekszem néha rövidíteni, amennyire csak lehet, de egyelőre ő van legalább egy seprűnyi előnyben. Persze lehet több és kevesebb is, de ezt nem lehet megállpítani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869379#post869379][b]Gergelyfi László - 2023.11.13. 20:59[/b][/url]

- Természetesen - nehogy már egy Rellonos azt higgye, hogy ő tojta az első seprűt. Mondjuk arra ki ülne rá? Kakseprű, hehe!Igyekszem szórakozni vele, de mint kiderült, nem is annyira béna, mint szeretném. Sőt, simán felveszi a versenyt velem, szerencsére a seprűk hasonlóak, így ha ügyesebb is, az nem fog látszani. Sajnos ez fordított esetben is így lesz, szóval meg kell próbálni ügyesen csinálni a dolgot. Egyelőre megyek mögötte, mert a sok beszéd miatt elvesztettem a kis előnyömet - nyilván nem ügyesebb és azért! - szóval most próbálkozom utolérni. Nem nagyon sikerül, mármint megelőzni nem fogom, az már látszik, de mondjuk ha még kibillenthetném ebből a kis egómanóságából, még tudnék szerezni néhány pontot.
- Ez mitől lesz az? - érdeklődöm, de szó nélkül követem. Bemegy a lelátók alá, na az nem egy túl jó ötlet, de azért nem fogom feladni. Ez a lány nem normális! Tényleg ennyire bugyuták a Rellonosok?! Még, hogy az Eridon a bátor?! Sajnos muszáj lassítanom, de még így is van esély, hogy nekimegyek valaminek. Aztán valahogy kikecmergek a lelátóktól és visszajövök a pályára.
- Hé, amúgy a pálya erre van, vagy ácsnak készülsz? Esetleg szögnek? - már ha nagyon bele akarna állni a külön építménynek a faszerkezetbe. Még valahol aggódok is érte, de nem lenne baj, ha kijönne, vagy leesne. Persze nagyon ne üsse be magát...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869895#post869895][b]Gergelyfi László - 2023.12.12. 14:18[/b][/url]

Nos, úgy látszik mégsem csak a levegőbe beszélt a csaj, mert elég merészen és pontosan repked anélkül, hogy újféle állványként végezné a lelátok alatt. Olyannyira, hogy én nem mernék ilyeneket csinálni ekkora sebességnél, szóval el kell - szigorúan csak - magamban ismerni, hogy egészen jól repül. Azért nem adom fel, sem a versenyt, sem a heccelést, de nem hagyja magát túlságosan a csajszi. Valahol tetszik, hogy ilyen versengő, csak kár, hogy pont rajtam csattan az ostor megint, ahogy visszaszól. Nem baj megyek utána, elmosolyodom, ahogy a saját hajának sem tetszik, hogy szemétkedik, jól képen is vágja. Próbálom csökkenteni a távolságot, de nem igazán sikerül. Amint jó közel érnék szerintem, máris megint kicsit nő a távolság, de azért próbálom levágni az íveket, hátha összehozok valamit. A seprűk között elvileg nincs különbség, szóval csak az lehet, hogy légellenállás, meg a kevesebb súly miatt ilyen - még ha pontosan tudom, hogy valószínűleg csak ügyesebb nálam. Végül csak feladom, és leszállok a kispadok felé, de nem menekülök el, csak láthatóan elismerem a vereségem, már, ha ez az. Mert ugye csak nem ért kétszer körbe, vagyis háromszor sem. Akkor végül is nyertem? Áh, ugyan! Csak idegesít, hogy jobb.
- Na, még nem volt elég? Nyertem - kiabálok felé. - Jössz nekem valamivel... de lehetőleg ne a seprűd legyen az - nevetgélek kiabálva. Hátha odatolja a képét, bár el tudom képzelni, hogy egyáltalán nem érdekli az egész, beszól valamit és itt hagy. Nem baj, akkor tudom majd mondani, hogy félt elismerni a "vereségét".

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869904#post869904][b]Gergelyfi László - 2023.12.12. 20:09[/b][/url]

Hűt na, nem lehet mindig nyerni. Most is csak azért, mert hagytam magam, nem igaz? Nem nagyon, de jobb ezt hinni. Mindig vannak jobbak, és ha te vagy a legjobb előbb-utóbb legyőznek, mert... mindig vannak jobbak. Ez vár a Rellonos csajra is egyszer, bár valószínűleg nem én leszek az öröme elrontója. Látom ám a kaján, önelégült vigyorát, gyorsan meg is próbálom lefagyasztani róla. Ahaha, sikerül is, mert máris jön a visszavágó. A szájkaratéban viszont még én is felveszem a versenyt.
- Azt mondtad rám versz két... nem, három kört - mélyedek el látszólag a gondolataimban. - Ez nem történt meg, tehát nyertem - summázom a tényeket, még ha eléggé el is van ferdítve. Nyilvánvaló volt, hogy nem tudott volna lekörözni az egyenseprűkkel, szóval... felnevetek az istenítés szó hallatán.
- Egyelőre a nevedet sem tudom, hogy kéne istenítenem téged? - érdeklődve várom, hogy vajon ma kiderül-e a neve. Korábban sem árulta el, mintha ez olyan nagy titok lenne, annyira meg nem híres, vagy hírhedt, hogy halljak felőle. Vagy ha mégis, arcot nem tudok hozzá társítani.
- Na jó. Szóval nagyszerűen szerepeltél te, a pofátlanság, a nagyképűség istennője! Így jó? - vigyorgok rá, várva az elkerülhetetlen kirohanását. Szerintem nem az a higgadt típus, de mivel nem ismerem, akár még az is lehet. Meglepne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869906#post869906][b]Gergelyfi László - 2023.12.12. 20:33[/b][/url]

Annyira imádom ilyenkor, hogy vissza tudok úgy csapni, amire sok mindenki büszke lenne. Jó, én amúgy nem annyira, mert tényleg simán jobb volt, de nem engedhetem meg, hogy ennyire túltolja ez a csaj! Oké nyert, jobb volt, ennyi. De azért na, nem volt klasszisokkal jobb... vagy de? Á, biztosan nem, bár annyira meg nem értek hozzá, hogy a finom különbségeket is észre vegyek. Szerintem helyt álltam, még akkor is, ha ő simán nyert. Igaz, nem így terveztem az egészet, szóval ahhoz képest lebőgés, ergo nem lehet elismerni, mert hát mégiscsak egy lány, aki pofátlan és Rellonos. Nem mindig jár együtt a kettő, de most eléggé.
- Aha, nyilvánvaló - bólogatok és figyelem, ahogy puffancskodik. valahol aranyos, csak tudom, hogy nagyon komolyan gondolja az egészet, így meg már azért nem is annyira vicces. Főleg úgy, hogy elég nagy méretbeli különbségek vannak az én javamra, mégis látom, ha tudna, tuti kinyírna itt helyben, mert nem ismerem el a vereséget. Technikailag nem is kaptam ki, csak gyakorlatilag.
- Ah, kösz. Laca, de ezt már tudod - vagyis legutóbb én bemutatkoztam. Egy kicsit illik is a nevéhez a szomorúság, mert eléggé elkeseredettnek kell lenni, ha ennyire... ilyen valaki.
- Na persze. Te nyertél Sadie, elismerem. Ez is megteszi? - az rohadt élet, hogy nem fogom leistennőzni. Nem rossz csaj, de azért vannak határok. Még a végén eldurrana az egoja, én meg nem akarom bántani azzal, hogy ezt hozom ki belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869912#post869912][b]Gergelyfi László - 2023.12.12. 22:21[/b][/url]

Na, nem érdekli a nevem, ez már kicsit túlzás. Jól van, Rellonos, meg flegma - nem mintha éppen rólam most ez ugyanez nem lenne állítható -, de azért nem kell túljátszania magát. Vagy tényleg ennyire utálnivaló vagyok? Furcsa érzés, lehet, hogy emiatt zavar igazán, mert még senki sem utált, vagy nagypofájúskodott velem. De azért csak megadom neki, ami jár, persze nem istenítem, mégis mit képzel?
- Akkor mindenki boldog - hát én nem mondjuk, de legalább abbahagyta az erőszakoskodást. Ami végül is lehet, hogy isteni kegy, hihi.
- Ó, akkor te jobban ismersz, mint gondoltam, meglepő - nem gondoltam, hogy ismeri a metamorfságom, meg úgy egyáltalán engem bármennyire is. Persze biztos kapok majd erre is egy szemét választ, de azt hiszem kezdem megszokni és nem felvenni. - Amúgy kösz a tanácsot - habár nem tudom pontosan mire gondol, hogy mit kéne csökkentenem. Nyilván értem a rejtett poént is, de nehogy már röhögjek, még a végén jó humorúnak gondolja magát.
- Hát igen, meg is érkeztünk, körbeértünk. A nagy Sadie... - sóhajtok és ingatom meg a fejem, halvány mosollyal az arcomon. - Amúgy bírják a srácok a stílusod? Én oda vagyok érte... - nézek rá, majd leülök a kispadra egy kicsit. Minek álldogálni, ha ülve is tudom hallgatni a válogatott szidalmakat?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869938#post869938][b]Gergelyfi László - 2023.12.15. 10:49[/b][/url]

Nem is tudom, hogy tulajdonképpen mi is vonz abban, hogy leüljek vele egyáltalán egy légtérbe, nemhogy társalogni. Hiszen látszik rajta, hogy pökhendi, ki, ha én nem stílusú csaj, aki ugye a "jobbantudjanagyokos" idei megtestesítője. Tény, hogy nem ügyes seprűlovas, legalábbis nálam jobb, de az nem jelenti azt, hogy ő egy Szelnicky, Markovics vagy Palarn. Attól még nagyjából ugyanolyan messze vagyunk mind a ketten. Mégis saját magam perverzsége, hogy hagyom, hogy odajöjjön és tovább folytassuk a szájkaratét. Talán a bennem lévő kíváncsiság az egész, hogy ha kell majd, egy ilyen karaktert is el tudjak játszani.
- Azért neked tényleg rinocérosz volt legalább az egyik szülőd, hogy ilyen vastag a bőr a képeden, Szadi - vigyorgok rá, mert valahol elismerem ezt a makacsságot, ami legalább folytonos. de aztán még ráteszi a fejére a koronát is, legalábbis abban az értelemben, hogy ezt komolyan is gondolja.
- Igyekszem nem elájulni, még csak az kéne, miattam bármit is meg kelljen tenned. Szégyen - kuncogok, miközben ő leül mellém. Hát ez nagyon jó beszélgetésnek ígérkezik, de olyan paradox a helyzet, amennyire csak lehet. A tetteivel mást tesz, mint, amit mondd.
- Amúgy ja, jól nézel ki, ezt is el kell ismernem. Meg jól tudsz seprűn száguldozni. Ellenben itt véget érnek a jó tulajdonságaid, amiket ismerek. Persze nem akarlak megváltoztatni... érdekes barátaid lehetnek, ha ezt kibírják - nézek rá, mert legalább őszintén megmondom, hogy amennyire szép, legalább annyira bunkó. Mondjuk ma én sem voltam/vagyok a kedvesség mintapéldánya, de itt most nem rólam van szó. - Melyik csapatnak szurkolsz? - váltok témát egy kicsit, nem kell itt folyton egymást rágcsálni, ha nem muszáj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869951#post869951][b]Gergelyfi László - 2023.12.16. 09:19[/b][/url]

- Ja tényleg, Sadie, bocs - kérek álbocsánatot, de a vigyorgás szele még mindig a szám szélén ül. Fura, hogy azt hiszi vicces - legalábbis szerintem -, de mégsem érti a szóviccet. Igaz, azt kevesen értik, meg nyilván valami fordító karkötője van, ami meg nem úgy fordít, ahogy ebben az esetben hangsúlyozva kellene. De legalább azt, hogy vastag bőr van a képén, elismeri és még nevet is rajta a maga módján. Nem tudom mivel lehetne nevetésre ösztönözni, de félek, hogy azon nagyobbat röhögött volna, ha beleállok az állványzatba, és csak utána mentette volna meg az életemet. Ha megmentette volna. Jó, azt talán igen.
Aztán persze én jövök, az egyik kézzel adok, a másikkal elveszek az őszinteségi és bunkó rohamonban. Tudom, nem szép, de hát nem úgy tűnt, hogy hatnának rá a kedves szavak és nagyon úgy tűnik, hogy már nem nevet, sőt. Mondjuk sírni nem fog az tuti, de betalált valamelyik mondatom, az rohadt élet!
- Pff, és még te vagy kviddicses? - hát ez a válasz a legtrébb, amit valaha hallottam. Hát minimum kéne szeretnie egy híres angol csapatot, ha már ennyire ügyesen seprűlovagol. De az is lehet, hogy seprűversenyesekre járt, vagy ilyen akrobatikára, mint az a csaj az MT-ről. - Vagy nem szereted a kviddicset és valami más seprűsportágot tolsz? Mondjuk neked a terelőség jól állna, ott kiélhetnéd magad szerintem - ennyit tudok róla, hogy semmit, meg ki kell mindent húzni belőle harapófogóval. De, hogy kicsit visszabillentsem a saját kerékvágásába, még hozzáteszem. - Abban lennél a legkevésbé béna - vigyorgok rá, tuti unja már, hogy folyton felfelé görbül a szám. Meglátjuk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=869958#post869958][b]Gergelyfi László - 2023.12.16. 14:23[/b][/url]

Én azért figyelek az emberekre, mármint nem csak, hogy mit csinálnak, hanem, hogy mit mondanak. Valahol igaza van neki, de alapvetően téved. Magáért a játékért, annak szeretetéért nehéz rajongani, de ha van valami összekötő kapocs - legyen az egy klub, vagy akár egy játékos - sokkal könnyebb akár más meccsekért is oda lenni, meg vissza. Ha ez hiányzik, akkor valami nem kerek.
- Ezt úgy hívják, hogy divatdrukker - mosolyodom el savanykásan, de azért nem hagyom megsavanyodni magában. - Persze, amit mondasz valahol érthető, de színt váltani akár évről évre... szerintem elég kiábrándító, és akkor most kedves vagyok, hogy nem használok erősebb szavakat. De persze, senki sem kényszeríthet rá senkit semmire, nem is lenne értelme. De mivel úgysem egyezik a véleményünk, kár erre több szót veszíteni - vonok vállat végül, de aztán, hogy visszatérjünk az eredeti felálláshoz, csak beszólok neki. Kötelezően visszavág, amúgy egész viccesen, csak hát annyira meg nem vagyok lassú.
- Jó, majd kipróbálom. De most megyek, van más dolgom is, mint egy istennővel beszélgetni - az irónia erősen érezhető, majd felállok a padról és még felmérem magamnak a csajt. - Jó mulatást - intek felé, majd elindulok vissza a kastélyba. Nem mondom, hogy szereztem egy új barátot, vagy egy új ellenséget, de legalább nem unatkoztam a délután.