Hello hétvége  

én a lónak a fülét nyertem a kaparóson, vigye el a zsákosember

sziasztoook!

és a fekete macskák is cukik

még van pár perc, szóval gyors nézek egy Sabrina-t

az az eredeti, most az újba lestem bele, egynek jó

kicsit (nagyon) darkosabb a téma, de az elején vagyok, nekem kellemes

no majd ha belekukkantasz, írj, neked hogy jön be

nemakaroktöbbvizsgátazéletben *morog, most adta le az LLG-t, kiesik a szeme*

nem sikerült mind, de nem vagyok maximalista. így is vért izzadtam

az pedig elvileg fun én nem értek hozzá, mind kábé sokmindenhez xD

nekem az anagramma sose ment jól, de ezvan XD


baaah

az kb ilyen is XD


amúgy kreatív volt meg minden, csak mikor a huszadikat nézem, már csak: nfjknr marad és nekem az is értelmes XD

megyek én is mert már mindent jfkjgferl látok

jó éééjt! ^^

Krushnic Dimitri - 2019.09.14. 06:12


*-* Oké! Csinálom, csinálom. Megvalósítom az álmod!  

libák szépségével aludtunk \o/

itt meg... O_O


kinyírtam a témát. ááá *a gyilkos*

violinkulcs, tényleg! azt mindig elfelejtem  

---

Élet-halál kérdése. Vagy csak rosszul emlékszem? Igazából talán vészhelyzet sem, bár magam se értem, hogy miért és hogyan sikeredett ez így. Pár szavas váltásból értesültem arról, hogy nekem ma ide kell jönnöm. Az Edictum cikk óta persze kicsit kellemetlen, de igazából csak azért haragszom, mert lusta lennék annyiszor bármit mondani, meg tök felesleges. De tök érthető, ha azóta lányokkal beszélek és feszélyez, ki lát. Bár, azt mondják, ettől nem lesz bajom és csak menőbbnek tűnök, de ha tényleg bármi akarnék és tennék egy lánnyal, mellette nem lenne másik ×, mert azt végképp nem illik. Megint miért jutott ez eszembe? Már néha nem értek semmit sem, mi és hogyan sikerül.
Nem öltöztem túl, annyi, hogy a papucsot tornacipőre cserélte, de amúgy minden laza. Mivel nem tudom, pontosan mi készül, jöhettem volna szoknyában is, ha skót lennék, arról viszont nem tudok. Aztán itt vagyok és senki más nincs. Nem ez lenne az első, hogy ugratnak, eleinte bántott, mert nyilván az egy burkolt jele volt annak, hogy ne legyek velük és ott, most meg már igazából tök mindegy. Most meg már ezeket is nagyon jól kezelem, talán tényleg tudok változni, vagy mi. Nem akarok picsogó maradni egész életemben, néha mégis kicsit sikerül. Ez van.
De most nem lelkizni jöttem ide. Megállok a szélén, beljebb merészkedem. Igazából így lent még sosem, csak a páholyokba merészkedtem fel, de akármennyire döntöm hátra a nyakam, egyre rosszabb. Aprónak érzem magam, egy hangyának csupán, persze, mivel ez magassági sport. A focipályák is hasonlóak, de ott a füvön rohangál mindenki, itt meg repül. Repül Kicsit kiráz a hideg, pedig oktattak rá minket, nem is ment olyan vészesen. Nem töltöttem napokat a gyengélkedőn, nem okoztam nagy kárt sem, igaz, nem mondom, hogy nem voltam betojva, azonban kevésbé, mint az első vizsgán. Igen. Határozott fejlődés.
Amíg azonban egyedül vagyok, nem sok mindent tudok tenni. Felnyithatnám a tárolót is, hogy kivegyek valamit, de lehet nem is kell, így inkább lehuppanok a pálya földjére és hátradőlve támaszkodom meg, mintha csak csillagokat nézegetnék, pedig csak a páholyokat lesem, innen milyen magas is az, amikor felszököm, hogy jobban lássak mindent.

---

Én is nevetni akarok azon, hogy tanulok meg ez veszi el az időm, csak nem tudok. Tudjátok, ez a tipikus szomorú de igaz valóság és csak együtt lehet élni, mert amúgy muszáj. Meg azért szerencsémre nem vagyok annyira stréber, hogy ne látszódjak ki a könyvek mögül 0-24, az mondjuk meglepne engem is és a végére sikítanék. Mindig kell önidő, meg társasidő, egészséges egyensúly meg minden zen cucc, vagy minek nevezik ezt. Persze, lesz még szebb is, néha hallom felsőbb éves diákoktól, hogy mik várhatnak ránk, rám és egyre jobban el kell fogadnom, hogy az ilyen édes és kellemes semmittevésre egyre kisebb időt fordíthatok, ha nem akarok tényleg a legrosszabb lenni. Mondjuk tény, meglátogathattam volna többet is, de mindig egy sráccal vagy más lányokkal láttam, én meg olyankor nincs merszem alapon csak integetek.
- Kérlek! Nagyon hálás leszek, mert én hiába kaparom, kemény. Aztán ha végeztünk, elássuk a könyveket – egyszer nekiálltunk még anyaországban matekkönyvet temetni, de végül nem volt merszünk, hogy össze is koszoljuk, mert aztán még azért is kapunk, ha már előtte a firkákat nem szerették. Vicces emlék, itt meg sokan vagyunk, ki figyelne ránk. Senki?
- Aha, igen. Pontosan így, örülök, hogy te megérted – sóhajtok fel, a beilleszkedés még most is tart ugyan, de már kisebb ütemben, mint akkor. Akkor sok infó, most sok anyag. Főleg, hogy ő egyel feljebb van, mint én, és ha ilyet mond, akkor alátámasztódik, hogy tényleg nem lesz időm. Sír a lelkem.
- Harmadik, ugye? Mennyire nehéz? Egy olyan egytől tízig tartó skálán – sejtem a választ, hogy huszonkettő, de azért hátha annyira nem vészes. Annyira. Igen, nekem ilyen gondjaim vannak, nem a csajügyek meg minden. Béna, ez van. Én mondjuk örülök. Lesz még elég más.
- Jaj tényleg, prefektus! Menő, mi? Hány büntit szórtál már ki? - itt akaratlan vigyorgok, én tök vicces dolgokat adnék. De én nem leszek prefektus, mert tuti olyankor aludnám a legszebbet, amikor kint kéne lennem. Meg példát mutatni, mikor szétszórt vagyok, bahh. Neeem, én nem. Nem is vágyom.
- Mondjuk én is kapkodom a fejem manapság, de velem lényegiben kevesebb. Na majd jövőre! - előre és tovább. Aztán dőlök felé kicsit, hogy jobban meg tudjam nézni, mit is alkotott. Azta. Hát felőlem lehetne ez a végleges is, nem csak vázlat, vagy akármi, már jól mutat. Nem azért, mert én vagyok, hanem mert tök jól csinálja.
- Szuperül sikerült elkapnod a hajkoronámat. Meg amúgy is. Tök ügyes vagy! Ha ezt tudom, maradok még és alszok maximum egy sort, de gondolom az a legjobb dolog, mert akkor nem moccanok – fogalmam sem volt, kattogott az agyam. Lehet szólt? Vagy tapsolt? Hű, remélem nem ignoráltam.
- Az a valaki szégyellje magát most menten. Ilyenre vetemedni... - értem ám a poént és vigyorgok egy sort. Tényleg ne haragudjon, nem direkt volt.
- Hűűűű... Muglinak lenni, kockulni, vásárolni cuccokat jövőre amiket elhozok, fürdeni, ilyenek. A szokásos valami nyaralás után szabadprogram, szerintem nem tudok majd válogatni és kapkodok mint a marha. Ti mentek valahova családdal, baráttal, akárkivel? - felhúzom a lábaim és törökülésben fordulok felé, hogy jobban halljak, mert az ettől függ, ugye.

én is most leülök, hogy NA pótoljunk....

és tessék, 00:41. egész nap malmoztam...
jó mondjuk fáradt volt az agyam helye , de bahh.

sok hülyeség, meg nem aludtam jól a héten, aztán ilyenkor kiakad és leülök írni, de minden egyes szó így: nem, ez nem akarom. XD
szóval olyankor nem erőltetem, nem írok így se szépeket, úgy borzalom lenne   

meg néha éjjel akkor is jobban megy

én ilyenkor pörgök. hat reagot letudtam ma, kész siker de nem baj, nem mehet mindig. Így is itt vagyok, újra, megint és még mindig \o/

hah, megyek talira, feltöltöm magam

én vagyok a soha! na de majd egyszer, ha nem leszek annyira öregapós, hogy ne tudjak elmenni
átadom majd, ölelni nem merek  

pacsi!

és tényleg. Húzz aludni, Elijah!

szóval, jóóó éjt!

Még alszik a világ, én meg vonatra várok xD jóu reggelt

Én kávét nem fogyasztok, így anélkül bolond vagyok
Nekünk nincs is kandallónk, szóval muszáj vagyok döcögni de a kallerka már ki akarta találni hogy nem érvényes a jegyem *sigh* aztán megbeszéltük, hogy persze mert ahonnan érvényes, még nem hagytuk el..

Halihoooo! Mizu erre?

Szia Lauuu

En meg voantozok, egész jó a térerő, meg vagyok lepve

Várom, Thomas *-* addig is itt figyelek

Sargadinnyes limonade hiányzik (

Itt sincs. Csak végtelen mobilnetem

Juhász Laura - 2019.09.15. 20:20


Neeem. Nagyon imádtam *_* ha megyek, megyünk még, nekem az kell *_*
Limonádé az élet!

Ooo rohanok és lesem :3

ketten iszunk akkor
De az epres is jó, ajánlom

itt se volt Loki, akkor még most is ott rohadnék a vonaton XD

nekem se kellett jég, nem tudtam, hogy tesz bele, visszavitetni meg paraszt dolog de kibírtam!