34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ami a hírből kimaradt: Ha van olyan családotok, mely szorosan köthető valamelyik faluhoz, dobjatok egy baglyot Lizinek, és beteszi a leírásba.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Juhász Laura összes hozzászólása (1385 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 36 ... 44 45 [46] 47 » Le
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2020. december 12. 08:33 Ugrás a poszthoz

Juhúúúúúú!!!! Pompás hír a nyúl visszatérte Cheesy


Sziiiiia Kumagoro! Smiley a legklasszabb plüssnyúl ever  Grin


hjaaa, amúgy igen, van adventi naptáram, 3 méghozzá Cheesy kettő csoki, és egy tea Cheesy a mai tea pl 3féle kamillás, és nagyon finom! Cheesy
Utoljára módosította:Juhász Laura, 2020. december 12. 23:37
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2020. december 19. 17:12 Ugrás a poszthoz

Masa


-Hm, vajon nálam az mikor jön el? – teszem fel a költői kérdést tűnődve. Nekem nincsenek ilyenjeim. Tökre nem illik rám a kézikönyvekben szereplő kamaszkor címszó alatt leírt mindenféle. Nem lázadok, nem szegek szabályt, tök ugyanolyan vagyok, mint mindig is voltam. Lehet, hogy sosem leszek kamasz? Lehet hogy mindig is amolyan felnőttféle voltam? Vagy sose növök ki a naív gyerekkorból? Fogalmam sincs.
- Ez igazán kedves tőled – mosolyodom el, hisz tényleg milyen cuki már az, hogy csak miattam betart szabályokat, hogy nehogy meg kelljen büntetnem! Oké, betarthatná amúgy is, de na. Édes, nem?
- De hát, hogyan? – hebegek meglepetten. Eltévedni szoktam, de mindig tudom, hogy hova kellene mennem. Most meg, jézusom hát mi van velem? – Ellógni? Én? – hökkenek meg még jobban. Ez a szó eddig nem szerepelt a szótáramban. Előfordult ugyan egyszer, egyetlen egyszer, hogy nem mentem be órára. Most viszont úgy fest kettő lesz abból az egyből. Mert hatalmas nagy fejmosást, és büntetőmunkát kapnánk, ha beállítanánk ennyi késés után. Jobban járunk, ha be se megyünk. De az meg milyen fényt vetne ránk? Ezeken tűnödve követem automatikusan a lányt, oda se figyelve, hogy merre tartunk. Most simán kisétálnék a nyomában a kastélyból is. De nem, szerencsére ő a jó tanteremhez igyekszik, és amikor erre ráeszmélek megkönnyebbülök.
- Azt ugye tudod, hogy most belementem volna a lógásba? – mosolygok rá a lányra, majd gyorsan bekopogok és benyitok a terembe. Még mielőtt meggondolja magát a levitás. Talán nem szúr le minket nagyon a tanár. Talán.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2020. december 20. 20:04 Ugrás a poszthoz

végre itt a téli szünet/szabadság! Cheesy
és igen, nagyon várom a karácsonyt, meg a szilvesztert!

hááát, nem hiszem hogy végig teljesen jó lettem volna, de a Mikulással azt már lebeszéltük, a Jézuska nyugodtan hozhat mindent is Cheesy
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2020. december 20. 20:32 Ugrás a poszthoz

Sára


Vajon miért érzem úgy, hogy a lány picit felvág azzal, hogy ő milyen szigorúan megnevelte az állatkáját és milyen klassz az összhang közöttük, és az övé mennyivel fegyelmezettebb, mennyivel okosabb, meg minden? Valószínűleg ha nem egy ellentétes elemű ember mondta volna ezt, így, akkor eszembe se jutott volna ilyesmi. Így viszont felszalad a szemöldököm elég rendesen, és ha nem lenne vékonyka vízréteg a tenyeremen eleve, akkor most biztos hogy képződne, méghozzá nem is kevés. Igyekszem uralkodni magamon, megszüntetni a víz fodrozódását, és nem figyelek Benitora. Pedig jól tenném, ugyanis a zsebtigris lekushad a földre, farkával vadul csapkod, szőrét felborzolja. Én már csak a morgásra leszek figyelmes.
- A helyedben kicsit óvatosabb lennék – jegyzem meg halvány mosollyal. Akkor nem csak én éreztem ki ezt az elhangzottakból. – Önérzetes egy jószág, nem igazán szereti ha negatív dolgokat mondanak, vagy gondolnak róla. Vagy rólam. És hidd el, hogy megérzi – folytatom halkan. Nem, én nem neveltem, de nem is láttam szükségét. Macskaféle, azok független állatok. Azokat nem lehet megszelídíteni. Én akkor ugyan minek tenném? Minek tanítanám mindenfélére, amikor megvan a magához való esze, és hallgat rám, amikor fontos és szükséges hallgat rám. Amikor még nem voltam úgy ura a képességemnek és nem tudtam úgy megvédeni magam, akkor ő ijesztően viselkedett, jelezve hogy nem vagyok olyan kis gyámoltalan, mint amilyennek látszom. A sárkányleopárd egy pillanat alatt megértette, hogy rettegek más emberek közelségétől, hogy rosszul leszek tőlük. Így nem engedett hozzám közel senkit. Amióta már sokkal jobban kezelem ezt, azóta felhagyott ezzel a viselkedéssel. De ezt nem fogom a lány orrára kötni.
- Ezek a lények a gazdájukat segítik, mindenféle módon. Nekem egy ilyen makacs, öntörvényű jószágra volt szükségem, így nem is meglepő, hogy Benito az lett. Szeretem, hogy ilyen. Persze tetszik ha egy állatka nagyon szófogadó és jól nevelt. Ha lenne más állatom is akkor az lehet, hogy olyan lenne. De Beni ő nem, ő ilyen kis csodacica marad örökre – enyhülök meg kissé, hangom teljesen átvált szeretetteljes tónusúvá, amitől a cica abbahagyja az aggresszív viselkedést és inkább dorombolva a lábamhoz dörgölőzik. Gondosan hátat fordítva a társaságunknak. Részéről ennyi volt, ő nem kíván tovább foglalkozni velük.
- Ő is repülő bogarakkal táplálkozik, pontosabban lepkével, szitakötővel, el is kapja őket egyedül. Vízbuborékba zárja őket és megfulladnak. De elfogadja a szárított, vagy fagyasztott legyet is. Utóbbival jókat szoktunk játszani, eldobom, kiolvasztom, az repül ő meg elkapja. Szeret csak úgy vízgömbbe zárni dolgokat, de azt játékból teszi. Tud lélegezni a víz alatt, meg kiszűri belőle a mérgező anyagokat – sorolom, majd figyelmesebben megnézem a lányt, aki eléggé pirosnak látszik már. Ennyire feszítené a mágia? Még jó, hogy nem kezdtem el zsonglőrködni a vízzel, úgy kirobbanna belőle a tűz, hogy csak na. A gond csak az, hogy egy kicsit kíváncsi is vagyok arra, hogy mit tud. – Már bocs, de … minden oké? Jól vagy? - esetleg lehűtselek? De ezt nem ki nem mondanám hangosan. Még a végén fenyegetésnek venné.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. január 10. 00:03 Ugrás a poszthoz

boldog éjfél +3-t Smiley


fúú, nagyon jól telt a Szilveszter! Nagyon-nagyon-nagyon jól Smiley

nem is esett jól visszatérni a mókuskerékbe Sad
Utoljára módosította:Juhász Laura, 2021. január 10. 00:03
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. január 17. 10:24 Ugrás a poszthoz

igen, nagyon megy az (is) nekünk  Love


olyan szép nagy pelyhekben esik itt a hó, tisztára karácsonyi hangulatom lett Cheesy
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. január 20. 15:16 Ugrás a poszthoz

Elijah

az utolsó évnyitón


Megrázom a fejemet az első kérdés hallatán, aztán eltöprengek a többin. Elméletben tudom a válaszokat, elméletben.
- Nem lehet tudni, nincs jele. Nem korhoz kötött, de tény, hogy leggyakrabban kamaszkor körül jelentkezik. Viszont hallottam már olyat, hogy felnőtt volt már az illető, amikor először kitört belőle. Általában valamilyen erős negatív érzelmi dolog kell hozzá, ami felébreszti a szunnyadó erőt, hogy megvédjen. Hozzád közel álló halálhíre, vagy éppen akár halálközeli élmény például. Nem igazán szoktak erről beszélni az elemisek, hogy mi történt velük, ami miatt kitört, nem is illik megkérdezni, emlékeztetni őket a rosszra – válaszolom nyugodtan a fiúnak. Nem árt tudnia az utóbbit, mert van aki tényleg nagyon kiakad emiatt. Vagy ahogy eszébe jut, újraéli ismét irányíthatatlan lesz az erő, ha még nem tudja annyira uralni. – Nagyon ritka az, ha pozitív kitöréses valaki. Meg hát nem annyira nagyon ritka ám. Nem tudsz úszni és beleesel a tóba. Életveszély. Még ha ott is a pálcád és meg tudnád oldani, akkor is az elemed életveszélynek fogja érzékelni és akcióba lép. Ha valaki úgy közelít, hogy bántani akar, azt is. Lehet hogy nem is bántana, mégis kitörhet. Ezért kell minél előbb megtanulni irányítani, megtanulni lazítani, lenyugodni mindenféle helyzetben, hogy ne törhessen ki.
Fejtem ki, majd szusszanok egy nagyot. Erről a dologról igencsak sokat tudnék beszélni, de hogy vajon én fáradnék ki előbb, vagy a beszélgetőtársam az egy igencsak jó kérdés. Mint ahogy a hoppanálósak is azok. Egyik bonyolult témából megyünk a másikba.
- Ehgen, mert nagyon kell koncentrálni, na meg kicsit émelygős is a dolog. Nem tudom, hogy van-e valami határ, hogy mi a maximális távolság. Valószínűleg inkább csak azért van, mert megviseli a szervezetet, és nem azért mert ne lehetne annál messzebb hoppanálni. De elvileg simán lehet a világ másik végére menni – van is tervbe véve jó sok úti cél, ahova szeretnék eljutni így. Méghozzá nem is egyedül.
- Vagy elmehetsz mondjuk edzőnek, akkor nem feltétlenül sérülsz meg annyira – jut eszembe egy ötlet. Repülne, meg minden, csak nem meccsen. Talán kevésbé veszélyes. Ha viszont játszani szeret úgy kifejezetten akkor ez nem lesz megoldás.
- Akkor a tipli előtt elpucolunk mi is – mosolygok majd bólintok is egyet, jelezve hogy ezt eldöntöttem. Nem óhajtok összeakadni itt a sok diákkal. Kinn a kastély előtt már inkább, hisz kevesen vannak akik nem az épületben laknak. – Akkor jó, örülök, hogy nem halsz éhen!
Széles mosoly költözik az arcomra, amikor elfogadja a meghívást, szuper!
- Rendben, akkor majd kitaláljuk hogy mikor legyen a nagy kajálás. Most viszont szerintem elindulok kifelé, köszönöm hogy mellém szegődtél! – hálálkodok miközben lassan feltápászkodom a lépcsőről. Kicsit esetlenül intek búcsút a srácnak, aztán halkan lépkedve elhagyom a kastélyt.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. január 20. 18:33 Ugrás a poszthoz

Elijah



Határozottan bólogatok, aztán összeráncolom a szemöldökömet. Ugyanis én is jól elvagyok a szobámban, csakhogy én ahhoz vagyok szokva, hogy nem kell osztoznom rajta senkivel sem.  Nem mintha nagy gond lenne alkalmazkodni 2 emberhez, de sokkal nyugodtabban jövök-megyek, ha ők nem alszanak. És nem vagyok valami hangosan közlekedő típus. Na meg ott van a zongorázás is. Elég nehéz úgy gyakorolni, vagy komponálni ha ott lihegnek a nyakamban. Plusz nem is szeretem ha nézik, hallgatják, ahogy játszok.
- Hát, a fő európai helyeket mindenképpen. Tudod, Róma meg ilyesmi. Amerikában is vannak érdekes helyek, Afrika, Ázsia. Szóval mindenhol, mindent – elég nehéz lenne most konkrét választ adnom, pedig van jó pár, csak egyszerűen nem jutnak az eszembe. – Meg szívesen megyek ilyen öhm, tudod – keresem  a szavakat egy darabig, aztán felcsillan a szemem – nomád népekhez. Ahova nem a városnézés miatt mennék, hanem a kultúra megismerés miatt. Bár az kicsit nehézkes, ha azt se tudod, hogy hova akarsz menni.Te hova mennél szívesen?
Elgondolkodva lököm magam kicsit a hintával a munka téma miatt. Nagyon klassz a mostani melóhelyem, de jobban szeretnék valami olyan szakmát, ahol a lehető legkevesebb emberrel kell együtt lennem.
- Meg veszélyes is. Megsérülsz meg ilyenek. Viszont ha jól csinálod és jó csapatban akkor még hírnévvel is jár – hogy ez előny-e vagy hátrány az már megítélés kérdése. Az én esetemben hátrány lenne. Hogyne, hogy akárhova megyek megállítsanak vadidegenek. Nem, köszönöm.  Az viszont tényleg jó ötlet hogy utánajárjak az elemivel kapcsolatos szakmáknak.
- Pedig ezek tök jók – igaz, tényleg nem szakmának megfelelőek, inkább csak hobbinak. – Tényleg? Azok jó sokat utaznak az tény, viszont ez nagyon jó is tud lenni, meg hát ugye rossz is. De akkor értem, hogy a kviddics miért jön be nálad annyira. Repülés repülés – felelem mosolyogva, majd magam elé bámulok eltöprengve. Család. Érdekes, nekem ez a gondolat még nem ötlött a fejembe, pedig idősebb vagyok a fiúnál. Talán azért nem mert nekem nem igazán volt, és amit én szeretnék az inkább az, hogy része legyek egynek, de ne úgy hogy én vagyok az egyik szülő. Gyerekként szeretném átélni. És nem fogom mert már nem vagyok az. Legalábbis a felhőtlen kisgyerekkornak már tutira lőttek.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. február 6. 17:18 Ugrás a poszthoz

ahogy jönnek mennek a frontok nagyjából a fél ország ideges, vagy legalábbis nyűgös Cheesy

tegnap olyan gyönyörű napsütés volt itt, ma meg tiszta köd ... ó, csak nem dementorok vannak a környékünkön?  Shocked  Rolleyes  Grin
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. február 27. 20:02 Ugrás a poszthoz

Elijah



- Igen, valahogy úgy – nevetek fel az ötletre. Klassz is lenne, ha tényleg bármikor oda tudnék jutni hoppanálva, ahova szeretnék csak úgy. De sajnos annak is megvannak a korlátai, szóval a rendes utazás sem maradhat ki egy ilyen túráról. Igazából eléggé valószínűsítem ám, hogy nem fogok én eljutni mindenhova is. Megelégszem pár hellyel. Az eddigiek is elegek, ha hirtelen történne valami és kész ennyi volt a nagy utazgatás vagy hoppanálás.
- Sivatagban azért nem töltenék el túl hosszú időt. Ott iszonyat meleg van és azt egy hydromágusnak jobb ha messziről kerüli – akár az életembe is kerülhetne egy szaharai környezet, szóval olyan helyre tuti nem mennék el. Vagy maximum burokban, ami meg egyrészt röhejes, másrészt meg kivitelezhetetlen. – De amúgy igen, izgalmas. Mint amikor ebbe a világba kerülsz mugli származásúként. Minden annyira fura, annyira más. Izgalmas, és ijesztő egyszerre.
Féloldalra billentem a fejem, elgondolkodva a költői kérdésen. Nem hallottam róluk, de hát pont azért nomádok, nem? Hogy kerüljék a tömeget, a feltűnést, a mindent is.
- Tuti. És nem feltétlenül csak a csodabogarak, hanem biztos vannak olyanok, akik nem akarnak társaságot maguk köré. Vagy legalábbis sokat. Szerintem ilyen kisebb kolóniák is vannak elszórtan, jól elrejtve meg minden – felelem végül, talán feleslegesen, hisz tényleg költői kérdés volt. De én már csak ilyen vagyok, mindenre magyarázatot, választ keresek és adok. Még arra is, ami totál egyértelmű. Mint például, hogy azért mennek gyorsan a felhők az égen, mert fúj a szél. Bizony, ez aztán a meglepő tény, mi? Nem gondoltátok volna, ugye?
- Akkor csak hobbi – bólintok és nem térek ki arra, hogy nekem minden sport kemény. A futás is, vagyis inkább az, hogy figyeljek a környezetemre. – A pohárbűvölés kevésbé veszélyes – jegyzem meg, majd rögtön szalad is fel a szám sarka és elnevetem magam. – Vagyis, az is az. Bármikor félresikerülhet, és idézhetsz egy krokodilt a helyére, ami majd jól kiharap belőled egy darabot, vagy akár  fel is robb… - magyarázom, majd hirtelen lekonyul a mosoly és elkomorodom. Igen, akár az életedbe is kerülhet egy félresikerült varázslat. – Itt minden veszélyes.
Ha nem lomboztam volna le magam, akkor most tökre deja vu-m lenne, amikor idekerültem, akkor is volt egy ilyen időszak. Amikor rájöttem, hogy mibe keveredtem és féltem a saját erőmtől meg mindentől is. Elemi mágia tanulásnál is volt egy hasonló, de szerencsére ott van Beni, meg ott van Sutra, akik kordában tartanak. Na meg a szuper kis karkötőm, az aztán pláne.
- Lehet, hogy a mugli dolgokra kéne specializálódnod. Esetleg tanítanod mugliismeretet? Ha ennyire abban a világban is mozogsz úgymond. Bár nem tudom, hogy a tanításhoz hogy állsz – felelem kicsit lassan,majd csak belelendülök, ahogy teljesen visszazökkenek a beszélgetésbe.
- Aaa? A! Igen, igen. Thomas. Igen, igen – bólogatok teljesen felvidulva. – Igen, minden rendben van vele. Hm, vagy … miért … mármint … minden rendben van vele, nem? – ráncolom össze a szemöldököm. Hallott valamit, vagy látott valamit az eridonos? Történt valami, amiről én még nem tudok? – Nincs semmi baja, nem? – tápászkodom fel a hintáról, körbe-körbe nézelődve, mintha a választ várnám, vagy azt, hogy megjelenjen, vagy hogy elrohanjak, amint megtudom, hogy valami nem oké a barátommal. Közbe persze próbálom megnyugtatni magam, hogy biztos csak érdeklődik Thomas hogyléte felől. Tuti én reagálom túl az egészet, tuti. Tuti?

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. február 28. 19:49 Ugrás a poszthoz

még szerencse, hogy emlékeztetnek rájuk Cheesy

ajj, annyira szép idő van mostanság és a dinka macska mégse akar egész nap az erkélyen lógni. Bezzeg amikor dög hideg volt, akkor folyton ki akart menni. Ki érti őket?!  Grin
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. március 16. 16:42 Ugrás a poszthoz

ó hát a jó pihenés az megvan ... már majdnem egy hónapja pihenés van és még mennyi pihenés van előttünk, hűha  Grin

mondjuk szívesen hagynám el a lakást a nagy pihenésben, de majd annak is eljön az ideje ... hátha addigra lesznek virágok is  Rolleyes
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. március 31. 10:34 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Lehet, hogy sablonkérdésnek számít, és lehet, hogy ezerszer megkérdezték már tőle (vagy inkább többezerszer), de nálam ez nem csak valami egyszerű érdeklődés, hogy milyen vámpírnak lenni vagy valami olyan, hogy ’kérdezek valamit, csak hogy kérdezzek valamit’. Engem ő érdekel, hogy ő hogyan vélekedik, hogyan látja a dolgokat. Az, hogy mit mond és az, ahogy mondja. A mormogó választ hallva bólintok egyet, aztán egy pillanatra összeráncolom a homlokom. De egyelőre magamban tartom a gondolataimat, hiszen most fontosabb feladatom van: jegelni kell a cica lábát. A halk nyávogást hallva még óvatosabbá válnak a mozdulataim, holott valószínűleg csak meglepődött a cicus, hogy mi ez a hideg a lábánál. Vagy hát nem tudom, de fájni nem fájhat neki az tuti. Egy halvány mosollyal fogadom a hálálkodást, még örülök is annak, hogy nem szavakkal fejezi ki, zavarba jönnék tőle.
- Az jó – gyorsan hat a gyógyszer akkor. Viszont nem kapok választ arra, hogy vajon érzi-e a cicán, hogy bekerül-e a véráramába. Lehet, hogy túl tolakodó a kérdés? Nem hiszem. Talán túl sokat tudnék meg akkor? Lehet. Vagy csak szimplán nincs kedve a vámpírságáról cseverészni. Pedig nekem rengeteg kérdésem van ám. És ahogy telik az idő úgy lesz egyre több.
- Köszönöm – felelem hálásan és rögtön kényelmesebben helyezkedem el, hol a beteg cicát simogatva, hol a többieket. – Mi a történetük a cicáknak, ide születtek, vagy befogadta őket? – kérdezem meg elnézve a bohóckodó kölykök felé. Az egyikük éppen a cipőfűzőmet szemelte ki magának. Tuti nem lehet unatkozni mellettük. Egy cica mellett sem lehet, nemhogy négy mellett. Mosolyogva pillantok a férfira, amikor a feketeségnek sikerül kikötnie a cipőmet, ám látva a férfi arcát elhalványul a mosolyom. Fáradtnak tűnik a férfi, de hát nem is csoda, ilyenkor aludni szokott, csak mi felkeltettük.
- Ha … ha tud, akkor visszapihenhet, ha gondolja. Vigyázok rájuk és felkeltem ha bármi történik – vetem fel csendesen. Én személy szerint biztos nem tudnék pihenni, ha tudnám, hogy baj van a cicámmal, de lehet hogy ő tud. Az már más kérdés, hogy ha tudna is megtenné-e. Hisz nem is ismer meg minden. Oké, ez lehet hogy megint egy butaság volt részemről. De persze nem is én lennék, ha megállnék itt. Így, az alvás küszöbén annyira fiatalnak látszik a házigazda, és annyira nagyon emberinek. Mire észbe kapnék már ki is csúszik a számon a kérdés halkan és kedvesen. – Van emléked arról, hogy milyen volt az emberi életed? – nem veszem észre, hogy letegeztem, most először. Nem visszakozom, nem kérek bocsánatot, de nem is nézek tovább rá. Így próbálom kifejezni, hogy ha nem akar nem kell válaszolnia, simán figyelmen kívül hagyhatja.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. április 1. 22:28 Ugrás a poszthoz

gyertek nyusziskodni!!!  Pirul


Süveges Lili - 2021.03.15. 14:45
HÚSVÉTI KIHÍVÁS!

Nemsokára itt a nyusziünnep, szóval aki csak tud, és szeretne, "öltözzön" hozzá Cheesy A kihívás lényege, hogy olyan képet tegyél ki, melyen az avataralanyod egy nyulat tart, vagy nyuszival szerepel, de az is ér, ha ő maga nyuszinak van öltözve.
Aki eleve Nyuszi, annak könnyű dolga van, de aki nem az, és van kedve telenyulazni a fórumot, az ne habozzon! Pirul


Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. április 2. 11:56 Ugrás a poszthoz

ó, hűha * toppan be meglepetten az offba és zavarodottan szemléli a nyuszi mamus igazgató urat*

klassz mamusz, biztos nagyon kényelmes *nyögi ki*
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. április 27. 09:42 Ugrás a poszthoz

jó tartós egy bűbájt találtál húsvétra Thomas Smiley

áá, még maradhatnak egy ideig, az a nyuszinózi igazán dögös ... izé, jól áll xD  Rolleyes
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 6. 12:12 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


Mindig is szerettem a piacokat, bár a mugliké fele ennyire izgalmas nem volt. Szeretem a sokféle illatot, a fel-felkiáltó árusokat, ahogy a portrékájukat hirdetik. És itt aztán minden is kapható. Időnként eljövök ide, még ha nem is akarok venni semmit sem. Figyelek, hallgatok, szimatolgatok. Felmérem, hogy kinél érdemes vásárolni, kinél nem.
Mostanra már egész jól kiismerem magam ebben a kavalkádban. Gyors léptekkel haladok el egy idősebb boszorkány mellett, aki valamilyen szuperjó pattanáseltüntető szert igyekszik rátukmálni az emberekre. Egy pillantásra sem méltatom, egyrészt mert nem érdekel a bájitala, másrészt meg kamu az egész. Nem használ semmit sem a szer, hiányzik belőle a legfontosabb alkotóelem. Egy  hajlott hátú öregurat keresek, akinél takaros kis kupacokban állnak a különféle növények. Mosolyogva köszönök neki, aztán gyorsan elhadarom, hogy mikre lenne szükségem. Bólint minden egyes hozzávaló hallatán, ajkai halvány mosolyra húzódnak, de nem szól egy szót se. Elfojtok egy nyögést, amikor rájövök, hogy ez mit jelent. Tudja, hogy minek a hozzávalói ezek. Igyekszem nem elvörösödni (nem sok sikerrel), amikor a kezembe nyom pár tölgyfakérget, amit én elfelejtettem kérni.
- Pali bácsihoz menjen mentamézért, az övé a legjobb – segít ki egy tanáccsal az öreg, és ettől olyan zavarba jövök, hogy már csak egy zavart motyogásra futja. Aztán felmarkolom a kis (felcímkézett) zacskókat és sietek is tova a mézemért. Pár lépés után megtorpanok egy különösen szép csokrokat áruló bódé mellett. Igen, klasszul nézne ki az erkélyen az asztalon. Igen, kéne is vennem valami … valami szokványosabbat, valami normálisabbat, hátha akkor nem akar majd kiugrani a szívem a helyéről. Igen és talán vehetnék még ezt-azt. Igen-igen.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 8. 17:40 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


Oké, akkor lesz egy csokor rózsa. Vagy, várjunk csak nem is. Az túl … izé. Valami hagyományosabb kéne. Az a lila bigyó, vagy talán ez a szép sárga akármi? A fenébe, egészen eddig tudtam ezeknek a virágoknak a nevét! Most meg tökre kiment a fejemből. Sőt még kezd is homályosodni a látásom. Vagyis ja nem, most hogy nem kapkodom össze-vissza  a fejem tök normálisan látok. De, biztos hogy jó ötlet az a csokor? Mert hát van itt egy rakás más is.
Hatalmas lendülettel fordulok oldalra, hogy megnézzem a szélharangokat, meg apró kis tálkákat, gyertyatartókat a szomszédos standnál. Lehet, hogy inkább ilyet kéne vennem. Vagy ilyet is. Meg valami gyümölcs is kellene, meg süti meg
 - Mi a szöszt csinálok én? – fakadok ki hangosan, alaposan megijesztve a mellettem elhaladó gyerekeket. Rosszalló tekintettel fordulok hát vissza a virágoshoz és hezitálás nélkül mutatok rá egy csokor kardvirágra. Háh, eszembe jutott a neve az egyik gaznak, hát nem szuper?! Az árus szusszan egyet, megnyugodva, hogy nem egy totál hibbanttal van itt dolga, aki csak ácsorog és nem vesz végül semmit. Átnyújtom az érméket, aztán nyújtom a kezem, hogy átvegyem a csokrom és ekkor jut el a tudatomig, hogy áll mellettem valaki, aki meg is szólít.
Gyorsan a lány felé fordulok, arcomon teljes zavarodottság és valami más látszik, miközben elejtem a csokrot is és a szatyromat is. Teljesen lesápadva meredek tátott szájjal Masára, majd hirtelen elpirulok és hadarni kezdek összefüggéstelenül.
- Szia! Én nem … vagyis … én … csak … tudod, ez nem … szóval … - hát ez aztán pompás, nem gyanús, kicsit se. Észrevétlennek szánt pillantást vetek a szanaszét szóródott csomagaimra, tuti hogy csak annak nem tűnik fel, aki épp elhagyja a piacteret. Tökre úgy érzem, hogy most az egész világ engem figyel és olyan mindenttudó vigyorral bólogat, hogy aha, aha, na peeersze. – Mi? Kinek? Milye? – sikerül valamelyest összeszednem magam, hátha még sikerül menteni a menthetőt. – JA! Ja, ja nem. Nem, én csak … - megkönnyebbült felkiáltásomat – hisz már értem, hogy mire utal Masa – rögtön fel is váltja a zavart magyarázáskodás - … izé, úgy gondoltam, hogy jól jönne egy kis dísz a konyhaasztalra. Vagy az erkélyre. Nemtom. Szép, illatos, tavasz van – rántok vállat, tekintetem szinte könyörög a lánynak, hogy ne kérdezgessen, gőzöm sincs róla, hogy mit is csinálok jelenleg. – És Te? – Mit csinálsz itt? Miért éppen most? Mit tudsz, mire gondolsz? Egy tizes skálán mennyire vagyok most fura? Légyszi, légyszi ne nagyon, légyszi, légyszi!

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 8. 20:35 Ugrás a poszthoz

naa, ne szomorkodj *sétál oda a lányhoz, kezében egy hatalmas nagy vödör fagyival*
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 8. 21:23 Ugrás a poszthoz

Jó estét igazgató úr *köszön rögtön udvariasan, majd úgy tartja a vödröt, hogy bele lehessen kukkantani*

3 féle, van vanília, csoki, eper. De ha másmilyet szeretne akkor szerzek olyat *sorolja az ízeket készségesen*
Utoljára módosította:Juhász Laura, 2021. május 8. 21:27
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 8. 21:34 Ugrás a poszthoz

lovagolni? *csodálkozva pislog, majd vállat von*
klassz, hogy jó kedved van Smiley


tessék, csak tessék, jut mindenkinek bőven a fagyiból Smiley

áh, szóval az igazgató úr csokipárti, jó tudni *feljegyzi az infót*
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 8. 21:43 Ugrás a poszthoz

nem annyira, mint az az akta, amit Ön vezet rólam *felelem őszintén, félelem nélkül, ám kissé kitérően*

nem tervezek tenni vele semmit egyébként *hadarom gyorsan, pedig hát senki sem mondott ilyesmit*
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 14. 20:32 Ugrás a poszthoz

klassz lenne ha létezne, bár sajnos elég valószínű (oké, tuti), hogy belepiszkálnék a múltba
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 22. 08:58 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Tehát kis lelenckék. Az mondjuk akár meg is lephetne, hogy végül itt maradtak, hogy egy vámpír befogadott négy kiscicát. Meglephetne, de nem lep meg. Nekem az teljesen magától értetődik, hogy ha az ember talál egy kisállatot, és van lehetősége otthont biztosítani számára, akkor megtartja. És nem igazán látom, hogy ezen mit változtat az a tény, hogy az illető ember egy halhatatlan. Talán ez a kijelentés tökéletesen leírja azt, ahogy én látom a mellettem ücsörgő házigazdát. A vámpírsága számomra nagyjából olyan, mint az hogy én hydromágus vagyok. Egyfajta képesség, ami persze sok mindent meghatároz vele kapcsolatban, de ennyi. Nekem ő ember, noha talán nem abban az értelemben, amit mások értenek ez alatt.
Mosolyogva biccentek csak, miközben folytatom a cica simogatását. Felesleges kommentálni a dolgot. Tök mindegy, hogy vajon pontosan honnan kerültek ide, elismerő szavakra meg kétlem hogy szüksége lenne a házigazdának, hogy igen, jól tette hogy befogadta őket. Egy biztos, a macskuszoknak arany életük van mellette.
Éppen a berendezést veszem jobban szemügyre – bármit igazából csak ne a férfira nézzek és őszintén szólva bőven van mit megszemlélni, hisz ez a hely egy kincsesbánya! - , amikor a hangja kizökkent a néma ámuldozásomból, és egyfajta másfélébe rángat bele. Oké, nem számítottam válaszra. Ilyen bőbeszédűre meg végképp nem. Lassan ráirányítom a tekintetem, fejemet kissé megdöntve hallgatom. Tökéletesen megértem, sőt ismerem is az érzést, amire utal. Már éppen el is mondanám ezt neki, amikor folytatja tovább. Apró ráncok jelennek meg a homlokomon és egy kicsit közelebb húzódok, ami nekem fel sem tűnik. Még úgy sem, hogy így a kis fekete cica kénytelen egy kis időre felfüggeszteni a cipőfűzőmmel való hadakozást, hisz a lábam is arrébb kerül. Na nem mintha ez őt megakadályozná bármiben is, jön és vadul esik neki a madzagnak, feltett szándéka, hogy kikösse valahogy, vagy hogy elszeleljen vele. De nem figyelek rá különösebben, a gazdájára figyelek.
- Akkor … akkor … - oké, na ezt hogy kérdezzem meg. – tulajdonképpen, aki … szóval … ő megmentette az életedet? – kicsit meg-megtorpanva, másképp nekifutva de csak sikerül kinyögnöm. Ő akkor a halálán volt és ha nem jön az az ember, akkor ő már nem is élne? És nem, eszem ágába sincs úgy megfogalmazni, hogy aki átváltoztatta, aki vámpírt csinált belőle, meg ilyesmi. Persze ott motoszkál bennem az a kérdés is, hogy fájt-e az egész folyamat, de elég nagy butaság lenne megkérdezni. Hisz valószínűleg igen, és nem igazán illendő még ennél is jobban emlékeztetni rá, megkérni arra, hogy élje újra úgymond, azzal, hogy elmeséli. Meg egyébként is, az előbb még arra utalgattam, hogy pihenjen csak le, hisz fáradt. Nem igazán tűnik túl elfogadhatónak az, hogy egy félálomban lévőből ’szedek’ ki információkat. Kismillió kérdésem van pedig amik talán segítenek megfejteni a legnagyobb rejtélyt.

Utoljára módosította:Juhász Laura, 2021. május 22. 09:29
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. május 24. 09:50 Ugrás a poszthoz

üdv offolók!

naaaa, milyen pompás hétfői nap ez a mai?  Grin érdekes, hogy az 'utálom a hétfőt' utálom a keddre módosul, ha a hétfő munkaszüneti nap XD


még érdekesebb, hogy ez akkor is így van ha nem is dolgozik az ember és minden nap tök egyforma  Grin
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. június 19. 18:07 Ugrás a poszthoz

boooorzasztóóóóan meleg van! Pedig csak 24 fok körüli a hőmérséklet, de borzalom. Már most olyan színem van, mint tavaly 2 hétnyi velencei tavazás után kb, és még el se kezdődött a nyár  Grin
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. július 5. 21:14 Ugrás a poszthoz

halihó off Smiley



rég néztem már felétek, épp itt volt az ideje bepótolni Smiley
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. július 26. 09:44 Ugrás a poszthoz

azt hiszem kéne valami vuduzás az elektronikai dolgaimra ... vagy rám. Borzalmas, hogy nem akar működni semmi sem Sad

a dual sim-et kezelő telefonom nem akarja rendesen kezelni a dual simet, jó, oké ez spec a szolgáltató hibája, de attól még bosszantó bő egy hónap után rájönni, hogy nem működik rendesen Sad

a honlapok se akarnak rendesen működni, mi történik? elromlott valamilyen bűbáj? vigyek el mindent Kins&Kensbe hogy megjavítsák? Cheesy
Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. szeptember 12. 20:01 Ugrás a poszthoz

Masa

csak egy kis shoppingolás


A pánik csak erősödik, amikor a levitás lány a segítségemre siet. És ez a legváratlanabb formában mutatkozik meg: a pálcámért nyúlok. Legszívesebben megállítanám az időt, vagy csak Masát, vagy eltüntetném magamat, vagy a gyanús cuccaimat, vagy egy egyszerű bűbáj segítségével bereptetnék mindent újra a csomagba. Csakhogy természetesen egyik varázsige sem jut az eszembe. Mindeközben összevissza locsogok, fejemben kattognak a kerekek, ahogy próbálok valamiféle magyarázatot kicsikarni magamból. Na meg amíg lefejtem valahogy az ujjaimat a pálcámról és egy lazának tűnő görcsös mozdulattal újra a zsebembe lököm. Ha mákom van akkor azt fogja hinni Masa, hogy csak pakolni akartam volna.
- Mit csinálok? – kérdezek vissza teljesen értetlenül, döbbenten. Mit dekorálok? – Jaaaa, hát … hát persze! – kiáltok fel hisztérikusan kacagás közepette. Persze, mi mást csinálnék?! Hisz valami olyasmit mondtam, jaj Lau, szedd már össze magad!
- Ööö, miért, ez mérgező? – csodálkozva pillantok először Masára, majd a virágcsokromra. Egek, azt se tudom, hogy ez milyen növény. Mármint biztos, hogy tudom, csak most nem tudom, értitek. Kezd teljesen összeomlani a nem éppen jól felépített álcám, meg magyarázatom, meg minden. Nem megy ez nekem. Túl sok a kérdés, és én túlontúl is ideges vagyok ahhoz, hogy észben tudjam tartani amit mondok, meg amit mondanak nekem.
- Igen, azokat is. A virágokat viszont gőzöm sincs, hogy hova vettem. Mentaméz – motyogom megsemmisülten egy hatalmas nagy sóhaj kíséretében. Már nem is próbálom elrámolni a dolgaimat minél gyorsabban, már az se érdekel ha Masa beleturkál az egészbe. Egy dolog érdekel jelenleg, hogy az utolsó hozzávalót megszerezzem. Márpedig ha sokáig locsogok itt hülyeségeket, akkor a végén még elfelejtem, és nem élem túl, ha még egyszer le kell jönnöm erre a piacra a mai nap folyamán. – Tudod hol van Pali bácsi bódéja? – kérdezem meg teljesen nyugodt, összeszedett hangon. Na igen, ez már én vagyok.

Juhász Laura
Egyetemi hallgató, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 902
Összes hsz: 3127
Írta: 2021. szeptember 25. 21:08 Ugrás a poszthoz

Mr. Kensington


szerda kora délelőtt. | o


Lenyűgözötten hallgatom a férfit, nem csupán azért, amit mond, hanem azért is ahogy mondja. Ahogy fogalmaz. Jó, a hangja is eléggé figyelemfelkeltő. Vagy legalábbis hatással van az emberre. Vagy megrémül tőle, vagy szinte megbabonázottan hallgatják. Nálam az utóbbi eset forog fenn jelenleg és ezt a vak is láthatja rajtam. Felettébb érdekes az, hogy úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy a megmentője elragadta őt. És utána vajon mi történt? Éppen azon tanakodom, hogyan is kérdezzek rá erre, vagyis inkább azon, hogy megkérdezzem-e most, amikor a váratlan kijelentés megakaszt mindenben is. A gondolatmenetben, a cica simogatásában, de még egy pillanatra levegőt is elfelejtek venni. Lefekszik?! Mármint, tényleg? Úgy, hogy én itt vagyok? Így megbízna bennem, vagy ennyire átlát rajtam, hogy úgyse ártanék se neki, se a cicáinak, de még a berendezési tárgyaihoz sem nyúlkálnék hozzá?
- Ó, rendben. Izé, köszönöm, de … köszönöm – biccentek egyrészt mert tudomásul vettem amit mondott, másrészt meg a gesztust is nagyra értékelem, hogy engedne szabadon garázdálkodni a hűtőjében, vagy a konyhában. Kétlem ugyan, hogy élnék ezzel a lehetőséggel, ezt el is kezdeném mondani neki, de aztán feleslegesnek ítélem a dolgot. Gondolom neki aztán édes mindegy, hogy kiszolgálom-e magam vagy sem, amíg a tiltott dolgokhoz nem nyúlok. Nem különösebben érdekel, hogy vajon milyen tégelyek is lehetnek, igazából van egy elég erős tippem, de a lényeg, hogy az tilos és kész.
- Rendben – magam is a kis állatkára nézek, kezem nem sokkal a kis teste felett van még mindig, és ekkor jut el a tudatomig a korábbi mozdulatsor. A férfi ide nyúlt a cicához, megsimogatta, én pedig nem kaptam el a kezem jó messzire, nem húzódtam el jó messzire. Teljesen … természetesen reagáltam. Vagyis sehogy. Ami totálisan nem természetes nálam. Mi a szösz? Oké, ez hogy így fölém tornyosul ez kevésbé komfortos érzés, de még ez is elviselhető. Zavarba ejtő. – Izé, hát akkor jóé … akarom mondani szép álmo … khm, jó pihenést? – fényes nappal mit lehet mondani egy vámpírnak, akiről nem is tudom, hogy tud-e egyáltalán álmodni? Jó lenne ha már nem állna így itt előttem, de … de, kicsit félek egyedül maradni. Nem hiszem, hogy gond lenne a cicákkal, gondolom a betoppanó kedvesével is szót értek majd, de nyugtalanít a gondolat, hogy magamra maradok a szobában. Fura.

Bagolykő Mágustanoda Fórum - Juhász Laura összes hozzászólása (1385 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 36 ... 44 45 [46] 47 » Fel