Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

Júlia
- Rózsafa | Február vége

Ez egy hosszas és idegőrlő keresgélés volt kezdve onnan, hogy az anyjával megejtett egy roppant kínos beszélgetést Júlia munkaviszonyáról, a múltbéli "feladatáról", és hogy tanonc-e még a Sárkányölőben. Utóbbi volt a legfontosabb napirendi pontja, mert az már félig azt jelentené, hogy a lány él. Azután az este után Júlia eltűnt a térképről, majdhogynem literálisan. Hiába kereste a megszokott online platformjaikon, nem találta, a profiljaihoz vagy nem lépett be jó ideje, vagy szó szerint el is tüntette őket. Bagolyra nem válaszolt, a hívás nem ment át, és már lassan kezdett kifogyni az ötletekből, mikor végre elszánta magát: ha Mohamed nem megy a hegyhez, ideje a hegynek Mohamedhez mennie Lucienestől.
Rózsafa olyan, mint bármelyik magyarországi apróbb település: sok a natúr térfigyelő kamera, és kevés a felújított ház, ahogy az utak minősége is nem kicsit megkérdőjelezhető. Az pedig különösen szembeszökő, ha egy fiatal, nem odavalósi anyuka csak úgy besétál a mindennapjaikba a mellkasára erősített kisgyerekkel, különösen jól öltözötten, és megáll az egyik ház előtt csengetni.
Adél egy abszolút nem Rózsafára illő jelenség, ez persze nem akadályozta meg a házhoz jövetelben. Megunta ezt a kergetőzést és a találgatást, és úgy érezte, ideje rendet tenni a történtekkel kapcsolatban, megnézni magának, hogy tényleg életben van-e az egykori barátnője? Addig fogja nyomni a rozoga csengőt, amíg fel nem veri az összes élőt és holtat vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874253#post874253][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 20:57[/b][/url]

Júlia
- Rózsafa | Február vége

Ez egy hosszas és idegőrlő keresgélés volt kezdve onnan, hogy az anyjával megejtett egy roppant kínos beszélgetést Júlia munkaviszonyáról, a múltbéli "feladatáról", és hogy tanonc-e még a Sárkányölőben. Utóbbi volt a legfontosabb napirendi pontja, mert az már félig azt jelentené, hogy a lány él. Azután az este után Júlia eltűnt a térképről, majdhogynem literálisan. Hiába kereste a megszokott online platformjaikon, nem találta, a profiljaihoz vagy nem lépett be jó ideje, vagy szó szerint el is tüntette őket. Bagolyra nem válaszolt, a hívás nem ment át, és már lassan kezdett kifogyni az ötletekből, mikor végre elszánta magát: ha Mohamed nem megy a hegyhez, ideje a hegynek Mohamedhez mennie Lucienestől.
Rózsafa olyan, mint bármelyik magyarországi apróbb település: sok a natúr térfigyelő kamera, és kevés a felújított ház, ahogy az utak minősége is nem kicsit megkérdőjelezhető. Az pedig különösen szembeszökő, ha egy fiatal, nem odavalósi anyuka csak úgy besétál a mindennapjaikba a mellkasára erősített kisgyerekkel, különösen jól öltözötten, és megáll az egyik ház előtt csengetni.
Adél egy abszolút nem Rózsafára illő jelenség, ez persze nem akadályozta meg a házhoz jövetelben. Megunta ezt a kergetőzést és a találgatást, és úgy érezte, ideje rendet tenni a történtekkel kapcsolatban, megnézni magának, hogy tényleg életben van-e az egykori barátnője? Addig fogja nyomni a rozoga csengőt, amíg fel nem veri az összes élőt és holtat vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874257#post874257][b]Vattai Júlia - 2024.03.02. 21:31[/b][/url]

Már hónapok múltak el azóta az este óta. Mégis, ha belegondolok remegni kezdenek a térdeim. Gyűlölöm, amikor félek, annyira hinni akartam, hogy ezt az érzést már legyűrtem magamban, hogy nem fogom sohasem látni többet azt a kis, loknis, rettegő Júliát aki a takaró alá bújt, mert félt, hogy még egy pofont kap az apjától, vagy leveszi róla a bugyiát. Mégis, épp ugyan így rettegtem amikor hozzám vágta Will a tiltott átkokat.
Mély sóhajjal fordulok meg az ágyban magamra húzva a takarót. A traumafeldolgozás legkönnyebb módját választottam, túlterheltem magam az iskolával. Edzések, plussz órák, előre tanulás, csak aludni jártam haza, meg nyulat etetni. Azonban a testem határai végesek. Érzem, hogy túl közel vagyok ahhoz, hogy ágynak dőljek, ha magamtól nem pihenek legalább a hétvégén. Két nap, annyit kibírok. Csak fekszem, a plafont bámulva, érzem, hogy elernyedt végtagjaim remegnek, talán ennem kéne valamit. Hány óra van? Az éjjeli szekrényen heverő telefonomra pillantok. Amikor hazaértem mentálisan teljesen összeomlottam. Zokogtam és tajtékoztam, a telefonom pedig többször is a falnak vágtam. Azóta nem lehet bekapcsolni, de talán nem is baj. Úgy érzem, ha Maeve meg akar találni meg fog, másnak meg nem tartozom semmivel sem.
Nagyot sóhajtok, újból a plafonra pillantva. Vajon mennyire fájt volna az Crucio átok? Sokszor kapom magam azon, hogy erre gondolok. Rettegem tőle, ahogy attól is, hogy megtudjam és dühös amiért rettegek az ismeretlentől.
Aztán hirtelen valaki rátehénkedik a csengőre. Összerezeznek. Mi a fasz?
Először nem mozdulok, várom, hogy feladja és tovább álljon, de végül nem teszi. Akárki is az, kibaszott kitartó. Hát legyen, akkor kinyitom. Kimászok az ágyból, pizsamában, kócos hajjal, mezítláb szelem át a folyosót, hogy az ajtóhoz érjek és kinyissam.
- Adél...ék? - nézek le a babára, majd a lányra, aztán ki az utcára. Mondjuk már azóta mondanak mindent is. Egy gyerekes nő még a legkevesebb, de azért félreállok, hogy ha akar be tudjon menni.
- Will nincs itt... - szögezem le azért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874259#post874259][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 21:44[/b][/url]

Sokkal hamarabb támad mozgolódás, mint hitte. Őszintén azt gondolta, hogy akár egy órán keresztül idekint fog ácsorogni és várni, hátha feltűnik a kócos lobonc és valami bicskanyitogató szarkazmust vág hozzá, ahogy szokta, ehhez képest a pizsamában előbukkanó Júlia látványa új, de a vele érkező határtalan megkönnyebbülés is. Mint valami hirtelen támadt hullám, úgy söpör végig rajta az érzés a gyűszűnyi bűntudata mellett.
Életben hagyták.
- Nincs. - Biccent megerősítően, hogy minden rendben, és belép a kapun. Lucien a szokásos baba-csodálkozó arcát virítja Júliára, és megpróbál magyarázni neki valamit két-három gagyogással, de végül úgy dönt, hogy az anyjához bújni most sokkal érdekesebb és biztonságosabb. Új neki a környezet, ez se nem Hévíz, a nagyszüleinél, sem a Krise-birtok, sem Médi.
Odabent szembefordul Júliával, de látni rajta, hogy keresi a szavakat, hogyan kezdjen bele.
- Élsz... - Zseniális kezdés, le a kalappal, a szavak mestere, hölgyeim és uraim! - Úgy értem... - Megrázza a fejét, mintha megpróbálná a kényelmetlenségét lerázni. - ... örülök, hogy élsz. - Nem épp a legszebben váltak el, de nem is kívánta a lánynak a legrosszabbakat akkor és ott. Azt tette, amit helyesnek gondolt: előtérbe helyezte a gyereke jólétét Júliával szemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874261#post874261][b]Vattai Júlia - 2024.03.02. 22:07[/b][/url]

Ahogy nézem, hogy beljebb lép rá kell jönnöm, hogy nagyon furcsa gyerekkel látni Adélt. Mármint lassan nem is tudom hány éve terhes meg minden, mégis most, hogy tényleg van neki annyira felfoghatatlan. Behúzom az ajtót, kizárva minden esetleges kíváncsi szemet. Nem egészen tudom mire számítsak. A dokumentumok miatt? Vagy Will miatt? Figyelmeztetni jött vagy dühöngeni? De akkor miért hozta Luciant? A kijelentésére nagyokat pislogok. Aztán bólintok.
- Élek- állammal a nappali felé intek.
- Kérsz...tek valamit? Mit szoktak inni a babák? Teát? - nem igazán volt még dolgom ilyen aprósággal, így erről fogalmam sincsen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874262#post874262][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 22:28[/b][/url]

Úgy érzi, legördült egy hatalmas kő a lelkiismeretéről azzal, hogy Júlia él, mozog, és viszonylag egészségesnek tűnik. Nyilván nem lát bele a mindennapjaiba, maximum azt jegyzi meg gondolatban, hogy nézett már ki sokkal kipihentebbnek a lány, de egyébiránt egészségesnek tűnik, és ez a legfontosabb.
Nagyon idegen az élethelyzet, mégis megmosolyogtatja, hogy Júlia próbál alapvető figyelmességeket megugrani.
- Leginkább a melleimet szereti, de azon fél órája túlestünk, úgy hogy nemsokára le fog billenni a feje és elnyomja a tejkóma. - De a gesztus kedves, mindenképpen értékeli.
Az intésnek megfelelően követte Júliát a nappaliba, odabent pedig leül a kanapéra a már nagyokat pislogó gyerekkel együtt.
- Próbáltalak keresni... Sajnálom, ami történt. - Ami persze édeskevés, de legalább felnyitotta a szemét, hogy Will olyan területekre kalandozott, amit épeszű ember elkerülne, ha sokáig akar élni. Nem, nincs konkrét bizonyítéka, igen, a paranoid gondolkodásmódja felnagyít szinte mindent, és a puszta tény, hogy Maeve elsimította a fenyegetést csak így, plusz, hogy úgy gondolja, közel lehet a rejtélyes pálcához is, neki elég meggyőző érv, hogy ne akarjon a közelében maradni, ergo Will visszakövethető közelében sem nagyon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874263#post874263][b]Vattai Júlia - 2024.03.02. 22:49[/b][/url]

Újból csak biccentek, próbálok mosolyogni, de az ott Adélra kötve tényleg egy kibaszott gyerek. Leül a lány a kanapéra, én pedig vele szembe egy kiült fotelbe rogyok, kicsit nagyobb hévvel is mint kellene. Végül megengedek magamnak pár pillanatot, hogy hátradőljek és behunyjam a szememet, közben a lány szabadkozását hallgatom.
- Hm-hum... összetörtem a telefonomat pár hónapja - Adélra pillantok, majd tekintetem lesiklik a babára. Tényleg van belőle valami kis vonás az apjából. Nem tudom konkrét testrészt mondani, mi hasonlít inkább csak összképben.
- Adél...ugye tudod, hogy nem igazán tartozol nekem semmivel. Én Willhez mentem, Will tett dolgokat velem, nem te. - Nem tudom mi jár a fejében, de előre le akarom tisztázni vele, hogy ne nagyon gondoljon bele bármi másba. Ez nem Adél ugye volt, csak szerencsétlenül épp ott tartózkodott a babával. Azután pedig nem tudom hová lett, kifelé menet nem találkoztam vele, igaz nem is figyeltem csak a lehető leggyorsabban el akartam húzni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874267#post874267][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 23:32[/b][/url]

Nem feszegeti tovább, hogy miért nem lehetett elérni Júliát, mert a nap végén ez abszolút lényegtelen: az a fontos, hogy egy darabban, élve és lélegezve megúszta a házukban történt... incidenst.
- Tudom. Ahogy azt is, hogy ... több sebből vérzik, ami történt. Nem azért jöttem, hogy felemlegessem, hanem tényleg tudni akartam, hogy megúsztad. De nem mertem rákérdezni Willnél. - Ha volna benne igazi szégyenérzet, lesütné a szemét akár, vagy félrenézne, ehhez képest mostanra megszokta, hogy az emberek szemébe nézzen ilyen alkalmakkor. Már nem dacos, nem lázadó, hanem elszánt, hogy szembenézzen a következményekkel.
- Meg azért is, mert ha már közreműködtél közvetetten a megcsinálásában, - Itt megsimogatja Lucien immáron bóbiskoló fejét, csöppet sem leplezett utalással a Magda-Júlia anyagi kapcsolatra. - szerettem volna bemutatni neked, de egyelőre nem túl... kommunikatív. Majd úgy három év múlva talán hasznosabb társaság lesz. - Egyelőre pont elég, hogy Lucien az ő ragaszkodó, pici fia, aki imádja a szüleit és a környezetét.
- Elmondod, mi történt? - Júliától nem fél megkérdezni, Willnél valamiért rettegett volna ezt felhozni, tartván a rossz hírektől, hogy Júlia hullája valahol egy gödör alján rohad mondjuk, vagy egyéb, nem túl szívderítő módon szabadultak meg tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874269#post874269][b]Vattai Júlia - 2024.03.02. 23:50[/b][/url]

- Nem mondta meg Will? - ez kicsit meglepett, a hangom hirtelen megugrásából is könnyen meg lehetett volna mondani, de a képem se kevésbé árulkodó, vagy ahogy előre dőlök a fotelben - Ez különös - végül elgondolkodva visszadőlök. Azt hittem Will ennél sokkal fecsegősebb. A következő mondatnál, megremeg a szám. Hát ez csodás, remélem, hasonlóan fognak majd engem is bemutatni a gyereknek ha nagyobb lesz és már emlékszik.
- Aranyos. Haragszol, amiért elfogadtam a pénzt Magdától? - nem igazán lenne logikus nem rákérdezni erre. Ez is egy kibaszott nagy elefánt a szobában, amit jobb körbejárni mint figyelmen kívül hagyni. Nem hiszem, hogy bocsánatot kérnék azért, amit tettem, vagy azt mondani, hogy megbántam, mert nem bántam. Sokat fizetett, kihozott a sitről, cserébe nem kért sokat. Tiszta üzlet volt.
- Will tényleg, de tényleg semmit sem mondott el? - nem arról van szó, hogy ne akarnám beavatni Adélt, inkább csak, ha behunyom a szemem megpillantom az azt átkozott kurvát, azzal az istentelen nagy vigyorával és bár egy szóval se mondott ilyesmit, mégis szinte érzem azokat a karvalyszerű műkörmöket ráfonódni a torkomra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874270#post874270][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 00:03[/b][/url]

- Nem bírtam rákérdezni. - Most először látszik a vívódás az arcán. Rövid szünet után hozzáteszi: - Féltem, hogy kimondja, hogy megölt téged. - A hangja egészen csendes, nem szabadkozik, csak halkan rettegő. Azt jelentette volna, hogy tényleg bűntárssá válik egy gyilkosságban.
- Előbb meséld el, mi történt. - Majd az anyjára is rátérnek, hogyne, de most azt akarja tudni, mi történt Júlia, Will és Maeve között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874272#post874272][b]Vattai Júlia - 2024.03.03. 00:14[/b][/url]

- Ohh...- bár ebbe nem gondoltam bele, én sem voltam benne biztos akkor, hogy túlélem, ezért teljesen logikus, hogy Adél sem. Igaz, nem minden oldalról hasonlítunk, de Williamat azt hiszem majdnem ugyanúgy látjuk.
- Nem hiszem, hogy erről beszélhetek ha meg akarom őrizni a tesi épségem - mély gondterhelt sóhaj hagyja el ajkamat. Ha Will nem mond semmit azt hiszem nekem sem igazán szabad. - Mindenesetre Will valami nagyon aggasztó dologban van benne. Nem tudom ki az a nő de... - a mondat közepén becsukom az ajkam és csak a fejem rázom, ezzel jelezve, hogy erről többet nem tudok mondani. De mint a felesége jobb, ha ezt a figyelmeztetést azért elteszi zsebre, talán szüsksége lesz rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874275#post874275][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 00:42[/b][/url]

Bólint. Igen, érti. Maeve pont az a fajta arctalan és megfoghatatlan fenyegetés jelenleg az agyában, amiről egykor csak képzelgett az idegen pálca megjelenésével. Hogy egy napon majd nem csak ketten lesznek az életükben, hanem egy ismeretlen valaki, aki elragadhatja tőle Willt és tönkreteheti az ingoványos talajon mozgó, de még létező boldogságát.
- Biztos vagyok benne, hogy valamiben mesterkednek együtt, de inkább nem akarok tudni róla. - Hála Maeve egykori hipnózisának, elkerül minden olyan alkalmat, amikor tényleges részleteket tudhatna meg a Will és Maeve között húzódó ügyletekről.
- Éppen ezért... válunk el. - Nos igen, előbb vagy utóbb ide is kilyukadtak volna. - Beadtuk a papírokat. Pár hónap és véglegesedik minden. - Ettől még nem engedi el Willt, de a hivatalos részt tekintve nem akar egyelőre hozzákapcsolódni. Túl rizikós, és egy razziát már megélt, nem kell több.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874280#post874280][b]Vattai Júlia - 2024.03.03. 01:04[/b][/url]

Szkeptikusan emelem fel a szemöldökömet. Elválnak. Megint. Hányszor hallottam már ezt. A fenyegetőzéseket, a papírokat, a pár hónap múlva soha többet nem kell látnom kijelentéseket. Aztán basznak egy jót és megy tovább a szekér.
- Szóval akkor szétköltöztök pár hónapra? - nem rosszmájúságból, csak lefordítom magamnak magyarra. Hiába van ott a gyerek, a múltkor a hálóba Adél Wiltt választotta a szememben Lucian helyett, amikor nem zavarta a gyermekbántalmazós aktaköteg.
- Amúgy még mindig nem válaszoltál a kérdésemre, hogy haragszol-e - fordítom a szót egy relevánsabb téma felé. Elválnak. Na persze. Mosolyszünet, na az esetleg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874282#post874282][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 01:14[/b][/url]

- Nem, aláírtuk a papírokat. Elköltöztem néhány hétre, amíg új helyet talál magának, aztán visszamegyek a házba. Az nálam marad. - Addig Budapesten lesz, mert Médi épphogy férjhez ment, őt nem akarta ebbe most belevonni, a szüleihez sem akar folyton visszafutni, és a Krise-család végleg kiesik az egyenletéből. A külföldi nagynéniket is kihúzhatta a listáról; nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy elszökne a gyerekükkel.
De akkor jó, térjenek át a relevánsabbnak ítélt témára.
- Az elején haragudtam. - Lucien már nagyban alszik az anyja mellkasára bukva, a kis feje rábukik Adél szíve tájékára, a szuszogása nyugodt, édes. - Aztán jobban elgondolkodtam és nem annyira te voltál a gond, mint az anyám. Tőled egyenesen várható egy ilyen döntés, mert sosem voltál az az érzelgős erkölcscsősz, aki visszautasítana egy ilyen ajánlatot. Az anyám meg jól tud embereket megvesztegetni, ez tény. - Kibírhatatlan Magda életfelfogása ilyen szempontból.
- Ez persze nem jelenti, hogy repestem az örömtől, mert mindent más megvilágításba helyez. Például, hogy a minimális barátságunkban volt-e őszinteség, vagy csak az anyám pénze? - Erre pedig most ő igazán kíváncsi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874291#post874291][b]Vattai Júlia - 2024.03.03. 14:56[/b][/url]

Csak bólogatok, valahogy úgy érzem, hogy ha mondjuk egy évig valóban fenntartják ezt az elváltunk mizériát fogom csak tényleg elhinni, hogy komolyan elváltak. Papírok meg szétköltözés...De nem vitatkozom Adéllal, nem lenne semmi értelme.
A kérdés tök fair. Talán más bocsánatot kérne vagy elvörösödve lesütné a szemét egy ilyen kérdés után, legalábbis a normálisan szocializált emberek valószínű ezt tennék, én viszont csak a vállamat rántom meg.
- Magda amikor megtette az ajánlatot, hogy kicsit segít anyagilag, akkor voltaképp azért fizetett, amit meglehet ingyen is megtettem volna. Nem tettem túl nagy effortot azért a pénzért. Magda se ezt várta el, egyszerűen csak úgy látta, hogy segít a kapcsolatotoknak ha ott vagyok Will mellett földelésnek - nem igazán szólt másról a megállapodás és valószínűleg azzal a csodás, börtönös kábítószeres balhéból való feltakarítás után én sokkal jobban jártam mint ő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874377#post874377][b]Machay Adél - 2024.03.05. 21:55[/b][/url]

- Nem tagadom, hogy az nem volt rossz. Visszafogtad és kezelted... Ettől még most megreccsentünk, Júlia, de ismerlek már annyira, hogy azt feltételezzem, ez neked nem nyom sokat a latba. - Tényleg volt annyira naiv, hogy elhiggye, egy adott ponton túl Júliával megkedvelték egymást, és mióta kitudódott a Magdás fiaskó, ott a bizalmatlanság gyökere.
- De engedd el. A nap végén ennek már annyira nincs jelentősége, főleg, hogy hónapok óta nincs már különösebben kontaktod sem vele. Az is csoda, hogy tőlem nem búcsúztál el hamarabb. - Csak egy Imperio és egy Crucio kellett hozzá, hogy Júlia végleg kilibbenjen a képzeletbeli ajtaján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874644#post874644][b]Vattai Júlia - 2024.03.09. 16:57[/b][/url]

Úgy tűnik én sem érzékeltem annyira az elmúlt években, hogy Adél mennyire megkedvelt, vagy, hogy Willel ellentétben Adél érez hosszú távon sértettséget, hiába a szép szemek. Legalábbis az arcából ítélve így érzem, aztán ki tudja, lehet ha neki is megmutatnám a cicimet, ő se emlékezne semmire sem abból, mit tettem az anyjával anno.
- Már miért búcsúztam volna el? Megmondtam, azért kaptam a pénzt amit ingyen is megtettem volna. És voltaképp az akkori incidens sérelmet is valamilyen módon tisztáztuk Willel. Persze nem azt mondom, hogy olyan lesz minden mint régen, csak, hogy ha majd szerzek egy új telefont senki se gátol meg abban, hogy írj, ha kíváncsi vagy rám - nem tudom mit mondjak, kicsit úgy érzem érzéketlen vagyok, de nem vagyok képes Adél szemszögéből látni a dolgokat. Túlságosan lefoglalnak a saját problémáim és kimerítenek a harcok a mumusaimmal. Régebben azt hiszem empatikusabb voltam, tanultan vagy ösztönösen, hogy később megkapjak remek lehetőségeket, de jobban értettem az emberekhez, talán ideje lenne újra megtanulni ezt.