Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elbizonytalanodik. Nem a legjobb barátok a góréval, de nem szeretné ha azért szívna, mert segít. Viszont ahogy a pálca előkerül és Kendének tényleg leesik mi lesz itt, szíve hatalmasakat dobban, Brightmore szavai felére már képtelen figyelni, aztán kattan a perec. A hanggal egy időben pedig hátrébb tántorodik.
Elsodró, intenzív és tiszta - izmai megfeszülnek az víz rázúduló erejétől, annak háborgása az ereiben csillapodik, de el nem múlik ahogy az ellentétes elem távolabb ér. Kikerekedett szemekkel, hirtelen kap levegő után, majd lehunyva őket pár pillanatig csendben hagyja áramolni, minden mást kizár.
Letaglózva? Teljesnek? Rémültnek?
- Nem tudom elmondani -szemei felnyílnak a válasszal. Szája egy néma "mi a f..." formál meglátva a füst alakot. Egy elementál. A hydromgáusunk ereje körülötte sűrűbbé teszi a levegőt, ajkai elnyílva maradnak. Kezeit maga elé húzva pillant le azokra hiszen alig mozdította őket, közben a mellkasában szíve dobogása nem lassul. Soha nem érezte még ennyire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az elementál és a gazdája között jár tekintet, miközben gondolatai felszívódtak, a felerősödött érzelmek pedig nem eresztik el. Elég hosszú idő után ott áll, éppen csak saját elképzelésével arról hogyan kellene bánniuk egymással. A víznek és neki. Készen áll megtudni, hogy bejön vagy sem - akkor is lesz valahogy tovább. Remélhetőleg élve.
- Az hasznos - reagál végül kis idő elteltével, mire tisztábban észlel mindent maga körül és benne. Halvány fogalma sincs arról az elementálnak mi van a tarsolyában, de ránézve arra az izére nem nehéz hinnie a górénak. Így is eleget kockáztat az egésszel.
Tekintete viszonylag hamar abbahagyja a zizegést, amikor egész teste nagy elánnal és automatikusan reagál a lángokra maga körül. Bármi indul meg benne, ijedtében visszafogja ahogy csak tudja mielőtt bárkinek is ártana, pedig: Brightmore tudja mit csinál. A kérdés az, hogy Kende tudja-e?
A levegőben lévő víz egyre melegebb, Kende körül foszlányokban erősebben kezd párologni. Csípője és dereka mentén fut végig gerincét ölelve a feszültség, amit olyan ritkán érez, hogy szinte fel sem képes ismerni. Elég Ő ehhez? Egynek lenni valamivel? Ujjai ökölbe szorulnak, nem is érti ki a neki intézett szavakat, csak próbálja csillapítani a szívében az erős dobogást... nem sok sikerrel. Elég hirtelen jön a váltás és ahelyett, hogy csillapítaná, ráhangolódik. Benne az erő minden irányból hat, a felszín felé kitör a vonzódás, ami erősebb a levegőnél. Kende szíve kihagy egy dobbant, a párolgás megáll, fél lába csúszik előrébb, a víz szinte alig látható burokként indul meg körülötte a lángok irányába. Karizmai feszülnek, nem mer pislogni sem, nehogy egy pillanatot is kihagyjon. Gerince bizsereg, tarkója gyöngyözik, megemeli a kezeit és a víz hullámok ként kitörő lecsapódása helyett zuhogó, hangos cseppekben kezd esni. Elhiszi, mégsem hiszi el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Izgalomtól heves szívdobogása képes lenne vadhullámokat verni. Nem erőlködik tovább csak enged neki miután az irányítást hamar túlértékeltnek látja, a kontrollt pedig gyönyörűnek. Érzi, hogy összeratoznak és amikor Kende belélegzi a víz illatát tüdeje majd kiszakad a helyéről. Átszakadt a gát?
Ajkait képtelen összecsukni, ami hasznos mert jelenleg szüksége van arra is a légzéshez. Lassan leengedi a kezét, amitől az esőzésbe zavarosság áll be, majd csillapodik a zuhogás csepergéssé, de el nem áll. Nem bírja. Kezeivel újra mozdulva képes egyedül megtenni… és eláll.
A súlyt, ami lehúzta könnyvé tették, mintha megemelték volna, de az az igazság, hogy használni nem érzi könnybbnek. Nem is különösebben vár semmi ilyesmit, mert ez az alkalom így is több mint azt valaha elképzelte volna.
- Az van, hogy sokáig a kevéssel is nehéz volt együtt dolgozni. Jobban érzem, de nem mondanám könnyebbnek - félre sandít, majd Brightmore-ra. Nem szeretne panaszkodni, amikor éppen megéli amire évek óta vágyott. El kell mondania, hogy ez van benne, mert szüksége van egy pullanatnyi szusszanásra is, miközben még mindig hitetlen egyben önfeledt mosolyt küld a góré irányába.
Keze ismét mozdulna, végül maga mellett tartja, szürkéskékjei a nedves talajon járnak körbe mielőtt lehunyja azokat. A levegőben, a füvön, a leveleken, a tűztől perzselt talajba egy gyorsabban szívódva: mindenhol ott van és ami a legfontosabb… itt van.
Bizsergés járja végig bőre alatt, az érzés olyan mintha az ereiben csörgedezne a víz. Kirázza a testét a hideg, de nem mozdul a keze amikor a víztömeget összegyűjtve emeli a levegőbe. Hol nagyobb-hol kisebb vízgömb kezd lebegni kettejük között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Lepillant kezeire, amiket csuklóból lazít is le kicsit. Ja hát igen, velük könnyebb mint nélkülük, totális ellentétben a karperecekkel. A pislákolás után aprót bólint. Mindegy hogyan csinálják, az egészet élvezi. Minden hitetlenség ellenére, baromi régen volt ennyire tisztán és önfeledten boldog.
- Érzem - bólint ismét, mosolya széle rezzen meg, hogy a gödröcskéje egy pillanat erejére előtűnjön. - Az elemeidet is, mindkettőt. Sokkal jobban - szemöldöke ráncolódik, ahogy figyelme leginkább az ellentétes elem kiváltott hatására kerül. Brutális, hogy ez ilyen is lehet, és ettől csak hálásabb lesz Brightmorenak.
Azért is mert később, már lehunyt szemei mögött a vízgömbök súlya fokozatosan könnyebbnek és könnyebbnek érződik számára. Légzését hosszabbakra véve igyekszik lassítani, így hallja meg az újabb feladatot. Vette.
Minimálisan helyezkedik, keze reflexből mozdulna, majd megállítja. Nem tudja figyelt-e már ennyi mindenre egyhuzamban, de most bakker kérdés nélkül teszi. Szeretné ezt most jól csinálni, összhangban lenni a leírhatatlan energiával, aminek köszönhetően önmagának érzi az egész lényét.
Sikerült. Basszameg, tényleg sikerült. Hosszan vett levegője és mellkasában a bizsergés melegnek hat ahhoz képest, amit az elemével kiváltanak a lebegő gömbökből. Azoknak belsejéből indítja el a változást, ami lassan és nehezen a felszín felé kezd kúszni, majd elér egy pontot. Nincs tovább. Kendében megvan, hogy vissza kell vonulnia. Kezét megemelve lépésről lépésre állítaná helyre, beismerve hogy ez így nem megy, amikor a gömbök külső burka ellenáll. Az egész gyorsan történik: Kende szívverése hatalmas dobbanásokba kezd, szemei kipattannak. Kezét maga elé emeli varázslásra, csakhogy a mozdulattal a gömbök cseppek és szilánkok csillanásával robbanak szét az udvaron. Brightmore felé villan elsötétedő tekintete, minden másról lemarad, ahogy térdre rogy és arca a nedves talajba fúródik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Csendesebb idebent, teste sokkal könnyebbnek tűnik amíg öntudatlan, mint amikor lassan kezd magához térni. Szemhéja nehezen húzna vissza, miután éppen csak megkísérli kinyitni. Tarkója és feje feszülése között bordáinál érzi az erős, el nem múló nyomást, amitől arcára grimasz kerül. Egyszerre süpped be a mellkasa, ahogy a levegőt kifújja, majd ismeretlen szagokat lélegzik be. Lassan ráveszi magát, hogy körbenézzen. Egy pillanat kell, majd még egy: nem a szobájában van és bár kanapén heverészik, de nem is Mihailén.
Beüt ugyan egy kis zavar, de Cortez látványa hamar rendbe vágja a dolgokat. Emlékezve temeti arcát kezeibe, amíg szuszogva összekapja magát. Nagyon reméli, hogy Brightmorenak tényleg nem lett semmi baja. Nem nagy lendülettel, de felül. Miközben meginogva felkel, hajába túrva kezdi keresni a górét, amikor egy órába szalad, ami szerint már délután van.
- Mielőtt elbíznád magad... - kezdi érdes hangon, amint megtalálja a másikat. - Nem azért ájultam el, mert megdicsértél - fejezi be, és bár valószínűleg hulla fehér a feje, a pillantása mosolyog. - Jól vagy, góré? - köszörül a torkán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az ajtófélfát támasztva várakozik, hiszen pont nem siet sehova. Pillantása éppen csak elsiklik a kerten, amikor megjelenik előtte a muníció. Mindkettőre ráfonódnak ujjai, nézegeti kicsit őket miközben oldalasan fordul a góré felé.
- Kösz szépen - szüksége is lesz rájuk. Jelenleg olyan száraz a szája, mintha egy hete nem ivott volna semmit. Csak a válasz után kortyol bele a pohárba, majd lesütött szemekkel elmosolyodik.
- Jól, azt hiszem - aprót von a vállán, majd felnéz a másikra. - Fáradtan, de túlélem. Megérte - azt ugyan nem mondaná, hogy egész nap bírná, ahhoz ez most sok volt egyszerre.
- Mikor jöhetek újra?... Ööö, jöhetek újra?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

Ő és a járőrözés érdekes kombó, ez már egyszer biztos. Amíg Tánya jelen volt a Navine vezetőségben még csak-csak érdekelte Kendét, hogy egész pontosan mit kellene csinálnia. Aztán többszörösen Júliával keveredtek össze, akivel vagy a konyhában kajáltak egyet, vagy éjszakai fürdőzés címszó alatt teljesítették prefektusi kötelességeiket. Viszonylag. De cserébe mindennek eredménye lett, hogy a srác nem hagyta ott év elején a pozit - mekkora mázli, nem? Naná!
Mostanában Dae-el is egész jól feltalálják magukat és ma is örülhet a kastély népe, mert ismét a párosuk van porondon. Igaz, hogy baromira ráérősen lépdel végig a folyosón a Fecsegő Dámák felé, de nincs miért rohanni, így is időre odaér.
Apró mosollyal biccent egyet az egyik dámának, aki látszólag évekkel ezelőttről már jól megjegyezte magának, amikor kicsit felcserélték a srácokkal a festményeket. Lehet, hogy Móric és Mae voltak a főkolomposok, de ezek szerint a Reiner örökös épp annyira feledhetetlen. Az mekkora poén volt... a csereberékkel legalább a dáma is kapott egy kis környezetváltozást. Állati unalmas lehet állandóan ugyanott ácsorogni, csoda ha állandóan csámcsognak valami baromságon?
Lezseren a falnak dől, ujjaival az alkarján lévő kötést kezdi piszkálni. Kölyökként is királyok voltak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mellkasa hullámzik a levegővételektől és a lassan csillapodó szívdobogástól, miközben bőrén a simogatás nem hagyja elveszni az orgazmus óta rajta szaladgáló bizsergést. Aztán az abbamarad, mire Kendét egy mindent leíró morranás hagyja el, az végül elhal ahogy Mihail közelebb húzza.
- Most mentem el veled - érdes hangon morogja, ami elárulja mennyire lusta most beszélni. Azért egy halvány, szemtelen mosoly arcára kúszik.
Halkan szusszan, keze Mihail karjára fog, ott kezdi el lassan simogatni a feszes bőrt.
- Mikor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szemtelen mosolya a fején pontosan annak a szemforgatásnak szól, amit ebben a helyzetben nem lát. Ez a minimum öregem.
Keze abbahagyja a simogatást és ráfog Mihail karjára, hogy lazítson rajta annyira, hogy kiszabaduljon. Fészkelődve fordul felé és emelkedik alkarjára, hogy halántékát tenyerébe támassza, onnan tekintetével fürkészi a másikat.
- Benne vagyok - bukkan elő gödröcskéje. - Ha fehérnemű fotózás lesz már azt is tudom mit kapok - pillant a plafon felé, mint aki éppen elmereng.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pofátlanul mázlista vagyok - elégedetten bólogat aprókat mielőtt kizökken az érintésre, ismét Mihail felé pillant és kapja el a tekintetét. Nem számít a szavakra amikor megcsillan a szeme, mielőtt lesüti őket és közelebb hajolva, hosszasan megcsókolja az ajkait. Puhán harap alsó ajkára és minimálisan elhúzódik, csak annyira hogy érezze a lélegzetüket keveredni. Nem is lenne most máshol és valahol ez rohadtul félelmetes.
- Már a tied vagyok - motyogja. - Szóval mernél mást mondani - halkan nevetve húzódik arrébb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felnevet, arcvonásai elég magabiztosan értenek egyet, mert tény: kurva jók.
Hogy mi nem olyan kurva jó? A szíve minimum egy ütemet kihagy aközött, hogy Mihail a csuklójánál megállítja és visszakérdez, mégsem pillant el róla. Fejét támasztja vissza szabad kezére, másik karját Mihailéval kezdi el lassan maguk közé engedni mielőtt izomlázat kapnak. Akaratlan is bólint egy aprót, amíg már a szemeibe néz.
- A tied vagyok - fülében kezd dübörögni valami, ami baromira nem odavaló. Pár pillanatig marad csendben. - Mihail... az van, hogy utálok kimenni az ajtódon, tökmindegy mi van éppen - lesüti a szemét mielőtt aprót von a vállán. - Az is biztos, hogy nem lennék most sem máshol, mert jó itt melletted - pillant rá vissza tincsei mögül. - Időbe telt beismernem magamnak, hogy én ezt nem is birtoklásnak látom. Nem tudom mi ez... - támaszkodó kezei ujjai indulnak meg a füléhez, amikor észbe kap. - De mostmár tudok beszélni róla a pszichológusommal. Lehet ez is valami fura fétis vagy komplexus, majd ha megtudtam mindenképpen tájékoztatlak. - és egy pillanat.. kettő... és totálisan zavarban van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Olyan makacs, hogy pár pillanatba beletelik mire végül ránéz. Mihail ágytól kócosabb, nagyon szőke hajára, féloldalas mosolyára, amivel mintha meg szeretné nyugtatni. Végül odakeveredik az óceánkék szemekhez, miközben figyel a másikra és amikor Kende őszintén elmosolyodik szinte minden rögtön az arcára fagy. Aztán a plafon felé pillant. Újra a kedvenc témájánál járnak.
- Neked tényleg ez maradt meg a legjobban abból, amit mondtam - hangja nem szemrehányó, ahogy továbbra is hangosan gondolkodik. Annál már jobban ismeri Mihailt. Pillantása ereszkedik közben lentebb, majd lassan mozdul és ülésbe helyezkedik az ágyon. Felhúzott térdén támaszkodik meg.
- Szerintem - megvakarja a fejét. - Ha valaki birtokol, azt hiszi dönthet egyedül és irányíthatja mit tegyen, mint egy tárggyal, de itt nem ez játszik - mutat kettejük közé, végül magára. - Hogyha azt mondom a tied vagyok, ez így is van, mert így érzem. Plusz, már azelőtt tudtam, hogy nem kell más, mielőtt összevesztünk volna ezen a faszságon. Attól még számít mit szeretnél, amiben segít az is, hogyha megdumáljuk és nem az utcán sokkolsz - szemöldöke emelkedik meg egy erőteljes célzással megspékelve.
Feje billen félre.
- Ha már témánál vagyunk... neked van más, igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Állatira nem gondolta, hogy ma idáig fognak keveredni, amikor ujjaival mélyen túr tincsei közé már a kérdés közben. Nem tudja mit mondhatna rá.
Igaz. Nincs meglepve, nem csillan kérdés a szemében, csak a gyomrára ül a nehéz érzés. Párat pislog a folytatásra, mielőtt kuncogása tölti be a szobát.
- Láttad már a seggem? - reflexből felel a kérdésre. Arrébb csusszan, feltolja magát és miközben Mihail kezeit helyezi a valagára, szemből ereszkedik az ölébe. - Szerinted van okom féltékenynek lenni? - csendben pásztázza az előtte lévő képet, lassan nyílnak el az ajkai és még lassabban ejti ki a szavakat.
- Adnám, ha lenne okom... - ráncolja szemöldökét. - Akkor is, ha valszeg nem egy öt évvel fiatalabb hülyegyerek az elképzelésed.- ujja simít végig Mihail alsó ajkáról arcára, ahogy lepillant rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem azért mert dugsz másokkal... hanem ha van akit beengedsz - halkul az ő hangja is. Szája belsejébe harap, mielőtt újra megtöri a kettejük közé beállt csendet és engedi az óceánkék színű szemeknek, hogy beszippantsák. - Mert ha nem vagyok elég, akkor csak jobban félek az egésztől - nem pillant el miközben keze mozdul, hogy Mihail alkarján simítsanak végig ujjai, ahhoz a kezéhez, amit nemrég szétroncsolt. - Múltkor a szart is kiijesztetted belőlem, de rájöttem, hogy nem tudnálak magadra hagyni akkor sem ha nem beszélsz róla. Valami nem oké, szóval itt vagyok és ha mással beszélnél róla az tök jó, tényleg. De nem baj ha képben van, hogy a hydromágiám nem túl stabil, szóval... a helyében vigyáznék - bárkit is fenyeget éppen meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ajka szeglete rándul őszinte mosoly-szerűségre, nem is Mihail lenne kérdések nélkül, bármennyire szokatlan ez még most is Kendének. Az álla alatti érintésre pillant oda, azzal a lendülettel a szemeit le is hunyja, miközben hallgatja. A fergeteges hangsúlyra feltörne a nevetése, de csak vállai rezzennek meg mielőtt újra Mihailra néz.
- Szerencsére nem ahhoz, hogy a fasza humoromtól forgasd a szemed - óvatos mosollyal kontrázik. - Amikor még egy nevetéssel is megspékeled, veled nem tűnik akkora hülyeségnek tényleg együtt lenni - lágyan és őszintén mondja ki a szavakat, amiket korábban automatikusan kidobott az agya, mert semmi értelmét nem látta. Erre most ujja remeg meg, ahogy szíve kezd pergetni, de nem bánja. - Szeretném megpróbálni veled, de félek tőle - akaratlanul is megérzi a térben lévő vizet, így pillanatokig csendben marad. Végül hosszan engedi ki a levegőt. - Ezért sem kérdeztelek róla, de naná hogy neked feltűnt a zavar és olyankor kizárt hogy kibekkeljem a kérdéseidet - szinte már suttog, ahogy hátrébb dől és elmosolyodik. - Tudom, hogy szar az időzítés - bólint aprókat, mert Mihailnak gyanúsan erre van legkevésbé szüksége.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

Mi az igazán szívás a karácsonyban? Hogy az év ezen időszakán az úszók el vannak engedve szünetre. Mondaná, hogy nem esik jól neki heti nyolc, néha kilenc edzéssel, de nem erről van szó, hanem mert így és az iskolai szünettel kizárt hogy kibekkelje a hazamenetelt. Reinerék idén nem szervezik a karácsonyi gálázást, hanem hivatalosak, amire száz hogy elrángatják az örököst is. Legalább az elemi gyakorlás miatt visszajöhetett pár napra. Legalább még Mihailhoz is elnézhet.
Léptek hangja visszhangzik, amire felpillant és arcán széles mosoly terül el Dae-t megpillantva a pizsamában. A levitáshoz képest Kende sem öltözött ki: a hoddiehoz a kedvenc melegítőnadrágját vette fel és a papucshoz hosszú, fehér zoknit, szexisen.
- Szevasz, látom hoztál muníciót - vigyorog egy pillanattal később. Szerencsére a sport miatt elég jó angolja van, így ez eddig sem jelentett problémát. Az inkább, hogy általában a következő kérdést ő szokta feltenni és nem megválaszolni. Pillog kicsit egyik majd másik irányba, amikor elkapja a dáma a tekintetét.
- Öhm, bármerre innen el. Nem vagyok a kedvence a dámáknak... - biccent az irányukba. Legalább már emlékszik mi van a kastély ezen részén.
- Azt mondta a vezetőség, hogy innen induljunk - nyurga testét löki el a faltól. - De mehetünk a körletek felé - kezei a hoodie zsebébe tűnnek el és ráérősen lépdelni kezd. - Aztán majd látjuk. Így oké neked? - pillant oldalra a másikra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem tud és nem akar mást nézni, mint a reakciót amit kivált, miközben érzi hogy beszéd közben egész teste a szívverésétől visszhangzik, ami nehezen lehetne hangosabb. De kell neki ilyet gondolnia, amikor két perccel se később magára cáfol mikor megérzi a combján az érintést. Kis bootidőt követően aztán emelkedik és amíg Mihail kimászik alóla, addig ő az ágy közepére ül és fülén morzsolva túr a hajába. Mellkasa gyorsan mozdul fel és le, miközben visszapörgeti az utóbbi pillanatokat.
Amikor Mihail nevetni kezd, hirtelen pillant a hátára, rajta járatja tekintetét hátha megszólal és akkor Kende is vehet megint levegőt. Hihetetlen, még szép, ezzel nem tud vitatkozni és nem csak azért mert halvány lila fingja sincs hányszor mondták már neki, mindenféle szituban amikre nem is emlékezik - kivéve ilyenben, amire frankón emlékezni fog - hanem mert csak simán tisztában van vele. Vissza pillant maga elé, a párnák feletti falrészre, majd elengedve magát dől hátra a takaróra, ahova halk puffanással érkezik.
- Ha idő kell, megbeszélhetjük nálad is - talán percekkel később szólal meg rekedtes hangon, majd aprót köszörül a torkán. - Másik nálad. Finnországban - beszél a plafonra pillogva. Simán benne van a pakliban, hogy totál mást szeretnének, vagy hogy tényleg a legrosszabbkor jött ez fel. - Vagy majd… valamikor - az úgy pont Kende szinten konkrét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A kérdés egyszerre hidegzuhany, majd hoz elő egy megrezzenő mosolyt. Fél keze túr tincsei közé, azokra markol rá puhán hátha keze meg-meg remegése elmúlik.
- Emlékszel, amikor elrángattalak a tóhoz? - éppen csak rá pillant, majd vissza a plafonra. - Olyasmit mondtál, hogy hasonlóan érzed magad velem, mint én amikor közel vagyok a vízhez - lassan ejti ki a szavakat. Nem pontosan emlékszik, de ez volt a lényeg. - Aztán hatalmasat szexeltünk - ha más nem hátha ez megmaradt. - Valamikor azóta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az emlékek nekifutásból sem tudják úgy kiszakítani a jelenlegi helyzetből, mint Mihail hangja helyből, amit csendben hallgat. Szíve dobban egy nagyobbat, hogy mire is vonatkozott a mióta kérdés. Úgy tűnik nem arra, hogy vele vállalna egy kapcsolatot, mégha erősen köze is van a kettőnek egymáshoz.
Annyira, hogy a levegője el is akad: elfogadja, de nem így érez? Akkor ez egy... nem? Mással mégsem... aztán már nem is a szavak érdeklik, amikor fülét megüti a zavarosan nehéz sóhaj. Nem csak ő fél.
Feje süpped jobban a takaróba, amikor felette hirtelen Mihailon zizeg a pillantása. Homlokát ráncolja, majd nyúlik el a képe. Nincs más? - Mi? - szalad ki a száján amikor Mihail ajkai a bőrét érik. Ő meg alatta, kerek szemekkel várja a szikrát akkor is amikor Mihail eltűnik.
Baromi sok kérdés villan be neki arról mit hisz, hogy mit szeretnének, a hazugságról és hogy döntsön ő. Mélyről sóhajt fel és mielőtt tényleg megkattan magas alakja már mozdul és kezd öltözni. Alsót ránt magára, a padlón lévő ruhára markol és hagyja el a szobát. A lépcsőn lelépdelve bújik bele az ingbe, nem kezdi gombolgatni, csak vesz egy fordulatot a konyhába. Egy ideig a pultnak dőlve ácsorog, hol az emelet felé pillantva, hol a tarkóján masszírozva mielőtt felcsapná a gyéren megpakolt hűtőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Csukogatja a hűtőt egy darabig, de fura mód ettől nem lesz benne több cucc. Oké, igazából mindegy amikor az ő konyhai tudásával teli hűtőből sem lehetne nagy gasztro élményt összedobni. És ahogy párszor körbe járja a konyhát, nem is az éhség hajtja, hanem a gondolatok. Egy pohár vizet tölt magának és a pultnak dőlve pillant körbe a lakáson, mintha először járna itt: eddig is tudta, hogy Mihailnak fontos a felszín, a múltkori eset pedig csak ráhúzott erre. Amiatt hazudott volna? Fejét megrázva fordul meg, de nem tudja elengedi ami fent történt.
Vizes kezét az ingbe törli miután megmosta a gyümölcsöt, halkan motyogja a Spanom dalszövegét, de inkább a ritmus van ott meg, amikor hátra pillant Mihailra.
- Még mindig fura konyhád van, itt simán kinyírnám magam - nem hogy a konyhamágiához de a mugli cuccokhoz sem konyít. Az epret a műanyag dobozban hagyva fogja meg és lép hátrébb, hogy a pultra tegye. - Megkínálhatlak az epredből? - apró, féloldalas mosollyal pillant Mihailra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Értetlen pillant le az ingre, majd aprót von a vállán. - Nem ígérek semmit, maximum megtartom - pillant rá szemtelenül. Mondaná, hogy észrevette, de pont nem figyelte mit vesz fel a padlóról ahogyan azt a mellékelt ábra is jól mutatja. Csoda, hogy a boxer a sajátja.
A műanyag dobozon még megcsillannak a vízcseppek, amikor kivesz belőle egy epret. Szabad kezén támaszkodik meg a pult tetején, a karján lévő izmok feszülnek meg ahogy végül megáll és csak ujjai közt forgatja a gyümölcsöt.
- Nem úsztad volna meg őket, Sztravinszkij - bólint, majd lazán dobja a szájába a gyümölcsöt. Oldalra fordul, két kezét összekulcsolva emeli a tarkójához.
- Oké, először tudnod kell, hogy akkor sem várnám hogy azt mondd te is így érzel, ha én ki tudnám mondani - ez az igazság, akármennyire is elbaszottan hangzik.
Pillanatnyi csend után támaszkodik meg két oldalt maga mellet, miközben megpróbálja elkapni Mihail tekintetét.
- Az előbb, odafent, visszautasítottál? - vagy ha tényleg nincsenek mások, akkor már járnak?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Pillantása indul el, majd halad végig Mihailon amikor tesz egy lépést, végül állapodik meg arcán.
- Akkor ezt legalább elengedhetjük - meg tudja érteni. Nem véletlen nem ő mondta ki. Hiába, ha a torkán akadna, mert mióta az eszét tudja meg volt győződve róla hogy nem is létezik. Megnyugtatja, hogy Mihail sem dobálózna vele, bár nem is tudná elképzelni ezért is lesz teljesen kész a folytatástól.
Gerince mentén szalad végig a libabőr a megkönnyebbüléstől, ami kellemes érzést vált ki egész testén. Mihail szájából hallani a szavakat és ahogyan mondja őket olyan meglepettséget zúdít rá, ami kiül az egész fejére. Keveset beszél magáról, az érzéseiről, és amikor viszont igazán megteszi az mindig tiszta. Elnyílt ajkakkal hallgatja, észre sem veszi a lépéseket csak amikor már közel ér és ő még ott tart, hogy Mihail egyelőre nem meri kijelenti.
Pár pislogás után vonja fel a szemöldökét, de sehogy máshogy nem tud mozdulni.
- Nem... nem tagadhatod, hogy elsősorban a fergeteges humorom váltja ki - ajka szeglete rezzen a visszatartott mosolytól mielőtt szélesen elmosolyodik. - Most tényleg jó. Átbeszélgetünk még pár éjszakát, a többit majd meglátjuk, oké? - van esélye és neki ez elég. - Nem rohanok sehova.
A szemkontaktust tartja húzza ki magát jobban.
- Azért hazudtál, mert te is beparáztál? - azért ezt még jó lenne ha elmondaná.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Oldalra billen a feje, érzi hogy lesz folytatás, így türelmes pillantását továbbra is Mihailon tartja. Nem csak a hazugságra kap magyarázatot. Ajkai lassan válnak el egymástól, igyekszik felfogni mindazt amit hall, mégis sokkal nehezebb megtennie amikor mellkasa szorul össze. Kilépni a megszokottból baromi nehéz, főleg ha szereti kézben tartani az élete irányítását. A változás jó, de a félelem pont eléggé megnehezíti. Ő Mihail miatt képes úgy állni a változásokhoz, hogy tanuljon belőle akkor is, ha nem könnyű - így kezdődött az egész.
Amikor Mihail lesüti a szemét, ellágyult pillantással mozdulna közelebb, de megdermed. Elnyílt ajkai közt sóhajt, szája megremeg, de nem tud megszólalni, ami elég nagy baj, mert össze kell szedje magát.
Egyik keze kinyúl végre, Mihail derekára fog rá és magához húzza, amíg a másikkal arcára simít. Pont annyira hajol lejjebb és közelebb, hogy el tudja kapni a pillantását.
- Már a tied vagyok - nem mondja kevésbé őszintén, mégis olyan mintha több lenne a jelentése. Ujjai simítanak hátrébb Mihail derekáról, hogy lezseren félig magához ölelje. - Örülök, hogy úgy döntöttél elfogadod. Gondolom ezzel jár, hogy a sors bekaphatja, gyönyörűm - mosolyodik el. - Köszönöm, hogy elmondtad - mondja halkan maguk közé, miközben hátrébb lép és Mihailt magával húzva dől a pultnak.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mosolya szélesedik ki annyira, hogy gödröcskéje süpped arcába. Simán vállalja, hogy ő legyen az oka. Főleg az után, amit az imént megtudott.
Pillantását ejti a vigyorra, majd néz vissza a szemeibe.
- Nem olyan új ez, szóval megtartom - beszél, testük lassan összeér, így az utolsó szavait már Mihail ajkaiba búgja mielőtt elenged mindent a csókra. Keze simul lejjebb fenekére, szavai végén érinti fogával a puha ajkat mielőtt ismét viszonozza a csókot és szorosabban magához húzva nem hagyja ellépni. Lentebb billentve a fejét csókol rá nyakára és hagyja ott ajkait egy hosszabb pillanatig mielőtt hátrébb húzódna és elengedve a másikat a pultra csúszik.
Nagyot szusszanva vigyorodik el és nyúl ki oldalra egy eperért.
- Figyelj, Finnország... mondanám, hogy simán repülök egyedül, de ki van zárva, hogy egyedül repüljek - pillant Mihailra bármerre legyen. Mert ez tuti. Szeret élni. - Szóval ebből hoppont lesz - kezd bele a gyümölcsbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bólogatva elneveti magát már a pultról, de még ajkán a bizsergéssel. Jól ismeri már ezt a játékot, nem véletlen szeret belekeveredni. És mindketten tudják, hogyha ez fordítva történt volna, már nyakig benne is lennének.
- Valaki biztosan megtenné, de azért majd mondj egy nevet - szemtelenkedik és nyúl egy újabb szem eperért. Elgondolkodva néz Mihailra.
- Brigittáék befogtak gálázni, plusz Kittivel tervem van, szóval 27-én - legalább a sulival és az úszással még szünete van januárig. Hm. - Meddig lennénk kint?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Előre érezte, hogy hatalmas szívás lesz ez a mai nap, így hamar az edzőterembe kezdte a napot. Egyedül azt furcsálta, hogy Kitti nem ül az egyik fekvenyomó padon és szövegeli végig az egészet. A konyhából kilépve találta szemben magát Brigitta tág orrlyukaival és villámokat szóró szemeivel.
Ez hosszú lesz.
- Itt vagy Reiner Kende? Nem szólsz, hogy hazaértél miközben nagyon jól tudod, hogy a mai nap rendkívülien fontos! Ha nem látom meg, hogy Dorottya reggel beveti az ágyadat minden csúszna - beszélt és legalább hatan érték be, akik éppen minden irányba felmérték a házat.
- Még itt élek, nem? - pillantott vissza Brigittára, aki csóvált a fején meg sem hallva a kérdést és végig pillantva a fián.
- Merlinre, hogy nézel ki? - hatalmas sóhajjal fúrta tekintetét Kendéébe, amolyan néma "elég legyen"-nek felelt meg. - Két dolgot tegyél meg: szedd rendbe magad, és ne tedd tönkre nekem az estélyt az ágálásoddal - közben a háttérből a karácsonyi dekor miatt közelítették meg a Reiner család legelviselhetetlenebb tagját. Kende pillantása ekkor vette észre a két szárnyú ajtót, ami mindig félig van nyitva kivéve ha náluk van valami kibírhatatlanul smúzulós esemény.
- Idén nem Nekeresdre megyünk? - fordult teljesen anyja felé.
- Már miért... ó, igen, hogy is ne! Édesapád végül nem fogadta el Zsadány meghívását. Nevetséges lett volna. Hetek óta szervezem a ma estét - az egyik embernek mutogatva fordult is el Kendétől. - Két dolgod van! - szólt még hátra kimérten és tűnt el a szalonban.
______________________________________
Késő délutánra a ház egész alsó szintje puccba van vágva, lágyan szól az élő zene... olyan mintha a karácsony lehányta volna a kúriát. Tehát semmi új, minden évben pontosan ilyen. Ettől függetlenül, Brigitta kitett magáért. Nem nehéz, ha az embert semmi más nem érdekli, és hogy Kitti ne azt hallgassa végig karácsonykor ahogy leszedik egymás arcát, Kende kiöltözött. Csak a fél házon kergették végig egy nyakkendővel, ami most a zakója belső zsebébe gyűrve hesszel, ingje felső gombjait lezseren nyitva hagyta és befújta magát. Húga karol belé, ahogy susmorogva megközelítik a nagyit. Mellette állva fogadják a vendégeket, akik lassan de biztosan kezdik ellepni a házat és belépésnél apró ajándékokat kapnak. A Reiner örökös szürkéskék tekintete akaratlanul is az érkezők válla felé zizzen: arra van a menekülő útvonal. Az fontos, öregem!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Apró mosollyal figyeli, ahogy Mihail forgolódik a kávé miatt. Szeme hirtelen pattan ki: az autó egy lélekben felkészülős kaland lesz bakkerka.
- Nekem január elején újra indulnak az úszóedzések. Ha addig nem teszel ki, szerintem jók vagyunk - mosolyogva vesz újra a gyümölcsből, lecsúszik a pultról és elkezdi begombolni az inget, ami mondjuk nem az övé. Lenyeli a falatot, az emelet felé pillant ahol a nadrágját meg a többi cuccát hagyta. - Lassan mennem kell. Ma még meg kell jelennem Pesten. Az edzőm csinál egy felmérést a sportgyógyítóval - igazít a karján lévő karkötőn és a gyűrűkön, majd egy féloldalas mosollyal Mihailra néz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Reinerék pontosan úgy fogadják a vendégeket ahogyan szerintük azt illik: kellő aranyvérűséggel és olyan gusztustalanul kidolgozott műmosollyal, amin sajnos kevesen látnak át. Ez alól kivétel a ház ura, a családfő, Reiner Károly, aki egyelőre a dolgozószobájában bassza a rezet, és a két gyerek. Egyedül Kitti energiái egyensúlyozzák a bátyja szabadságba sóvárgó elbambulását. A kiscsaj hófehér ruhában, hosszú, egyenes szőke hajával babrálva vigyorog minden megérkezőre. Miután Brigitta rászól, hogy fejezze be a tincsei piszkálását, még akkor is sugárzik belőle az ártatlan jókedv. Aztán fénylő szempárja meglátja az ismerős barátot, mert hát már régen kiderült: aki Kende spanja, az Kitti spanja is. Kitti azonnal megpiszkálja a bátyja zakóját, hogy kikerekedett szemekkel, egyáltalán nem diszkrét fejrázzással kizökkentse és jelentse: itt van Marina Darik!
Kende tekintetében csillan a remény és a megkönnyebbülés, majd egy pillanattal később az őszinte értetlenség. Ki van zárva, hogy a szülei… hogy Brigitta hajlandó lett volna meghívni Marinát anélkül, hogy pálcát tartottak a fejéhez. Most feltételezze, hogy idehívták a Szösztalicskát ha cserébe minimálisan is úgy tűnik, hogy élvezi ezt az egészet? Kizárt. Főleg amikor Kende előrébb lép és kezet fog Marina édesapjával. Mert hogy itt van ő is. Ilyen jól mutat a Darik család a vendéglistán?
- Örülök, hogy eljöttek! - és az a baj, hogy tényleg örül, mégis a szülei helyett is szégyelli magát, amiért csak a név miatt hívják meg az egyik legjobb barátja családját. És neki erről sem szóltak.
Amíg a szülők kifinomult és száraz szavakkal dobálóznak addig egy mosolyt küld a szokatlanul komor lánynak. Úgy tűnik nem most kellene ölelgetnie, vette. Csak éppen Kittit annyira ez nem zavarja.
- Gyönyörű vagy! - esélyes, hogy Kitti most jön rá, valójában Marina egy lány. Nyakát kezdi nyújtogatni kifelé, majd pillant Kendére. - Móric nem jön?
- Nem jön. Vagyis... nem tudom már - Kende közelebb lépve engedi le fél karját Kittihez, aki a kezét megfogva tippen vissza.
- Dorottya, kérem, vezesse körbe Darikékat még a vacsora előtt - Brigitta íves mutogatása igazából a csettintgetés kirakati verziója.
Kende meg úgy kihasználná az alkalmat, mint a kurva élet, hogy megkérdezze miért nem szólt a Szösztalicska, hogy jön, de a lépcsőn Bernáthy-ék kezdenek fellépdelni.
- Később megkereslek - biccent aprót. Naná, hogy megteszi! Mert ez az egész rohadtul furcsa. Benne lenne a pakliban, hogy ő nem figyelt vagy felejtett el valamit, de ezt az infót? Esélytelen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem szereti a meleget, szerencsére ezzel télen Magyarországon sincs baj, de most mindjárt befagy a valaga. Összehúzza magán a kabátot, ahogy a kisebb termináltól arrébb eső elvarázsolt liftből kilép. A helsinki-i a hopphálózat egyik olyan pontja, ahol eddig még sosem járt és most mégis a legjobb okkal jött. Brutálisan izgatott és alig várja, hogy újra lássa Mihailt, főleg az utóbbi napok után. A táska, amit máskor edzésre menet dob magára most az utazás miatt lóg fél vállán, azon ránt egyet mielőtt a reptér elé lépdel. Ahol, - és ez nem semmi, haver - Kende figyelmét elkapja, hogy akció van, annak közepén pedig Mihail vonul felé. Meglepetten csillan tekintete, sietősen elindul ő is, végül gödröcskéje óvatosan kirajzolódik, amikor már a sapka a fejére kerül. Lejjebb is húzza, tuti ami biztos.
Ahogy besüpped az ülésbe akkorát szusszan, még a sofőr haját is leviszi.
- Hello - int egyet a visszapillantóba nézve, lebénázza magáról a táskát amit a lábához tesz, aztán hátrébb dől és kifelé nézelődik, még akkor is, amikor Mihail behuppan mellé.
A finn szó a szájából olyan vigyorra készteti Kendét, ami az utóbbi napokban messze nem volt a fején. Felé fordulva szólalna meg, de csak felkészül a becsapódásra mielőtt ajkaik összeérnek. Szíve dobban nagyot, kezével simít Mihail nyakához, úgy húzza közelebb. Teljesen abban volt, hogy nem jön ki elé és csak később láthatja, így aztán a szavakra bólint pár aprót és csókolja meg újra. Hogy a francba ne tenné?
- Szia - gyorsan csókol egy utolsót Mihail ajkaira. - Kösz, hogy mégis kijöttél - elengedve húzódik hátrébb, hogy elkapja a pillantását. - Ha a rajongótáboroddal is finnül dumáltál, simán ácsorogtam volna a hidegben - így is van!
- Innen hozzád megyünk? - pillant Mihail ajkára.
Jó lesz itt, és szüksége is van rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kedvesen elmosolyodik Marina anyukájára pillantva. Az ő hangulatára is mindig hatással vannak a szülők, de Mae-t mintha kicserélték volna és ez nem nyugtatta meg jobban a srácot. Még a vacsora előtt el kell kapnia beszélni vele.
Brigitta hatalmas mosollyal köszöni meg a bókot, amit kapott a kúriára - mintha nem ugyanaz a lány állna előtte, aki a szeme láttára ugrott bombát egy Limp Bizkit számra bemutatkozás gyanánt. Akkor most… mindenki megzakkant? Vagy ő a hülye?! Közben Kittinél beáll az üzemzavar, főleg amikor Mae az érintéssel arcára simít. Elég nagy már ahhoz a lány, hogy tudja nem fognak ezen az eseményen pacsizni, de csak pislákol a szavak után. - Köszönöm szépen - bólint aprót végül.
Bűntudattal teli pillantással néz Mae és a családja után. Legszívesebben félre hívná Brigittát, akinek a nevetése keveredik a zenével. Végül csak megfeszült állkapoccsal nyel egyet és szavak nélkül, csendben várja meg amíg megunják a köszöngetést.
Rengetegen eljöttek, bőven sokan szólítják le pár szóra, leginkább olyanok akik tudják a nevét, neki meg fogalma sincs, hogy éppen kivel beszél.
- Még picike voltál, amikor egyszer kanasztáztam a nagyapáddal - mondja az öreg csávó, aki rendesen megfuttatja a pincért az alapozáshoz.
- Lefogadom, hogy ő nyert - reagálja le, majd elmosolyodik, ahogy a tag felnevet. Mögötte végre megpillantja a Szösztalicskát. - Bocs, ne haragudjon, beszélnem kell egy barátommal - mondja már türelmetlenül rugózva, amikor a fószer is arra néz, amerre Kende.
- Jajj, fiam. Ha ilyen jóféle barátaim lettek volna a te korodban, mint a kishölgy, én sem itt ütném el az időt - somolyog a bajsza alatt. Kende nevetését visszafogva hagyja ott a perverz bácsit és veszi az irányt Darikék felé. Apró mosollyal áll meg mellettük.
- Remélem jól érzik magukat - túr a hajába, majd morzsol a fülére. - Elrabolhatom Mae-t egy kicsit? - kérdezi meg, annak ellenére, hogy pontosan tudja, hogy nem kaphat nemleges választ amikor az baromi kellemetlen lenne. Ha tényleg mehetnek, vesz egy fordulatot és a két szárnyúajtónál maga elé engedi a lányt.