Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Ősrégi walkmanje éppen valamelyik nagyon dán számot üvöltötte a fülébe, ahogy végighaladt a folyosón. Csípőjét ide-oda riszálta, néhol hol megállva, néha drámai arcokat bevágva, mintha ő maga lenne a szám énekese. Karjait össze vissza csapkodta maga körül, és néhol fel is énekelt, de igyekezett inkább magában tartani gyönyörűen hamis szólamait. Szóval lényeg a lényeg, mélyen átérezte a zene mondanivalóját, még ha csak a szépen sütő napról is szólt.
Ahogy befordult a sarkon egy ismerős alakkal találta szembe magát. Megtorpant, egy kicsit talán hátra is ugrott, hogy ne ütközzenek össze, majd szép lassan tetőtől talpig végigmérte a szerzetet. Hirtelen nem is tudta hova rakni a szőkét, csak annyiban volt biztos, hogy ismeri. Hümmögő hangot hallatott, aztán kezével kitakarta a lány arcának egy részét, behunyta egyik szemét, és mint úgy nézte. Aztán mintha csak felgyúlt volna az isteni szikra eldobta kezeit, és arcára hatalmas vigyor költözött.
- Kiscsibe, te vagy az? - kérdezte üvöltve, és igazán büszke volt az eredményére. Egy gyors mozdulattal hátratolta fején a fejhallgatót, hogy már ne tompítva hallgassa a külvilágot. No meg hogy a magyar nyelv közé ne keveredjen egy kicsi az anyanyelvéből.
- Tudod Loki nélkül az oldaladon egészen nehezen vagy azonosítható. Viszont most mintha még inkább kevésbé megnőtt lennél - mélázott el. Azon már nem is zavartatta magát, hogy kicsit nehezen váltott vissza a másik nyelvre.
- Mi ez? - mutatott rá fintorogva a lány arcára. Angolul, dánul sőt még talán norvégul is el tudta volna mondani, hogy pontosan mit akar, de pont ezen az egy nyelven képtelen volt. De hát Kiscsibe csak érteni fogja....

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Ahogy erősödik meg benne a felfedezés, úgy lesz egyre csak nagyobb a mosolya. A lány hangjára pedig már száz százalékosan biztos abban, hogy megállapítása helyes, és aki előtte áll nem más, mint az a lány, aki egy könyvért képes volt fél órán keresztül lógni a könyvtárban.
- De de - bólogatott hevesen. Igen, ott álltak egymással szemben, és egyik erre a másik arra mozgatta a fejét, mint valami rossz bábshowban. Aztán Marina kvázi gyorsan megunta ezt a monotonitást, szóval azt tette, amiben a legjobb: elkezdett beszélni.
- Tudom, én aggattam rá - villantotta meg fogsorát, és kezével legyintett egyet a levegőben. Vannak, akik egoistának tartják, de igazából csak tökéletesen tisztában van vele, mennyire tökéletes. Ez nem jelenti, hogy el is van szállva. Loki. Na ő annál inkább.
Elnevette magát, ahogy a lány a száját kezdte el maszatolni. Nem akart ő gonosz lenni, meg mást becsapni sem. Legalábbis először nem, de ha már itt volt a lehetőség, akkor rendesen ki is nevette magából. - Nem arra értettem - ingatta közben a fejét is hozzá. - Úgy értem, hogy az arcodról olyan könnyen lehet olvasni - magyarázta. - A rajta lévő "valami gyötör" arckifejezés a Holdról is látszik - osztotta meg tapasztalatát a lánnyal, aztán karba fonta kezeit mellkasa előtt, és csípőjét kibillentette egyik oldalra.
- Itt az ideje csibe, bökd ki mi bánt - biccentett fejével. Természetesen mivel ő Marina Darik, ezért otthagyni se lehet a folyosón, így ha a lány például azzal próbálkozna, hogy egyszerűen kikerüli, akkor azonnal elé lép, és újra elállja az útját. Nincs menekvés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Nem sokszor van Marina életében, hogy mások életével foglalkozik, általában túlságosan is leköti őt a sajátja. Mármint persze ez két emberre nem vonatkozik, Madam Lykke-re, mert szinte ő nevelte fel, illetve Lokira. Értük azonban tűzbe is ugrana, ha arról van szó. Éppen ezért igazán nem értette a szőke lány kiborulását. Mármint oké, furcsa volt tőle a kedvesség, vagy valami ahhoz hasonló érzelemkinyilvánítás, de azért ennyire nem lehetett megdöbbentő...
- Nem tudom mi bajod, lány. Én csak próbáltam kedves lenni - vont vállat, ha nem kérnek belőle, akkor aztán PLÁNE nem fog erőlködni azon, hogy valakinek szebbé tegye a napját. - De tudod ha ilyen lógó orral akarsz végigszánkázni ezen a folyosón, jobb lesz ha előre felkészülsz, hogy lesznek mások, akik segíteni akarnak rajtad. Ne add isten rád talál egy navinés és még meg is ölel - fintorgott, és még a hideg is kirázta a gondolattól, hogy egy sárga a közelébe kerüljön. Éppen elegek voltak azok a tanórákon is.
- Szóval a következőket tanácsolom ennek elkerülésére. Vagy mosolyt varázsolsz az arcod... várj mégsem. Még sose láttalak vigyorogni, az esetleg zavart ébresztene az emberekben - gondolkodott el a Mae, ahogy igyekezett sorra venni a lány esélyeit. Még mutató és hüvelyk ujját is elkezdte huzogatni állán, mintha minimum egy méteres bajsza lenne ott. Végigsimított képzeletbeli arcszőrzetén, és a végét még fel is kunkorította ujjaira.
- Tudod mit, nem jövök rá. Inkább mond el, és könnyebb lesz a lelked - jelentette ki mosolyogva, aztán. - Uuuu, csak nem szerelmi bánat? - Marina inkább tűnt úgy, mint aki pletykát szimatol, és alig várja, hogy tovább adja a falusi kofáknak, mintsem egy kedves barátnőnek, de ez már részlet kérdés volt.
- Nah mesélj. Sok mindent tudok a szerelemről - bólintott. - Vagyis nem, de az lényegtelen - vigyorgott, és talán egy kicsit közelebb is húzódott a lányhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Tudta. Előre érezte, hogy a kommentet magában kéne tartania, de mégse volt rá képes.
- Hát a csibék amúgy is tudnak harapni - jött fel egy nevetés a torkában, amit szájára tapasztott kezével próbálkozott visszaküldeni helyére. - Hú, hát engem rengeteg névvel illettek már. Például rellon szépsége, legbátrabb nőszemély, lebilincselő jelenség, hercegnő, sőt egyszer azt is mondták rám, hogy aberráns vagyok. Mondjuk ezt nem tudom mit jelent, de az lényegtelen - válaszolta meg a kérdést a szokásos Mae válasszal. Mármint most komolyan, ha nem tudja a szőke nevét, akkor minek kéne neki tudnia az övét? Ő pedig tökéletesen jól érezte magát a kiscsibe név ismeretével és alkalmazásával.
- Egy mosolynak nem kell különlegesnek lennie - vonta össze a szemöldökét, és nagyokat pislogott a másikra, mintha annak minimum meghibásodott volna valami az agyában. Ami lássuk be nem lenne meglepő, ha már ennyi időt töltött a két foggyos környezetében (értendő: Mae és Loki). - Hidd el nekem, sokkal több ember fog pozitívabb véleménnyel lenni rólad - tanácsolta, de a fejébe még mindig nem fért bele hogyan lehet valaki ennyire mufurc, mint ez a lány. Arról nem is beszélve, hogy hogyan tudott Loki pont egy ilyen ünneprontót összeszedni a könyvtárban. Várjunk. Könyvtár. Már minden világos.
- Oké, mindent visszaszívtam, inkább ne nevess - hőkölt hátra Mae. Oldalra húzta száját, és ingatni kezdte fejét. - De tudod, hallottam már ezt a hisztérikus nevetést már máskor is. Felőlem hazudhatsz magadnak ameddig akarsz - emelte fel védekezően a karjait a lány, rá sem hederítve a további magyarázatokra. - Hány éves is vagy? Tizen...négy? - tippelt. Valahogy annak a környékén van a korhatár, abban legalábbis biztos volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Érdekes dolog volt ez a véletlen. Karma. Sors. Ki hogy mondja. Szóval hogy pont ők ketten, akik annyira vagyok különböztek, mint a jégcsap és a logó tűz - szerintem segíteni se kell, hogy a beszélgetésben melyik tag mit képviselt az elemek közül - összetalálkoznak azon a legrandomabb folyosón, amire Mae azt se tudta megmondani hogy fordult be. Igazából nem haladt sehova sem, csak szimplán ment ahogy a zene diktálta.
- Tőlem senki nem kéri, hogy változzak meg, úgy vagyok tökéletes, ahogy vagyok - mosolygott a lány, és kézfejét álla alá illesztette, mintha csak meg kéne mutatni mennyire nagyon gyönyörű és senkivel össze nem hasonlítható. Amit persze ő is nagyon jól tudott, hogy nem igaz, ahogy az sem, hogy sose kérték tőle, hogy változzon meg. Csak kettejük között az volt a különbség, hogy a barna nem volt egy hangulatromboló könyvmoly.
Hátradobta egyenes haját a válla felett. - Na, akkor hadd mondjam el neked mire utal a hisztérikus nevetés- kezdett bele az újabb litániába. Csibe maga kérte, már nincs visszaút. - Ha valaki olyan álnevetésbe fog, amilyenbe te is tetted az előbb, akkor valószínűleg vannak érzelmei egy bizonyos ember iránt. Ezt úgy hívjuk crush. Még szót váltanotok se kell hozzá, hogy kialakuljon. De minél közelebb kerültök, annál inkább belebolondulsz. A tiéd pedig már egy kettes szintű nevetés volt, kérlek szépen - foglalta össze. Igazából a felét maga találta ki. Elmehetne egy olyan házról házra járó eladócsapatba. Addig beszélne, míg mindenki meg nem veszi a kínált terméket. - Vagy ellenkező esetben történhet, amikor már valaki annyira kétségbeesett, hogy sírva nevet a helyzetén. De ahhoz még túl fiatal vagy - vont vállat nemes egyszerűséggel, még ha nem is kapott választ a korra tartozó kérdésére.
- A mimmel? - ráncolta össze a szemöldökét Marina. Azt hitte jól tudja követni a magyar emberek beszédét, de most egy pillanatra elcsúszott az információ. - Nekem nincs kapcsolatom. Legalábbis nem tudok róla...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

Igazából minimum negyed órája – ha nem fél – ott ácsorogtak a folyosó közepén egymással szemben, mint két idióta. De a sokadig nagy bészédét letudva Marina kezdte úgy érezni, hogy tényleg sikerült valamit elérnie a lánynál. Bár ez volt a legkevesebb, ha már egyszer ennyi energiát belefektetett a dologba. És még azt mondják a levitásoknak gyorsan fog az agyuk, na persze.
- Hát attól függ hogy nézzük a dolgot – ment bele jobban a dologba Mae is. Ha már egyszer kivesézik kiscsibe nem létező szociális életét, akkor azt tegyék jól. – Biztos van olyan fiú ismerősöd, akivel beszélgettél már pár szót. Hiszen Lokival is sikerült már nem egyszer összekerülnöd. És beszéltetek is. Nem hiszem, hogy ő lenne az egyetlen. Lehet valamelyik órádról valaki – folytatta megállás nélkül a barna. Fel se merült benne, hogy esetleg Móric lenne az „ideális” partnerjelölt… nos.. bárki számára. No offens, boy.
- Lehet volt valaki, aki aranyosan kölcsönadott neked egy könyvet, vagy jegyzetet, te meg bumm belezúgtál, de fejestül – jelentette ki, és csak hogy még jobban szemléltesse a jelenséget, még a kezével is mutogatott hozzá. – De az is lehet, hogy egymás agyára mentek. Valaki azt mondta, hogy a gyűlölet és a szeretet a két leghasonlóbb érzelem – mélázott el, oda sem figyelve, hogy milyen érzelmek uralkodnak el a lányon. Már ha tényleg megteszik.
- Loki? Jaj nem – ingatta azonnal a fejét a lány. Még neki is feltűnt, hogy túl sokszor jön fel a szőkének a neve ebben a beszélgetésben. Értette ő, hogy ez az egyetlen ismeretség, ami összeköti őket, de még a végén az egész Móric egójára megy, ha visszajut hozzá. – Mi csak legjobb barátok vagyunk. Minden marhaságot együtt csinálunk, de ennyi. Semmi romantika – szögezte le gyorsan.
- Szóval? Eszedbe jutott valaki? – terelte vissza a beszélgetést az eredeti medrébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe

A barna gondolatai annyira elvitték a saját irányába, hogy észre sem vette, hogy Kiscsibe esetlegesen valamilyen pánik szerű helyzetbe került idő közben. Sőt. Valószínűleg ha az arcába mászna a szőke, akkor se venné észre, hogy mi történik, hiszen túlságosan elborult az agya Loki felé. Azon gondolkodott, hogy lehet, hogy már nem először kérdezik meg tőlük, hogy járnak-e, miközben sose smároltak még, pláne nem mások előtt. Mégis honnan veszik akkor ezt a sületlenséget? Mert igen, igaz, hogy elég közvetlenek egymással, de hahó. Marina mindenkivel ilyen. Jó nem teljesen, mert azért más, ha valaki a legjobb barátod, de akkor is elég easy-going.
Összeráncolt szemöldökkel nézett a vállára, ahova odakerült Kiscsibe keze. Féloldalasan ránézett a lányra, nem azért, mert számára furcsa lenne az érintés - bár egy ennyire ismeretlentől esetleg picit tényleg az -, hanem mert az egészen érződik hogy a szőkének mennyire nem szokványos. De szerencsére Marina nem az az ember, aki sokáig lovagol ilyen dolgokon, szóval egy pillanat múlva visszatért a mosoly az arcára, és izgatottan fordult a másik felé.
- Esetleg egy másik töltött kiflit akartál valahonnan szerválni? Legalábbis azt mondtad, hogy egy egyet kaptál - bólogatott, miközben ismertette a lánynak, amit valószínűleg alapjáraton is tudott. Mert hát honnan is tudná mit felejtett el a másik, alig ismerik egymást.
- Na mindegy. Ha esetleg rájössz a dologra keress fel. Kíváncsi vagyok ki volt képes felkelteni az érdeklődésed. Mármint a való világból, mert hát a könyvek alapjáraton előnyben vannak a te számodra...gondolom - vont vállat, és jobbra ellépve még egy utolsót mosolygott a lányra. - Toddles - köszönt el, és feltette ócska fejhallgatóját a fülére, hogy tovább nyomassa a magánkoncertjét, amelyet elkezdett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Oké, szóval ez az időszak az volt, amikor mindenki a könyvtárban bújta a könyveket, meg hajnalig nyalta a füzeteit, hogy még egy kis információt kisajtoljon magából. Csakhogy Marina Darikot sose érdekelték úgy a jegyei. Persze szerette, ha vannak random felugró információk a fejében, mint ahogy most is ott tombolt Jessie J benne mintha muszáj lenne, de azért nem stresszelt rá a témára. Nem úgy, mint drága barátosnéja, szóval mint jó barátnő nagyon is muszáj volt neki elterelnie a gondolatait. Lokival egyszerű lett volna. Egy doboz cukorka meg egy jó kis verseny érte, és máris szumó jelmezben próbálnak kétszáz métert futni. Kende meg… na hát Kende nem parázós. De Léda kicsit más. Léda… lány.
Hatalmas lendülettel tárta szét az ajtó mindkét szárnyát. Karjain a papírszatyrok ütemesen doboltak, miközben csípőt rázva mint egy igazi popsztár sétált előre fele. Móricnak hála tökéletesen tudta, hogy a terem üres lesz, sőt azt is, hogy ennél jobb hely nincs is egy ilyen csajos bigyó megtartásának. Vagyis hogy ezt nem kérdezte meg így, de leírás alapján tökéletes volt. Bár ha jobban belegondolt, lehet hogy a szöszke azt hitte randija lesz.
- Vettem mindent is. Olyat is amit mondtál, meg amit nem mondtál, mert tudom, hogy írtál listát, de tudod azt beleraktam az egyik könyvembe, amit meg kölcsön adtam valakinek, szóval totálisan meg voltam lőve, hogy mi kell, meg mi nem. Deee a nő a boltban nagyon segítő volt, szóval tutira biztos vagyok benne, hogy mindenünk lesz - magyarázott a barna már azelőtt, hogy egyáltalán köszönt volna. Ez nála már csak így szokott menni. Menet közben ledobta a lábbelijét, és a puffokhoz sétálva az egyik zacskót letette a földre, míg a másikat nemes egyszerűséggel kiborította az ülőalkalmatosságra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Csak legyintett egyet a megjegyzésre. Aki egy kicsit is ismerte, pontosan tudta, hogy mennyire aranyhal. Hát csak rá kellett nézni. Vagy egy percig hallgatni ahogy csacsog. Sokan már azután feladták a barátkozást vele.
- Vettem több félét is. Mert hogy nem tudtam melyiket akarod, de nézd, van ilyen rózsaszín, meg lila, meg uuu, hát ezt nem tudtam ott hagyni - kapott a kezei közé egy tasakot, és nyomkodni kezdte a folyadékot benne. - Nézd meg, olyan mint a sellők pikkelye, hát nem tök menő? - nevetgélt gyerekes mosollyal az arcán. Mint ahogy egy igazi halat, őt is lefoglalta az a csillogó cuccmák, szóval még mindig nézegette, amikor a Léda a többi zacskó felé kacsintgatott. - Meg volt olyan, ami csillog a sötétben, azt is megpróbálhatjuk - magyarázta, majd a lány kérdésére felnézett.
- Hihihi - kuncogott, és a kezében lévő tasakokat is mind eldobta egyszeriben. Közelebb sétált Lédához, és óvatosan átkarolta a vállát, mintha valami nagy titokba készülne beavatni. Mert hát jah. Az volt. - Ez kérlek szépen eredeti dán sör - emelt ki minden szót Marina. Annyiszor hagyta már el ez a mondat a száját, hogy már simán kiejtette akcentus nélkül is. - A legfinomabb ital ami a földön megtalálható. Ittál már magyar sört? Mert akkor azok után csak még jobb lesz, I promise - magyarázta a barna.
- Én azt javaslom, hogy bontsunk is meg egyet. Mármint hogy személyenként - nevetgélt. Még hogy ő elfelezzen egy sört valakivel, már csak az hiányzik. Kikapta a szatyorból a másik dobozt. - Pöccintsd felfele - mutatta, és az isteni hangra még a karja is libabőrös lett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Ha nem lett volna még mindenkinek egyértelmű, Marina imádta a sört. Főleg ami még szülőhazájából való is volt. Szóval szó se lehetett róla, hogy kedvenc kelléke nélkül jöjjön el erre a csajos estécskére. Hiszen ez adta az alap hangulatot a bulihoz, amit terveztek.
- Még jó, hogy most senki nincs itt, akitől kikapj. Meg amúgy is, a dánoknál tizennégy éves kor felett alap, hogy te is iszol. Kell a viking vérünknek. Karácsonykor konkrét ünnepünk van arra, hogy megérkeznek a Tuborg Julebryg-k - magyarázta, de aztán elhúzta a száját, és engedett a lánynak, hogy csak egyet bontsanak meg. Komolyan ennyi erővel bevonulhatna az egyik templomba, hogy olyan fekete-fehér hacukás izé legyen.
Amíg barátnője hátraszaladt, ránézett a tanulnivalójára. Csak hogy tudja mivel versenyzik, mert azért ha egy Sárkánytanra magolt volna a kis levitás biztos békén hagyta volna, és még maga kérdezte volna ki, hogy néhány tanács után otthagyja. De ez csak Csillagtan volt. Easy. Elég néha kimenni nézni a csillagokat. Ha elég sokat isznak talán fel is veti neki, hogy tegyék meg.
Amint meglátta barátnőjét nevetésben tört ki. - Kész Marilyn Monroe vagy - röhögött, aztán lehajolt a kupachoz, és kikapott onnan egy rúzst. - Várj egy kicsit, segítek rajta - lépett közelebb, és gyakorlott mozdulatokkal felkente Léda szájára az élénk lila színt.
- Well... nem illik a bőrtónusodhoz - ingatta a fejét, és előkapta tartójából méregzöld pálcáját, hogy inkább mégis eltüntesse a kreálmányát a lányról. - Inkább tegyünk fel valami... bigyót. Igazából nekem mindegy, hogy mit, totálisan hallgatok rád - jelentette ki nemes egyszerűséggel. Egy időben sokat adott a külsejére, meg az anyja is nagyon lányosnak nevelte, de amióta két srác a legjobb barátja csak a létminimumot biztosította a bőre számára. Szomorú.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Arra kapta a fejét, amerről a hangokat hallotta, és végig is nézte ahogy a gramofon végül megérkezik a helyére. Majd minden tétovázás nélkül pattant elé, hogy valamelyik lemezt feltegye. Szerette ezeket a mugli kütyüket. Bár rohadtul nem értett hozzájuk - ezt ki sem tudná jobban biztosítani mint drága barátja Létai Roland, aki gyakorta rakta rendbe a telefonját.
- Tuborg Julebryg - javította ki reflexszerűen a barna, de úgy bele volt mélyedve a megfelelő zene megtalálásával, hogy még csak igazán elhűlni se volt ideje. - Az a karácsonyi sörünk. Limitált kiadású, csak november közepétől karácsonyig árulják. Amikor az első kamion megérkezik Koppenhágába mindenki kék mikulássapkát húz, iszik meg énekel. Meg persze segíteni is szoktunk a kamionosoknak lepakolni. És közben énekelni. Szóval ez körülbelül olyan nagy ünnep mint maga a karácsony - magyarázta, miközben felrakott egy ABBA lemezt. Mi más lenne megfelelőbb egy csajos estéhez?
- Nem tudtam, hogy melyiket szereted, szóval hoztam savanyút, édeset meg olyan hosszú de rossz izűt is - lépkedett vissza a saját kis kupacukhoz, miközben elindultak a legjobb slágerek.
- Naná, hogy azt! - vigyorgott mint a tejbe tök, és az egyik szatyorból kihúzott egy micellás vizet. - Ha feltesszük azt a maszkot, utána be is süthetem a hajad ha gondolod. Az mondjuk saját szettből van, de esküszöm nem annyira mocskos. Néha napján még meg is szoktam tisztítani. Az ilyen kütyüimre vigyázok, mert tudom hogy a mugli bigyók nagyon érzékenyek. Főleg az én közelségemre. Te értesz ezekhez a telekommunikációs eszközökhöz? Nem. Várj, hogy is hívjátok? - csapkodta meg a homlokát a sminklemosó koronggal. - Ja igen, mobil. Szóval van olyanod? - kenegette tovább a bőrét.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Hápogni kezdett a felvetésre. - A sör csak akkor keserű, ha rossz. Kóstoltam olyan olcsó magyart, és ne hari, de én magam is kiönteném azt a mocskot. Nono. Ezt kóstold meg - nyújtotta újra a kibontott dobozt Léda felé. - Csak egy kortyot. Adj neki egyetlen esélyt, kérlek - kérlelte Marina, és még alsó ajkát is lebiggyesztette mint egy kiskutya.
Igazán nehezére esett megszülni azt a szót. Valahogy sehogy sem állt a szájára. Mármint persze sose kellett igazán használnia a sulis évei előtt, de akkor is. A walkmenjét is inkább megbütykölte, csak hogy mindent is tudjon rajta hallgatni. Már csak egyedül a mozgóképkultúrára volt kíváncsi amiről a mugliismereten hallott. - Hát a telefont nehezebben. Az a szerencse, hogy nem sokat használom, és így kevésbé merül. Van hogy észre sem veszem, hogy kikapcsolt - vont vállat. Azon már nem is csodálkozott, hogy Léda családjánál nem szokás a mágia. Egyre több mugliszületésűvel ismerkedik meg. Először furcsa volt belegondolni, hogy másképp is lehet, mint náluk, de hát Lokiék aranyvérűként is néha egész mugliként viselkedtek.
- Viszont a hajsütőre egy másféle módszerem van - húzta be a nyakát a barna, és talárja zsebébe nyújt óvatosan. - Jeg er så ked af, at jeg vækkede dig Nagyon sajnálom hogy felébresztelek - gügyögött a kis állathoz a lány, és megsimította a szalamandra fejét. Aztán Léda felé nyújtotta. - Ő itt Surtr. Egy bájital hatására szokott lángra kapni néha. Úgy mentettem meg. Azóta pedig folyton velem van. Csak ne mond el, mert a tanárok nagyon nem szeretik. Állítólag csak a szobámban lehetne - húzta el a száját a barna. Mégis hogy várják el egy ilyen mozgékony kis lénytől, hogy folyton négy fal között legyen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Amikor Léda a kezébe vette a sört, csak szimplán leült a két lába közé Marina, és úgy várta, hogy megtörténjen a csoda. Bár őszintén az az egész szituáció önmagában felért egy csodával, hiszen a barnahajú dán meg se mukkant. Egy kis hang se jött ki a torkán, csupán meredt a lányra. Talán kicsit furcsán is nézett ki, de a világért nem mondott volna le a pillanatról, amikor elveheti valaki sörszüzességét. Újfent. Csak míg Kiscsibében nem bízott nagyon, hogy tetszeni fog neki, addig Lédában egészen biztos volt. És lásson csodát az ember, igaza volt.
- Ugye? És a karácsonyi verziónak van egy kis gyümölcsös íze mellé. Baromi jó cucc - mondta. Ezeket a szavakat is haverjaitól tanulta. Valahogy a szótárak rejtekén nem bújnak meg ilyen aranyszemek. Most pedig, hogy végre meggyőzte a másikat is arról, hogy egy csoda azaz ital, már léphetett is tovább a kövi topikra.
- Egy foltos szalamandra. Ott voltam, amikor néhány kölök ráöntötte a bájitalt. A hátán húzódó sebből pattogott a tűz, mindent felgyújtott maga körül. Nagyon meg volt rémülve, és segítettem rajta. Együtt edzettünk, hogy végül maga tudja befolyásolni a tüzet - magyarázta Marina, és felhelyezte a vállára, ahol mindig szokott lenni. A kis gyík rögtön kényelembe helyezte magát, és onnan kémlelte a kis kettőst. Tetszett neki a szituáció, látszott messziről.
- Na rakjuk azt a bigyót - kapta a kezébe az egyik zacskót, és a tükörhöz lépett. - Csak egyszerűen elkenem az ujjammal? Vagy kell hozzá valami speckó spatula? - kérdezte. Utóbbi szóra nagyon büszke volt, csak nemrégiben tanulta meg a jelentését.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Ujját állán kopogtatta, miközben agyalt. - Mmmm.... legyen ez - kapott fel egy csillogó lilás tasakot, és kicsit megtapizta, hogy ujjai alól újra és újra kiszaladjon a zselés folyadék. Undi. Végül inkább odapasszolta Lédának. Úgy tűnt ő jobban ért ezekhez a dolgokhoz. Haját egyik kezével hátrafogta, és nyakát kinyújtotta mint egy zsiráf, hogy a lányka jobban hozzáférjen az arcához.
- Tényleg kellemes. Egyszer kentek ilyen algás izét is az arcomra, az kellemetlenebb volt, sokkal. Na nem mintha nem dugnám minden hülyeségbe a fejem, de így egy fokkal jobb - vontam meg a vállamat óvatosan, hogy végül ne a hajamba kössön ki a cuccli.
Érdeklődve hallgatta a lány magyarázását, hozzá képest nagyon jól viseltetve magát - pláne, hogy még akkor se akadt ki, amikor a másik majdnem kiborította a sört. Aztán a fülét megütötte az a hiányzó Ő a mondatból.
- Vá-vá-vá-várj, ki mellett? - fogta meg a lány kezét is. A szeme - mondhatni - őrülten csillogott. Legyen szerelem, adja isten, hogy ez valami ilyesmi legyen, most igazán kellett neki egy új pár, akiknek drukkolhatott, ha már legjobb haverja elbaltázta az ügyet Csibével.
- Oké, ki jön be? Név, kor, kinézet, minden jöhet. Ötödikes ő is? Azért tudod mit csinál ez az évfolyam? - kezdte már is összerakni a fejében a képet a lány. Akkor is, ha nem is volt mit összerakni. - Az ötödikes között van pár szép ember.... - gondolkodott el Mae, és nem is kellett olyan mélyre ásnia az emlékeiben. Talán egy hete sincs, hogy Ádámmal leültek megnézni élete első filmjét. És be kellett vallania, nem egyedül a Star Wars volt az egyetlen, ami abban a szobában lenyűgözte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

Őszintén, már nem is figyelt rendesen arra, amit csináltak. Surtr már nem először tapasztalta meg ezt az őrült viselkedést, amit Marina jelenleg mutatott magából, így mint egy öregember, szép lassan lemászott a lány válláról, végig a karján, hogy felderítő útra induljon. Nem, nem lett volna szabad neki, és ha Mae nem Lédával van, valószínűleg nem is engedi neki, de így nem volt mitől félnie. Hiszen a másik tartani fogja a száját. Úgy, ahogy ő jelenleg képtelen rá.
- Kit érdekel a maszkom, amikor emberi szerelmek forognak kockán - dramatizálta túl a helyzetet Marina, és esdeklőn a másikra nézett. - Nah, kérlek. Csak egy kicsit. Egy apró információval is megelégszem. Sőt, elmondom neked én kivel akadtam össze múltkor - próbálkozott a lány. Igazából neki annyira nem volt nagy dolog. Mármint bejött neki Ádám, de az, hogy make outoltak, még nem jelentett semmit. Majd az idő eldönti mi lesz velük. És mielőtt bármit mondhatott volna, végre megérkezett a várva várt információ.
- Negyedikes. Remek. Az… várjunk csak…. - kezdett el számolgatni az ujjain a lány, mint egy óvodás. De biztosíthatok mindenkit, nem volt agyalágyult, csak a Roxfortból jött, és ott másképp vannak az osztályok. Három év alatt pedig még nem sikerült átszoknia. Vagyis négy. Mert hogy: - Én is negyedikes vagyok - esett le végre neki a tantusz. Nem a legélesebb kés a fiókban.
- Na várjunk, kik vannak nálunk. Várj szűkítsünk. Rellonos? Navinés? Jajj csak azt ne mond, hogy Eridonos - fintorgott a lány. Mármint alapjáraton nincs velük baja, csak nem is mondhatni, hogy nagy haverságba van velük. Ez valami elemi erő lehet, mert egyetlen rellonos társát se hallotta egy jófej eridonosról csevegni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

#csajoseste
#sütimegminden
#énvásároltambe
#Léda

A visszakérdezésre egy pillanatra kitágultak a pupillái, de aztán elkapta a fonalat. Nem eridonos. Akkor jó. - Nincs velük semmi nagy gondom. Legalábbis nem az itteniekkel. Csak ők olyan maguknak valók. Mármint összetartanak, vagy ilyesmi. Igazából nincs is sok ismerősöm onnan. Csak Lili, de ő nemrég váltott házat, előtte levitás volt, és én úgy is ismertem meg, szóval az nem számít. Meg Nelly. Ő mondjuk aranyos - ismerte el, ahogy egyre jobban beleásott a gondolataiba. Száját ide-oda húzkodta egy kicsit, miközben próbálta beindítani a rozsdás szerkezetet. Aztán inkább csak a sörért nyúlt, és elengedte a témát.
Miközben ivott, a doboz pereme fölött sandított Lédára, azt üzenve a szemeivel, hogy a másik igenis el akarja mondani. Mind a ketten tudták, hogy ez a dolog ki lesz ott mondva, szimplán csak idő kérdése volt, és ha Léda előbb kiböki, előbb túl lesznek rajta. Talán. Mert hogy Marina az ilyesmire nagyon rá tudott pörögni.
- Dán becsületemre esküszöm, hogy nem mondom el senkinek, és nem teszek undok megjegyzéseket. Azokat amúgy se tennék - tette a szívére a jobbját, és a levegőbe a balját a lány.
- Navine negyedik. Kende? Várj nem, ő nem ért a zenéléshez. Istenem mennyi sztorit mesélt róla, hogy adták fel a tanítói a hangszertanítást - nevetett a barna magában. - Akkor az a furcsa gyerek. Domonkos. Egyszer összefutottunk. Kaptam tőle cigit - bólintott a rellonos, jelezve, hogy sikeresen beazonosította a tagot. Legalábbis reménykedett benne, mert mást nem tudott névről. Nem a legjobb a memóriája ilyen téren, csoda, hogy a tag megmaradt neki.
- És mond csak, mi tetszik benne? - húzta fel egyik lábát a lány, hogy átölelve azt hallgassa tovább a történetet. Mindent tudni akart.