Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik Ł

Boldogságban nyomok az arcára egy apró puszit, majd befészkelem magamat kezei közé. Illata, a betegség ellenére is befurakodik orromba, s már ettől sokkal jobban érzem magam. Szívének dobogása olyan ritmust ver, melyet lassan az enyém is átvesz, így a nyugalom hamarosan éppen úgy ölel körül, mint kezei. Jobban vagyok, otthon vagyok.
Nem válaszolok, csak mosolyogva húzom meg magamat mellette. Nem mertem tőle kérni, hogy maradjon, hiszen ő mindig dolgozik, de az, hogy saját magától ajánlja ezt fel, a lehető legtökéletesebb pillanat azóta, hogy megjelent. Bármit is hoz a holnap, egyben teljesen biztos vagyok. Végtelenül szerencsés lehetek azért, mert Rónaky Erik itt van velem és vigyáz rám.
Ennek tudatában csukom be szemeim és néhány pillanat múlva, őt ölelve, már alszom is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik
Előlről~ Hátulról

Mikor meghallom a hangját, az órámra pillantok és megforgatom a szemeimet. Sosem kések, inkább öt, tíz perccel hamarabb készen vagyok, tehát tudom jól, hogy hazudik. A tükör előtt állva még igazítok a ruhán, hogy mindenhol úgy álljon ahogy kell és ne mutasson többet annál, mint illik. Előre dőlök, hogy szám sarkán lévő rúzs nyomot, ujjam hegyével elsimítom, majd kinyitom a szobák közti ajtót és az ágyon fekvőre nézek.
- Azt hittem már készen vagy - bököm neki lazán, majd beljebb sétálok, hogy az ajtót becsukjam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Köszönöm - kissé azt hiszem elpirulok a dícséretétől. Az igazság az, hogy ha nem szabta volna meg, hogy hosszú legyen, akkor biztosan nem ezt a ruhát választom. De a kritériumát szem előtt tartva, ez volt az első ruha, ami megnyert. Utána a többi hiába próbált befurakodni a látóterembe.
- Várj egy kicsit - fordulok felé, hogy igazítsak a nyakkendőjén, amit utána mosolyogva simítok le. - Most már mehetünk - karolok belé, hogy elindulhassunk.
- Tehát mi is a sztori? Kid vagyok? - mert ugye erről volt annak idején egy megállapodásunk, de jelenleg nem tudom, hogy az érvényes-e még vagy nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

A válasza egy kissé mellbe vág, még akkor is, ha tudom jól, hogy néha még mi  magunk sem vagyunk azzal tisztában, hogy mik is lennénk egymásnak. Rossz érzésemet egy mosollyal igyekszem leplezni, miközben hallgatom, hogy mit csináljak és mit ne.
-Rendben - ne flörtöljek, nőknek ne higgyek, férfiakkal el ne menjek, hát ez remek egy este lesz az már biztos. - Levegőt azért vehetek anélkül, hogy valaki engedélyét kérem? - teszem fel halkan nevetve a kérdést, mielőtt odaérnénk a lépcsőhöz.
- Menni fog, ne aggódj -  engedem őt el, s miután kinyílik az ajtó egy nagyobb levegővétel után, lassan, megfontoltan indulok el lefelé, figyelve arra, hogy még véletlenül se pofára esve érkezzek meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Azért, amikor meghallom a megnevezésemet, fejem Erik felé fordítom. Homlokom ráncolva indulok lefelé és minden igyekeztem ellenére van egy pillanat, amelyben a vizslató szempárok megzavarnak. De nem esem el, csak megtorpanok, érzem, hogy arcom elvörösödik. Eszembe jut egy pillanatra, hogy vissza kéne csak fordulni és elbújni a szobában, majd az éj leple alatt eltűnni, de lábaim előre visznek, s mire a tökéletes terv megszületik, leérek. Erik pedig tényleg ott vár, a szívem ettől majd kiugrik a helyéről és tudom, hogy nem lenne szabad, de csillogó, mindent eláruló tekintettel nézek rá, miközben belé karolok.
- Hát ez szörnyű volt - közlöm vele érzelmeim egyszerűen, de határozottan. - Soha többé nem akarok ilyet, soha - egyedül többet nem vagyok hajlandó lépcsőn lelibbenni, csak és kizárólag vele, tojok a hagyományokra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Teljesen mindegy. Soha - határozott vagyok ebben a dologban már most. Tudom, hogy ez nem fog tetszeni a Eriknek, de nem érdekel. Még most is libabőrös a kezem attól, ahogy megnéztek.
- A te kitalációd, te jelzed - mondjuk Barnabás maximum jót nevet rajta vagy azt mondja, de király ezt meg kell csinálni. Szóval nem tőle félek, csupán vallom, hogy mindenki vállaljon felelősséget azért, amit elkövetett.
- Tehát, hogy is megy ez? Bájologsz az emberekkel és ha elnyered a tetszésüket, akkor lehet kapsz egy vaskos csekket? - teszem fel kérdésemet érdeklődve, miközben tekintetem körbefuttatom a jelenlevőkön.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Miért ne engednélek? - nézek rá mosolyogva. - Eddig is egyedül jártál és állításod szerint a feleséged óta mégsem volt senki az ágyadban. Ergo, semmitől sem kell tartanom, nem? - próbálom letörölni az önelégült mosolyomat, de nem tudom. Hát ugyan milyen beleszólásom lenne abba, hogy ő mit csinál? Semmi.
- Tehát én vagyok az egyetlen proli és mivel nő vagyok, esélyem nincs arra, hogy esetleg Barnabás pénzhez jusson - fordítom le egyszerű paraszti ésszel, amit mond. - Nem mintha én bárkinek is kuncsorogni szeretnék - én csak miatta vagyok itt, nem azért, hogy bárkitől pénzt kérjek. Vicces is lenne a dolog, tekintettel arra, hogy kinek az oldalán állok.
- Nem emlékszem arra, hogy az asszonyod lennék - rebegtetem meg neki a szempillámat, majd az italok felé fordulok. - Hogy is ne, alkoholt ide, mert anélkül én ezt nem fogom bírni - nem leinni akarom magam, csak érezni, hogy nem vagyok ennyire befeszülve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

---

- Egy fiktív alapítvány - kuncogok halkan. Nagyon szuperül hangzik ez a megnevezés, de az igazságtartalma semmi. - Mesélek én bármiről szívesen, de nem pénzért, mint egy hivatásos… - az utolsó szavammal csak érzékeltetni szeretném, hogy mit gondolok erről az egészről. Tudom, hogy ő ebben nőtt fel és neki ez a megszokott, de nekem kívülállóként gyakorlatilag tényleg így fest ez az egész. Mondjuk így már érthető néhány hatalmas dekoltázs és fenékformáló ruha.
- Először is, szerintem ezt kicsit túl hangosan mondtad, másodszor pedig igenis ihatok - közlöm könnyedén és nyúlok is egy pezsgős pohárért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

---

- Nem Erik, nem vagyok - s majdnem hozzáteszem, hogy szerencséd van, mert ezt megúsztad. Az is a nyelvem hegyén van, hogy azt mondjam, így már felesleges itt bájolognunk egymással, mégsem mondom ki. Mert nem akarom megsérteni, nem akarom bántani.
- Mivel maga a tény, hogy esetleg az vagyok, nem hozott lázba, így gondoltam az sem különösebben érdekel, ha nem vagyok az - ennek örömére pedig iszok is egy kortyot, mert csak meg kell ünnepelni, hogy mégse vagyunk akkora szerencsétlenek. Hogy nézett volna az ki, hogy elsőre felcsinál? Nevetséges lett volna az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

---

Nézem a távolodó alakját és érzem, hogy akik eddig körülöttünk álltak, mind engem vizslatnak. Én nem játszani jöttem, nem azért vagyok itt, hogy bármelyikükkel jó kapcsolatot alakítsak ki. Én Erik miatt vagyok ezen a helyen. De ő itthagy. Nem tudom, hogy egy jó játékos mit lépne ilyenkor, én csak csendben, a poharamat markolva eloldalazok egy olyan zugba, ahol nem igazán jár - kel senki.
Gondolataimban elveszve nézek egy képet, melynek feltételezéseim szerint ára még az életbiztosításomnak is legalább tízszerese, mikor mellettem megszólal egy hang.
  - Az első mindig nehéz, de hozzá lehet szokni - kedves, már szinte ismerősen csengő bariton.
- Nem hiszem, hogy én hozzá szeretnék szokni ehhez - közlöm őszintén és fejemet ekkor fordítom a hang irányába. Ismerős, még hozzá milyen. - Zsolt? - nézek meglepetten rá és nem törődve azzal, hogy illik-e vagy nem, megölelem régen látott barátomat. - Te jó ég, ezer éve nem láttalak, Alexandra azt mondta, hogy idézem 'már más életét él' - eresztem el és jól végig mérem. - Jól nézel ki. Miért vagy itt? - kezdek bele jó kedélyűen a csevegésbe. Ha valaki figyel, jól láthatja, hogy a korábbi melankólia, ami hosszú perceken keresztül lengett körül, tovalibbent és Zsolt társasága felvillanyoz. Nem csoda, tizenhárom éves korom óta ismerem, hosszú éveken keresztül együtt nevelkedtünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

---

Nem keresem mások társaságát, gyakorlatilag csak két, három lépést távolodok el attól a ponttól, ahova menekültem az emberek elől. Ők valahogy mégis megtalálnak és én értetlenül állok az egész előtt. Hiszen Zsolttal beszélgetek, felelevenítünk egy-egy kínos szituációt, jókat nevetünk, de többen is érkeznek, köszöntenek és csekket adnak. Én pedig a harmadik ilyen után, már nem tudom szó nélkül hagyni a dolgot. - Ne haragudjon, de ezt miért adja? - talán a megfogalmazás szabatosan sikerül, mert az úr és Zsolt is jót nevetnek. Nem is kapok választ a csekk tulajdonosától, így hát gyerekkori barátom felé fordulok, aki még mindig jót mulat rajtam.
- Kivel is jöttél? Úgy tűnik nálatok fordítva működik a dolog. Nem az asszony csiripel mások fülébe, hanem a férfi - nevet Zsolt még mindig, én pedig homlokom ráncolva keresem tekintetemmel Eriket, aki látszólag jót cseveg most is, mint mindig, akárhányszor felé néztem.
- De én nem kértem tőle ezt - jegyzem meg kissé indulatosan, mert azután, hogy faképnél hagyott, semmi, de semmi szükség nincs arra, hogy ilyesmit csináljon.
- Róza, Erik soha senkit nem visz magával ilyen eseményekre, így te itt most újdonság vagy. Ezek az emberek tisztában vannak azzal, hogy ha Rónakyval jöttél, akkor érték vagy, érték leszel. Így minél előbb a kegyeidbe akarnak férkőzni. Valószínűleg úgy gondolják, hogyha nálad jók lesznek, akkor Eriknél is, szóval ne lepődj meg azon, ha ma még házassági ajánlatot is kapsz - Zsolt nevet, de én ezt már nem tartom viccesnek. Nem szeretem ezeket az úri játékokat. Tekintetemmel Eriket keresem, szükségem van rá, mellette érzem csak biztonságban magam ebben a közegben, hiszen vele jöttem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

---

Automatikusan karolok bele Erikbe, s jó kedvem, mosolyom nem hagy alább az érkezésével. A felém nyújtott poharat elveszem, s az elsőt, melyben még ott az ital felé, egy mellettünk elhaladó pincér tálcájára teszem.
- Minden rendben - válaszolok könnyedén. - Kicsit elveszett voltam nélküled, de Zsolt segített átvészelni azt az időt, amíg távol voltál - beszélek hálával a férfiról, majd Erikre nézek.
- Te jól vagy? - kérdésemben aggodalom és szeretet is van. Látom, hogy szemei már másként csillognak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Erik - fordulok felé szeretettel és kezemet a mellkasára teszem. - Zsolt a gyerekkori barátom és meleg - búgom halkan a fülébe úgy, hogy más ne hallja, majd nyomok az arcára egy puszit és visszarendezem sorainkat.
- Sétáljunk - mosolyogva ölelem meg Zsoltot és megígértetem vele, hogy valamikor összefutunk, majd ismét Erikbe és ha indulna, indulhatunk.
- Köszönöm egyébként - szólalok meg néhány lépés múlva. - Nem tudom miket mondtál rólam vagy Barnabásról, de úgy tűnik, hogy nagyon jól tudsz bánni a szavakkal - mondjuk nem is értem, hogy ez miért meglepő számomra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Eszembe sem jutott, hogy lenne - mosolyodom el és iszom egyet. - Azért néztem rád, mert veled jöttem és melletted szeretnék lenni. Ismerhetném én itt az egész termet, az sem érdekelne. Veled jöttem, mással nem is mennék ilyen helyre - nem tudom miért érzem fontosnak, hogy közöljem ezt, de muszáj kimondanom.
Egy köszönömöt rebegek a szövetért, amit magamra terítek.
- Volt, aki úgy üdvözölte rajtam keresztül Barnabást, mintha ezer éve ismerné. Nagyon meggyőző lehetsz - nevetem el magamat, mintha nem tudnám, hogy mesterien tud bánni a szavakkal. Akárhányszor el akartam menni tőle mindig visszaszerzett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Végighallgatom a szavait és érzem, hogy egyre növekszik bennem egy gombóc. Mikor befejezi várok, hogy vannak e még szavai számomra, de mivel nincsenek, így leveszem a hátamról a szövetet, összehajtom és a kezébe adom.
Nincs mit mondanom a számára. Elmondtam már neki ezerszer, hogy én nem akarok harcolni és játszmákat játszani, nekem ez nem fekszik. Mindig, amikor eljutunk addig, hogy azt hiszem rendben van, akkor jön valami szar. Én ezt nem akarom.
- Jó mulatást Erik - sarkon fordulok és esélyt sem adok neki arra, hogy megállítson, egyenesen a szobámig megyek és leveszem magamról ezt a ruhát, amit csak miatta vettem fel, kibontom a hajamat, letörlöm a sminkemet, mert nem akarom, hogy bármi, amit miatta tettem ma, az rajtam legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Hallom, hogy a másik szobába megérkezik és én ösztönösen összevonom magam előtt a köntösöm, ami alatt a pizsiként funkcionáló szatén trikó és nadrág van, amit miatta vettem.
Nem akarok törődni vele, de aztán meghallom a szavait a köztes ajtó mögül, melyhez letelepedek, hátam neki döntve. Nem szólok, némán hallgatom és érzem, hogy a könnycseppek lassan gördülnek lefelé az arcomon. Én nem akarom őt bántani, nem akarok harcolni, nem akarom, hogy ennyire fájjon, mint most.
- Erik, én nem haragszom - szólalok meg végül. - Én túl érzelmes vagyok, te mondtad. Ne haragudj, hogy ennyire pörgök és nehezen fogom fel azt, hogy másképpen működsz. Nem akarlak megváltoztatni, nem szeretném, ha más ember lennél, mert te így vagy jó, ahogy vagy - nem mondja ki hangosan azt, hogy ha mást szeretne mással lenne, mert ennek egyértelműnek kéne lennie.
- Én nem akarok harcolni Erik. Folyamatosan összeütközünk amiatt, hogy másképpen nevelkedtünk ez világ életünkben így lesz, az a kérdés, hogy képesek leszünk - e ezzel együtt élni vagy nem - sóhajtok halkan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Halkan, a sírás közepette, elnevetem magamat a robot szó hallatán. Az. Tényleg az, de tudom, hogy igyekszik és próbálkozik, csak én folyamatosan hárítok. Ezen kell sürgősen változtatnom, mert mindig miattam alakul ki az a konfliktus és harc, amit amúgy kerülni szeretnék.
Szavai mélyen beisszák magukat lelkembe, tudom, hogy ezt örökre el kell raktároznom, mert ő egyszer az életben mond ilyeneket. Nyelvem hegyén van, hogy megkérdezzem, mennyit kellett innia ahhoz, hogy ezt mondja, de nem akarom megsérteni. Letörlöm a könnyeimet, de nem modulok. Azt hiszem ez az ajtó a lehető legjobb dolog most, hogy itt van közöttünk.
- Ismerjük meg egymást. Viszont, jobb, ha tudod, hogy az ötödik randiig csókot sem adok, nemhogy mást - halkan nevetem el magamat, miközben szavaim teljesen komolyak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Pénteken? - kérdezek vissza meglepetten. Olyan hamar? El se tudom képzelni, hogy Rónaky Eriknek lenne ennyi ideje, főleg rám.
Sóhajtok.
Itt van közöttünk egyetlen egy ajtónyira, még sincs elég közel. Egyáltalán nem így terveztem. Úgy gondoltam, hogy végre tiszta fejjel, normál állapotunkban is sikerül közelebb kerülnünk egymáshoz. Aztán. Aztán mégsem.
- Veled akartam ma aludni - bököm ki végül halkan, talán úgy, hogy meg sem hallja.
- Legyen úgy. Akkor a mait te tervezted, így én tervezem a másodikat? - teszem fel kissé bátortalanul a kérdésemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Nem - sóhajtom halkan. - Ha már most megszegem, amit mondtam, akkor milyen embernek fogsz tartani? - szava hihetetlen embernek és azt szeretném a legkevésbé.
- Akkor holnap főzni fogunk. És most tényleg főzni fogunk - teszem hozzá nevetve a második mondatot, mert tudjuk, hogy az első közös főzésnek mi lett a vége. - Jössz nekem ezzel, ne feledd - főzés közben lehet csiszolódni egymáshoz és nekünk pont erre van szükségünk. Nekem rá van szükségem, valakire, aki egy kicsit lenyugtat, valós világképpel rendelkezik és tanítani tud. Erik a tökéletes ember erre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Ismét sóhajtok. Megint jól forgatja a szavakat, túlságosan jól csinálja és érzem, hogy egész lényem arra vágyik, amit ő mond. Vele lenni. Mellette elaludni, mellette kelni, nem törődni semmi mással.
- Én sajnos már nem vagyok olyan állapotban, hogy visszamenjünk táncolni, sajnálom - a ruha még hagyján, mert azt simán visszaveszi az ember, de a kisírt szemek nem biztos, hogy odalentre valók.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik
Pizsim

Nem tudom, hogy jó ötlet - e. Ez az ajtó most maga a biztonság számomra, megvéd tőle, miközben bőven adott is belőle, hiszen sokkal jobban megnyílt számomra, mint valaha.
Nem szólok, nézek magam elé, majd lassan megemelkedek és nyúlok a kilincsért. - Fel kéne állnod, hogy sérülés nélkül ki tudjam nyitni - figyelmeztetem, s ha hallom, hogy mozdul, lenyomom a kilincset és kinyitom az ajtót.  
- Csak mi vagyunk - nyugtázom halkan, nem is neki, hanem leginkább magamnak. Igaza van. Itt most nincsenek az otthoni gondjaink, dolgaink és mégis képesek voltunk elrontani némi félreértéssel. Szörnyen érzem magam ettől és nem is értem, hogy ő minden ostobaságom ellenére, miért is akarja azt a káoszt, amit hozok. Mert ő nem azt érdemli.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Lélegzet visszafojtva nézem néhány pillanatig. Levett magáról mindent a nadrágon kívül és annyira jól néz ki, még a megivott alkohol ellenére is, hogy akárhányszor ránézek, mindig azt hiszem, hogy csak álmodok. Ahogy tekintetét végig jártatja rajtam, kissé elpirulok és szavait hallva, köntösöm még összébb húzom.
- Ne haragudj, majd veszek fel valami mást - de majd csak azután, hogy kiélveztem a ringatózásunkat. Fejemet válla gödrébe döntöm és hagyom, hogy az őt körüllengő, jól ismert illat elkábítson. Szeretem az illatát, amikor nincs a közelemben, akkor is érzem és keresem, hogy hol találhatok hozzá hasonlót. De nincs még egy ilyen és ezért is tökéletes számomra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

- Mindkettőnk büntetése - kuncogok halkan, még mindig szorosan bújva hozzá. - Megőrültek volna lent a nők, ha látják, hogy táncolsz velem - és én imádtam volna az összes irigykedő tekintetet. Annyira érdekelt volna, hogy mit suttognak, ki vagyok, honnan szedett össze, fizet-e. De ezt elmulasztottuk, talán jobb is, sokkal bensőségesebb, ami most van.
- Bárhogy befekhetnél mellém - pont nem érdekel, hogy koszos-e vagy sem. Én sem zuhanyoztam, csak mosakodtam, mert azt terveztem, hogy a párnák közt fogok sírni egész éjszaka. Nem akarom, hogy menjen, azt akarom, hogy maradjon velem, mert ahogy ő mondta, én is félek, akárhányszor magamra hagy.
- Szerencse, hogy nem a kiabálós, haragudó fajta, mert lehet egy kisebb agyvérzést kap - Barnabás pánikolós és látom magam előtt, hogy a csekkeket meglátva, azon idegeskedik, hogy ő most ezzel hogyan számoljon el. Meg, keresi a neveket, hogy mindenkinek egyesével megköszönje az adományt.
- Biztosan meg - azt gondolom, hogy ha mellém kerül, akkor sem fogok tudni elaludni. Túl sokat kattogok, mindenen, így hát határozott vagyok abban, hogy ébren leszek-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Vele együtt nevetek. Elképzelni se tudom, hogy mit hoz a reggel, azok után, ahogy az est közepén távoztam. Azt hiszem még félre is löktem valakit, aki éppen Barnabásról akart csevegni. Sőt, Zsolt odalépett, mert látta, hogy nem vagyok rendben, de még őt sem voltam képes elviselni és még azelőtt hagytam ott, mindenféle magyarázat nélkül, hogy elbőgtem volna magam. Azt hiszem ez egy bravúros belépő volt, legalább biztosítottam mindenkit arról, hogy nincs itt a helyem.
- Oké - elengedem és engedelmesen bemászok a takaró alá. Csukott szemmel várok, próbálom az agyam kikapcsolni, elhessegetni a vészjósló gondolatokat.
Mikor Erik megérkezik, megvárom, amíg elhelyezkedik és közelebb mászok hozzá, de nem érek hozzá, csak nagy szemekkel nézem őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Mikor mellém érkezik, a takaró alatt megbújva nézek végig rajta. Nem tudom eldönteni, hogy az egyszerű, számomra is elérhető Erik vagy a nagy pályás, el se hiszem, hogy szóba áll velem Erik tetszik-e jobban. Abban viszont határozottan biztos vagyok, hogy bármilyen formájában is, de azt akarom, hogy mindig mellettem legyen. Mikor homlokomra ad puszit, egy sóhaj szakad ki belőlem. A vágy és az önuralom rút keveréke ez, mely macska-egér harcot vív egymással odabent.
- Jó éjszakát Rónaky Erik - súgom halkan búcsúmat és lehunyom szemeimet, holott tudom jól, hogy egy darabig még biztosan nem fogok elaludni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Erik

Én tényleg próbálkozom. Tudom, hogy aludni kellene, de egyszerűen képtelen vagyok. Nem nyitom ki szemeimet, de minden egyes mozdulatánál hevesebben ver a szívem és szaporábban veszem a levegőt, mert vágyom az érintését, a szavait.
Lopva csúszok közelebb, hogy ajkainkat csak pár centi válassza el. Kezemmel arcára simítok, de szemem még mindig csukva. Nem kellene. Nem lenne szabad.. - Erik - búgom vágyódva a nevét, de lépést többet nem teszek. Nem nekem kell tenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A második nap.
Nem gondoltam volna, hogy tényleg komoly lesz ez az egész, főleg, hogy fél perccel a megállapodásunk után megszegtük. De Erik érett, felnőtt férfi, aki amúgy teljesen ad a szavára, így tegnap tényleg randevúztunk.
Így mára az jutott eszembe, hogy egy könnyed ebéd az irodában tökéletes lenne arra, hogy letudjuk a második alkalmat is. Csak semmi nyomás, eszünk, beszélgetünk és közben mégis történik valami.
Illedelmes lány vagyok, így az irodai dolgozóknak némi süteményt viszek be. Boldogan lépkedek befelé, sugárzik a mosolyom, lelkes is vagyok, ám ahogy belépek az irodában, mintha csend és hullaszag lenne. Mindenki komolyan ül, megfeszülten dolgozik. - Halii, hoztam nektek sütit - intek mosolyogva, de senki nem vakkant vissza semmit, így hát leteszem a tálcát a legközelebbi üres helyre. Aztán összerezzenek, ugyanis Erik irodája felől olyan igazi, ízes káromkodás cunami érkezik, amelyet én még sosem hallottam tőle.
Jaj Róza, ne menj oda. Menj haza. Menj haza.
Kongnak a vészharangok, de az újabb zaj, mely felőle jön, felülír mindent. Látom, hogy néznek rám, várják, hogy mit fogok csinálni, én pedig úgy állok ott, mintha bebetonozták volna a lábaim. - Én, én bemegyek - válaszolok a fel nem tett kérdésre és bizony elindulok. Hoztam ebédet, az egyik kedvencét, ugyan mi baj lehet?
Bátortalan kopogással tudatom, hogy érkezik valaki, de csak morgást hallok válaszként. Nem is vagyok biztos abban, hogy ez tényleg nekem szól, hátrapillantok. Látom, hogy megfeszülten várják mi lesz, így hát bemegyek. Be kell mennem. Résnyire nyitom az ajtót, azon keresztül látom, hogy telefonál, így nem várom meg, hogy betessékeljen, belépek és becsukom az ajtót. Rossz ránézni. Látszik, hogy feszült, ideges és ahogy beszél.. Éreztem én, hogy a munkában valaki teljesen más, de látni, totál ijesztő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Némán nézem végig a közeledő idegösszeroppanást. Tudom jól, hogy ilyenkor az embereknek nincs szüksége arra, hogy még valaki egy lapáttal rátegyen az amúgy is szar hangulatra. Megijedek, ahogy a kagylót lecsapkodja, de még mindig nem szólok semmit. Az ételt, amit hoztam, táskástól teszem le az asztalra. Várok. Nem arra, hogy szóljon, hanem, hogy kicsit dühöngjön még magában.
Hagyom, ki is sétálok az irodájából, de nem azért, hogy itthagyjam, hanem azért, hogy hozzak neki citromos vizet. Pár pillanat az egész és újra ottvagyok mellette. Nem szólok, csak leteszem elé, majd a táskához sétálok és az ételt, evőeszközt is kipakolom. Aztán leülök és kibontom a saját kis dobozomat, hogy egy sült krumplit toljak a számba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Neked a kedvencedet hoztam - bökök a fejemmel az előtte lévő dobozra. Nem megyek bele abba, hogy egyébként csak azért szoktam krumplit enni, hogy őt idegesítsem, mert látom, hogy baromira nem lenne vevő rá.
- Egy szót sem kell szólnunk egymáshoz, csak egyél. Kérlek - és komolyan gondolom. Nem kell beszélnünk, de ennie muszáj és én ezt neki készítettem és neki hoztam. Biztos, hogy nem megyek el innen addig, amíg ő nem eszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nekem teljesen rendben van ez így. Azért jöttem, hogy együtt legyünk. Igaz terveim között beszélgetés, nevetés, egymás húzása szerepelt, de ha az kell, hogy csendben legyek és úgy fogyasszam el az ételt. Megteszem.
Számolt azzal, hogy ha valami beüt, akkor az aznapi randi sztornó, én pedig csak kinevettem emiatt, mert nem gondoltam volna, hogy tényleg jöhet valami. Hát jött. De nem törölném a mai napot, mert kell, hogy tudjuk a másikat némán is érteni, támogatni.
Amikor megszólal, tekintetem rászegezem. Nem hangzik túl jól a dolog, s bár tudom, hogy kérdésem butaság, mégis felteszem. - Tudok neked valamiben segíteni? - hangomon érezhető, hogy gyakorlatilag tudom rá a választ, de a kérdést muszáj volt feltenni. Bármit szívesen megteszek, ha azt kéri menjek, hát azt is, mindenféle harag nélkül. Csak neki jó legyen.