Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Olyan mérges, hogy már vöröset lát. Inkább nem is akar az egészre gondolni. Szerencsétlen másik gyereket meg se kérdezte, jól van-e, ott hagyta a prefektusokra. Reméli, valaki kapcsol is, ő most egyelőre erre a gyerekre figyel, aki kicsit rosszabbul járt. Még az hiányzik, hogy aztán holnap a szülei is megérkezzenek, vagy esetleg egyenesen az oktatási nyavalyához forduljanak a minisztériumban... ehh, csak még idegesebb lesz, ha csak rágondol. Még Hellára is rámorran zsigerből, majd inkább szusszan egyet, amint felfogja a szavait. Elmormog egy kurta "sajnálom"-ot, hogy a vége már nem is hallatszik, és ölbe veszi az elsőst, mert hát ki az a hülye, aki elvárja, hogy így vígan felsétáljon vele egy egész emeletnyit a gyengélkedőre. Fogalma sincs, mi lesz még ebből, de van egy olyan sanda gyanúja, hogy ez sem a legjobb tanév lesz, amit valaha látott, ha már így kezdődik. Még az első nap se ért véget, és már abban is biztos, hogy ezzel a házvezetővel se lesznek örök barátok. Nem mintha különösebben erre vágyott volna, Dorián is az agyára ment. Most viszont még az is lehet, hogy vissza fogja sírni azt az idióta sógorát, mert annak a nagy tuloknak legalább három gyereke van meg egy felesége, aki úgy látja el a baját, hogy attól koldul, ha valami irdatlan nagy marhaságot csinál. Mégiscsak egy Kedves nőt vett feleségül. Az legalább kicsit másik irányba lendíti, hogy eszébe jut a húga. Mit is tenne most ő? Valószínűleg megpróbálná megnyugtatni a kislányt, mert hát még az, alig pár évvel idősebb Ellánál, aki maga is mindjárt elsős lesz. De hát ő se nyugodt. Azt reméli, hogy majd Násztya lesz az, aki - úgyis olyan angyali teremtés -, nem csak arról bizonyosodik meg, hogy rendben van, hanem kicsit a lelkét is pátyolgatja. Meg se szólal végig a Nagyteremtől a gyengélkedőig vezető úton egyébként, ami lehet, hogy nem jó ötlet, de az is lehet, hogy az. Nem igazán tudja, mit is mondhatna. A "semmi baj" olyan hülyeségnek tűnik. Ellának se mondaná. Könyökével nyomja le a gyengélkedő ajtajának kilincsét, majd cipője orrával löki meg az ajtót, mire az kicsit nagy lendülettel vágódik ki előtte.
- Köszöm - dünnyögi Hellának az összemosódott szót, ami "köszönöm" szeretne lenni, de ő meg mintha enné a hangokat éppen. Pedig az étvágya már bőven rég elment. Reméli, itt a nő és nem kerülték el egymást éppen. Addig is ott toporog az ajtóban, mintha az bármit megoldana. Hogy kellett neki elvállalni ezt a posztot, a jó ég áldaná meg a hülye fejét, maradt volna az egyetemen csak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Ujjai hegyét összeérinti, majd kicsit húzza őket egymástól, éppen csak egy centire hozzávetőlegesen, aztán újrakezdi a műveletet, miközben hallgatja a nő történetét. Még mindig kicsit sok a fölösleges részlet, de nem teszi szóvá inkább. Legalább a bájcsevejt ugrották, azt is értékeli.
- Nem maga az egyetlen, akit nem vettek fel oda. Ettől az élet még megy tovább - állapítja meg. Mellékesen ő sem jutott be az aurorképzőbe. Ha sikerült volna, most bizonyára nem itt lenne animágiát oktatni, viszont azóta sikerült megtalálnia azt, amiben igazán jó. Ha volt türelme a nőnek, akkor azóta bizonyára már ő is tudja, hogy nem csak aurornak lenni értelmes dolog, sok egyéb lehetőség is akad.
- Az animágiát ezért nem lett volna érdemes abbahagyni. Bár egy egyszerű boszorkány vagy varázsló nem sok hasznát látja, nem én vagyok az egyetlen nem auror, akinek mégis hasznára vált - szólal meg aztán pár pillanatnyi csendet követően, miután a nő befejezte a mesélést. Leengedi a kezeit maga elé, alkarjait elnyújtva az asztalon egymás mellett, az asztal szélével párhuzamosan, és megköszörüli a torkát.
- Nagyon szép történet volt a dacos kamaszkorról és megtört álmokról, de sajnos még mindig nem lettem okosabb azt illetően, hogy mi az a bizonyos diagnózis. A válaszom csak ezen áll vagy bukik jelen pillanatban, na meg azon, hogy megígéri, hogy ha valami történik, nem hagy csapot-papot és szalad ki a világból is. Ha ebben meg tudunk egyezni, szívesen segítek befejezni - osztja meg a véleményét a mondandója ellenére egész barátságosan, szinte már atyai jóindulattal. Örül annak, ha akadnak érdeklődők, csak arról szeretne megbizonyosodni, hogy komolyan is gondolják. - Természetesen köztünk marad bármi, amit mond. Ezt meg is ígérhetem. Nos?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Türelmesen várja meg a választ, majd fejét csóválva pillant a nőre. Nem tudja eldönteni, hogy ideges legyen-e vagy nevessen a válaszon, végül valahol a kettő között maradva grimaszba csavarodik a szája.
- Mit ne mondjak... ezért kár volt abbahagyni az animágiát. Sőt, szemüveges aurort is láttam már néhányat, lehet őt kevésbé inkompetens barom felvételiztette - közli, a mondat végét már inkább csak magának dünnyögve. Őt legalább azért nem vették fel, mert egyértelműen elbukta a fizikai erőnlétre fókuszáló részét a vizsgának. Konkrétan akkorát esett lendületből, hogy azt lehet még azóta is emlegetnék, ha nem cserélődött volna le rég a tanári kar. Ha ettől még befejezi az egészet, talán még esélye is lett volna, viszont szerencsétlenségére kicsit le is sérült, következő évben pedig már nem is próbálkozott, hiába ajánlották. Lehet, hogy kevésbé dacos is lehetett volna, és ma teljesen más lenne az élete, de akkor meg nem itt ülne. Így is megkérik néha szívességekre, tekintve, hogy macskaként, nem túl feltűnő ismertető jeggyel könnyebben szerez meg bizonyos információkat, mint sokan mások.
- Amíg szemüveg nélkül tovább lát az orránál, én nem látom okát, hogy ne tanulhasson animágiát - jelenti ki végül határozottan, és újra maga elé húzza a határidőnaplót, felcsapva azon részénél, ahová dátumra pontosan időpontokat jegyez fel.
- Bár az oktatást már egyszer megkezdte, sajnos abból nem vagyok hajlandó engedni, hogy újra átvegyük az elméletet is. Nem vállalom a felelősséget az esetleges hiányos információkból adódó anomáliákért. Szóval, kedves Rothstein kisasszony... mit szólna a jövőőőő... - elnyújtja a szó végét egy üres időintervallumot keresve, ahová be tudna tuszkolni egy másfél órás konzultációt.  - Kedden tíz óra, csütörtökön tizenegy óra vaaagy... pénteken tartom a szakkört, de valamiért gyanítom, hogy nem szeretne a negyedikesekhez csatlakozni. Vagy tévedek? Ha mégis, akkor négy órától lesz a kandallóknál a keleti szárnyban, az első emeleten.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Bocsánat - dünnyögi kicsit zavartan, kicsit el is vörösödve. Azért mégsem az volt a célja, hogy életre szóló kellemetlen élménnyel ajándékozza meg. Sőt. Az igazat megvallva, az a helyzet, hogy bár nehezen vallaná be, kedveli a nőt. Nagyon is. Már egy ideje tépelődik rajta, hogy miért is ne hívhatná újra randira, a múltkor is milyen jót beszélgettek. Van ugye az az aprócska tény, hogy sose volt nagy szerencséje a nőkkel, de a fenébe is, a válás már tíz éve történt, Réka meg teljesen másfajta nő, mint Násztya. Tekintetével követi a nő mozdulatait, majd a kérdésen elmosolyodik. Nem ő az első, aki ezt kéri, de nem szokott ebbe belemenni máskor, legfeljebb morcos fejrázással szokta jelezni, hogy nem. Esélytelen.
- Ha szeretnéd, persze - válaszolja, miközben alig tudja visszafogni magát, hogy ne vigyorogjon, elvégre elég egy szolid mosoly is. Ehh, tényleg meg kellene kérdeznie, mielőtt még elkezdi túlgondolni a dolgokat és inába szállna a bátorsága. A fenébe is, még a mumusa is az, hogy elutasítják, de erre most nem tud varázsigét küldeni, amitől a félelmén nevetni tudna. Vesz inkább egy nagy levegőt.
- De mielőtt átváltozom... szóval... én azt szeretném kérdezni, hogy volna... lenne-e kedved egy... izé, hát gondoltam, meghívnálak vacsorára. A lányaim szerint egészen jól főzök - kérdezi meg, zavara nyilvánvalóan átjön, ahogy a szavakat keresi, az utolsó mondatot pedig már csak dünnyögi, és inkább át is alakul macskává, úgy nem látni, hogy amúgy fő a feje. Kicsit már bánja is, a kérdést, úgyis biztos mindjárt nem lesz a válasz, esetleg egy talán, valami jó kifogás. Ki tudja. Felugrik a székre, és ha már az volt a kérés, hogy dorombolna-e, meg is mutatja, milyen szépen megy ez és hangosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

- Nem szeretne esetleg helyet foglalni? - kérdezi meg, miután kicsit kezdi úgy érezni, mintha audienciát tartana. Igaz, hogy házvezető helyettes, de a nő egyike a kollégáinak úgy mellékesen, ez pedig itt a tanári, ahol aztán igazán nyugodtan, még kérdeznie sem kell.
- Be kell vallanom, a könyvemben azért egy kicsit szándékos is volt, hogy annyi elrettentő példát emlegettem, mert néha azt tapasztalom, hogy úgy kezelik az egész képességet, mint valami, ami menő - magyarázza, megemelve kezét, hogy ujjaival idézőjelet mutasson, ahogy azt Majától tanulta. Na meg a szót is a lányától tanulta, kicsit furának is érzi a szájában, de mégis illik ide a kontextusba. - Szóval szerettem volna hangsúlyt fektetni rá, hogy mégis csak azok próbálják meg elsajátítani, akikben tényleg kellő kitartás van és tisztában vannak az esetleges veszélyekkel is - fejezi be a gondolatmenetet, majd szusszan egyet.
- Bocsásson meg, nem is untatnám ezzel, csak ez a heppem, hogy úgy mondjam. Inkább kevesebb diákot oktatok, mint hogy olyanokat vegyek be a szakkörbe, akik nem veszik komolyan az egészet. Kegyed igazán jól gondolja, nem lenne kellemes úgy rohangálni emberi alakban, hogy valami megmaradt egy sikertelen próbálkozásból - helyesel, ha már a nő ilyen bölcsen áll a témához. A kérdésére válaszul bólint.
- Valóban. Maine coon egész pontosan - válaszolja. Az információ egyébként is bárki számára elérhető, akit érdekel, hiszen az animágusok nyilvántartása nem titkos. Titok csak akkor tud lenni, ha valaki olyan botor, hogy nem jegyezteti be magát, börtönbüntetést kockáztatva a hatályos törvények értelmében. Közben kicsit kényelmesen dől hátra a széken, bár igyekszik mégsem túl kényelmesen lenni, inkább meg is mozdul, hogy ne legyen annyira a napon. Álmosítja.
- És ha szabad tudni, miért éppen átváltoztatástan? Olyan kevés emberrel találkozom, akik erre érzik elhivatottnak magukat.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Máris jobban érzi ő is kicsit magát, hogy a kedves kollegina helyet foglal. Bár szereti a figyelmet, azért nem kell azt sem túlzásba vinni, és már tényleg kezdte úgy érezni, mintha ő lenne itt a főméltóságos. Áh, ugyan, Kollégák. Ez meg itt egyébként is a tanári, érezze csak nyugodtan otthon magát. Még akkor is ezt javasolná, ha netán az irodája lenne, de mivel idén biztos, hogy nem fog minden napot itt tölteni - egyszerű fizikai képtelenség feladatai szerteágazó voltából adódóan -, nem is igényelt saját irodát. Amikor megkérdezték, inkább arra döntött, hogy nem foglalja más elől a helyet, csak hogy üresen álljon egy terem, amire kibiggyesztik a teljes nevét. Az már amúgy is simogatja az egóját éppen a kellő mértékben, hogy a minisztériumban van irodája részlegvezetőként, és ki is írták a nevét az ajtóra szép kis aranyozott táblára. Végre már nem zavarja, hogy a sógora mit ért el, mert neki úgysincs ilyen. Gondolatban azért hozzátesz egy Doriánnak szóló "bibibi"-t, mert az olyan abszolút felnőtt emberhez illő, de hát az egész rivalizálásuk az óvodában kezdődött. Elhessegeti azonban a sógora gondolatát is, inkább figyelmesen hallgatja Abigél szavait.
- Kénytelen vagyok beismerni, hogy ebben nagyon igaza van. Na meg azt is bevallom, a magam részéről örvendek, hogy már nem én oktatom az átváltoztatástant. Hogy is mondjam... nem mindig a türelem az erősségem, szóval nagyon örülök, hogy valaki olyan veszi át a stafétát, aki így látja és a diákokat is megérti. Azt hiszem, nekem már kicsit becsípődött a "bezzeg az én időmben" - neveti el magát, habár komolyan mondja. Anna mondjuk mondott múltkor valami érdekeset, hogy az is nehezítő körülmény lehet neki, hogy szívvel lélekkel szereti a kutatási területét, és nehezen fogadja, ha valaki nem így áll hozzá, még akkor is, ha nyeretlen alsós az illető. Lehet benne valami, de azért ezt inkább megtartja magának.
- Sejtése sincs? - teszi fel a kérdést. - Gyakori, hogy egyezik a patrónus alakjával, bár e tekintetben én éppen kivétel vagyok, és örülük is, hogy így van, a patrónusom ugyanis egy irdatlan méretű orrszarvú. Alapvetően azonban nevezhetnénk spirituális állatnak is, olyan valami, amihez igazán kötődni tud. Totemállatnak is mondják, kulturális közeg kérdése, minek hívjuk - magyarázza már egészen belehevülve a témába, még a kezével is gesztikulál, innen is láthatja, aki kicsit is ismeri, hogy neki ez az egész tényleg a szívügye.
- Inkább szórakoztatónak nevezném. Meg ha már megtehetjük, miért ne tennénk? A lányom imádja, ha átváltoztatunk dolgokat a házban, most az eridonosoknak is szoktam néha ezt-azt alkotni, ha éppen van ihletem. Ha van kedve, akár ki is élheti nálunk nyugodtan. Most éppen őszi dekor van, a kedvenc alkotásom az almafák világító almákkal. Csak meg ne próbálják megenni a gyerekeim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Nem is tudja, mikor érezte magát ilyen furán. Az biztos, hogy Anna eddigi próbálkozásai egyszer sem végződtek még így. Az esetek 99 százalékában az első randiból sosem lett második, de még azt sem ülte végig, inkább talált valami kifogást és lelépett. Utána meg napokig tapintható volt a feszültség közte és a húga között, pedig egyébként imádja Annát, mindig is ő volt és lesz az ő egyetlen kishúga. Merlinre, még a hülye sógorát is elviseli a kedvéért. Csak ezt az állandó szervezkedést nem tudta elviselni, hogy ő meg az anyja folyton találtak valakit, akivel ismerkedhetne. Pedig a jó ég áldja meg, ő igazán képes egyedül is nevelni Ellát. Ez a legutolsó alkalom azonban a ritka kivétel lett, a fennmaradó egy százalék, most pedig mintha újra tapasztalatlan fiatal lenne, mint amikor még Maja anyjával ismerkedett. Mondjuk ha belegondol, nem is egy tapasztalt nőcsábász, valahogy ebben soha nem volt igazán szerencséje. Maja anyjával elváltak az útjaik hamar, tizenhat évvel később tudta meg, hogy van egy lánya, amikor Maja bekopogott az irodájába. Réka meg olyan volt, amilyen, Ella az egyetlen jó, ami abból a kapcsolatból származott. Anna szerint elmehetett volna régen pszichológushoz, mert nyilván megviselte a válás, de ő már csak azért se akarta. Azt meg végképp nem tudja, mi volt ezúttal más, hogy azóta se szült veszekedést a dolog. Talán az, hogy Násztyát már régóta ismeri tulajdonképpen, nem valaki új volt, most pedig itt ücsörög és éppen randira hívja. A választ meg sem várva alakul át állati alakjába, remek lehetőség, hogy elrejtse, mennyire zavarná egy esetleges nemleges válasz. A tényleges válasz viszont kedvező, amire egy nyávogással reagál, a nő kezéhez dörgölve a fejét, és ha már azt kérdezte úgyis, hogy megmutatná-e, hogy tud dorombolni, de meg ám. Még hangos is. Nincs is nagyon kedve visszaalakulni, azért szeret ő macskaként létezni, ami kellemes is, ha az ember társasága kedveli is a macskákat. Az egyetlen gond csak az, hogy így nem tud beszélni. Kénytelen mégis újra emberi alakot ölteni.
- Az remek... akkor ööö... szombat este? Hat óra? Budanekeresden lakom az Árnyas úton. 21-es szám. Mondtam már, hogy Budanekeresd? - kérdezi. Á, kicsit sincs zavarban. Ugyan, dehogy. Ő? Soha, semmikor. Nem is vörös a feje, mindenki rosszul lát. - Azt hiszem, mennem is kellene, mielőtt a lányom aggódni kezdene. Örültem és... kellemes estét! - dünnyögi, miközben mintha nem tudná, most mosolyogjon-e vagy ne, vagy mi legyen, inkább illedelmesen, kicsit ódivatúan kezet csókol a nőnek, és megy is a dolgára. Mintha lenne bármi is. Ki kellene találni, mi legyen a vacsora szombaton.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

- Igaz, igaz. A fél évszázad néha soknak tűnik, de varázslók között még legalább másfélszer ennyi előttem van is - válaszolja elgondolkodva bólogatva, ugyanis közben fejben számol. Való igaz, a nagyszülei is boldogan élnek még így közel a százhoz, jövőre meg épp esedékes a hetvenötödik házassági évforduló is. Már most szervezni kezdte a család az ünnepséget. Erre azonban most nem is fecsérel egy másodperccel sem többet, mert úgyis kijut neki is majd valami feladat az egészben előbb vagy utóbb, ugyanakkor meg a jelen beszélgetés egyébként is roppant érdekes, így inkább ennek szenteli a figyelmét.
- Mindenfélét. Ragadozó, de a gyümölcsöt is éppen annyira szereti. A nagylányom történetesen éppen mosómedve, már csak kíváncsiságból is utána olvastam - válaszolja elmosolyodva. Majára roppant büszke, hogy sikerült befejeznie a képességtanulást, főleg, hogy nála volt szerencséje tanulni, márpedig a tanoncait nem kezeli kesztyűs kézzel, azt meg kell hagyni. Attól nem lett kivétel, hogy egyébként ő is apuci kicsi lánya még most is, hiába múlt el húsz éves is már.
- Azt majd ilyen kiskapus napokon, vagy az nem lesz? Az egyik unokatestvérem volt úgy pár évig vegetáriánus, hogy hétfőtől csütörtökig semmi hús, péntektől vasárnapig meg belefért a hal és minden vízi élőlény, és egyszer volt szerencsém azon érveléshez is, hogy ezt a malacot láttuk bemenni a folyóba, úgyhogy belefér - meséli kuncogva. Meg kell hagyni, Petrának mindig is voltak sajátos gondolatmenetei, kiskaput mindig mindenre talál és meg kell hagyni, unatkozni is határozottan képtelenség mellette a mai napig. Felajánlja aztán azt is, hogy ha a kolleginának kedve lenne, nyugodtan besegíthet időnként átalakítani az Eridont, a diákok úgyis élvezik a változatosságot. A válaszon elneveti magát.
- Jogos. Azért a Halloweenre tervezett gyertyás dekorációra szándékszom szórni némi pajzsbűbájt, mielőtt valaki valamit felgyújtana. Tudom, hogy a főnix a házunk állata, de nem szeretném igazi főnixfészekként látni viszont a tornyot. Viszont nagyszerű, bármikor arra garázdálkodna kicsit, szóljon bátran, és elárulom az aktuális jelszót, aztán szabad a gazda.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Nem éri meglepetésként a kérdés, annyiszor tették már fel akkor is, amikor Maja még csak tanulta. Röpke mosollyal veszi tudomásul, és megrázza a fejét.
- Ezt így nem mondhatnám azért, a közvetlen felmenőim közül például senki sem az, viszont a lányaim közül a nagyobbik az, a kisebbik meg még csak tíz éves, de mire elég érett lesz ehhez, még kitalálhatja, hogy ő is szeretne animágiát tanulni. Talán nem is bánnám, remélhetőleg nem ő lesz az elefánt a szobában vagy valami hasonló - válaszolja ismét elmosolyodva, habár valljuk be, annak idején ő is aggódott, nehogy a végén tényleg egyezzen az animágus alapja a vizsga előtt nem sokkal manifesztálódott patrónusával. Izgalmas lett volna orrszarvúként, csak jóval nagyobb kihívás is beilleszkedés szempontjából, mint a tényleges alakja.
- Ebben mondjuk látok rációt, és érthető - feleli bólogatva, végtére is ő is érdeklődve nézte mindig is Petra ilyetén kísérleteit, bár a legtöbb igazán nem tartott túl sokáig. Vegán is csak addig volt - egész pontosan két hétig -, amíg el nem mentek egy családi vacsorára, és szinte azonnal rávetette magát a grillsajtra, mert az étterem nem számít. Ő viszont már csak ilyen, lassan a családban senkinek se rebben szeme sem azon, mire milyen magyarázatot talál éppen.
- Ó, ők valóban. Venezuelában kutatva megismerkedtem néhánnyal, állítom, hogy a világ legbarátságosabb állatai - osztja meg a tapasztalatait az említett állattal kapcsolatban. Majd felajánlja, hogy amennyiben a nő érezné a késztetést meg a kreativitást, az ő engedélyével nyugodtan alkothat az Eridonban is akár. Tapasztalatai szerint - habár hazabeszél, nem igazán nevezhető elfogulatlannak - a legtöbb átváltoztatástanra szakosodott ember meglehetősen kreatív elmével áldatott meg.
- Óh... az velem is előfordult már néhányszor, de azért remélem, ilyesmire nem lesz szükség, ha már az Eridon a főnixeké, nem szeretném, ha tényleges főnix-fészekké válna egyszer a tornyunk - válaszolja, és habár most viccelődik, azért mégiscsak komolyan aggasztja a lehetőség. - Tudja, merre lakunk? Ha van kedve, esetleg megmutathatom, talán ideje is lenne megnéznem, hogy megvan-e még egyáltalán a torony, vagy csak a hűlt helyét találom. Nagyon elevenek ezek az eridonosok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

Apa-lánya program ez a mai, méghozzá egészen nagylányos, végtére is asztalt foglaltak a Pillangóvarázsba és kettesben fognak vacsorázni. Mindig is voltak ilyen közös programjaik, legalább heti egyszer, és általában havi egyszer Majával is sikerül szervezni valamit hármasban. A nagylányára is szán éppen ennyi időt rendszeresen kettesben is, aztán meg a lányok lányos programjait hagyja, hogy ők maguk találják ki és rendezzék, ő többnyire csak a piszkos anyagiakat szolgáltatja hozzájuk. Ma azonban nem csak itt vacsoráznak, de előtte könyvesboltban is voltak, ahol majdnem egy tucatnyi könyvet vettek. Egész idáig lebegtette maguk mellett, aztán most ott tornyosulnak az asztal mellett szépen egymásra helyezve.
- Na, napsugaram, kitaláltad, mit szeretnél vacsorázni? - kérdezi meg felpillantva az előtte heverő menüről. Ellát vagy a kamaszkor érte utol hirtelen, vagy a nemrég történt fejleményeknek nem örül túlságosan, de mintha mostanság kicsit nem lenne annyira önmaga. Végignéz rajta, ahogy ott ül vele szemben, állát tenyerébe támasztja és úgy vizslatja. Hogy megnőtt. Emlékszik mér rá, amikor még nagyon kicsi volt, kúszott-mászott az ágyon és gügyögte neki, hogy dada.
- Mit szólnál hozzá, ha jövő héten benéznénk az állatkereskedésbe, ami a nagyiéktól egy utcányira van és megvennénk az első saját baglyodat? - kérdezi meg végül, ami éppen eszébe jut. A pálcához még túl korán van, de hát már mindjárt 12 éves lesz, egykettőre eltelik ez a kis idő és menten kezdi is az iskolát. Sőt, pár év és már ő is hazaállít az első fiújával, mint Maja. Vagy lánnyal, nem számít, csak boldog legyen, mindenképp szeretni fogja, mégiscsak az ő lánya. Kezdetnek azonban legyen még a bagoly, tanulhat egy kis felelősséget is legalább, noha azt már végülis elkezdte azzal a növénnyel is, amit tavaly a szomszédoktól kaptak ajándékba. Újabb lépés lesz a kisállat, már ha nem nagyra nőtt fülesbaglyot sikerül kiszemelni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

- Azt hiszem, igen - válaszolja némi gondolkodást követően. Sosem evett még olyat, sőt általában azt vallja, vagy legalábbis vallotta sokáig, hogy nem érdemes mindenfélével helyettesíteni dolgokat, de ha már ilyesmi is létezik, többnyire vállat von és inkább a rendes, bevált tésztát választja. Tiszta szerencse, hogy ilyen téren semmilyen nehézsége nem akad, így hát könnyű neki okoskodni, ahogy azt a lánya már megmondta egyik alkalommal. Szóval most azért tanulgat Maja és Ella mellett mindenféléről.
- Rendben - jegyzi meg elmosolyodva Ella lelkesedésén, ahogyan csillogó szemmel válogat. Ahogy így elnézi, szinte nem is hasonlít az anyjára, leszámítva azt a kicsit pisze orrát, minden másban sokkal jobban hasonlít rá meg végső soron a nagyanyjára. Jellemében főleg utóbbira. A Dósa családba született idősebb Kedvesné - vagyishogy jelenleg az egyetlen - ugyanis olyan határozott egy nő, hogy még a már nyugalmazott likvidátor férjeurát is képes befenyíteni és mindig eléri, amit szeretne. Ella ugyan még nem hadakozott a fakanállal, de van egy olyan érzése, hogy ami késik, nem múlik.
- Hmm... én? Hát én... milánóit - dönti el az étlapra lenézve. Volt pár ötlete, mit is választhatna, aztán most hirtelenjében ezen akadt meg azon lehetőségek közül. Jó lesz.
- Meg kipróbálom azt a limonádét én is - teszi még hozzá cinkosan a lányára kacsintva. Nem fog most borozni, ihatják ugyanazt is, ha már ez egy ilyen program. Végül a baglyot is szóba hozza, miután gyorsan leadják a rendelést, hátha azzal kicsit ki tudja engesztelni a lányát. Várt volna vele egyébként talán még egy évet, ám most jobbnak látja nem húzni tovább. Csendben fohászkodik azért Merlinhez, hogy ne a létező legóriásibb baglyot akarja a szeme fénye, de a gatyás kuvik említésére megkönnyebbülten fel is szusszan és lelkesen bólogat. - Ha van, persze. A kuvikok nagyon aranyosak. Van már elképzelésed, milyen nevet szeretnél adni neki? Meg majd találnunk kell helyet a ketrecének a szobádban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

Érdeklődve hallgatja Ella mondanivalóját az iskolai kalandról, még ő is betársul a grimaszolásba is, mielőtt elgondolkodva bólogatna a tanárnő magyarázatára. Talán ez is egyike lesz most majd a sok érdeklődési körnek, amelynek kapcsán a leányzó aztán kismillió kérdéssel fogja bombázni hetekig, az éjszaka közepén is akár.
- Majd otthon megnézhetjük az egyik lexikonban - válaszolja végül, ahogy minden egyes hasonló alkalommal tette eddig is már sokszor. Majd szépen megnézik, aztán ha nincs otthon még elég könyv a témában, azt is szereznek, amíg Ella elégedett nem lesz azzal, amit megtud a kapott válaszokból és az aktuális olvasmányokból. Büszke is rá, hogy ilyen okos gyerek lett. Talán majd egyszer még ő is a nyomdokaiba lép és kutatónak áll. Rendel, amint arra jár a pincér, aztán ismét a lányáé osztatlan figyelme, elvégre ezért is vannak itt. Ez most Ella estéje. Majd kedden Majával is sort kerítenek valami hasonlóra, az azonban még messze van, nem is foglalkozik vele jelenleg. Fel is hozza a bagoly kérdését, aminek láthatóan örül a lánya, el is csacsog máris a gatyás kuvikokról. Hála az égnek, állapítja meg csendben, hogy nem azonnal a lehető legnagyobb fajtáról gondolkodik már látatlanban is.
- Ez egy jó kérdés. Nem tudom, Tollas? Talán akkor kellene amúgy ezt eldönteni, amikor már látod, milyen is a madár pontosan. Mondjuk ismerek valakit, akinek a baglyát Bagolynak hívják, de nem tudom eldönteni, hogy ez nagyon kreatív vagy nagyon unalmas. Annyira rossz, hogy már majdnem jó - válaszolja elvigyorodva közben. Még mindig szórakoztatónak találja a dolgot.
- Persze, de azért lehet szabadon, ha megneveled, csak neki is kell egy otthon. Kaphat majd oda minden jót - feleli. Közben meghozzák a limonádéjukat egyelőre, az étel meg majd később jön, de hát úgysem sietnek.
- Na, hát akkor csin-csin, igyunk a családra - emeli koccintásra a poharát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

Elmosolyodik. Nagyon büszke ám a kicsi lányára, hogy ennyire okos gyerek és mindig érdekli valami. Ezer és egy kérdése szokott lenni, de hát ebben mindenképpen rá hasonlít, végtére is ő meg ezért lett hallhatatlan is végsősoron, mert neki sem fogytak el soha a kérdései. Még mindig vannak, és ez viszi előbbre a kutatásait. A bagoly nevét illetően tesz néhány javaslatot, de úgyis Elláé lesz majd a megtiszteltetés, hogy elnevezze a madarat, ő pedig már meg is kapja, hogy milyen ciki ötletei vannak. Széttárja a kezét, mint aki nem tehet róla.
- Tudod, apádnak sosem volt a névadás az erőssége - jelenti ki elnevetve magát. A lányai sem tőle kapták a nevüket, habár akkor lehet, hogy az egyik Anna lett volna, a másik Erzsébet, vagy valami hasonló, örökölve a családban használatos neveket, megkímélve mindenkit attól, hogy esetleg felüsse az adható nevek listáját és valami olyat találjon, amiért egy életre utálná aztán az utód később.
- Maradjunk abban, hogy majd akkor kitaláljuk, amikor meglesz a bagoly. Csak számít a személyisége is meg a kinézete, nem? Brownie-nak mégsem hívhatunk egy hóbaglyot, nem igaz? - próbálja józan belátásra bírni a lányát, akit máris elkapott a hév és lelkesen próbál valamit kitalálni, amitől aztán mindenki oda meg vissza lesz. Fontos dolgok ezek, érti ő, de látatlanban elég nehéz illő nevet találni azért véleménye szerint.
- Amíg nem sárkányokat szeretnél terelgetni vagy jámborabb trollokat tanítani a postát kihordani, akár. Habár... ezt akár hobbiként is gyakorolhatod valami jól fizető szakma mellett - igyekszik finoman javasolni, hogy talán ne az éhenhalásra akarjon játszani a lánya, bár még fiatal, való igaz, álmodozhat nyugodtan egyelőre. Nem fogja arra rávenni, hogy akarata ellenére tanuljon jogot vagy legyen auror, de azért na, crupokat nevelni lehet a hétvégén is.
- A crupoknak is utánaolvashatunk, nem tudom, hogy vakvezetőnek mennyire alkalmasak - válaszolja. Koccintanak a limonádéval aztán, majd Maját illetően kissé félredönti a fejét elgondolkodva azon, hogy valóban, hogy megritkultak a heti alkalmak utóbb. Tényleg elfoglalt lett a nagylánya. - Jó előre kell vele szervezni, de majd mindenképp szeretnék valami közöset. Segíhetnétek esküvőt szervezni meg beköltözni Anának. Arra gondoltam, kicsit tértágítózhatnánk a házat. Vagy a nagyiék felajánlották, hogy átköltözhetünk a pestseholsei ház második szintjére. Maradjunk vagy menjünk? Az ugyan nagyobb, de én nagyon szeretem ezt is, ahol most lakunk. Ez csak a miénk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

- Igazság szerint ez közös megegyezés alapján történt. Én az Erzsébetet szerettem volna, a nagyi után, de azt mondta, az túl régimódi, Zellának akart nevezni, végül kiegyeztünk az Ellában, ami mindkettőnek lehet a beceneve és mindenséget jelent - meséli, hogyan is történt ez a névadás. Erről még tényleg nem beszéltek sosem, de ha már most előkerült, nem érzi titoknak. Azt meg inkább mégsem osztja meg, hogy mindezt számos elhúzódó veszekedés során sikerült valahogy eldönteni, miközben már folyamatban volt a válásuk. Azt az egészet tényleg csak Ella miatt nem változtatná meg, ha lehetősége adódna rá.
- Figyelj csak, ha mindenképp gatyás kuvikot szeretnél, akkor ha ott nincs, keresünk boltot, ahol van - javasolja némi gondolkodás után. Ha nem Budanekeresden, akkor Pestseholsén csak akad egy eladó gatyás kuvik a lányának, de akár Londonig is mehetnek, ezen nem múlik.
- Van, de nem tudom, hogyan lesz az az ember. Valahol biztosan tanulják, talán tanfolyamon - válaszolja kissé széttárva a kezét, jelezve, hogy tényleg nem tudja erre sem sajnos a pontos választ. Kénytelenek lesznek ennek is utánaolvasni. Elmosolyodik aztán a kissé megkésett reakcióra a trollok kapcsán, bólogat is. Ezzel nem tudna vitatkozni, valóban.
- Ahhoz előbb talán sellőül sem ártana megtanulni, nem gondolod? De szerintem már nincs annyi elsüllyedt kincses hajó, amiből az ember mellékesen ne halna éhen - feleli kis gondolkodást követően, majd belekortyol a limonádéba. A crupokról sem tud igazán nyilatkozni, hogy vajon mennyire alkalmasak a vakvezetésre, de máris jó sok témájuk lett az este hátralévő részére, és ennek mindig örül. Aztán szóba hozza Anát, és Ella máris látványosan kámpicsorodik el, mint minden alkalommal, amióta csak bemutatta.
- Édesem... hát igen, majd szeretném, ha oda költözne, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy kevesebb időt töltenék veled vagy Majával, ha ez aggaszt. Nekem mindig ti lesztek az elsők, ezt megígérem. Mindig te leszel az én napsugaram, még hatvan évesen is, amikor már a hátad közepére se kívánsz majd, mert én is annyit hallok meg látok, mint Józsi papa. Na? Kisujjeskü? - kérdezi feltartva a jobb kezét kinyújtott kisujjal. Ezt komolyan is gondolja, tényleg, bár nem tudja, hogyan tudná igazán elmagyarázni is a lányának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

- Szerintem is. Jó választás volt az Ella - bólogat egyetértően, majd a gatyás kuvik kapcsán sincs ellenvetése. Mehetne, úgyis jön a szünet lassan, kihasználhatják. A bájitalos kiállítás sem hangzik rosszul, és igazán szereti, hogy a kicsi lányát ilyen dolgok érdeklik.
- Rendben, megnézhetjük azt is, meg majd nyaralni is elmehetnénk valahová, mondjuk megnézhetnénk a sarki fényt - veti fel. Jó lenne pihenni is kicsit, bár ahogy azt már Ella is tudja eddigi nyaralásaik alapján, ez soha nem csak pihenés, mind van benne valami edukatív. Ők nem mennek csak úgy a tengerpartra, mindig olyan helyet választanak, ahol van valami kifejezetten érdekes, legyen az természeti jelenség, múzeum vagy valami érdekes rendezvény. Bólint arra is, hogy bizony, túl sok elveszett kincs nem akad már, amiből meg lehetne élni kényelmesen, az éhhalál állandó fenyegető árnyéka nélkül. Aztán szóba hozza az összeköltözést is, hiszen már az is a nyakukon van igazából, Maja beleegyezését is adta, ő úgyis elköltözik lassan és maga is férjhez megy, Ella a keményebb dió. Szomorúan pislog ő is, nem tudja, mivel is békítse meg vagy éppen győzze meg a lányát, hogy nem veszik el tőle, Ana nem fogja kisajátítani. Megérkezik közben a vacsorájuk is, de egyelőre nem nyúl hozzá, csak megköszöni a pincérnek, aztán folytatja a beszélgetést, ahol abbamaradt.
- Nem fogja. Több napsugár meg nem lesz, még Maját sem hívom így, ezt tudod. Ha lesz is esetleg kistestvéred, megígérem azt is, hogy nem fog meglepetésként érni, de egyelőre szóba sem került. Nagypapa lehetnék már igazából, ha időben kezdem, de ez nem is számít. Ella... édesem, nekem mindig ti lesztek az elsők. Bárki, aki ezt nem fogadja el, annak nincs helye az életünkben, de mi lenne, ha adnál Anának egy esélyt? Ha nagyon nem megy, akkor újragondoljuk a dolgokat, de most még azt sem tudjuk, hogy jóban lennétek-e - próbálja rávenni, hogy kicsit is racionálisan gondolkodjon az egyébként roppant okos kislánya, aki most valamiért mégis kizárólag az érzéseire hallgat és láthatóan attól fél, hogy elveszik tőle az apját. Pedig ezt aztán ő semmiképpen sem hagyná. Ella volt előbb az élete része, ez nem fog változni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ella

- Azt megköszönöm. De ha mégis, legalább mossuk le. Néha még mindig felemlegetik a napot a kollégák, amikor drága jó apád rózsaszínre mázolt körmökkel jelent meg a munkahelyén - válaszolja nevetve. Aztán sikerült eltüntetni, még mielőtt az újonnan érkező gyakornokoknak is úgy mutatkozott volna be, de azért még akad, aki emlékszik arra a furcsa napra. Ella kedve azonban látványosan hamar lesz nyomott, amikor szóba hozza Anát. Próbálkozott már korábban is, de a lánya folyamatosan elzárkózik attól is, hogy találkozzon vele, pedig ha odaköltözik a nekeresdi házba, ez elkerülhetetlen lesz. Kellemetlen helyzet ez, nagyon is. Sóhajt is egyet, mielőtt kifejtené, hogy ez nem jelenti, hogy megváltozna a kapcsolatuk.
- Mit nem akarsz? - kérdez vissza. Van egy sejtése, hogy ez Rékához is kapcsolódik valahogyan, talán a váláshoz, bár Ella egyáltalán nem emlékezhet rá, hiszen azután született. Vagy ahhoz, hogy a volt felesége pár éve lemondott inkább róla, hogy férjhez mehessen valakihez, akinek nem illett a képbe a lánya? Rengeteg minden jut eszébe, de nem akarja ő befejezni a mondatot, hiszen nem tudja, hogy pontosan mi is a válasz. Le is teszi a villáját inkább, nem turkál az ételben. Ha kihűl, kihűl, most ez fontosabb annál. Alkarját megtámasztja az asztal szélén, kicsit előbbre hajolva.
- Igen, szerintem sok van. Kedves, segítőkész, sok minden érdekli. Azt már biztosan mondtam, hogy sokat tud a drágakövekről például, meg gyógyító. Szereti a cicákat - sorol fel pár dolgot, ami hirtelen eszébe jut, bár úgy érzi, ez a lista sokkal hosszabb ennél egyébként. Éppen csak nem készült vele. Olyan, mint amikor az embert arra kérik, mondjon valamit az anyanyelvén és hirtelen elfelejti. - Szerintem adnod kellene neki egy esélyt. Találkozz vele egyszer, és  megalapozottan döntheted el, hogy kedveled vagy sem. Jó?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

Elektra nagyon szépen haladt előre, ami szerény véleménye szerint roppant dicséretes, tekintve, hogy egyszer már dacból abbahagyta a tanulmányait. Úgy tűnik, kellhetett ez a pár évnyi tapasztalat, hogy ne csak ambícióról tegyen tanúbizonyságot, de kitartásról és türelemről is. Az animágiát másképp nem lehet elsajátítani. Sokan le is morzsolódnak menet közben, pedig ő igazán igyekszik nagyon komolyan megválogatni, kit is vesz fel a tanoncai nem túlságosan nagy körébe. Előfordul, hogy valakinek csak többszöri próbálkozásra sikerül, amennyiben nem látja a megfelelő motivációt vagy érettséget, de Elektránál nem tapasztalta egyik hiányát sem, ezért is egyezett bele, hogy oktassa. Egészen könnyedén boldogult a mandragórával, majd a bájital többi összetevőjének beszerzésével is, aztán már csak ki kellett várni a megfelelő alkalmat az első átalakuláshoz, ezért vannak most itt. Mivel a nő kifejezett kérése volt a titoktartás a diákok felé, ezért is választotta a minisztériumot a vizsga helyszínéül. Amennyiben sikeresen átalakul, legalább a Nyilvántartásba is egyszerű lesz leadni az adatait. Az épület előtt vár a nőre, a péntekeket úgyis itt tölti a kérvényekre és a kutatásaira fókuszálva. Most ezek közé iktatta be a vizsgát. Amint a nő megérkezik, már invitálja is, hogy kövesse, egy vendégeknek szóló belépőt nyújtva át, hogy aztán mielőbb le tudjanak liftezni az alagsorba.
- Nos, nem tudom, járt-e már intézményünk alagsorában, de ha nem, akkor üdvözlöm a Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályon - mutat körbe leérve, és nem is húzza az időt, már lefoglalta az egyik üres termet, ahonnan még kilátás is van a várható elektromos viharra, még ha felfele is kell nézni hozzá.
- Nem a legcsodásabb a kilátás, ám a célnak megfelel. Remélem, hozta a bájitalt. Izgul? - érdeklődik, közben helyet foglalva az egyik odakészített széken, intve a nőnek, hogy ő is megteheti. Az órájára pillant aztán. - Ha minden igaz, még öt-tíz perc, és neki is rugaszkodhat.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

Ő is reménykedik, hogy azért majdnem negyven éves tapasztalata most sem hagyja cserben és jól ítéli meg a diákjait. Úgy véli az eddig látottak alapján, hogy nem kell delfinre számítania vagy éppen anakondára, esetleg aranyhalra, de adja Merlin, hogy igaza is legyen, ne érje meglepetés. Az átváltoztatástan egyszerűnek tűnhet, ám egy roppant bonyolult tudomány sok szabállyal, és akkor még ehhez hozzáadódik az animágiában az ember személyisége is, így bár évtizedek óta kutatja a témát, képlettel mégsem tud szolgálni, annyira sok a változó. Biztos, ami biztos alapon akad azért a teremben egy tértágított akvárium, ami bármennyire kicsinek is tűnik kívülről, elfér benne egy ámbráscet is. Nem tart idegenvezetést, nem ezért vannak itt, így bár elmondja, melyik főosztálynak is ad otthont az alagsor, az már rejtély marad, hogy pontosan mi is található itt ezen a termen kívül, amelybe bevezeti nem túl hosszú sétájuk végén Elektrát.
- Nézze... szerintem olyan nincs, hogy nevetséges vagy utálatos. Minden állat állat, és ha szerencséje van, nem jegesmedve lesz vagy dromedár, mert azzal itt kissé nehéz elvegyülni. Ezen viszont kár aggódni, változtatni úgysem tud rajta. Mi a patrónusa? - kérdezi meg csak úgy mellékesen. Ugyan nem feltétlen egyezik a kettő, de talán adhat valami kiindulási pontot. Megérti az izgulást, ő is izgult annak idején. Az első átalakulás emlékezetes volt, még akkor is, ha az jó sok éve volt. Még az órájára pillant, majd ki az ablakon. Tényleg közeleg a vihar, állapítja meg magának, mielőtt ismét a nőhöz fordulna.
- Vegyen egy mély levegőt, számoljon el négyig, aztán fújja ki lassan. Rendben lesz. Most már fölösleges rágódni, amint elkezdődik, csak tartsa a pálcáját a szívéhez és igya meg a bájitalt, aztán hagyja, hogy történjen, aminek történnie kell - közli vele, ő pedig majd készenlétben áll arra az esetre, ha valami mégis balul sülne el. A vihar pedig pillanatokon belül elkezdődik, Elektráé a porond.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Song Jiyun | elméleti óra -

Az átváltoztatástan tantermet szemelte ki a mai alkalomra. Az animágiával kapcsolatos elméleti oktatás nem igényel egész féléves tantárgyat, ezért tanterme sincs. Az első, alapos átbeszélést követően pedig már úgyis megtalálja bármelyik diákja a tanáriban vagy éppen csak egy levelet kell neki írni, és már meg is jelenik a megbeszélt helyen és időben. Volt már, akinek az otthonában beszélték át ezeket a fontos részleteket, mással a kávézóban kerítettek rá sort, ma is csak azért nyert a tanterem, mert ez üres és ebből adódóan megfelelően csendes hely ahhoz, hogy megbeszéljék a dolgokat Jiyunnal. Bár jelentkező akadt volna egyébként is, sajnos az 'azért szeretnék animágus lenni, mert az mennyire menő' indoklások nála csuklóból kizáró oknak számítanak, legalább két embernek mondta, hogy gondolja ezt át és beszélgetnek ismét a témáról jövőre. Jiyun viszont alapos és átgondolt indoklással érkezett, mint újdonsült aurortanonc, így most a levitásra vár éppen. Készült a szokásos jegyzetekkel, ajánlott szakirodalommal, teendőlistával, mint ahogy azt már tőle bárki megszokhatta. Mivel a katedrát túlságosan távolinak látja a padoktól, inkább az egyik padba ül be maga is, és mivel eleve korábban érkezett, kicsit elmereng, milyen régen is volt már diák, és milyen rég a másik oldalra cserélte ezt a szerepet, hiszen ha itt nem is tanít, csupán az animágia elsajátításában támogatja az elkötelezett diákokat, az egyetemen bepótolja ezt. Végül úgy dönt, addig is, amíg ideér a mestertanonc, remekül el lesz maine coon alakjában, összegömbölyödve a padon a magával hozott mappa mellett. Majd élőben demonstrálja, milyen könnyedén megy ez az oda-visszaváltozás tulajdonképpen, ha az első átalakulást sikeresen teljesíti az ember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Rothstein Elektra | Vizsga -

- És érez bármi komolyabb kötődést hozzá? - kérdezi meg, ha már rákérdezett a patrónusra. Ő a sajátjához nem, de eddigi tapasztalatai alapján a különbséget abban sejti, hogy míg a patrónus alakja egy emléken alapszik, az animágus alakhoz közvetlenül kell kötődnie az embernek. Részt is vesz egy érdekes kutatásban ennek kapcsán, ám még kőbe vésve semmilyen tényleges következtetés nincsen az animágus alak előzetes megállapítása kapcsán. Még mindig csak bizonytalan következtetésekre képesek és ez talán így is marad örökre, arra viszont legalább jó a kérdés, hogy elterelje a nő figyelmét a vizsga előtti szorongásáról. Akad még pár javaslata ezzel kapcsolatban, és úgy tűnik, Elektra meg is fogadja őket. Aztán kezdetét veszi a várt vihar, tanítványa pedig az utasításokat követve hajtja végre a rituálét, és kezdetét is veszi az első átváltozás. Mint minden alkalommal, most is feszülten szorítja ökölbe a kezét, remélve, hogy véletlen sem maradt ki az elmúlt hónapokban egyetlen lépés sem és nem szembesül semmi katasztrofális eredménnyel, de megkönnyebbülten veszi tudomásul pár pillanaton belül, hogy ezúttal nem akad gond. Alaposan megnézi, körbejárva a fekete macskát, amivé a nő változott, hátán. Elég észrevehető, nap alakú foltot lát a hátán. Úgy véli, az lesz a különleges ismertető jegye.
- Na látja, kár is volt aggódni. Gratulálok, hivatalosan is animágus lett, kedves kollegina. Már csak le kell adni az adatait az Animágus Nyilvántartásnak, és kész is vagyunk. Kérem, térjen vissza az emberi alakjába - szól a nőhöz, elismeréssel a hangjában. Már elő is készítette a formanyomtatványt, amit majd ki kell töltenie Elektrának a személyes adataival. - A hátán van egy nap alakú foltja. Esetleg anyajegy? Mert akkor az lehet az ismertetőjegye. Meglehetősen szembeötlő folt - közli, és együtt ki is töltögethetik a formanyomtatványt azzal a lendülettel. A kitöltött példányt pedig Elektra orra alá tolja végül egy toll társaságában, hogy ha minden stimmel, akkor írja alá. Majd postai úton jelezni fogják, ha megtörtént a bejegyzése. El is köszön aztán, ezt még alá kell íratnia az osztályvezetővel is, Elektrával pedig majd úgyis biztosan találkoznak még a tanáriban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Kifejezetten örül neki, hogy olyan tanoncai vannak, akik lelkesen kérdeznek és érdeklődnek mindenféléről addig is, amíg az első nagy átváltozásra készülnek, így amikor egyikük megkérdezte, hogy hol is kell majd bejelenteniük, ha sikerült az átváltozás vagy éppen mi ennek a pontos menete, felajánlotta, hogy látogassanak el ide. Megmutatja. Azzal a lendülettel le is szervezte a dolgot. Még másnap beszélt Győzővel, hogy akad még néhány tanonca, akiknek megmutatná ezt az egyébként nem feltétlen érdekfeszítő helyet, és amint megkapta a rábólintás mellé az írásos engedélyt is, értesített mindenkit, hogy ezen a péntek délelőttön tanulmányi kirándulás címszóval az óráikat is kihagyhatják. Átváltoztatástanból még plusz pontot is kaphatnak, ha írnak egy beszámolót a látogatásról. A Bagolykő bejárati csarnokában gyűjtötte össze a tanoncait, aztán a birtoktól már könnyedén lehetett a Minisztérium épülete elé hoppanálni.
- Hát akkor itt is volnánk. Odabent mindjárt kap mindenki ideiglenes belépőkártyát, mint látogató, és majd a második szintre fogunk felmenni, ahol ez a híres neves Animágus Nyilvántartó Iroda található. Járt már egyébként bárki a Minisztérium épületében? - kérdezi meg a kis bevezetőt követően, és már indul is, hogy mutassa az utat a kitáruló ajtón át. Odabent hűvösebb van, mint az épület előtt. Pillanatok alatt megszerzi a már előkészített kártyákat a recepcióstól, majd a tanoncai felé nyújtja.
- Tessék. Ezt nyugodtan csíptessék a talárjukra. Az Auror Parancsnokság mellett fogunk elhaladni, na meg a Mágiai Vizsgahivatal is útba fog esni, de mivel az iskola diákjaiként vesznek részt az animágia elsajátításában, ezért Önök majd ott vizsgázhatnak, nem kell ide eljönniük. Nem túl gyakran, de előfordul, hogy itt kerül sor az első átalakulásra, amennyiben valaki már nem diákként óhajt animágussá válni. Többnyire úgy öt emberből egy, ha jól számolom - magyarázza, majd elhallgat, hogy ha valakinek kérdése lenne, nyugodtan feltehesse.
- Kövessenek, kérem - folytatja aztán, intve, hogy menjenek csak utána a lifthez, amellyel majd feljutnak a másodikra, ahol megkereshetik az említett irodát is hamarosan. Az esetleges kérdésekre útközben is tud válaszolni úgyis.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Egészen lelkes és kitartó kis csapat alakult az utóbbi két tanévben a képességoktatás iránt érdeklődést mutató diákokból. Rebekát nem számítva, hiszen ő már nem diákként, önállóan tanulja és jelentkezik nála, amennyiben kérdése vagy problémája akadna, mint ahogy Elektra is tette, három tanonca van éppen, és igazság szerint mindet kedveli. Lédának mindig akad egy kérdése legalább, Ramóna és Jiyun ugyan csendesebbek a maguk módján, de ez nem jelenti, hogy ne haladnának pont annyira kitartóan a cél felé. Már egészen büszke rá, hogy ilyen remekül sikerült megválogatni az arra érdemes jelentkezőket, mert azért mindig kap legalább egy "azért szeretnék animágiát tanulni, mert vicces" indoklást is, ezekre viszont mindig azt válaszolja, hogy tessék töprengeni rajta és egy év múlva újra jelentkezni, ha még mindig komolyan gondolja az illető diák a dolgot. Nem túl gyakran jönnek vissza a következő évben is, de néha még az is megesik azért. Az épületben egyébként gyorsan elintézi az adminisztratív részt, így csak pár perc kérdése, hogy már a lifttel tartsanak a második emeletre, ahol a meglátogatni tervezett iroda is található.
- Nem kell jelentkeznie, csak egymás szavába ne vágjanak, de remek, köszönöm. Ott ugyan nem jártam, de bizonyára ugyanezek a részlegek vannak, mint itt is. Ha érdekli önöket, visszafele megnézhetik lent az interaktív alaprajzot, hogy hol mit is találnak - válaszolja, és már nyílik is a lift ajtaja. Menne is határozottan előre, de Ramóna lelassít és Jiyun pedig becsatlakozik mellé.
- Minden rendben, lányok? Ha bármi gond van, szóljanak bátran - közli, csak hogy tiszta legyen a dolog. Megvárja még a választ, csak azután indul ismét útnak, hogy eljussanak a már említett irodák mellett egy kissé félreeső ajtóhoz, amelyen tábla hirdeti, hogy mögötte található az Animágus Nyilvántartó Iroda.
- Nem egy nagyon látványos hely, mint azt már mondtam. Az engedélyeket az osztályvezető írja alá, az irodában pedig ketten dolgoznak ténylegesen, Ida és Paula, akik végzik a rengeteg mögöttes adminisztrációt és rendben tartják a nyilvántartást. Bármi kérdés, mielőtt bemennénk? - kérdezi meg még, mielőtt a tábla alatti kopogtatót használva jelezné, hogy jó lenne, ha valaki beengedné őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Hogy... tessék? - kérdezi meglepetten, azt se tudva, hová nézzen. Arra a legkevésbé sem számított, hogy fentről jön majd a hang, amikor az orra elé nézve igyekezett átjutni az udvaron. Nem kifejezetten lelkesen érkezett, tekintve, hogy behívatták Ella miatt, éppen csak a részleteket nem tudja még, hogy pontosan mi is történt. Az ő egy szem kicsi lánya sajnos láthatóan dacos korszakát éli éppen. Még mindig nem igazán tetszik neki a tény, hogy az apja újfent nősülni szeretne. Nem Anával van a problémája, aki egyébként is egy földre szállt angyal, hanem azzal a gondolattal, hogy ezzel most majd már ő biztos nem fog annyit figyelni rá az apjaként, mint előtte. Hiába is állítja, hogy ez badarság, jelenleg éppen meghatározatlan ideig el van napolva az esküvő és pszichológushoz járnak családilag is, meg Ella egyedül is. Alkalmanként pedig bajt kavar, és általában nem játszik kicsiben. Eddig is csintalan gyerek volt, rengeteg energiával és kíváncsisággal megáldva, de most el sem tudja képzelni, mit csinálhatott, amiért neki is tiszteletét kell tennie itt. Rágja is a szája szélét kissé aggodalmasan útközben, nem is tudja, mennyire lehet rossz a helyzet, mitől tartson, vagy éppen haragudjon-e. A hang azonban kirántja a gondolatok végtelennek tűnő áradatából, még ha nem is fogja fel a kérdést. Abban sem biztos, hogy hozzá lett intézve. Némi tanácstalan pislogást követően csak sikerül megtalálnia a hang forrását is, egy első látásra többé-kevésbé Ellával egykorú leányzót, aki a neki éppen árnyékot adó fán ücsörögve nevet úgy, hogy a könnyei is potyognak, miközben gumikukacot rágcsál. Megérkezik hamarosan a nevetség tárgya is, egy hasonló korú fiú, aki a gondok elől rohan fejvesztve, a fán ücsörgő leányzó pedig szolgáltatja a magyarázatot a történtek mellé.
- Woo... wooo - hagyja el a száját újabb meglepett hang, miközben hátrébb lép, hogy ne legyen útban. Még fel is ütnék a végén ezzel a lendülettel.
- Huh... ez itt ugye nem mindennapos? - kérdezi meg egy sóhaj kíséretében. Többnyire sajnos csak akkor jön, amikor jönnek reggel, majd viszi a lányát délután, a kettő között pedig arról tud, amit Ella mesél vagy amiről a tanárok értesítik újabban, ha behívatják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Kicsit nehezen menne már az - válaszolja megrázva a fejét, közben azt emésztve, hogy ha ilyen elkanászodott kölkök vannak itt, innen ihletődik a lánya újonnan viselkedés tekintetében? Otthon legalábbis biztosan nem arra lát példát, hogy verekedjen másokkal. Ő arra próbálta nevelni, hogy jó gyerek legyen, aztán mégis itt tartanak. Igazán rémes. A fára mondjuk felmehetne, ami azt illeti, könnyedén, de ahhoz meg macskává kellene alakulnia, aminek most sem különösebb szükségét, sem értelmét nem látja. Inkább marad annál, hogy felfele pislog. Ujjait végigfuttatja rövidre nyírt haján, miután még időben sikerül ellépnie a felé rohanó páros elől, aztán ismét kérdőn pillant a kislányra a fán.
- A gondnoknak? Vagy mit is mondtál, hogy hívják? Bence... Bencének? - kérdez vissza, és bár felnőtt módjára úgy érzi, komolyan kellene kezelnie a helyzetet, mégis egy kurta kuncogással reagál valamiért a gondolatra. Annyira szürreális a dolog, hogy már igazán nevetséges is. Az eridonosok is képesek ilyen húzásokra, és tulajdonképpen nem lenne meglepve, ha ez a Bence gyerek pár év múlva éppen őket boldogítaná Rudolffal. Most már egészen megszokta egyébként is, hogy náluk mindig történik valami, kész csoda, hogy még soha senki nem gyújtott vagy robbantott fel semmit, de gyorsan el is hessegeti a gondolatot, mert még félő, hogy a végén be is következik.
- Pontosítok, tanítási időszakban... de úgy látom, nagyon nem unatkoztok ti itt. Na és hogy hívnak? - érdeklődik, az ismét vészesen közel rohanó gyerek és az utána szaladó, már enyhén lihegő gondnok útját pedig egyelőre meg sem próbálja keresztezni. Hátát a fa törzsének veti inkább, és mivel a talárját roppant melegnek érzi, megszabadul tőle, hogy karján átvetve vonszolja mostantól magával. Tekintve, hogy alatta az ing és az élére vasalt nadrág is fekete, nincs sokkal előrébb. - Ha véget ért a műsor, meg elmúlt a veszély, nem segítenél nekem? Hol kellene keresnem a büntetésben lévő diákokat?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Kedden és csütörtökön egész nap az iskolában tartózkodik a hét más napjaival ellentétben. Többnyire az Eridonban tesz-vesz, amikor éppen nem az animágus tanoncai kérdéseit válaszolja meg. A kettő között valami csoda folytán adódott öt perc szünete, amit nem is a gyengélkedőn tölt, lévén, hogy Ana ma nincs ügyeletben. Inkább az ablakpárkányra telepedett fel macskaként, hogy addig is kiélvezze az igazán kellemes, bágyadt őszi napfényt. Az öt percből aztán tíz lett, majd harminc, miközben kényelmesen elhelyezkedve sikerült elaludnia is ott. Egyelőre a szürke bundáját még mindig kellemesen melegítő napsugarak alatt gömbölyödik össze békésen és alussza az igazak álmát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Nem vagyok már fiatal, az tény - válaszolja végül, bár első reakcióként kicsit a szemöldöke szalad fel. Mintha kicsit pimasz lenne a leányzó, de végülis gyerek, úgy dönt, elengedi. Talán csak ő lát sokat az egészbe, mert Ellának is hasonló megjegyzései vannak utóbb. Különben is, elmúlt már ötven, tényleg nem mászkál már fára ebben a korban, hacsak nem animágus alakjában teszi.
- Nem csoda, ha folyton cirkusz van - állapítja meg aztán, miután sikerül tisztázni, hogy kiről is van szó. Naívan azt hitte ő is, hogy legalább itt rend van, ha már az iskolában gyakran csinál valaki valami eszement ökörséget, gyakran éppen az eridonosok, amitől alkalmanként megfordul a fejében a felmondás gondolata. Ezek szerint azonban itt sem jobb a helyzet. Sóhajt is egyet, tudomásul véve, hogy erről a helyről túlságosan is optimistán gondolkodott eddig. Megadóan bólint arra, miszerint sok az energiája a gyerekeknek. A végén meggondolja még, hogy szeretne-e több gyereket, pedig már megbeszélték, hogy azért még legalább kettő, de inkább három jöhet majd, ha végre Ella is lenyugodott és összeházasodtak Anával.
- Antal - mutatkozik be ő is, ha már a leányzó elárulja, hogy ő Margitka. Noha némi kétkedéssel fogadja a nevet, mert nem kifejezetten tűnik gyakorinak ebben a generációban, de ám legyen. Ha nem is Margitka valójában, az nem oszt, nem szoroz.
- Még nem is mondtam, kit keresek - jegyzi meg, amint a leányzó lemászva elindul előtte, hogy utat mutasson. Éppen ezért is áll meg még az ajtó előtt, végigmérve Margitkát, ahogy az eridonosokat is szokta. Kár, hogy ez ennek a gyereknek még semmit nem mond, ezért nem is biztos, hogy hatásos. - Lehet, hogy mégis inkább csak az igazgatóval vagy a helyettesével kellene beszélnem előbb, hogy mi is történt.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Song Jiyun | elméleti óra -

Két év híján mindjárt négy évtizede képes átváltozni a méretes szürke kandúrrá, akivel a lány a terembe belépve szembe találja magát. Mondhatni elmacskásodott kicsit az évek alatt amúgy is, a szó szoros értelmében, elvégre tulajdonképpen kényelmesebben érzi magát négy lábon, mint kettőn. Ebben a formájában viszont híján van a karórának, sőt, minden földi tulajdonnak is, egyetlen nyakörvet kivéve, ami tulajdonképpen arra szolgál, hogy amikor éppen úgy alakul, hogy nem lenne jó ötlet visszaváltoznia, mégse adják le a menhelyen, mint kóbor macskát. A már említett karóra hiányában azonban annak sincs tudatában, hogy késett-e a lány vagy sem, ezért pislog párat meglepetten, mielőtt könnyedén visszaalakulna a kissé köpcös, lassan őszülő professzorrá. Bár Ana váltig az ellenkezőjét állítja, ő biztos benne, hogy macskaként kellemesebb látvány.
- Üdvözlöm, Song kisasszony - köszönti máris a levitást, akit ebben a tanévben éppen az egyetlen arra méltó diáknak ítélt, hogy időt és energiát nem kímélve segítse az animágia elsajátításában. Már eleve szimpatikusnak tűnt, amikor megjelent a megbeszélt időpontban, hogy előadja, miért is szeretne animágiát tanulni, aztán pedig egész meggyőző érvekkel szolgált, hogy miért is lenne jó neki a képességet elsajátítani.  
- Semmi gond - teszi hozzá máris iménti megszólalásához engedékenyen, közben helyet foglalva az egyik széken. Most már nem is tartja fontosnak, hogy az óráját nézegesse, inkább csak a lánynak int, hogy ő is nyugodtan foglaljon helyet. - Nos... először is ez nem egy formális tanóra, csak biztosra szeretnék menni, hogy birtokában van a szükséges elméleti tudásnak, szóval, ha úgy érzi, hogy kész rá, mesélje el nekem, kérem, hogy mit is tud eddig pontosan az animágiáról? A többit majd kiegészítjük és hoztam egy mandragóralevelet is útravalónak - próbál vicces lenni, de láthatóan nem erőssége a dolog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Vár pár pillanatot, hogy mindenkinek legyen ideje megnyugodni és felkészülni. Nem nevezné nagy kalandnak ezt a porosnak ugyan nem mondható, de nem is különösebben érdekes irodát. Természetesen előfordulhat, hogy valakinek éppen az adminisztráció az érdekes és izgalmas, ezt nem vitatja, pusztán tapasztalatai szerint nagyon sokak érdeklődését nem szokta felkelteni ez a hely. Gyakran arról is könnyű elfeledkezni, hogy létezik. A tanoncainak viszont mégiscsak fontos lesz majd, ezért is ajánlotta fel, hogy ha van érdeklődés, elintéz egy látogatást. A lányok kifejezetten szótlanok, ezt azonban önkényesen annak a ténynek tulajdonítja, hogy mint azt éppen megtudta, egyikük sem járt még a Minisztériumban. Kopogtat végül az ajtón, mire az magától tárul ki, hogy a lányok aztán megszemlélhessék, mi található odabent. Két íróasztal az egyébként átlagos irodányi méretű teremben, a fal teljes hosszúságában és szélességében egy könyvtárba is tökéletesen beillő polcrendszer tele aktákkal, a terem közepén pedig emelvényen egy vaskos, régi könyv szépen díszített borítóval. Az egyik íróasztalon öníró penna serénykedik, miközben a nem túl tetemes levélhalomból válogatja ki és bontogatja a beérkezett bejelentéseket egy ötvenes éveiben járó, sötétszürke talárt viselő nő. Meg is áll a kezében a levéllel, félhold alakú lencsékkel rendelkező szemüvegét kissé nagymamásan húzza le az orra hegyére, fölötte nézve a látogatókra. Némileg szigorú könyvtároskisasszonyra emlékeztet ilyetén formában, amíg el nem mosolyodik egészen kedvesen.
- Merlin hozta önöket az Animágus Nyilvántartó Irodában, kedveseim - köszön máris enyhén cincogó hangon, majd leteszi az éppen kibontott levelet, leinti a pennát is, és közelebb lép, kezet nyújtva a lányok felé. A professzor is köszön, egy biccentés kíséretében. Régi ismerősök már, ezért csak a lányokat kell bemutatni, bár nem úgy tűnik, hogy Paula ezt rá hagyná, inkább kezet nyújt mindkettőnek és ő maga mutatkozik be.
- Fáy Paula vagyok, Ida pedig a húgom, de sajnos csúnyán megfázott néhány napja, én tartom a frontot, amit különösebben nem kell azért tartani, mint látják. Igazán örvendek, Antal már jelezte, hogy lelkes animágus tanoncokkal nézne be hozzánk - mond tovább olyan lendülettel, mintha eddig kifejezetten hiányolta volna, hogy valakivel beszélhessen. Megáll azonban végre, hogy a lányok nevét is megtudja, majd folytatja. - Nem is tudom, honnan kezdjem, mit meséljek? Adminisztrátor vagyok, akadnak egyedi aktáink is, de ez a könyv a tényleges, egységes nyilvántartás, amit lassan négyszáz éve vezetünk - magyaráz kissé csapongva, a végére már az emelvénynél állva meg, ahol kezét a könyvre teszi. - Ó, igen, sajnos semmivel tudom megkínálni önöket, ebben az irodába ugyanis minden mágikus óvintézkedés ellenére is szigorúan tilos ételt vagy italt behozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Tanári szoba

Anti az a fajta ember, aki már földrengést is aludt át. Ehhez képest a két settenkedő gézengúz párbeszéde meg sem kottyan, egyébként is a tanáriban aludt el az ablakpárkányos, és itt mégiscsak gyakoriak tudnak lenni a párbeszédek, amikor több kolléga is tartózkodik itt épp egy időben. Az már kifejezetten csak háttérzajnak minősül, amolyan kellemesen altató duruzsolásnak, főként ilyen kellemes őszi napsütésben, amitől olyan remekül átmelegszik sűrű, szürke bundája. Álmában mocorog kicsit a párkányon, de még csak nem is sejti, miféle veszély közeleg. A helyzet az, hogy macskaként tulajdonképpen még el is viseli, jobb napokon pedig szereti a simogatást, valaki házikedvencévé viszont aligha szeretne válni. Legfeljebb a frászt tudja majd ráhozni a lelkes, ám egyelőre még igazán naiv Palomára, ha váratlanul visszaalakul emberi alakjába. Vagy belemegy a játékba, ha nem ébred túlságosan morcosan, de ez majd nemsokára úgyis kiderül minden bizonnyal, ha a Navinés lelkesedése győz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Song Jiyun | elméleti óra -

A levitás leányzó olyan lelkesedéssel érkezik, amitől egészen meghatódik. Nem mondhatja, hogy a diákjait ne érdekelné a képesség elsajátítása, hiszen kifejezetten komoly felvételi követelményekkel állít szembe minden érdeklődőt, hogy még azelőtt kiszűrje a komolytalan jelentkezőket, hogy eljutnának az elmélet elsajátításáig. Tudja, hogy szívtelennek hathat e tekintetben, de a legkevésbé sem bánja, ha páran esetleg azt gondolják, véletlen sem kedves. Ez legyen a legnagyobb baja. Jiyun lelkesedése azonban még a többiekét is túlszárnyalja, felkészültsége fölött még egy képzeletbeli könnycseppet is elmorzsol egy elégedett mosoly kíséretében.
- Ez igazán lenyűgöző. Jól emlékszem, hogy aurornak készül, ugye? Ha valaha is meggondolná magát, és a Misztériumügyi Főosztály iránt is érdeklődést mutatna, csak szóljon. A Kísérleti Bűbájok Bizottságánál mindig örülünk az ilyen elkötelezett jelentkezőknek - jelenti ki, hamar le is tudva a reklámot viszont ezzel. Mégiscsak ott dolgozik főállásban, minden más csak hobbi a minisztériumi munkája mellett, és szó, ami szó, igazán lenyűgözően rendszeretőnek tűnik a lány. Pont ilyen emberekkel szereti körül venni magát, hiszen ott az adminisztráció egyébként is a mindennapi élet hangsúlyos része, arról nem beszélve, hogy ő maga is hasonlóan komolyan veszi a jegyzetelést is, nem csak az irodában a kérvények elbírálását. Még pár pillanatig lenyűgözve pislog a lány által összeállított portfólióra, majd végül felteszi a nap legfontosabb kérdését is. Figyelmesen hallgatja végig a levitás válaszát.
- Látom, tényleg alaposan felkészült. Lássuk csak... meg tudná mondani nekem, mi a különbség az animágia és a likantrópia között? Illetve... ööö... mit is... mit tud az animágia jogi szabályozásáról? - kérdez még, mert bár úgy érzi, hogy a lány érti is, amit mond, mégiscsak biztosra menne, hogy ez tényleg így van. Ha erről meggyőződött, még átbeszélhetik a képesség elsajátításának lépéseit, aztán ha minden jól megy, útjára engedheti a mandragórával az elkövetkező hónapra.