Ha gondolod én segíthetek, nemsokára megpróbálok írni, egy baglyot neked. Mindenről amit tudnod kell. A szereplytárékról és a órumon való eligazodsról. Rendben?

Elküldtem egy drive doksiban, DE nincsen még készen, szóval még folytatni fogom. Csak most gyorsan le írtam, a legfontosab dolgokat. És raktam be linkeket is, hogy tud kezdeni, remélem sokat segítettem és ha van bármi kérdésed, vagy valami nem érthető, üzenj bagolyban. üzenj a prefektusoknak.

Nonó

ui. Tényleg üzenj ha bármire szükséged van vagy nem érthető.  
2 ui.  ha nem látom, akor bocsi

Többieknek: (Segíthetek, ha valamit nem mondtam volna el)

Én csak segíteni akartam, és már írtam neki egy összefoglalot, a dolgokról, de mindegy.   Akor hagyom a prefektusokra.

Bocsánat, Rudolf. Csak én ezt nem tudtam, és én már küldtem egy balyot egy összefoglalóval, de ha valamit nem mondtam el akor az ki igazítás.

Nonó

Ui. Tényleg nem tudtam.  

Rendben, segítsetek ti. A ti jogkörötőkhöz tartozik. Mit gondoltam én, hogy segítek azoknak akik egy magasabb jogkörel vannak, átadom. Segítsetek ennek a leányzonak, vissza térni.  

Sziasztok.

És sok szerencsét, Shopie!

Oks, rendben. Semmi dráma. Komolyság. hihi.

Akor én megyek, és csqk az írásra fókuszálok. Próbálok segíteni és nem akadályozni.

Viszont látásra. (köszönőm rudolf, talán most tényleg meg tudom, mutattni fére értések nélkül.)  

Talán maradok, a hsz írásnál és a szorgalmizásnál. Abból nem lehet gond.  

Írtam, ki egy hozzátartotós hsz-t ha gonoljátok, lessétek meg. (most ki találtam.)

Harmat Betti
prefektus kap rajta

Az órák után vagyunk kicsivel és indulok a körlet felé. Már a körlet bejáratánál vagyok. Bemegyek és kitalálom, hogy milyen program legyen délután. Eszembe jut, hogy van egy szorgalmi ami meg akartam csinálni csak aztán elfeledkeztem róla. Akkor most megcsinálom a  szorgalmit. Az órát meg se nézzem, csak össze pakolók és útra kellek egy kis tagyóval. A fejetlenség folyosójáról fordulok be egy kisebb tanterembe. Amikor belépek padokat látok és néhány papírt szétszórva, mit sem törődve lehuppanok és le ejtem a nehéz táskát. Belle mélyedek a könyvekbe amikor egy lány kerül a terembe. – Szép estét! – eszembe jut, hogy biztosan nem egy diákkal beszélgetek, mert a diákok nagy eséllyel nincsenek kint este (rajtam kívül), de akkor… Ez egy prefektus – Szia! te mit csinálsz itt éjnek idején? –  A szemem egy csillogó jelvényre nyügeszkedik. Amire az van írva “prefektusi jelvény” Jól gondoltam, prefektus. Elkezdek magyarázkodni.
– Én csak egy kicsit tanultam. És elfelejtettem nézzni az időt, aztán a tanulásal még többb idő elment….– Lógatom a fejem és válaszolok. – Igen, tudom. – Felelem.  
– A nyakamban himbálózó angyal nyakláncal babrálók idegeségemben. És ezt mormolom: – Ó csak ne kapjak büntető feladatot, vagy pontlevonást ezért. – Motyogom. Talán megkegyelmez. Próbálom kicsit le csillapítani magamat, hogy nem lesz semmi gond, ha idegesebb leszek, még a végén nagyobbat kapok. – Kapok büntetést? – Mert ha jól tudom van büntetés, a kihágásokért. Csak ne kapjak plusz házit, vagy pont levonást. Már is fel hangzik a fejemben Rudolf szavai “ó, csak nem Nonó, hogy mehetél ki este a körletből”. Lenézzek szomorúan. – Bocsánat. – Kérek elnézést amiért nem vagyok a körletben. És nem hagyja el más a számat.  

 

Milyen hullaszag? Nem vágom, történt vallami?

Értem Fanni...


Mi volt ma velleteke? Mi a suliban elmentünk egy három napos kirándulásra. Ma pakoltuk, és játszotunk... És aztán hazza jötünk. És most ithon vagyok, zenét hallgatok + BK + telozok.......

Nagyon, szuper volt a szállás, kirándultunk, meg játszottunk...... Viszont, megjött... pont a kirándulás ellőt... Szóval örültem!   De amugy szuper volt. Vassárnap mentünk és aztán peddig ma jöttünk vissza.
Viszont apukám nem láta az emailt arról , hogy mikor és hol és mit kell vinni, mivel szarul küldték ezért, azznap pakoltam mindtn össze, aztán anyukám barátja kivitt kocsival... Aztán most vissza jöttem vonatal... De ezen kivül SZUPER volt!!!!  

Hello, ti mit csináltok nyáron (munka mellet ha van)? Én nekem vannak terveim...

Igen, igen. Én pl. a kakaónál imádom ezt. Mert ha túl melleg akor nem égeti meg a nyelvet, de nem is brutálul hideg....

Igen, igen... Nagyon jó, hogy van langyos... Én pl. Imádom...

Sziasztok!

Készítettem, új profilt. Szeretnék vissza térni, ha megengeditek. Nem csinálok ballhét. Jó leszek.   Ha valaki küld egy érvényes linket... Fel derülne a napom.

A nevem: noyah#1653

Bocsi, ez most az álandó nevem.
Ben vagyok. köszi.

Hey, neked is.

Semmi, csak egyszer valaki feltűnt, aztán köszöntünk egymássnak, de ha valaki dumálna akor hozzok egy témát: Mi a tervetek a nyára?

Írni, sok tábort, egy story-t írni tovább, meg discordozni, meg majd a köteltzőket olvani. (PUF, Emilli és a detektívek, Percy Jackson és az olimposziak. ) (Perct, végig olvasni, vagy is fojtattni, PUF átnézzni, aztán majd az emilli és a detektíveekt, peddig elolvasni.)

Hát nekem amúgy semm ezek lennének, ha nem kénne évet ismételnem, de amugy megusztam.

Mert így egyel kevesebbet kell olvasnom, mert a PUF-ot olvastam + láttam a színdarabót is. Amikor a modulunk volt, a végén elvittek minket a víszinházba, és nagyon jó buli volt, akor én szét újongtam a torkomat és a kezem is nagyon fájt utána. Mert mindenki az osztálból felált és tapsoltunk.

 A végéig, és a dalokat még azóta is hallgatom, néha-néha.

Amugy én a könyvet, kinkeservesen olvastam el, de utolag, ugy gondolom megérte, imádom. De a dalok azok mindent vernek.

[Titkos barát]Sarolta
Találkozás, titkolás

[Furcsa gondolatok - Tanítás - Kedvelés]Sarolta
Talán barátság?
 

A lány furcsa öltözékét csak most figyelem. De ő is és a stílusa is bejön. Talán, barátság lesz ebből? Sóhajtok egyet és reagálok gyorsan, mert elkalandoztam.
– Szóval… – Sóhajtok egyet, és folytatom. – Szuper, felfedezni a környéket indultál? – Kérdezem, majd folytatom. – Körbe vezethetek ha gondolod. Amúgy én éppen gyakorlatoztam. – Válaszolok a kövi kérdésre.  – Mindegy majd később elmondom oks? – Mondom, és ajánlom fel a lánynak. – Bár azt nem tudom, hogyan kivitelezük ki, hogy ne tűnjön fel senkinek, hogy összebariztunk.

 – Gondolkodom. Majd azt mondom, csak megkérdezted, mit merre találsz, és ezért körbe vezetlek. – Ez jó lesz. Akkor megyünk? Csak menjünk először a házunk felé, hogy letehessem a szereket. És átöltözhessek.
– Mondom neki, mert ebben a ruhában nem szeretném körbe vezetni. – Akkor megyünk? Vagy maradjunk még? – Érdeklődöm a lánytól mi legyen, mert nekem teljesen mindegy.  Elkezdem össze pakolni a cuccokat és a vállamra teszem a karikát és a táskát. Elindulok, de gyorsan megállok. – Akkor menjünk a klubhelyiségben, ezt a táskát megfognád kérlek, mert a karikával együtt kicsit sok. – Odaadom neki. – Bírod? – Kérdezem. – Próbálok lassabban menni, hogy ne maradjon le a lány. De lassítanom kell a sétámat, mert megszoktam, hogy gyorsan megyek. Látom rajta, hogy nehéz neki. – Várj itt a pálcám, tedd le a táskát! – Mondom neki, és előhúzom a saját pálcámat. – Nálad van a varázspálcád? – Kérdezem. – Tanultad már a lebegtető bűbájt? – Kérdezem. – Ha nem, akkor meg tanítom neked gyorsan. Megmutatom, azért. – A varázsige: Vingardium Leviosa. Az O-t nyomd meg. Helyesen, Vingardium LeviOsza. – Kimonom és felemelem az egyik kisebb táskát. – Megpróbálod, azon a  táskán? - mutatok egy még annál is kisebb táskára.

[Folytatjuk]Sarolta
Próbálkozás

Egy bólintással jelzem, hogy örülök, hogy benne van.
 – Nyugodtan kérdezz, ha valami érdekel, vagy nem értesz. – Biztatom, mert lerítt róla, hogy minden érdekli. Saját önmagamra emlékeztet Sarolta. – Hogyan szólíthatlak? – Mert ez kicsit még zavar. – Szuper, gyere! – Mondom. – Oké. Szólj, ha megálljunk. – Próbálom bíztatni, hogy mondjon bármit, ha úgy gondolja.

Ahogy leteszi a táskát, látom rajta, hogy megkönnyebbül. A pálcáját előhúzza és befordítja  helyes irányba a kezében lévő pálcát. – Milyen kecses, ez hasznos a varázslásban, és nagyon szép a pálcád. Megnézhetem? – Kérdezem érdeklődve, mert nagyon érdekes pálca. Megpróbálja a varázslatot, de nem sikerül.
– Ne aggódj, senkinek sem sikerül elsőre. Próbáld meg még egyszer. – Bíztatom. – És próbáld meg nem ennyire menyomni, Nézd, Vingárdium Leviósza! – Mondom ki hangosan és tisztán. – Semmi probléma, próbálkozz meg vele még egyszer. Ha gondolod néha taníthatlak pár varázslatra. Csak beszéljük meg, hogy mikor ki és hogy ér rá. – Ajánlkozom, hiszen, látszik, hogy kell még gyakorlás neki, és én szívesen gyakorlok vele, ha van időm a tanulás mellet. És ez jó ürügy, hogy találkozzunk, én ezért is szeretek tanulni, főleg másokkal, mert akkor össze tudunk jönni és beszélgetni. Szerintem ez egy szuper időtöltés. – Akkor majd megbeszéljük, mutasak valamit karikával? – Igy szólok, és felkapom a karikát és felpattanok. És dobok egyet és teszek alatta egy sötnét.

[Ámulat]Saci
Tanítás

– Értem, és igen engem Nonónak. – Amikor átnyújtja a pálcát, a tapintás és  annak mágiája átjár engem. – Furcsa, olyan mintha a pálcában nagy lenne magától is a mágia. Ki próbálhatom? – Csak azért, mert van szerintem egy különleges ereje – intek a pálcával és csinálok egy lebegtető varázslatok – Hűha! Nem is mondtam semmit, de lebegett. Nagyon szuper ez a pálca. – Visszaadom a pálcát a lánynak. – Biztos nagy volt a kapcsolat a pálca és a nagymamád között. Hogy hívják a nagymamádat? – Kérdezem.
– Ügyes vagy! Nagyon szép volt! – Dicsérem azokat a szavakat amiket a tanárok szokták a diákokat. – Szívesen.
– Örömmel, majd megdumáljuk, mikor. Majd összeegyeztetjük, hogy mikor ki ér rá. – Mondom. Megpróbálok olyat amit esetleg ő is elsajátíthatott már.
– Oké – a torkomra helyezem a pálcát és ezt mondom: – Sonorus. – Na ez így néz ki. – Beszélek és a hangom mint egy ogre – Most Halkítsuk, – Tacito! – És a hangom olyan mint volt. – Megpróbálod valamelyiket? – ezeket neki is el kell, hogy tudja sajátítani. Megvárom, amíg gratulál és megpróbálja, ha akarja. – Segítsek? melyiket szeretnéd megpróbálni. Amúgy gyakorolni is segíthetek majd. – Mondom. Remélem sokat tanul majd tőlem… Szeretnék jó tanár lenni neki. – Folytatjuk? – Kérdezem. Belegondolok, hogy én is itt kezdtem. És kicsit el is elkalandozik a figyelmem.

[Tanítás]Saci
Szálló gondolatok

A külvilág megszűnik egy pillanatra és csak azután térek magamhoz, hogy a lánynak visszaadom a csodás pálcát. – Nagyon jó vele varázsolni. Biztos így könnyebbek neked az órák – elmosolyodom. – Nagyon tökéletes. Bárcsak ilyen pálcám lenne! – álmodozom. – Akkor biztos nagyon fontos neked a pálcád, Vigyázz rá nagyon! – ajánlom. Mesél mesél, és csak azon agyalok, milyen lenne, ha nekem lenne egy ilyen “tökéletes” pálcám. – Bocsi, mit is mondtál, elkalandoztam megint. – Hűhha, vagy nagyon fáradt vagyok, vagy csak… Nem az biztos nem, na mindegy. Nem is tudom. Miért kalandozok el folyton? – gondolkodom ilyen gondokon. Mire, feleszmélek, hogy a lány elkezdett valamit. – Na akkor folytassuk, nagyon bocsánat most Saci, fogalmam sincs mi van velem. – Nagyon ügyes vagy! – Meg is tapsolom gyorsan. – Milyen varázslatot mutassak még? – Kérdezem, mert nem jut hirtelen eszembe semmi. Valamiért kikapcsolt az agyam. Eszembe jutott egy ötlet hátha attól kicsit vissza jön a figyelmem. – Ha nem bánod, gyakorlok egy kicsit, hátha a figyelmem megjavul. – Feldobom és bukfencezek alata egyet aztán ugrókötelezek a karikával, utána pedig feldobom és át fordulok allata. – Igy sokal jobb már. Folytathatjuk szerintem. – Mondom rá egy fél órára. – Akkor, gyere és mutatok még egy varázslatot ha van kedved. Milyet mutassak? – Kérdezem a lánytól, mert biztos rengeteg varázslat érdekli, de még nem volt alkalma kipróbálni őket, mert félt. De most egy “tapasztaltabb” boszival van együtt, így talán nem fél annyira kipróbálni új dolgokat. Ezt abból szűröm le, hogy én amikor elsős voltam, nem mertem annyira kipróbálni varázslatokat egyedül, csak ha volt mellettem egy nagyobb és tapasztaltabb boszorkány vagy varázsló.

Jacob Gyümölcs szedés

[Történetem]
Saci
Mesélek és beszélgetünk

Jacob
Zene és gyümölcs gyártás

Betti
Prefektus