Azok a kis jelek amik megmutatják Will ellenállását az érintéssel kezdenek feloldódni. Mindig is ilyen volt, egy kis tipi-tapi. Én pedig ebben nagyon jó vagyok. Ujjaim helyett egész tenyerembe veszem arca oldalát.
- Arról előbb szeretnék hallani egy kis mesét - jegyzem meg, közel hajolva hozzá. Még mindig nem áll össze az, hogy azok milyen helyet foglalnak el a William féle kirakósban. Ez pedig nem hagy nyugodni.
- Akkor nincs harag? - kérdezek rá, elvégre ezt fontos kimondani.