A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=859056#post859056][b]Návay Regina - 2023.01.30. 17:26[/b][/url]

Arra gondoltam, hogy az ehető és mérgező növényekről szóló órához mindent szerzek mutatóba, nem csak képekről lássák a diákjaim, hogy mi micsoda. Már egy hete vadászok úton-útfélen mindenfélét a listáról, már csak az ehető gombafélékből hiányzik egy-egy példány, és egy kis mézga, de azt majd szerzek otthon a mi öreg almafánkról, amikor hazamegyek nemsokára. Éppen kihúzom a kis színes papírra írt listámról a rókagombát, már csak galambgombát és őzlábat kell szereznem. A papírt a tenyeremen tartva húzom át többször is a már megszerzett tételt rajta kusza, kanyargós vonallal a golyóstollammal, amikor arra leszek figyelmes, hogy valaki mintha a nevemet kiabálná. Nem mintha nem lehetne itt más Regina is, de azért a papírt a zsebembe gyűrve a golyóstollal együtt a vállamra kanyarítom a hátizsákom és körbenézek, hadd lássam, ki kiabál. Ha nem ismerős, legalább tudom, hogy nem nekem szól. Ezt az arcot azonban nagyon is ismerem. Pislogok is párat, nem csak képzelődöm-e, hiszen már évek óta nem láttam a hülye fejét, amióta elment egyetemre, aztán meg valami ösztöndíjjal Amerikába, ha jól emlékszem. Elmosolyodom, és átfurakszom pár sorban álló vásárló között, és még hallom, ahogy az egyik néni elmorogja, hogy bezzeg ezek a mai fiatalok, pedig még bocsánatot is kérek, amikor az ő gurulós táskája az igazából, ami mindenki másnak is útban van.
- Borcsa - szólítom meg, mielőtt megölelném. - Már azt hittem, hogy kitörted a nyakad valahol. A nagy Amerikában nem találták még fel a telefont és a baglyok is kihaltak? - kérdezem meg, és a vállába bokszolok egy nem túl erős mozdulattal, amikor elengedem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=859237#post859237][b]Návay Regina - 2023.02.05. 13:43[/b][/url]

- Na, jó kifogás - válaszolom nyelvet öltve rá, még mielőtt megölelném. Kuncogok egy sort a kapott kommenten, hogy nem itt kellene egymásnak esni, pedig mi igazán visszafogottan ölelkezünk csupán. Hány évnyi kihagyott ölelést is kellene bepótolni? Arra kevés lenne a délután is, meg igazság szerint úgysem tartom számon ezeket különösebben, legfeljebb saccperkábé tudom megmondani.
- Pff, csendőrsuli... Aurorképző akadémia, kérlek szépen - javítom ki a szememet forgatva, még a fejemet is megrázom egy kissé színpadiasan csalódott sóhaj kíséretében.
- Amúgy be. Még tavaly, azóta meg a varázsbűnüldözésieknél vagyok és a Bagolykőben is én tanítom a túlélési alapismereteket - válaszolok is végül kihúzva magam büszkén. Igaz ugyan, hogy a kommandónál még mindig vagyok inkább titkárnőnek tekintve, mint igazán aurornak, de Rolit legalább már rám merték bízni, meg az iskolában is egész jól alakul ez a tanítás, csak el kellene végeznem a tanárképzést is úgy mellékesen. Már nézelődtem is, távoktatáson mennyi lehetőségem volna erre.
- Ó... tök jó. Gratulálok. Most már fizetett munkatárs vagy? Ha jól viszed, egyszer még a Borlai név is kikerül a végén a cégtáblára - válaszolom megveregetve a vállát mosolyogva, aztán belé karolok vállam fölött pillantva hátra futólag.
- Gyere, menjünk innen, mielőtt még elátkoznak egy életre. Be kellene szereznem még egy kis galambgombát meg őzlábat a következő órámra, ne csak képről mutassam meg, mit lehet megenni - vetem fel, és már húzom is magammal vissza a tömegbe, hogy kikerüljünk Bözsi látóköréből.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=859305#post859305][b]Návay Regina - 2023.02.12. 15:58[/b][/url]

- Úgy legyél tiszteletlen, hogy a fogdában végzed, hallod - válaszolom, igyekezve nagyon komolyan nézni rá, de nem bírom sokáig. Már a mondat végére pukkadozom a nevetéstől. Elmesélem aztán, hogy két helyen is dolgozom, amire nagyon is büszke vagyok egyébként.
- A túlélés mindig is bakancslistás volt, mert régen Viktor tanította, de ezt tuti meséltem már. Csak két óra hetente, egy a hatodikos aurortanoncoknak, egy meg a hetedikeseknek, és havi egy terepgyakorlat. Hetedikben kicsit több van mondjuk abból, de még belefér időnyerő nélkül - osztom meg vele lelkesen, majd érdeklődöm én is felőle, hogy most milyen a munka, legalább fizetik-e.
- Nekem is be kellene iratkoznom pedára. Te ugye azt Pécsen végezted? - szúrom közbe a kérdést, ha már szóba kerül, hogy ő egyébként diplomás tanár, csak éppen nem azt űzi. A seprűk kapcsán bólogatok egy sort lelkesen, kénytelen vagyok egyetérteni.
- Meg erről jut eszembe... emlékszel még a bátyám Hullócsillagára? Ráférne egy kis karbantartás, mert makacskodik. Esetleg bevihetném valamikor? - teszek fel újabb kérdést. Gyűjtöm itt neki a munkát, pedig öt perce sincs, hogy találkoztunk néhány évnyi kihagyás után. Hogy a csúnya nézések hatósugarából kikerüljünk, belekarolok végül, és már húzom is magammal. Ha akar, ha nem, jöhet már velem gombát beszerezni a következő tanórámra, aztán ha még nem idegesítem, azt is beszerezhetjük, amiért ő van itt, akármi is legyen az. A szél útközben meg arcába fújja a hajam. Elnevetem magam a kérdésén.
- Boszorkány vagyok - válaszolom rákacsintva, és annyi időre engedem el, hogy összefogjam a loboncom, majd csavarjak rajta néhányat és csuklómról a hajgumit rácsúsztassam erre a hevenyészett kontyra. Ismét belekarolok, amint végeztem.
- Nna, így már nem fog megenni, de ha még mindig szeretnéd befonni, mint régen, akkor csak szólj bármikor. Ó... itt meg is lesz nekem minden - állapítom meg aztán, amint megakad a szemem az egyik pult kínálatán, úgyhogy beállok az előtte kígyózó sorba. - Na és te mit vásárolsz ma?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=859344#post859344][b]Návay Regina - 2023.02.13. 21:29[/b][/url]

- Jó kis terv, de ki mondta, hogy ott lennék? - kérdezem kuncogva, majd hamarosan már azt mesélem, mit is csinálok éppen. A pedával lehet, hogy tényleg időnyerőre lesz a végén szükségem, hogy mindenhová odaérjek, de meglátjuk. Legrosszabb esetben kérvényezem a munkahelyemen. Bólogatok is párat elgondolkodva, tulajdonképpen egyetértek azzal, amit mond.
- Áh, értem. Azt hiszem, fura lenne, ha én viszont egyszerre tanulnék és tanítanék itt - válaszolom. Ugyan magamat nem kellene túlélésre oktatnom, mert csak aurortanoncoknak kötelező tárgy, de azért már csak belegondolni is, hogy délelőtt beüljek a padba, délután meg átvonszoljam magam a katedrához... nem. Egyszerűbb és jobb lesz mindenkinek, ha másik oktatási intézmény után nézek, ahol megtanulhatok tanítani.
- Még a bátyám kapta, amikor nagykorú lett, szóval jó régi, de nekem igazi ereklye. Kicsit rángat viszont utóbb. Lehet vennem kellene egy újabb modellt magamnak, azt meg kiállíthatom otthon relikviaként - tűnődöm hangosan, miután megosztom vele a gond jellegét. Lezuhanni nem nagyon szeretnék vele, mert ha nem anya nyír ki utána, akkor Seth, vagy éppen ketten közös erővel. Attól talán még apa is ideges lenne, ha összetörném magam, pedig alapjáraton ő a nyugalom mintaszobra lehetne. Hurcolom is magammal aztán az első zöldségesig, ahol látok olyan gombát, amit még vennem kell, ő pedig addig is ismerkedhet a hajammal meglehetősen közelről a szélnek hála.
- Naaa... nem méltóztatsz küldeni egy levelet mennyi ideig is? Aztán most egyből engedjem le a hajamat, mert te leszel a szőke... izé, Flynn Rider. A te fejeden is vérdíj van netán? - kérdezem még mindig jól szórakozva. Láttam ám az Aranyhajat, jó kis mese, az egyik örök kedvencem. Fogyogat lassan előttünk a sor is szerencsére, mindjárt meglesz az a gomba. Le is csúsztatom a vállamról a táskámat, előszedve a pénztárcámat.
- Ezt beszerzem, és kiderítjük, jó? - pillantok fel rá, mielőtt rám kerülne a sor. - Csókolom, Zsófi néni. Hogy tetszik lenni? Jaj, most csak ebből kérnék szépen kettőt, meg a vargányából is... körbemutogatom a diákoknak, hogy néznek ki, és megadom Zsófi néni pontos helyét is a piacon. Meglesz a reklám, auror becsületszavamra. Nem tetszik tudni véletlenül, hol szerezhet a seprűjavító barátom doxicidet - csacsogok lelkesen, széles mosollyal, miközben a néni kiválogatja nekem a gombákat és válaszolgat. Az árat hallva ki is fizetem, majd a táskámba süllyesztem a szerzeményemet. Az utasításokra bólogatok lelkesen, ha már némi gondolkodás után megosztja.
- Jaj, nagyon szépen köszönjük. Csókolom - köszönök el integetve, hálásan, hogy újra Artúrba karolok, és mehetünk is a doxicidért. - Na akkor úgy volt, hogy Pista bácsi után balra, majd ha megtaláltuk... csókolom. Szóval itt balra, és akkor azt a standot kell megtalálni, ahol kézműves szappan van főleg, és mellette. Meglesz ez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=859438#post859438][b]Návay Regina - 2023.02.19. 18:49[/b][/url]

- Ugyan, Borcsa. Hát mire van a cellatárs meg a fegyőr? Mondjuk van, ahol az egy dementor, de ha jól viselkedsz, akkor ezt úgyse tudod meg sose - válaszolom biztatóan ütögetve meg a vállát közben, mielőtt még áttérnünk a továbbképzés kérdésére. Bólogatok is egy sort, majd megtalálom a megfelelő képzést előbb vagy utóbb, ebben biztos vagyok. A seprűről is szót ejtünk, ami most az enyém, de valaha Viktoré volt. Öreg darab, rángat már, tényleg örülnék, ha valaki szakértő vetne rá egy pillantást.
- Jah, majd az lesz a valami régi - nevetek fel az ötleten. Nem látom még magam férjhez menni az előrelátható jövőben egyébként, de azért vicces elképzelni a dolgot. Ha anya ruhája nem jönne rám, akkor ott lesz még a Hullócsillag. Az ajánlatra, hogy ha nem sikerülne megjavítani, eljön velem seprűt venni, hálám jeléül puszit nyomok az arcára. Örüljön, hogy nem megszorongatom éppen teljes erőbedobással, hogy levegő után kapkodjon, mert egyébként lehet, hogy megérdemelné. A bocsánatkérésre elmosolyodom azért, mielőtt az orra alá dugnám a mutatóujjam.
- Auror, hallod? A-u-ror - teszem szóvá összevont szemöldökkel, mielőtt nevetősen szusszannék, tudom, hogy csak piszkálni akar, én meg nem hagyom magam. Belekarolva húzom végül magammal, hogy megszerezzem, amiért jöttem, és közben azt is kiderítsük, merre találjuk azt, amit ő keres. Zsófi néni segítőkész szerencsére, elárulja, merre is kell mennünk, így az utasításait követve hamar megtaláljuk azt a standot is, ahol doxicidet kapni.
- Jól van, akkor majd még beszélünk. Örülök, hogy találkoztunk. Szia, szia - köszönök el én is integetve még utána, mielőtt szaladnék tovább minden mást intézni, ha már ritka szabadnapjaim egyike van. Nem haragszom, van még ám nekem is dolgom bőven, meg ha itt lakik ismét, fogunk még találkozni.