A félév elején | #panda
Mostanság és az előző év végén is viszonylag gyakran jöttem be repüléstanra, mint vendégelőadó. Ami nagyjából annyit takar, hogy bejöttem Lewy helyett és beszélgettem a diákokkal, néha még csak nem is reptan témában, hanem például arról, ki és milyen tervekkel rendelkezik a jövőre nézve. Az előző év végén is megkérdeztem pár embert, és volt, aki azt mondta, hogy az AMS-re indul, bár a szakokra már nem egészen emlékszem. Annyi biztos, hogy adtam egy-két tippet arról, a környéken hol a legjobb a kávé, a jelerősség vagy éppen a gyors ebéd. Hanatsukit is így ismertem meg, mivel ugye komolyabb érdeklődést mutattam a japán kultúra iránt is. Könyörgöm, több hónapig kint éltem! Mi ebben az olyan nagyon meglepő. Így mikor találkoztam a beiratkozáskor a lánnyal, javasoltam, hogy még az órarendje véglegesítése előtt menjünk el, igyunk egy teát, és elmesélem a tanárokkal, órákkal kapcsolatos ismereteimet.
Besétáltam hát a teázóba és közöltem, pontosan milyen névre is foglaltam asztalt, majd ledobtam magamat mellé, el is kényelmesedve rövid úton. Várakozás közben fújtam egy nagyobb rágóbuborékot, majd lejjebb görgettem a kifotózott hírek között. Hogy mik nincsenek!
Besétáltam hát a teázóba és közöltem, pontosan milyen névre is foglaltam asztalt, majd ledobtam magamat mellé, el is kényelmesedve rövid úton. Várakozás közben fújtam egy nagyobb rágóbuborékot, majd lejjebb görgettem a kifotózott hírek között. Hogy mik nincsenek!