
Minden valamire való tónak van stégje, még akkor is, ha csak picike. Így hát, a falubéli tónak is van egy. A faépítmény első látásra talán veszélyesnek tűnhet, de masszívan állja a sarat már évek óta. Jó idő esetén ki lehet rá ülni, lehet rajta napozni, vagy be lehet ugrálni a vízbe. Vannak olyanok is, akik a szenvedélyüknek hódolva hosszú órákat ülnek csöndben rajta, egy pecabot fölött. A lényeg, hogy mindenki kihasználja, 8 évestől a 80 évesig. Mindezek mellett a stég remek találkahely, gyakran látni szerelmeseket édesen elbeszélgetni rajta. Czettner L. Zora munkája
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. április 29. 20:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=877778#post877778][b]Stephen Zimmermann - 2024.04.29. 20:04[/b][/url] Fekete NonóÉszrevettem, ahogyan az évnyitón nézett, hiába próbálta meg leplezni. De nem mentem oda hozzá aznap. Még mindig szégyellem, amiért szemét voltam vele és elgondolkodtam azon... Hogy vajon jól cselekszem-e azzal, ha kerülöm? Azt hiszem bocsánatot se kértem. Úgy rendesen. Őszintén. Szóval küldök neki baglyot, persze mikor máskor, mint hajnalban? Az egyik állattal vigyáznom kell a bagolyházon belül, mert kis híján belém is kap mérgében, amiért mozgásommal felébresztem. Nagy kárt persze nem okoz, de méltán hittem, hogy nem élem meg a mát. Legközelebb vigyél magot is, hülye.Tele ragtapaszolt ujjú jobbomat hanyagul szövetkabátom zsebébe süllyesztve járkálok fel-alá, türelmetlenül várva az eridonos érkezésére. Lépteim alatt meg-megnyikkan pár deszka. Alapvetően hűvös idő van. Még a szél is fúj, amitől megállás nélkül fodrozódik a tó vize. Remélem nem tévedt el és tudja hová kell jönni, máskülönben túlságosan is elnyúlik az, amit rövidre tervezek.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. május 2. 17:30
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=878004#post878004][b]Stephen Zimmermann - 2024.05.02. 17:30[/b][/url] Fekete NonóHej, Hej, Beautiful. Gyere majd a stégre ekkor... kérlek. S.Z.Csupán ennyi áll abban a gondosan összetekert, ujjnyi vastag cetliben, amit annak a Hiszti Rékának a lábára kötöztem ügyetlenül. Fogjuk a reggelre és a csipára a szememben! Csoda, hogy eljut Nonóhoz, mi több, egy órán belül választ is kapok rá. Hasonlóan bőbeszédűt, mint amit én írtam. Épp a stégnek háttal állok, ekkor felpillantok. Körvonalazódik egy ismerős arc vonala a távolban. A negyedvélák mágiája enyhe a teljes vérűekéhez képest, el lehet tőle szabadulni és van aki utálja. Én biztosra veszem, az indoka rá, hogy kerüljön nagyon is egyszerű: utál mint más az ágyipoloskát és ezzel Nonó nincs egyedül. De nem akarok elkanászodva belemenni. Rideg, sajnálatos téma a miénk. - Szia! - köszönök neki barátságosan és alig észrevehetően végigmérem tetőtől talpig. Azért van mersze. Én csak azért nem fagyok mert, mert kabát is van rajtam, ő meg itt virít rövid… mindenben. Egyedül a surranóra meg a kistáskára a vállán tudom azt mondani, hogy…. cute. - Lehet, hogy korábban már leszólítottalak a gitárom miatt, ami ugye nem most volt. Elnézést akartam kérni tőled, mert jól neked mentem miatta. Pedig már visszakaptam, szépen, jól szól - válaszolom továbbra is zsebredugott kézzel. Minden mondaton érezni hogy alaposan megfontolom, mielőtt elhagyná ajkamat. - Te befújtad magad valamivel - Valaminek epres illata van. Mi a fene?
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. május 3. 16:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=878049#post878049][b]Stephen Zimmermann - 2024.05.03. 16:08[/b][/url] Fekete NonóLátszik, hogy az eridonba jár. Olyan könnyed, mint az összes többi, akiket eddig megismertem onnan. Még azt is kiszúrja, hogy végigmérem, de inkább csak furcsállást látok részéről, mintsem sértődést. Nyugalma összezavar. Elkapom a tekintetemet, mielőtt úgy döntene, hogy felpofoz. Nem szeretnék úszni. Kijelentésére értetlenül felhúzom egyik szemöldököm. Lehet? Az egész feje hatalmas illatfelhőben úszik, amit idehoz magával. Végigpillantok még egyszer, újra végigmérve őt. Ezúttal nyilvánvalóbban. Egyáltalán misztikus, vagy játékos próbál lenni? Önmagáért fújta be magát ennyire fojtogatóan, vagy más szándék állna mind emögött? Felismerem azt a csillogást a szemében. Többek közt Nonó is beleolvad a többi nem kívánt tekintetű közé, akit a puszta jelenlétem megigézett. Elfordulok a fodrozódó víz irányába, bal kezemmel finoman ráfogok a korlátra. - Elvesztettem édesapámat - válaszolom nyersen és vállat vonok - A banda jobban alakul, mint hittem. Kijutottunk Sopronba legutóbb. Még egy lemezkiadótól is érkezett megkeresés! De leráztuk. Nagyon fura a csávó és a zenészek között rossz hírnevű.Kihallani sugárzó büszkeségemet. Respect innen is a tagoknak, mert kitettek magukért. Olyan koncertet adtunk mindkét nap azon a fesztiválon, hogy az egész suliban híre ment. Egyedül az nem hallott róla, aki tudatosan kerülni akar minket. - Nálad volt bármi újdonság? - emelem vissza rá kékjeimet. Az övével ellentétben az én tekintetem nem derűlátó. Szomorúnak se mondanám. Passzív mivel sajnos beletörődtem, hogy én általában bevonzom az embereket és kevés marad meg közülük mellettem, de csillog a benne lakozó élettől. Velem az van, hogy nagyon is sok minden lakozik bennem, viszont aki nem kíváncsi rám, annak sose fogok egy szerelmi drámában és önsajnálatba merítkező unalmas nyápicnál többnek látszódni. Kíváncsi lennék, csakúgy megkérdezném, hogy mit tart bennem érdekesnek a lány... és amúgy miért is ne? Mi állíthat meg? - Különben van bármi, amit érdekesnek tartasz bennem? Általános kíváncsiság - ki kell emelni ezt a kettőt, még mielőtt félreértené a közeledésemet.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. május 13. 15:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=878410#post878410][b]Stephen Zimmermann - 2024.05.13. 15:26[/b][/url] Fekete Nonó- Köszönöm - mosolygok rá. Végre bátrabban beszélek róla… Úgy érzem, hogy végre fejlődtem ebben. Előtte próbáltam elutasítani az apám elvesztése tényét, viszont rájöttem, hosszú távon mennyire romboló is tud ez lenni. Amellett mérges voltam, mert unfairnek vélem, hogy külső szemszögből nézve ilyen könnyedén megszűnik valaki élete. De tudok ellene bármit tenni? A halál ellen senki. Na de. Más területen szintén történt előrehaladás. Ha már banda. Jobban megértetem magam a tagokkal, hatékonyabban ki tudom fejezni, ha valamit rosszul csináltunk és javításra szorul. Elmélyülten a vizet figyelem. Mosolyom továbbra se lankad. Nem tudom a lány mikor kerül a bal oldalamra, de érzem, hogy kezét az enyémre helyezi. Kellemetlen bizsergés fut végig tőle gerincem mentén.. Furán érzem magam tőle Rendkívül nagy bizonytalanság ez, de jelenleg túl fáradt vagyok ahhoz, hogy ilyesmiken problémázzak. Ebből kifolyólag kezemet otthagyom a korláton, és a lánynak se jelzem, hogy amit csinál, az rossz lenne. Ennyire vágynék az érintésre? - Persze, bár a tanulás részét nem viszem túlzásba! - nevetek fel - Nem kell annyit erőlködnöm, általában már az órán megértem az anyagot és jegyzetelnem is csak akkor kell, ha mindenféle sziszifuszi dolgot mondanak nekem, amivel addig még nem találkoztam. Hát meg szoktam rajzolni is, van hogy képekhez kötöm az anyagot. Ami nehezebb, hogy dolgozok is suli mellett, de megvan a varázsa.Például az anyagi függetlenség. - Nekem az a kedvenc tevékenységem! - ironizálok - Nem is értem, hogy nem lehet szeretni!Próbálom érzékeltetni vele, hogy viccelek. Elég fancsali képet vágok a szavakhoz, amiket intézek felé, mivel nekem is akad jobb dolgom, mint a papír felett görnyedni. Ahányszor a fejem belesajdult már, te jó isten… Nem nő vagyok, hogy magolni kelljen mindent! De van sajnos még, amit nekem is muszáj. Ilyen például pár varázslény leírása az LLG haladó tárgyban. Elkerülhetetlen, mert itt létező lények paramétereit kell tudnom jól. Persze annyira mégse részletesen, mint aki azon a szakon tanul, én sose bestiakutató akartam lenni, de eléggé kiütközik a teljesítménykényszerem, hogy ha már érdekel valami azt viszont tudjam… kívülről. Nézem, hogy mi történik, mert én a saját szemszögemből nézve csak feltettem egy kérdést, Nonónak viszont biztos felmegy az agyvize, mert elpirul. Mindent? Pardon?Tágra nyílt szemekkel hallgatom amit mond. Abszurdum ez a csaj. Hónapokig kerül, aztán kicsípi magát, és Eperke actually olyan dolgokat emel ki bennem, amit nos… fogalmazzunk úgy, hogy elég kevesen vesznek észre bennem. Tetszik, hogy nem tipikus bókokkal hozakodik elő: De szép szemed van, körmöd is milyen, hajad belőtted, vagy tuti a fodrász művelt vele csodát. Nem. Ő belső értékre megy rá, érdekesnek tartja a személyiségemet és kiemeli, hogy szerinte logikus a gondolkodásom. Mégis honnan rakta ezt így össze? Vagy miből? … Nem mintha bánnám. Csak nem értem. Az viszont szinte olyan világossá válik, mint a nap, hogy mire megy ki nála a játék. Nem utál. Épp ellenkezőleg… Úgy döntök, hogy Nonót tesztnek vetem alá. Kihúzom a kezem az övé alól. - Kíváncsi lennék másra is… - Azzal finoman megfogom a csuklóját, jelentőségteljesen szuggerálva a lány fejét, hogy rám nézzen. Ezután közelebb húzom magamhoz, legalább annyira, hogy magamhoz tudjam ölelni és a szemeibe nézni. - Jól sejtem-e, nem is, jól veszem-e le, hogy én… tetszem neked?
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. május 20. 19:33
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=878653#post878653][b]Stephen Zimmermann - 2024.05.20. 19:33[/b][/url] Fekete NonóMásra? Mi másra kéne tudni időt szakítanom? Ott a bandám és a munkám. Kérdőn végigtekintek arcán, mintha annyiból rájönnék a helyes megfejtésre. De tudom, hogy nem fogom a lányt teljesen megérteni. Ez a mondat mondjuk nem is hangzik olyan rosszul számomra, de eléggé azt szűröm le, hogy Nonónak valóban valami mögöttes célja van azzal, hogy eljött. Lehet én hibbanok meg és látok bele nemlétező dolgokat mások mondataiba vagy cselekedetébe, olyan is elő szokott fordulni. Muszáj lenne velük pszichológushoz járnom, de kb. addig mentem csak, még a korábbi tavas incidenst a hátam mögött tudtam. Ez viszont most más. - Hmmm, nem is tudom. Talán… - fúrom kék íriszeimet az ő barnáiba, aztán két kezem közé veszem arcát és hüvelykujjaimmal kedvesen végigsimítom. Mikor szaggatottan kérdezi, hogy lehet, szerintem már rájöhetett, hogy mi fog következni. Kicsit trükközni kell, berogyasztom térdeimet, hogy viszonylag alacsonyabban és közelebb legyek hozzá, de nem húzodom el. - Talán erre... - Fejemet enyhén oldalra biccentve csókot lehelek rózsaszín ajkaira, s kissé bele is mosolygok. Ki hitte volna, hogy egy főnix valóban lángra kap... a karjaimban?Szememet annyira nyitom ki, hogy épp csak lássam a reakcióját. Szerintem egy bizonyos szinten mindketten süllyedtünk. Főleg, mert egyedül az egyikünk táplál csak valódi érzelmeket a másik iránt, bár... én még annak a valódiságát is megkérdőjelezem.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. május 31. 18:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=879178#post879178][b]Stephen Zimmermann - 2024.05.31. 18:29[/b][/url] Fekete NonóMielőtt elérném őt, érzem a forró levegőt ahogyan arcomba fújja. Lágy szellőként belekap szőke hajamba és a szemembe sodor pár baba fürtöt. Emiatt nem sikerül elsőre amit akarok. El kell engedjem őt míg bosszús mozdulattal kifésülöm őket képemből, hogy aztán zavartalanul kék íriszeimmel kószán, s kissé félve mérjem fel az előttem állót. Van valami kimondhatatlan kínosság a teljes szituációban, amit egyelőre remekül figyelmen kívül hagyok. Látom, hogy a levegőben van körülöttünk. És látok egy lehetőséget, hogy mindkettőnket próbának vessem alá. Érzem a lányt, hogy karjaim közt egyik lábáról a másikra áll, s kis híján megcsúszik. Erősen magamhoz szorítom, esélyt sem adva az elesésnek. Ajkunk összeér. Nonó akkora egy kölyök belül... még ajkának az íze is az eperre emlékeztet. Csak halványan csókolom, nem dugom át a nyelvem, nem akarom őt a kelleténél jobban megijeszteni. Ez a magam figyelmeztetése, hogy jobb, ha vigyázz velem, mert a végén olyat teszek, amire végképp nem számít. Itt akár azt is gondolkodhatnánk, hogy tabu témán jár megint az eszem, és így lenne... ha a lány valóban tetszene nekem. De őszintén nem tudom eldönteni, hogy mit is érzek pontosan. Olyan rég volt már valódi kapcsolatom. Szinte elfeledkeztem arról, milyen a csók. Mennyire a komfortzónáján kívül eshet másnak. Talán Nonó erre akarja felhívni figyelmemet? Megpróbál kibontakozni az ölelésemből. Nem örülök neki, viszont hagyom. Ha menni akar, menjen. Ám ekkor újra megcsúszik és én riadtan utána kapok és alulról ráfogok a karjaira. N - Nem baj. Viszont jobb lesz, ha visszamegyünk a kastélyba. Eső közeledik - Az ég beszürkül felettünk. Akkor is ilyen volt már, amikor először megcsúszott előttem állva. S mintha csak arra várt volna ez idáig az anyatermészet, hogy beprankeljen, megdörren az ég és valóban esni kezd. - Gyere! - vigyorgok rá. Meghintem kicsinyke karizmával, hátha akkor kicsit enyhíthetek korábbi zavarán. Aztán finoman húzni kezdem csuklójánál fogva, majd tempós sétámat követően futásba váltok át. Remélem ő is így tesz és nem akar ázott kneazle-lé válni.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. június 6. 06:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=879339#post879339][b]Stephen Zimmermann - 2024.06.06. 06:37[/b][/url] Fekete NonóAzt hiszem csak azért olyan hihetetlen, hogy Nonó előttem áll, mert még egy olyan számomra tök természetes, szinte jelentéktelennek tűnő mozdulatot megmosolyog, mint esetlen próbálkozásom kósza hajtincsem rendezésére. Abból én kerülök ki diadalmasan és senki - még ő sem - állít meg az elcsattanó csók örömétől. Felkelt bennem bizonyos dolgokat. Eldugott üvegek kupakja pattan ki és különös érzelmek narancsa és kékje kavarog bennem. Boldogság. Szomorúság. Bele sem gondolok, hogy őt még nem csókolta meg senki sem. Nekem ez a többedik. Nem tartom már számon, hanyadiknál is járok éppen. A legelső viszont nem eperízű volt. Ott a szag maradt meg és hogy azt a nőt el kellett lökjem magamtól. Hányingerkeltő füstszag áradt belőle, mely gyönyörű oroszlándús fürtjeibe is beleivódott. Ahogy esni kezd, őszintén remélem, hogy követ és nem elhajt, mint a legtöbb csaj. Szerencsére azonban máshogy alakul. Bólintására széles vigyorra húzódik a szám. Tekintetem mindvégig az úton tartom, elvégre itt a stég közelében könnyen latyakossá válhat. Nem veszem észre, hogy a hajamat nézi, viszont elmondhatom, magamon érzem a tekintetét, ami kicsit helyreállítja a sikertelen randik során sérült egómat. Nem engedem el egy pillanatra sem, viszont futásra váltok és meglep, hogy követ. Hátranézek rá, csekkolom, hogy azért a lány megvan-e még és sétára váltok, amikor a kastély közelébe érünk. - Na, célba értünk! - mondom vicceskedve. Persze a kérdés, hogy hol, jogosan vetülhetne fel. Azzal előreengedem a lányt és hacsak nem akar miről trécselni, akkor búcsút intve megindulok a Levita zuhanyblokkja felé mert én viszont ázott kruppnak érzem magam. Most az egyetlen különbség, amit idáig kevésszer tapasztaltam, az a pillanat varázsa okozta letörölhetetlen vigyor, hogy mégis mi a franc volt ez. És talán az a számomra mindig furcsa, kibogozhatatlan érzés, hogy nem éreztem magam valaki mellett egyedül. //Köszönöm szépen a játékot.  //
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. november 19. 14:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=884097#post884097][b]Stephen Zimmermann - 2024.11.19. 14:15[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaNosztalgikus a stég látványa. Minden lépés visszavezet abba az emlékképbe, amikor először éreztem azt, hogy egy nő azért szeret, aki vagyok. Zsófi még sehol sincsen ahogy forgatgatom fejemet jobbra-balra. Igyekeztem, hogy legalább tíz percem legyen két szál cigit elszívni, mielőtt belekezdennénk bármi nagyba. Vadul kutatva fekete, bokáig érő szövetkabátom zsebéből előhúzok egy öngyújtót és szálat és szívni kezdem. A vöröskét én kerestem fel azzal, hogy bár két hete se volt legutolsó beszélgetésünknek, szeretnék vele konzultálni még, s ha ideje engedi, gyakorolni is. Míg rá várok, bizonytalanul méregetem a füstön túl fekete bakancsos lábam alatt húzódó víztömeget. Megborzongok tőle. Hiába fizetem két hetente a pszichológust, akinek megnyíltam szuicid hajlamaimról, valahogy nem, én... úgy érzem a jó szakember se elég hozzá, hogy túllépjek hatalmas félelmemen... amit a víz hoz elő belőlem. Mégis mi a mocskos fene ez, ha nem irónia, hogy pont azt kaptam meg, amiben majdnem elvesztettem az életemet? Tudván, hogy senki sincs a közelemben akit pont érdekelne, halkan dúdolom egyik RagDollzos számunkat, nehogy még véletlenül is visszalépjek abba a negatív spirálba, amit a múlt okoz. Szabadulni szeretnék tőle, és szeretni az elememet, nem kibaszni magammal és félelemben élni.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. november 26. 20:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=884223#post884223][b]Stephen Zimmermann - 2024.11.26. 20:01[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaMeredten nézem a vizet. Hív magához, de nem úgy, mint életuntat bánata végén a halálvágy. Megmártóznék benne, invitál, hogy kapcsolódjak vele, de nekem már az is fura, hogy idevonzott. A tanárnő a közelben lehet. Várok rá egy ideje és megkönnyebbülök, amiért még nem látom, mert akkor kényelembe helyezhetem magam. Körbenézek, de nem látok kukát, így ledobom az elfogyasztott cigiből maradt csikket és elkaparom lábbal, aztán leülök a stég kezdete után valamivel bal oldalra. Egy jó húsz centire van a lábam a víztől, vagy van talán harminc is. Ráérősen előveszem a második szálam, mert nem sietek sehová. Mindent úgy szerveztem, hogy egy napot csak a konzultációra meg önreflekcióra dedikáljak. - Halii! - meleg, vidám hangtónust ütök meg, de ha nagyon objektívek akarunk lenni, az illetékes tanerőt full semlegesen kezelem, aki azután érkezik meg, hogy az említett szál is eltűnt. Már ott nyugszik a másik mellett valahol a földbe temetve és jelenleg egy kékszőlős rágógumit rágcsálok, mert nem akarom a nőt a bűzömmel terhelni túlságosan. - Áh nem, ne aggódj miatta. Max egy tíz perce jöttem, rászámoltam ennyit a talira a biztonság kedvéért - A tanerőknek perverziója néha az ismerkedős small talk, amibe totálisan benne vagyok. Zsófival is volt már ilyesmi, akkor elmondtam, hogy éjjeli bagoly vagyok. Bár sosem aludtam el, nem akartam ezt most kipróbálni. - Hmmmm - ezen elgondolkodok kicsit, aztán hayagul megrántom vállaimat - Megvagyok még. Valahogy az van, hogy még egyszer sem tört ki a kontrollom alól a víz. Egyszer mikor nagyon nevettem, max. akkor buborékokat formált. Még mindig abszurd és egyben nagyon örülök neki, hogy előjött ez a képesség meg minden, de… Valami mégsem kerek egész. Furcsa érzés tölt el, ha erre a víztömegre nézek a lábamnál és nem értem, hogy miért.Erre lenne nagyon jó a pszichológus. Pontosan tudom, hogy miért érzem magam furán, mégis. Én, aki szorosan együttműködik az érzelmeivel, nem jövök rá mi lehet az. - Szerinted ez normális az elején? Mégis csak… új ez az egész.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. november 29. 14:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=884268#post884268][b]Stephen Zimmermann - 2024.11.29. 14:14[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaEzt olyan embernek említeni, aki imádja a gyerekeket, nem bírom ki, hogy ne nevessem el magam. Hangom lágyan keveredik Zsófiéval. Én még korainak gondolom azzal tölteni az időmet, hogy akarok-e gyereket, de tudat alatt helyet kap a gondolat egy kislányról. Van bennem egyhe pánik, amikor a nő felém közeledik. Forróság árad belőle, ami belül éget. Felhúzom lábaimat és átölelem magam előtt, viszont nem nézek rá. A végén még valami riadt kisfiút látna a cool rocker helyett, aki ura önmagának és aki az imént büszkélkedett az erejével is. - Áh, akkor jó - bólintom. Már megint valami, amit túlgondoltam. Mélyen azért elszomorít, hogy nem annyira látványosan mutatkozik be a mindennapokba a mágiám ezen kivetülése.A másik oldalról nézve viszont igaza van a vöröskének és örülök, hogy inkább a vélavérrel és a zenei munkáságommal tűnök ki a tömegből. Intek picit a kezemmel, majd olyan mozdulatokat teszek, mintha virágot szednék. Ezzel kiszakítok egy csészényi adatot a nagy mindenségből és egy tökéletes buborékká formálom. Közelebb hozom magamhoz, kis ideig tanulmányozom a gömb formát és magamat is benne. Aztán visszaadom a tónak a vizét. Tudom mit érzek, aztán valahogy mégsem.Valamiféle gátlással küzdök a víz iránt, de az érzést nem tudom megnevezni. El vagyok vágva tőle és megijeszt. Megijedek a helyzettől és a reakciómtól is rá. Ráncos homlokkal fixírozom a tavat. Arckifejezésem egyszerre eltöprengett meg zavart. - Nem tudom. Nehéz - vágom rá, tanácstalanul rávetem tekintetem. Lerakom nagy dobbanással a lábaimat is a földre - Fojtogató. Pánikszerű. Én nem utálom az elememet tényleg, mégis valahol a hányinger kerülget ha sokáig kell néznem. Pedig igazán gyönyörű. Szeretem használni. Gyakorlás közben csak jó tapasztalatokat szereztem belőle.Nem akarom, hogy ahhoz az eseményhez kapcsolódjon ahogy... az elemem megmutatta magát. Vajon mihez kezdenék akkor, ha ő mégis azt mondja, hogy az esélyes?
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. december 12. 01:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=884491#post884491][b]Stephen Zimmermann - 2024.12.12. 01:06[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaEgy loccsanással válik eggyé a nemrégiben kimert víz a tóéval. Igéző, ahogy nyomában fodrozódik tovább és összekötöm, hogy a jelen gondolataim is valami folyadékhoz hasonló formátumban fodrozódnak éppen, csak sokkal intenzívebben Zsófi szavaira. Az "éget"-re látványos borzongás lesz úrrá rajtam. - De a tűz melegíteni is tud - vágom rá egyből, különösebb megfontolás nélkül, hogy vajon egyáltalán mit érthetett a tanerő a szavaival. Ekkor még nem nézek rá, pedig elgondolkodtató szobrászati lehetőségre hívja fel figyelmemet, amely újfent megmosolyogtat. Komolyan, ez a nő! - Igen, és ami azt illeti, készítettem is már jéggömböt ennek a víznek egy részéből előttem, meg valamikor egy szívet is sikerült összehozni, mostanában a Dala lovat gyakorlom - lelkesen sorolom az alkotásaimat. Mivel könnyű felcsigázni, a vörös hallhatja, hogy minden felsorolást követően egyre élettel telibben beszélek - Gondolkodtam gitárban is, bár az egyelőre még rohadtul komplexnek tűnik. A végcélom az lenne, hogy bevessem a szórakoztatóiparban valahol az elememet. Azt meséltem neked, hogy van egy bandám, ugye?A víz kissé megdermesztetett állapotában fenséges húrokat alkotna egy gitáron. Kipróbálom és szinte hallom lágy hangját. Mindez olyan kellemes. Tényleg ki kell próbáljam egyszer. De aztán fejtegetésbe kezdek a vízhez kötődő érzéseimről. Muszáj megnyílnom neki, jobb ha tudja min megyek épp keresztül, legalább kapok tanácsot, hogy mi van velem, legrosszabb esetben pedig pszichológushoz küld amit allásan meg is tesz. - Dehogy! - legyintek - Jó hallani, hogy te is jársz. Én is, csak más problémáról beszélgetek vele általában és… Félek, hogy mit szólna hozzá, azt hiszem… Várj, gátolhat? Szóval akár el is aludhat az elemem, ha nem kezelem jól ezt a problémát?Megijedek és ezúttal hagyom arcomra rajzolódni. Nem akarom elveszíteni, hisz csak nemrég ismertük meg egymást.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2024. december 19. 15:19
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=884597#post884597][b]Stephen Zimmermann - 2024.12.19. 15:19[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaBólintással veszem tudomásul a tanerő igazát. Össze sem hasonlítható a tűz és víz minden esetben, abban viszont megegyezhetünk, hogy mindkettő tud nagyon jó és nagyon pusztító is lenni. A nő arcát vizslatom, amikor kifejezett figyelmet kér tőlem, aztán látom, hogy a kezével babrál valamit. Tekintetem ösztönösen odasiklik. Nagyon imádkozom minden porcikámban, hogy ne gyújtson fel, aztán zavartan összeráncolom a homlokomat. Külsőleg úgy jöhet le, hjaj de koncentrálok, közben a pánikom igyekszem mérsékelni, amit a fellobbanó szikra vált ki belőlem. Tünedezve felállok és egyenesen Zsófival szemben, a tónak háttal állva nyújtom kezemet az ég felé. Remélem megfoghatom a madarat, mielőtt teljesen szerfefoszolva átadná magát környezetének. - Nem tudtam, hogy tűzzel is lehetőséged van hasonló formák idézésére - homlok ráncolva teszem meg kijelentésem, a csodálattól és gondolatoktól még mindig felfelé nyújtott kézzel. Lassanként leeresztem magam mellé. Számításba veszem amit mond, hümmögök valamit, hogy lássa is ezt, viszont bogarat ültet a fülembe azzal a "perszével". Nem tudok másra sem gondolni, csak arra, hogy pengeélen táncolok megint és hajszálnyira járok attól, hogy elveszítsek valamit, amire kicsit is a részemként tekintek. - Nehéz megszeretnem azt, ami szokatlan. Nekem sok rossz kötődik a vízhez és tudom, hogy nem ő tehet róla. Leginkább attól félek, amitől talán mindenki, hogy… hogy nem lesz már többé a részem. Nemrég. Jelent. Meg - jelentőségteljesen gesztikulálok a kezeimmel, aztán zsebredugom őket. Ez nekem amolyan önyugtató módszer. Felszegett, enyhe C-be hajló szemöldökkel megmutatom, hogy mit rejtegettem előle idáig. Hozzá szagattottan veszem a levegőt amikor beszélek. Olyan kicsinek érzem magam, ami vicces, tekintve, hogy magasabb vagyok nála és épp árnyékot vetek rá - Mi? Hogy másikkal?Annyira magyaráztam, úristen, majdnem totál kizártam Zsófit a fejemből. - Elkérném a nevét és még átgondolom, mert nem biztos, hogy mostanság lenne rá időm - ami éppen van, bátorságom nincs inkább - Halra gondolsz?Teljes értetlenségben pislogok gyors egymásutánban, mintha attól átjönne, a vörös mire is gondol.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2025. január 2. 00:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=885159#post885159][b]Stephen Zimmermann - 2025.01.02. 00:17[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaA lángok is formázhatóak, mintha gyurmáról beszélne. Kicsit eltávolodok lelkileg és távolabbról elemezve ez nem egy kedvemre formálható dolog. Nesze itt van két szín, én és egy tőlem elkülönülő valami, amit ha egybegyúrok akkor működni fog. Falba ütközöm. Mintha szívvel képes lennék elfogadni azt, aki vagyok, de az elmém mégis tárgyként tekint rá, vagy legalábbis egy tőlem független dologként nézi azt, hogy képes vagyok "megszólítani" a víz elemét. Nem tetszik amit Zsófi ezután mond. Nagyon nem. Jobb kezem mutatóujja finoman ajkamra csusszan, hogy a szám mögötte egyetlen vonallá préselődjön. Hezitálok, hogy elrejtsem-e amit érzek. - Valahogy sok feldolgozni és emiatt nehéz nekem elfogadni, hogy van. Picit egy külső dologként nézem, nem teljesen a lényem kiteljesedésének - vallom be végül és idegesen végigsimítok hajkoronámon - Nem akarom, hogy emiatt eltűnjön. Szóval tételezzük fel, hogy a gyakorlás tényleg megoldja, akkor folytatom mindennap, ahogy te is említetted.Azért is vagyok zavarban, mert a nő bonyolultan fogalmaz. Mit vár tőlem? Hívjam a vizet randira? Dobáljak neki rózsaszirmokat? Gondterhelten felsóhajtok. Értem is miről beszélt, meg nem. Már csak abban reménykedem, hogyha ülepedni hagyom, akkor idővel magától alakul majd az összhang a képességemmel. Bizonytalan mozdulattal kinyúlok a névjegykártyáért. Szemrevételezem Teleky nevét a papíron pár másodpercig, mielőtt úgy döntöm, hogy megköszönöm és zsebre vágom. - Ah. Öööööh. Mindhármat... kapni az állatkereskedésben? - szegezem tekintetem Zsófiára, aztán követem kékjeit az égre. Nem tudom mit néz annyira, de jobban esik a felhőket nézni, mint marni magamat Imola nevén. Tudom ki ő, de nem mutatkoztam még be neki úgy igazán. Ideje volna már annak is. - Főleg a sárkánytigris érdekelne.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|
Stephen Zimmermann Egyetemi hallgató
 Zenekar vezető és pálcakészítő offline RPG hsz: 414 Összes hsz: 489
|
Írta: 2025. január 5. 21:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=885345#post885345][b]Stephen Zimmermann - 2025.01.05. 21:22[/b][/url] Hollóvölgyi ZsófiaHűvös zuhany amit mond. Tudom, hogy el kell fogadnom az elememet és nekem kell megoldanom a szituációt, azt viszont nem veszi be a gyomrom, hogy erre nekem kéne megoldást kitalálni. Szerintem ilyen szintű leterhelés egy elmétől sem elvárható és nagyon bennem van, hogy jó levitás módjára kioktassam az oktatót. Szóra is nyitom a szám, de szavak helyett beletörődő sóhaj szökik ki belőle. - Oké, így fogok tenni - bólintok és próbálok úgy tenni, mint akivel maximálisan elhihette, hogy menni fog az eleme megszokása. Nem teljesen Zsófi felé irányul a bizalmatlanságom és a megütközésem, inkább a feladat nagysága az, ami kétkedést vált ki belőlem. Hogyan kéne megoldást találnom arra, amivel még sosem volt dolgom? Tényleg olyan egyszerű lenne, hogy elballagok ahhoz a Telekyhez, ő meg megaszisztál? - Átgondolom, mert nem esne rosszul a társaság - jegyzem meg, félig gondolataimba merülve. Nem sokat vesztegelnék a döntéshozatallal, viszont igaza lehet abban, de ha elsietem, szentfazék módjára megint kapok valami fárasztó "bölcsességet" a nyakamba és sok lesz mára. A társalgást egy istenes dörgés szakítja félbe, amitől hiába nem vagyok viharfóbiás, összerezdülök. - Azt a kurva! - nem fogom vissza magam, hogy a félelmet ki is fejezzem - Felkereslek akkor, jó? Viszont szerintem én megyek. Utálom a mennydörgés hangját.
|
"Music isn't just sound; it's the pulse of human connection, wrapping everyone in its melody like an embrace."
|
|
|