Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Túl sok minden történt az utóbbi időben, túl sok fájdalmas pillanat, és Madlen, bármennyire határozott nőnek is tűnik, valójában most az események legalább felében nem tudja, hogy mitévő legyen. Esther kijelentése különösen zavarja, hiszen néhány hete egészen biztatóan tudtak tárgyalni, és kihozni egy olyan megállapodást, mely nem volt olyan vészesen rossz, sőt, időt adott neki magának is, miközben a lány úgy érezhette, hogy a teljes szabadság felé halad. Megfelelő döntésekkel talán meg is lett volna a vágyott szerelmi frigy, ami valójában éppen olyan elrendezett lett volna, mint minden más. A mai reggelen azonban egy bagoly a birtok kulcsait és számos bankkártyát hoztak, egy rövid levél kíséretében, melyen leginkább tételek szerepeltek, iskoláztatási, ruháztatási költségek, amiket nem tippelt meg rosszul, Madlen maga szomorú is lett volna, ha ennyi mellette töltött évvel nem látja reálisan a költségeket. Fájdalmas volt azonban látni a száraz, tételes felsorolást. Madlen nem ahhoz van szokva, hogy ne hódoljanak be neki, de Jamestől fél tanácsot kérni, vagy egyáltalán elmondani neki, hogy mit kapott reggel.
- Jobb kérdezni, mint bizonytalanságban őrlődni. - biccent egyet, nem is figyelve igazán, elméjében Nathaniel mostanában tanúsított viselkedése az, ami megjelenik, és azon elmélkedik, hogy vajon a fiúnál is érik-e valami. Testvérek, ha kettőnél éppen dráma van, a harmadik miért maradjon ki belőle.
- Mindenki életében vannak történetek, amiket nem tud. Ha arra vagy kíváncsi, hogy van-e még emlék, amit nem kaptál meg tőlünk, a válaszom az, hogy nem. De attól még, hogy birtoklod, nem is biztos, hogy tudod is őket. - erre nem is olyan rég Adél maga világította rá, aki felidézte azt, hogy mit látott Belphengard esetében, és amelyekről feltételezi, hogy William nem tud.
- Le kell szoknod, William, a részegeskedésről. Annak érdekében, hogy a fiad és a feleséged megmaradjon. Főleg a fiad. Erre koncentrálj. És amennyiben Adélt is meg kívánod tartani, úgy azt javaslom, az ital helyett valóban válaszd a családod. Hamarosan élő bizonyítéka lesz annak, hogy termékeny vagy, szaporodj, családot szeretnél, erre vágysz. Adél megadná neked. És mi a nagyapáddal hálásak lennénk azért, amiért a családfánkat biztosítod. Az unokatestvéreid vagy túl fiatalok vagy túl elkényeztetettek, hogy rendesen végezzék a dolguk. - Madlen fejét csóválva igazít meg néhány rózsát, különös jelenség, ahogy kesztyű nélkül, a fájdalom legkisebb jele nélkül rendezi őket, holott a tüske többször is a húsába vág.
- Adélnak van egy másik feltétele is. Egy megszeghetetlen eskü. Amit csak a születendő gyerekeire kért. Hogy őket ne bánthasd. - az ostoba, tenné hozzá, de ki tudja, Adél talán élvezi ezt a fajta bánásmódot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Én is sok mindent mondtam már az életben, sok mindent hittem, hogy úgy lesz, de természetesen tévedtem. Van az a pont, Will, amikor nem elég csak mondanunk, hogy nem úgy lesz, meg kell cselekednünk. A nagyapád azért adta vissza az emlékeket, mert féltette Esthert, neki ő a legkedvesebb unokája, és te bántottad őt. Hiába mondtam neki, hogy nem fogod újra megtenni, azt mondta, túl elfogult vagyok veled, a kedvencemmel.
Sokáig azt mondogatta, hogy neki magának nincs kedvenc unokája, de ez nem igaz, hiszen van, a lányok közül Alina, a legtalpraesettebb, a fiúk közül William, a legjobban Martinra hasonlító az. Minden unokáját szereti, de nem egyformán, ami miatt sokáig bűntudata volt, aztán elengedte a dolgot, mint oly sok mindent az életben.
- Megnézte az emlékeket. Nem tudom, hogy veled vagy nélküled, de megnézte őket. Talán az összeset is, nem tudom, de gyanítom. Utalt rájuk, és ha így tett, akkor tényleg fontos az, hogy megváltozz, Will, sőt, az is, hogy letedd az esküt. Csak a fogalmazásnak kell pontosnak lenni.
Leguggolva beszél hozzá, miközben néhány gazt húz ki a kisebb rózsatövek közül, majd felegyenesedve szembe néz a fiúval.
- A testvéreid ugyanúgy elveszítették a szüleiket, mint te, csak nekik még emlékük sincs róla. A húgod rajongásig szeretett téged, és szerette volna, ha te is szereted. A kérdésedre a válasz pedig, hogy ő is egy gyerek volt.