37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2016. szeptember 25. 20:58 | Link

Eördögh Lars Tobias


Volt délelőtt egy nehézségekbe ütköző bevásárlása, amit lista nélkül kellett elvégeznie, és emiatt sokat stresszelt azon, hogy vajon milyen árnyalatú kék tollat is akar ő eredetileg. Hangzik, ahogy hangzik, de ez igenis fontos; ő lusta és buta és rossz diák, tehát minden apróságot, ami reggel elindítja a tantermek felé, becsülni kell. És szereti a ceruzákat meg tollakat meg füzeteket. Csak nem mindegy, hogy milyet. Igazából ebben is nagyon gyerek maradt még, mert csábítja a színes-szagos-csilámporos füzet, egész addig, amíg használni nem kell.

Mindegy is; elég jól elfáradt ebben a huzavonában, és gondolta, üsse kő a további terveit, ő most pihen. Szerzett magának vizet meg kekszet, és elindult a tavacska mellé, mert mert. Mert könyveket venni tud a következő falusi kimenő alkalmából is, de a tóparton lopni a napot már nem biztos; szeptember van, nem fog sokáig így sütni a nap. Tehát így, ahogy van, táskástul-utcai ruhástul lezuttyan a partra, majszolja a kekszet, ami nem is finom, de cserébe legalább nagyon édes - ugye aki a manók főztjéhez van szokva, ugye -, és élvezi a napsütést. Meg a csendet. Még nincsenek szerelmespárok, az a pár magányos ember meg csendben van, ahogy kell. Idill, kérlek szépen, ez most tiszta idill.
Hozzászólásai ebben a témában
Eördögh Lars Tobias
INAKTÍV


Eat the rude | bloodhound
offline
RPG hsz: 287
Összes hsz: 3461
Írta: 2016. szeptember 26. 11:02 | Link

Anna |


Az utolsó vizsga is lejárt, még az eredmények nem érkeztek meg mind; ezt a köztes időt pihenéssel próbálja elütni. Hogyha sikerül a hoppanálás-vizsga, akkor egy ideig nem lesz alkalma. A vihar előtti csend. A viharra pedig ezúttal fel van készülve, sőt - talán várja is. A halálsoron várakozók beletörődött nyugalmával tölti meg triviális semmiségekkel napjait. Ma csónakot fest.
Tehát szükséges egy vödör festék és ecsetek. Továbbá kell egy kis étel, főleg a kutyáknak. Mindent bepakol a hátizsákjába, a ház előtt füttyent egyet és megindul a tó fele. Az ebfalka egymást letaposva trappol utána, boldog farokcsóválással és lobogó nyelvvel.
Már elmúltak a hosszú nappalok, amikor reggeltől estig kényelmesen úszhatott a tóban. Félig skandináv, úgyhogy tudja, milyen jegesmedvésen fürdőzni, de mégiscsak jobb egy kis távolságot meghagyni közte és a fogvacogtató víz között. Egy csónaknyi távolság pont elég is lesz. A tóban van és mégsincs. Élvezheti a víz által nyújtott nyugalmat és izolációt, és mégsem kell főzetekkel kúrálja magát utána hetekig. Ideális.
Kiérve a tópartra, felméri a terepet. Nem kihalt, de azért tömeg sincs. A kutyák berontanak a tóba, megzavarva a télire otthon maradó kacsák délutáni sziesztáját. Őket nem zavarja a hőmérséklet. Még. Tobias inkább a stégre sétál fel, ami alatt a csónakja van kikötve. Hogyha még nem lopta el senki. Kiérve a szélére, egy ismerőst pillant meg. Rögtön bevillannak a képek a labirintusból, meg a kastély különböző szegletéből, a Nagyteremből, a konyhából, mindenhonnan, ahol összefutottak. Biccentve köszön neki, aztán letérdel a stég szélére és megkapaszkodva ledugja a fejét, szétnéz. Még ott van. Kicsit hátrébb kötötte ki, hogy ne legyen annyira szem előtt, nem mintha egy begyűjtőbűbájjal nem lehetne odahívni. Pontosan ezt teszi ő is. A csónak odasíklik hozzá, ő meg leül a stég szélére s elkezd kipakolni. Megint elnéz a lány fele, nem fordulva egészen oda, de azért egyértelműen jelezve, hogy vele beszél. Számára legalábbis egyértelmű.
- Hogy érzel a kétkezi munka iránt? - nem akar ő senkit erőszakkal munkára fogni, de a lány pont úgy fest, mint aki szeretne magával valamit kezdeni. Valahogy egy kicsit úgy, mint Tobias. A munkaterápia pedig aranyat ér.


Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2016. szeptember 30. 06:57 | Link

Eördögh Lars Tobias
(x)

Már éppen elbólintana, mikor kutyacsaholás, - lihegés, és rengeteg farokcsóválás zavarja meg. Csak abban, hogy aludjon, amúgy meg, látva, milyen boldogok a kis korcsok, kit érdekel az alvás, kutyák, érted, boldog kutyák. Nem veszélyes boldog kutyák. Kell ennél több néznivaló? Mindjárt úsznak is egyet, és a kutyaúszásnál nincs aranyosabb látvány. Az a szerencsétlen kapálózás meg a víz fröcsögése meg... a kislány olyan szélesen mosolyog, mintha fizetnének érte, és boldogság van. Ha egy kutya boldog, ő is boldog, ez ilyen egyszerű.

Ó, persze, nem kóbor kutyák, jön a gazdájuk is. Nem egy aggodalmaskodó fajta gazdi,ha hagyja, hogy a kutyái szétszóródjanak a négy égtáj felé és ezt becsüli. Nincs annál rosszabb, mint mikor sétáltatni viszik a kis dögöt, és közben esélye sincs jól éreznie magát. Na, itt van. Integet egyet Lars-nak, helló, csodaszépek ám a kutyáid.

 - Csónakot még nem festettem. - tápászkodik fel rögtön, kicsit szerencsétlenül mondjuk, de sokat ült és berozsdásodott. A kétkezi munka mumus, mert ő ügyetlen, mert mindig számonkérik, és ő buta, mint a tök - na de itt csak nem küldik el a lóherésbe, és amúgy is, ez most nem vérre megy. És amúgy is, közben ott lesznek a kutyák, egye a szívüket. Hát naná, hogy megy. Táska marad a parton, szemmel tudja tartani innen, és tartja is a kezét egy ecsetért. Valószínűleg jól összefestékezi majd az utcai szép ruháját, de érdekli őt ez most?

Hozzászólásai ebben a témában
Eördögh Lars Tobias
INAKTÍV


Eat the rude | bloodhound
offline
RPG hsz: 287
Összes hsz: 3461
Írta: 2016. október 5. 16:31 | Link

Anna |


Hatalmas ribillió van a vízben, a kacsák kétségbeesetten menekülnek támadóik elől, míg utóbbiak lógó nyelvvel és túllelkes kutyaúszással próbálják elkapni őket. Mikor már az egész kacsakolónia kiért a biztonságos túlpartra és onnan sziszegnek mérgesen az ebek felé, csak akkor indulnak ki azok a vízből a gazdájuk után. Mindhárman felcaplatnak a stégre, ott pedig nekifognak lerázni magukról a vizet. Szép igazságosan elosztják Tobias és Anna között, hogy egyik se maradjon ki a mókából.

Tobiast különösebben nem hatja meg, hogy kutyaszagú víz csöpög a hajából, komótosan kipakol maga mellé, az egyik ecsetet meg feltartja a lánynak.
- Én sem - ismeri el, bár nem érti, miért kéne ide akkora gyakorlat. Ha ronda lesz, kezdik előlről. Vagy úgy hagyják, úgysem indul vele csónak-szépségversenyre. Rá akarja pingálni a nevét, amit még nem talált ki. Minden hajónak kell név. Ez ugyan nem hajó, de úgy érzi, még egy csónakot is megilleti a keresztelés. A vízi életet élőknek saját kis társadalmuk van, ahol a járműveikhez emberi tulajdonságokat társítanak, tudják, hogy melyik lány és melyik fiú, türelmes-e vagy ingerlékeny, hóbortos-e vagy komoly. És nem mellesleg a hajó alapján különböztetik meg egymást a láthatáron. Már messziről látják, hogy ellenség vagy barát közeleg. Tobias még nem tart épp ott, hogy átszelje az Atlanti-óceánt, még legfeljebb a Balatonon tud előre-hátra koslatni, de majd egyszer. Addig pedig beéri a maga építette kis lélekvesztőjével.

A kutyák közben ismerkedésbe kezdenek, körbeszagolják a lányt, aztán lelkes farokcsóválással jelzik, hogy átment a vizsgájukon, csatlakozhat a négyfős bandájukhoz, ha úgy érzi. Ide-oda trappolnak a stégen, lellenőrzik a cölöpöket, a festéket, a táskát, Tobiast, Annát, aztán kezdik előlről.


Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2016. október 8. 09:55 | Link

Eördögh Lars Tobias
(x)

 - Uh, köszi. - rázza meg magát ő is kicsit, mikor a kutyák visszaadják minden rossz szóért és sarokba parancsolásért a kölcsönt a gazdinak, azaz lefröcskölnek mindenkit, akit érnek, és tudják, hogy az ember ezért úgyse haragszik. Ő se. Majd megszárad. És már parfümre se kellene költenie, ezt az átható vizeskutya-szagot semmi el nem fedi. De nem baj, ő szereti, mert kutyák. Vészesen kutyabarát. Mert ők szeretik, ha fejre áll is, ha ügyetlen is, ha hülye is. Ilyen egyszerű.

Fogja hát az ecsetet, és fest. Először nézi, Lars hogy csinálja, aztán látva, hogy nagyobb tudatosság nélkül dolgozik ő is, a kis navinés is belefeledkezik. Szimpla, egyszerű, monoton munka, és mégis van látszata, nem csomagolás, és nem takarítás; ennek haszna is van, és közben arra gondol, amire nem szégyell. Először persze a kutyákra, akik tüzetesen végigszagolgatják, majd játszanak, mint az őrültek; de később lustán gondolgat mindenfélére, mert semmire se kell koncentrálnia. A madarak csipegnek, a kutyák csaholnak, a víz csobban néha, ennyi. Nem kell rohanni, vizsgákra készülődni, bezárva lenni a kastélyban. Nem kell mindenáron beszélgetni; Lars megint az a típus, akivel lehet hallgatni, és nem a kényelmetlen módon. Akkor hallgat vele egy kicsit. És fest.

Hozzászólásai ebben a témában
Eördögh Lars Tobias
INAKTÍV


Eat the rude | bloodhound
offline
RPG hsz: 287
Összes hsz: 3461
Írta: 2016. október 16. 14:16 | Link

Anna |


Érzi a lányból áradó nyugalmat, amit a kutyák jelenléte okoz. Összekeveredik a sajátjával és ebbe a kellemes, meleg, puha gondolat-takaróba burkolózik, mindkettejükre ráborítva, felhúzva az orrukig. Háborítlan festegetnek, kiknek semmi gondjuk a világon. Ez persze közel sincs így, de az illúzió is megteszi. Pár pillanatra kifeszül az idő, mint egy vászon, melyre a festő egy meghitt álomképet mázolt.

- Jobbak az embereknél - belemosolyog a nagy pingálásba, önmagának, maguknak, tekintetével egy pillanatra a mellettük elheveredő Winston fele biccentve. Ez csak amolyan "az évszázad ténye"-megállapítás, semmi univerzális releváció nincs benne. Ha hangulatromboló szeretne lenni, hozzátenné, hogy nem csak az embereknél, minden emberszerű lénynél, és egyébként nem csak a kutyák, hanem körülbelül minden állat, még azok is, amelyekről fóbiákat neveztek el és sikítva menekülnek előlük a gyengébb lélekjelenlétűek. Mind. Nincs bennük egy csepp előítélet vagy rosszindulat. Tiszták. Ha bántanak, önvédelemből vagy élelemszerzési céllal teszik. Nem használnak ki. Nincsenek elvárásaik. Nem hazudnak.

A nagy merengés közben a csónak kezd egy egységes bíbor külsőt ölteni. Varázslattal körülbelül tíz másodpercbe telt volna, de abban hol az öröm? Nem lenne ilyen kiváló alkalmuk nem-beszélgetni, csak ülni egymás mellett és körülbelül öt percenként mondani egy-két szót, amire aztán elhümmögnek egyetértően.


***
Utoljára módosította:Eördögh Lars Tobias, 2016. október 29. 11:20
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa