A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

Még szoknia kell az itteni életet. Hiába telt már el lassan három hónap azóta, hogy visszajött az országba, még mindent újként él meg. Hogy bővítse ismeretségi körét, s potenciális visszatérő vásárlókat szerezzen, úgy döntött, hogy havonta egyszer szerencsét próbál a piacon.
A többi portához képest, az ő kis asztalkája és eladni kívánt termékei még csekélyek, sőt, mondhatni eléggé észrevehetetlenek, de ez sem tántorítja el attól, hogy mosolyogva ácsorogjon ott. Ő hisz az ásványokban, az olajokban, a növényekben, az ékszereiben, melyek egyediek és utánozhatatlanok és természetesen magában is. Veszteni valója nincs, hiszen az idejébe bőven belefér az, hogy egy fél napot itt ácsorogjon. Maximum majd úgy megy haza, hogy nem ad el semmit. Nem fog tőle a kardjába dőlni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861384#post861384][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.26. 22:04[/b][/url]

Még szoknia kell az itteni életet. Hiába telt már el lassan három hónap azóta, hogy visszajött az országba, még mindent újként él meg. Hogy bővítse ismeretségi körét, s potenciális visszatérő vásárlókat szerezzen, úgy döntött, hogy havonta egyszer szerencsét próbál a piacon.
A többi portához képest, az ő kis asztalkája és eladni kívánt termékei még csekélyek, sőt, mondhatni eléggé észrevehetetlenek, de ez sem tántorítja el attól, hogy mosolyogva ácsorogjon ott. Ő hisz az ásványokban, az olajokban, a növényekben, az ékszereiben, melyek egyediek és utánozhatatlanok és természetesen magában is. Veszteni valója nincs, hiszen az idejébe bőven belefér az, hogy egy fél napot itt ácsorogjon. Maximum majd úgy megy haza, hogy nem ad el semmit. Nem fog tőle a kardjába dőlni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861414#post861414][b]Fellner Ádám - 2023.03.27. 09:13[/b][/url]

Ahogy az lenni szokott, a sors mindig a legrosszabbkor vág közbe, és teszi tönkre az ember életét. Leilát elveszítettem, onnantól kezdve pedig rohadtul nem érdekelt a suli, koncentrálni sem tudtam, és úgy éreztem, hogy megfulladok ebben a városban. Hátam mögött hagyva a sulit, el is utaztam, anyámat kísértem a fotózásaira, szükségem volt arra, hogy kikapcsoljon az agyam és valahol máshol legyek, távol attól a helytől, ami folyton Leilára emlékeztetett. Az iskolától persze kaptam egy figyelmeztetést, miszerint jó lenne, ha összekapnám magam, mert a sorozatos bukásokat nem tolerálják, s még egy esélyem maradt. Ki gondolta volna, nem igaz? Mindenesetre úgy döntöttem, adok még egy esélyt az iskolának, így a vizsgaidőszak végeztével visszajöttem, egy kicsit talán sikerült túllendülnöm a történteken, de Leila mindig is hiányozni fog, vele egy darabot veszítettem. Az életnek viszont mennie kell tovább, hamarosan vége a szünetnek, jön az évnyitó, és még be kellene szereznem pár holmit a sulihoz. Nem beszélve arról, hogy közeleg anya születésnapja is, viszont fogalmam sincs, hogy mit is kéne adnom neki. Emiatt kezdtem el ténferegni a piacon, míg meg nem akadt a tekintetem egy tetovált lányon. Jó, őt nyilván nem vihetem haza anyának, nem is azért akadt meg rajta a szemem, hanem mert ilyen sokféle tetoválást még nem láttam. Elő is húztam a fényképezőmet, s a távolból lőttem róla egy képet, aztán egy kicsit közelebb sétáltam, mire feltűnt, hogy árul is valamit.
- Szia, bocsi, az előbb lőttem rólad egy képet, ha nem gond, felhasználhatom a portfóliómban? - kérdeztem a lányt egy barátságos mosollyal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861416#post861416][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.27. 09:43[/b][/url]

Ő nem a rámenős fajta. Nem mászik bele a piacon mászkáló emberek arcába, hogy mindenáron rávegye őket a vásárlásra. Inkább olvas, vagy huszadszor is átpakolja a dolgokat, mintha ezzel előrébb lenne. Éppen színek szerint rendezi a dolgokat, amikor megszólal mellette hang, Manka pedig meglepetten fordul irányába.
- Mi? Mármint, szia. Rólam? Miért? - hangja inkább meglepett és érdeklődő, mint mérges lenne. Megszokta már, hogy megbámulják, mert feltűnő, de ennyire konkrétan még nem célozta meg senki fénykép vagy bármi más miatt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861417#post861417][b]Fellner Ádám - 2023.03.27. 09:50[/b][/url]

- Szia - köszöntem ismét mosolyogva, szerencsére egész jól reagált, mert volt már olyanban részem, amikor meg akartak csapkodni, mert félreértettek.
- Fotós vagyok, vagyis olyasmi és portfóliót készítek magamnak, hogy később dolgozhassak, ahhoz kéne pár fotó, téged meg már rögtön kiszúrtalak, mert tök jók a tetkóid! - tény, ritkán látni ilyen motívumokat, ez egyáltalán nem volt jellemző ezen a környéken.
- Persze, csak ha nem bánod, meg is tudom mutatni, ez digitális - böktem rá a kamerára, s már toltam is elé, hogy lássa azt a képet, amit a távolból lőttem róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861418#post861418][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.27. 10:07[/b][/url]

- Szia - köszön ő is ismét, szintén mosolyogva. Mondjuk vicces lesz a dolog, ha itt perceken át köszöngetnek, de ő aztán nem bánja, mert legalább valaki meg merte szólítani. Kezdi úgy érezni, hogy nem is azzal van a gond, amit árul, hanem ahogy kinéz. Pedig nem harap ám, sőt, kifejezetten kedves egyén.
- Szerintem te vagy az egyetlen, akinek tetszik, szóval köszönöm - mosolyog még mindig, s hátát neki támasztja az asztalkájának, hogy megnézze a képet, amit a srác lőtt róla.
- Legalább nem éppen nyitva van a szám vagy csukva a szemem - neveti el magát. - Jó kép lett, ahhoz képest, hogy lesifotó - ezt nem tudja elvitatni tőle. Ha még rá is dolgoz, ahogy a fotósok szoktak, lehet el is kéri.
- Nem zavar, sőt.. Csinálnál párat az ékszerekről? Feltenném, meg előhívnám, hátha az ékszert nézve mernek rendelni, vásárolni - néz érdeklődve a másikra. Tiszta haszon lenne számára ez a véletlen találkozás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861419#post861419][b]Fellner Ádám - 2023.03.27. 10:20[/b][/url]

- Szia - és még egy kör, ezen már el is nevetem magam, az biztos, hogy köszönésben a maximálisat nyújtottuk.  - Na, miért mondasz ilyet? Nagyon menő, Kaliforniában mindenki így mászkál - enyhe túlzással, de igen, elég sokan varratták magukat a nyugaton, meg mondjuk Londonban is, de tény az, hogy ez a kis város Margit nénivel még nem volt felkészülve erre. A digikészüléket közben úgy tartottam, hogy a fényviszonyok ne rontsák a kép minőségét, így kicsit közelebb lépve hozzá. - Mondjuk az se lenne rossz - nevettem fel, de tény, hogy azért ez az elkapott pillanat tényleg jól sikerült.
-  Az ékszerekről? Persze, szívesen. Hogy szeretnéd, csak az ékszerekről, vagy Te is legyél rajta? - villantottam egy mosolyt, s még mielőtt válaszolt, már lőttem is róla egy képet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861421#post861421][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.27. 10:44[/b][/url]

Van az a pont, amikor valamelyiküknek fel kell adni ezt a köszöngetést. Nem azért eszi, mert kínos lenne, hanem azért, mert már csak nevetve tudna ismét kiejteni a száján ismét egy sziát. Ami valószínűleg értelmetlenné is válna így.
- Ott divat, itt Magyarországon viszont még mindig kinézik az embert, ha ennyire díszes - ez tény, de nem fogja azért elrejtegetni, mert Marika néni elátkozza minden egyes alkalommal, amikor utcára lép. Múltkor már adott neki fényképet, mikor még nem voltak tetoválások rajta, de akkor meg az nem tetszett a néninek, hogy látszanak a sebei. Ő a tipikus, mindenre is ráérő öregasszony.
- Neeem, én kifejezetten neem. Hééé - nyúl a gépért, s ha véletlenül sikerül megkaparintani, ő is kattint egy képet a srácról. - Na így egál, mondjuk - nyújtja vissza neki a fényképezőt, mosolyogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861423#post861423][b]Fellner Ádám - 2023.03.27. 10:57[/b][/url]

- Pedig jó lett - vigyorgok a kattintás után, s már a képet csekkolom, ekkor sikerül kikapnia a kezemből a gépet, és mire reagálnék, már lőtt is rólam egy nyitott szájas képet. - Héé, de nyitva volt a szám - röhögve rázom meg a fejem, meglesem a fotót, azért nem gáz annyira, de a tetkós lány jobban mutatott a képeken. - Na oké, akkor lövök ezekről a bigyókról pár képet, aztán előhívatom és majd kirakhatod, vagy át is küldhetem, ha az jobb. Egyébként mik ezek a cuccok? - érdeklődöm, miközben kicsit rendezkedek az asztalnál , leguggolok és próbálok egy közelit lőni az ékszerekről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861424#post861424][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.27. 11:24[/b][/url]

- De, legalább sült galamb nincs benne - közli nevetve. Nem rossz az a kép, sőt. Bár azt nem tudja nem észrevenni, hogy a mosoly és nevetés mögött, mintha lenne más is. De nem ismeri, nem kérdez rá, inkább csak odébb oldalaz, hogy tényleg csak a portéka legyen a képeken.
- Öhm, ékszerek? - nevet ismét. Lehet, hogy azért nem érdekli másokat, mert nem egyértelmű, hogy mik ezek? Mondjuk, ez még nem jutott eszébe.
- Oké, az ott nem ékszer - mutat a fiolák felé, amiben illóolajok vannak. - Vannak itt ásványok, illóolajok, meg hát ugye az ékszerek, amik között van, ami teljesen átlagos, de a legtöbbjük bűvölt. Például, ha azt mondod, hogy jövő hétre szeretnél egy olyan medált, amiben ott a kicsinyített másod, ami mozog, úgy csinál, mintha fényképezne, akkor azt elkészítem - persze, nem készít igazi képet, de azt simán megoldja, hogy villanjon a vaku.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861434#post861434][b]Fellner Ádám - 2023.03.27. 16:44[/b][/url]

- Pedig éhes vagyok - feleltem nevetve, de sajnos igaz volt, tényleg kezdtem megéhezni, ami egy piacon mondjuk nem csoda, hisz kavarognak az illatok, sütik a lángost és mindenféle finomságot. Most viszont munka van kéremszépen, így vissza is pillantottam az asztalra, aztán meg a gazdájára.
- Nem? Hát mi? - kíváncsian vettem szemügyre és érdeklődve hallgattam a tetovált lányt. - Wow, komolyan? Ez de menő! - na ilyenről se hallottam még, az egyiket balommal kézbe is kaptam, hogy jobban szemügyre vegyem, egyelőre viszont nem láttam benne miniÁdámot, és azt se, hogy mondjuk lézerkarddal rohangál. - Hm, és mondjuk ha ajándékba szeretném valakinek és hozok róla egy fotót, akkor is el tudnád készíteni? - lelkesen pislogtam, mert azt hiszem, hogy megvolt anyának az ajándék. Bár, ezek a furi üveges illóolajok is jól néztek ki. - És ezek itt mire jók? Szerelmi bájital? - pillantottam rá egy mosollyal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861454#post861454][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.27. 21:27[/b][/url]

- Ühm, van egy félig megrágott müzli szeletem - ajánlja a világ legrosszabb étkét nevetve. Nem, nem gondolja komolyan, ezért is nem áll ott fapofával, hanem érzékelteti egész testével, hogy csak viccel. Reméli, hogy a srác is veszi a poént.
- Persze, megoldom - válaszol mosolyogva arra, hogyha hoz egy képet, akkor is sikerül-e. Nagyon sok időt tölt azzal, hogy a lehető legtökéletesebbet alkossa. Van olyan darab, aminek három prototípusa is van, mert sosem tetszett neki. Ez nyilván sok idő, energia, de imádja csinálni, kikapcsolja a dolog.
- Neeem. Nem vagyok bájital keverő - rázza meg a buksiját mosolyogva. - Tudod az illóolajoknak vannak jótékony hatásai, millió és egy keveréket lehet készíteni, amik tovább fokozzák a dolgot. Nem mellesleg az illatuk is jó - na nem mindnek, de ezt nem szokta említeni, mert mindenkit más szagok irritálnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861478#post861478][b]Fellner Ádám - 2023.03.28. 14:37[/b][/url]

Feljebb vontam a szemöldököm a felajánlásra, aztán el is röhögtem magam. Jó nem voltam finnyás túlzottan, lehet, hogy még el is fogadtam volna a müzli felét, de nem akartam pofátlan lenni, másrészt inkább lángosra vágyakoztam. Előtte azonban volt még némi teendőm, s most hogy sikerült megbeszélnünk a képekkel kapcsolatos dolgokat, neki is állhattam fotózni. Lőttem is pár képet, közelebbről, hogy szépen és élesen látszódjon a portéka, közben két kattintás közt figyeltem, hogy mit mesél a lány.
- Szuper, szerintem akkor sokszorosítok neked a képekből párat, hogy tudj kitenni hirdetést is, hátha többen jönnek majd - meséltem egy mosollyal, s még lőttem pár képet.
- Hát kész is vagyok. És ha ennyire jók ezek az olajok, akkor ebből és hm, mondjuk ebből kérnék egyet. - böktem rá két különböző színű fiolára, majd elkezdtem matatni a dzsekim belső zsebében, keresve a tárcámat.
- Hú amúgy, meddig dolgozol? Mert felvinnélek anyámhoz - néztem rá egy mosollyal, át se gondolva azt, hogy nem fejtettem ki neki a mondandóm lényegét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861479#post861479][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.28. 15:15[/b][/url]

Sűrű pislogások közepette állt ott az asztalka mellett, úgy fél percig. Mert rájön ám, hogy a srácnak sem esik le, hogy mit mond. Vesztére, Manka nem az a fajta, aki kihagyna egy ilyen túlságosan is magas labdát. – Anyukádat is bevesszük? –teszi fel tök természetesen a kérdést. – Ne értsd félre, nekem totál oké, na de azért azt nem néztem ki belőled, hogy hát anyukádat vonnád be harmadiknak.. - somolyog egyet és azt hinnénk, hogy itt befejezi, de nem. Ugyan, az nem Gyarmati Lora Manka lenne. – Tehát ma anyukád, holnap esküvő, utána gyerek? Mondjuk, kicsit húzós, hogy még a nevedet sem tudom, de vannak, akiknek totál bejön, hogy csak az oltárnál találkoznak először, nem? – jó, itt már nevet, mert nem akarja, hogy esetleg a srác agyvérzést kapjon, vagy elmeneküljön, még mielőtt megkapja a képeket.
– Tessék – nyújtja át végül a kiválasztott fiolákat. - Azt pedig tedd el, nem kérhetek értük semmit, ha már ennyi képet készítettél és még a napom is feldobtad – szép is lenne, ha ezek után számlát nyújt be. Nem tudna tükörbe nézni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861480#post861480][b]Fellner Ádám - 2023.03.28. 15:52[/b][/url]

- Előtte mondjuk ennék, mert tényleg éhes vagyok - fűztem még hozzá, félig-meddig már a finom lángosra gondolva, talán emiatt se vettem észre, hogy mit mondtam. - Mi? - értetlen arckifejezéssel néztem aztán a lányt, de ahogy tovább mondta, már kezdett is égni a képem, mert rájöttem, hogy félreérthette a mondandóm.
- Fúúú nem, bocsi! Nem vagyok ennyire tapló, meg semmit se akarok, na ne érts félre, mert egyébként csinos vagy, csak… - hű és itt már kezdett is folyni rólam a víz, minél jobban magyaráztam, annál inkább nyílt meg alattam a föld.  
- Jó, kezdjük elölről - vigyorogtam rá végül zavartan.
- Szóval Ádám vagyok, szia - ismételt köszönés, és nyújtottam is a kezem egy kézfogásra.
- Anyukám fotós, mostanában különleges emberekről készít portrékat és amikor megláttalak, bevillant, hogy wow, hát mennyire örülne már, ha ő is lőhetne rólad néhány fotót. Emiatt gondoltam, ha van kedved így modellt állni, akkor szívesen bemutatnálak neki, meg az ő szülinapjára szeretném azt az ékszert és akkor egyben így ugye látnád is, hogy milyen. Túl sokat beszélek, mi? - kínos vigyort húztam az arcomra, s inkább a tárcámban kezdtem kotorászni, hogy fizessek.
- Tuti? Köszi! De akkor mondjuk egy lángost? Arra meghívhatlak? - ha már tapló voltam, hát legalább ezzel engeszteljem ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861492#post861492][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.28. 21:14[/b][/url]

A képzeletében ez a jelenet sokkalta viccesebben zajlott le, mert a srác reakciója, inkább kínos érzést kelt benne, mint viccest. Legalább jól megtanulta ma, ha véletlenül még összefutnak, hogy vele a világért se poénkodjon szexuálisan. Kár érte, egész finom falatnak tűnt volna. – Ne aggódj, csak vicceltem - közli könnyedén, annak ellenére, hogy most valahogy már nem érzi annak az egészet. Pedig jól indult.
– Lora vagy Manka, amelyik szimpatikusabb. Szia – fogadja el a felé nyújtott kezet és megrázza a másikét.
– Ühm, nem sűrűn hallok férfiakat ennyit dumálni, annyi biztos – mosolyodik el szelíden. – Nagyjából délig terveztem, hogy maradok, ha hazadobhatom a cuccaimat, akkor végül is, ráérek – nem tervezett mára nagy dolgot. Oké, ez hazugság. Azt gondolta, hogy sikerül jó pár holmit eladnia és azt jól megünnepli némi süteménnyel és ruhavásárlással, de láthatóan erre nem fog, sor kerülni. – Nem kérek, köszönöm szépen – nem igazán szereti az olajban sült dolgokat, valahogy az illatuk és állaguk nem jönnek be neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861532#post861532][b]Fellner Ádám - 2023.03.29. 17:50[/b][/url]

- Jaaa, húúú bocs, én azt hittem, hogy én voltam túl tapló - mosolyogtam rá, s végre így már fel is engedtem. Azt hiszem, hogy túl komolyan vettem mostanában mindent, mióta megtörténtek a dolgok, s valahogy vissza kellett még lazulnom a való világhoz. - Nem vagyok ám mindig ennyire…merev - fűztem hozzá, közben megráztam a kezét is, mindkét név szimpi volt, viszont a szomszéd Manci miatt úgy döntöttem, hogy inkább Lorázni fogom.
- Ha hiszed, ha nem, ez még engem is meglep, soha nem dumáltam még ennyit - megint csak nevettem, hát mit tehetek róla, hogy most itt szómenésem lett. Fura, biztos a levegő okozta, vagy az időeltolódás.
- Szuper!  - örültem, hogy nem kellett győzködni, bizonyára anya is kiugrik majd a bőréből, mert egy tetovált nőre már hetek óta vadászott, az egyik modellügynökség jelzett is neki, de aztán váratlanul visszamondták, így már ezért is megérte kijönnöm a piacra.
- Tuti? Hát jó, pedig szívesen kajáltam volna veled, de akkor mit szólnál hozzá, ha mondjuk én elmegyek kajálni, meg hazamegyek és előhívatom a fotód, aztán mondjuk délután négy körül találkozunk és akkor hoppanálunk Budanekeresdre? - reméltem, hogy a távolság nem tántorítja majd el ettől a kis kiruccanástól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=861542#post861542][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.29. 20:40[/b][/url]

Kissé megemelkedik a szemöldöke, mikor Ádám a merevséggel jön, de tanulva az előző félreértésből, nem lő el rá egyetlen egy poént sem. Pedig kapásból három eszébe jut. Inkább csak elmosolyodik és hallgatja tovább a másikat. – Biztos az éhség szól belőled ennyire – bár, akkor inkább ájulás közelébe szoktak lenni az emberek, nem pedig fosni a szavakat. Lényegtelen. Az mindenesetre nem rossz, hogy nem ragadnak benne a kínban, hanem képesek túllendülni. Végén még tényleg gyümölcsöző kooperáció lehet közöttük.
– Nem igazán szeretem ezeket az étkeket – ad némi magyarázatot arra, hogy miért ad nem leges választ. – Nem veled van a gond, ne értsd félre. Egész rendben vagy - igen, ezt az iménti miatt közli, s mosolyogva teszi. Nem tudja meghazudtolni önmagát, muszáj, hogy kicsit élcelődjön, hiszen az élet szép, nem lehet mindig búskomor. – Nekem teljesen oké a dolog. Hol találkozzunk? – legalább nem csak gyorsan lepakolni és rohanni lesz ideje, hanem arra is, hogy teljesen átöltözzön és adjon is magára. Mert azért most nincs annyira kikerázva, mint általában, hiszen ez csak a piac.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=863167#post863167][b]Fellner Ádám - 2023.04.17. 18:56[/b][/url]

- Még az is lehet, ha éhes vagyok, nehezen tudok gondolkodni - jegyeztem meg egy szemtelen mosollyal, jó is volt tisztázni a félreértést, azt meg el tudtam fogadni, hogy nem éhes, vagy nem kedvelei a piaci ételeket. Nekem sem volt minden a kedvencem, utáltam a belsőségeket, viszont itt a piacon szívesen ettem sült kolbászt, lángost vagy valami jófajta pörköltöt. Már a gondolattól is jobban éheztem, halkan korgott is a gyomrom, a dicséret viszont nem kerülte el a figyelmem, el is mosolyodtam. - Hát ezt most bóknak veszem -  nevettem tovább, majd biccentettem. - Találkozzunk négykor az árnyas sétányon, aztán majd keresünk egy jó helyet, ahonnét elhoppanálhatunk. Akkor majd délután! - integetve mentem tovább, vettem magamnak egy sajtos-tejfölös lángost, megettem, aztán visszamentem a kastélyba, hogy előhívjam a képeket a délutáni találkozóra.