A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

A kézilabda és egy durva sport, de fel nem érhet a kviddicshez, ahol ütők szeretkeznek gurkókkal és gurkók csókolóznak emberekkel. Hedda elérkezettnek találta az időt arra, hogy végre valahára magáévá tegye ezt a sportot, így mindenek előtt utána olvasott a szabályoknak. Nem bonyolult, mindenkit ki kell nyírni, meg a cikeszt el kell kapni, ez eddig világos. Na de mindezt hogyan? Ült már seprűn, tudja ám, mi fán terem az egyensúlyérzék, na de ezek a vasgolyók...! Nem is tudja, mi lenne számára a megfelelő poszt.
Szerencséjére, vagy épp pechére ennek eldöntésében maga Mihael Gérard Saint-Venant segédkezik, akit isten se tudja, hogyan vett rá arra, hogy ezt tegye. Nem is fontos, azonban ez a sok technikai cucc unalmas. Kinőtt már abból, hogy mindent a nulláról kezdjen, így nem meglepő, hogy a Heddában gondosan elhelyezett troll üzemmód fene gyorsan bekapcsol. Nem kéne, de a kísértés oly nagy, hogy ideje bűnbe esni.
Noha a férfi terelő, mégis segít neki párat dobni a kvaffal. Mi sem természetesebb, csak hát unalmas. Elvégre kézis, elég jól bánik a labdákkal. Khm. Mihael még egy utolsót dob neki, amit könnyedén el is kap, majd a fiú megfordul, hogy ütőért menjen. Csakhogy Hedda, puszta véletlenségből a szokásosan pontos célzásával istenesen fejbe találja a franciát.
Nem mondanám, hogy nem szórakozik jól. Ajkait összepréseli, nehogy röhögni kezdjen és szája elé emeli kezét, szeme viszont mindent elárul. Szerinte ez vicces. - Ne haragudj, nem figyeltem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=637240#post637240][b]Hedda Jorgensen - 2016.11.09. 22:13[/b][/url]

A kézilabda és egy durva sport, de fel nem érhet a kviddicshez, ahol ütők szeretkeznek gurkókkal és gurkók csókolóznak emberekkel. Hedda elérkezettnek találta az időt arra, hogy végre valahára magáévá tegye ezt a sportot, így mindenek előtt utána olvasott a szabályoknak. Nem bonyolult, mindenkit ki kell nyírni, meg a cikeszt el kell kapni, ez eddig világos. Na de mindezt hogyan? Ült már seprűn, tudja ám, mi fán terem az egyensúlyérzék, na de ezek a vasgolyók...! Nem is tudja, mi lenne számára a megfelelő poszt.
Szerencséjére, vagy épp pechére ennek eldöntésében maga Mihael Gérard Saint-Venant segédkezik, akit isten se tudja, hogyan vett rá arra, hogy ezt tegye. Nem is fontos, azonban ez a sok technikai cucc unalmas. Kinőtt már abból, hogy mindent a nulláról kezdjen, így nem meglepő, hogy a Heddában gondosan elhelyezett troll üzemmód fene gyorsan bekapcsol. Nem kéne, de a kísértés oly nagy, hogy ideje bűnbe esni.
Noha a férfi terelő, mégis segít neki párat dobni a kvaffal. Mi sem természetesebb, csak hát unalmas. Elvégre kézis, elég jól bánik a labdákkal. Khm. Mihael még egy utolsót dob neki, amit könnyedén el is kap, majd a fiú megfordul, hogy ütőért menjen. Csakhogy Hedda, puszta véletlenségből a szokásosan pontos célzásával istenesen fejbe találja a franciát.
Nem mondanám, hogy nem szórakozik jól. Ajkait összepréseli, nehogy röhögni kezdjen és szája elé emeli kezét, szeme viszont mindent elárul. Szerinte ez vicces. - Ne haragudj, nem figyeltem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=647536#post647536][b]Mihael Gérard Saint-Venant - 2016.12.13. 02:25[/b][/url]

Elgondolkodott már néhányszor, miért érzi magát az Atyaúristen folyamatosan vicces kedvében? Miért enged kifejezetten közveszélyes (te beszélsz?) embereket a kviddics, azon belül az ütő közelébe. MIÉRT? Aztán egy ideje abbahagyta a kérdezést és úgy döntött, ha szép szóval nem megy a meggyőzés (olyat is tudsz?), akkor majd erővel beleveri mindegyik kis féregbe, miért NE menjenek a pálya közelébe. Itt van mindjárt ez a szőke, elfuserált rellonos, aki nem igazán érti, mit keres itt, csak annyi biztos, hogy fejébe vette, hogy kviddicsezni akar. Rossz ötlet!
Nem volt Heddának túl nehéz dolga a meggyőzésben- Mihael aranydühere egy százas égő hatékonyságával kezdett villódzni, amint meghallotta, mit akar tőle a kollegina. Arcán felgyöngyözött egy "ártatlan", "kedves" mosoly, száját elhagyta a "Persze, szívesen segítek neked!" beleegyezés, és most ott tartanak, hogy mindketten a levegőben, seprűn trónolva próbálnak túlélni. ez nem edzés, ez túlélés egy abszolút kezdővel! Hiába csak a kvaffal machinálnak, -egyelőre- a nyakát merné rátenni, hogy Hedda még ezzel is meg tudna nyomorítani valamit vagy valakit, esetleg mindkettőt egyszerre. Elég ránéznie és szinte látja a lány homlokán feltűnő, hetvenkettes betűmérettel gondosan kiírt feliratot: VESZÉLY!
Nem kellett volna megfordulnia. Nem kellett volna egy pillanatra sem levennie a tekintetét erről az idiótáról. Úgy tarkón b*sszák, ahogy van, csak kétkezi kapaszkodásának köszönheti, hogy meginog a seprűn, de nem fordul le róla. Összekoccannak a fogai a jó erős harapástól, nehogy indulásból leüvöltse a parókát ennek a marhának a fejéről. Nem szól egy szót sem a bocsánatkérésre, helyette leszáll, magához vesz egy ütőt, a másikat szépen otthagyja, aztán kiereszti mind a két kis alattomos gurkót az útjára. Jöhet a bosszú! (Milyen kicsinyes vagy...)
Nem telik el pár másodperc, és már fent van a seprűjén a hozzá közelebb eső gurkó felé süvítve. Heddához képest, a földről nézve, Heddával szembeni irányból átlósan jobbra, a lánytól három méterrel lejjebb éri utol az egyik dögöt, de a köztük levő távolság még így is egészséges. Jó pozícióban van ahhoz, hogy elüsse - egyenesen Hedda felé küldve meg a böhöm lövedéket.
- Bocsánaaat, nem is láttam, hogy ott vagy... -  Ha Heddához nem is ér el a harsány, gúnytól átitatott szöveg, a gúnyos-nyájas arc és az azon terpeszkedő undorító mosoly mindent összefoglal szavak nélkül is. Ideje móresre tanítani a kis harci törpét.