Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Jó érzés ennyire közel lenni hozzá, jó érzés, hogy ennyire bízik bennem, és jó érzés az érintése, a bőröm bizsereg és meleggé válik, különösen a csuklómnál. Annyira jó érzés, hogy az sem zavar, hogy a szívem majdnem kiugrik a helyéről. Remélem, hogy ő nem érzi, vagy nem zavarja, ha érzi is, hogy mennyire nagyon elöntött a boldog zavarodottság.
- Nem kell megköszönnöd, barátok vagyunk, ez természetes.
Nem mintha én ne köszönnék meg dolgokat, mégis, szeretném, ha tudná, hogy legyen bármilyen rossz is a pillanat, én mellette vagyok, és rám támaszkodhat. Nem ellenkezem, hagyom azt is, hogy rossz irányba induljon, ha arra akar menni, és csak úgy, mint most, ott ülnék az ösvény szélén, hogy bármikor rám tudjon támaszkodni, ha kell. A kérdésére elmosolyodom, zavart pírral az arcomon, az orrom ráncolódik, és megrázom a fejem, mert érzem, hogy cikis helyzet lenne, és nem szeretném, ha félreértene, de aztán meg, úgy vagyok vele, hogy nem lenne szép tőlem, ha nem mondanám el. Azt mondják, hogy a dolgokat jobb, ha nem a testünkben meg a lelkünkben őrizgetjük, mert akkor jön az elmélkedés, hogy milyen lenne az élet, ha másként csináltuk volna. Nagy levegőt veszek, a tekintetem a padlóra szegezem, ujjaimra ráhúzom a pulóverem, és azt piszkálom, ahogy beszélek.
- Hát, csak olyan normális módon. Te vagy az első igazi barátom, és itt van a terromágia is, ami összeköt minket. Ezránál is érzem, amikor a közelben van, de nem úgy, ahogy nálad, nálad sokkal jobban. És... jó veled beszélgetni is, meg jó az ölelésed is, és sokszor szívesen simogatnám a hajad, meg bújnék hozzád, mint lány. Olykor álmodok, furcsákat is, és nem szeretnélek elveszíteni emiatt.
Mert tudom, hogy az ilyen gondolatok megosztása veszélyes, de kimondom, mert ki kell mondani, de, hogy ne ezen kelljen kattognia, felé nyújtom az oroszlánt.
- Bátornak látszik, de valójában szelíd. Legyőzi a félelmeit, a bátorság példaképe, meg az őszinteségé, és egyenes vagy, mindig, mikor kérdezek, őszintén felelsz. És majdnem szfinx, nem az oroszlánt adtam volna, de ma, ahogy besétáltál, úgy éreztem, hogy ő az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Tényleg ez az egyetlen dolog, amit megragadtál?
Kérdezem megrökönyödve, zavaromban elnevetve magam. Még a könnyem is kijött attól, hogy csak ez az egy dolog nyert értelmet nála, az álmaim.
- Olyanokat álmodok, amik zavarba hoznak, és amiket nem szeretek álmodni akkor, amikor fent vagyok a kastélyban.
Mégiscsak vannak szobatársaim, és nagyon furcsa érzés a vágy úgy, hogy másokat hallasz szuszogni. A testem elkezdett felnőttesebb lenni, a gondolataim, az izgalom, ami végigsöpör raktam, mind azt hivatottak jelezni, hogy többféle módon érzek és vágyok Kornélra.
- Kérlek, had ne kelljen őket részleteznem. Kérlek.
Esdeklőn pillantok rá, mert képtelen lennék ennél jobban belemenni, mert az már olyan intim lenne, hogy egészen meztelennek érezném magam itt mellette.
- Sajnálom, nem szándékos, csak úgy megtörtént.
Valójában nagyon régen kezdődött ez, de mostanra már intenzíven jelen van az életemben, és ha már ebbe belementünk, úgy érzem, hogy tudnia kell róla. Nem tudom, hogy miért, de ki kellett mondanom.
- Jobb lenne, ha most elindulnánk, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Csak egy kicsit furcsa beszélni róla, kellemetlen.
A mama és a papa sem beszélgettek róla, sőt, egyik felnőtt sem beszélgetett róla. Egyszer volt egy néni a faluba, ő elmondta, hogy hogyan lesz a kisbaba, mi az, amit érzünk, de én akkor még nem éreztem semmit, így csak száraz tananyagnak gondoltam. Aztán először láttam Kornélt, először álmodtam vele, először éreztem azt, hogy ki akarok válni. Akkor megértettem, hogy mit magyarázott, majd most itt vagyunk, évekkel később, és még jobban, még határozottabban érzem azt, amiről szó esett, és most már ő is tudja, hogy mi történik. Remélem megérti, és nem lesz nagyon mérges rám miatta.
- Talán csak egy picit. De szerintem meg fog tudni védeni téged.
Legalábbis ebben reménykedem, hogy sikerül majd azt éreznie, amit én érzek a katicámmal kapcsolatban. Elfogadva a kezét szökkenek talpra, és amikor elenged, akkor csak a kis bizsergés marad az ujjbegyeimen, ami megmosolyogtat, meg az is, amit mond, mert ezek szerint nem zavarja, hogy vannak érzéseim. Talán neki is vannak? Talán csak a szünet kell, hogy átgondolja.
- Az nagyon jó lenne, tanévkezdéskor új sütik is lesznek. Állítólag csinálnak olyat is, ami ilyen házba beosztós, megnézhetjük, hogy eléggé levitás vagy-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Megkönnyebbülök, amikor nem kell részleteznem a dolgokat, különben is elég egyértelmű, nem? Az intim szó olyan nagyon sok mindent leír, hogy úgy érzem, nem kell ennél többet mondanom. Bár a várt hatás elmaradt, azt gondoltam, hogy az, hogy elmondom az érzéseimet, az majd viszonzásra lel, de talán csak időre van szüksége, igen, biztos ez a helyzet. Most majd a szünetben jól átgondolja, hogy mit is mondtam, és megbeszéljük, és talán ő is mond valami hasonlót. Valahogy így képzelem el ezt, hogy ez fog történni.
- Én, mint rellonos?
Először sűrűn pillogok a feltételezésre, de aztán elnevetem magam, és hevesen megrázom a fejem. Ki van zárva, én nem olyan lány vagyok, aki oda illő lenne. Ott olyan lányok vannak, akik, nos úgy néznek ki, mint az előljárók. Nemesek, és sosem piszkosak és mindig olyan, mintha egy képről léptek volna elő. A hajuk, az arcuk makulátlan. Én pedig akkor vagyok a legboldogabb, ha mezítláb sétálhatok az erdőben.
- Ha kiderül, hogy a rellonba osztanának be, akkor elkezdek majd olyan lenni, mint a rellonos lányok!
Kihúzom magam, mókázva, és pilláim alatt lapos oldalpillantást vetek vetek rá, egy visszafogott félmosollyal.
- Kornél kedvesem, ha lennél oly drága, hogy a házifeladatomat megírod, hálám nem maradna el.
A végére azonban nem bírom, elnevetem magam, mert annyira képtelen, hogy én ilyen legyek. Nekem ez az úriaskodás nem menne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Sok minden történt az évnyitó óta, olyan dolgok, amikről nem beszélek. A kint töltött napokról sem, arról, hogy mit éltem át akkor. Csendesebb vagyok, mint voltam, zárkózottabb. Vissza az alapokhoz, ezt mondta Anna valamelyik nap, én pedig megkértem rá, hogy fesse át a hajam. Nem kérdezett, de azt mondta, hogy tudja mit érzek, ő a hosszú haját vágta le. Nem beszéltük meg, de tudom, hogy tudja. Iskola után egyből hazajövök, és ha nem otthon vagyok, akkor itt segítek. Mint most is, amikor magához int egy ismerős.
- Persze.
Visszasétálok a pulthoz, hogy keressek egy olyan jegyzettömböt, amire a rendeléseket veszik fel, meg egy tollat, és ezekkel együtt megyek vissza, hogy átadjam neki, miközben nagy szemeimmel kíváncsian fürkészem őket. Ismerős a hölgy is, aki még vele van, talán az előkészítőben szoktam látni, de nem biztos. A kérésre felcsillan a szemem, és boldogan mosolyodom el.
- Szívesen.
Leguggolva hátat fordítok nekik, és félretolom a hajam, így láthatóvá válik az anyajegynél kicsit nagyobb terromágus jel a tarkóm közepén. Mivel nincs sok anyajegyem, így az enyém szépen látszik.
- Nyugodtan meg is lehet tapogatni. Korábban is látszott, csak akkor még halványan, akkor azt hittem, hogy csak egy érdekes anyajegy, aztán, ahogy kijött az erőm, besötétedett.
Így maradok, ameddig csak szeretnék, és ha már nem kellek, akkor szépen elköszönök, és hátrasétálok, hogy az irodában tanuljak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Az évnyitó estéjén Kende kivitt az erdőbe, Ezra pedig hagyott nekem két napot, hogy lenyugodjak. Az erdő az én természetes közegem, ismerem, mint a tenyeremet. Találtam ehető növényeket és egy kis forrást is. Fákon pihentem, nappal sétáltam, vagy csak némán ültem, és hallgattam a belső hangomat. De ma reggel bejött értem, én pedig Kornélt kértem tőle rögtön. Feltételeit teljesítve, vagyis lezuhanyoztam, reggeliztem és átöltöztem elhozott hozzá. Még a cukrászdánál is megálltunk, hogy meg tudjam venni a sütiket.
Azt mondta, hogy ő is bejön velem, de észrevétlen lesz, ami fura érzés, de nem ellenkeztem. Látnom kell Kornélt. Belépve a szobába az ágyhoz sétálok, és bár van ott szék, én gondolkodás nélkül az ágyra ülök, teljesen természetesen és bujkáló mosollyal pillantok rá, mintha minden rendben lenne.
- Remélem nem felejtetted el, hogy mára beszéltük meg a sütizést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Óóó, látod, milyen szerencse, hogy én emlékeztem erre, mielőtt lemaradunk róla.
Fel is nyitom a dobozt, amiben két, tökéletesen egyforma, nagy golyó néz ránk vissza. Látom, hogy nem néz a szemembe, de nem ítélem el emiatt, tudom, hogy idő kell neki, és így könnyebb nekem is megemészteni, hogy mennyire más lett az arca. Különbenis, nem tetszhet, ki kell ezt vernem a fejemből, hiszen nem én tetszem neki. Majd, mindjárt kitalálom, hogy ő miért nem tetszik már. Vagy, majd otthon. Igen, majd otthon átgondolom.
- Ezra mondta, hogy most egy kicsit lógni fogsz a suliból, legálisan persze, de azért a lógás menőbben hangzik. De ne aggódj, veszek majd füzeteket, fiús borítóval és minden órát lejegyzetelek neked, jó? Persze, ha ez így jó neked. Ha duplán írom le, én is tanulok. Ki tudja, lehet a süti alapján mégsem rellonos vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Tudod, hogy ez nem fáradság, szeretek neked segíteni.
Meg aztán tényleg tanulok is vele, szóval ez így rendben van.
- Nem tudom, teljesen egyformán néznek ki. Képzeld, kiveszik a tálcát, és neked kell kiválasztanod, hogy melyikeket veszed meg. Teljesen lutri.
El is nevetem magam erre, nagyon viccesnek találtam a jelenetet. Kornélt viszont olyan távolinak érzem most, hogy az megriaszt.
- Azt hittem, hogy nem vagy alkalmas arra, hogy szőrös legyél, mint Ezra. De ezek szerint igen.
Érintem meg az arcát mosolyogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Elmosolyodom az érintésére, és örülök neki nagyon, hogy hajlandó a testi kontaktusra. Ez egy jó jel szerintem.
- Nem haragszol miatta? Ezra nem navyon örült, és kérte, hogy ne ellenkezzek, ha nem akarsz látni. Szóval, ha szeretnéd, hogy elmenjek, akkor kérlek szépen, kíméletlenül közöld, mert én sokszor nem veszem észre magam.
Próbálok nem egy levegővel sok információt mondani, ahogy az tőlem megszokott, hogy ne terheljem le.
- Kényelmes az ágy? És kedvesek veled? Ugye kedvesek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Történjen bármi is, te Kornél vagy, én pedig, ahogy lehetett, jöttem.
Nekem is kellett egy kis idő, az a két nap nagyon fontos volt, hogy letisztázzak magamban mindent. Most már, úgy vélem, rendben vagyok. Enélkül butaság lett volna idejönnöm.
- Félek megkérdezni, hogy mi volt az, de mégis, mi volt?
Nekem a kockacukor az első gondolatom, de van egy olyan érzésem, hogy Kornél sokkal vadabb ötletet talált ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Kérj kockacukrot. Én biztos azt tenném. Amikor otthon rossz ízű bájitalt kellett bevennünk, akkor mindig kaptunk egy szem kockacukrot. Azt hiszem a só is jó rá, hogy elűzze az ízt, de az nem biztos, meg a cukor finomabb.
Én sem kockáztatnék, biztos, hogy a cukrot kérném, mert az tényleg finom, és tudom, hogy enyhíti is a rossz dolgokat. Figyelem, ahogy mozdul, és elmosolyodva fogadom el a kezét, vigyázva arra, hogy csakis önmagamat használjam felkeléskor, és ne terheljek rá Kornélra.
- Nagyon szép kint. Az a sok virág és illat. Gyönyörű itt is a kert. És szedhetnénk akár egy csokor virágot is. Nem valami hangulatos ez a szoba.
Sivár, mondjuk ki, de nem akarom, hogy kellemetlen szavak férkőzzenek közénk. Ahogy azt sem, hogy a szívem gyors dobogása eláruljon. Kornél a barátom, és ezért vagyok most itt, hogy őt támogassam. Különben is, olyan felnőttesen néz ki, tök fura és nem szép. Egyszerűen nem.
- Láttam egy szökőkutat idefelé jövet. Megnézzük?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Igaz, ne haragudj, erre nem is gondoltam.
Én nem látom annyira vészesen a helyzetet, aminek az a legfőbb oka, hogy nem én voltam a legfőbb elszenvedő. És persze ott volt az a két nap csend, amikor magam lehettem, amikor senki és semmi nem lépett be az aurámba. Muszáj voltam így tenni, muszáj voltam kicsit kilépni a világból, mert csakis így tudtam kivitelezni azt, hogy ma itt álljak, pontosabban sétáljak. Szükségem van Kornélra, erősebbé tesz, jobbá, és tudom, hogy szüksége van rám. Nem kell mondania, nem kell erről beszélnünk, egyszerűen tudom és kész. Ennyi elég is. Rápillantok Ezrára, ahogy elhaladunk mellette, és elmosolyodom, ahogy megérzem, hogy nem csökken a távolság közöttünk.
- Szerintem nem igazán boldog tőle, hogy együtt lát minket. De azt hiszem, erősen kötődik mindkettőnkhöz, és fontosak vagyunk neki, ezért félt minket, és ezért követ árnyékként.
Jó, annyira nem árnyékként, szerintem olyat nem is tudna csinálni. A kérdésre előre mutatok, egy fákkal övezett részre.
- Dobhatnánk bele kívánság pénzt. Mondjuk egy-egy sarlót. Az nem fukarkodós, de nem is a fél zsebpénzünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött a barátságunk. Azt hiszem az évnyitó után túlságosan látszott, hogy egyedül vagyok, és ő egyike volt azoknak, akik odajöttek, és végül ő ott is maradt. Még a vörös hajammal ismert meg, amit végül szőkére változtattam, és nem állt hozzám sem furcsán, sem rosszul ezek után sem. Ez volt az a bizonyos változás, ami minden nő életébe kell a nagyon szomorú események után. Ez nem szakítás, hiszen nem is jártunk, sőt, Kornélnak egy másik lány tetszik, a háztársa. Szofi, amivel nem hiszem, hogy versenybe tudnék szállni. Csak, oké, ez furcsa, mert csak azt hittem, hogy versenyben vagyok, de nem is értem, hogy miért voltam ennyire magabiztos. Szóval nagy volt a változás, a tény, hogy egyedül maradtam.
- Hoztam néhány bogyós gyümölcsöt az erdőből, ne aggódj, mindegyik ehető, és lehet velük díszíteni. Ezeket nem szokták használni a hétköznapokban, pedig nagyon szépek.
Ez egy nagyon erős extra, ami a fejlődésem eredménye. Egyszerűen felismerem, ha valamelyik növény mérgező, sokkal jobban ismerem őket, mint amikor tanulok róluk, azonban mindaz a tudásom, amit elméletileg szedtem magamra, nem veszett el, hanem gyakorlatilag is ott van, bármikor elő tudom rántani. Mintha én lennék a növények királynője. Persze nem, de azért eléggé menő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Igen, az. Az erdőben valaki csinált egy kiskertet, de amikor rábukkantam, nagyon elhagyatott volt, így egy kicsit rendbe hoztam. Anna szerint ez terápiás tevékenység. Elmesélte, hogy amikor ők szakítottak Barnabással, akkor elment Indiába és ott ő is egy kertészetben dolgozott, méghozzá némán. Nem beszélt, csak dolgozott. Én azért szeretek beszélni. Talán azért, mert nem szakítottam, hanem a barátomat veszítettem el, és nem is örökre, csak egy kicsit.
Mert Kornél vissza fog jönni, amint jól lesz. Ezra megígérte nekem, hogy ez nem örökre szól, és tudom, hogy ezt azért kell most betartanom, hogy Kornél jobban legyen, és érte mindent meg fogok tenni.
- Jól hangzik, szerintem nagyon fogja szeretni, és ha mégsem, akkor majd mi megesszük, édességet nem szabad kidobni.
Szerintem az elmúlt hetekben ezen elv mentén legalább négy kilót híztam, van pár ruhám, amik feszülnek rajtam, de legalább már nem látszanak ki a bordáim. Sokan frászt kaptak volna, de én meg éppen azért élvezem, hogy kicsit lányosabb lettem.
- Igen, jobban, Ezra nagyon sokat beszélget velem, ami jól esik, sokat tanulok, az Előkészítő mellett el szoktam menni a Pizzériába és a Menedékbe is, hogy segítsek Barnabásnak, ha már egyszer befogadtak minket a húgommal. Szeretem Bogolyfalvát, és kitöltöttem végre a jelentkezési lapomat is, tanítónéni szeretnék lenni.
Azt az önkénteskedést szeretem a legjobban, és tudom, hogy dolgozhatnék ott, és akkor nem kellene elmennem innen.
- Milyen heted volt? Az a vizsga, amit kedden írtatok, tényleg olyan szivatós volt, mint vártad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Persze, szívesen.
Szeretek oda kisétálni, és eddig még csak Ezrát vittem el, megmutatva neki, hogy mit csináltam és mennyit haladtam. Meséltem neki a növényekről, ő mondta, hogy ahogy egyre jobban eggyé válok a terro-val, úgy lesz egyre több minden természetes, mint például ez a mérgező - nem mérgező szétválasztás, ami nagyon tetszik, az új kedvenc tevékenységem.
- Igen, ő. Náluk lakunk most Kisbogárral.
A húgom említésére elmosolyodom, szeretettel telik meg a hangom. Barnabásék egy új esélyt adtak nekünk, nem is csak egyet, szó szerint a jövőnket adták azzal, hogy elvállalták a felügyeletünket, így nem választottak el minket, hanem láthatom a kishúgomat felnőni, és tudom, hogy jó kezekben lesz.
- Én széttörném őket teljesen, hogy ilyen pépes legyen, adnék hozzá egy kis folyadékot, szörpöt mondjuk és zselatint, hogy olyan szépen zselés legyen.
Mintha valami hasonlót láttam volna már, csak azért rémlik a szörp, de azzal igazából rontani nem ronthatunk szerintem. A tárolós részhez sétálva megnézem a lehetőségeinket, és végül egy szamócással térek vissza. Ez pont jó indok arra, hogy ne reagáljak arra, hogy Ezra milyen jól néz ki. Tényleg szép férfi, látom, ahogy a lányok nézni szokták őt, főleg a fenekét. De én nem csinálok ilyesmit, nem illendő.
- Így ízben is stimmelni fog.
Remélem, hogy nem rontom el, és tényleg ez a megoldás, az arányokat meg majd érzésre fogom belekeverni, mert úgyis mindig azok a dolgok a legjobbak, amiket nem méregetünk.
- Elég nehéz vele. Nem gondoltál még rá, hogy neki kéne megdolgoznia azért, amit pótolni kell? Akkor szerintem nem lenne olyan bátor.
Így könnyű neki, hiszen más viszi el a balhét helyette, holott neki kellene, legalábbis én így látom. Közben nekiállok a pürésítésnek, de muszáj visszafordulnom felé, összevont szemöldökökkel.
- Bella elég sok mindent mond, ami furcsán hangzik. Mit pletykál? És miért féltékeny, mármint te lány vagy, Dorián meg olyan...lányos. Tudod, mint aki a fiúkat szereti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Ő egy nagyon jó ember.
Ezzel nem hiszem, hogy bárki is tudna vitatkozni, és nem csodálom, hogy a felesége olyan nagyon ragaszkodik hozzá, szerintem nem lehet nem szeretni, Anna szerint a testvérének azért sikerül. Mondjuk attól a férfitól én is tartok, és ha nagyon szeretném a sárkányokat, akkor sem hiszem, hogy tanulnék nála. Nem szeretek aggódni.
- Lassan három éves lesz. Most megy majd középső csoportba.
Tizennégy év van kettőnk között, ha nem lennének ott Barnabásék, talán azt feltételeznék, hogy az én gyerekem, de így szerencsére nem kell még ezekkel a tévedésekkel is megküzdenem, Anna pedig senkit sem javít ki, aki azt mondja, hogy “egyáltalán nem hasonlítasz anyára”. Az igazság az, hogy tényleg nem hasonlít a mamára, ő is és én is a papa gyerekei vagyunk.
- Megértem teljesen, de azért remélem, hogy mindenki tudja, milyen is Bella, és egy kicsit mindenki elosztja kettővel. Én el szoktam legalábbis.
Nem hiszem, hogy ne lenne jó ember, csak egy kicsit túl sok, egy kicsit túl túlzó, ha lehet ezt így mondani. Nekem még nem ártott, és nagyon szeretném, hogy a jövőben se tegye, ne mondjon semmit, holott tudom, hogy mondhatna nagyon sok mindent. Én csak szeretném nyugodtan megcsinálni a tanulmányaimat, hogy aztán dolgozhassak, és segíthessek Barnabáséknak, mert hiába mondja, hogy ne aggódjak az anyagiakon, akkor is sok pénzt fizetnek ki ránk, és nem szeretnék hálátlan lenni. Van bennem egy kis félelem Bellával kapcsolatban, ezen elmélkedem, ahogy a zselét készítem, de törekszem arra, hogy a gondolataim ne arra vigyenek el, hanem inkább a zselé irányába, ám ezt nem könnyű, amikor olyan téma is előkerül, hogy Gréta lábai között fogak nőttek ki, és akaratlan is azonnal oda pillantok, majd vissza az arcára.
- Hogyan tud ilyeneket kitalálni?
Jobb kérdés mondjuk az, hogy mások az ilyesmit miért hiszik el. Sok minden furcsaságot láttam már itt, és szerintem úgy, hogy az ember egy elemet birtokol, még több furcsaság is szembe jön, de akkor sem gondoltam még soha olyanra, hogy bárkire azt mondom, hogy odalent fogai nőttek ki.
- Magából indul ki?
Kérdezem ártatlanul, mert azt mondják, hogy ha valaki ilyesmit mond, akkor igazából saját magáról próbálja a figyelmet elterelni, és ezt a legjobban úgy tudja csinálni, hogy ha a saját negatív tulajdonságával egy általa nem kedvelt vagy nem figyelmbe vett személyt ruház fel.
- Nem férfias. Nem hiszem, hogy hozzád illene, inkább olyannal tudlak elképzelni, aki nagy és erős.
A kérdés váratlanul ér, és olyan hevesen rázom meg a fejem, hogy félő, leesik a helyéről. Nem lenne tisztességes, ha bárki más tetszene, amíg Kornél a gondolataimban van, és őt olyan nagyon régen szerettem, hogy az nem múlik el csak úgy. Szerintem Ezra emiatt is szeparált el minket egymástól.
- Én csak szeretnék felnőni. A fiúk nem olyan lányokba lesznek szerelmesek, mint amilyen én vagyok. De nem baj, sok szép dolog van az életben ezen kívül is. Neked tetszik valaki?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Anya hétévente esett teherbe. Utánam az öcsém, Benája született, majd a húgom, Boglárka.
Elmosolyodom az öcsém nevének kimondásakor, hirtelen felrémlik előttem mindig mosolygó arca és a szemei, amelyekben benne volt az a bizonyos huncut csillanás. Így szeretek rá emlékezni, élőként. Róla nem nagyon szoktam beszélni, és arról sem, hogy egészen pontosan mi történt a szüleinkkel. Ha bárki kérdezi, annyit szoktam mondani, hogy a húgommal Barnabáséknál lakunk, és, hogy ők vigyáznak ránk. Főleg a húgomra, akit remélem, hogy ők fognak felnevelni, mert akkor a legboldogabb gyerekkora lesz. Jó hallani, ahogy nagyokat kacag, és esténként alig tud elhallgatni, pedig Anna ráadásul a nap nagy részét vele tölti, mégis olyan átéléssel hallgatja, mintha minden történet új lenne.
- Ettől nem kell félned, eszembe se jutott ránézni, de sajnálom szegény fiút, hiszen így csak egy csinos kis kiegészítő lesz mellette. Plusz ha már az elején ennyire megfojtja, mi a garancia arra, hogy vele marad, vagy ha marad is, akkor nem csalja meg?
Nem vagyok egy nagy szakértő párkapcsolati téren, pár barátnőm kapcsolatából tudok csak kiindulni, meg abból, amit Barnabáséknál, meg a tesóinál látok. Mindegyik más persze, és sokkal nem értek egyet, de nem tudom, hogy én hogyan viselkednék egy ilyen helyzetben, ha nekem például barátom lenne, viszont azt érzékelem, hogy ha valakire  rá se szabad nézni, az nem egészséges. Bella vajon azt hiszi, hogy annyira borzalmas ember, hogy senki másnak nem kellene? És ha igen, akkor miért nem változtat? Mondjuk valószínűleg azért, mert neki van barátja, és így rendben is vannak a szükségletei.
- Szóval, te ránéztél Doriánra, és ebből lett az, hogy… ribanc vagy?
Nem nagyon szoktam csúnya szavakat használni, de pontosan szeretnék fogalmazni, hiszen ilyen kényes helyzetekben tudom, hogy nem mindegy, melyik szó hangzott el. A falumon kívüli élet nem volt könnyű, de mostanra abban reménykedek, hogy már egészen jól kezelem ezeket a világi emberi dolgokat.
- Elhiszem neked, hogy nem, mert még életben vagy.
Az elmondottak alapján simán képes lett volna arra, hogy Grétától elvegye az életét, ami miatt eléggé szomorú lettem volna, és örülök neki, hogy erre végül nem került sor. A fiúk terén pedig nem vagyok valami szerencsés és jól tájékozott, de hirtelen nem is rémlik senki, aki alkalmas lenne erre a szerepre.
- Miksáról tudom, hogy foglalt, de Létai Roland? Neki olyan széles vállai vannak, mint Ezrának. Vagy Ezra? Végül is, nem a tanárod és mestertanonc vagy, felnőtt. Nincs barátnője, egyszer-kétszer láttam randizni, de olyankor mindig mással volt, szóval szerintem egyik se tetszett neki igazán. Nagyon kedves és nyugodt, türelmes és jó. Én bízok benne.
És ez nagyon sokat számít, mert nagyon kevés emberben tudok maradéktalanul megbízni, de Ezra olyan, akihez tényleg fordulni tudtam eddig mindenben, és az évnyitón történtek után is nagyon kedves volt velem. Elvitt Kornélhoz is, amikor kértem, és mindent elmagyarázott nekem, részletesen, és közben egyszer sem éreztem azt, hogy butának gondolna, vagy éretlennek. Gréta szerintem illene hozzá, de persze az sem kizárt, hogy elfogult vagyok, mert a barátnőm, és szívesen látnék Ezra mellett olyat, akit szeretek.
- Vicces navinés srác?
Kérdezek vissza szemöldökeimet összehúzva, ahogy próbálom végiggondolni, hogy ki lehet az, akire gondol. Nálunk nincs olyan sok fiú, mint más házakban, és valahogy nem is tudom, hogy melyikük vicces. Jacob szegény sokszor elalszik, azt mondták ez egy betegség, Andrés meg képes arra, hogy boldoggá tegyen, elszívva a szomorúságot, amit eddig kétszer tett meg, hogy jobb kedvem legyen. Csongort nem nagyon ismerem, Thomas meg együtt jár Laurával, van még egy-két srác, de őket annyira se tudom, így csak megvonom a vállam, mert nem tudom, hogy melyik lehet a vicces navinés.
- Majd megfigyelem őket.
Eddig tényleg nem néztem olyan nagyon a fiúkat, mert Kornél volt a lényeg nálam, de azt hiszem, olyannak kellene lennem, mint a többi korombelinek, és kiülni a fűbe, nézni, ahogy a kviddicsesek edzenek, félmeztelenül. Azt mondják, azt a látványt kár kihagyni. Amíg ő a pudingot intézi, én is lehúzom a zselét, mert szépen besűrűsöfött, és már húzom is a kesztyűket, hogy kivegyem a piskótát.
- Holnap edz az Eridon meg a Rellon kviddicscsapata, nem megyünk ki megnézni őket?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Mindig ezt csinálják. Elég unalmas lehet az életük, pedig olyan sok festmény van a kastélyban. Simán át is tudnak menni egymáshoz, és elpletykálhatnának a múltról. Bár, lehet, hogy nem akarják felidézni azt, amikor emberek voltak? Már, aki az volt persze. Én sem hiszem, hogy a múlton rágódnék. Ilyen szempontból remélem, hogy szellem sem leszek soha, mert nem szeretnék ízek, illatok nélkül létezni.
- Sajnálom, ez nem volt valami kedves dolog tőle.
Nem is mindig kedves. Egyszer egy lány csak annyit mondott rá, hogy “méhkirálynő”, és akkor nem értettem, hogy ez mit is jelent, ösztönösen a méhek királynőjét kezdtem el keresni, és nem értettem, hogy mit keresne a folyosón, de aztán elmagyarázták, és most már értem. Wessi nem mindig kedves vagy megfontolt, sajnos, ezért sok mindenkinek tud fájdalmat okozni, belőle kiváló portréalak lenne.
- Akkor vele inkább vigyázni kellene, mert nem hűséges. Elég nehéz megfelelő fiút találni.
Pillantok rá elgondolkozva, miközben nem csak az agyam jár, de a kezeim is. Egy mesterművet készülünk alkotni, és itt legalább tudom, hogy miről is van szó. A másiknál vannak problémáim, például, hogy fogalmam sincs, hogy ki a srác, aki szerinte vicces és navinés. Nem sok fiúval beszélgettem eddig, főleg, mert Kornélra figyeltem, most meg próbálok minél több időt tölteni a faluban, és segíteni Barnabásnak ahol csak tudok. Együtt lehetek a húgommal, nem is kérdés, hogy segítek neki ezért cserébe.
- Szerintem imádni fogja, én is imádnám, ha ilyen szép és finom meglepetést kapnék.
Nem is kérdéses, különben is, mindennek, ami házi készítésű sokkal jobb íze van, mint azoknak, amiket a boltban vesz az ember. Az is finom persze, csak az olyan tucat, ebben érződik a másik fél szíve és lelke.
- Holnap akkor kviddicseseket nézünk! Lehetnének kviddicses barátaink, és akkor együtt mennénk velük, mint a többi lány meg fiú, akiknek szintén kviddicses párjaik vannak, és akkor, amikor pizzázni mennek, akkor mennek ők is. Tök szuper lenne!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Kellett egy hely, ahol szoktathatom magam ahhoz, hogy nem is olyan rossz falak között lenni, és erre a legalkalmasabb talán a faház. Tudom, hogy mások miért jönnek ide, de én határozottan nem azért, nincs is kivel, és ha lenne is, nem Gertie lenne az, mert ő még pici hozzá. Egészen más célból vagyunk itt, egy közös kis ügyünk kapcsán, ez pedig a terromágia.
- Ezra azt mondta, hogy a te mágiád másabb terro, mint Kornélé vagy az enyém, de nem magyarázta el, hogy pontosan miben is másabb.
Egy kicsit össze is szaladnak a szemöldökeim, ahogy visszaemlékszem a jelenetre, megzavartak minket, és utána, amikor a kétségbeesett diáklány, aki késve adta le a dolgozatát elment, máshol folytatódott a beszélgetés. De mivel már többször is gyakoroltam a vörös kis terrolánnyal, szerettem volna megtudni, hogy miben áll a mágiája. A faház belsejében, a földön ülve, kettőnk között sok cseréppel és virágfölddel, meg magokkal, amikből nem sarjadt élet ülünk, és próbáljuk menteni a menthetőt. Van, hogy csak egy kis segítség kell, és minden jobban megy, remélem ők is életre tudnak még kelni. Fel-felpillantok a falakra, de egy-egy ott hagyott üzenettől zavarba jövök, és inkább visszafordítom a fejem a cserepek felé, hogy a tenyerembe zárjak egy újabb magot, és arra koncentráljak, hogy megindul benne az élet, és kitaláljam, hogy milyen növényt is tartok a kezemben.
- Dísztök lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Azt hittem, hogy nehezebb lesz megértem, miben is más az ő mágiája, és azt gondoltam, talán nem vagyok eléggé jártas, vagy, hogy kicsit butusnak fog nézni azért, mert megkérdeztem, de érezhetően nem néz annak, és elég könnyen meg is értettem azt, mitől másabb az ő mágiája, mint az enyém. Tudom, hogy nem kellene ezen aggódnom, de még most is, két évvel az után, hogy belecsöppentem ebbe a világba is furcsán meg akarok felelni, és azt szeretném, hogy ne írjanak le mások, csak mert én máshogy szocializálódtam. A falunkban mindenkinek funkciója volt, itt azonban egészen máshogy működik a világ, az emberek egymáshoz hasonlítgatják magukat, és ezért olyan dolgokat is megtesznek, ami távol áll tőlük valójában.
- Nagyon érdekes a mágiát! Szóval, ha mi ketten összeállnánk egy terro-szuperhős duóvá, akkor mi lennénk a legjobbak, hiszen egymás gyengeségeinek erősítése vagyunk.
Megy ez, mint az egyszeregy, és ez megnyugtató. Mivel látom, hogy a mögöttünk lévő hely lefoglalja a gondolatait, ezért hátrapillantok én is a sok feliratra, majd vissza rá.
- Tudtad, hogy Ezra neve is a falon van? Szerintem ő sem tudja, de a múltkor vihar előtt voltam kint, és nem nagyon tudtam gyakorolni. Akkor olvasgattam a falakon lévő neveket. Ha jól emlékszem Winter Danvers neve szerepel a legtöbbször ott meg Várnai Rafaelé is. Azt mondják, hogy azok kerülnek fel ide, akik sok emberrel jártak itt.
Nem tudom, hogy Ezra miért pont ide küldött minket, hiszen akkor ez nem egy túl tisztességes hely. De persze lehet, hogy csak pletyka az egész, valaki elkezdte, hogy ez a hely ilyen, és mindenki más is úgy csinált, mintha itt lett volna valakivel.
- Milyennek érzed az életet? Jaj, lehet, hogy ez nagyon buta kérdés volt, csak annyira szeretném elképzelni, hogy milyen tudni, hogy milyen élőlények vesznek körül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Szerintem senki sem nézne furcsán, ha nem jöttem volna el, sőt, talán inkább azért néznek furcsán, mert itt vagyok. Hiába telt el lassan két év, az év eleji káosz megint adott valamit, amitől furának gondolnak, másnak, mint a normális. Én viszont - túl azon, hogy szeretek különc lenni -, mégis szeretnék normális is lenni. Egyelőre csak ténfergek, nézelődöm, hogy ki mit csinál, szőkére mázolt hajamat lengeti a kellemes esti szellő. Aztán ott van, az a pillanat, ami teljesen megakaszt, és amitől borsódzni kezd a hátam, látva, hogy milyen közel hajol Zalánhoz az a másik srác. Mégiscsak Kornél barátja és mégiscsak a rokona Kornél szerelme. Láttam már, hogy ezt hogyan csinálják a muglik, a filmekben, amiket Annával szoktunk nézni, így belenézek a poharamba, amibe csak epres víz van, de azért felnőttesnek néz ki, mintha alkohol lenne, majd vissza rá, és döntést hozok egy szusszanással, és olyan lendülettel indulok meg felé, hogy olyant még szerintem senki se látott tőlem, és gondolkodás nélkül Zalán arcába löttyintem az italomat.
- ROHADÉK VAGY, HOLLÓSI!
Majdnem elnevetem magam a végén, mert nevetségesen magasra vált a kicsit érdes mellékzöngéjű hangom, amikor kiabálok vele. De egészen jól vagyok ideges. Sarkon fordulva elindulok egy sötétebb szakasz felé, majd a lábammal dobbantva visszafordulok, kérdőn nézve rá, hogy jön-e, vagy sem, majd simán tovább indulok, karba font kezekkel, rázkódó vállakkal, ami lehet olyan is, mintha sírnék, de valójában nagyon nevetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Amikor megszólít, már csak mosolygok, és arra, amit mond, megvonom a vállam, amolyan, engedd el szinten.
- Én sem szeretem, ha engedély nélkül az aurámba jönnek, és láttam, hogy te sem. Stephennek furcsa a kisugárzása, és ha megbűvölt volna valamivel, akkor gondoltam, ha arcon öntelek, akkor magadhoz térsz. Fura lett volna persze csak úgy arcon önteni, szóval gondoltam, hogy így hitelesebb.
Nekem nem volt nagy dolog, legfeljebb mindenki azt feltételezi, hogy csináltam valami hétköznapit. A kiabálásra hátrapillantok, aztán Zalánékra.
- Jobb, ha visszamentek, ahogy hallom, elkezdődött az égetés.
Nekem nem igazán van mit elégetnem, szeretem a jegyzeteimet, így leginkább csak azért jöttem ki, mert Anna hallotta, hogy lesz egy ilyen este, és már kész ruhatárral állított be, hogy mit vegyek fel. Rámosolygok még egyszer a kettősükre Korival, aztán fel a csillagokra, mielőtt közelebb húzódok, de még így is inkább egy fa biztos árnyékába húzódva maradok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Egy kicsit azért összerezzenek, mert bár láttam a mozgást, valahogy mégis a fiút követem a tekintetemmel, aki olyan nagyon behajolt Zalán arcába, így a kérdés váratlanul ér, és csak amikor odafordítom a fejem a fiúhoz, akkor érzem meg, hogy még most is ráncolom a homlokom, aminek zavartan véget is vetek.
- Minden.
Egy pillanatig habozok, hogy a következő pillanatban kuncogós nevetéssel megingassam a fejem. Lehet, hogy színésznek kellett volna mennem?
- Zalán egy barátom barátja, és az a másik fiú belement az aurájába, ami láttam, hogy zavarja, én sem szeretem az ilyet, és nem is tudom, olyan furcsa az a fiú, mintha másféle mágia is lenne benne.
Miközben beszélek a hangom elmélkedővé válik, az után, hogy rámutatok lopva a másikra, akit eddig követtem a tekintetemmel.
- Szóval arra gondoltam, hogy lehet, hogy Zalánt megbűvöli, és olyanra kényszeríti, amit nem akar megtenni. Láttam már ilyet, az anyukámnál, így arra gondoltam, hogy ha megbűvölte, és én arcba locsolom, akkor kijózanodik a váratlan hatástól, de kellett valami indok, amivel ezt megteszem, és én eljátszottam, hogy átvert. De nem csinált ilyet, Zalán kedves fiú. És nincs barátom, így nem volt furcsa a kiakadásom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Végre jó minden odabent, érzem, ahogy nyugodt és vidám vagyok, hogy boldogságot érzek. Zalán rendes fiú, és remélem, hogy egy nap ráeszmél majd arra, ami kívülről nézve egyértelmű, hogy Rami mellett van a helye. Bárcsak nekem is lenne ilyen ember az életemben, akire csak rá kell jönnöm, és azt hiszem, mindenképpen nekem kell rájönnöm, mert a fiúkat elnézve... Zalán sügér, Ezra sügér, és ahogy visszafelé közelednek, van egy olyan érzésem, hogy Kornél is az, bár ő talán már szintet is lépett, ami nem jó.
- Valami baj van.
Suttogom Zalánnak, ahogy nézzük a közeledőket, és lélegzetvisszafojtva figyelem a jelenetet, az erőt, ami Zalánból hirtelen kitör, és vaó, azt kell, hogy mondjam, van egy pillanat, amikor férfiasabbnak látom őt, mint eddig bármikor. Azta. Nem hittem volna, hogy ilyenre is képes, de igen, ezer százalék lett, hogy Rami mellett van a helye, vele figyelmes és simán meg tudná őt védeni. Elmosolyodom a puszi nyomán, nem igazán viselem könnyen az érintést, de ez most annyira jól esett, hogy érzem, azon a ponton kicsit melegebbé is vált a bőröm, de nem olyan lányos zavar ez, inkább Bonnie féle boldogság. Zalán ma olyan sok mindent mutatott meg magából, amiért örökre hálás leszek neki.
- Azt hiszem, jobb lesz Kornél, ha mi is hazaindulunk.
Mondom ki végül csendesen a mondatot, miután látom, hogy Szofiék nem fordulnak meg, és a vibráló feszültség és szomorúság nem múlik el úgy, mint a filmekben. Kinyújtom felé a kezem, hogy kapaszkodjon belé nyugodtan, ha szeretne, mert úgy érzem, hogy éreztetnem kell vele, hogy itt vagyok, még akkor is, ha nem értem, hogy hol szúrta el. Kornélnak, ahhoz, hogy az eleme jól funkcionáljon, véleményem szerint pont egy olyan stabil pont kellene, mint Szofi. Nekem Kornél volt, egészen addig, amíg Ezra nem segített megtanítani arra, hogy már egyedül is elég erős vagyok. De ahhoz, hogy ide jussak, kellett Kornél, és Kornélnak kellene Szofi. Én ezt nem értem.