A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=727509#post727509][b]Wittner Stella - 2018.07.05. 23:04[/b][/url]

Fél fülemben a fülhallgatómmal énekeltem az egyik rap szám szövegét, már elvörösödött fejjel és alig kapva levegőt, amikor végigértem az unalmas épülettengeren és a piac felé fordultam. Jól ment, még a kezemmel is tutkók voltak a mozdulatok, mire egy néni úgy nézett rám, mint valami sárgaházi szökevényre. Megforgattam a szemem, aztán mikor kijelentette, hogy a nagy hasam inkább szépen eltakarhatnám, akkor mérgesen fújtattam rá.
- Az enyém legalább tetszik valakinek, nem úgy mint a néni, akinek csak a macskái vannak! - közöltem fennhangon, mire többen is rám néztek, ő meg sértve elvonult a kis húzogatós batyujával. Nem szeretem az ilyen időseket. Apa bár megkért, hogy viselkedjek, mégis csak ő itt ilyen...mindenség, attól még nem kell akármit lenyelnem! Bár van aki azt értékelné. Ám szerencsére nem lett nyomi a hangulat, hamar széles mosoly költözött az arcomra, ahogy a fehér kötényes férfi integetni kezdett felém. Egyből dobtam neki egy puszit, aztán szépen ringatva a csípőm sétáltam tovább a másik oldalra a gyümölcsökhöz még vissza-vissza lesve a halárusra. Szerettem ide járni.
- Hopp, bocs - meredtem a lányra, akinek a sarkára léptem véletlenül. Kihúztam a fülhallgatóm, majd a zsebembe tömködtem a többi dolgom mellé és egy szép, nagy piros almát kezdtem nézegetni. - Ott leszek az esküvődön - közöltem egyszerűen az iménti jelenet miatt, aztán a lény kezébe is nyomtam egy almát, ha kérte, ha nem és az eladó nénire pislogtam, nagy szemekkel meredve, mennyire örülnék én ennek az almának, meg az új barátnőm is. Kicsit húzta a száját, de végül odasúgta, hogy vigyük őket, legközelebb majd vásárolunk, én meg megköszönve, elégedetten fordultam el a lányra nézve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=728071#post728071][b]Wittner Stella - 2018.07.09. 19:27[/b][/url]

Örömömre szolgált a tény, hogy a néni megvető pillantások kíséretében eltűnt a színről. Nem igazán éreztem magam rossznak, ő kezdte ezt az egészet, szóval igazán magára vessen. Még vontam is egyet a vállamon, ahogy visszafordultam az útirányba, és a lábam elé nézve lépegettem tovább. Már messziről is kiszúrtam, hogy bizony ismerős arcok árulnak ma is, ami hatalmas mosolyra késztetett. Meg integetésre és puszidobásra, de ha bárki látta, úgyis tagadom. Meg nem tartott sokáig, ugyanis a bambizásba rágyalogoltam valakire.
- Rendes vagy. De miért csak ha lesz? Nem tervezel? Még sose gondoltál rá? - kérdeztem kicsit sem gondolkodva azon, hogy valakinek ez esetleg személyes. Én például tökre tudtam azt is, hogy hol szeretném majd a gyűrűm kapni, a ruhát is nézegettem, de abban még nem vagyok biztos, szerencsére még van egy csomó időm. De például a hajam, na az már száznegyven százalék, hogy olyan lesz, amilyennek megrajzoltam. És amúgy egy ékszerszettet is álmodtam meg már hozzá. Nem mintha közel állnék akár csak ahhoz, hogy legyen egy rendes pasim.
- Wittner Stella - mutatkozom be, ha már a neveknél is tartunk úgy hirtelenjében, aztán én is az almámba harapok integetve az árusnéni felé. Tudom, hogy bukik apára, és tudja is, hogy ki vagyok, azt hiszem ezért az alma. Múlt héten is kaptam egyszer, ezért mertem pofátlan lenni, de úgy tűnik ő még tényleg reméli, hogy idelovagol a fehér pacin éccapám, és elhívja egy romantikus, tengerparti sétára. Vagy legalább a tóhoz. - Igen, harmadik éve már. Eridon.
A fontosabb infók felsorolása után lépdeltem a sorok között, az út kellős közepén, ahogy jobbra és balra nézelődtem, de valahogy a kaják annyira nem vonzottak most, hogy megvolt ez a szép és piros alma.
- Sose próbáltam. Nekem azt tanították, az étel nem játék - vontam meg a vállam, hogy aztán megint beleharapjak és kicsit nagyobb rágások közepette felemeljem a mutatóujjam, hogy de még nem fejeztem be. - Vifont tuh'ok deh'ázni lab'áva'...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=730276#post730276][b]Wittner Stella - 2018.07.26. 22:59[/b][/url]

A nem vagyok olyan önjelzőre felkúszott a szemöldököm és még rá is néztem, hogy most akkor mi? Nincs olyan lány, aki ne lenne ilyen. Na jó, talán Bogna, de ott más gondok is vannak, én mondom. De bárki más mondja tuti tagadja, vagy éppen nem úgy áll az élete, vagy esetleg igyekszik mindezt leplezni. De most rendes voltam és aranyos, ezért nagy mélységekig nem is firtattam ezt. Inkább fogtam az almám és átesve a bemutatkozáson neki is kezdtem.
A nevem nem mindig jelentett jót, volt, hogy a tesóim miatt néztek furán, olyan is, hogy apa miatt, és nekem is akadt vaj a fülem mögött, de ez talán így természetes. Nincs olyan család, ami valamitől nem fura, igazából a lány neve is olyan... mint mikor tudod, hogy már láttál valamit, csak nem tudod hol. De hangzásra, mindenesetre el is engedtem a fülem mellett és a gondolatokat a fejemből. Pláne mikor a filmes dolgot előhozta, ahogy én a különböző standokat vizslattam. Aztán sikerült a falatot lenyelni is, mielőtt megint belekezdtem volna.
- Nem nehéz, mondjuk én gyakoroltam eleget. Kosarazni nem tudok, mindig furán pattan a labda, de görkorizni igen és deszkáztam is már - meséltem büszkén, úgy, hogy a végére el is nevettem magamat. Előttem volt, ahogy elsőre tanyáltam el, meg az is, akitől ezt... is... megtanultam. Bírtam a srácot, tetszett, hogy vicces volt és nem csöpögött a nyáltól.
- De nem maradtál ki semmiből, hidd el - legyintettem is le - engem is van egy csomó dolog, amire a tesóm utólag tanított meg. Meg szerintem lesz is még - újságoltam el egy nagy vigyorral, majd újra az almámba haraptam integetve két lánynak, akiket jól ismertem már, mert az évfolyamtársaim. Úgy láttam sietnek, meg nekem is volt társaságom, így ezt el is engedtem.
- Isteni dinnyepálcák vannak ott, jobbra, szereted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=730626#post730626][b]Wittner Stella - 2018.07.30. 23:08[/b][/url]

- Görkorizni vagy deszkázni? - kérdeztem vissza szinte szünetet se hagyva a kijelentése után. Nem gyorsan lecsapós volt a téma, csak általában idejekorán lelkes tudok lenni dologban, néha aztán elfogyok a végére, de ezt majd kihagyom az ilyen önéletrajzos helyekről. Ha kérdeznék, tökre kitartó vagyok, addig biztosan még van elég sajtburger. Utána kevésbé. Persze ez nem mindig az emberek miatt történt, néha csak úgy a dolgokat unom el, mert nem elég érdekesek. Szomorú ez.
- Igen, csípem, hogy ilyen sokoldalú tud lenni meg szeretek is vele lenni. Tetoválásokat csinál, van egy saját szalonja! Ez tök király, meg úgy minden - mondtam el is nevetve magam. Eléggé büszke voltam arra, hogy bárhogy is legyen a családunk vagy mi, ő már ilyenekig jutott. Én még abban sem vagyok biztos, holnap milyen színű ruhát szeretnék felvenni és szerintem sosem leszek. Talán nekem nem az van megírva, mint neki, hogy valami nagy dolgot csináljak magamtól. Nem szeretek egyedül lenni a világban. Ezért is örülök, hogy tavaly óta megint a suliba jár és itt van velem. - Neked nincs tesód? Az furi lehet, vagyis gondolom, nekem kettő is van, bár csak Dáviddal vagyunk ennyire nagyon el. A nagytesónk más, ő komolyabb meg már saját élete van - vontam meg a vállam, hogy aztán a dinnyés pálcákra lelkesedve neki is induljak. Nekem persze azonnal kellett volna minden is, nincs ebben semmi meglepő, majdnem átestem egy pár éves kisfiún is, szóval nagy szisszenéssel néztem rá bűnbánóan meg reméltem rendben van.
- Nem vagyok ám mindig buldózer - mondtam kicsit Elizának is, majd párat fordultam az iramodó tömegben és két lépéssel le is maradtam, de megvárt. - Mint a tesómnak vagy amit ő csinált? Mondjuk egyik sem. De egyelőre, szeretnék, és azt ígérte meg is csinálja a szülinapomon. Nagyon várom már. Érdekelnek a tetkók?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=731077#post731077][b]Wittner Stella - 2018.08.03. 11:45[/b][/url]

- Pedig! - csattantam is fel egyből, ahogy a nem stílusa és a trükkök felmerültek. Bizony, a görkoriban is hatalmas lehetőségek vannak. Azzal előbb tudtam ugrásokat meg mondjuk fél lábon forogni, mint egy deszkaátfordulós felugrást. Persze ez nem jelent olyan sokat, hiszen én mindig is egy kicsit máshogy nevelkedtem, vagy leginkább sehogy. Szerettem mindent, amit láttam kipróbálni. Mindegy volt hogy TV-ben vagy máshol bukkantam rá. - Mindkettővel, szívesen mutatok is majd egyszer, ha komolyan gondolod - ígértem meg két almaharapás között, hogy aztán békésen falatozzak nézelődés közben.
Sokakkal ellentétben én érdeklődő szoktam lenni, de nem csak felszínesen. Amikor egy személlyel beszélgetek én nem túl akarok csak esni rajta, hanem akkor már szeretem tudni, mi a helyzet vele. Mondjuk nem-e sorozatgyilkos, vagy olyan, aki utálja a meséket és a Pokemont. Egy súlyozású a dolog, bizony.
- Reméled? Nem ismered valamelyik szülőd? - kérdeztem rá, nem mintha ez tapintatos dolog lenne. Engem nem igen szokott az érdekelni, de legalább jobban nem mentem bele, ez haladás már. A kérdésére aztán bólogattam párat. - Persze, együtt is lakunk. Úgy a 365 napból 366 napot - nevettem el magam, mert az utóbbi időben tényleg az volt a helyzet, hogy ha ő nem volt az eridonban, akkor én sem és inkább Pesten aludtam nála. Nem volt kedvem se anyánál se apánál lenni, ha hívtak volna sem. Szerettem ezt így meg jó is volt, hogy valami nem tűnt el. Őt már nem akartam hiányolni az életemből, elég volt a többi szar egyben.
Sikeresen meg is keveredtem a tömegben, ami az én magasságommal nem bonyolult, de meglett újra a lány, hogy már a kitűzött célhoz haladjunk rendesen. Mondjuk ilyenem nem volt, csak lejöttem szórakozni, mert uncsiztam.
- Hát... mondjuk úgy, eléggé, és nem csak kettőnk között - közöltem nevetve, de intettem csak végül, hogy hagyjuk is a többit. - A tesóm tetkóit? Édesek, de nem szeretnek mindenkit. Olyankor nem jönnek elő, de szoktak játszani egymással, tökre imádnivalóak - meséltem széles vigyor kíséretében, ahogy el is értük a dinnyepálcikást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=731816#post731816][b]Wittner Stella - 2018.08.12. 22:54[/b][/url]

- Jól van, nem azért mondtam - emeltem meg a kezeim védekezően, mielőtt totál kiakad a lány. Eszem ágában sincs leszólni őt, csak sose lehet tudni. Láttam már valakit belevágni dolgokba, amit aztán nem tudott vagy akart végigvinni. Ez is olyan élet rendje, nem mindenki elég kitartó. De ő elég elszántnak látszott úgy egyébként, kicsit talán jobban a szemeim az arcán is felejtettem. Olyan határozott elképzelései lehetnek, legalábbis a tekintete ezt sugallja. Hogy ez jó-e avagy se, mindenki döntse el maga. Én inkább kérdezek.
- Tényleg? Nem... más... mármint. Igazából igazad lehet - sóhajtottam és félbe is hagytam a magam mondókáját. Mondjuk eszem ágában se volt belegondolni, hogy apám vagy anyám ne ismerjem, csak... mostanság sokszor lennék bárki más helyében családilag, és még ez is szimpibb volt mint az a valami, amiben szarul érzem magam. Mert ez a helyzet, nincs mit kiszínezni, nem vagyok már tíz éves, túl jól látom, hogy ez nem csak egy időleges dolog, eléggé végleges ezúttal és picit se vagyok oda érte. Se kistesókhoz, se mostohákhoz nincs humorom.
- Ooolyasmi. Igazából ilyen pótkerék vagyok. Neki van hol lakni, én meg mehettem hozzá mikor már úgy... elég volt minden. Meg az eridonban is közös a szobánk. Jobb mint fura, ruhalopós vagy emó csajokkal összeszokni, meg ő se hiszem hogy szívesen lakna más pasikkal heti párszor mert hűdejó - mutogattam kis idézőjeleket az ujjaimmal, hogy aztán el is engedjem a témát. Nem is tértem ki rá, miért nem otthon lakunk. Dávid nem kicsi már, nála amúgy is érthető. Én sem vagyok az, azt kikérem magamnak. Más, hogy azért egy hullámvasútnál lecentiznek, de ott is átmegyek a rostán!
- Ha jól tudom például van a navinés házvezetőnek is. De gondolom nem mutogatja másoknak - kuncogtam is magamban, ahogy beértem újra a lányt. Pika meg Charchar amúgy édesek. Nem tudom, hogy a kajákat élik-e, de mikor eszünk és lemorzsázom Dávidot is, mindig megkerülnek. - Szerintem ha tényleg érdekel kérdezz rá nála egyszer, szeret a tetkókról dumciszni... naaagyon - húztam el a szót, mert szerintem azért tuti kergetett már el csajt ezzel, de nem vallaná be.
- Ühm, hogy én? Hát, csak... nézelődök, meg idegelem Mártikát. Ez már ilyen szombati rutin nálam. De te?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=732086#post732086][b]Wittner Stella - 2018.08.16. 22:11[/b][/url]

Talán azt vártam, neki kényesebb ez a téma első hallásra, de ahogy tovább fejtegette és bedobta a találkozási reményeit, el kellett mosolyodnom. Valahol tetszett, hogy ilyen célirányos gondolatai vannak, mert ez jó. Azok, akik kis tervekkel szelik az életet talán sokkal hamarabb érnek a céljaikhoz, legyen ez egy találkozó vagy álommunka. Én kicsit le voltam magammal maradva, de ami késik, az nem múlik ugye. Amíg beszélt leküzdöttem a maradék almát, majd egy komposztos konténerbe hajítottam a csutkám. Mert ez fontos, ha lehet, szelektáljunk. Meg az is volt legközelebb.
- Lehet már saját magadból is, nem? tuti sokan kíváncsiak apád nélkül is rád, főleg, akik sokat hallhattak róla - dobtam fel rá is emelve a tekintetem. Igazából biztos sokan keresnének hasonlóságot, hogy vajon neki is furcsa szokásai vannak-e, esetleg hajlama. Ha paranoiásabb lennék, már most elgondolkodnék, nem-e figyelnek engem miatta is meg úgy amúgy is. El is engedem inkább ezt, nem valami hasznos.
- Az se lepne meg, ha szellem lenne, tudod, itt azok is vannak - billegtettem a fejem két oldalra még a kezemmel is mutogatva, hogy aztán abba is hagyjam, mikor két néni megnézett, majd össze is súgott. Már látom, mindjárt indul, hogy megőrült a polgi lánya. Pedig nem, totál okés minden, én mondom. De én jobban örülök, hogy a tesómmal és nem szellemekkel vagyok egy szobába. Ha muszáj lenne talán beköltöznék Bognáékhoz, de még az a lány is fura, nem akarom én bántani...csak hát akkor is. Mint aki dobozban él. Lehet neki se ártana valami löket, hogy megmozduljon.
- Nem tudom, a menhely tök menő, mármint, jót is tesz és legálisan lehet egy rakás édes állata. Ezt tök irigylem, mondjuk van amit annyira nem tőle - húztam el a szám, mert igen, én is hallottam ezt meg azt már. Bár gondolom itt is igaz, hogy a pletykáknak csak a fele igaz. De van, akinél az egész igen gyanús.
Egy darabig Lizát figyeltem, aztán kiszúrtam a dinnyés csodákat és rájuk is repültem válogatásba kezdve. Mintha nem most ettem volna meg az almám, sose baj, a hasam egy fekete lyuk, bár a kilókat is elnyelhetné, amiket nem élek pluszban. Nem vagyok magas, nekem nem normális ez a súly!
- Jaja - helyeseltem kicsit elveszve a témától, de azért azt hiszem még Dávid tetkóinál jártunk, vagy annak a közelében. - Tollat? Valami varázs toll? Mármint különlegeset tud, hogy nem találod? Uh, az tuti nagyon menő lehet, én ott egy utcabálra mennék el szívesen. Az a sok szín meg zene és ember, ahw...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=733533#post733533][b]Wittner Stella - 2018.09.05. 15:47[/b][/url]

Egyet kellett értenem vele, bár engem ez sosem kapott el ilyen húú, én ezt most akarom. Olvastam, szeretek is, de az én könyveim inkább vastag magazinok, és nem erről szólnak. Ez a valóság. Érdekel most éppen a lakberendezés is a divat mellett, hát az ékszereket, a kristályok és kövek mikéntjét és az arany-ezüst örök vitát tanulmányozom inkább. Szerintem tökre ki se nézik, ettől jó a meglepi mondjuk. Szeretem tudni mi a trend és nem csak öltözékben. Színben, viselkedésben, munkamorálban. Ki tudja mikor jön ez majd még jól? Szerintem a varázsvilág is tökre alul van cicomázva. Pedig a varázslöttyök gyors szépítő hatásai ha kapnának egy kis reklámot, vinnék őket mint a cukrot! Muglik is, eladhatjuk homeopátiának!
- Ugh, de ő undi - grimaszoltam nagyon citromba harapott arcot vágva kicsit a kezemmel is pipiskedve. Ha tehetném, tuti valami nagyon csini pofit kísértenék, olyat, akit vicces is ijesztgetni, jól is néz ki és szórakoztat. Jó, egy ilyet nem csak szellemként kerülgetnék szívesen, de ez totál más kérdés!
- Mitől? Sárki bá', hát olyan rendes, mindig van valami buli, igyekeznek. Meg megengedte a koedukált szobát, én adom a bácsit - jegyeztem meg nagy bólintásokkal, bár nem úgy ám! Hallottam pletykákat, hogy vannak diáklányok, akik oda meg vissza vannak érte is, szerintem kedves, de ennyi. Nem annyira fogott meg úgy...egyben, értitek. A helyettese meg még olyan morcos is, bah.
Közben a nagy eszegetésbe belefért az álmodozás is, így kifejtettem a karnevál témát. Engem nem is annyira a zene vagy a hangulat kötne le, ha ott lennék, ezt újra kellene gondolnom. Azok a ruhák a táncoslányokon, a színek és a helyi különleges kiegészítők. Maga lehet a Mennyország.
- Kipróbálnám a miniruhákat is, tudod vannak a karneváli lányok, azokkal a nagy tollakkal - mutogattam is mellé még riszálva is kettőt a hátsómon, bár ezt maximum mögöttünk értékelték, én csak lépegettem tovább utána.
- Puskázni akarsz? Arra van egy csomó más módszer is! De a toll szépnek hangzik. Öníróságot lehet rá bűvölni, miért nem csináltatsz egy ilyet?