Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Annyira izgalomban vagyok, hogy majdnem túl sózom a gombát. Noha azt mondtam Eriknek, hogy valami kisütős dologgal fogom elkápráztatni, nem gondoltam komolyan. Éjszaka kitaláltam azt, hogy magamnak készítek cuki, gyerekeknek szánt dinós kisütős és sült krumplit, de neki.. Neki nem. Bár először azt fogom elé pakolni az biztos.
Végül nem aludtam napközben, hanem jól elterveztem mit mikor és hogyan, s volt bennem annyi jófejség, hogy a lakásom nem bűzölög olajban, mert ezt a lépést nem itthon oldottam meg. Milyen jó, hogy van Viola az egyik legjobb barátnőm, akinek nem csak a konyhája nagy, hanem még szereti is, ha mások főznek ott. Főleg, ha hagynak neki kaját.
- Oké, sajt kész, saláta kész, gomba kész, rizs is van, hátha azt kér hozzá, lepény mindjárt kész. Remek - órámra nézek, van negyed órám arra, hogy emberi formát öltsek, mert úgy gondolom, hogy Erik eléggé pontos. Jaj nekem, mibe keveredtem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem készülöm túl magamat és nem csak azért, mert otthon vagyok. Én szeretek egyszerű lenni, mert ez én vagyok, a külsőm tökéletesen tükrözi a belsőmet is. Hajamat az ujjaimmal fésülöm át, mikor cseng a kaputelefon. A szívem majd kiugrik a helyéről és nem csak attól, hogy izgulok, hanem a telefon hangjától is. Minden egyes alkalommal megijedek tőle.
- Engedlek - szólok bele talán kissé bátortalanul, majd megnyomom az ajtónyitó gombot és lépek is a bejárati ajtóhoz, hogy mire felér az első emeletre kinyissam azt.
- Szia - köszönök neki mosolyogva. - Még elmenekülhetsz - nézek rá szelíden és még mindig mosolygok. Meg kell adni neki a lehetőséget, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kissé zavarban nézem, hogy a kezében virággal jön. Családtagjaimon kívül mástól még sosem kaptam. Impulzív ember lévén, na meg az imádatom a tulipánok iránt, hirtelen mozdulatot teszek. - Köszönöööm, ez nagyon szép - és meggondolatlanul meg is ölelem hálám jeléül, amit hamar meg is szakítok, mikor feleszmélek, hogy hát ezt lehet nem kellene. - Talának nagyon jó ízlése van - folytatom a dolgot úgy, mintha az iménti ölelés meg se történt volna, mert tudom, hogy ha ezen most fennakadunk, akkor innen nem jutunk be.
- Ühm, te tuti azt hiszed, hogy ma itt meghalsz. Végrendelkeztél is, mielőtt elindultál? - elnevetem magamat, majd nagyobbra tárom az ajtót, hogy ezzel invitáljam be.
- Szóóóval, az egész lakás mérete nagyjából nálatok egyetlen egy szoba lenne, de kérlek, kérlek viseld el, egyedül élek itt és nekem pont elég nagy. Megígéred, hogy csak az arcoddal meg a gondolataidban fogod fikázni és hangosan kimondva nem? - csukom be közben mögötte az ajtót. Én élek itt, tartsuk az én szabályaimat, ha lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hát, szerintem nem. De szinte éreztem a kétségbeesést a hangodon, mikor elmondtam, hogy milyen ételre számíthatsz - elnevetem magamat, mert tudom, érzem, hogy a halála az egész és annyira várom, hogy mit reagál majd, mikor meglátja, hogy mit kap enni.
- Persze, gyere - lépni sem kell és már mutatom is az első ajtót. - Itt van mosdó, szóval majd, ha hányni akarsz, ide kell futnod, mert a wc is itt van - mosolyogva indulok tovább, hogy a kettőt lépve megérkezzünk a következő helyre. - Gondoltad volna, hogy ilyen gyorsan be is kerülsz a szobámba? - a tulipánt leteszem az ágy mellett lévő éjjeli szekrényre, majd intek neki, hogy akár mehetünk is tovább, ha már kellőképpen kinézegette magát.
- Remélem nem fáradtál még el, mert ezernyi szoba van hátra - nevetem el magam, s már nyitom is az utolsó előtti ajtót. - Ez a konyha és az étkező, ott pedig az erkélyre lehet kimenni. Azt gondoltam ott ehetnénk - az sem nagyobb sokkal, mint a konyha, de ha odakint foglal helyet, akkor én idebent tudok pakolgatni anélkül, hogy mondjuk az ölébe ülök.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jaj Erik, tudom, hogy el akarsz csábítani azzal az ággyal - és valószínűleg, ha belemegyek a dologba, akkor nagy százalékban annak a csodának lesz köszönhető. De, hogy őszinte legyek, még én se tudom, hogy belemegyek-e.
- Egy része igen - mosolyodom el rejtélyesen. - Nem akartam, hogy kifuss a világból az olaj szagtól, ezért átmentem egy barátnőmhöz és ott csináltam - bizony, ő rá való tekintettel, nem itt szórakoztam a dologgal, mert akkor azt gondolom, hogy nem jött volna be.
- A nappalim a szobám, van ott egy kis asztal és párnák, hogy a földön ülve lehessen csacsogni - annyira érzem, hogy ki rövid időn belül teljesen ki lesz ettől a helytől, hát látom az arcán. - Tudod ez ilyen csajos dolog. Nem szoktam nagyon vendégeket fogadni, maximum a barátnőim - egy kezemen meg tudom számolni mennyi vendég jár ide. Nem azért, mert nem szeretném a helyet, ahol élek, hanem azért mert itt öt főnél több már hering partit nyomna.
- Nem nagy tudom, de egy főnek tökéletes, tényleg - nekem megfelel és jó lenne, ha ezt értené.
- Foglalj helyet, mit hozzak inni? Vezetsz? - felajánlanám, hogy maradhat itt is, mint ahogy ő marasztalt volna múltkor, de hát helyem nincs és nem hinném, hogy ő a földön alvó típus.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Igen, kedves vagyok és gondoskodó és oda is figyelek másokra. Kész főnyeremény vagyok és ezt akár ki is mondhatnám, de túl nagyképűen hangzik, így csak mosolyogva nézek rá.
Ő az első férfi, akit felhívtam magamhoz és komolyan mondom a helyzethez képest, egész jól viselem a dolgot. Pedig tudjuk, hogy a nők ilyenkor szoktak minden elrontani, tönkretenni, elfelejteni. De én nem. Nekem sikerült valahonnan annyi szerencsét összeszedni mára, hogy úgy érzem, ma itt nem lehet semmi gond.
- Ühm, ami illik. Oké - hogy meglepődik majd, amikor kap egy pohár almalevet, mert a kevéske kólán kívül, aminek az üvegébe már amúgy is beleittam, csak ez van választékként. Vagy egy üveg, számára biztosan ócska bor. Hát itt nem lehet habzsi dőzsizni. Magára hagyom, hogy belépjek a konyhába és kitöltsem neki az innivalót, amit egy tálcára teszek a tányérokkal és evőeszközökkel együtt.
- Felhívtad a dokit? - kérdezek rá még a konyhában állva a legfontosabbra, hát a doki nélkül ma nem is lennénk itt. Tudnom kell mi lett a sztori vége. - Tessék - nyújtom oda neki a poharat, majd a tálcáról lepakolok és azt két lépéssel vissza is viszem. - Éhes vagy már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Tudom, hogy még csak kétszer találkoztunk és nincs semmi, ami miatt ezt kellene tenned, de kérlek bízz bennem - néz nagy szemekkel a másikra, majd belép a konyhába és kihozza a sült krumplit, meg a dínós húst.
- Figyi, itt egy kendő, megengeded, hogy bekössem a szemed? Ha nem látod, akkor talán kevésbé fog fájni és nem vágsz majd ilyen arcot, mint ahogy most nézel rám - van egy tervem, de ez csak akkor kivitelezhető, ha ő belemegy a dologba. Másképpen nem lesz min nevetnem majd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– A gyerekek tök szeretik, ez volt itthon. Hát hosszú éjszakám volt, nem volt időm elmenni boltba, ne haragudj - adom elő a nagy halált, pedig ebből aztán semmi sem igaz. Az éjszaka se volt szörnyű, időm is volt. Ó, de mennyi. Majd megtudja, ha enged nekem egy kicsit.
– Őszintén? Néztél már ki sokkal, de sokkal jobban ennél - nevetek halkan. Szerintem ő tipikusan az a férfi, aki kikel az ágyból és már kurva jól néz ki, pedig még ki se nyitotta a szemét. De nyilván ezt nem fogom tudtára adni.
– Segítek, kérlek. Bízz bennem, rám akarod bízni Talát. Csak adj nekem esélyt. Kérlek - bedobom a lehető legütősebb kártyát, amit ebben a helyzetben lehet. Hát ennek biztos nem tud nemet mondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Jajj Erik, annyira körülményes vagy, hogy inkább hagyjuk az egészet - emelem az égre a tekintetem. Majd belépek a konyhába és kihozom egy tálcán, amit neki készítettem.
– Tessék, mivel biztos voltam abban, hogy már csak a kisütős szótól is rosszul vagy, ezért az egyetemi órám után bevásároltam és készítettem neked grillezett sajtot salátával, töltött gombát jázmin rizzsel és baconos lepényt. Nem tudtam mit szeretsz, gondoltam valamelyiket csak megeszed. Szerettelek volna átverni, ezért bekötni a szemed, de veled még ilyet se lehet, szóval tessék. Jó étvágyat - a dínós husit meg a krumplit magam elé veszem és duzzogva, KÉZZEL állok neki nyammogni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem mondok semmit csak némán bólintok. Neki készült minden, mert tudtam, hogy ilyesmire nem számít. Pont úgy, ahogy én sem számítok arra, hogy felkel és puszit nyom az arcomra. Fülem hegyéig belevörösödök és nagyra nyílt szemekkel nézem, ahogy visszaül a helyére. - Igazán nem kell, csak egyél - egyáltalán nem lenne szükség arra, hogy megmagyarázza. Ő nem olyan, mint én és nekem ezt meg kell szokni, ha a jövőben neki kívánok dolgozni. Majd alkalmazkodom.
Végül belekezd és én csak hallgatok, nem kérdezek, nem vágok közbe, visszafogom magam és figyelek minden egyes szavára. Sírni szeretnék, elvenni tőle a fájdalmat, ami az arcán van, mikor beszél. Meg akarom ölelni és biztosítani arról, hogy most, ebben a pillanatban jó helyen van. De nem megy. Meredek magam elé, már enni se akarok, létezni se, csak elsüllyedni mélyre, amiért ilyen gyerekesek viselkedtem.
Nézem Eriket, szólni akarok, de nem jön ki hang a számon. Nem tudok mit mondani, képtelen vagyok rá és nem azért, mert érzéketlen lennék, csupán azért mert szégyellem magamat, hogy nem vettem észre rajta, hogy nem voltam kevesebb, mert annak kellett volna lennem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Én próbálok, esküszöm próbálok megszólalni, de nem megy. Lepereg előttem minden beszélgetés, amit folytattunk, az ahogy a családjáról és a húgáról beszélt, az, hogy én milyen ostobán viselkedtem minden egyes alkalommal.
– Én sajnálom, csak. Csak sajnálom, én. Most egy kicsit nem baj, ha bemegyek? Csak egy pillanat tényleg és és jövök és igyekszem, jó? Csak egy perc - muszáj felkelnem és bemennem a lakásba, méghozzá egészen a mosdóig, ahol meg kell mosnom az arcomat.
Hiába tudom, hogy nem most történt, s látom rajta, hogy látszólag rendben van, nekem ez a sok információ teljesen új volt és kell némi idő, hogy megemésszem, hogy össze tudjak dolgokat kapcsolni. Mély levegőt veszek, s végül elindulok vissza, elvégre fontos dolgunk van, amit mindenképpen muszáj megbeszélnünk.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem, nem számolok azzal, hogy indul befelé és annyira el vagyok foglalva a gondolatok ezreivel, amik a fejemben cikáznak, hogy simán neki ütközök, a következő pillanatban meg a kezei között vagyok és nagy szemekkel nézek fel rá. A rohadt életbe Erik.
Sóhajtok és csak nézem őt pár pillanatig, míg aprót köhögve ráébredek, hogy ez a viselkedés is eléggé fura, szóval ki kéne bontakozni egymásból.
– Rendben - szólalok meg végül egy apró mosollyal az arcomon.
– Minden rendben és veled is. Nem lettél rosszul attól az egyetlen egy falattól, ez jó hír, nem? - próbálom a lehető legrosszabb módon elterelni a dolgot. - Sajnálom, ha tudtam volna.. Akkor biztosan nem kezdek bele ilyen hülyeségbe. Én, én tényleg csak meg akartalak viccelni, nem adtam volna a krumpliból és a húsból se - bár most nem is ez a legfontosabb, ő kitárta magát nekem, én meg beszélek itt hülyeségeket.
– Annyira sajnálom Erik, rettenetes, ami történt és így, ismerve a történetet, sok minden értelmet nyert. Köszönöm, hogy érdemlegesnek tartottál arra, hogy megoszd velem - bár, ha visszaemlékszem első találkozásunkra, akkor azt hitte firkász vagyok. Szóval biztosan megtalálhattam volna a sztorit, ha rákeresek a nevére, de nem tettem. Mert én nem vagyok ilyen.
– Mersz enni a többiből?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Sóhajtok, mint két kisgyerek úgy szórjuk egymásnak a bocsánatkéréseket. Pedig egyértelműen én voltam a sok és nekem kell kicsit visszább venni, megtanulni, hogy az embereknek oka is lehet arra, hogy ilyenek.
– Sosem bántanálak - meg amúgy senkit sem, szóval azt kellett volna leginkább mondanom. Amennyi szart kaptam már a nyakamba, annak köszönhetően, én nem vagyok képes szándékosan rosszat tenni másokkal. Nekem ez nem fér bele, és persze elviccelhetünk itt erről, de úgy éreztem tudnia kell, ki kell mondanom.
Ahogy előre enged, akarva akaratlan simulok hozzá, hát nincs itt nagyobb hely, így kénytelenek vagyunk ilyesfajta közelségre. Parfümje illata nagyon passzol ahhoz a személyiséghez, akivel én eddig találkoztam, kellemes és férfias. Kezemmel véletlen mellkasát is érintem, azon egy pillanatig megtámaszkodom, mert mondani szeretnék még valamit. Ám ahogy fordulok, ajkai túlságosan közel vannak az enyémekhez, így mindent elfelejtek, amit addig akartam, csak nézek fel rá egy hosszabb pillanat erejéig, majd zavartan lépek tovább, hogy a friss levegő észhez téríthessen.
– De nem ám, biztos, hogy nem kapsz belőle - emelek fel egy darab krumplit és a számba teszem, jól megrágcsálom, majd lenyelem.
– Csak heccből készült, és ilyen kevés, mint amit itt látsz. El se hiszem, hogy tényleg kinézted belőlem, hogy nem vagyok képes normális ételt készíteni neked- kissé sértődötten fel is húzom az orromat. Hát szépen vagyunk itt, kérem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nézem őt, látom, hogy mit csinál ajkával, ettől pedig egy pillanatra eláll a lélegzetem. Mégis mi történik itt? Lassan fújom ki a levegőt, s még azelőtt fogom menekülőre, hogy bármelyikünk hibázhatna. Mert az lenne, mert nem vagyunk egy szinten és dolgozni akarunk, más szóba sem jöhet.
Ám Erik megint tesz egy olyan kijelentést, amitől elvörösödöm. Sűrű pislogással, hideg víz ivással és magam legyezgetésével próbálom elhessegetni ezt az állapotot. Tudom, hogy én kértem, hogy konkrétan fogalmazzon, de amit ő tesz az nem csak konkrét, hanem elég félreérthető is.
– Jézusom ez most úgy hangzik, mintha kannibálok lennének, akik ilyesmit esznek - nevetek fel halkan, mert a szavai legalább visszatérítenek.
– Szerintem nincs és nem tudom, hogy miért pont ezt választották - tényleg nem, bár gondolom azért, mert így nem buzdítjuk a gyerekeket arra, hogy cápát, krokodilt vagy bármi, még élő állatot akarjanak enni.
– Nézd Erik, térjünk a lényegre - teszem le a kezemből a poharat és mosolyogva nézek a másikra.
– Segítek Talával, ott leszek reggel, elviszem iskolába, elhozom onnan, tanulok vele, tanítom amire csak szeretnéd, leteszem aludni, megvárom, amíg hazaérsz. De csakis úgy, hogy minden áldott nap hazajövök. Bármennyire is csábító az ágy, én itt szeretnék élni- ebből biztosan nem fogok engedni, kell a saját helyem, itt tudok igazán pihenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Akkor azt hiszem ez a válasz a dologra. Az emberek nem szívesen ennének még élő fajokról mintázott húsokat - pont azt mondja ki, amire gondoltam. A gyerekek mondjuk mindent megesznek, szóval szerintem nekik mindegy a dolog. De a multicégek biztos nem tudnak gyerek fejjel gondolkozni, vagy mit tudom én.
– Rendben. Ha nagyon fáradt vagyok, akkor majd ott alszom - nem lesz ilyen, ezt garantálom. Inkább iszok liter számra kávét, de ezt nem mondom ki nyíltan.
– Hogy tessék? - nézek a másikra zavartan.
– Ugyan mi szükséged lenne rám azon felül, hogy segítsek Talával? - de tényleg. Eriknek bármije meglehet, amit csak akar. Egy magamfajta aligha lenne hasznára azon kívül, hogy vigyáz Talara.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Te most, te most.. Te most azt akarod, hogy legyek a kurvád? - nézek rá meglepetten és talán ijedten. Láttam egy filmet, azt hiszem Micsoda nő volt a címe. Ott a nő tényleg kurva volt, aztán a gazdag ember azt kérte tőle, hogy jelenjen meg vele néhány helyen. Ez totál ugyanaz, nem?
Oké, nálam nyilvánvalóan nem lesz soha ötféle óvszer, meg olyan műanyag, segget majdnem mutató szoknyát sem kívánok felvenni, de nem is ez a lényeg. Hát teljesen kiakadok ettől a faszitól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Jó nem kurva, hanem escort vagy, hogy hívják azokat, akik semmi olyat nem csinálnak azzal, aki fizet nekik az együtt töltött időér? - mert, hát gondolom valamit ad is cserébe vagy nem? Hát, hogy nézne ki, amikor megjelenek egy ilyen elegántos puccparádén a turkálóban talált mackónacimban? Na ugye. Tehát, ha ad érte valamit, az már fizetség a szolgáltatásért.
Te jó ég, hogy jutottunk el a gyereknevelésből ide?
– Ha nem akarsz más lenni, akkor miért akarod másnak mutatni magad? - döntöm meg kissé a fejemet és érdeklődve nézek rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Ballay? Mármint Benedek? - húzom el a számat jól láthatóan. Vele konkrétan nincsen semmi, de semmi bajom, hiszen ő nem ártott nekem. Na, de a családja.. Hagyjuk is inkább.
– Mármint, hogy nők odamennek hozzád és nyíltan ajánlatot tesznek? Licitet nem csináltak még? - nevetek egy pillanatig, majd nyilván vissza komolyodom.
– Milyen gáz, hogy nők tesznek ajánlatot, ezzel gyakorlatilag férfiatlanítva a pasikat - nem vagyok én régimódi, nem kell már a születés pillanatában elrendezni a házasságot, de szerintem egy Erik féle pasas igenis had élje ki vágyait egy nő meghódítására, ne vegyék már el tőle.
– Nem tudom Erik, ez elég fura lenne, nem? Valahogy nem tudom összeegyeztetni azzal, hogy Talával tanulok délután, este meg mondjuk elmegyek veled valahova és előadjuk a csodás párt - de tényleg. A kettő együtt valahogy sok lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Aha, szóval te öreg vagy - szökik ki a számon csak úgy hirtelen és halkan nevetni kezdek.
– Ballay a rokonom - közlöm egyszerűen, majd eléggé furcsán nézek rá.
– Mi az, hogy az én Barnabásom? - morgok halkan egyet. Micsoda megfogalmazás ez. Nem mondom, nem rossz bőr csávó, de hát ha Eriket öregnek nevezem, Barnabás őskövület. Még, hogy az enyém. Annie ezt hallaná aztán hajam se lenne fél percen belül.
– Hát iszonyat fura a te világod - de jó, hogy én nem nőttem ebbe bele. Sokkal lazább és boldogabb életem lehetett és lehet így, mint az említett lányoknak valaha is lesz.
– Ahh bocsánat. Legyek a gardedámod.. Hát ez máris sokkal jobban hangzik, tényleg - hova is gondoltam, párja.. egyértelműen nem alacsonyodna le ilyen szintre.
– Térjünk vissza inkább az eredeti dologra. Csak hétköznap vagy hétvégén is kellek? Illetve, úgy gondolom, hogy Tala véleménye is számít, nem vihetsz oda úgy, hogy bemutatsz neki és közlöd vele, hogy ez lesz mostantól és kész. Kell, hogy lássuk, megy-e a dolog - nem csak Tala miatt, ő maga sem szívesen dolgozna valahol, ahol a rábízott gyerek nem akarja, hogy ott legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Nem tudom milyen az élete. Nem igazán ismerjük egymást, köszönhetően Bödöréknek - ez van, ez jutott. Nem ítélem meg egyik rokonomat sem, mert nem ismerem őket. Benedek akár lehet jó fej is, én ezt nem vitatom, de egyelőre nem érzek ingert arra, hogy megismerjem.
– A barátod - ízlelgetem egy kicsit a szót. Elég érdekesen hangzik, de nem annyira rossz, mint a kurva. Bár azt nem igazán értem, hogy mint barátja, hogyan tudnám a vérmes anyósjelölteket elkergetni, de mindegy. Még akár lehet is belőle valami.
– Te most tényleg nekem kezded el magyarázni, hogy milyen segítő csoportok vannak? - elnevetem magamat, mert ez nagyon cuki. Látszik rajta, hogy tényleg akarja és igazából én is szeretném, szóval tényleg már csak Tala állhat a dolog útjába.
– Hát, lássuk mit szól majd hozzá a lány - én így mondok neki igent. Igazából egyetlen egy dolog volt, amit mindenképpen szerettem volna, az pedig az, hogy élhessek továbbra is itt. Ezt megkaptam, szóval a többi mehet simán.
– És elmegyek veled egy olyan izére, biztos jó móka lesz- bár lövésem sincs, hogyan is kéne viselkednem, mint barátja, de majd biztos jól megmondja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Uramisten Erik, te komolyan a késeddel eszel? - eszem megáll.
– Miért nem kérsz egy új villát? Vaaagy használod a kezedet.. - mutatom is neki hogyan. Elemelek a tányérjáról egy falatot és a számba teszem. Majd miután lenyelem vigyorogva nézek rá.
– Tényleg nem kérsz hozzá bort? Az almalé olyan nyomi hozzá. Aludhatsz az ágyamban én meg alszom a vendég matracon- nyilván tudom, hogy mi lesz rá a válasza, de milyen vendéglátó lennék, ha fel sem ajánlanám neki?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– De nézni is rossz - tényleg az, a pizza evésnél is már az volt, bár tudtam, hogy evőeszközzel fog neki esni. Ez biztos valami úri dolog. Mindenesetre, annak ellenére, hogy nem kéri, felállok és hozok ki neki egy másik villát.
– Túlságosan jól nevelt vagy - nyújtom át neki mosolyogva az evőeszközt, majd a sajátomért  nyúlok, hogy lefejezzem a dinót.
– Rendben - jobb is talán, mert ha most fel elővenném a létrát és leszedném az említett matracot, Erik biztosan szívrohamot kapna. Azt meg nem akarjuk, ugye!?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Hmm, holnapután? Holnapi napom a leghosszabb az egyetemen, így inkább azt nem vállalnám be, hogy utána találkozzak vele, ha nem bánod - igen az egyetem. Még szerencse hogy nincsenek esti óráim, mert akkor írhatnék kérvényt, hogy magántanuló legyek.
– Vagy az korai? Nem tudom, hogy mondtad - e már neki, hogy mire készülsz - oké, Tala választotta a tulipánt, de az semmit sem jelent. Nem tudhatom,  mit mondott neki Erik arról, hogy mire készül.
– Jaj, igen. Házvezetői szerepet nem vállalok ám, minden figyelmem és időm Talaé, semmi és senki más nem férhet bele - tényleg nem. Ha már belekezdünk ebbe és azért kellek, hogy legyen valaki Tala mellett, akkor ne kelljen takarítanom és ügyeket intézni. Az nem az én asztalom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Előveszem a telefonomat, hogy beírjam a naptárba, mintha annyira fontos ember lennék. Nem, csak jobban szeretem, ha biztosan van valami, ami emlékeztet arra, amit terveztem.
A vacsora szó hallatán, egyre szélesedő vigyorral tekintek Erikre.
– Óó, bármikor szívesen csinálok neked dinós husit és krumplit - rebegtetem meg a pilláimat még mindig széles mosollyal az arcomon. Egyszer biztos, hogy csak és kizárólag ez fogja őt várni, amennyiben tényleg az alkalmazottja leszek.
– Nem, semmi más nincsen - majd idővel úgyis alakul, de egyelőre nincs semmi. Ha nem változik az órarendem, akkor teljesen összeegyeztethető a dolog, az más kérdés, hogy Barnabással még biztosan egyezkednem kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Egyáltalán nem zavarsz, elég keveset szoktam aludni - nincs ellenemre, hogy itt van, elvégre én hívtam, mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy még az ágyamat is felajánlottam neki. De persze megértem, hogy nem akar tovább itt maradni. Szerintem lassan bekettyózik attól, hogy milyen kicsi az életterem.
– Örömömre szolgált, szeretek főzni - és tud is, mert megtanították. Nem a flancolós, inkább az egyszerű, néha több elven és még így is bőven változatos és laktató. Persze néha tényleg képes vagyok elcsábulni egy - egy gyorsabb megoldásra, mint most is, de nem ez a jellemzőbb.
– Te főzöl? - nézek rá nagyra nyílt szemekkel. - Mármint nem rendelsz, nem valaki megcsinálja, hanem te magad állsz a konyhában és főzöl? Tényleg? - hát ez eléggé meglep, persze mondhatja azt, hogy négy éve egyedül élő férfi, hát valamit neki is ennie kell. De simán azt gondoltam, hogy minimum három ember főz nekik nap, mint nap. - Hát ezt ki nem hagynám - egyezek bele a dologba lelkesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Hát akkor ebben hasonlítunk - hihetetlen, hogy van valami, amiben két ennyire különböző és más világból érkező ember tud hasonlítani. Oké, az alvási szokásaink is hasonlóak, hiszen én sem alszom többet annál, amennyit ő mondott. De szerintem a világ minden második embere, alvási zavarokkal küzd, szóval nem ebbe a hasonlóságba kapaszkodnék, ha lehet.
Amikor ő megemelkedik, én is hasonlóan teszek, majd előre engedem őt és egészen az ajtóig kísérem.
– Igen holnapután. Érkezem majd a kedvenc járgányoddal - vigyorogva nyitom ki neki az ajtót és búcsúzóul nyomok az arcára egy puszit.
– Én köszönöm, hogy minden rossz érzésed ellenére esélyt adtál annak, amit főztem neked - mert akár rosszul is elsülhetett volna ez, de szerencsére nem így lett.
– Viszlát Rónaky Erik - köszönök neki mosolyogva és az ajtót csak akkor teszem be, mikor eltűnik a lépcsőfordulóba. Fülig érő mosollyal sétálok vissza az erkélyre, ahonnan még integetek neki, s bár tökre vicces lenne elkiabálni magamat, hogy hé csajok, ott megy Rónaky Erik, de nem teszem. Mert ma estére hadd maradjon csak az enyém.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül