BK Fórum - Lélek szoba

Lélek szoba - Csermey Natália Babett hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le

A folyosón haladva egy szépen kidolgozott tölgyfaajtócskába botlunk. Külsőleg semmit nem árul el magáról a szoba, aki pedig nem ismerős errefelé, annak elképzelése sem lehet, mi is van odabent. Azonban abban a percben, hogy benyitunk, egyből magunkénak érezhetjük a szobát. A szoba alapvető kinézete a négy ház színeit hordozza magán, a bent lévő bútorzat pedig kényelmet és nyugalmat sugároz. Belépve azt látjuk, hogy körben egy kanapégarnitúra helyezkedik el. A párnák eltérő árnyalatokban pompáznak, van köztük sárga, bézs, fehér és szürke színű egyaránt. Középen egy nagyobb dohányzóasztal található, ami alatt kis rekeszek, azok régebbi Edictum számokat, pennát és pergament rejtenek magukban. A tetőtéri ablakon át beszűrődő fény bevilágítja a teret, de ez sem állandó, mint ahogy itt semmi. Különleges és hívogató szobácskáról beszélhetünk.

A falak színei a belépő ember hangulatát követve váltanak árnyalatot, ahogy a szobán belüli környezet is ehhez alkalmazkodva alakítja magát. Érzelmeinkhez igazodik a bent szóló dallam, vagy esetlegesen a csend, mindamellett, hogy kellemes illatokat is érzünk, ami szintén a mi javunkra válik. Lesz olyan, aki a csoki illatától örömittasan ír meg egy-egy szorgalmit, de lesznek keserűbb napjukon éppen ide menekülő diákok is, akiket valami más, szomorúságuk elillanására létrejövő érzetet kapnak. Szinte minden érzékszervünket megnyugtató kényeztetés veszi kezdetét. A látvány kápráztatja a szemet, az illat az orrunkat még a zene vagy éppen a csend a hallásunkat.

Ám a szoba egyszerre lehet áldás és átok is, hiszen, ha nem egyedül vagyunk bent, akkor azzal mások előtt titkunk is felfedődhet ízlésünkről, de másokat meg megismerhetünk. Ilyenkor valami olyan elegyét kaphatjuk a bent lévő személyeknek, amire még mi sem számítunk, de a szobán ülő varázslatnak köszönhetően ez a keverék olyan lesz, hogy a bent lévők egyikét se kergesse azért őrületbe, mégis megfeleljen mind a kettőjüknek.

Ez az a hely ahová menekülhet bárki, nem túl nagy, mégis tökéletes a léleknek.

Emma McNeilly leírása

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. április 6. 16:18

| Link

Choi Min Jong

Nati úgy érezte, elveszett. Nagyon vágyott már egy kis nyugalomra, most, hogy alaposan felpörögtek a napjai. Nemsoká itt az Eridon elleni meccsük, az órákra is készülnie kellett, ha tartani akarta a szintet, Maszatról is gondoskodnia kellett (utóbbit nem bánta, sőt), de most így kicsit sok volt az egész hirtelen.
Nem gondolta, hogy ennyire beindulhat az élet, ha ő egyszer valamit kitalált, márpedig ez most így történt. Ezúttal a csajok és Maszat nélkül vonult félre egy kicsit hüppögni a lélekszobába, amolyan meccs előtti pánik-szintjén. Szeretett volna bekerülni a csapatba, de félt, mert a tériszony az bizony nagy úr. Mi van, ha meccs közben jön rá a félsz? Mi van, ha nem sikerül úgy céloznia a gurkóval, mi van, ha…
A gondolatok csak úgy cikáztak a fejében, s ideje volt lenyugodni. Erre pedig mi más alkalmasabb, mint egy jó barát társasága?
A Rellon által szervezett buliról megismert Choi-jal futott össze. Nem szólalt meg, csak felnézett a fiúra. Gyorsan igyekezett eltüntetni a sírása nyomait, nem akarta, hogy szeretteinek aggódniuk kelljen miatta egy percig is. Egy kicsike, egy egészen aprócska stressz még nem ártalmas… talán.
- Szia – szánta rá magát végül még is a köszönésre, hisz nem illik egy barátot köszönés nélkül hagyni.

	Szál megtekintése

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. április 6. 20:03

| Link

Choi Min Jong

A színváltozást észrevette, s furcsállta is, hogy ez a szoba állandóan változtatta a színét. Gyakorlatilag nem állapodott meg egyetlen árnyalatban sem, épp olyan volt, mint Nati hangulata: káosz. Egy halom káosz.
A fiú segítő szándékára megeresztett egy halvány mosolyt, s odébb is húzódott a kanapén, hogy az le tudjon ülni, ha le szeretne.
- Semmi tragikus, csak kicsit összecsaptak a hullámok a fejem fölött – vallotta be. – Te vagy Choi a buliról. Nati.
Még szép, hogy ő emlékezett a fiúra. A név- és arcmemóriája tökéletes volt, legalábbis hellyel-közzel. A tájékozódó képességéről ezt azonban már nem igazán lehetett elmondani. Teljes nevét nem mondta, mert azt nem gondolta, hogy túlzottan megjegyeznék. Már így is szinte csak beceneveken szólították, de igazából nem zavarta, sőt, a kedveskedő becenevek segítettek elfeledni a problémát, hogy ráadásul a kora ellenére jóval magasabb volt.
Na, igen, ez volt a másik, ami miatt rendszeresen pipa volt. Kislányos arc, égimeszelő termettel. Hogy fog így mégis párt találni később? A Valentin-naptól így is frászkarikát kapott, mikor mindenhol „cuki” párocskák ragadtak össze rágógumi módjára a faluban, blöee. Ő meg? Ő meg viselje el, ahogy tudja.
Nem is nagyon érdekelte igazán, hogy más mit csinált, amíg nem neki kellett végignéznie az enyelgést, mert persze, hogy nincs szerencséje az embernek. Ráadásul, ahogy tavaszodik, úgy szaporodnak valamiért a hormontúlfűtött fiatal párosok.
Nem hazudhatok magamnak. Én is hiányolom a romantikát, korban ott lennék, ahol el kéne kezdeni. De kinek kéne egy óriáscsaj? Százhetvenhat centis magassággal? Hülyén néznék ki szegény srác mellett…

	Szál megtekintése

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. április 8. 21:16

| Link

Min Jong

A faggatózás tovább folytatódott, ahogy a szoba színének váltakozása is, ám egy kissé lassabb tempóban, mint a találkozás előtt. Azonban azt se makarta, hogy úgy tűnjön, lelki szemetesnek használná a másikat.
- Hát, ha tényleg nem zavar – pislogott a másikra a lány. Miután a keresztnév-dolgot is megbeszélték, Min helyet is foglalt mellette a kanapén, s a szabadkozás után továbbra sem egnedett tudásvágyából. De hát a Levita táborát gyarapította a tőle két évvel feljebb járó fiú, mit csodálkozott ezen? Semmit, így jobban belegondolva.
- Félek. Azt hiszem, kicsit túlvállaltam magam. Kviddics, tanulás, kutyanevelés. Jó, ez még helyre is hozható, de a magasságom nem. Mégis melyik srác szereti, ha lenéznek rá a magaslatról – öniróniája talán nem volt épp a legjobb, de ő is fáradt volt. Kifejezetten örült ennek a csendes nyugalomnak, mégha csak látszólag is volt nyugodt a környezete.
Végre nem kellett száz százalékon felül pörögnie, hogy behozza a lemaradását testvéreitől, és megfeleljen az elvárásoknak minden téren: ne lógjon ki a családi sorból, de a tanároknak se legyen sok panaszuk rá, és még a barátai mellett is maximális teljesítményt nyújtson. Ja, ó, és persze Maszat is elég sok figyelmet és törődést igényelt.
- Úgy nézek ki, mintha óriás-származék lennék, pedig nem vagyok az. Legalábbis nem tudok róla, hogy lenne óriás a családunkban – csak kicsit kellett noszogatni, bízott a fiúban annyira, hogy nem adja tovább. A fiúk nem annyira pletykás típusok, mint a lányok jó nagy része, tisztelet a kivételnek – például a szobatársai. – Terelői pozícióhoz ez jó, na de… egy egészséges párkapcsolathoz nem éppen. Hogy néznék ki?
Fura és groteszk, hogy épp ilyesmiről dumájon pont ő, aki a legkevésé romantikus, még a lányok kedvence Romeót is ki nem állhatta. – Annyira idegesítő, hogy jön a tavasz, és mást se látni, csak turbékoló gerlepárokat. Bocsi, hogy így a nyakadba öntöm. Biztos full idiótának tűnhetek így.

	Szál megtekintése

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. április 9. 20:48

| Link

Min Jong

Türelmesen végighallgatta barátját, hisz ő idősebb, tapasztaltabb, és egy fiú azért csak objektívabban látja a körülötte zajló eseményeket, mint egy női egyed. Bár Nati inkább csak nőpalánta még.
Elmosolyodott azon, hogy a fiú nem tartotta gáznak egyáltalán, hogy ilyen fiatalon ennyire megnőtt, s kimondottan feldobta a kedvét az, hogy végre egy srác, aki nem dőlt be annak a sztereotípiának, hogy mindenképp a lánynak kell kisebbnek lennie.
- Megnyugtató tény – nevette el magát halkan. Bár ,ha belegondolt, náluk volt egy negyedóriás fiú, ő kimondottan jóképű volt, egyenesen a csapatkapitánya, Matt. És az egyik lánykával járt a házából, talán Lucával. Vagy Luca Vincével? Áh, már fene se tudja, annyi itt a gerlepárocska, az ember nem tud mindig mindenkit így fejben tartani.
- Kicsit zavarnak a megjegyzések – húzta el a száját, de azért megnyugtató tény, hogy nem egyedül ő szenved ilyen apró problémákkal, és mint tudvalevő, sok lúd előbb-utóbb disznót győz… vagy legalábbis egy Csermey Natália Babettet, ha disznót nem is. – Nekünk a CSK-nk 2 méter 60 centi, negyedóriás. Milyen magas az öcséd?
Kicsit jobb kedvre derült, tényleg, elvégre ázsiai barátjának családjából nem nézte volna ki, hogy ilyen magas tagja is lehet. Úgy tudta, az ázsiaiak többsége alacsony, alig szokták megütni a százhetvenet, a száznyolcvan felettiek kimondott ritkaságnak számítanak arrafelé.
- Csak nyugodtan, nem fosztalak meg ettől a nemes tevékenységtől – kacsintott rá, majd elhúzta a sötétítőfüggönyöket, tudván, hogy a fiú nem igen szereti a napfényt. – Így azért jobb, nem?

	Szál megtekintése

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. április 17. 21:01

| Link

Min Jong

- Engem nem zavarna, ha nem hinnék azt, hogy lenézek másokat – legalábbis csak gyanította, hogy a magassága szerepet játszhatott abban, hogy ezt gondolták róla sokan, pedig ez egyáltalán nem volt így. Nehhem, ő nem lenézett másokat, ő inkább nehéz pillanatokat okozott az éppen kiszemelt áldozatának az idióta csínytevéseivel, amiket szép csendben és suttyomban követett el.
- És az a vicces, hogy én vagyok a legkisebb a családban. Tudod, a bátyám, meg a nővérem még ide jár, a másik bátyám előző évben kiballagott. Én meg túlnőttem az ikreket, egyedül Dávid égimeszelő nálunk, ezért csodálkozom csak – azért nem ártott némi családi háttér, nem biztos, hogy a levitás prefektus ismerte a közel ördögi ikreket, és talán jobb is így, általában az emberek addig szoktak örülni, amíg nem ismerik a jómadarakat. Tisztelet persze a ritka kevés kivételnek.
- Azért az is szép nagy szám – neki már a saját százhetvenhatja is sok volt bőven, egy tíz centit simán kölcsönadott volna valaki alacsonynövésűnek. Mi kitolás már a kicsikkel, hogy nem érik el, amit szeretnének, mert túl magas teszem azt a szekrény?
A fiú tényleg fáradt lehetett, s Nati vidámabb ábrázattal csüccsent vissza a kanapéra.
- Azért csak jobb így, hogy nem vág az arcodba a napafény – nem sejtette, miért, de mintha az ázsiai származású barátja fényérzékeny lenne. – Figyelj, voltál már orvosnál a fényérzékenységeddel? Észrevettem ám, hogy kerülöd, ha teheted az erős fényt.

	Szál megtekintése

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!

offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?

Írta: 2016. június 25. 00:53

| Link

Min Jong

Nati köpni-nyelni nem tudott erre a kétértelmű mondatra. Most az egyik legjobb barátja ezt mire értette? Később esett csak le neki, hogy a magasságára gondolt, hát, igen, ezt jól megszívta, de ez legyen a legkisebb problémája. Addig örül, amíg nem kell attól tartania, hogy kilóg a családból, és elszakad tőlük, mert kissé más természet. A Dávid-féle rellon-hatás abszolút ott van, ezen néha csodálkoznak, de aki ismerte a testvéreit is, nem igazán van neki min meglepődi.
- Korban én vagyok a pici, és utálok legfiatalabb tesónak lenni. A nővérem és a fiatalabb bátyám ikrek, eggyel felettem járnak. És sajnos balhékban is überelnek, kivéve magasságban. Dávid az, akihez sose tudok felérni – hát igen, úgy vette észre, mintha kissé megkavarta volna a másikat azzal, hogy ők ilyen sokan vannak. – Magasságra ja, korban nem. Neked milyen érzés bátyónak lenni?
Nem akarta végig a saját életével untatni a fiút, így is majd elaludt, úgyhogy örült, hogy telibe talált a függönybehúzás, máris mintha jobb lett volna a helyzet.
- Nem lehet segíteni… értem. Enni azért eszel rendesen, ugye? - mert ez is egy jó barát ismérve, hogy aggódik a másikért, de nem telepszik rá, ha nem akarja, csak annyira érdeklődik, amennyire szükségesnek érzi. Azon túl, hogy megvoltak a maga bolondosságai, ami a kamaszkornak köszönhető, meg saját, alakulgató jellemének, még rendelkezett jó tulajdonságokkal is, ha a hozzá közel állókról volt szó.
A barátság márpedig egy ilyen kategória, amit nem lehet elhanyagolni.
- Pihend ki magad, nehogy rosszul legyél. Énekelnék altatót is, de ismersz, nem éneklésre teremtették a belső hangszerem – célzott vigyorogva a torkára, miután újra a kanapén csücsült ő is.
A gyanúperrel élt, hogy esetleg valami éjlényekhez hasonló problémája lehet barátjának, de nem merte ráfogni. Sőt, rákérdezni se, mert ha az is lenen – vagy részben -, akkor sem biztos, hogy ezt így konkrétan bevallaná. Világos, ő se merné csak úgy közölni még a legközelebbi családtagjaival sem, hogy „Bocs, vámpír, vagy vérfarkas, stb… stb… vagyok”. Ezeket a gondolatokat rögtön el is hessegeti magától, nem tartja relevánsnak, legalábbis nem tudná elképzelni Min Jongról, hogy ez lenne a valódi probléma.

	Szál megtekintése

Lélek szoba - Csermey Natália Babett hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel

| Téma száljai