[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=862709#post862709][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.04.11. 09:48[/b][/url]
Hosszú napokat tudott már maga mögött. Egyrészt, ki kellett költöznie az árvaházból, hisz hamarosan betölti a tizennyolcat és nem maradhatott tovább. Némi zsebpénzzel megtámogatták ugyan, de könyveit és felszerelését az évre magának kellett állnia , arról nem beszélve, hogy gyakorlatilag hajléktalanná vált az árvaház küszöbe átlépése után. Szerencsére, ez a földönfutó életvitel nem fenyegette, hisz gondoskodott róla előző tanév végén, legyen hol laknia. Azonban nem rendelkezett gazdag nagybácsival vagy tündérkeresztanyuval, emiatt önerőből valahonnan pénzt kellett szereznie. Így lett az, hogy felkereste egykori szobatarsát, Ruet, és rákérdezett nála a munkalehetőségre. Kornéliának nagy szerencséje volt, hiszen visszaigazoltak és felvették, mint diákmunkást a Leprikón aranyában. Így már nem kellett attól tartania, hogy a következő szünetben híd alatt kelljen lakjon vagy valakinél csövezzen.
Aznap volt az első napja csaposként, Rue mindent elmondott neki, amit kellett, Kori fejen természetesen zsongott. Túl sok információ rövid idő alatt és félt, nem jegyzi meg. Összességében jól telt a betanulás, ugyan fáradtan, de boldogan indult haza onnan, ám előtte jobbnak látta tenni egy kis kitérőt. Az, hogy féljen, esze ágában sem volt. Napok kérdése és nagykorúvá válik, mellesleg ötödikes is lett.
A stégnél egy ismerős sziluettet vélt felfedezni, ami egyre tisztábbá és tisztábbá vált, mire odaért. Nem volt szüksége Lumosra, vagy más egyéb fényforrásra, tökéletesen látott a sötétben egy bizonyos területen belül ezen bűbájok nélkül is.
- Teddy? Ah, én csak sétálok - felelte vállát megvonva, azonban szája szélén meghúzódott egy aprócska mosoly, régi barátja láttán.
- Na és te? Most érkeztél vissza a szünetről? Vaaaagy… találkozol itt valakivel?
