Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
#ootdHogy a munkám mennyire élvezetes, azt ki-ki döntse el maga ugye, én a saját bevallásom szerint nem szeretem reklámozni, melyikkel és hogyan is érzek, de az biztos, hogy észrevehetően szívesen voltam itt. Azt hiszem régebben szükségem volt már valami állandó mégis változó dologra, mint hittem. Lehet sok dologra túl későn is ébredtem rá, de most úgy éreztem minden a legnagyobb rendben. Sebby edzésen volt, Dolfit pedig munka előtt Lucáékhoz vittem, Pascallal elég jól megértik egymást szerencsére. Sőt, néha túlságosan is. Így viszonylag gond és megoldandó dolog mentesen ment ez a plusz, számomra értelmetlen munkanap is. Ahogy a pár, a hidegbe ki nem vágyó gyereknek segítettem, vagy éppen csak figyeltem, hogy minden rendben legyen, kiszúrtam a nézelődést az ajtó felé, aminek mindeddig háttal voltam. De a kislány integető mozdulatára kénytelen voltam a vállam felett hátra pillantani érdeklődve. - Ó, szép napot. Segíthetek? Valakinek az édesapja? - kérdeztem szokásos módon, mert őszinte kell legyek, nem helyi lévén nem vagyok minden arccal és névvel tisztában, sőt, ha nagyon komolyan veszem a családon kívül csak a fodrászomról tudok eleget. Róla mondjuk a mindent is. Egy csoda az az ember. - Tomi, kérlek tedd azt le - szóltam rá a ragasztót a társa felé nyomogató kisfiúra, szerencsére a hangom se kellett megemelni, és megtörtént. Nincs mindig ilyen könnyű dolog velük. De azt hiszem megéri a dolog, mi formálhatjuk a jövőt, abban van haszon elég, ha az ember jól csinálja. Elég csak a kis Erdős-Prinz lányt, vagy a Krise hölgyikét nézni, akik lelkesek a kis egyéni foglalkozásaimon. Közben közelebb sétáltam és a férfihez is léptem, majd a kezemmel mutatva az utat beljebb is invitáltam. - Jöjjön csak be nyugodtan, szünetük van.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
#ootdPár pillanatig hezitáltam, hogy mit is kéne tennem igazából. Megesik, hogy megjelenik egy szülő, de nem ilyenkor szoktak és nem is nagyon jöhetnek a teremhez, ha csak nincs nyomos okuk. Jobbnak láttam hát elébe menni ennek a kérdéssel, de idő kellett, hogy összetegyem, mit is akar mondani azzal, amiket kiejt a száján. Nem vagyok lassú felfogású, de a gyerekeken kívül egyre kevésbé használom megint a magyar nyelvet. Otthon gyakorlatilag azért is éljük a németet Sebbyvel, ha kell, ha nem. Lewyék hozzászoktak és elélik velünk, mások meg kénytelenek és így jártak. - Kisebb? Beiratkozás? - nézek kissé furcsán, nincs időszak rá és nyílt nap sem, de én a lehető legtöbbet igyekszem megtenni, ahogy a férfire nézek. A kora és a külseje alapján nem úgy hinném, hogy nincs már legalább egy gyereke, aki nagyobb is esetleg, de talán egy kicsi is. Sosem lehet tudni. Közben már a teremben volt ő is én pedig visszasétáltam az asztalhoz a kiszaladó Réka rajzát elvéve, hogy eltegyem a többihez. Ő lelkesen köszönt a „bácsinak” majd tovább is állt. - Ó, Hannah Schwarz, örülök - nyújtottam felé a jobbom, hiszen illendő volt bemutatkoznom, de mindjárt világosabb lett, mit kereshet itt. Megteheti. Apám mondjuk jobban kapizsgálná ezt, mert ő szeret belefolyni ilyen szinten is a városvezetésekbe vagy a politikába. Nekem nem tisztem és szándékom ebben bármerre gondolkodni. Rámosolyogtam, majd fel is kellett nevetnem. - Elnézést, de a valós panasz, meg amiket itt hallani fog, már bocsánat, de két teljesen külön dolog. Mióta itt dolgozom, ha valami probléma volt, az leginkább zsörtölődő kisegítők, beszállítók vagy manók miatt volt. Leginkább önös érdekből - vontam vállat, és igyekeztem úgy átlépni a mondandója hangvételét, mintha nem érezném ki belőle azt a tipikus kampányszagot. Amikor kellene valamit felmutatni, ezért az ember érdeklődik, hogy mondhassa, ezzel próbálkozunk. De ne legyen igazam. - A gyerekek sok dologra rászorulnának. Új könyvek, iskolaszerek, amik rettenetesen gyorsan fogynak és egy igazgató. Másban nem szenvedünk szerintem.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- München, Németország - #ootdTudtam értékelni a mások felé mutatott lelkesedését, hasonlóan élek a legtöbbször, sőt, kinek hazudnánk, nagyon sok dologban teljesen egyforma a szemléletünk. Amiben meg nem, ott igyekszünk a másikra hagyni, hogy tégy ahogy akarsz, de azért maradj életben. Ez sarkalatos pontja a barátságunknak, bár jóformán inkább testvérek vagyunk. Ebben az egyetlen szomorú az, hogy bár nekem jutott saját, Lewy sokkal inkább volt az az évek alatt. - Nem? Ó, már kezdem érteni Maja minek kereset fülvédőt a törpének meccsre. Mert apu nem beszél csúnyán - emeltem ki, a hangsúlyt az utolsó mondatrészre téve, hogy aztán elfojtsam a kikívánkozó nevetést. Elég jól ismertem már, hogy ne tartsam túl valószínűnek, hogy innentől élete végéig virágnyelven éljen, akár csak a gyerekei előtt, de biztos igyekszik. Nem kifejezetten sokszor beszélek vagy hozakodok elő bármivel, ami nem a közvetlen közös életünk része - ha házasok lennénk, szarban is, mert sok dolgot nem véltünk már az évek alatt fontos közlendőnek. Az illúzióval is ez volt a helyzet, tudott róla, de nem különösebben foltunk bele egy csevegésbe, de én élveztem a dolgot és az előkészítős osztályomból kiindulva a gyerekek is, túlságosan is adta magát. Ha már a szorgalmunk nem annyira. - Ráér, nem sietünk sehova - vontam meg a vállam, mert mindketten tudtuk, hogy rajtunk senki nem fog diplomát keresni. Hitetlenné fogja tenni az embereket meg jól mutat majd nyilatkozatokban, hogy igen, nekünk ilyen is van, de gyakorlati haszna azon túl, hogy emeli a mostani gyakorlatis tanári fizunkat - amire szükségünk sincs - nem lesz. - Iiiigen, talán ott, jobban tetszik ez a felállás - bólintottam nagyokat, nem működtünk másként, ez tény volt. De nem is bántam, jó volt ez így, sokkal inkább tudtunk bizalmasok lenni, és azt hiszem segíteni se tudtuk volna a nehezebb időkben a másikat, ha elcsesszük ezt bármivel. Kisegítettem a hordozóval és a ruhával, cserébe meg pont időben is voltunk, szóval nagy léptekkel indultam el a porta felé, ahol már intett is a fejével nekünk, merre várnak minket. Ekkor megálltam, hogy bevárjam a férjem és a lányom. Nehéz volt ezt kimondani, na! És nem miattuk, inkább a tények. - Tényleg, azt hittem tiszta, hogy attól, mert most az vagy, nem hazudok - pillogtam felé, aztán a kezem nyújtottam, hogy akkor kéz a kézben fussunk neki ennek az üzletnek, talán utoljára, de ugyan olyan lelkesen, mint bármikor. - Áh, a kiscsalád. - köszönt is ránk a férfi, én pedig mosolyogva nyújtottam kezet neki, elővéve a legkecsesebb mosolyom, mert muszáj, ezt erre találták ki. Aztán megelőzve Lewy agybaját és Klara taperolását a kezem a kislány felé nyújtottam így a férfi visszahúzta a sajátját. - Ahogy láttam, már otthon vannak itt. Hogy-hogy újabb ingatlanrészt néznek? Nem elégedettek a jelenlegivel? Mehetünk körüljárni?
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
#ootdKicsit értetlenül álltam a látogatónk előtt, ezért is érkeztek kérdés formájában az aggodalmaim arra, miben is kellhetett volna neki bárki segítsen, ami elmaradt. Nem ez lenne az első, botlottam már random szülőkbe, akik éppen a tanáriba nyitottak be, mert senki nem irányította őket jó helyre. Szóval minden meghökkenés nélkül hallgattam őt, el is mosolyodtam a tényen, hogy ebben a kategóriában már nem érdekelt apuka az úr. Némi illem szorult belém, így hamar elengedtem a „á, akkor unoka esetleg?” kérdést, olyankor sok férfi nem szokott megkedvelni, többeket nehezen érint a koruk, az a durva, hogy már a saját korosztályomban is ezt tapasztalatom. Pedig a jó bor sem az újbor. - Köszönöm Réka, kiveheted a játékokat - mondtam neki, hiszen tudtam, hogy erre vár. Van egy rakás memóriakártya és egyéb apróságok a nagy fiókjukba, de engedély nélkül nem vehetik ki. Ő nagy vigyorral el is sietett én pedig a polgármesterünkhöz fordultam vissza. - Ezt jól teszi, bár attól tartok ez emberi sajátosság, mindenki életében megesett már a ferdítés, eltitkolás és az önös érdek is. A változó csak az, hogy a saját vagy a másokat érintő esetekben - osztottam meg vele az ugyan nem kért, de mindig meglévő véleményem egy kiszélesedő mosollyal, mert egyébként szívesen beszélgetek, bár sokszor érzékelik, hogy nem az anyanyelvem én igyekszem. - Igen, biztos vagyok benne, hogy nem egyszerű, ennek ellenére tényleg ez a leghamarabb megoldásra szoruló. Thomas sok mindent elintézett és pörgött az élet, igyekezett, hogy ne múljon a bürokrácián sok és jól menjen minden. Igazgatónak? Esetleg tanáripálya, vagy csak maga az igazgatás? - érdeklődtem meglepetten. Nem azért, mert ne néznék ki bárkiből ilyen törekvéseket, inkább mert általában vagy az illető is pedagógus, vagy erős hajlama van a vezetői szerepre, egy iskola életében egyik sem jöhet rosszul, de azért nem mindegy. - Rendben van, majd összeszedjük a kollégákkal, mi is, ami sürgető és fontos, aztán adunk listát. Nem tudom van-e az iskolának alapítványa, pedig nem egy éve vagyok itt, viszont, ha ennek lenne egy nevesebb háttere, talán én is tudok támogatók szerzésében segíteni - dobtam fel végül, és bár sokszor nyilvánvaló mennyi kapcsolatom van, ritka, hogy ezt ajánlgatom. De kedvelem a helyet és a gyerekeket itt.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- Télűző Tűzfesztivál, feb. 3. - #ootdApámat mindig is erős megszállottság jellemezte, mindegy volt, hogy munka, család vagy egy eszme ennek a középpontja, ő teljes erejével küzdött a maga szaváért. Ez azért bonyolult, mert sok dologban, ha akarom, ha nem, rá ütöttem. És amikor ilyenekről beszélgetünk, mindkettőnk esetében igaz, mintha magunkat próbálnánk meggyőzni valamiről, amit nem akarunk. Lehetetlen, idegőrlő és közel sem pihentető feladat. Ő viszont nem látszott nyugodni, ennek meg leginkább a panda volt az oka és az öröme felé. De ahogy tudom, ezt se élhette ki. A kviddicses reflexek. - Senki, de Isten nem bottal ver, hanem - be sem kellett fejeznem, elég volt megforgatni a szemeim. Az ég adta legnagyobb büntetés, ha a hozzá köthető válogatottat és csapatot nézem, az a vele való négyszemközti beszélgetés. Amire legtöbbször szerette kötelezni az embereket nem pedig hívni. Ha őszinte kell legyek, kicsit kezdtem belefáradni abba, hogy ennyit pörög ezen az egészen. Jól megvoltunk a szőkével, most tényleg élveztem az egészet, ami a legtöbb kapcsolatomról részben, ha elmondható volt, nem hiányzott, hogy valami olyanba tenyereljen, amit nem élnénk. A legutóbbi ötletétől amúgy is égnek állt a hajam. Semmi köze hozzá, anyámnak mit mondtam el és mit nem, ahhoz még kevésbé, hogy miért nem nézegetek vele mondjuk esküvői helyszíneket, mint szerinte a normális lányok. Pontosan tudja. - Hát, hosszú távon kevés dolog elég izgalmas, ami az, azt pedig meg kell becsülni - billentettem oldalra a fejem egy pillanatra, aztán csak hagyta, hogy a lábaink megtalálják nekünk az utat. A helyeset, ami jelen esetben söröskorsókkal tornyosul a végén. - Még egy év kell, szóval folytatom a kiskölykökkel a Shanesben szerintem, és meglesz pont, mire kell - vontam egyet a vállamon, aztán el is nevettem magam még a korábbiakon. - Csak, amitől haza is jutunk, én a világos sörre szavazok személy szerint, bár az a barna nem néz ki rosszul.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- Télűző Tűzfesztivál, feb. 3. - #ootdEszem ágában sem volt apámat rossz színben tüntetni fel sehol, hiába a megjegyzéseim vagy éppen problémáim vele, ezt Sebby is tudta, így el is mosolyodtam a kiegészítésén. Ami azt illeti, most már több, mint két éve szülői mintaként egyedüli részese az életemnek és valahogy sokkal jobban is megy így az egész. Nem hiányolom azt az időszakot, ami előtte volt és nem csak azért, mert végre sínen vagyunk Bastival, hanem mert így eléggé el tudom kerülni anyámat. Valahogy még a húgom hiánya se mozgat meg. Azt hiszem most el kellene szomorodjak? Nem megy. - Apámmal, Schwarz kíváncsisággal, esküvőszervezőkkel - soroltam fel neki egész vidáman, bár nem különösebben éltem én sem ezeket. Bár a középsőt eléggé örököltem, de ilyen mértékeket csak apámnál öltött. Nem terveztem senki agyára menni, sőt, tovább megyek, mikor döntési kényszerem van mások felett, azt is tudom ennél finomabban művelni. - Lehet, hogy pályát tévesztettem? Talán még nem késő - simítottam végig a mutatóujjammal az ajkaimon, aztán rá pillantottam nevetve megrázva a fejem. Jól is jött, hogy már félig célba értünk, eléggé kellett már az az ital. Én nézegettem mi a kínálat, hogy könnyebben legyen dönteni, de valahogy mindig a beváltnál maradok, ebben legalábbis biztosan. - Jól, úgy néz ki, a következő évtől saját osztályom is lesz. Egészen megkedveltem, pedig semmi nagy nyüzsi, de elég sok okos gyerkőc van - vontam meg a vállam finoman. Nem különösebben azért csináltam ezt, mert annyira imádnák ebben a korosztályban mozogni, sokkal inkább szeretem a tanítást és az iránymutatást, mielőtt rossz irányba terelődne a fiatalság. - Áh, tűzoltónak állnál? Az egyenruhád is megvan hozzá esetleg? - pillantottam rá csillogó szemekkel, nem gondoltam én ezt teljesen komolyan. Elvigyorodva vettem el a magam italát, aztán ki is álltam a sorból, ami nyomasztóan kezdett növekedni. - Szerintem totál mű az egész amúgy, túl gyanús az a tűz…
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- Télűző Tűzfesztivál, feb. 3. - #ootd- Eleve vannak fenntartásaim annak kapcsán, mit is művelnek. Nem beszélve az esküvőkről, és akkor a pénzügyeket még csak harmadik helyre soroltam - magyaráztam neki, ahogy kicsit mutogattam is magunk elé. Nem mintha ezen édes trióból az utolsón kívül bármelyikhez is köze lenne a szép kis kezeimnek. Persze, előfordulhat, hogy nem kicsit tettem bele őket Maxék vagy Lewyék nagyban eltérő rendezvényébe, de az inkább volt egy esemény, mint egy esküvő. Az utóbbi mindenképpen. Volt az egészre négy órám. Érti ezt valaki? Az a pánik, még sosem éltem olyat. Senkinek nem volt ruhája, nem volt hely, nem voltak meg a feltételek, az eskető, nem beszélve a négylábúakkal való kompatibilitástól. Öregedtem vagy öt hónapot és majdnem beértem Lewyt az alatt az este alatt. De könnyebb volt mint a majdnem testvéreméké. Ott azt hiszem nem Maja volt az igazi menyassszörny, de ezt nem emlegetjük. Így a jó. - Ha lehet ezt skip gombbal tolnám máskorra. Se az anyja se az anyósa nem olyan, akiknek a kedvence vagyok. Előbbinek kb. azóta, hogy együtt laktunk a fiával, utóbbi meg szerintem túl sokat tölt Levendulával. Örülök, hogy ők nem a mi gondjaink - és tényleg. Azt hiszem eléggé boldog voltam azzal, hogy nincsenek az életünkben anyák. Nekem nem hiányzik a magamé, és azt hiszem a panda is a lehető legjobb módon megvan nélküle. Senkinek nem kellenek a sipákoló vagy parancsolgató nők. Meg az ilyen papucsok sem. Nekünk nincs ez a szeretetes ohanánk. Vagy mink. - Több a papírmunka meg lesz egy plusz órám. De cserébe az évi dokumentációm beletehetem a szakdogába és így gyakorlatilag kész - vontam meg a vállam. Igazából sosem gondoltam erre teherként, vagy olyan plusz dologként, ami sok lenne. Ha nem is nézik ki belőlem, akkor is jól megvoltam a törpökkel, akivel nem, az megérdemelte a sorsát. - Ami azt illeti, szívesen öltözöm a lángoknak és elolthatsz - kacsintottam rá, aztán csak elvigyorodtam sejtelmesen, mielőtt még az italomat magamhoz vettem volna. A koccintást megejtve én is beleittam, közben meg a fura házat nézegettem. - Gagyi kicsit, de nézzük, hátha még lehet valami izgi is belőle. Legfeljebb hazamegyünk és keresünk jobb programot.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- Télűző Tűzfesztivál, feb. 3. - #ootd- Ez kissé bonyolult, de ez a helyzet. - A fejem ingatva jeleztem, hogy nem, bizony nagyon nem örült neki a nő. Ami azt illeti, leginkább mikor kiderült, onnantól kezdve dolgozott rajta, hogy a fiát visszahúzza magához, vagy bárhova, ahol nem én vagyok. Nem mintha én jelentettem volna rá a veszélyt, sőt. Ha őszinte akarok lenni felháborított és kétségbe is ejtett, mi volt az, amit otthonként emlegetett neki. Lewy... szóval Krysztofnak a mai napig jövök pár nagyobb... pofonnal. Vagy hasonlóval. - Sokat voltunk együtt abban az időben, ő eljött velem, ha nem akartam valahova egyedül menni és a sok idiótát kerülgetni, és fordítva. Én meg segítettem neki abban, amiben éppen tudtam, de ezt nem élte a nő. Leginkább azért, mert mikor már elég jól megvoltunk nagykorúsítva is lettünk és nem tehetett semmit. Nem tudom Sebby mennyire van beavatva vagy sem, az én dolgaimról többnyire tud, ha azt a karácsonyt nem nézzük, meg hogy tulajdonképpen én tanítottam Lewyt bokszolni. De ezek nem voltak különösebben beszédtémák. Nem titkoltam, de egyik háttere se olyan volt, amit bárki szívesen reklámozna, bennem meg volt annyi, hogy ha a saját életemben elvárom a hallgatást, máséról is meg tudom tenni. - Én szeretem ezt, a tanulás sem teher, de ez az egyetemre járás... most őszintén, kinek fér bele? Lewy se véletlen fogja kitépni a haját augusztusban. Azért csúsztatott, mert kislány, meg majd nagyobb lesz és minden egyszerűbb. Most majd csöpöghet cuki ketteske nyála a papírjaira még egyeske felönti őt festékkel. Ennek ellenére nagyon is osztottam a véleményét, igazság szerint csak le akartam tudni, arról mondjuk fogalmam sem volt hogyan tovább. Elvagyok az előkészítővel, talán azt megtartanám. De a fene se tudja, mit fog hozni a nyár. - Lennének még ötleteim. Tudod, hogy élek-halok az egyenruhákért - és nem, most nem másra gondoltam, mint a tűzoltókra, de ettől még nem ez a number one. Sejtelmes mosollyal haraptam az ajkamra kicsit félre is biccentve a fejem, már majdnem olyan bájosan, mint a nők amivel az ártatlanságot mímelik, csak én éppen a fejem tetejétől a lábujjamig ennek ellenkezője tudok lenni. - Lelombozó vagy, tudod? Pedig, itt is elég izgi helyek vannak - emelkedtem meg kicsit hogy körbenézzek, aztán inkább ittam, csukott szájjal nem fáj a fej, ugye? - Dehogy! Az a lakás többet ér, mint az egész biztosítócég, akinél kötve van - csattantam fel, mert kissé megvoltak azok, amikhez minden országban ragaszkodtam egy ingatlannál. Márkák, anyagok, tervezők. Hamar rá kellett jönnünk, hogy ezt a helyet se nekünk találták ki, így a körülnézés végén még egy kör sörre beneveztünk - az legalább ért itt valamit - majd fogtuk magunkat és jobb szórakozás után néztünk.
|
|
|
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Fogalmam sincs mi az amiről beszélsz O_O Nem láttam. De én ilyen nagyon anti vagyok. Kiütnek, az meg egy modellnek nem áll ám jól :x
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
#ootdA munka nem, de előbb vagy utóbb egy szülő el fog minket temetni, ha ezek a tarthatatlan állapotok így uralkodnak tovább. Hála az Égnek mindenre van megoldás, így bár belekerült pár napba és munkaórába, de sikerült összeegyeztetnem egy jónak mondható ételalapanyag beszállítóval és egy konyhai stábbal, akiknek utána is néztem természetesen. A jelenlegi kosztra rengeteg panasz érkezett, sok érzékeny és allergiával küzdő gyermek maradt éhesen, így valamerre mozdulnunk kellett. Az egészséges a jó út egyébként is, és ehhez nem megoldás valami undorító, zöldséglevesnek eladott dolgot eléjük tolni, amire egy magvakra allergiás kisfiú befulladt. Nem is akarom tudni! Természetesen a tegnapi volt az utolsó napjuk a dolgozó hölgyeknek, akik arrogánsan távoztak és a felbontott szerződés a korábbi alapanyagosokkal is már előttem volt. Nem boldogok és nagyjából egy havi ködbér lesz, amit éppen próbáltam összetenni, de hosszútávon kedvezőbb az új ajánlat, és a legutóbbi igazgatói ülésen mindenkivel egyet is értettünk ebben. Ezrát el is küldtem pár dolgot lefénymásolni, majd megkértem ugorjon be az osztályomhoz, mert osztályfőnökit kellene tartanom, de van egy fontos találkozóm. Persze vállalta, hálás is vagyok. - Szia. Nem is - nevettem el magam - a madarak csiripelték - böktem a fejemmel az asztal sarkában ülő kis figurára. A tanáriban is vannak, és amelyik asztalnál éppen ülnek szólnak ha az ajtóra koppintottak. Hasznos kis tárgyak, jobb, mint egy csengő. Teljesen feldobódtam, hogy minden remekül megy, szóval még egy mosoly is dukált az üdvözlésem mellé, majd egyből a szék felé mutattam, hogy Erik nyugodtan üljön is le. Még aláírtam egy beszámolót majd félretolva dőltem a székem támlájának. - Köszönöm először is, hogy megoldottad egyedül. Ez pedig remek hír. Átveszi Milan a kurátori pozíciót is vagy? - hagytam nyitva a kérdést, de elmosolyodtam a lelkességen, mert már folytatta is én pedig a teljes figyelmem szenteltem neki. - Oh - lepődtem meg egy pillanatra, hiszen eddig is segítettem a kuratórium munkásságát, de azért a vezetőtestület fejévé válni egy egészen más pontja ennek. Egyszerre megtisztelő és éppen meglepő is. - És Milan mit mondott a család részéről? Arról is sikerült beszélni, hogy a jelenlegi helyzet milyen? az utolsó két gyűlés elmaradt a kérésükre.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
#ootd- Mindenkinek kell egy kis segítség - mondom mosolyogva, aztán persze nem térve ki semmire. Egyáltalán nem áll szándékomban célozgatni senkinek, mikor piszkálódom vagy belemászok valaki dolgaiba, az elég konkrét, így inkább általánosan látom most mindezt. Ha nem ismerne valaki eléggé, még azt mondhatná megváltoztatott a munka. Valójában kevesen láttak kifutók színfala mögött, egy ingatlanüzlet tervezésekor vagy a pénzem befektetési döntéseinek meghozatalakor. Van egy személy, aki mindháromban állt már mellettem, és egy, aki talán egyet kihagyott eddig és ennyi. Furcsa módon mégis látják szerintem rajtam, hogy ez az iskola nem csak egy munka, én tényleg jól érzem magam itt, engem is meglep! - Ez megtiszteltetés, most a formalitáson kívül tényleg. Logikus lenne egy családtag, aki szán rá évi két napot, azt hiszem ezért lepett meg - magyarázkodtam, mintha szükségünk lenne rá, de nyilván nem volt. Életemben folyt át elég hivatali papír és pénz a kezemen, amivel Erik is tisztában van, hogy ne legyen kérdés az alkalmasságom. Egyszerűen kicsit nagy lépésben eszem az életet megint. Még az igazgatói székem is csak egy éve fix, előtte ugye érthetően a diplomát megelőzően próbán voltam. - Apropó. Erről már akartam veled beszél, a dolgozókról. Idén hét tanárunk távozott, és valahogy úgy érzem kettőnél rezeg a léc, hogy elmegy szülni, világgá vagy csak máshová, szóval én úgy láttam ezt tekintve, hogy 3 képzett pedagógus, és két szakoktató vagy foglalkoztató mellé beleférne. Utóbbi helyekre van is egy jelentkező, az egyik ispotályi gyógyító - toltam is a papírt Erik elé, ahogy lassan meglett, amit kerestem. Blossom nagyon szimpatikus volt, ahogy határozott elképzeléssel keresett meg. Bájitalszakkör a két nagy osztálynak? Why not? Támogattam, bár türelmét kértem a döntésig, mindenképpen beszélni akartam a többiekkel a költségek miatt, ha megvan mennyi emberem lehet, nyilván egyszerűbb már. - Mit gondolsz? - érdeklődtem, ahogy vártam a véleményét, majd figyeltem is fel, mikor említette a jótékonysági dolgot. - Lesz egy leköszönő kampányom az anyámék kozmetikai cégénél, amit egy puccos bállal akarnak zárni, már elkezdtem elintézni, hogy a szokásos bevételi 40%-om mehessen adománynak, de ez május elsejéig nem érkezik be. - Utána viszont nyilván jól fogunk állni.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
A mosolyom töretlen, annak ellenére is, hogy az első padban lévők zsibongása bőven túltesz azon a decibelen, ami mellett még lehet mesélni bármiről. Alapvetően ez még olyan korosztály, hogy fogékonyak az izgalmasra, de az utóbbi hetekben úgy láttam ez a sok beszélgetés inkább a terhükre van. Talán éppen ezért készültem én is mással az óra felére, de akkor csapjunk bele előbb. - És bár nagyon szívesen mesélnék még nektek azokról az időkről, mikor a lányoknak különböző rangot adott az ékszer, vagy a fiúk milyen hősiesnek számítottak, mikor egy párbajban győztek, mit szólnátok, ha megnézhetnétek? Szerettem, mikor rengeteg szem szegeződik rám, nem csak a kifutón, de itt más volt, olyan kellemesen pozitív visszacsatolás, érdeklődtek és láttam az izgalmat. Ha csak fele annyira beleszeretnek a történelembe, mint én már megérte az egész. Az éveim munkája, a tudásom halmozása, az a rengeteg iskola vagy éppen éjjel, amit gyakorlásnak szenteltem az utóbbi időmben. - Hannah néni, hova megyünk? - hangzott több szájból is a kérdés, mire elmosolyodva dőltem az asztalomnak megállva velük szembe. A tenyereimmel magam mellett az asztal szélére fogtam, ahogy a csípőmmel kitámasztottam. - Sehova, és Afrikába - néztem rájuk, majd mire eszméltek volna lassan kezdett elsötétülni a terem. Egy pálcaintésemre behúzódtak a függönyök. - Utazunk egyet, de mindenki a helyéről nézheti - mondtam nekik, majd az egyik rémültebben néző kislányhoz sétáltam és megigazgattam az asztala tartalmát. - Olyan lesz, mint egy film, de nem csak látjátok, érezni is fogjátok. Figyeljetek, mert utána lesznek kérdések, és aki jól felel, jutalmat kap. Azzal, hogy feldobtam minden létező infót, izgalomnövelőt és motiválót visszalépdeltem előre és koncentrálva kezdtem el körülöttünk kialakítani Egyiptom egy tehetősebb piaci részét. A háttérben piramis húzódott, a temérdek homok és persze az utazók az állataikkal. Ahogy a kép kezdett tökéletesedni és élesedni mindenki számára, lassan építettem tovább az illúziót. Előbb a hangok, embereké, idegennyelv, mégis hangos és mintha mellettünk mondanák, majd az illatok. A helyi gyümölcsök és ételek, a tikkadtságé, némi citrus, aminek nem tudni a forrását. Ezután pedig lassan szellő söpört végig a mi kis filmünkben, amit borzongatóan hitettem el minden kicsikével előttem a sorokban. A koncentrációm egy-egy hang sem törte meg. Kalandozunk, mondtam én, ámultak, tették ők. Az egész nem tartott tovább tíz percnél, de rengeteg ember fordult meg előttünk akkori viseletben, ékszerekkel és kiegészítőkkel. Piaci kofák termékeit tudták megtapintani hellyel-közzel, és szinte érezték a homokot maguk elé markolva. Lassan szakítottam meg a képet. Elcsendesedett minden, tovaszálltak az illatok. Majd a homályosuló kép is köddé vált. Ekkor jött csak az gazi munka. Ennyi kezet még életemben nem láttam a levegőbe emelkedni. Elégedett voltam és boldog a látottaktól. Így is távoztam az óráról.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő tanárai és munkatársaiVezetőség
Bánki Barnabás igazgató | Bontovich Márton igazgatóhelyettes |
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő tanáraiIskolai oktatók és tárgyaik
Bánki Barnabás történelem
|
Bontovich Márton varázsvilág alapjai
|
Choi Min Jong rajz és művészetek
|
Frida L. Bergstein ének/zene
|
Fülöp Máté Környezetismeret Testnevelés
|
Fülöp R. Hargita Etika
|
Helvey Belián Balázs írás/nyelvtan magyar irodalom
|
Rónaky Hannaróza varázslástani alapismeretek
|
Szirtes Huba technika
|
........... |
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő foglalkoztató munkatársaiIskolai foglalkozások tartói és köreik
Bontovich Miksa kölyökatlétika
| Choi Min Jong rajz szakkör (3.- 4. osztály)
|
Frida L. Bergstein kórus
| Helvey Belián Balázs gyógynövény-ismeret szakkör
|
Fülöp R. Hargita Tánc és színjátszás
|
Rónaky Erik pénzügyi ismeretek (4.b összesen 4 alkalom) |
Rónaky Hannaróza Maszatklub (1.-2. osztály kéthetente) |
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő óvodapedagógusai és kisegítőiÓvodapedagógusok
Bánki Anna | Bencsik Bonnie | Mérey Nárcisz Mara Kisegítők és önkéntesek
Lafayette David Saint-Venant |
Morvay Abigél |
Szinnyai Merse Bánk |
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő kisiskolás diákjai
2024. ősz/tél tanév
I. osztály A csoport Osztályfőnök: Fülöp Máté
• Andris Kornélia • Beleznai Mátyás • Ferenczi Kristóf • Györkös Petra • Sashalmi Viktória
B csoport Osztályfőnök: Fülöp Máté
• Atoll Sára Lujza • Hegedűs Kristóf Elek • Koronás Márk • Pethő Bianka Babett • Pinty Kincső Csenge
II. osztály A csoport Osztályfőnök: Helvey Belián Balázs
• Álmosi Dóra Marica • Pinty Eszter Barbara • Péter Máté • Sasvári Árpád • Zádori Bence • Zed Milo
B csoport Osztályfőnök: Helvey Belián Balázs
• Éliás Nimród • Galambos Patrícia Júlia • Galambos Kiara Fanni • Hugonai Marcell • Jakab Zsuzsanna • Kocsis Ilona • Ráczhalmi Benjámin • Ráczhalmi Borbála • Róth Szófia • Szente Károly Benedek • Szentmihályi Kristóf András
III. osztály A csoport Osztályfőnök: Bontovich Márton
• Csethő Gabriella Márta • Fekete-Király Gyula • Kerekes Liliána • Kovács Piroska • Marcali Péter • Nemes András • Sárközi-Wallace R. Norbert • Székelyfői Lujza • Tantos Bence Benedek • Viczyán R. Imola
B csoport Osztályfőnök: Bontovich Márton
• Alice Warren • Balogh Ibolya • Herczigh Imolda • Jacob Fournier • Kelemen-Révay Anna Otília • Kovács Kitti • Mészáros Levente • Oláh Flórián Balázs • Sofie Lindholm • Vargha Benedek • Vargha Zsuzsanna • Váradi Luca
IV. osztály A csoport Osztályfőnök: Bánki Barnabás
• Erdős Máté • Erdős Milla • Farkas Daniella • Joy Lyanna Payne • Keserű Teodor • Laney Autumn West • Liliane Millard • Nyári Soma • Ráczhalmi Panka • Szabó Lilla • Váradi Petra
B csoport Osztályfőnök: Bánki Barnabás
• Ania Bojarska • Cinegés Szimonetta • Cody William Payne • David H. Leightwell • Fejes Eszter • Illés Luca Izabella • Jakab Izabella • Kállai Lénárd • Keserű Kornél • Kovács Kamilla • Mihálovics Georgina • Theodor Owens-Graves • Vizsnyiczky Jácint Stefan • Weimaár Bíborka Janka • Samuel Winter West
*A dőlt betűvel jelzett személyek már be vannak regisztrálva; vagy létező, illetve valaha létezettek rokonai, így ha közülük érdekelne valaki, mint leendő multikarakter, kérd a Navigátorok segítségét egyeztetéshez.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
Az előkészítő óvodásai
2024. ősz/tél tanév
Csoportvezető: Bánki Anna Óvónők: Bencsik Bonnie & Mérey Nárcisz Mara
Kis csoportosok
• Agárdy Kincső • Egry Liliom • Esti Napsugár • Nyári Hajnal • Zimborás Debóra
Középső csoportosok
• Damásdi Kornélia • Hankó Ádám • Hankó Linda • Leitner Blanka • Turi - Kiss Gergely
Nagy csoportosok
• Bóbics Richárd • Darók Ákos • Hertelendy Annamária • Major Anna • Teleki Borbála
*A dőlt betűvel jelzett személyek már be vannak regisztrálva; vagy létező, illetve valaha létezettek rokonai, így ha közülük érdekelne valaki, mint leendő multikarakter, kérd a Navigátorok segítségét egyeztetéshez.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- október 29., Gyere, nézz. - #ootd- Schwarz - javítom ki másodjára is a hozzám betért férfit. Fiút. Kicsit kétkedve nézek rá azóta, hogy közölte mennyi idős, közben pedig szemem sem rebbent az infóra elsőre, elég megnézni kik mellett edződtem. Már ami a külsejét illeti. Azon inkább megütköztem, hogy elém került, de ha már van egy közös ismerős... köszi Keve, jössz egy párral. - Keve arról már felvilágosított, hogy nem olyan régen kezdtél az illúziómágiának, meg hogy szeretsz informálódni szabadidődben - szögeztem le, hogy a körítést elkerüljük mielőtt belevágna. Elég rosszul tudom olykor tolerálni mindezt, de végül csak sóhajtottam és a folyosón megvártam még elhalad mellettünk az óvodás csoport. Rá is mosolyogtam pár picúrra, hogy aztán utánuk is forduljak, várva, hogy András is kövessen. Alapvetően nem sok időm van, annyi minden készül, az esküvő körül is van munka, új kollekciók mutatódnak be velem és az iskola is egyre élettel telibb. A létszám több, mint 30 fővel emelkedett, ami azért plusz embereket is igényelne. Ezt előteremteni pedig nem kettő perc. - Azt hiszem a legegyszerűbb a gyerekeknél kezdened, amúgy is szórakoztatóipar, igaz? Na, gyere - intettem is a fejemmel az előző testbeszéd mellé, majd benyitottam a csoportszobába és a pedagógustól át is vettem az óraadó szerepét. Nos, legyen mély víz. - Sziasztok, hogy vagytok? - kérdeztem rá, majd egyből elkezdett két kislány csilingelő hangon, egymás szavába vágva. Az egyik kapott egy könyvet, amiről mesél éppen, de nem hozhatta magával. A másikuk a kedvenc plüssét hiányolta. Én pedig csak félszeg mosollyal az asztal mögé lépve leültem, majd Andrásra néztem, de a gyerekek felé beszéltem. - Mi lenne, ha mégis itt lehetnének a teremben?
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- október 29., Gyere, nézz. - #ootdNem tartom én értetlennek, de kényes vagyok arra, hogyan is neveznek, nem tartom bonyolultnak, még a legkisebbek is ki tudják mondani előbb-utóbb. Szerencsére a keresztnevem kellően egyszerű ehhez, nem mintha ne oldanék meg bármit. - Színészet miatt, vagy valami mást csinálsz ott? - érdeklődtem, mert ugye illik, meg igazából fontosnak is tartom. Ha tényleg szeretne segítséget én szívesen állok elébe a feladatnak, de nem tudom, hogy mennyire mindegy neki mit mutatok. Vihettem volna a nagyok történelemóráira, vagy egy szimpla fotózásra is, de azt hiszem ez egyelőre távoli a szintjétől is. Ezért is hívtam ide, itt nincs negatív élmény. A gyerekek a világ leghálásabb és legőszintébb teremtményei is. - András fogja velem a délutáni programotokat kezdeni - mondtam a köszönés után, majd hagytam, hogy kibeszéljék magukból az aggodalmaikat. A kedvencem egyébként a kicsit későn felszólaló Valér volt, aki csak éhes és a nasis dobozát akarja viszont látni. Édes, de olyan zabálnivalóan, ezért ül annyit Klara mellett is. - Biztosan - bólintottam, majd végignéztem, ahogy közelebb sétál és az asztallapra könyökölve támasztottam meg a kezeimmel az állam, ahogy figyeltem őt, és ahogy alkot. Varázsige nem volt már verbálisan, a pálcát ugyan még használja, de nekem elég biztos kezűnek tűnik. Nem reménytelen. - Talán egy kis finomítás, a fülek, a bunda és esetleg a kabátka, amit kért - mert az ugye lemaradt. Ezzel a lendülettel lassan tettem hozzá a magamét. Bolyhosodni kezdett az illúzió, a fülei kicsit megnyúltak. Volt egy nagy előnyöm, a korábbi szerencsés találkozásom azzal a bizonyos Bajusszal. Mikor végeztem a kislány lendülettel markolt rá, és sikoltott párat, hogy úr isten puha, itt van. - Igen, András ügyesen megmutatta, de most visszaküldjük pihenni haza, rendben? - néztem a kislányra, aki kicsit vonakodva de visszatolta a "plüsst" az asztalra, én pedig összenéztem Andrással, akinek már húzkodta egy kisgyerek a pulcsiját. A könyv.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- október 29., Gyere, nézz. - #ootd- Sokszínű munka, a színpadon sosem csak egy módon lehet állni, ahogy a kifutón se - mosolyodtam el, mert bizony, még ha nem is látszik tudom tisztelni mások munkásságát. Sőt, odáig megyek vannak más műfajokban különös kedvenceim, olyanok, akiket szívesen, örömmel, talán néha áhítattal is tudok figyelni. De szerintem fél éve nem jártam színházba, és akkor is inkább meghívott vendég voltam, pedig egy időben jártam, mert hát ki lehetett szűrni a tuskókat. Nem szeretem azokat, akik nem bírnak ki 2 órát mellettem a szarjaik nélkül. - Igen - közöltem határozottan, majd a pöttömöket néztem, akik lelkesek, mikor beszélhetnek. Igazából sok oktató, na nem itt, úgy amúgy, elvágja a fiatalság fonalát a csenddel. Ha nem hagyják kifejezni magukat, sosem fogják tudni rendesen, vagy egyenesen félnek majd tőle. Betegesen begubóznak. Sosem szeretném, ha ők például elérnének erre a pontra. A kisnyúl ha nem is tökéletesen elsőre, de megszületett és újabb kislányt tett boldoggá. Gondolom nem most tesz azzá elsőre egyet és töri is össze a szívét, így a lélektanáról annak, amit a gyerekeken lát nem kérdezném meg. Sőt, az új kérésre inkább csak figyeltem felkelve és megkerülve az asztalt. - Ne csak az albumban gondolkodj, abban is, amit tudsz róla. Púpos matrica? El lehet nyílva. A lapok láthatóak a rétegzés miatt, mi lehet benne, mikor kinyílik? - a kérdéseim ugyan elméletiek, de szerintem kellően nagy segítségek, nem akarok mindenáron belenyúlni abba, amit csinál, segítség, gyerekeknek élmény, de jobb lesz, ha ő erőlteti ki magából a maximumot.
|
|
|
|
Hannah Schwarz INAKTÍV
Blondie° | Német Barbie° RPG hsz: 184 Összes hsz: 352
|
- október 29., Gyere, nézz. - #ootdBár elindultak a lázongások a hátsó sorokból, sokan elkezdtek inkább színezni, rengeteg tekintet tapadt a vendégünkre így is a kis létszámból, mikor elkezdte hallgatni a mesét a matricagyűjtőről. Nem tudtam mit hoz ki belőle, de kíváncsi voltam, igazából arra is, hogy áll hozzá, hogy magára marad a gyermek vágyaival. Alkalmazkodni kell, ez volt az első, amit mint illúziómágus elsajátítottam, és szeretem erre felhívni a figyelmet is. Sikeresen, ahogy látom. Rá volt írva, hogy nem ezt várta ma tőlem, de sosem baj, ha valami új is történik. Ugye? Ugye. - Hóember? - vontam fel a szemöldököm egy pillanatra, de hozzá sem kellett tennem. Olyan tökéletes mása volt a mesefilmbeli alaknak, hogy kezdtem megkérdőjelezni azt, a nyulas dolog mennyire volt direkt vagy véletlen rontás. Mesél, huh? - Boldog - közöltem egyszerűen, mikor megölelték Andrást én pedig csak elmosolyodtam, hagytam, hogy kiélje magát ezen a kislányka. Tényleg szerette volna meghálálni, mert ő úgy gondolta ez csak neki járt. Igazából minden apróságért is pont ilyen hálás teremtések. Még az sem zavarta, hogy eltűnt végül; "hazament" az albuma. - Nem, nem tervezlek megerőltetni, még meghúzod a boldogságizmod - forgattam meg a szemeim vállon is veregetve őt. Tényleg elégnek gondolom, láttam mit akar, mit tud, mit igyekszik. Lehet ezzel dolgozni, és ha arról van szó, szívesen szánok rá időt, mikor akad. - Ha komolyan gondolod, keddenként van két lyukas órám mindig ezidőtájon. Csak küldj egy üzenetet és gyere be - sétáltam el az ajtóhoz, majd ki is nyitottam neki, hogy miután megbeszéltük a pontosakat hagyjam, menjen a dolgára én meg visszatértem a gyerekekhez. //Máskor is...//
|
|
|
|