Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland

Érintések, csókok. Pontosan tudta, hogy Roland miről beszélt, hiszen több órát töltöttek már Borókával csak azzal, hogy az ágyban feküdtek, és egy szó nélkül hagyták, hogy testeik egymáséra hangolódjanak. Néha még a pólóktól is megszabadultak, csak abban nem volt biztos, hogy mi következik az után. Rettegéssel töltötte el a gondolat, hogy talán nem lesz elég a rellonos lánynak, és az igényeinek.
Bólintott egyet beleegyezően. Roland sose csapta még be, szóval most is bízott benne, hogy minden tanácsa használható lesz, ahogy azok a bigyók is a telefonjában. Igazából már nagyon érdekelte, hogy azok pontosan mik is, csak hát még mindig volt kérdése. De hogy ne lenne, hát neki folyton jár a szája.
- Nyugi Roland, te lennél az utolsó ember, akire azt mondanám, hogy meleg - nevetett a lány, és a srác vállára tette kezeit. - De tényleg köszönöm. Segített ez most - mosolygott rá. Nem csak a tanácsok, hanem minden. De legfőképpen az elfogadás. Már csak Kendének kellett elmondania, és ha a legjobb barátai tudnak róla, akkor onnan már mindegy volt neki, hogy ki mit mond rá majd. Talán gyermeteg volt az a bizalom, amelyet a srácokba fektetett, de ez volt az egyetlen esélye, hogy ne gubózzon be újra, mint ahogy régen is tette a furcsa gondolatai miatt.
- Na menj, keresd meg azt a feneket, ami miatt képes voltál betenni a lábad a könyvtárba. Én meg megyek, és edukálom magamat - kacsintott barátjára, és feltápászkodott a földről. - Oh, és ami az ajánlatod illeti, ki tudja, hogy még szükségem lesz-e a mesterkurzusodra - vont vállat, miközben elkezdett hátrálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

#jokesformore
#húsvétolunk
#csempészés
#RolandCsibe

Természetesen a barna, ahogy szokta, hagyta figyelmen kívül a felé érkező minden negatív cselekvést. Mint most az ingerült olvasást, amit Amélia levágott neki. Ő meg csak beszélt, és beszélt megállhatatlanul, hogy biztosan felkeltse a másik figyelmét.
- De miért ne csinálnánk rendszert? Meggazdagodnánk és még az alapanyagot is az iskola fizetné. Olyan hasznunk lenne egy üvegen, mint egyik sörfőzdének se - bólogatott a lány, mintha ezzel képes lenne meggyőzni a szöszit.
- Hát, talán megemlítettem egy két embernek, de csak azoknak akikben bízok. Loki tud róla, ha ez a kérdés - válaszolta lazán, egy ördögi mosollyal az ajkán. Új év, ugyanaz a Marina. Hát nem szép, hogy így tud bárkit szekálni? Közben be is futott a társa, minden úgy alakult, ahogy annak kellett.
- Látod, ő például nem tud róla - magyarázta a barna, mintha csak bizonygatni akarná az igazát. Mosolyogva nézte, ahogy Roland belenyúlkált az ételbe, még fel is nevetett kicsit. - Nem, nem tudtam. Szerinted a gyümilé is más? Te mit iszol, Csibe? - kérdezte Marina a másik bögréje felé biccentve. - Jó cucc? - folytatta a small talkot, aztán felkapott egy másik csészét az akárki elől, aminek természetesen a levitás nem örült éppenséggel.
- Nah, akkor igyunk a levitás jó kajákra, és a titkokra, amiket eszméletlenül jól tartok meg - biccentett Amélia felé sokat mondóan, hogy lássa ez egy olyan gesztus, amit jobb betartani most, mielőtt elkezdi hangoztatni a tavalyi eseményeket. Inni kell a titokra, vagy kikotyogja. Marina elméjében ez így működött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#mentsmegminket
#messagemen
#Roland
#Kende

Be kellett vallania, hogy ez a szövetség, ami lassan alakulni kezdett hármajuk között majdnem olyan gyümölcsözőnek ígérkezett, mint amikor Kendét egyesítette Lokival. Jó persze, azt a triót még mindig megbonthatatlannak érezte, de azért ebből is születtek máris remek ötletek. Mint ez a buli.
- Haha, nagyon vicces vagy Lost boi - szólt szarkasztikusan a lány, és megforgatta a szemeit. Bár ha őszinte akart lenni, akkor be kellett vallania, hogy sok egoista ember fog akkor összegyűlni azon a koncerten. Talán egyedül Kendének volt normális mennyiségű önkritikája a kis társaságból, de erre se vett volna mérget.
Félmosolyra húzta ajkait a lány Roland reakciójára, és egyetértően bólintott. Az ő egója is beszállhat majd a versenybe, de hát azt se mondaná, hogy nincs is neki mire. - Az biztos. Különben sem értem ezt a Henrik mániát, ami a diákok között terjed. Tisztára mint valami fertőzés. Hát ő olyan... öreg - húzta fel a lány az orrát nemtetszése jeléül, és még a fejét is megingatta.
Az étel gondolatára azonnal felcsillantak a szemei. Bár nem nézett ki úgy, imádott enni. Mindig, mindenkor. Főleg, ha valami egészségtelen szarról volt szó. - Mi? - vonta össze szemöldökét, és értetlenül nézett Rolandra. Mi mást lehet bekap... ohh... Meglökte a srác vállát. - Hülye.
- Amit azóta se tudok megcsinálni - hápogott a lány azonnal, és miközben felállt, bevette a két ujját a szájába, és megint próbálkozott azzal a módszerrel, amit anno Kende tanított neki. Így, fulladozós levegőkieresztésekkel indult meg a két fiú tán kifele, sokak megkönnyebbülésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

Be kellett vallania, hogy az iskolában mindent szeret, ami a tanuláson kívül van. Bizony, Marina Darik tipikusan az az ember volt, aki csak a haverjaiért vállalta bevállalta volna, hogy nem lóg el órát, de cserébe nem is figyelt volna a tanárra. Na de hát sajnos nem volt választási lehetősége, így muszáj volt együtt dolgozni azzal a navinés lánnyal. Persze nem a sárgákkal van baja, hiszen Kendével is mekkora haverok már, sokkal inkább a lány hozzáállásával voltak a bajok. Vagyis Mae lustasága nem fért össze az éltanuló Júlia mellett.
- Szerintem Farkasházy direkt találta ki ezt a feladatot - jelentette ki a barna, ahogy öt perc kemény csöndet követően eldobta a tollát. - Tudta, hogy én képtelen vagyok bájitalkodni, és azt akarta, hogy te majd motiválsz - találgatta, és a plafont nézte közben. Jah, hogy azt beszélték meg, hogy elolvasnak egy-egy anyagrészt, és utána cserélik az infókat? Szóval az úgy volt, hogy Marina figyelme nem a legjobb. Meg ha valakivel együtt van, akkor talán egy kicsit, mintha, esetleg, talán sokat járna a szája.
- De ebben a képletben, ha már ilyen dolgokban vagyunk, nem számította bele a mérhetetlen gyűlöletemet a tantárgy iránt. Ne érts félre, Rudolf bá'-t nagyon bírom, de ha nem megy valami, nem értem miért erőltessem. Akkor úgy se azzal fogok foglalkozni egész életemben, sőt. Valószínűleg el is kerülöm, hogy foglalkozni kelljen vele - jelentette ki a barna, saját elmondása szerint nagyon is elmésen. Bezzeg ha most Loki vagy Kende lenne itt, őket tutira rá tudná venni, hogy valami mást csináljanak. Mint amikor tanulás helyett rávette Kendét, hogy fütyülni tanítsa. Vagy amikor Lokival az élet hatalmas problémáiról beszélgettek, minthogy a sajtot miért eszik az emberek meg az egeret is.
- Te Júlia, mennyi van még a leckéből? Már mindenki elment aludni - kérdezett rá a szőkénél. Hú de nagyon ment volna már ő is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Még mindig kissé feldúlt volt a történések kapcsán. Maradt volna még megbeszélni Kendével ezt az egész ügyet, amelyet még ő is csak félig tudott letisztázni magában, de közben úgy érezte minden perccel nő az esélye annak, hogy Loki megharagudjon rá. Azt pontosan nem tudta volna megmondani, hogy miért, de mégis úgy szorította a mellkasát ez a végkimenetel, hogy levegőt is alig kapott.
Egyik folyosóról a másikra járt, és bekukkantott szinte minden tanterembe, csak hogy végül megtalálja barátját. - Loki! - mondta ki a szőke nevét, ahogy becaplatott a terembe. Fogalma sem volt róla, hogy ott mi zajlott, igazából körbe se nézett. Pedig nem lett volna hátrányos, ha megteszi.
- Miss Darik. Megkérdezhetem, hogy mit keres itt? - kérdezte tőle a tanár, mire a barna tágra nyílt szemekkel fordult a férfi felé.
- Öhm.. sürgősen kell Lokival beszélnem. Mert öm... az anyukája nem tudta elérni a telefonján, csak engem. És családi dolog van. Ennél sajnos nem mondhatok többet - magyarázott a lány össze-vissza. Csak akik igazán ismerik jöhettek rá, hogy hazudik. Ráadásul még csak felkészülni se tudott rá, pedig jó benne. Csak nem ilyen hirtelen.
- Rendben, akkor kérem odakint beszéljék meg, mert itt zavarják az órát - intett a tanár a szőkének is, Mae meg nagyon koncentrált, hogy ne mosolyodjon el, mint egy öt éves, amiért sikerült az átverése. Kicsit távolabb sétált az ajtóteremtől, hogy már ne lehessen odabent hallani, amit mondani tud.
- Nagyon sajnálom Loki. Fogalmam sincs, hogy ki lehetett, aki tovább adta, vagy láthatta, vagy bármi. Mert én nem voltam - kezdett rögtön magyarázkodni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Hihetetlen volt, hogy a tanár tényleg bevette azt a sok sületlenséget, amit mondott. Bár... valószínűleg nem hitte el, szimplán csak elengedte, mert ismerte már a párosukat annyira, hogy tudja, esélye sincs. Marina addig mondta volna a magáét, amíg végül elege nem lesz, akkor meg csak az órát húzzák ezzel. Szóval ő is jobban járt, ha csak szimplán engedte.
- Jól van na, tudod, hogy nem vagyok jó hirtelen döntésekben. Amúgy meg nem gondoltam, hogy még órád van ilyen későn - hitetlenkedett a barna. Aztán kibukott belőle a téma. Vagyis nem is a téma, hanem csak azok az érzelmek, amit tornádóként forogtak a mellkasában. És ezzel volt a probléma.
- Hogy mi? Nem, nem vagyok az. Viking gyomrom van, tudod - bökdöste meg a saját hasát, mintha a dán léttel együtt járna az erő is. És Marina ezt el is hitte. Ő mindig csak ivott, de még akkor se hányt, ha akkor jobb lett volna, inkább bevállalta az erős másnaposságot. Szégyen lett volna a származására nézve. Közben behúzta a kéziféket is, mielőtt Loki betuszkolta volna a női wc-be, vagy még rosszabb esetben a férfibe.
- Én az Edictumról beszélek. Benne vagyunk a pletykarovatba. És csak akartam, hogy tudd, hogy nem az én szám járt, és hogy én nem akartalak bajba keverni vele vagy bármi. Mármint ha van valaki vagy valami vagy... - morzsolgatta az ujjait a lány zavarában. És tényleg. Fogalma sem volt róla, hogy barátja hogy állt a csajokkal. Mármint szokta tudni, ha van valami, de már akkor, amikor történik. És sose előtte, szóval nem lehetett tudni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Egy kicsit megnyugodott a barna, hogy Lokinek halvány de lila gőze sem volt arról, hogy mit magyaráz. És ez azért jó, mert akkor ő a hírhozó, tehát senki más nem tudta rosszabbul közölni. Dehát ezért rossz is. Mármint tudna rossz is lenni, ha Loki nem lenne Loki. Mindig annyira fél Marina, hogy ugyanaz megtörténik majd vele, ami a Roxfortban is, hogy egyszerűen képtelen elhinni, hogy a legjobb barátai nem csak mellette maradnak a szar helyzetekben is, de még ki is állnak mellette. Loki meg Kende olyan volt számára mint a világ hetedik meg nyolcadik csodája!
Kicsit hátrahőkölt a hirtelen kijelentésre. - Wow, mármint most most? - kérdezte Mae talán kicsit meg is zavarodva. Hogy akarta-e? Hát ez még az ő fejében se volt teljesen tisztázott. Talán ezért is reagált erre az elejtett mondatra ilyen hevesen. Lassan már fél éve volt az az eset, és nem történtek azóta egyéb incidensek, szóval fogalma sem volt róla, hogy ugyanúgy reagálna-e, mint a tündérpor hatása alatt. Talán még rosszabb is lenne. Nem hagynák abba. Vagy mégis. Hiszen most ott volt neki Boróka. De Boróka is csak titokban. Akkor meg miért ne? Az agya mint egy nukleáris bombától, így fel volt robbanva a sok gondolattól.
- Akkor jó. De ugye nem lesz kellemetlen emiatt bármi - húzta el a száját Marina, és most már ő is lazábban véve a szituációt támaszkodott neki a falnak. - Mármint most nem tudom, hogy van-e valaki. Mert akkor tudod, én szívesen játszom a bármit. A csajt, aki mégis a barátnőd, hogy féltékeny legyen, vagy odamegyek és beszélek vele, és kicsit ábrándozok neki, hogy jahj milyen jó is lenne, ha a cikk igaz lenne - vetettem a pillantásom a plafonra esdeklő lány módjára, és a kezemet is magam előtt legyeztem mintha friss lenne a manikűröm, aztán nevetve néztem Lokira. - Szóval érted. Bármi kell - kacsintottam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Gány egy kedd volt az biztos. Nem elég, hogy még a tanárok is össze-vissza szívatták őket - főleg Brightmore, valószínűleg még mindig fújt rá az évnyitós incidens után -, de Lokit meg Kendét is alig látta egész nap. Szóval már épp ott tartott a barna, hogy vagy becsapja felhőt és belopódzik a fiúk hálókörletébe, vagy belóg megint a navinésekhez. Azok úgyis mindig olyan nyugisan szokták kezelni, hogy jár-kel föl-alá, mintha minimum közéjük való lenne. Komolyan, ha egyszer házat kell váltania, tuti hozzájuk menne, még a végén le is nyugtatnák őt azzal a vibe-al, ami mindig körbelengi őket. És igen, még Kendét is.
Szóval még majdnem sárga lett, mikor Loki üzent neki, hogy húzza le a seggét szép popóját a tóhoz. A barna meg kérdés nélkül ment. Pláne, hogy így még az iskolából is kiszabadulhatott, és út közben előhúzott egy szálat kedvenc dán cigijéből. Menet közben a 'Whip My Hair'-t dalolta, de hát ember legyen a talpán, aki felismer Marina gyönyörű hangján bármit is. Talán az volt árulkodó, ahogy a fejét rázta közben. Menet közben teljesen véletlenül betévedt az erdőbe is, mert látott egy nyuszit arra szaladni - ne is kérdezd -, szóval valahonnan oldalról sikerült megközelítenie a helyszínt, amit Loki megadott. Elismerően nézett körbe a helyszínen, és halkan a barátjához lépett.
- Wow, jól néz ki a hely, kinek lesz szülinapja? - kérdezte meg őszintén a barna, közben az arcokon mélázott el, hogy kitalálja a rejtélyes személy kilétét. Komolyan, hogy Loki még erről se tudta értesíteni az SMS-ben...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

Hiába a feltett kérdések, Júlia mindegyiket úgy reagálta le higgadt magabiztossággal, hogy azokat képtelenség lett volna ezek után visszapasszolni. Ilyen unalmas szőkét még talán a levitában se pipáltak még. Prefektusi címet is kéne neki adni. Mármint hiszi az ember vagy sem, kisebb bajkeverőnek tűnt, mint Kende, bármennyire is szerette a haverját.
- Igen, valószínű, csak így meg le fogom rontani a jegyeidet. Inkább hagyott volna egyedül szenvedni, és akkor nem ártok vele másnak – jelentette ki azonnal Marina, mert igazából ez volt, ami legjobban zavarta. Szomorkásan nyúlt még egy mézes sütiért, mert hát a majszolás mindig segített a szomorúságán. Ráadásul amíg evett, addig se kellett újra a tananyagra koncentrálnia. No nem mintha eddig nagyon tette volna.
- Én arra gondoltam, hogy esetleg holnap átfésülhetnénk a dolgokat. Csak mert még be akartam nézni Lokihoz, mert egész délután az illúzóját gyakorolta – magyarázta tovább a barna, kitalálva egy újabb indokot, csak hogy végre szabadulhasson. Bár ez csak félig volt kifogás, mert igazából tényleg kíváncsi volt meddig jutott a szöszi, de leginkább akkor is csak menni akart már. Hát komolyan, nem látja a másik, hogy mennyire szenved?
Újra maga elé húzta a könyvet, és olvasni kezdett. Aztán egészen jutott két szóig. Bizony, két TELJES szóig. Hát nem zseni?
- Tudod azért is, mert ha most átolvassuk, akkor holnap friss aggyal amúgy is könnyebb az összefüggéseket egyberakni. Mert hogy éjszaka az agyad még dolgozza fel a kapott infókat, és rendszerezi – fejtegette, és kezével mutogatott a feje mellett, mintha csak azt próbálná megmutatni, hogy is zajlik a folyamat. – Szóval esetleg holnap délután egy újabb ilyen session? – dobta be az ötletet egy kérlelő mosoly mellett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

A barna legnagyobb döbbenetére barátja meglepődött a jelenlétén. Pedig ő hívta. Akkor most mi a tosz van? - Ohh értem. De azért szólhattál volna, hogy hozzak már neki valamit. Tök gáz lesz, hogy ajándék nélkül vagyok itt - fintorgott a lány, és gyorsan megigazította a haját. Aztán elnézett abba az irányba, amerre Loki is.
- Na nee... nem elég, hogy órán cseszeget, még most is itt kell lennie? Különben is Kiscsibe hogy szerethet egy ilyen embert - fintorgott a lány, és egy kicsit talán a szőke mögé is lépett annyira nem tetszett neki a közeledő alak. Amíg a fiúk Denisszel voltak elfoglalva megérkezett a bulira Lili is.
- Szülinap van, te lány - nevetett rajta a barna, de persze visszaölelte a lányt. Közben pedig újabb tag kúszott a képbe. - Nem tudom, gondolom még nem jött meg. De te ki is vagy? - kérdezte meg a punk gyereket. Nem mintha annyira jó lett volna a névmemóriája.. vagy az arc, de hát ez nála már csak így ment. Aztán figyelme megint Kendére irányult. Aki megint összekócolta a haját. Komolyan nem tudta eldönteni, hogy mi a fene ütött a barátaiba. Vagyis nem csak beléjük, hanem úgy mindenkibe körülötte.
- Miért, ki vagyok pirosodva? Vagy ezt most mire mondod? - értetlenkedett a lány. A rellonból legalábbis még nem dobták ki. Vagy így akart valamit közölni vele barátja? Mert akkor elég szarul csinálta.
Átvette az üvegeket, majd azzal a lendülettel passzolta is tovább Lilinek. Ha már itt volt körülötte mindenki, akkor segítsenek egy kicsit. Mert úgy tűnt Kende egy egész hadseregre számított. Vagy egy maroknyi dánra.
- És öhm... a tanár úr meddig szándékozik maradni? Mármint gondolom azért megvárja Kiscs... Améliát - helyesbített gyorsan Marina. - De utána se akarjuk sokáig rabolni az idejét, ugye fiúk? - fordult barátai felé. Ha őszinte akart lenni, akkor már Csibe érkezése előtt megszabadult volna Denistől. Vagy legalább lefúzott volna pár felest, ha már muszáj elviselnie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Meglepődött a barna. Pedig semmi indoka nem lett volna rá, hiszen ő is néha csak őgy megcsókolta Rolandot. Megtette, mert a srácnak jól esett, neki meg nem jelentett semmit. Vajon Loki is ezen az elven akarta megcsókolni? Már nem érzett semmit? Az csak jó. Mégis a barnát jobban foglalkoztatta a kérdés, mint amennyire szabad lett volna.
Mae nevetett, de Loki nem. Miért nem nevetett? - Oh... - bökte ki a lány már az első mondat után. Életében először nem tudta, hogy most mégis mit mondjon. Aggódva figyelte barátját, mert valahogy nagyon furcsán hangzottak a mondatok a szájából. Nagyon tényszerűek voltak, mégis az arca elárulta, hogy mögöttes tartalommal vannak ellátva. Lassan a barna is lecsúszott a padlóra, és törökülésben elhelyezkedett a szőke mellett.
- Hogy volt más? Mármint másképp is viselkedett, vagy csak... neked volt az? - kérdezte meg Marina az első kérdést, ami eszébe jutott. Hiába poénkodott ő vele első alkalommal, hogy lát a kettősükben potenciált, sose gondolta, hogy egyszer ennyire bejönnek a számításai. Ő meg a lelki ügyek nem voltak éppen a legszorosabb kapcsolatban.
- Loki... - kezdte, felhívva a srác figyelmét magára, amíg összeszedte a gondolatait, hogy mégis hogyan kérdezzen rá. - ...te is kedveled Csibét? - ejtette ki lassan a szavakat, és a másik szemeibe nézett. - Mert ha igen, just go for it. Mi állít meg? - tettem fel az újabb kérdést. Közben hallatszott, hogy a benti óra elkezdett a végéhez közeledni, elkezdődött a hangoskodás, pakolás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Csak röhögve hallgatta két barátja eszmecseréjét. Nem hiába voltak hárman akkora jó barátok, mind olyan elcseszett volt, mint ahogy annak lennie kell. Azonban ez a mosoly egy pillanat alatt fagyott le a lány arcáról, ahogy Denis felé fordult. Nagyot sóhajtott, kezdett már elege lenni ebből a fajta bánásmódból. Mármint miért mindig ő? Igen, Keserű prof is tudja bizonyítani milyen gyenge okkultizmusból, de ez nem jelenti, hogy ezt ki is kell használni.
- Két whiskeyt, Kende - válaszolta meg ezzel egyszerre a két kérdést, amit neki szegeztek. Ivott volna ő többet is, sőt. Valószínűleg az asztal alá itta volna Denist, ha esélye lett volna rá, de egyenlőre még egészen józanul akarta fogadni a születésnapost. - Tudja tanár úr, ha már együtt iszunk, meg előszeretettel szereti olvasni a gondolataimat, akkor gondoltam előre szólok, hogy később még kaotikusabb lesz az agyam - jelentette ki, és amennyiben megkapták a két feles poharat, úgy Denis szemébe nézve koccintott vele, és húzta fel a tartalmát.
Lili fele fordult, mosolyogva nézte ügyködését, és a kezében tartott kis csomagocskát. Úgy nézett ki mint egy kis csoki, és bármennyire is szerette a lány az édességeket, a whiskey után most valahogy nem vágyott rá. Nyomott inkább egy puszit a lány homlokára. - Köszönöm, majd megkóstolom ígérem, de előbb felköszöntöm a szülinapost - hagyta ott a szőkét, és az asztalhoz lépve felkapott egy six-pack dán sört, és azzal együtt közelítette meg Améliát.
- Boldog születésnapot Csibe - kurjantotta a lány felé, és magabiztosan caplatott felé, nem is nagyon foglalkozva a pappal, mert hát fogalma sem volt róla, hogy amaz meg kicsoda. Meg úgy őszintén, kicsit idősnek is tűnt Améliához, főleg a legutóbbi Lokipara után. De ez már csak részlet kérdés, és amúgy se ő fogja megoldani, neki is épp elég baja van az érzelmeivel. - Sajnos az ajándékod még nem ért ide, ezek a muglik valami rohadt lassúak - adta elő magát a barna csak a szokásos módon. - De, helyette hoztam neked egy nagy adag dán sört, mert tudom, hogy még nem kóstoltad csak azt, amit mi csináltunk. Ami amúgy nem rossz, de ez jobb - jelentette ki egy kacsintás kíséretében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Marina Darik. Hogyan is lehetne jellemezni ezt a lányt. Bohókás, szenvtelen, szétszórt. Emellett pedig soha nem tudja számon tartani a napokat. Nem egyszer volt már rá példa, hogy reggelinél Loki közölte valami, hogy nem is átváltoztatás lesz, hanem bájitaltan. Aztán mehetett vissza a körletbe, hogy gyorsan kicserélje a cuccait, csak azért, mert nem tudja számon tartani, hogy a hétfőt a kedd követi. Vagyis ez még megvan, csak az nem, hogy ez minden esetben így van. Érted. Szóval amikor Amélia felé fordult, már az első mondata összezavarta.
- Két hónap? De hát Loki azt mondta, hogy ez a te születésnapi bulid - értetlenkedett a barna, és hol az ismeretlen férfire, hol szőke barátnője pillogott. Szinte látszódott, ahogy agyában villogott az error felirat. - Május tizenegy. Miért? - kérdezte meg rögtön reflexből, és közben letette a földre a csomagot, mert már kezdett leszakadni tőből a karja. - Várj. Május van? - kérdezett vissza elképedve Marina, ahogy elkezdett eljutni elméjébe, hogy miért is faggatja a lány. Aztán kezdte összerakni a képet. A furcsa szólásokat Kendétől és Lilitől, hogy miért utolsó pillanatban tudta meg az egész bulit, és hogy Loki is miért viselkedett a megszokottól is furábban. - For soren! - káromkodott anyanyelvén a barna, és hátrapillantott a válla felett a szőke srác irányába, aztán vissza. - Komolyan? - várta a megerősítést barátnőjétől. Aztán lehajolt, és a kezébe fogott kettőt a sörök közül.
- Akkor azért lesz kötelező innod, mert szülinapom van - tuszkolta a lány kezébe az egyik üveget Mae, majd a férfire nézett. - Te fogalmam sincs ki vagy, de ez az én szülinap, szóval iszol - adta oda a másikat neki. - És hogyha most megbocsát, ki kell nyírnom Lokit - beszélt dühből a lány, és közben el is felejtett a magyar nyelvtanra koncentrálni. Azonnal fordult meg, és felkiáltott, miközben Loki fele kezdett lépkedni. - Mórocz Aser Móric! Hvan da pokker - káromkodott egy újabbat széttárt karral. - Mikor akartál szólni, hogy szülinapom van, min elskede? - kérdezett rá hitetlenkedve, de amikor közvetlenül a fiúhoz ért, már csak a nyakába ugrott, és nevetve ölelte át a szöszkét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Ahogy kényelembe helyezték magukat a folyosó padlóján, úgy komorult el a téma is. Mármint Mae számára eddig is az volt, csak Loki viccelte el. Ezt viszont valahogy nem tudta. Se azt, amit Csibéről mesélt, se azt amit utána a kérdésre válaszul adott.
Kiscsibe volt, csak mégsem. Igen, ő is tapasztalt már ilyet, nem is egyszer. Amikor Rolanddal beszélgettek a könyvtárba, amikor Borókával a szobába, vagy mikor Lokival megtörtént az eset. Akkor is maguk voltak, csak mégsem. Elhúzta a barna a száját, mert ebbe most nem tudott okos lenni. Nagyon nem.
- Most mi van? - kérdezett vissza hasonló vehemensséggel. Csak hogy utána behúzott nyakkal kapja fejét az ajtó felé. Aztán újra Lokira nézett, hagyta, hogy a haja függönyként keretezze a szőke arcát. - Jó, de eddig nem haboztál ennyit, ha lányokról volt szó. Ott volt az a Réka, akit még csak nem is bírtál annyira, mégis összejöttél vele egy hétre, vagy kettőre - hívta fel a figyelmet az egyértelműre Marina, bár a névvel csak bepróbálkozott. Nem bírta a csajt, szóval annyira se méltatta, hogy a nevét megjegyezze. - De igazad van. Csibe tényleg jó fej. És értelmes is - vallotta be Mae az érzelmeit a szőke lányról. - De azért ha aggaszt a dolog, máskor is beszélhetsz ám velem róla. Vagy ha bármire jutsz, ugye tudod? - piszkált bele a fiú hajába a barna.
- Viszont nekem is be kell vallanom valamit, ha már itt vagyunk. Lehet, hogy alakul valami. Egy lánnyal - húzta be ajkait a lány, így egy vonallá préselve össze a száját. Már nyitotta volna a újra a lepénylesőjét, hogy folytassa, amikor nyílt az ajtó, és elkezdtek kifelé sorjázni a diákok. Meg hát ugye a tanár is. Aki kérdőn toppant meg a páros mellett.
- Loki nagyon rosszul lett, majdnem elájult. Tudja a vérének az édessége - magyarázott a lány már sokkal magabiztosabban, mint első bliccre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Már nem is volt nagyon ideje Csibével foglalkozni tovább, úgy elborította agyát a düh. Vagyis az emberek számára úgy tűnhetett, meg talán egy pillanatig komolyan is gondolta, de aztán csak a srác nyakába vetette magát. Amit valljuk be őszintén nem gondolt, hogy ennyire dráma lesz az eséssel, de hát nincs olyan, amit nem tudnak kevésbé látványosan csinálni. Mármint komolyan, mindenki köréjük gyűlt mint valami cirkuszi látványosságok, miközben a porban fetrengtek ennél jobb Rin-Ric pillanatot el se lehetett képzelni.
Nevetve nézte a feltartott sört, az éneket, meg hát az egész szituációt, mert végre úgy érezte, hogy jó helyen van. Megérkezett a világba. Felnézett Kendére, és kacsintott egyet a felajánlásra, de igazából megmelengedte a szívét, hogy a srácok még erre is gondoltak. Mondjuk a kacsa meg nokedlit nem teljesen értette. Főleg, hogy azt sem tudta mi az a nokedli, de ezt a mondatot el tudta engedni.
- Csináljunk belőle versenyt. Ki issza meg előbb a feleseket - rántotta meg szemöldökét a lány kihívóan. Aztán csak élvezte, hogy egy pillanatig nem kell forognia mint a ringlispíl, és Loki öleli. A szöszke ölelése volt a kedvence, mert úgy le tudta nyugtatni, ahogy senki másé. - Köszönöm - suttogta vissza, egy pillanatra a pilláit is lehunyva. Aztán megjelent Lili. Marina elnevette magát, majd Loki mellkasára csapott játékosan, hogy ne bántsa a barátnőjét, és felállt. Hirtelen sokan is megjelentek ajándékokkal, mintha csak ezt a pillanatot várták volna, szóval átvette Bettitől, Ádámtól - nem is tudta, hogy itt van -, aztán pedig az a fura éneklős gyerek is odalépett hozzá. Persze ő sose ítélkezett, csak amikor már volt miért, szóval mosolyogva fogadta. - Köszönöm - vette át, és megölelte a srácot szabad karjával. - Nem fogom eladni. Az nagyon cringe lenne. Meg amúgy is ha szerencsét hoz, miért adnám el? - ráncolta a szemöldökét a barna, és a közeli asztalra lerakva a csomagokat a csuklójára akasztotta a láncot, többször áttekerve rajta.
Kendéhez és Lilihez lépett, és mosolyogva fogadta a tényt, hogy ezek szerint egészen kijönnek egymással ők ketten. - Mit szólnátok, ha felpörgetnénk a bulit, és innánk valami töményebbet? Persze a sör mellé, mert jézusom, honnan szereztetek be ennyi dán sört? Hát imádlak - ölelte meg Kendét is. Komolyan, ez lesz az este szava, az ölelés.
- Hey... - akadt meg a mondatban, és barátaihoz fordult. - Nem tudjátok véletlen a srác nevét? Áhh mindegy. Hey Kócos, nem jössz inni velünk? - kiabálta a fiúnak, akitől a láncot kapta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Tényleg nagyon ügyesen zavarta össze a srác a barnát. Már épp elkezdett magában kételkedni, meg abban, hogy ez az egész film - amire mégcsak nem rég jött rá alapból is -, amikor kiderült, hogy de. Csak épp egy nagyon nagy fanatikussal áll szembe. No nem mintha ez lassan amúgy se esett volna le Marinának. NAGYON LASSAN. Foghatnánk arra is, hogy nem ismeri a filmek világát, de az igazság az, hogy mióta Kendével barátkozott az agya valahol a nulla és a mínusz öt között működött. Legalábbis ha nem hülyeségről volt szó.
- Hát figyelj, A szél neve is baromi jó világot ír le, és nagyon szeretem, de még ezért se lennék hajlandó beöltözni neked egy királygyilkossá - vallotta be a lány, ahogy az ajánlatot hallotta. - És nem mondtam róla véleményt, csak annyit, hogy film - nevetett a lány a fiú viselkedésén. Ő is el tudott indulni dolgok miatt, de ez valami extra volt még neki is. - De tudod mit, ha van könyvben, elolvasom! Még akkor is, ha te hoztad rám a frászt a folyosó közepén, miattad dobtam el a sütim és a telefonom. De arra nem veszel rá, hogy alkut kössek veled, amiben semmi jó nincs számomra - nevetett fel az ötleten is, aztán már amikor kezdte volna azt hinni, hogy érti mi történik, a srác már megint összezavarta.
- Várj. Azt hittem a neved E.T. - meresztette szemeit, és beletúrt sűrű tincseibe. Hát nem hitte el milyen furcsa szituációba került. Ha a sütizés után azonnal bealudt volna se álmodott volna ennyire bizarr valamit. - Hát neked biztos az lehet, de várj. Hogy tudsz ezen keresztül enni? Mármint befér valahol a sültkrumpli? Vagy legalább a szívószál? - vette át végül mégis a sisakot, mert hát ez érdekesebb volt, mint hitte. Most hogy már kiderült, hogy mi a csuda is az. Aztán csak nem bírta ki, és felkapta a fejére. Úgy forgott benne körbe, mintha attól többet látna. - Csávó - válaszolta a sisak mögül, majd mégis kibújt belőle, és visszanyújtotta a tulajdonosának.
- A konyha jól hangzik - válaszolta, közben előre meg hátra dobta a haját, mert az a bigyó tötál összekócolta, majd a kis szalamandráért is lehajolt, hogy visszarakja a vállára. - Dán vagyok. Egy pár évig Hogwartsba is jártam, aztán most... két éve, hogy itt vagyok - mosolygott egyszerűen. - Azért van akcentusom, mert nem használok fordítót. De tudod kacsa nehéz ez a magyar nyelv - ingatta a fejét a barna, ahogy elindult vissza a manókhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

A barna maga is tudta, hogy nem épp visszafogottan nyöszörgött, de semmi kedve vagy ereje nem volt a tanuláshoz. Azt se értette teljesen, hogy miért nem Lokival, Kendével vagy épp bárki mással rakták össze egy csoportba. Akkor legalább lett volna közben szórakozás, nem úgy mint ezzel a szőkével. Úgy tűnt még feszesebben áll hozzá Júlia a tanuláshoz, mint akár Csibe. Pedig neki se volt épp utólagos a tanulás, sőt. Csak így tudta rávenni barátnőjét, hogy sört csináljanak. Barátnőjét. Talán még soha nem gondolt Csibére így, de igazából tényleg az volt neki.
A tornádóként érkező szóáradat úgy söpört végig rajta, mintha Kansasbe lenne, és egészen Óz birodalmáig akarná röpíteni. Nyelt egy hatalmasat, ahogy próbált minden szót időben lefordítani, de valljuk be még így is volt egy kettő, ami kifogott rajta. A sajnálatos az volt, hogy szövegkörnyezetből még így is megértette őket. Arca grimaszba fordult, szemei kikerekedtek és csak egyetlen szót tudott kinyögni, mielőtt a lány újra folytatta volna.
- Lort!
Sok bunkó magyarral találkozott már Marina, de még egy ilyet nem pipált. Úgy sértegette, mintha muszáj lett volna. És bármennyire meglepő, a barna torkára akadtak a szavak.
- Ha nem vetted volna észre, akcentusom van. Dán vagyok, dánul tanítottak meg beszélni és olvasni. Aztán angolul és most mégis itt vagyok és magamtól igyekszem magyarul is ugyanezt megtenni. Ne hidd, hogy több vagy tőlem csak azért, mert rossz napom van és úgy érzem nem fognám fel a magyar szavakat. Te mégis hány nyelven próbáltál már megérteni egy bonyolult bűbájt? Hallgatlak - találta meg lassan újra magát a lány, és közben kihúzta magát, mintha csak mutatni akarná, hogy ő nem olyan, akit ennyivel el lehet intézni.
- For fanden! Milyen fontos programod lehet holnap, ami miatt nem tudsz leülni velem egy fél órára? Talán be kell tanulnod a magyar helyesírás kézikönyvét? - pattogtak ajkáról az újabb szavak. Nem, most nem fogják csak úgy eltiporni, mint régen. Nem fogja senkinek hagyni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Tudta a barna előre, hogy a másiknak nem fog tetszeni a felemlegetett csaj, de hát nem volt mit tagadni, hogy megesett a dolog. Arról nem is beszélve milyen sokáig tartott leszakítani Lokiról. Vannak lányok, akiket csak azzal lehet meggyőzni, hogy már nincs köztük semmi, hogy keresnek helyükre valaki mást. Még szerencse, hogy Lokinak ilyen esetre mindig ott van Marina. Csak igen. Kiscsibe valahogy más. Már az első találkozónkon meg tudta mondani a barna, hogy ez másmilyen. Loki általában szerette, ha a lányok rajonganak érte, és játszotta a nehezen kaphatót. Csibe viszont úgy tűnt, mint akit épp nem érdekelnek olyan dolgok, mint Loki szőke loknijai és izmos teste. Szóval ő más volt.
- Hát, akkor megvan a feladat. Rá kell jönnöd, hogy hogyan más. Vagy mitől vagy hogy mondjátok. Szóval hogy mi teszi különlegessé - próbálta megadni a kezdő lökést a fiúnak Mae. - Viszont tudod mi szokott még segíteni? Ha nem csak agyalsz, hanem hagyod, hogy a tested cselekedjen - jelentette ki, és ez volt az a pillanat, amit jónak látott, hogy előhozakodjak a saját problémájával. Vagyis nem is volt probléma, hanem inkább dilemma. Mert hogy egyrészt tudta Loki hogyan áll Borókához, mellette meg meg is ígérte a rellonosnak, hogy nem mondja el senkinek. Szóval dupla baj.
Amint kibökte volna a nevet, nyílt az ajtó. A megszakítás pedig pont elég volt hozzá, hogy elvesse a tervet. Alapjáraton se ezért jött ide. Azt már megbeszélték. És így legalább senkinek nem árt.
- Folytassam? Nincs mit folytatnom - füllentett a barna. - Csak azt akartam, hogy tudj róla, hogy lehet, hogy esetleg lesz... valami - fejtegette tovább. Marina sose volt egy szentlélek, és hát kavargatott srácokkal itt meg ott, de amióta Magyarországon volt még nem volt párkapcsolata. Valahogy a legutóbbi után nem akart ilyesmit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Meglepő módon még Romhányi is odajött a szülinapjára. Mármint nem mintha nem lennének jóban, csak azt se tudta, hogy ennyire jóban vannak. Érted. Hatalmas mosollyal fogadta, igazából teljesen mindegy is volt, hogy mit hozott, ha üres kézzel is jelentek meg az emberek, annak is ugyanúgy örült a barna. Meg hát már nem azért, de pár órával ezelőtt még azt se tudta, hogy ez az ő szülinapja, szóval elég képmutató lett volna, hogy megharagudik ezért másra. Aztán elkapta a forgatag. Ittak Kendéékkel, beszélgetett egy kicsit Borcsával - legalábbis reménykedett benne, hogy így hívják Móric barátnőjét, amúgy is, hol van a másik Móric??? -, meg úgy aki jött. Épp akkor kezdett táncba Lilivel a sokadik felese után, amikor Kende odalépett hozzá. És habár nagyon szívesen maradt volna a szőke lánnyal kettesben, legalábbis amennyire egy ilyen partin lehet, mégse akarta megsérteni Kendét. Hagyta, hogy a fiú irányítsa, mind a csípőjét, mind utána az asztalhoz. Átfutott rajta az izgatottság, hogy nemsokára kiderül ki a legnagyobb ivó köztük, de poharak helyett egy hatalmas dobozt kapott. Miközben csípője ide-oda rángott a zene ritmusára kérdőn nézett barátaira.
- Ugye nem fog senki kiugrani belőle - kérdezte meg félve a lány, aztán mosolyogva bontogatni kezdte. Ahogy kihúzta belőle a narancssárga műanyagot, először nem is fogta fel, hogy mi az, csak hogy egy pillanattal később a döbbenet kiüljön az arcára, ránézzen a két srácra, és egy sikkantás közepette a nyakukba ugorjon. Újfent. De erre már számíthattak azért. Egy pillanattal később már fordult is vissza, hogy elkezdje felhúzni a maskarát magára. A dobozban azonban volt még valami. Ahogy ránézett...
- Csak nem kettő? - húzódott huncut mosolyra a szája. Hát persze, hogy nem hagyják a srácok, hogy egyedül csináljon magából hülyét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

#mavanaszülinapom
#kösziköszi
#főlegnekedLoki
#MINDENKI

Lassan esett le a barnaságnak, hogy amúgy csak Lokitól kapta az ajándékot, de csak mert agyára ment az addig megivott szeszmennyiség. Imádta, hogy legjobb barátja pontosan tudja mire van szüksége, és hogy soha nem hagyná, hogy egyedül csináljon ilyen hülyeségeket. Mert hát... mindenki el tudja képzelni, hogy mi lesz majd ebből, miután megisszák azt a sok felest.
Kendéhez fordult, és szinte elérzékenyült az ajándéktól. Főleg a neve miatt, mert hogy azért nem sokat szólítják így, bármit is jelentsen a kifejezés - és igen, próbált már utána nézni, de nem nagyon sikerült megfejtenie.
- Jól van na, jövök már - nevetett a lány, és félrerakva ajándékait lépett az asztalhoz. - Várjatok - emelte fel kezét, hogy mindenki megálljon, majd komótosan összekötötte a haját. Hát milyen missionra indult már, nem lehet azt lobogó fejjel! - Oké, mehet - bólintott, és egy nagy adag bátorságot magához véve, kezdte inni a feleseket. Múltkor is ilyet toltak Lilivel, szóval nem érintette meg az újdonság varázsa, de emlékezett arra is, hogy még azt is sikerült megéreznie. És akkor még nem is ivott mindenfélét előtte is.
Ahogy tolta a poharakat minél gyorsabban, merthogy mégiscsak az ő ötlete volt a verseny, néha bele-belenevetett a szünetekbe Loki szavaira. Azon pedig meg se lepődött, hogy barátja kiszállt a versenyből. De hogy ő nem fog, az biztos. Ne legyen dán vére, ha nem hajtja végre a feladatot! Nevetett magából kikelve, és érezte, ahogy a talaj egyre jobban dől alatta, de akkor is nyúlt a következőért. Az utolsóért. - YEAH! - kiáltotta, ahogy koccintott Kendével, bár így sikerült egy kicsit a kezére is folyatni a léből, de ez volt a legkevesebb. - Szülinapom vaaan - jelentette ki az egyértelműt, hogy ha valakinek kétséges lett volna, akkor biztosan tudja már. Hatalmas elánnal vetette bele magát Kende karjaiba, és sikkantott fel röhögve, ahogy érezte magán a nyelvet. - Őrült vagy, Lost booojjjj - húzta el a szót, és csak hogy egálba legyenek, ő is megnyalta a másikat. Kölcsön kenyér vissza jár, vagy hogy is van az. Aztán beletúrt hajába, és hagyta, hogy eltávolodjon tőle barátja. És csak úgy, mint Kende, az ő következő célpontja is Lili volt.
- Ne hidd, hogy nem hallotttttalak - lépdelt közelebb a szőkéhez a lány, és mindenféle előzmény nélkül húzta magához Lilit, és ajkai csattantak a másikén. Semmi gát nem volt már benne, ami megállítsa abban, amit csinálni akar. - És nagyra értékeltem - vigyorgott rá a másikra, ahogy végre elengedte száját, hogy mind a ketten levegőt kapjanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy

Hosszú barna haját egy gyors kontyba rakta, míg sétált a folyosón. Cipője talpa visszhangot vert a kihalt részen, de egyáltalán nem zavarta. Az utóbbi napokban amúgy is jobban kedvelte a magányt. A sok szobában töltött nap kótyagos felejtést hozott a számára, mely miatt már legalább két napja nem sírt. Tegnap még a kirendeltségre is elment. Boróért, mert akkor is megtette érte, ha nem érdemelte meg.
Ahogy kiért a kapun mezítelen combját azonnal sütni kezdte a nap. Jó érzéssel töltötte el a meleg. Mintha már hetek óta nem érte volna annyi boldogság, pedig csupán egy hete lehetett a születésnapi bulija. Egy cigarettát a szája szélébe biggyesztett, és hatalmas zsebébe nyúlt gyújtóért. Csakhogy keze egy ismerős darabot tapintson ki. Boróka ajándéka. Képtelen volt eldobni. Kihúzta, és menet közben tanulmányozta a formát. Még a szálat is elfelejtette meggyújtani, olyannyira megbabonázta a tárgy. Nem is a tárgy. Az emlékek, amiket magában rejtett. Keserédes mosolyra húzódtak ajkai, és újra elsüllyesztette a gyújtót. A cigit a füle mögé tűzte, és a stégre sétált. Kende sem nézett ki jobban, mint ő.
Leült mellé a fára. Felhúzta lábait, és karjaival átölelte. Kékjei a vizet fürkészték, mintha abban keresné a választ, hogy mi történt velük. A boldog bagázs, akik lassan vesztik el a belső tüzet. Neki éppenséggel külsős tüze volt eddig.
- Hogy vagy? – kérdezte Mae színtelen hangon. Vajon miért teszik fel ezt olyan ritkán egymásnak? – Mármint hogy komolyan. Hogy vagy? – nézett barátjára. Arca az őszinte törődést és féltést tükrözték. Túl sokat viccelődnek, és túl keveset beszélnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy

A lány, aki mindig mosolyog. Minden ellenére. És most mégis komor. Nem is feltétlenül az elmúlt esték újrajátszása miatt, inkább azért, mert észrevette mennyi mindent hagyott ki. Annyira Boróra koncentrált, hogy év elején elfelejtette felkeresni Kendét. Pedig tudta, hogy a srác rendellenessen viselkedett. A levelekből is kitűnt számára. Haragudott Boróra, mert kihasználta a figyelmét, de még jobban magára, amiért ezt hagyta.
Ezzel a komolysággal ült le szőke barátja mellé. Kicsire húzta össze magát, mintha úgy kevésbé lenne feltűnő, hogy ott van. Kende pedig csak mosolyogva fogadta a jelenlétét. Oh Lost boy, pedig ha tudnád...
- Szívás? Milyen szívás? - kérdezett rá, amikor a fiú el akarta hesegetni a figyelmet magáról. Mae szeretett a saját dolgairól beszélni. Főleg, ha mások még kérték is. Most is szívesen kiöntötte volna a lelkét, de... Az nem lett volna ugyanolyan, mint előtte? Most változni akart. Hallgatni, amit nem szokott. Legalábbis nem eleget. A barátait akarta támogatni, ahogy ők tették vele.
- Az egész történetet szeretném hallani. Kérlek. Nézd, tudom, hogy nem voltam a legjobb barát - kezdte a barna szomorúan, és csak maga elé nézett. - Ott kellett volna lennem melletted, és Loki mellett is, de nem voltam. Jóvá akarom tenni, kérlek - kérte, könyörögte. Szüksége volt a feloldozásra. Arra, hogy legalább erre az egy dologra elég legyen. Szeméből egy magányos könnycsepp kicsordult, és végigszánkázott arcán. Kende nem láthatta, hiszen arcának másik felén futott. Mégis ott volt. A bűnbánat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#pletykarovat
#áprilisi
#edictum
#Loki

Nem sokszor esik meg, szóval jobb lett volna feljegyezni valahova ezt a pillanatot, de Marina igenis komoly volt. Mert látta, hogy Lokinak ez fontos téma. Erre ő röhögni kezdett. A barna felháborodhatott volna, de helyette csak ő is nevetni kezdett. Nem tudta melyik lepődne meg jobban ezen a szcenerión, Amélia vagy Loki. De hogy egyik se tudná mit kell kezdeni a másikkal, abban biztos volt. Nekik is szükségük lett volna egy Rolandra, hogy infókat gyűjtsenek.
- Hát... ágyban romantikusabb, de ahogy a tested érzi - nevetgélt a barna egy vállvonás után, mintha tényleg komolyan gondolná. Aztán ő következett a vallomások során. De csak félig sikerült kinyögnie. Persze, hogy nem tudta. Akkor becsapta volna az egyiket, így viszont félt, hogy a másikat fogja.
Keze a fiúéra siklott, és egy hosszú másodpercre lehunyta a szemeit is. Fogalma sem volt hogyan lenne képes mindezt túlélni egyedül. A barátai voltak a mindenei. A családja, a dánok helyett.
Rámosolygott Lokira. - Biztosan - bólintott is, hogy megerősítse a szavait. - De most menjünk, mielőtt valamire itt fognak minket - mozdult, és mikor Loki feje kikerült az öléből, felállt. - Keressük meg Kendét aztán csináljunk valamit - indult el. Úgy tűnt mind a kettőjükre ráfért valami őrültség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

A szája ide-oda mozgott, ahogy próbált ellenállni Ádám kísértésének. De hát komolyan, ő sose volt semmi rossznak az elrontója, és ezt a mozgóképes csodás is már mióta meg akarta tapasztalni. Mégis huncut mosolyra húzódott végül az ajka. Nem adja ő olyan könnyen magát. - Meglátom - nézett a srác szemébe, amiől a másik biztos lehetett benne, hogy ez egy burkolt igen. - De semmiképpen nem fogadásból - szögezte le. Hogy miért volt ez ilyen fontos neki? Mert konkrétan semmi fogalma arról, hogy ha ígér valamit, az mi. Mert hogy a szavak felét nem értette, amit a másik mondott neki.
- Marina Darik. Szólíts csak Mae-nek - fogadta el a kézfogást mosolyogva, csak hogy egy fél perccel később már a fején legyen az a csodamasina. Nem sokat látott benne, sőt, igazából semmit. Csak fényfoszlányokat, amiből tippelhetett, hogy hol lehet Ádám.
- Dögös? A dög az nem halott állat? - ráncolta össze a szemöldökét, miközben hagyta, hogy a fiú a segítségére legyen a... mindennel. Milyen jó is a hosszú haj, nem? - Furcsa ez a nyelv. Akkor ez most jó, vagy nem? - próbálta megfejteni. Általában ha barátai mondanak valami ilyesmit, akkor a hangsúlyukból meg tudta állapítani, hogy vajon ez mit jelenthet. Vagy kontextusból. De hogy most egyik se segített neki, az tuti.
- Voltál már ott? - lelkesedett rögtön Mae. - Melyik városban? Voltál a tengernél is? Jézusom, úgy szeretem a tengert. Biztosan van bennem rendes viking vér is. Szerintem el tudnék vezetni egy hajót is - nagyzolt rögtön. A szavak csak úgy áradtak ki a száján, mintha muszáj lett volna. Sose volt egy szégyenlős lány.
- Csak nem adnál nekem nyelvleckéket? - emelte meg szemöldökét a lány, és fogalma sem volt róla, hogy mennyire kétértelmű is volt ez a mondat. Bár ha tudatában lett volna se zavartatta volna magát. Rolanddal is úgy indult a kapcsolatuk, hogy kapott a segítségért egy csókot. De hát az még nem jelentett semmit. Néhány kultúrában nem volt nagy dolog a csók.
- Világutazó? Nem. Csak nagyon szerettem volna tanulni. És aztán Magyarországra jönni. A nagymamám volt ide való. De a szüleim nem. Apa a minisztériumba dolgozik, anya meg eltartott boszorkány. Tipikus aranyvérű család vagyunk - vonta meg a vállát. Ennyi infó bőven elég is volt a szüleiről. Talán sok is.
- Azt majd én letesztelem - vigyorgott a barna a fiúra, és belekarolt, miközben mentek lefele. Hiába ijesztette meg. Mae máris barátjának fogadta Ádámot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#fixingthings
#beszélszmégvelem?
#elszúrtam
#Lili

Késett a tanár. Már be kellett volna jönnie a terembe, leszidni az osztályt amiért ilyen hangosan várta, és belekezdenie valami unalmas hülyeségbe. Ő pedig békésen firkálhatná megint Kende arcát, mint minden előtt. De nem jött. Az ő szemei pedig vissza-visszatévedtek Lilire. Elcseszte. Mindent. Mégis hálás volt érte, amiért kiderült. Fájt neki, mindennél jobban a csapás, amelyet Boróka mért rá, de... vajon Lilinek pont ennyire fáj az ő hülye viselkedése is? Annyira ráfókuszált arra, hogy rendbe hozza a kapcsolatát a két haverjával, hogy el is feledkezett a szőkéről. Vagyis... ez hazugság. Folyton ott volt az agyában, csak nem tudta mit mondhatna. Főleg nem ennyi idő után.
- For satan... - morogta a barna, és egy gyors mozdulattal kicsusszant a padból. Megkocogtatta Lili padtársának a vállát. - Átülnél, kérlek? - kérdezte, de hangja inkább volt parancsoló, mint kedves. Üzente, hogy jobb, ha most nem húzol vele ujjat. Ritkán vette elő ezt a stílusát, túlságosan emlékeztette az apjára.
Egy sóhaj közepette beült a szőke lány mellé. Lehajtotta a fejét. Nem is mert ránézni Lilire.
- Nagyon sajnálom. Nem kellett volna így eltűnnöm. - Hangja szinte egyenlő volt a suttogással. Szégyellte magát. Azért is, hogy fogalma sincs, hogy most mi legyen a továbbiakban. Csak... bocsánatot akart kérni. Megmondani Lilinek, hogy nem az ő hibája ez az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#fixingthings
#beszélszmégvelem?
#elszúrtam
#Lili

Kezeit nézte, vagy inkább csak maga elé. Fel se fogta, hogy körme mellett a bőrt lassan felkapargatta már a helyéről. Talán büntette magát, talán csak ideges volt. De kék szemei olyannyira elvesztek az éterben, mintha csak visszacsöppent volna abba a három nyomorúságos napba, amikor kiderült minden. Hát mégis hogy válaszolhatott volna a feltett kérdésre? Mondja el Lilinek, hogy összetört a szíve? Hogy eljátszották a bizalmát? Hogy milyen rossz barát volt ő ezért? Hirtelen azt se tudta hol kezdje, legszívesebben csak hajtogatta volna a bocsánatkéréseit rendes indok nélkül, hátha az elfeledteti a szőkével az utóbbi heteket.
Aprót nevetett, de mikor pillantása feltévedt Lili arcára, szemeiben csillogott a könny. - Nagyon elszúrtam, Lili. És... - nyelt egy hatalmasat. Olyan nehéznek érezte a lelkét. Szeretett szárnyalni, boldog lenni, de most mégis annyira fájt neki minden, mintha csak a pokolban lenne. - ... nem tudom hogy rendbe tudom-e hozni - vallotta be. - Tudom, hogy szörnyen viselkedtem veled az elmúlt hetekben, és egyáltalán nem érdemelted meg - folytatta a mondandóját, és közben sűrűn pislogni kezdett. Nem szeretett mások előtt sírni. Gyenge lenni. Attól mégse félt, hogy ezt Lili lássa. Az osztálytársaitól azonban sokkal inkább.
- Nem tudom megígérni neked, hogy olyan lesz mint rég - vallotta be a barna, utalva az éjszakákra, mikor felhőtlenül boldogok voltak. Együtt. Mert már nem tudta, hogy tud-e olyan lenni. Hogy mer-e újra bolondul szeretni. - De szeretnék mindenért elnézést kérni. Jeg er så ked af det - mondta ki saját nyelvén is. Így mindig sokkal súlyosabbnak érezte. Mélyebbnek, mint ahogy valójában érezte is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy

Jól estek neki a szavak, melyeket Kende mondott ki. Az ő szájából mindig egyszerűnek hatottak a problémák, mintha nem is lettek volna. Elhajóztak a dagállyal. Azonban a belsőjét csak még jobban elkezdte mardosni a bűntudat, ahogy tudatosultak a szavak. A buli utáni nap még észnél volt, tudta, hogy Loki rosszul van, de nem gondolta, hogy ennyire. Titkon remélte, hogy majd egyik este meglátogatja. Bekúszik mellé az ágyba, és a mellkasához szorítja, ahogy mindig. Most is önző volt. Fel sem merült benne, hogy másnak is problémái vannak. És nem mellesleg gyenge, mert képtelen volt egyedül szembenézni a fájdalommal. Most mégis megpróbálta.
Halvány mosolyra húzódtak ajkai, és ingatni kezdte a fejét. - Nem, a családot tudom kezelni - jelentette ki viccelődve, pedig rémálmaiban visszatér hozzá a pillanat, mikor a szülei megálljt parancsolnak az ámokfutásának. - Ez... tudod, itt volt - helyezte a jobb tenyerét a szíve fölé a lány. Még mindig nem akarta kimondani Boróka nevét, mintha még mindig tartozna neki annyival, hogy titokban tartja a kilétét. - Elrabolták és darabokra törték - kocogtatta a mellkasát a kezét. Csak mellékes cselekvés volt, hogy elvegye saját figyelmét. Hogy ne kezdjen el újra sírni miatta.
- Most te jössz. Otthon? Vagy... - mutatott befele a tóba a lány, néma kérdésként kimondva azt a dolgot, melyet aligha tudott felfogni. Borókában is imádta a lángot, ahogy Kendében is a morajt, vagy Lokiban a képeket. Mind olyan tehetségesek voltak, hogy ő azt felfogni nem tudta. Most a szőke arcát nézte. Válaszokat keresve, hogy még mindig vérében csörgedezik-e ez a plusz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

#schoolprojekt
#megintitt
#bekezdünk
#Júlia

Az első heves reakció ellenére Marina tényleg azt gondolta, hogy majd a saját érvei jobb belátásra térítik Júliát. Hogy az a "sajnálom" tényleg őszinte volt. Naiv gondolatok minden mennyiségben, igaz Mae? Ahogy a lány újra elkezdte a szóáradatát, úgy pirult ki a zöld arca. Sértegették már nem egyszer, de ez abszolúte alaptalan volt.
- Nekem nincs szükségem varázsketyerékre. Ha lenne, akkor túl nagy lenne a csábítás, hogy használjam ahelyett, hogy tanulnék - jelentette ki az őszinte és logikus érvet a lány. Az pedig hogy milyen vére van, épp nem tartozott a navinésra. Lehetett volna sokkal nagyképűbb, picsogósabb és önzőbb ennél. Felvághatott volna a pénzükkel, és nem mellesleg a rangjaikkal. Befolyásos szülei voltak, mégsem tette soha. Most mégis támadják ezért.
- Vattai Júlia, nem tudom, hogy mit képzelsz magadról, de semmi jogod nincs ítélkezni felettem. Soha nem beszéltünk, egyáltalán nem ismersz engem. És hogyha igazán olyan kedves és jólelkű lennél mint ahogy a navinések meg a tanárok hirdetni szokták, nem támadtál volna így rám. Lehet hogy én kékvérű vagyok, te viszont kétszínű - csapta be a könyveit a barna magából kikelve, majd felpattant a helyéről.
- Meg ne próbáld megcsinálni az én részemet. Holnap majd beadom neked, hogy véletlenül se vegyem el az értékes idődet - fújta fel mérgesen az arcát a lány, és felkapta a könyveit. - További szép estét! - kívánta szinte kiabálva, és megpördült a tengelye körül, hogy otthagyja a szőkét. Ki látott még ilyet...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

#fixingthings
#beszélszmégvelem?
#elszúrtam
#Lili

Hihetetlen megkönnyebbülést érzett Lili szavai mentén. Nem harizom. Olyan sokat jelentett neki a két szó, hogy azt a szőke felfogni is képtelen lett volna. S habár biztos volt benne, hogy ugyan csak tojáshéjban, de meg fogja osztani a történetet a másikkal. Mert megérdemelte. Sokkal inkább, mint bárki más. Jó, azért a két haverjánál nem jobban, mert hát nekik aztán mindent elmondott, de Lili kezdte a szívében kiérdemelni a harmadik olyan helyet, amit utána senki el nem vehetett.
Lenézett kezeikre, érezte, ahogy a levitás rászorított egy kicsikét. A szíve hatalmasat dobbant. Halványan elmosolyodott és felnézett barátnőjére. Emlékezett, mikor először nézett ilyen mélyen azokba az íriszekbe. A pubban. Azóta már egészen másképp érzett iránta. Sose akarta bántani, de hónapokkal ezelőtt még nem gondolta, hogy ennyit fog neki jelenteni a szőke.
- Erre még kisujjesküt is merek tenni – nyújtotta az említett végtagot Lili felé egy mosoly kíséretében. Talán mintha kezdett volna visszatérni belé az a fajta élet, ami minden előtt. Ott toporzékolt benne mint egy hiperaktív kisgyerek. Hiszen sosem halt ki igazán, mindösszesen elhallgatott egy kicsit. Erőt gyűjtött.
A zöldike pedig pontosan eddig bírta ezt az egész távolságtartás dolgot. Szétcsapta karjait, és olyan hevesen ölelte meg a szőkét, hogy majdnem kiestek mind a ketten a padból. És természetes a tanár pontosan ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy becsattogjon a terembe. Megállt az ajtóban, és felmérte a két ölelkezőt.
- Darik, magának ha jól tudom amott van a helye. Hagyják abba ezt a badarságot, és szedje össze magát, ha csak nem akar felelni - jelentette ki a férfi. Marina elmosolyodott, és mielőtt felállt volna még egy apró puszit cuppantott szőke barátnője arcára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

#májusvége
#mégnincsnyár
#holaboldogság?
#LostBoy

Még jobban összeszorult a gyomra a ki-nem-mondott gondolatokra. Kende kegyetlenül megkérdezte tőle azt az egyetlen szót, amit még ő maga sem mert feltenni. Pedig elég egyértelmű volt, és még sose érezte ezelőtt. Összébb húzta a karjait a lába körül, mintha megvédhetné ezzel a mellkasát a közelgő nyilaktól.
- Nem, Lili teljesen okos. Ez…. titkos volt – vallotta be őszintén. Utálta, hogy nem mondhatta el, és most még inkább pokolba kívánta saját magát azért, mert hallgatott Borókára. – Nem tudom mennyire láttad. Vagy Loki menyire avatott be, de… volt egy nem teljesen normális mértékű crushom Ombozi Borókán. Amikor ő megcsókolt egyszer, akkor jöttem rá, hogy talán nem csak… tudod. Hogy nem csak a fiúk tetszenek – magyarázta a barna keresve a szavakat. Nem akarta kifejteni. De el kellett mondania. Máskülönben hogy várhatta volna el Kendétől az igazságot?
- A rellonon belül nem nagyon védik, hogy a lányok ne mehessenek át a másik lány szobába, szóval mindig nála találkoztunk. Én azt hittem csak nem áll készen arra, hogy másoknak is bevallja, hogy nem heteró. Szóval megígértem neki, hogy nem szólok senkinek, amíg ő nem mondja, hogy mehet – magyarázta lassan. Napok óta ezeket a gondolatokat kergette, szóval nem volt számára újdonság. Csak kimondva még hülyébbnek érezte tőle magát. – Aztán kiderült, hogy heteroszexuális. Ráadásul el is van jegyezve – fejeztem be a történetet. Jól esett neki, hogy végre elmondhatta valakinek. Egy kicsit a szíve is megnyugodott ebben a légkörben. Míg Kende el nem kezdett mesélni.
- Várj. Ez a verseny, amiről meséltél mielőtt vége lett volna az évnek? – kérdezte Mae hitetlenkedve. Szőke barátja elég keveset oszt meg velük, éppen ezért mindig nagyon figyelt rá. – De ez nem úgy megy. Mond, hogy minimum egy olimpiát szerveztek rá, akkor esetleg megbocsátom nekik – ráncolta szemöldökét a lány. Igazából csak a szája volt nagy, és ezt Kende is tökéletesen tudta. Megvoltak a saját eszközei, amivel sarokba tudta tartani a szüleit, de éppen annyira félt az apja haragjától, mint bármelyik értelmes aranyvérű gyerek.
- Kende. Őszintén. Mi az, hogy nem vészes? – kérdezte mérgesen a barna. Látta már a szőkét a vízben. Annak környékén. És most annyira más volt a kisugárzása. Valami nagyon nem volt rendben. – Voltál idén versenyen? – tette fel végül a legnagyobb kérdést.