Igen, tök jó ötlet volt ez. Mármint Mayel lakást keresni. Direkt felvettem a kényelmesebb cipőm, mert hosszú napunk lesz, raktam aprót kávéra meg sütire, erre... Erre anyám reggel berobban, hogy megvan a lakás. Jó, szavam nem lehet, életem első önálló lépéseit csak könnyebb úgy megtenni, hogy közben támogatnak. Sokkal jobb ez így, mintha mellékágon hadakozni is kellene. Viszont azt vettem észre - miután anyám nekem szegezte a kérdést, hogy igaz-e, én meg közöltem, hogy igaz -, hogy most nagyon egy húron pendülünk. Részben örülök neki, legalább neki nem kell ecsetelnem, miért jó nekem Reece mellett, elég lesz a grófnak, részben pedig nem ér akkora újdonságként. Anyám tökéletesen tudja azt, amit az összes nő, akinek még van hajadon lánya. De legalább nem ágál. Én meg ezért megragadom Mayt, hogy megnézzük azt a kedves kis diáklakást.
- Hát hallod, én nem tudom.... Hogy fog elférni a Munkácsy kép a falon? - járok körbe, remélem a barátnőmmel mellettem, és csak hüledezek.
- Édes jó Istenem - ketten leszünk. Én és Sally... tök jó, hogy van itt vagy tíz szék. Bár nem is tudom, mit vártam, mikor az anyámról van szó. Az anyámról.
- De... ha megunjátok a helyet Nikitával, gyertek ide. Szerintem egy hétig nem is látnánk egymást - próbálom poénra venni, de tényleg... nagy és túlzó és sok, és marhára nem egy olyan hely, ahol ideiglenesen letelepszik az ember.
- Hát hallod, én nem tudom.... Hogy fog elférni a Munkácsy kép a falon? - járok körbe, remélem a barátnőmmel mellettem, és csak hüledezek.
- Édes jó Istenem - ketten leszünk. Én és Sally... tök jó, hogy van itt vagy tíz szék. Bár nem is tudom, mit vártam, mikor az anyámról van szó. Az anyámról.
- De... ha megunjátok a helyet Nikitával, gyertek ide. Szerintem egy hétig nem is látnánk egymást - próbálom poénra venni, de tényleg... nagy és túlzó és sok, és marhára nem egy olyan hely, ahol ideiglenesen letelepszik az ember.