Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Erik

Nézem őt és mantrázom közben, hogy ő azt mondta, hogy barátok vagyunk. De ha nem is barátok, ő a főnököm, tehát rohadtul nem kellene azt gondolnom, amit.
Sóhajtok.
Közel van, mindig olyan közel van és ez mindig jó érzéssel tölt el. Mondani kéne valamit, de egyszerűen nem megy, s mit is mondhatnék, amikor én kértem, hogy ne beszéljünk?
Szabaddá teszem a jobb kezem, hogy óvatosan érintsem az arcát, de még mielőtt bármi ostobaságot tennék, hála az égnek megszólal és én zavartan rendezem soraimat.
– Nem tudom - nevetek fel halkan, majd végre kinyitom azt az átkozott ajtót, hogy tényleg ne a folyosón tipródjunk. - Majd a hűtő segít dönteni - lépek be, s cipőmet hátrahagyva keresek egy vázát, vagy valamit, ami lehet váza és belefér ennyi virág. - Lehet szükség lesz a pálcádra - teszem végül vízbe a virágot és a hűtőhöz lépek, hogy meglessem annak eléggé csekély tartalmát.
– Nos, ühm, tejföl, paprika, paradicsom, sonka, szalámi, sajt oké. Tudom mit eszünk - ki is veszem a hozzávalókat, egymásra halmozva és fordulok a kis helyen, ha pedig ő bejött, tuti biztos, hogy vagy simulás vagy ütközés lesz belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Erik

Nos, igen. A lakásom tényleg kicsi. Sosem tűnt fel még ennyire, hiszen a csajokkal megszoktuk oldani a dolgokat, már tudjuk ki hova és mikor lépjen. Na, de Erik. Erik csak itt van és nem tudja, hogy mikor a hűtőt becsuknám, akkor lépjen öt centit balra, vagy amikor fordulok, akkor ő neki is fordulni kell.
Így akarva, akaratlan simulunk, vagyunk egymáshoz vészesen közel. A kivett termékeket leteszem a pultra, majd kérdését meghallva, szembefordulok vele és a tekintetét vizslatom.
- Barátok vagyunk, igaz? - válaszolok a kérdésére kérdéssel. Lehet, hogy nem tűnik ez lényegesnek, pedig az. Sok minden múlhat azon, hogy erre mit válaszol. Nekem egyszerűen tudnom kell, hogy mit gondol, miképpen lát, de úgy, hogy elméletileg nem beszélünk, ezt elég nehéz lesz kideríteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Erik

– Egy hetet mondtál, igaz? - nézek fel rá, s mielőtt még értetlenkedni tudna, folytatom.
– Egy hetet adtál arra, hogy pihenjek, gondolkozzak, meg te is azt csináld - ismétlem, amit ő mondott csak más szavakkal vagy nem pontosan úgy. Amúgy sem ez a lényeg. - Szóval, ha innen elmész, akkor van egy hetem, igaz? - számára biztosa értelmetlen ez az egész, s szinte látom, hogy agya már megint nem tud mit kezdeni azzal, hogy én mégis miért beszélek erről. Válaszától függetlenül, kezemet a szívére helyezem, s homlokomat a mellkasának döntöm.
– Ne beszéljünk - súgom végül halkan, s megemelem fejemet, miközben még azt a leheletnyi távolságot is megszüntetem kettőnk között, de ajkainkat még éppen nem érintem össze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Erik

Az első csók érintése, olyan különleges boldog pillanat, amiből legszívesebben soha ki nem szakadna az ember. Az első csók olyan, mintha csak leomlana egy láthatatlan fal, némán, hangtalanul, de azért mégis határozottan, örökre.
Abban a pillanatban, hogy ajkaink összeérnek, úgy érzem, mintha minden értelmet nyerne. Szememet lehunyva hagyom, hogy csókja kellemes lebegésbe repítsen. Selymes, mégis férfiasan keserű, mint az étcsokoládé, melyet fanyarsága ellenére is kíván az ember. Minden értelmet nyer, minden vitánk, minden lopott pillanat, minden esetlenség a helyére kerül. Azt akarom, hogy ennek a pillanatnak ne legyen vége.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Erik

Érintései nyomán bőröm libabőrös lesz. Idejét sem tudom annak, hogy mikor engedtem bárkit is ennyire közel magamhoz. Én nehezen kerülök ilyen helyzetekbe, mindig jól megfontolom a dolgokat, de most.. Most képtelen vagyok arra, hogy gondolkozzak. Csak azt látom magam előtt, hogy szükségem van Erik érintéseire, csókjaira, egész lényére.
– Menj - sziszegem halkan, talán még magamat is meglepve ezzel. – Menj - búgom ismét ajkaira, s szavamat egy apró csókkal pecsételem meg. - A legészszerűbb az, ha mész, mert gondolom főzni nem segítesz - nevetem el magamat halkan, de egyetlen egy centit sem távolodva tőle. Melyik a jobb, ha most elküldöm és egy hétig rágódok azon, hogy mi a francért küldtem el, vagy ha sodródunk tovább és utána pedig az lesz a nyűgöm, hogy miért adtam meg magamat?
Sóhajtok. Tudom, hogy távolodni kellene, ereszteni őt, hiszen azt mondtam, menjen. Mégsem engedem, hanem megfogom a kezét és elindulok vele a szobám felé. - Maradj - ez már sokkal határozottabb, mint az elküldés. Azt akarom, hogy maradjon, hogy egy kicsit elfelejtsünk mindent, csak legyünk egymás mellett és engedjünk annak, ami mindkettőnket belülről feszít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Rónaky Erik
A pizzázó feletti lakás

A harmadik tüsszentés és a második szüttyögés után, fájó végtagjaimat kinyújtva, tapogatózom az éjjeliszekrényen pihenő telefonért. Mások ennyitől nem kerülnek ágyba, de én tudom már jól, hogy a következő egy órában olyan szinten fog elérni a vég, hogy jobb, ha inkább szólok Eriknek.
Szia, sajnos nem tudok ma és valószínűleg holnap sem menni, szarul vagyok. Meg tudod oldani Talát?
Vagy tíz percembe telik megírni az smst, mert kétszer beletüsszentek, egyszer félig elalszom közben, de végül sikerül elküldenem. Az órára pillantok, van még negyvenöt percem, így veszek gyors egy meleg zuhanyt és készítek egy gyógyteát. hogy elébe menjek a bajnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Rónaky Erik

A tea úgy hat rám, mint másokra azok a forró italok, melyek direkt a megfázások ellen vannak. A takaró alatt lever a víz és totálisan kiüt, így mikor Erik válasza megérkezik, azt nem veszem észre. Ahogy a zár fordulását sem. Azonban az ajtó felett van egy szélcsengő, mely halk ritmussal szólal meg, ahogy Erik beljebb merészkedik.
Én pedig lassan nyitom ki a szememet, hogy fejemet megemeljem a nyáltengerből, ami a mély alvásnak köszönhetően kialakult a párnámon. Kell némi idő, mire sikeresen összeszedem magam, az első cselekedetem a telefon, ahol meglátom a like jelet. - Egy szaros like jel? Ennyi? Pukkadj meg Rónaky - puffogok bosszúsan, majd visszakucorodok a takaróm alá. Nem, fogalmam sincs róla, hogy ő itt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Rónaky Erik

Kissé meglep, hogy hallom Erik hangját, de lázálomnak tudom be az egészet, ezért nem válaszolok. Csak csukott szemmel fekszem, s mikor a telefon jelez, némi fájdalmas nyökögés közepette, magamhoz veszem, hogy értetlenül szembesüljek az újabb like jellel.
– Mi a…? Te most szórakozol? - még mindig magamnak morgol és nekiállok sebesen gépelni, hosszan kifejezve nemtetszésemet. Közben hangosan puffogok még mindig, tudjátok ez a tipikus jelenet, mikor a nő ezer szón keresztül ecsetelni kezdi, hogy mégis miféle modortalanság az ilyesmi, közben meg magát lovalja egyre inkább bele az egészbe. Be is fejezem, visszaolvasom, s végül kitörlöm, s csak egyetlen egy pontot küldök válaszként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Rónaky Erik

– Erik? - szólalok meg a telefon csipogást követően. Biztos, hogy csak képzelem, hát miért lenne itt? Amikor azonban a borsók számát firtatja, már totál biztos lehetek abban, hogy ilyesmi álmaimban sem történne, így lassan a galéria korlátjához kommandózok és onnan pislogok le rá.
– Utálom a borsot, szóval nem tudom, hogy honnan van az a négy szem - közlöm két szipogás közepette. A baj az, hogy ahogy kihajolok, megcsap a leves illata, ami alapból biztosan nagyon, de nagyon jó lenne, most viszont érzem, hogy kavarog tőle a gyomrom.
– Te, te, te mégis mit csinálsz? - nyökögöm kis lassan, újra meg újra mély levegőt véve, de azt hiszem ennek a vége nem lesz jó. Szóval minden erőmet összeszedve kelek fel és rohanok le a lépcsőn, hogy még éppen elérjek a fürdőszoba ajtójáig, melyet magam mögött hangosan vágok be, hogy legalább ne Erik előtt dobjam ki a taccsot, hanem a wcig el nem érve, a fürdő padlójára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Csak, csak menj haza és vidd azt is - hajamat elkötöm a csuklómról lehúzott hajgumival és egy törülközőt dobok a végtermékre. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy még semmit sem ettem, csak a teát ittam, így nem sok minden tudott távozni.
- Te sem szeretsz beteg emberek között lenni, én meg kifejezetten rühellem, ha valaki babusgatni akar, szóval kérlek Erik, hadd ne kelljen ilyen retek állapotban szembenéznem veled - mert, biztos, hogy valamin össze fogunk zörrenni, nekem pedig nincs erőm és kedvem se. - Jól vagyok, valami rosszul esett néhány napja, mert mostanában minden reggel ez van, de jól vagyok, tényleg - csak eddig nem társult hozzá nátha, meg fejfájás és végtag fájdalom. Biztos elrontottam a gyomromat és most az intenzív illatok rátettek egy lapáttal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Erik, tudom, hogy én is ott voltam, amikor beteg voltál, de nem kell viszonoznod - kérlelem tovább, majd mozdulok, hogy feltakarítsam, ami kijött belőlem. Nos, nem sikerül a dolog, ugyanis megint rám jön az inger, de legalább most eljutok a wcig.
Ez így nagyon nem lesz jó.
Kell néhány hosszabb pillanat, hogy összekaparjam magam, rendet tegyek a fürdőben, fogat mossak, köntöst vegyek és hulla sápadtan kinyissam az ajtót.
– Nem fogsz itthagyni, igaz? - nézek rá nagyra nyílt, csillogó szemekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Jó - egyezek bele végül, de igyekszem távolságot tartani vele, már amennyire ez ebben a lakásban lehetséges.
– Tudom, hogy eléggé szánalmasan fog hangzani, de még mindig te vagy a legszokatlanabb a hétköznapjaimban, szóval, ha valami olyat csináltam, amit nem szoktam, akkor az miattad vagy veled volt - tök lazán közlöm ezt, miközben leülök a kicsike asztalkám egyik székéhez.
– Még reggel csináltam teát, abból is kérhetek egy picit? - nem tudunk egyszerre ketten ténykedni a konyhaként szolgáló részen, így ha már ő van ott, akkor ki kell használnom. Mondjuk egy tea melegítés szerencsére nem igényel hatalmas konyhai tudást - ami tudom, hogy van neki, már bizonyította -.
– Remélem tudod, hogy ha jobban leszek, halálra foglak cukkolni azzal, hogy azt mondtad, fontos vagyok neked - mosolyodom el végül kissé vérszegényen, mégis szeretettel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Egyre kevésbé idegesítesz - osztom meg ezt is csak úgy mellékesen vele. Mondjuk azt, hogy én ezzel fejezem ki, hogy fontos nekem. Mert nincs az a pénz, hogy elmondjam neki, hogy is ne. Aztán napokig majd totál önelégülten vigyorog rám.
– Ühm. Tudom, tudom. A betegséged nélkül nem történt volna meg sosem a kis afférunk, nem kell emlékeztetned rá, elégszer mondtad már az elmúlt öt, lassan hat hétben - igen, egy nőnek ez örökre bevésődik és azt gondolom, hogy ne lepődjünk meg azon, ha soha többé nem akarom széttenni neki a lábaim.
– Überelem neked azzal, hogy nem hánylak le. Szerintem tök jó ajánlat - jaj, fúj. Rossz még viccnek is, de ennyire, igen ennyire szarul vagyok. - Bocs, nem megy ez ma - szabadkozok sűrűn pislogva felé. Jó, hogy itt van. Legalább nem döglök meg az ágyban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Miért is lett volna többször? - nézek rá értetlenkedve. Ő mondta, hogy normális állapotában ez nem történt volna meg. Hát akkor most nekem ne húzza itt a száját.
– Erik, ez nem szánalmas. Véleményem szerint nekünk jelenleg nincsen olyan kapcsolatunk, amiben szexelgetni kéne. Vagy szerinted igen? - meglepne, ha így gondolná, mert speciel nekem fogalmam sincs néha, hogy hányadán állunk. Nevezzük édes évődésnek, ami köztünk van, azt hiszem ez a legtökéletesebb kifejezése.
– Tökéletes lesz, köszönöm - nézek rá hálásan, s megkaparintom a bögrét, amelynek a melegsége egyből átjárja az egész testemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

Fáradtan húzom mosolyra a számat, majd kortyolok egy nagyobbat a teámba, mielőtt megszólalnék.
– Tudod Erik, nekünk nőknek a szavak eléggé mélyre tudnak befészkelődni. Nos, a kellemes jelző és az a tény, hogy normális állapotban nem történt volna meg.. Hát, hogy is mondjam? Nem kifejezetten mozdítja a mérleget arra, hogy nekünk bármit is kéne ismételni abból az egy alkalomból - nézek rá, amolyan 'így jártál' fejjel. Nem akarom én ezt túl magyarázni, de ezek tények. Mint mondtam, jobban élvezem jelenleg azt, ahogy évődünk egymással.
– Semmink sincs - pillantok rá bögrém mögül. - Csak vagyunk. Nem öljük meg egymást, ami szerintem már haladás. De ezen kívül csak vagyunk - és azt hiszem a mi esetünkben ez most még tökéletesen megfelel. - Ismerkedünk, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Ó Erik - nevetek fel, amiből végül köhögés lesz. Remek. Tényleg elért a dolog, csak úgy tűnik a hányás miatt eddig háttérbe szorult. - Ők már azután tudtak az egészről, hogy te otthagytál köszönés nélkül - nézek rá szelíden. - Hidd el nekem, hogy még így ismeretlenül is utálnak, szóval.. Jobb neked, ha nem beszélek velük - mosolyodom el végül, majd prüsszentek párat.
– Nem akarom, hogy elkapd - mert akkor majd ápolhatom én és tudjuk jól, hogy az mennyire sikeres egy kör..
– Üresen tökéletes lesz, köszönöm - el sem hiszem egyébként, hogy Rónaky Erik a konyhámban ténykedik. Hát tudom, hogy ezt az egész helyet mennyire utálja és mégis képes háttérbe szorítani, hogy kedveskedjen nekem. Hihetetlen.
– Hogy lehet szabad a délelőttöd? - gyakorlatilag reggeltől estig mindig fullon van. El se hiszem, hogy ilyen is létezik az ő életében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– A múltkor még féltékeny voltál rá és azt mondtad, hogy ne kávézzak vele, most meg hozzá küldenél? - nevetem el magamat. Hát komolyan nem értem én ezt már. Egyszer jó, hogy Barnabással jóba vagyok, egyszer nem. - Miért kéne bárkivel is beszélnem? Nem dönthetem el egyedül, hogy mit szeretnék veled vagy mit nem? - jaj már én is kezdek ebbe belebonyolódni. Túl fáradtnak érzem magam, mégis, mintha Erik jelenléte egy kissé feldobott volna és belülről éltet az, hogy kekeckedjek vele. Persze csak is szeretetből teszem.
– Szóóóval, ez otthon neked is? - mutatok körbe az aprócska lakáson, ahol éppen vagyunk és igyekszem nem vigyorogni. Sikertelenül.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Mert özvegyként magadhoz költöztetni egy nőt, akit alig ismersz pár hete, teljesen elfogadott és logikus döntés, amellyel senki se sérül és senkiről sem kezdenek el pletykákat terjeszteni? - nézek rá érdeklődve, miközben próbálom magamat nyugtatni. Teljesen nevetséges ez az egész, hát Barnabás soha nem járt idefent, mióta itt vagyok. Nem is értem miért utálja ennyire az egészet Erik.
– Tehát egy vidéki kirándulás vagyok, ami pár napig tűrhető, de hosszú távon nem? - nem, semmi harag, bánat vagy ilyesmi nincs bennem. Csak társalgok. - Azért ez elég szarul hangzik Rónaky - mosolyodom el végül és lehúzom a tea maradékját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Túl élénk a fantáziád - nem nevetem ki, mert értem én, hogy valahol ezzel próbálja kimondani azt, hogy félt, de az egész abszurdul hangzik. - Ha pár idióta kölyök betörne a pizzázóba, szerintem Barnabás hamarabb tudna róla, minthogy két lépést is sikerülne tenniük, sőt.. valahogy úgy érzem, hogy te is hamarabb tudnál róla, nem? - amilyen irányításmániás, biztos, hogy már tett azért valamit, hogy ha lent bármi is történik egyből tudjon róla. Ha meg nem, hát lehet, most kapott egy ötletet.
Felcsattanásától összébb húzom magamon a köntöst és én is pinduri méretűvé zsugorodok. Tudtam, hogy idegösszeomlást fog kapni, de azért nem gondoltam, hogy ilyen mértékűt. Nem vágok közbe, miközben beszél, csak hallgatom a szavait, melyek végére már jól tudom, hogy most kell befejeznem a kekeckedést.
– Sajnálom - szólalok meg végül halkan. - De jó lenne, ha megértenéd, hogy engem nem érdekel, hogy mekkora a tér, ahol élek, ha olyan, amivel azonosulni tudok. Senki az égvilágon nem jön ide rajtad és rajtam kívül. Nem érezni illatokat, nem hallani másokat, azt sem tudják, hogy létezik. Itt a konyha, amit kifogásoltál, hogy lennie kell. Van fürdőszoba, asztal, szék és ott fent egy marha kényelmes ágy. Nekem ennél több nem kell Erik. Ez egy tökéletes kis kuckó, ahova el tudok menekülni, ha veszekszünk. Ne haragudj rám, de én nem tudok két hétnyi ismeretség és egy véletlen egymásba gabalyodás után csak úgy összeköltözni valakivel - bár tudom, hogy ez most a menő, nekem nincsen igényem arra, hogy két hetente költözzek ki -be Rónakytól, mert gyakorlatilag annyi időközönként összeveszünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Erik - sóhajtom halkan a nevét. Szeretném megölelni, szeretném a fejemet a vállára fúrni és szorításommal tudtára adni, hogy sokkal fontosabb számomra, mint gondolná. De nem teszek felé lépést, mert tudom, hogy mennyire utálja, ha valaki beteg a közelében. Így csak a szavak maradnak, melyeket jól meg kell gondolnom, mert egyáltalán nem szeretném, ha vége lenne annak a valaminek, amiben vagyunk.
– Én azokra a pillanatokra vágyom, mikor egymástól fél centire húzzuk a másik agyát. Arra vágyom, hogy egyetlen szavamtól a plafonon legyél és ez visszafelé is így legyen. Nem kellenek nekem azok, amiket említettél, nekem az kell, amink van és amink majd egyszer talán lesz - ezt többször úgysem fogom ilyen nyíltan elmondani neki, szóval remélem, hogy megjegyzi. Nekem is sajátos szeretetnyelvem van, szóval fel tudom fogni, amit magyaráz, csak néha lassan és néha belekötve, hogy ne legyen egyszerű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Jó hát, unalmas lenne ezek nélkül az életed. Tiszta robot üzemmód - még robot hangot és mozgást is produkálok, hogy igazán szemléltessem a dolgot.
– Rendben leszünk - ismétlem meg én is, aztán beleharapok végre a pirítósba, hogy az majdnem a torkomon akadjon. Köhögök ezerrel, miközben fejemben csak úgy visszhangzik a másfél hónap. Hirtelen felpattanok, hogy az emeletre fussak és a telefonom naptárját nézzem, majd hangosan sikítani kezdek. Az első dolog, ami a kezembe kerül egy kis párna.
– EZT NEM HISZEM EL, RÓNAKY, EGYSZERŰEN NEM HISZLEK EL - és már repül is a párna, aztán még egy és még egy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka!?

– De tettél, méghozzá a lábad között lévő nemiszervedet az enyémbe és SEMMI VÉDEKEZÉST nem műveltél - repül az utolsó párna is, miközben hisztérikusan toporzékolok egyet. – Ezt nem hiszem el, ezt nem hiszem el - nézem megint a naptárat, aztán tűzvörös fejjel Eriket, majd a naptárat.
– EZ NEM, EZ EGYSZERŰEN NEM .. - ledobom a telefont az ágyamra és tipródok még fent egy keveset, miközben fel alá járkálok és a kezeimen számolok. Nem, egyértelműen nem volt azóta olyan napom. De rosszulléteim legalább egy hete vannak. A korlátba kapaszkodva nézek le Erikre, de nem mondok semmit, csak eltűnök megint, magamban motyogva, számolva, majd megint lenézek rá, megint eltűnök és ezt eljátszom vagy ötször mire, ismét toporzékolok egyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka?

– MI AZ, HOGY MIÉRT VAGYOK IDEGES? - állok meg a korlátnál és remegve az idegtől lesek le rá. - TE MOST SZÓRAKOZOL VELEM? - hát én nem hiszem el ezt az embert, de tényleg. Hogy lehet ennyire inkompetens a dologban, hát nem érti, tényleg nem érti?
- Barnabás? -fagyok le egy pillanatra. Totálisan látni lehet a kék halált a szememben, meg a rendszer újraindítását is. - Barnabás mégis mit tud erről? TE BARNABÁSSAL BESZÉLGETSZ ARRÓL, HOGY VÉDEKEZÉS NÉLKÜL SZEXELTÜNK? - mindjárt összeesek, ez tuti csak valami lázálom. Meg is csipkedem magam, de az a baj, hogy ez csak fáj, viszont Erik még mindig itt van és a tény, hogy ennyire gyökér, nem segít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka

Érzem, ahogy az utolsó, ép idegszálak elpattannak az agyamban. Ez totális káoszt idéz elő és valószínű, ha ő most nem lent lenne, akkor megfojtanám. Egyszerűen nem hiszem el. Ott áll tökre normális állapotban, miközben én itt mindjárt leugrok inkább, minthogy igaz legyen az, amit gondolok. Aztán, aztán leesik. Hát nem érti. Persze, hogy nem érti, mert ő még mindig azon pörög, hogy szexeltünk és az jó volt. Hát ez remek, ez nagyon remek.
– Ühm, hát nagyon úgy fest kedves Erik, hogy csak felcsináltál. HÁT NEM ÉRTED? - dobbantok egyet, hátha ettől végre felfogja, hogy tök mellékes Barnabás, meg Márton, aki egyébként azt se tudom, hogy ki. Nem hiszem el, hát kiderül, hogy itt a fél város arról beszél, hogy lefeküdtünk. Én meg csak most költöztem ide.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka

– Jézusom - kapok a fejemhez. Totális csőd, hát miért nincs kiakadva? Hogy tudja ennyire érzéketlenül tolni ezt az egészet?
– Most, most menj. Menj el. Menj innen - senkit, de főleg őt nem akarom itt látni. Az ágyamat akarom, a párnáimat és a takaróm ölelését. Egyszerűen ez nem történhet meg, nem lehetek ennyire szerencsétlen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka

– Ide aztán biztosan nem hívsz senkit - dobbantok egy hatalmasat. - Hogy lehet, hogy nem vagy kiborulva? Én ezt egyszerűen nem hiszem el. Ott állsz, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. Hogy lehetsz ennyire érzéketlen? - igen, engem teljesen elvesztett ebben a dologban, s mi sem bizonyítja jobban, minthogy kérdésre választ nem is várva, levetem magam az ágyra és a takaróm alá bújok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka

Minden egyes szava zavar. Nem hittem volna, hogy eljutunk valaha eddig, de egyszerűen hallgatni sem bírom. Nekem kiborulásra van szükségem, tajtékozni akarok, kiabálni, veszekedni, de ő. Ő csak mondja a maga higgadt módján azt, amit tanult és amit tud a világról, ezzel pedig az őrületbe kerget.
- Annyira nyugodt életem volt. Órára, dolgozni, a családhoz, barátokhoz jártam. Istenem, csak egyszer mondtam igent valami másra, erre tessék, mi lett belőle? - dünnyögök a takaróm alatt, csak úgy magamnak, amúgy. Azt hiszem abban reménykedem, hogy megunja, hogy én itt fent kuksolok és itt hagy. Igen, az lenne a legjobb, ha elmenne vagy nem is. Inkább jöjjön fel és legyen itt, nem. Menjen, maradjon, menjen, maradjon. Jaj könnyezek, nem is, sírok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Apuka

Fejem búbját kidugom, mikor megérzem a kezét, majd orromig lehúzom a takarót, hogy nagyra nyílt szemekkel nézzek rá.
– Attól vagyok kiborulva, hogy egyszer teszem szét a lábam, mit tudom én mennyi idő után, aztán tessék - a vicc az egészben az, hogyha most itt nem kezdünk el dobálózni a hetekkel, akkor valószínűleg fel sem tűnik a dolog és élek tovább boldog tudatlanságban. Igen, boldog tudatlanság lett volna. Bár nem hiszek abban, hogy vannak olyan nők, akik meglepődnek a szüléskor, hogy terhesek voltak. Lehetetlennek tartom ezt.– Meg tőled. Hát itt vagy full nyugodtan, ez marha idegesítő - nevetem el magamat végül és odébb húzódom, ezzel jelezve neki, hogy ha akar ledőlhet, hátha úgy könnyebben elviseli a hisztérikus énemet, mely előkerült.
– Ne haragudj rám, totál szét vagyok esve, a reggeli rosszullétek, ez a betegség, a költözés, minden, minden rajtad csapódik, pedig egyáltalán nem ezt érdemled. Rettenetes ember vagyok - tényleg mindennek ő issza meg a levét, pedig semmi rosszat nem tett ellenem. Tudom, hogy ő ilyen, hogy van egy sajátos eszköztára, csak még meg kell szoknom, s megtanulni idomulni hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

Halkan elnevetem magam attól, amit mond. Ez az egész helyzet olyan abszurd, hogy simán beillene valami komikus filmbe. Én meg itt hisztériázok, gyakorlatilag a semmin, ahelyett, hogy kiélvezném, hogy nem dolgozik és itt tölti velem a délelőttöt.
– Tudod, elég érdekesen látod a világot - fordítom fejemet felé, mikor mellém dől. - Minden nap tanulok tőled valamit - mondjuk alkalmazni nem fogom. Képtelen vagyok nem rápörögni a dolgokra, annak ellenére, hogy tudom jól, totál felesleges. Nem lehetek terhes, nem lehetünk ennyire szerencsétlenek, hiszen még nem is ismerjük egymást és nem is gyűjtöttünk közös emlékeket, élményeket.
– Lehet, sőőőőt biztos - ez így viccesen hangzik és teljesen más fénybe tünteti fel, eddigi vitáinkat. - Hé, most először vagy az ágyamban, történelmi pillanat, remélem érzed a jelentőségét - ahhoz képest, hogy azt sem néztem ki belőle, hogy valaha átlépi ennek a lakásnak a küszöbét, tök jók vagyunk így elsőre, szerintem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

– Hát az biztos, hogy ez irigylésre méltó tulajdonság - még akkor is, ha az imént totál kikészültem tőle. Erik hozzám képest maga a megtestesült nyugalom és néha jó lenne csak egy hangyányi is ebből a vonásából.
– Nyilván belekötsz - rázom meg a fejemet és fészkelődök kicsit, pontosabban felkönyökölök. - Tudom, hogy nagyon utálod, ha beteg valaki körülötted, s bár már így is elég közel vagy, de.. Megölelhetlek? És ha azt megengeded, előtte adhatok puszit az arcodra? - igen, megkérdezem, mert nem akarom, hogy baj, undor vagy bármi negatív dolog lenne belőle. Tudom, hogy most nem vagyok éppen az a hercegnő, akiért érdemes lenne bármit is bevállalni, de én nagyon szeretném, ha végre az a kevés távolság is megszűnne egy pillanatra..
– Lehet, hogy igazad van. Akkor legalább dolgozni is tudsz és nem idegesítelek - vissza is helyezem a fejemet, de egy centit sem távolodok el tőle. Jól esik, hogy itt van, teljesen megnyugtat.