Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az idei év nem volt olyan gázos, a kviddics is egész jól alakult, igazán nem lehet okom a panaszra, főleg, hogy az egész éves jegyzetelést is el lehet égetni. Már, ha jegyzeteltem volna, de nem tettem, őrző vagyok, kímélnem kell a kezeimet, nem lehet csak úgy felelőtlenül órai jegyzeteket készíteni. Inkább együtt jártam egy lánnyal, aki mindig odaadta a jegyzeteit. Főleg, mivel eszembe se volt egy drága iskolába drága jegyzeteket vásárolni. A lány meg ügyes volt, pont azt adta, amire vágytam, és ezért persze én is tepertem, hogy azt adjam neki, amire vágyik. Szar lett volna évközben elveszíteni. Na de mostanra már kihűlt a szerelem, maradtak a tök jó jegyzetek, amiket azért lemásoltam, mielőtt a mai parti felé vettem volna az irányt.
- Egy igazi Felagund féle veszedelem? Nekem jöhet. Cserébe a nagyapám házipálinkáját tudom adni. - emelem fel az elcsent üveget. Szegény papa már nem nagyon fogja hiányolni, a nagyimnak viszont új hobbija a szappanfőzés, amiknek kell a hely, így hát ez egy felkérés volt arra, hogy szabadítsam meg egy-két üvegtől. Ami persze cserealap, én magam gyűlölöm a pálinkát, de a papa orvos volt, mestere az ilyen kotyvalékoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Lődörgés. Egy olyan szó, amit a nagymamám mond mindig, és amit hol mulatságosnak tartok, hol irritál, de most tökéletesen leírja az állapotomat. Vannak emberek, akiket irritál a szabadidő haszontalan eltöltése, de engem nem. Valószínűleg azért, mert nekem nincs sok olyan szabadidőm, ami tényleg szabad. A lehetőségeket szinte mindig kviddicsre fordítom. De ez az este most egészen más. Csak vagyok, élvezem mások történeteit, egészen addig, amíg egy ismerős hang meg nem szólal a közelemben, és nekem pofátlanul gátlástalan mosolyra nem húzódik a szám.
- Darik. - Suttogom magam elé, és úgy alakítom a pozíciómat, hogy mindenképpen mögé kerüljek, szorosan, és a fülébe suttogva köszöntsem őt:
- Nincs olyan párbaj, amire ne hívnálak ki. - hiába nem működtünk mi ketten hosszan, amikor volt köztünk valami, akkor nem igazán lehetett okunk panaszra, és ez nem egy csúnyán véget ért kapcsolat volt, hanem egy békés elválás. Ezért is engedem ezt meg magamnak ennyire nyugodtan. Hogy lássa, mennyire komolyan gondolom, és az üveget is felé tartom, hogy igyon belőle az édes leheletű nőszemély.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Elnevetem magam, ahogy tagadja, hogy bármit is kiváltottam volna belőle, főleg, mivel tudom, hogy még most is képes vagyok rá, ahogy ő is belőlem, de lássuk be, nekünk volt ez gyors felívelésünk, és szó szerint a csúcson hagytuk abba. Kell ennél több? A legrövidebb és legtökéletesebb kapcsolatom volt, ő azon kevesek egyike, akivel bármikor újrajátszanám a napokat, ha tudom, hogy a vége pont olyan jó lesz.
- Mindig is szerettem a nagy szád, Darik. Az egyik legjobb tulajdonságod. - az apám azt mondta mindig, hogy a nők szeretik, ha dicsérik, de a hazugsággal könnyen befürödhetünk. Egy biztos, én így udvarolok, és tökre az igazat mondom. Együtt kviddicsezünk, pontosan láttam már minden formájában.
- Óvatosan kicsilány! - kapom el nevetve a derekát, ahogy majdnem szájon csókol, ami vicc, hogy tudom, nem direkt csinálta, mégis ígéretesnek mondja az estét. Akár csak az, ahogy szépen lehúzza az ital egy részét. Elismerően biccentek, majd átveszem tőle az üveget, és hirtelen húzok le hármat meg egy felet. - Három és fél. Kellene szereznünk még inni, mert tudom, hogy nem fogsz leállni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Pedig nekünk magyaroknak a legnagyobb előnyünk az ivás. Meg a búvalbaszottság. - A saját Himnuszunk is olyan depressziós, hogy minden iskolai ünnepségen azt vártam, mikor csillan valaki kezébe a penge, hogy itt vessen véget az életének. És ez egészen addig várt dolog is, amíg egyszer be nem következik. Mondjuk az, aki tette, kiderült, hogy egy kiskorúval folytatott viszonyt és a lány terhes lett, de kajakra a Himnusz második versszakánál tervezte kiontani az életét. Vannak nagyon furcsa emberek. - Az ablakom a pécsi Sörgyárra néz, a bőröm alatt is komló meg maláta van. De legyen, lássuk, hogy mire képes a kis dán véred. - hagyom, hogy menjen, és amikor visszanéz rám, láthatja, hogy én pont ott vagyok, ahol hagyott, mint egy jól idomított kutya. Éppen karnyújtásnyira a hozott cuccoktól, így előre nyúlva veszek is belőle, mert ha itt nagy ivás lesz, muszáj, hogy a szervezetem felkészüljön. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor még egy kottya kezdtük? Sehol, rögtön hárommal. Feladod nekem a leckát te nő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- A legjobb része a Bagolykőnek a nemzetköziség. - máskülönben kicsi lett volna az esélye annak, hogy megismerem Marinát, és határozottan szegényebb lett volna az életem nélküle. Most is fáj, hogy a következő évet már nélküle kell csinálnunk, a csapatnak is hatalmas veszteség lesz és nekem is, mert ő pont az a lány, akivel lehet cicázni és aki jót tesz az ember férfiegójának. Egy kicsit nézem még, ahogy távolodik, aztán a többieket is magam körül. Ez az élet, amit imádok. Itt lenni, bulizni, együtt lenni. Most nincsenek házak, nincs rivalizálás, csak barátságok, meglévők és éppen kialakulók, hiszen Marina éppen egy fiúval tér vissza hozzánk.
- A Fecske egy mestermű. - ezzel nem lehet vitatkozni, életemben nem voltam még olyan féltékeny, mint amikor megláttam azt a csodát. Marina igazi kincset kapott Zalán nagypapájától, gyönyörű, igazi álomseprűt. Kinyújtva a kezem, mosolyogva fogok vele kezet, és bár Rini elmondta, hogy hívnak, azért megismétlem. - Rasztovich Márk, magyarul, dánul meg Rasztovits Márk. Mind a kettőre hallgatok egyébként, évek óta hozzászoktam már, igaz? - Nyomok egy csókot Marina arcára, hogy érezze, eszemben sincs basztatni miatta, sőt, emlékszem még, amikor próbálkozott kimondani, de végül megállapodtunk abban, hogy úgy hív, ahogy kényelmes. - Ne szerénykedj Zalán, a nők szeretik, ha valamiben “leg” vagy, én sem tagadom, hogy a legtehetségesebb lennék. Ha nem lenne a cikesz, veretlenek lennénk. Most meg elveszítjük az egyik legjobb hajtónkat, úgyhogy a következő évben mindent Marinára fogunk majd, és remélem annyit csuklik majd, hogy sosem felejt el minket. - látom, hogy megakad a válasszal, majd elterelődik, én pedig követem a pillantását, és a végén csak a fejem csóválom. - Ez egy idióta. HÉ! TANKÖNYVES SRÁC! Vágod, hogy azokból kellene felkészülnöd a záróvizsgákra? A bájital tankönyv öt éves, ezért olyan vastag. Meg felnőttként is tök hasznos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Hát haver, nem, ez nem varázstűz. Amit bedobtál, annak annyi. Ugye nem könyvtáriak voltak? - Mert akkor aztán az elkövetkezendő napokban, amikor vissza kell adni, akkor megszívja. Nekünk is volt egy bájitalkönyvünk, amit ki kellett kölcsönözni, mert a nyomdában rosszul nyomtattak, aztán év végén meg visszaadni, mert karácsonyi is elmúlt, mire a jó könyv megjött végre. Akkor tüzetesen átnézték, és volt, akinek írásmintát kellett adnia, hogy bizonyítsa, nem ő firkálta tele a kincstári példányt. - Csóró kölyök. - Húzom el a számat, közben visszapillantva Zalánra, aki már nem repül, pedig tehetséges.
- Ha valami lelki gebaszod van, szívesen segítek, pszichológián vagyok, van pár trükköm, amivel ki tudlak lendíteni egy-egy fos állapotból, nem mondom, hogy csodatévőként, de azért, ha szeretnél repülni, megpróbálhatok segíteni. - még a vállaimat is megvonom, nem vagyok én tényleg fenomenális, de olykor már az is segít, ha olyannal beszélsz, aki nem érintett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Tudod, hogy élvezem szóvá tenni. - válaszolok vigyorogva arra, hogy neki nem mennek a magyar nevek. Őszintén szólva, ha sokat iszom, akkor nekem sem megy a saját nevem, odáig még megvan, hogy "rasz" esetleg "raszto", amit ittasan kifejezetten viccesnek találok, és továbbviszem úgy, hogy "raszto, raszto, paraszt ó", nem, szerintem sem vicces. Másnap meg, amikor egyedül vagyok, saját magam részeg énjétől van szégyenem és szekunder szégyenem egyszerre.
- Remélem nem gondolkozol gyógyítói pályán. - húzom össze a szemem arra, hogy a lábában van valami, ami izom, ami odalent van. Lehet, hogy nem kellene már többet innia, én ellenben felhajtom az italt, amit Marina prezentált, csak, hogy jobban végigmar, mint hittem, és muszáj köhögnöm kicsit tőle. - Már értem, hogy miért jártunk, Darik. Nem csak a pasik terén van kurva szar ízlésed. Ez mi volt? - bármi is, nem tetszik, és rohadtul nem kell belőle még egy. - A következőt én választom. Egy perc. - most rajtam a sor, és én biztonságibb játékos vagyok, a rendelkezésre álló vodkához nyúlok, és abból töltök egy-egy tisztességes mennyiséget, Hozzá citromos üdítőt keverek, ami a doboza alapján azt ígéri, hogy kár egy percig is versben felelhetünk. Persze csak akkor, ha megfelelő fényszögben van a Nap. Hát ez a veszély most nem fenyeget minket, de az biztos, hogy nem egészséges egy nagy pohárral inni. És, hogy ne legyek bunkó, egy jóval alacsonyabb alkoholtartalmú italt Zalánnak is viszek, de őt nem biztos, hogy itatni kéne. - Szóval, akkor nem találkozunk a pályán, azt mondod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Érzem, hogy néz, és körülbelül tizenöt perce tettetem, hogy nem vettem észre, hogy néz. De nem sokáig bírom még ki. Lustán az órámra sandítok, és elkeseredve látom, hogy még legalább húsz percig itt fognak tartani minket. Ekkora baromságot. Nekem jelenleg végtelen köröket kéne futnom a pályán, hogy aztán a saját izzadságomban fulldokolva álljak a zuhany alá, és az izmaim felszabadultan élvezzék a megtisztulást és azt, hogy elernyedhetnek. Ehelyett, csak mert valami barom felírt, most itt kell ülnöm. Nem hitték el, hogy hasonlít a nevünk meg a macskakaparásunk. És akkor jön a megvilágosodás. Az, aki már egyszer eljárt a nevemben, megteheti megint. Szét fogom verni a képét annak a baromnak. A lábam rugózik, ahogy hallgatom a tanárt, és közben szusszanok egyet. Fel akarok kelni. Most. De nem tehetem, hát már ketten is néznek.
- Nem szeretnél pénzt keresni? Nyugi, fájdalommentesen. - írom le az előttem lévő fecnire, majd feltűnésmentesen odacsúsztatom a cetlit a mellettem ülő lánynak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Elhúzom a számat, lány nekem, bár mondott már nemet, de tuti, hogy ilyen gyorsan még sosem. Lopva rá pillantok, olyan átlagos, aki szerintem élvezné azt, ami az eszembe ötlött. Visszahúzom a papírt, és bekattintom a tollam, hogy újra írjak neki. - Nem lennél a csajom? Csak egy hétre. Utána kidobhatsz, lehetek egy rohadék, ami miatt dobsz. De kellene egy barátnő, aki nem akar a csajom lenni. - visszaküldöm a cetlit, érzem, ahogy a tarkóm zavaromban él, odanyúlva vakargatom, mintha az nem rontana, hanem segítene. Hát nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Mert szombaton komoly meccsünk lesz az Eridon ellen, most is arra kéne készülnöm, nem megismerni önmagam meg egy nő erényeit egy buzitól. - mert aki ilyen baromságokat ír, az tuti, hogy nem volt nővel, azért ír ki ilyen hülyeségeket. - Mivel szabadnak tűnök, nyomulnak. Bámulnak. Nem akarom elbukni a meccset. Csak kint kéne ülnöd, szurkolni, átkarolnám a vállad, egy buli a meccs után. Aztán dobhatsz. - a második részt már új papírra megy, amit visszahúzok, és még gyorsan hozzáírom. - Tudok almáspitét sütni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Megforgatom a szemeimet arra a mondatra, amit ír, és most először felsandítok az oktatóra, nem is néztem még meg magamnak, és elégedett arckifejezéssel mustrálom végig, ahogy abban a szigorú ruhában magyaráz. Pedig nem tűnik öregnek, sőt, simán lehetne dögös is, de valószínűleg nincs pasija, akiért erőfeszítéseket tenne. Viszont azt nem mondhatom, hogy nem néz ki jól, nem is olyan rossz gondolat neki sütni. A tekintetem visszasiklik a papírra, és majdnem hangosan felröhögök, de időben kontrollálom magam, így csak egy horkantás jön ki.
Pont ez a lényeg, kis levitás, hogy nekem nem kell olyan, aki akar engem, hanem olyan kell, aki érezhetően semleges. Ha leszbikus vagy és van csajod, akkor
- Hogy mi? - pillantok fel őszinte döbbenettel, főleg, hogy a páromnak hívja, én pedig erre a kijelentésre bátorkodom lazán a széke háttámlájára tenni a kezem, mintha a csajom volna. Ez a lényeg, pont ezt a kijelentést szerettem volna hallani. Jó, nem úgy, hogy a köztünk lévő papíron éppen leszbikusnak vélem. A kérésének eleget téve lazán kihúzok egy papírt, és vigyorogva olvasom fel a számot. - Kettő. - és erre a magabiztosságra többen elröhögik magukat, én pedig tudom, hogy valami lényegesről lemaradtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Én csak néma szereplője vagyok ennek a jelenetnek, a székemen hintázok, miközben a meccs megy a két nő között, a gondolataim pedig már el is terelődnek. Még, hogy olyannak lenni, mint a Levita kviddicscsapata, na még mit nem. Hülye művészek… meg stréberek. Szinte tátott szájjal bámulom azt, ahogy egyetlen levegővétel után lenyom egy monológot. Te jó ég, ez a lány félelmetes, és nagy valószínűség szerint még meg is ver.
- Ne parázz Kőszegi, tök jó apa leszek. - Vigyorgok rá szélesen, mert én is tudom, hogy ez egy borzalmas ötlet, viszont akkor már meg is lovagolom a helyzetet, és még szélesebben elvigyorodom. - Ugyan Cicám, hát mi a legrosszabb, ami történhet? Rájössz, hogy nem tőlem akarsz gyereket. Legalább idejekorán letisztázzuk. - Neki a kiválója ugrik, nekem meg az életem, ha így folytatom, de folytatom.
- Tannéni kérem, ugye mi nevezhetjük el őket? Káin és Ábel? Akkor év végén csak egyet kell visszahoznunk, ha a másik tönkremegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szegény lány, már most látom, hogy nagyon nehéz éve lesz, és hirtelen szent küldetésemnek érzem, hogy felvidítsam az elkövetkezendő hetekben. Az nem, hogy megkönnyítsem az életét, hiszen nemet mondott a kiváló almáspitémre, de azért nem szeretném, ha csak szar lenne neki. Az iskola amúgy is szívás, hát még ha stréber vagy. Elnevetem magam, ahogy a kezem lecsússzan, és ahelyett, hogy visszatenném, csak lógatom, mintha pont így terveztem volna. Fő a magabiztosság, az már fél győzelem. Amikor pedig elneveti magát, akkor én is vele nevetek, közben lopva megnézve az arcát, hogy milyen, amikor vidám. Határozottan megéri megnevettetni.
- Találd ki az árat, a reális árat, amiért eljátszod, hogy vannak romantikus érzéseid irántam, és tisztázzuk le a szabályokat. - Súgom oda neki végül, remélve, hogy másodszorra nem utasít el. - Csak ésszel, most váltam kétszeres apává, vannak kiadásaim. Itt megtalálsz. - firkantom le a kviddicspálya szó mellé a címemet is, és abban a pillanatban, ahogy megszólal a csengő, már pattanok is fel, hogy elvágtázzak edzeni, ám abban a pillanatban két parán valós baba landol a karjaim között. - Gondolom nem lehet holnaptól. - morgom az orrom alá, és visszahuppanva nézek a lányra. - Kijöttök a gyerekekkel megnézni aput a pályán?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Túl rendes, jófej és szexi vagyok, tudom. A tökéletes férfi a megkérdezett nők 99,6%-a szerint. Ne nézz így rám, sosem tudhatod, hogy a brit tudósok mekkora állatok, ki tudja mit csináltak a 0,4%-os nővel, amiért nemet mondott. - mondjuk biztos, hogy ő lenne az, aki nem tesz két gyerek apjává nettó harminckét perc ismeretség után. Felpillantok a tanárnőre, aki teljesen nyugodtan pakolja meg az évfolyamunkat gyerekekkel, aztán vissza Améliára. - Szereznünk kéne neki egy csávót, akivel babázhat. Rózsaszín köd, instant kiváló év végén, sőt, lehet, hogy ki is tüntetnének minket. Önzetlenül az iskoláért, elég jól hangzik, nem? - mondjuk valószínűleg azt nagyobb hőstettekért osztogatnák, de egy-két fejet elnézve, tuti összedobnának nekünk is valamit. - Legyen. Vidd az egyiket, de apu nem boldog, hogy a kis szeme fényei meg a dögös kis asszonykája nélkül kell lennie. - ciccegem félhangosan, mert hát ez tényleg egy ironikus és nevetséges helyzet. Most komolyan, kezdődik a szezon, és egy levitással kell papás-mamást játszanom? Főleg azzal, amelyiket tavaly olyan szépen kiütöttem? Nagy bűnöm lehet. Kérdőn néz már, én meg rá, majd sóhajtva kiegészítem. - Kálmán. Haveroknak, csajaimnak Kálmi. - de nem bírom ki a végén azért elnevetem magam, és megingatom a fejem. - Márk. - nehéz évem lesz, neki se legyen könnyebb. Kacsintok is egyet hozzá, hogy igazán menőnek hasson, ahogy távozom, egy gyerekkel a kezemben, aki szerintem csak a jelre várt, hogy a következő pillanatban telibe fossa a napomat. Szó szerint. De profi vagyok, úgy csinálok, mintha nem az én gyerekemből jönne a szag, és büszkén vonulok végig vele a folyosón. Babával lehet csajozni, de vajon kamubabával is? Nem! Nem, nem. Meccs van, arra kell koncentrálni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Továbbra is ott van bennem a félsz, hogy Volkov ki fog nyírni, ha elvesztem a meccset, és még mindig parázok, hogy a Navine a hajtósorára épít. Különben is, mit kell engem beszaratni? Első tervem az volt, hogy kimegyek a pályára, de aztán az esőre álló idő meggyőzött, hogy jobb lesz nekem az erőnlét terme. Ma is, meg holnap is, akkor muszáj lesz, mert megbeszéltem Améliával a találkozót, ahol átveszi a kölyköket. Addig viszont még velem vannak, így be is gurulok velük a téliszünettől üres erőnlét termébe, hogy a babakocsit a sarokba állítsam, majd egy nadrágcsere és cipőcsere után - pólót nem szoktam ilyenkor viselni - rutinos mozdulatokkal vegyem ki a kölyköket. Az utóbbi időben, számos youtube videó megtekintése után, megtanultam, hogy hogyan tudok úgy edzeni, hogy a fiaim is velem vannak, így aztán nem mondhatják, hogy elhanyagoltam őket. És, amennyiben igaz a feltételezésem, hogy van bennük minikamera, amin a tancinéni az életünket skubizza, akkor adok neki egy kis műsort ezzel.
Bő fél órája lehetünk bent, amikor Alexandre egy kicsit nyafogni kezd, így megcserélem őket, és hátulról ő kerül előre, míg Ernest megy hátra a kendőben, amit a nagyanyám megtanított felkötni. Riasztó, hogy ezek a dolgok mennyire könnyen mennek már, ahogy az is, hogy amióta megvannak a kölykök, azóta mindig felmerül a nagyszüleimnél a gondolat, hogy legyen unokájuk. Majd megkérem a tannénit, hogy had maradhassanak meg, mert a nagyikám odáig van.
- Mindenkinek jó? Szuper, ha hiszti lesz, babakocsiba zárlak titeket. - persze sosem tennék ilyet, de fenyegetni jó. Így hát ezzel a felállással kezdem el felhúzni magam, és közben minden pihenő időben mesélek valamit a srácoknak is. - Anyukátok kisimultan értetek jön, hogy elvigyen titeket, de tárgyalásra készül, szól fogadok veletek egy-egy sarlóban, hogy még aznap vissza is fog hozni titeket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

- Nocsak, itt van anyátok. - engedem el kezeimmel a rudat, hogy könnyedén földet érjek, és közelebb lépve hozzá, elvigyorodjak a karkötőre pillantva, felemelve a jobbomat pedig megmutassam neki a sajátomat. - Szomorú, hogy csak majdnem mosolyogtatott meg. Úgy voltam vele, hogy személyesebb, mint egy könyvutalvány. - rendesen büszke voltam magamra, ő pedig elintézte egy majdnemmel.
- Őszintén? Kurvára nehezen. A nagyanyám tanított meg rá, vagy százszor meg kellett csinálnom, mire már rutinból ment. Ha van kedved, átadom őket neked, csak nem ezzel a kendővel, ez az edzőskendőnk. De van ott másik. - ha meg átveszi őket, akkor én egy kicsit meg tudom törölni a felsőtestem.
- Élvezik. Szeretik a tested melegét, meg azt, ha mozgásban vannak. Látod, egy sérülés sincs rajtuk, és mind a kettő él. Jó jegyet fogsz kapni, ne aggódj. - kacsintok rá, mert hát tudom, hogy ez neki fontos, és ezért is nem akartam cserbenhagyni. Megszívta, mert én lettem a társa, és azért is, mert pletykálnak rólunk, ezért próbálom kényelmesebbé tenni számára a dolgot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Mivel a tárgyalás nem ment olyan simán, ezért a kamu asszonypajtim sokkal elfoglaltabb, mint hittem, hogy lesz ilyenkor, és bár nekem meccsre kéne készülnöm, mégsem szóltam róla neki, hanem lazán közöltem, hogy persze, vigyázok rájuk. A terv egyszerű volt, majd a nagyi vigyáz rájuk, de persze neki meg pont most kellett mindenféle harkányi kezelésekre lelépni, a nagypapával együtt. Ella tanul, az öcsém meg egy gyökér, akivel továbbra se beszélek. Szóval maradtunk csak mi fiúk, így Ernest és Alexandre most újra a kviddicspálya csodáit élhetik át, jóllakottan és a kellemes hűvöstől bekómáltan. Ha igaziak lennének, akkor sem kellene DNS teszt, tudnám, hogy az én kölykeim.
- Ha bármi gáz van srácok, tudjátok, oldjátok meg. - kacsintok a cuppogós bébikre, akik esküszöm, hogy mintha nőttek volna, legalábbis ezzel az indokkal vettem nekik új kis kviddicses szetteket, amikben most is pózolnak. Én meg egy gyors cipőcsere után már indulok is, hogy futva érjem be Zalánt, aki nem sokkal van előttem.
- Hali, hallottad, hogy kijön egy új Ezüstnyíl? Limitált évfordulós, egyedi mintázattal. Gyönyörű lesz. - Volkov kinyír, ha nem érzi rajtam, hogy edzettem, muszáj formában maradnom, még megnyerhetjük a bajnokságot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Ez jogos érv, amit sosem fogok megérteni. Ha szeretném, hogy egy szép seprű lógjon a nappalim falán, akkor veszek egy dekorációs elemet. Kár úgy seprűt készíteni, hogy nem engedjük a levegőbe. - pazarlás, idő és munkaerő pazarlás. Emellett piszok rossz marketing is. Én tuti, hogy a limitált seprűimet bikaerősre csinálnám, hogy minden téren különlegesek legyenek, és lássa a világ, hogy mekkora gyönyörűséget alkottam. - Köszönöm a kedves emlékeztetőt, valóban még csak gyűjtök rá. Holtszezon van, vége a vásároknak, nem kezdődik még a fesztivál időszak, ilyenkor az ember nem nagyon tud pénzt keresni. - elmehetnék én is diákmunkára, mint minden normális gyerek, de nem, valahogy nem érzem a késztetést az állandóságra. Nekem szabadnak kell lennem, és jelen pillanatban remekül csinálom. Két gyerek, egy elfoglalt nővel, és két idős, akik ha nem is vallják be, azért kell a segítség nekik. Egyetemi kutatócsoportok és előadás, amire iszonyat büszke vagyok, de Amélián kívül senkinek sem mondtam még el. - Még kivárok, nem érzem úgy, hogy teljesen megszólított volna valamelyik modell. De idő kérdése. Addig jó, ami van. Tényleg, rá tudnál nézni még a következő meccs előtt? Mintha kicsit balra húzna. - Zalán nagyon tehetséges ezen a téren, de nem hiszem, hogy olyan ember lenne, aki élvezi, ha körbeudvarolják és erre emlékeztetik, ezért csak lazán kérdezem, mint mindig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Pontosan, semmi üzleti érzékem nincs. - nem is bánom, nem is lennék jó benne és nem is akarnám csinálni. És bár tudom, hogy ki akarja húzni magát a beszélgetés alól, én furcsa módon mégis benne szeretném tartani Zalánt ebbe a beszélgetésbe. Na, pont az ilyen hozzáállás miatt leszek én csak kutató és nem praktizáló pszichológus.
- Ilyen a kviddics, durva sport. Valójában még tavaly sérült meg, amikor meccs közben posztot váltottam, és egy gurkóval a földre küldtem Kőszegit.- szép mozdulat volt, de ha az ember megismeri a másikat és meglátja a levitás mögött az embert, akkor nyilván minden átértékelődik. Nekem meg most jó nagy pofon, hogy éppen ő lett a kamugyermekeim kamuanyja. A sok együtt töltött idő, talán barátféléket csinál belőlünk éppen. - Egy Transylvanian Barb, nem feltétlenül őrzésre alkalmas, de jó áron volt. - jobb, mint egy Hullócsillag. Az annyira jó, amennyire olcsó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Áh, órákig eszméletlen volt még. - legyintek egyet, mintha nem lett volna nagy dolog. De az volt, és én ott álltam az ágyánál, várva, hogy nagy kárt tettem-e benne. Jó, ezt nem kell tudnia senkinek, mert mégiscsak én vagyok az, aki azt mondja, hogy a sport az sport, nem kell puhányoknak belevágni.
- De lehet, hogy valaki csinált vele valamit. Nem tudom. De a lényeg, hogy amikor próbálok vele haladni, érzem, hogy húz. Megmutassam? Gondoltam gyakorolok vele egy kicsit, hogy megszokjam a húzását, de ha nem kellene megszoknom, az még jobb lenne. - Naná, hogy itt van, hát nem jövök üres kézzel. Ha meg a kölykök sírnak, azt ezer méterről is meghallom, olyan hangon teszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Ezt garantálhatom. Sőt, őszintén szólva örülnék neki, ha ő is inkább kerülné a kviddicset. Nagyon stresszes az utolsó év meg az egyetemi felvételi miatt. Nem hiszem, hogy jól tudna koncentrálni. - Ezt már csak úgy magamnak jegyzem meg, észre se veszem, hogy hangosan is kibukik belőlem. Aggódom Lia miatt, szeretném, ha az élete jól alakulna, ha már ebben az évben velem verte meg a balsors. - Gyere, ott hagytam, mert nem futok vele. - bökök a lelátó felé, és ha jön, akkor egy fél perc múlva már nyújtom is felé a fekete csodát. Lopva az alvó kölykökre pillantok, aztán vissza Zalánra. - Ülj rá nyugodtan, szerintem úgy érződik a legjobban, ha mész vele egy kicsit. Vagy akár az is lehet, hogy hozunk egy másikat, te dobálsz, én meg elkapok. - semmi "megpróbálom", csak határozottan, elvégre veszett jó vagyok az őrzésben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Ez igaz, elképesztő tud lenni. - mosolyodom el halványan, eszembe jut néhány alkalom, amikor ezt láttam tőle. Ez az egész most... másféle aggodalom, mint ami mondjuk tavaly volt, a gyengélkedőnél, miközben azt vizsgálták, nem kell-e átszállítani az ispotályba. Most is róla van szó, csak, most máshogy. Nehéz ezt elmagyarázni, nem is mennék bele, mert magam sem tudom. Idén sok minden változott bennem, és azt hiszem, jó irányba. Jobb ember lettem, amit korábban egy hangzatos bullshitnek gondoltam csupán.
- Négy éves. Az alapvizsgám után vettem meg valakitől, aki egy éve vette, de nem igazán használta. Én azóta minden meccsen és minden edzésen. Szóval hetente olyan hat-nyolc alkalommal, idén meg hetente négy-öt alkalommal. - na az ilyen csökkenések miatt fog Volkov szíjat hasítani a hátamon, ha kiderül. Idén bajnokoknak kell lennünk, így kell lezárnom az itteni karrierem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Nagyon vigyázok rá. - teszem hozzá még, nem mintha kellene, látható a seprűn, hogy gyakorlatilag patika állapotban van. Hetente több órát töltök vele, hogy gondosan átvizsgálom. Tudom, hogy ott a vágy az ezüstnyíl után, ott is lesz, de szeretem ezt a seprűt nagyon. - Oh, szóval a lábtartó. - hümmögve állok egyik lábamról a másikra, és kicsit bólogatok. - Lehet benne valami, állva is inkább a bal lábamra terhelek. - ez megmagyarázná a ferdeség okát, és logikus is, amit mond. - Mennyiért tudnád megjavítani nekem? Fontos lenne az a pár meccs, ami még vissza van az évből. Fekete listán vagyok félig, amiért nem a tehetséggondozóba mentem tovább, és jól akarom zárni az utolsó évemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Ez remekül hangzik. Vidd csak el nyugodtan, ma maximum csak egy kicsit edzek, várom az anyjukat, hogy átvegye a műszakot - bökök  a fejemmel az alvó babák felé, akiket egyáltalán nem zavar, hogy nem messze tőlük beszélgetünk, ők most jól elvannak kint. Mindig ilyenkor alszanak igazán jót. Arra, amit mond, elnevetem magam, és nem tudok ellenkezni, csak bólogatni. - Tudom, de tudod, ha mindenki elvár tőled valamit, sőt, természetesnek fogja venni, hogy te azt fogod csinálni, akkor marad még motivációd rá? Nekem nem maradt. Én meg akartam lepni a világot, ezért a pszichológiát választottam. - ez így szépen hangzik, de legyünk őszinték, kihúztam egy kalapból. Nem mondom, hogy nem kacérkodom a gondolattal. Ha lenne valaki, akiért mindenképpen maradni akarnék, elmennék talán rá. De jelen pillanatban ennek csekély az esélye.