Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Furcsa volt az a néhány nap, míg nála lakott. Nem viselkedett másként, csak azért sem, otthon érezte magát ha már otthont helyett is otthonára talált. Nem zavart sokáig, amint összakapta magát már költözött is vissza az emeletre. Ismét menekült, csak épp reménytelen érzései elől. Nem akarta tovább fájdítani a szívét mint ameddig muszáj.
Most viszont nem gondol ilyenekre, csak élvezi a kellemes időt. Egész a térdéig húzza ruháját, hogy azt biztos ne érje víz, mikor lábait belelógatja a tóba. Kényelmesen hátra támaszkodik alkarjaira, mintha csak napozna. Ujjai szórakozottan kapnak teleofnja után, hogy kevésbé érezze egyedül magát zenét kapcsol. Halkan énekel a dallal együtt, kellemes melegség járja át. Nem csak azért, mert ez a dal mindig Edura emlékeztet valamiért, hanem mert régen énekelt már ilyen felszabadultan a lakásán kívül. Úgy ahogy gitárja is pihent néhány évet az énekhangját sem mutogatta szívesen. Nincs világraszólóan jó hangja, híres nem lesz tőle sosem, de azért a fülnek kellemes, hallgatható. És nem a technikai tudás az, ami különlegessé teszi, hanem a szeretet, amivel a hangokat formálja. Ha tudná, hogy társasága van biztos nem tenné meg, de jelenleg úgy érzi, hogy övé a világ. Fiatal és bohém.
Vált a lejátszó, rá sem néz az órára, csak dudorászik tovább, míg valaki nem hozza rá a szívbajt hátulról. Megijed, nem is kicsit, akkora lendülettel ül fel és fordul hátra hogy az a csoda, nem esik fejjel a vízbe. Szép lenne, de ettől megmenti magát szerencsére. Más sem hiányozna, minthogy vizes ruhában ülje végig a mai alkalmat.
- Cseszd meg! Legközelebb ha lehet ne hozd rám a szívrohamot - mormogja bosszúsan. Bele sem gondol, hogy mennyire szürreális tény, hogy egy kutyával veszekszik, elvégre ő nem az állatot, hanem az embert látja mögötte.
Az csak lassan esik le, hogy lehet, hogy mindent hallott és látott. Nyaka vörösödik, ahogy zavara erősödik, villámgyorsan kapcsolja ki a még mindig szóló zenét. A kínos percek azért most sem kerülik el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Megpróbál mélyeket lélegezni, de a bordái sajognak, így képtelen rá. Inkább csak szuszog, felületesen. Nincs ő ehhez hozzászokva, régebben sokat futott, most is eljár néha napján, összességében tehát fizikálisan nincs épp rossz állapotban. Bár akármit tesz a pici pocakjától képtelen szabadulni, izmosodni sem izmosodik éppen, de mint tudjuk a látszat néha csal.
Megpróbál mosolyogni, de arcizmai nem akarják az igazságot, a zúzódásoktól még a beszéd is fáj, nem hogy ez. Mindenesetre egy köszönömöt elmotyog, igyekszik segíteni, de lássuk be, hogy valójában a férfi erején és ügyességén múlik, hogy sikerül-e a mutatvány. Küzd, de nem győzhet, tudja, de nem adja fel. Túl nyakas ő ehhez.
- Mennydörgő utca, társasház. – Arra már nem telik, hogy azt is megmondja, melyik lakásban, de elvégre úgy sem jutottak még el oda, hogy ez releváns információ legyen. Majd ha végre eljutottak a házig akkor már könnyebb lesz. Lehet fel sem megy a lakásába, van valaki a  földszinten, aki legalább annyira jó választás lehet, mintha a saját lakása. Még talán jobb is, mert nem kéne ilyen állapotban egyedül maradnia. Különben is szüksége lesz valakire, aki segít bekötözni a sebeit, vagy legalább tanácsot ad, hogy hová mehetne. Hátha Edunak jobb kapcsolatai vannak, mint neki, elvégre talán régebb óta lakik már itt és jobb kapcsolatot is ápol a lakosokkal.
- Nem, mindenképp hazamennék ha lehet – vezeti rá szürke tekintetét. Nem riadt, nem rémült, nem is tart a férfi lakásától, csak fáradt és pihenni szeretne, ha lehet a saját ágyában tiszta ruhában. – De nagyon hálás vagyok. Tényleg – nyögi ki kissé nehézkesen, ám mégis érthetően.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Pedig látod hogy mégis – neveti el magát. Teljesen jól passzolnak, elvégre mindenhol emberekkel foglalkozhat, és időben is tökéletesen passzol egymáshoz a három. Elvégre napközben vagy a könyvtárban vagy a gyerekkel van, mire a színházban a helye már mindenhol végezni szokott.
- Soknak tűnik, de mégsem. Nincs se kutyám, se macskám, egyedül élek, a pénz meg mindig jó – vonja meg lazán vállait. Elvégre úgysem tudna magával igazából mit kezdeni, csak ülne abban a nagy üres lakásban és nem csinálna semmit. Annak meg nincs értelme, főleg így, hogy szükség van rá, legalábbis igény a munkájára.
- Ez igazán szomorú… és nem tudod úgy megoldani, hogy legalább egy napod legyen kicsit körülnézni? – Ő biztosan megpróbálná megoldani. Egy nap nem sok, de azért a semminél jóval több, huszonnégy óra alatt pedig számtalan óra emléket lehet ám gyűjteni. Ő már csak tudja, volt már néhány húzós napja, mikor lejárta a lábát, de utána úgy feküdt le aludni, hogy abszolút megérte az összes fáradozás. – Lehet még megbánom, sőt, terveztem is, hogy egyszer elmegyek egyetemre, de nem mostanság. – Talán egy-két év múlva, vagy csak azután, hogy családot lapított. Nem azért akar tovább tanulni, mert a papír hiányzik, vagy nem tudna így elhelyezkedni, szimplán a kihívás, az újdonság és az izgalom az, aminek híján van kicsit. Olyan üresek és laposak a napjai, hiába találkozik rengeteg emberrel nap mint nap.
- Jól döntött, ne féltsd. Különben is, itt vagy vele, nagy baja úgysem lehet – mosolyog rá melegen. Valóban nem kell, hogy aggódjon, elvégre az iskola biztonságos, az oktatás színvonalas, a diákság befogadó. Nagy baj nem lehet. – Ó dehogynem! És a jövőben akkor mivel szeretnél foglalkozni? Vagy továbbra is együtt vinnéd a kettőt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ha tudná, hogy figyelik és hallgatják, akkor inkább maradna csendben, de nem tudja, hát felszabadul és úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne. Mert lassan úgy tűnik, hogy minden rendben van, és ezzel együtt jár, hogy kiélvezi az igazi tavasz első napjait.  A napsütést, a virágillatot, a kellemesen hűvös vizet, és közben énekel. Régen nem zavartatta magát, kiült a klubhelyiségbe a gitárjával, aztán énekelt, mintha mi sem számított volna. Csak aztán történt valami, ami falak mögé és korlátok közé szorította ezt a szenvedélyt. Elhitte magáról, hogy nem elég jó, és ezen nem tudta túltenni magát az évek alatt sem. Ezért jön annyira zavarba, ezért vörösödik, ahogy csak bír.
- Ülj le inkább, amúgy is túl magasan vagy - sóhajt mélyet, mielőtt halvány mosoly költözik ajkaira. Mert azért örül ám, hogy látja, neki mindig örül. Valahogy a kedve is jobb lesz, már csak attól, hogy ránéz. Nem azért mert olyan nevetséges látványt nyújtana, bár néha talán de, de alapjában véve inkább a jó emlékek meg azok a fránya érzelmek hozzák ki belőle. - Vagy mondjuk emberként gyere, és akkor meghallom ha jössz - ad jobb tanácsot, hátha. Mert nem szereti, ha így settenkednek mögé, legyen akármilyen cuki is kutyaalakban a férfi. Nem tehet róla, de ha meglátja mindig megnyunyurgatná, mint az átlagos, hétköznapi állatokat is, de visszafogja magát. Így is elég kínos dolgot csinált már. - Szóval nálad hagytam el? Ne tudd meg, mit össze kerestem... - Persze, hogy nem jutott eszébe, hogy lent keresse. Kicsit kerülte, ez tény, de azért nem ennyire. Csak valahogy eszébe sem jutott hogy lent keresse. Ruháját felgyűri, egészen úgy combközépig, hogy kivehesse vizes lábait a tóból, de ne áztassa el a zöld anyagot, így csak a fa lesz vizes, annak meg nem árt. - Szóval mivel kezdünk ma? - érdeklődik fél fokkal vidámabban, hogy elterelje a szót a lényegre. Ideje a tárgyra térni, aztán majd beszélhetnek másról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nem akar az anyagias hárpia szerepében feltűnni, bár megszeppent tekintetét látva rájön, hogy sikerült. De ez még mindig épkézlábabb magyarázat, mintha azt mondja, hogy szeret dolgozni, a semmittevést viszont nem szereti. A legtöbben ezért kinézik vagy lenézik, hogy bizonyára valami nincs rendben nála odabent, elvégre milyen ember az, aki nem vágyik egy kis énidőre és láblógatásra? Hát olyan rebekás. De inkább hagyja is a témát, mert ebből csak rosszabbul jönne ki, ha még magyarázkodni is elkezdene.
- Hát ez igazán szomorú. – Na ilyen munkakörben mondjuk nem helyezkedne el, ahol még ennyi szabadsága sincsen, hogy nem döntheti el, hogy mikor megy és hova. Ennek ellenére kimondottan tiszteli azokat, akik képesek erre, hiszen megvan bennük az az alázat és felelősségtudat, amit önmagából hiányol. Elismeri, hogy lehetne jobb, hogy nem tökéletes, és úgy véli azt is tudja, hogy miben kellene változtatnia, de vagy nem akar, vagy nem tud. – Nem tudom, nem hiszem. Jobban érdekel a szociális munka, tudod, mint családsegítő, gyerekvédelmis, vagy ilyesmi. – Tudja persze, hogy egyik sem egyszerű terület, de ha egyszer úgy döntene, hogy tovább tanul, biztosan ilyen irányba képezné magát. Szereti a könyvtárat, vagyis inkább szenvedélye a könyvtár, de ez a munkakör valahogy mindig piszkálta a fantáziáját és sosem hagyta nyugodni, hogy mi lett volna, ha akkor inkább úgy dönt. Persze nem most fogja megváltoztatni az egész életét, de végül is még időben van. Még talán meg is változtathatná az egész életét.
Lassacskán közelednek a Mennydörgő utcához, elvégre ha már mindketten ott laknak érthető, hogy erre felé terelték a sétát. Ő is bólint egyet, ha már érdemben többet hozzáfűzni nem tud. Elvégre Reece ismeri a húgát, ő biztosította arról, hogy jó helye lesz, ennél több meg nem is kell talán. – Hát bízom benne, hogy úgy sikerül, ahogy szeretnéd – mosolyog biztatóan, mert igen, ő szurkol, hogy összejöjjön az élet neki is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Fáradtan támasztja a mosogató szélét. Most ment el a családja, alig néhány perce, szóval ideje, hogy eltakarítsa a romokat. Mosogatás, a maradék elcsomagolása s társait. Fáradt, de boldog, hiszen csak szüleire számított, erre beállítottak a bátyjáék is anyjáék kíséretében. Nem látta Balázst, mióta hazaköltözött, szóval ettől nagyobb öröm és meglepetés már csak az volt, amit bejelentettek. Legszívesebben berobbanna kedvenc alsószomszédjához, vagy meglátogatná Kimet, de egyelőre marad a mosogatás. A jóhírek elújságolása későbbre marad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Sejtettem - neveti el magát, és szélesebbre tárja az ajtót, bár egyelőre csak eddig jut, mert közben érkezik a kiegészítés is. - Hát... köszönöm. - Nagyon rossz az ilyenekben, mindenesetre széles vigyora árulkodik arról, hogy örül ám, mégpedig nagyon. Nem szereti ha megajándékozzák, a meglepetéseket meg pláne nem, de ennek örül. Azárt na, van akinek és aminek mindig örül. - Gyere be, csak ne nézz szét. - Na nem mintha nem láthatott volna már nagyobb rendetlenséget itt ennél, de mégis, azért kicsit rosszul érzi magát. Odébb lép, hogy beférjen mellette, majd bezárja az ajtót, a konyhaszekrényekhez indul. - Az az igazság, hogy egyetlen vázám sincs itthon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hát hogyne - bőszen bólogat, hogy máshogy nem is tehetett volna. Még meg sem jött, de már kezdik. Ezt már szereti. - Köszönöm, tényleg, nem kellett volna. - Mert tényleg nem, már az is meglepi, hogy emlékszik rá, hogy ma ünnepel. Rémlik, hogy valamikor a régmultban volt szó róla, de tényleg nem hitte volna, hogy emlékezni fog.
- Tudtam én, tudtam. Ha lehet a tévét ne rúgd fel, amúgy másért nem kár. - Mert bizony ott hever a nappali közepén még dobozostul egy tv, a szüleitől kapta, de nem akarta azzal terhelni de Balázst se Kristófot, hogy be is szereljék. Tudja, hogy akad itt néhány férfiember, akik elég hálásak neki ahhoz, hogy összerakják.
- Hallod, néha elfelejtem hogy boszorkány vagyok - ismét nevet, a saját kínján, majd mikor végre megtalálja a pálcáját valóban pohárból lesz váza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd megnézem később - és teszi is oda a többi mellé. Egyetlen egy ajándékot nyitott ki, a bátyjától kapott borítékot, minden más ajándékzacskókban hever a kartondoboz mellett. - Az összerakáshoz el kélne némi segítség, lehet majd szólok Ákosnak is. - Egy segítőkész férfinál csak kettő lehet jobb, ez tény. Kezelni tudja, de fogalma sincs, hogy melyik csatlakozó melyik lyukba való. Arra is büszke, hogy a csavarhúzót meg tudja különböztetni a villáskulcstól.
- Mindig? - somolyogva pillant rá a pult mögül, de nem firtatja tovább , inkább elhelyezi a csodás csokrot a vízben. - Főztem is, de van torta. Melyikkel kezdenéd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd éjszakázom veled. - Ennél jobb válasz nem érkezhet, legalábbis Rebeka szerint, mert tudja, hogy úgyis az lenne a vége, hogy mindketten elaludnának. - Hogyne, fullextrás cucc. Úgy voltak vele, hogyha már beköltözésnél nem hagytam hogy segítsenek akkor most ebbe ölik a pénzt - vonja meg vállait. Nem akarta mondani, hogy felesleges volt, mert nincs szüksége rá, így legalább nagy képernyőn nézheti majd a sorozatait.
Mosolyogva bólint, hogy persze, eddig is itt volt. Mert tényleg, akár hajnal kettőkor is, ha szüksége volt rá. - Nálam mindent lehet, nem az anyád vagyok. Na de akkor brokkoli krémelves vagy oldalas krumplipürével? - Mert igen, egyfélét főzni snassz lett volna, és mikor beállítottak a meglepetésvendégek hasznára vált, hogy sokat főzött és többfélét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Kávét főzzek vagy kólát keressek? - Mert ezek nélkül biztosan nem bírják ki, kell a koffein meg a cukor. - Hagyd, ráér máskor - legyint, hogy nem kell az most nekik. Neki legalábbis biztos nem, majd átjön máskor aztán összerakja. Legalább még egy alkalom, amikor találkozhatnak.
- Neked nem - forgatja meg szürke szemeit mosolyogva. Bár amúgy sem titkolja, hogy hány éves, egyelőre elég fiatal, hogy ne szégyellje. - A zöldség nem  mérgező, de úgy legyen. - De kérésének megfelelően szed, melegít, aztán elé pakolja. - Jó étvágyat. Míg eszel engem vár a mosatlan - pislog a mosogató felé, úgy véli, nem kell felügyelet ahhoz, hogy egyen, Rebeka meg haladna addig, legalább ennyit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nálam minden is - neveti el magát, keres poharat meg a kólát, aztán leteszi azt is a pultra, öntsön csak magának. Érezze szépen otthon magát, ha eddig nem tette volna.
- Nem a lányod vagyok - nyújtja ki nyelvét kislányosan. Ha most lenne tizennyolc még simán beleférne, hogy a lánya legyen. Kicsit megijeszti a gondolat, de csak gondolati szinten játszik el vele, arcára nem ül ki csak a kislányos őrület.
- Örülök, ha ízlik. - Kipakol a medencéből, vizet enged, még jó, hogy a ruhája ujját nem kell feltűrnie. Már lassan rendszer lesz belőle, hogyha találkoznak akkor esznek, ő meg mosogat, mintha muszáj lenne. - Milyen napod volt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Anyám kicsapongó nőszemély volt, de azért nem ennyire - ingatja a fejét mosolyogva. Mert lássuk be, ő igazából csak egy életlen baleset eredménye, nem igazán kellett volna megszületnie, de hát csak sikerült neki. - Hát az tényleg nem valami izgi. - Néha hátrapillant a válla felett, hogy ne tűnjön nagyon bunkónak, de alapvetően inkább a koszos tányérokkal foglalkozik. - Kívánni kötelező, hát hogyne - bólogat szorgalmasan. Azt nem mondaná meg persze, hogy mit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pedig biztos örültek volna. - Balázs biztosan, az anyja... hát nos neki sem lett volna más választása. Bár egyelőre azért furcsa lett volna bemutatni, mert mit mondott volna? Hogy közeli barát? A bátyja úgysem tudta volna tartani a száját. - Nem tudom, egy része már a tortám előtt teljesült. Nagynéni leszek - fordul hátra vigyorogva. Nem egészen így tervezte elmesélni, de ha már témába jött hát nem fogja tovább húzni. Úgy örül, mintha legalább neki születne gyereke, mert nagyon kedveli a Balázs menyasszonyát, és úgy véli, megérdemlik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Igen, kisfiú, ha minden igaz. És ráadásul terveznek hazaköltözni, ide, Bogolyfalvára. - Ha nem hoztak volna semmit, csak azt jelnették volna be, Rebekának akkor is ez lett volna a legboldogabb születésnapja, ebben egészen biztos. - Az már nem rajtam áll - vonja meg vállait, mert tényleg, ahhoz két ember kell, nem csak ő. - A poharad tarts meg, hátha iszol még - a tányért meg már veszi is ki a kezéből, hogy ugyanarra a sorsra juttassa, mint a többi hasonlót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Köszönjük, köszönjük. Alig várom. - Mert tényleg, ez egészen más lesz, mint másoké. Már csak azt kéne kideríteni, hogy vele mi van, mert a problémái nem szűntek meg, és kicsit aggódik, hogy ez esetleg kihatással lehet majd a jövőbeli terveire. - Van ami egyedül nem megy. - Sejtelmes, de mégis, annyira egyértelmű, hogy annál egyértelműbb nem lehetne. - Ugyan, te sosem zavarsz. Mármint nem marasztallak, ha mennél, csak na. - Az utolsó tányér is a csurgatóba kerül, kihúzza a dugót, aztán derekát nekitámasztja a mosogatónak, úgy pislog a férfire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Alexander, a tervek szerint. - Aztán lehet, hogy lány lesz, vagy meggondolják magukat és választanak valami mást. De jelenleg ez a befutó, és a családnak is nagyon tetszik.
- Hát persze, csak a sütim kell - csóválja fejét rosszallón, ám szemében ott a vidámság, látszik, hogy nem gondolja ám ezt az egészet komolyan. Furcsa, hogy a múltkoriak után ennyire közel állnak most egymáshoz, elfogja valami belső feszültség, nem tudja megmagyarázni, hogy miért. Mindenesetre igyekszik, hogy ne látszódjon rajta, keres egy lapos tányért, aztán vég egy szelet tortát, majd Edu kezébe nyomja egy villa kíséretében. - Tessék, tessék. Sima csokitorta, semmi extra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Sajnos nem valószínű, tudod, olyan nevet akarnak, ami mindkét országban elmegy. - Bár neki aztán mindegy, lehetne Béluska is, akkor is ugyanolyan rajongással nézne rá, de megérti, hogyha már ilyen multikulti környezetben nő fel majd, akkor olyan nevet szándékoznak adni neki, ami itt és ott is megállja a helyét.
- Tudod ki hiszi el. - Szemtelenkedik itt, mert nem bírná megállni úgysem, hogy ne tegye. Így könnyebb, ha szurkálódhat. - Ha finom, akkor anyukám érdeme. Mondjuk ha nem, akkor is. - Levadász magának is egy poharat, hogy aztán megtöltse az undorító cukros löttyel. Leginkább azért teszi mindezt, hogy csináljon valamit, nem azért, mert különösebben rákívánkozna az üdítőre. De azért jót fog tenni, ha felpörög kicsit. Ő tipikusan az, akit egy pohár kóla után nem lehet lelőni, annyira beüt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Jelenleg Londonban, ugye a lány családja angol. - Nem is érti Rebeka, mit akar ez a két jómadár itthon, mikor kint is meglenne minden segítségük, de hát a bátyja mégiscsak otthonosabban mozog itthon, a barátnője, vagyis a menyasszonya most már, egészen beleszeretett az országba.
Szélesedik a mosolya, aprót bólint is, hogy persze, azért hisz neki. Melengeti a szívét, na. - Anya is mostanra jön bele, tudod ahogy öregszik egyre több az ideje ilyenekkel szöszölni. - Emlékszik még gyerekkorában a rondábbnál rondább, de annál finomabb sütikre. Sose volt egy rossz szavuk se, mindig rosszullétig ették magukat. - Mondhatjuk. Ráadásul felmondtam a színházban, így nem kell éjszaka egyedül járkálnom. - A rémálmok még mindig kísértik, de azért már sokkal jobb, mint volt. És így, hogy nem kell kísértenie a sorsot határozottan javul a lelkiállapota.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pedig lehetnél. - Mert szerinte tortát sütni nem egy nagy művészet, és Eduban megvan a kellő kitartás, ha akarja és ha nem lustul be. De persze ehhez a csillagok szerencsés együttállása kell. - Bajom nem lett volna, csak a gondolat mégis... - aprót sóhajt, továbbra is a pultnak támaszkodva. Addig nem akarja ott hangyi a konyhát míg az utolsó tortás tányért is el nem mosogatta. Legyen szépen minden tiszta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Értettem, értettem - tartja maga elé karjait védekezően, de közben nevet, hogy lássa, semmi nem komoly. Mert tényleg, köztük talán semmi sem komoly, és ez itt a baj. Hogy az sem az, ami szeretné ha az lenne. - Ugyan. Ami volt, elmúlt, most minden rendben és ez a lényeg. - Olyan hihetően mosolyog, hogy az ember egészen elhiszi, hogy nincs semmi baj. És bár testileg talán már tényleg, a néha-néha csuklójába nyilalló fájdalmon kívül, de a lelki sebek nem forrnak be ilyen hamar.
Amint a férfi befejezi az evést elveszi tőle a tányért, őt meg elküldi, hogy üljön le valahova. Azt már rábízza, hogy a konyhai székek egyikét vagy a kanapét választja-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Férfiak - forgatja meg szemeit, mert tényleg, ez az agresszió csak rájuk jellemző. Na nem mintha Rebeka nem herélné ki szívesen ezeket a kedves úriembereket, de na.
Mosogat, sétál, leül, aztán odahajol és nemes egyszerűséggel szájon csókolja a mellette ülőt. Annyiszor eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha egy random beszélgetés random pillanatában megtenné, hogy most hogy tényleg megtette egészen elfelejt idegesnek lenni. Csak egy bocsánatkérő vigyort villant, mielőtt mintha mi sem történt volna válaszolna a kérdésre. - Dehogynem, bármikor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az nem lepi meg, hogy meglepődik, elvégre ő is biztosan meglepődne, ha egy kérdésre így felelnélek. Vár, hogy most ott lesz hagyva, ki lesz osztva, vagy csak szimplán az ő taktikája lesz követve, miszerint nem beszélnek róla, látja is, ahogy Edu menni készül. Arra azonban nem számít, hogy megcsókolják. És még azt hitte, hogy ő lesz a meglepő. De hát csókot illik viszonozni. - Valami szép helyet válassz - bólogat, ő egy centit sem tágít, jó helyen van ám ott is. Közel, egészen közel. Tanácstalan, hogy most mi legyen, nem voltak további tervei vagy elképzelései, csak megtette amit hirtelen jónak látott, aztán csókolom. A következményekkel sosem számol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szinte bújik, ahogy finoman magához húzza, ez is már amolyan szokásukká lett. Csak mégis, ez a mozdulat, ez a pillanat más. Jobb lesz ez így, megmaradni a biztonságos talajon. Tudja, hogy hülyeséget csinált, és örül, hogy a férfi egyáltalán még itt van. Ott bujkál benne a remény, hogy talán tényleg van esély, ugyanakkor az a fele, aki retteg a csalódástól erősebb, próbálja belésulykolni, hogy ismét csak egy összetört szív lesz a vége, legyen most bármennyire boldog. - Nem is tudom, mire vágyom. Neked mi a vágyad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Finom fintorba húzódnak vonásai a horgászat hallatán, majd halkan elneveti magát. Ő meg a halak nem éppen jó barátok. - Végülis... csak hagyj egész nap olvasni. De akár lemehetnénk a Balatonhoz is. - Vízpartnak éppen vízpart, csak épp kicsivel több lehetőséggel. Meg úgy amúgy is, messze a halaktól. - Itt alszol velem? - csapong a témák közt, mert a gondolatai sem tudnak rendszerben maradni. Állandóan új és új dolgokra gondol, egyre több és több minden vetődik fel benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Na látod. - Úgyis híján van mostanában a balatoni élményeknek, mert bár gyerekkora nagy részét ott töltötte régen járt már arra felé. Esetleg talán a szüleit is meglátogathatják majd, ha úgy jön ki a lépés, de erről egyelőre nem akar szót ejteni.
Fülig szalad a szája, abszolút reménytelenként élte meg e helyzetet, szóval most még boldogabb, mint amúgy lenne. - Az ágyam kényelmesebb, mint a kanapé - jegyzi meg éppen csak úgy mellékesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Veszprémi vagyok, szerintem ezzel megválaszoltam a kérdést - szélesedik vigyorrá mosolya. Nagyon büszke rá, hogy veszprémi lány, szereti a várost és mai napig szívesen járna haza, ha lenne elég ideje.
- Talán nem találsz elég szórakoztatónak? - visszatér a szokásos csipkelődő él a hangjába, ami eddig is annyira jellemző volt. - Majd holnap délelőtt munkára foglak, hagyd mára. - Még azt sem találta ki, hogy a nappaliban vagy a hálószobában szeretné inkább látni, ígyis-úgyis szükség lesz némi átrendezésre, de erre aludna még egyet. - Már kétszer előadtuk, harmadjára kijár mindkettőnknek a kényelem. - Mert bár mindkét esetben ő volt az, aki gyakorlatilag Edut használta kispárnaként, azért neki sem volt ám olyan nagy élmény ülve aludni egy keskeny kanapén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hát úgy Veszprém környékén - válaszolja meg a hülye kérdést hülye módon. Mert hát mint tudjuk, hülye kérdésre hülye válasz jár. - Csak utaltál rá - nyújtja ki a nyelvét ismét, mielőtt ő is elnevetné magát. Lassan de biztosan szakadnak azok a gátak és törnek azok a falak. Bólogat, hogy rendben, tegye csak át, ha akarja, őt nem különösebben érdekli, hogy hol henyél még másnapig.
- Lehet hogy én is öregszem? - Sosem volt az az éjszakázós típus, sokkal inkább a pacsirta fajta. Korán reggel már képes kukorékolni, olyan időpontokban, hogy az ember csak néz, hogy most mégis miért nem alszik.
Végre előnyére válik, hogy a jó kinézet miatt ágyán két ágyneműt tart felhúzva. Rövid, egyre fáradtabb beszélgetés után bekuckózva-összebújva alszik el előbb a vörös, arcán széles, boldog mosollyal. Még álmában is mosolyog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Hát kellett neked ilyen nagyra nőni – vonja meg jókedvűen vállait, mintha csak valamelyik porontyával beszélgetne. Nekik szokott ilyeneket mondani, hogy már kész égimeszelők, meg hogy a legutóbbi találkozásuk óta is mennyit nőttek már, és ha így folytatják akkor Rebekának kisszék kell majd ahhoz, hogy puszit adjon nekik. De erre legalább leül mellé Edu, és ettől a hirtelen közelségtől gyomrában felébrednek a hülye pillangók. Utálja őket, mert mindig olyan rosszul jönnek, és arra utalnak, hogy nem tudja kordában tartani az érzelmeit, hogy hiába beszélné le magát a férfiról nem képes parancsolnia szívének. Pedig szeretne, de még mennyire! De hát így maradtak a pillangók és a csendes epekedés és vágyakozás, hogy ugyan végre vegye már tényleg észre.
- Mintha nem láttalak volna már elégszer – sóhajt fejcsóválva. Sosem fogja megérteni a férfiakban ezt a fajta kis magamutogatást, hogy miért akarják elhitetni, hogy ők a legjobbak, hogy mi mindenre képesek. Nem, ezt egyszerűen nem lesz képes megérteni talán sosem. – Jaj a lakásban szoktam elhagyni őket, a létező legfurább helyekről kerülnek elő. – Rendszerint összefogja a szennyesruhával, szóval talál mosás közben, de talált már horgolótűt a hűtőben és a fehérneműi közt is. Bár, ha belegondolunk, hogy milyen Rebeka, ezen igazából meg sem kellene, hogy lepődjünk. – Remélem azért nem törted el. – Nem keresi elő, miután már eltette, de őszintén kicsit kezd aggódni, hogy vajon miféle bajok származhattak ebből a találkozásból. Mármint na, nem azért de lássuk be, hogy Edu tömege meg ez a kis nyiszlett horgolótű nem feltétlen kompatibilisek egymással.
Bólogat, hogy eddig világos, kap majd papírokat, amiket nem ártana elolvasni. Ezzel nem lesz gond, olvasni éppen tud és szeret is, a memóriájával sincsenek gondok, szóval valószínűleg a tartalmára is egészen pontosan fog emlékezni. – Szeretném azt hinni, hogy mindent értek. Mármint na, olvasgattam meg ilyenek, de biztos feltudsz tenni néhány keresztkérdést, amivel bebizonyíthatom, hogy amúgy tök felkészületlen vagyok – neveti el magát. Mert igen, ez szerinte vicces szituáció. Nem kimondottan veszi komolyan ezt az egészet, még most, amíg nincs nagy tétje nem. – Átváltoztatástanból tök jó voltam, de ha gondolod gyakorolhatunk is – vonja meg vállait amolyan minden mindegy alapon. Nem akar ő dönteni, meg akarja ezt hagyni a férfinak.