Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Légzőgyakorlatok, koncentráció, annyi és annyi dolgot tanult kiskorától kezdve lámpaláz, rossz helyezés, lepontozás, vereség vagy éppen sérülés feldolgozására és kezelésére, mégsem hat most semmi. Mintha hiába készülne fel az ember a világ végére is akár, akkor is jöhetne akkora csapás, ami előtt egy apró kis porszemként tekint magára, egy olyanra, ami semmit nem ér, amit bármi és bárki egy apró mozdulattal meg tud semmisíteni. Talán már túl tragikusan is fogta fel, de annyira felháborította belül ez mind, hogy nem volt képes nem egy áldozat szerepébe helyezni saját magát, akivel ezek szerint nem csak az élet, de több ember is kiszúrt, olyanok, akikhez a vér is köti. Érzi, hogy az apukájára neheztelhetne továbbra is teljes erővel, ha igazságos akarna lenni, mégis… Ott cikázik a fejében Zoé, Luca, Benjámin és Zora is, és még Vince is beleesett ebbe a körbe, pedig ő tényleg csak kinyitotta azt a jól elzárt csapot.
- Tehát el sem mondták volna.
Sziszegte, bár jóval kevesebb hiszti vagy szipogás közepette. Keserűen és ellene irányulónak vette ezt az egészet, és itt valahol Vince is fellélegezhetett, hiszen nem nézett szegényre úgy, mint aki a világ legnagyobb hibáját követte el, nem rohant el előle és nem is tett olyan mozdulatot, ami haragra utalna felé. Egyszerűen a saját keserűségében merült el, amit összekapargatott. Lehet, hogy ki is forgatja kissé a történetet, de ki ne tenné a helyében?
- Nem akarok veszekedni, csak ettől nem jobb, kicsit sem…
Motyogja a felemelt kezekre, bár ez maga számára győzködés inkább. A legrosszabb hely lenne ez egy jelenethez, arról nem beszélve, hogy már így is szépen nézhet ki a kisírt szemekkel és a fancsali képével. Gyűrögeti a sálat és a kabátot mérgesen az ölében, pláne, mikor szóba kerül a tánc, az anyukája, a család. Az, amiből neki ennyi jutott. Képtelen lenne ezt másnak tulajdonítani, vagy elfogadni, ha úgy is van, ahogy Vince feltételezi a hasonlóságokból.
- Anyukám művészeteket tanít, és nagyon kedveli mindet, nem tudom mit erőltetett volna, vagy mit sem, de ez már nem számít. A múltban nincs ha, az már megtörtént, azon nem lehet változtatni…
Valahol itt csapott át az egész az apja elleni ellenszenv erősödésébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Otthon, édes otthon. Igen, azzal együtt, hogy a nap nagyobbik részében az anyukája vagy hallgatással, vagy ciki megjegyzésekkel büntette őt a korábbi napokért. Volt itt minden és Maja meg merne esküdni, hogy ha mérges is lett, de élvezte a lánya szekírozását. Látta, hogy a lassan felcseperedő szeme fénye mennyire zavarban van, milyen bárgyún mosolyog, vagy éppen milyen lelkesen vallott be mindent. A szavát nem kérdőjelezte meg nyíltan, csak inkább hatni próbált rá, hogy ilyet nagyon nem illik csinálni. Ami azt illeti, ő sem így tervezi a dolgokat általában, na. Valahogy egyiküknek se sikerült feldolgozni, különböző indokokból mondjuk, de estére minden a helyére került, és még a fát is sikeresen beállították, bár még fel nem díszítették, az csak ez után indult, hogy reggelre már ott díszelegjen a nappaliban. Égősor, gyöngysor, majd jöttek a nagy és színes gömbök, a legeslegvégén pedig a székeken egyensúlyozva a csúcsdísz is elfoglalta méltó helyét, ám már hajnal közeledett. Mosolygósan adott egy nagy puszit anyukájának, aki el is ment lefeküdni, Maja azonban még becsempészte a fa alá a saját ajándékait, hogy meglepetésre ott virítson majd délelőtt, mikor felkelnek. Egészen felpörgött, így egy bögre kakaóval, nem valami álmosan vonult be a szobájába, az ajtót becsukva pedig éppen igyekezett az ágyhoz, mikor a szobája kivilágításának villogása egy alakra hívta fel a figyelmét. Kisebb szívrohammal reagálva a kopogásra közelebb is ment.
- Hogy mi?
Nagy szemekkel bámult ki, szembenézve Lewyvel. Egy percre oldalra pillantott az órára, tuti hallucinál. Hirtelen nyitotta ki az ablakot, még mindig ledöbbenve, aztán ahogy feleszmélt ijedten rátapasztotta egyik kezét a hajtó szájára, mielőtt itt nekiáll bármit hangoskodni, majd a másik kezével húzta őt befelé. Szegény cserepes virágok, kültéri égősor...és függöny. Semminek nem kegyelmezett éppen. Magának sem, nem volt elég a napi csesztetés, most még be is sétál a fiú egyenesen... a szobájába.
- Te, te, te... mit csinálsz itt? Hogyan? Miii? - aggodalmasan, mégis mosolyogva szólalt meg. Egy percre újra hitt a Jézuskában. De tényleg. Várta hogy felébredjen, vagy rosszabb, besétáljon az anyja. Bár egyelőre alaptalan félelmeivel méregette, hogy tényleg igazi-e. Aztán végül nem fájdalmasan csípett bele a vállába.
- És tényleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Olyan kiegyensúlyozott lett az éjjel közepére, amibe már az se zavart be, hogy az elpakolás rá maradt. Miután elbúcsúztak, az ajándékokat szépen, katonás rendben felsorakoztatta, a leginkább látható helyre, majd lekapcsolva a villanyokat még kicsit gyönyörködött a kivilágított fában. Szerette a karácsonyt, minden plusz problémával együtt egyébként. Még azt is jól viselte eddig, mikor ment a vita a családi ebéd felett, vagy ha egy-egy ajándék nem volt a kedvence. Körbenézett még utoljára, majd a konyhából elvette a bögrét és a sütis tányért, azzal vonult be a szobájába. Ott azért akadt egy-egy csomagolópapír darab, masni, meg üres dobozok, de karácsony volt, rend és dekoráció, így úgy volt vele, ráér majd reggel eltenni. Nem számolt vendéggel. Még meg nem közelítette az ablakot el se hitte, hogy szóba jöhet ez. Aztán meg bepánikolt - nem, ő sem tudja miért pont így, csak megtörtént - engedje el mindenki a dolgot, ő is azt teszi majd egyszer. Szerencsétlent átrángatta mindenen, de a jutalma is meglett. Mikor érezte, hogy a fogak finoman az ujjához érnek el is kapta a kezét. Nem akart ő rosszat, de hangoskodást se. Lehet nyitva van a ház másik felén az ablak! Hát kérem, itt nagyobb a probléma, mint a fecsegés, az anyuka a helyi sárkány, aki őrzi a királylányt a toronyszobában… ha értjük a hasonlatot.
- Estét? Éjszaka van, Lewy! - Nem beszélt halkan, de artikuláltan próbálta jelezni kicsit a felháborodott meglepettségét. Nem nagyon tudott mit mondani, a szíve a torkában dobogott, és még a lábai is megremegtek, mi a fene ez. Azért mikor ránézett menten összeszégyellte magát. Lassan, elkerülve, hogy fenyegetőnek vegye emelte fel a kezét kicsit lábujjhegyre emelkedve, hogy vigyorogva kihúzzon a hajából egy égődarabot, majd visszaigazítsa a frizurát. Jó, ennek a dekorációnak érett már a csere, ha nem, akkor is.
- Így is nagyon csinos vagy, a kék égő meg jól ment a szemedhez. - Ajkait harapdálva beszélt, de még mindig a normál hangerőt se ütötte meg. Azt se tudta, ilyenkor hogy, meg mit kell, lehet, akármi. De ez kívülről elég jól volt ezúttal leplezve. Mindaddig, még a lengyel be nem dobta magát, ismét. Pedig már belekezdett volna, miért csinálta az előbbit, ha nem lett volna nyilvánvaló. Helyette azonban olyan közel került hozzá, hogy már csipkednie se kellett semmit. Mint egy rongybabának, olyan könnyedén vezette a fiú vállához Maja kezét. Ő meg még csak fel se mert nézni hirtelen, tekintete csak a felsőtesteik között ingázott. Hogy fogyott el ilyen gyorsan a hely kettejük között? Végül csak ránézett. Csak nézte, és észre se vette, hogy elmosolyodott. Kellett egy kis idő mire aztán komolyan beszélni kezdett.
- Ühüm, elég közelről… nem akartalak összekoszolni, csak nem akarok bajba kerülni. Anya ott alszik a másik szobában, mi van, ha meghallja! – Aggodalmaskodott egy sort, aztán kipillantott az ágyára, majd vissza a fiúra. Jó, kíváncsi volt, arra is miért, arra is mi az. Valahogy egy kis remény felcsillanni látszott benne, hiszen nem szokásuk a sztároknak szimpla rajongókhoz betörni… vagy Maja ismeri rosszul a rendszert.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Már ott volt a száján a tiltakozás jele, ő meg akart próbálni de egy „Eh…”-n kívül nem jött össze. Tudta, hogy igaza van és az a ciki, hogy most sem zavarja, de valamit mondania kellett, ha nem akart ott bámulni tátott szájjal, mint hal a parton! Zavartan igazgatta inkább az elcsúszkált pizsit, amíg ránézés nélkül is biztos volt benne, hogy a fiú kiélvezi az élcelődést. Nem sértődött meg ezen, vagy vette – legalábbis annyira nem, de azért, nyo – a szívére, mégis tökre úgy érezte nem kellett volna kimondania se. Mikor megunta a látványos semmittevést és mosolygósabban megszabadította a fölös alkatrészektől már egy kicsit fel is lélegzett. Itthon volt, úgy érezte itt azért nincs aggódni valója, talán túl könnyedén is vette ezt az egészet. Öreg hiba, szegény lányka.
- Jó, akkor nem mondok semmit. – Most először szólt úgy igazán vissza, hogy még a szemeit is megforgatta, de ehhez azért már sok alkalom bátorsággyűjtése csúcsosodott most ki. Háh, talán egy év múlva már képes lesz zavarba se jönni! Jó, ezt mi sem hisszük el. Pláne, hogy a kialakult helyzetben is jól lefagyott. A fejében csak tücsökciripelés szólt, a szíve meg úgy visongott neki, hogy maradjon így, nyugton inkább se előre, se hátra, hogy azt hitte kiszalad a mellkasán. Nem baj, mély levegő után még a szemkontaktustól sem esett össze, vagy csúszott ki a karok között, mint a szappan szokott a tenyérből. Ez az kislány, jól haladsz.
- Nincs is tornyunk. – Nem ez volt az egyetlen cáfolandó, de az infók rövidítve dolgozódtak fel, na, és eléggé felülírt mindent az utolsó szakasz. Kicsit meglepődött, majd meg is ijedt. Nem ugyan úgy értelmeznek sok-sok mindent és ez ki is ütközik ebben a pillanatban. Most úgy érzi magát, mint a világ legrosszabb vendéglátója, pláne a korábbi kollégium látogatás fényében. - Én nem akartalak elküldeni, mármint itt tartani se, ha nem akarsz, csak, na, nem azért mondtam, hogy most fogd magad és futás. Akkor ki se nyitom az ablakot… de neked úgy is kinyitom, csak…mindegy. Nem engednélek a pokolba…
Hol kiugrik a bajból, hol bele, megint elfogta az a zavartság, amitől össze-vissza beszél, mondjuk legalább nem vörösen ácsorog és néz ki a szemein át a vakvilágba. A hosszabb csend, ahogy várt azért nagyon kétségbeejtő volt, amikor pedig hosszabban időztek rajta, száján érezhetően Lewy kékségei nagyot nyelt. Aztán visszahúzta a kezeit, miután a csomagért nyúlt a vendége, addigra kicsit a gondolatait is rendezte és nem tudott nem boldogan ránézni.
- Neked is Nagyon-Nagyon Boldog Karácsonyt! – Utána érdeklődve figyelte és figyelmesen hallgatta. Aztán egyszerre vigyorodott el és akart kérdezni, majd percek alatt művészien vágott savanyú pofiba, de tagadni se tudná, hogy nagyon érdekli a dolog, és ha alku kell, hát bele kell menni. Picit billegett jobbra-balra, majd határozottan bólogatott és kinyújtotta karjait a hajtó felé, hogy ha leereszkedik a doboz, megfoghassa. Majd beteszi a fa alá…de a fenébe is, ki akarja bontani, nagyon. És ez rá is van írva.
- Törékeny, vagy hasonló? - Igen, elég átlátszó próbálkozás, de hátha. Huncut mosollyal nézett Lewyre hátha kibök valamit. Könnyű volt Maja figyelmét vezetni, mert nem árult zsákbamacskát éppen mi vagy Ki érdekli.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Maja agya folyamatosan kattog a lehetőségek, a "mi-van-ha" világában rekedt és az öröm nem tudott elhatalmasodni rajta. Pedig boldognak kellene lennie, nem? Meglett az apja, vagyis tudhatja lassan merre él, mi van vele, vagy éppen a miértek kiderülnek; olyat kapott, amit mindig remélt: nagy családot; itt van négy testvér, akikkel elég friss az élmény, de mindegyikről hallott már sok jót is. Ennek ellenére, az érzései nagyon rosszul csapódnak le és a közvetítőt találják el, amit röstell, de képtelen volt moderálni ezt az egészet. Sajnálatos.
- Nem tudom, van erre egyáltalán jó időpont? Ennek meg sem szabadna történnie!
Sóhajtott egyet, még a zsebkendővel megtörölte arcát, majd egy másikba az orrát is kifújta után szipogott még egy kicsit, de végre nem volt odadermedve a székre, fel is állt, mert nem bírta tovább ülve. Nézegette a kezében a holmiját, tekintetet végigsiklott Vincén, a pincéren, aki látta, hogy figyeli őket, de nem tudta volna szó nélkül itt hagyni.
- Nem is fontos ez, biztos sokat örököltem tőle, de remélem sosem leszek olyan ember, mint ő.
Több mint dac, több mint düh, ez már csalódott és elkeseredett kijelentés az apjára, amit bárki, aki kicsit is belelát megértheti. Félreértés ne essék, kiskorától tudatta vele az anyukája is, hogy mást választott, de az, hogy minden szó nélkül élt vígan máshol, hagyva, hogy majd az összes gyereke esetleg véletlenül eszméljen rá. Borzalmas. De még az is lehet hogy oka volt, nem, ő nem olyan, hogy gyűlölködjön látatlanba, ezt el kell rendeznie magában, egyedül. Idő kell.
- Sajnálom, ha rosszat mondtam. Majd... majd...
Szerette volna azt mondani, hogy ezzel még lesz valami kezdve, vagy hogy esetleg, talán Zoéval beszél, de nem tudta őszintén tenni, mert gyáva volt ezután eléjük kerülni. Pont ugyan olyan volt éppen, mint ők. Úgy akart tenni, mintha ez mégsem derült volna ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Akarva-akaratlanul, jó kérdés, mert ő sem tudja, de nem volt képes elmozdulni a karolásból. Hazudna, ha azt mondaná saját magának nem esett neki jól, vagy nem okozott pillanatnyi örömet, de itt még tudta, a buksija még valamennyire segítette, hogy nem szabad nagyon sokáig elhinni. De hamar kivonta őt a forgalomból és a szíve vette át az irányítást. Szegény Maja, fogalma sincs, milyen útra vezeti, de bízik benne, amit nem biztos, hogy jól tesz.
- Bár ahol korábban laktunk, ott emeleti szobám volt, az még akár toronynak is elment volna. - Nem tudta, hogy ezzel most megcáfolja magát, vagy csak időkitöltésként fecseg, jobban megnyugtatta őt, ha beszélhet, mintha bármit mutogatnia kell. Amúgy se nehéz olvasni a mimikáját, a testbeszédét, így egy kicsit nyerhetett, ha nem is sokat. És valljuk meg mind, volt nála miből. - Megtenném, hidd csak el, szóval meglátjuk, mire lesz alkalom.
Mosolyogva figyelte, aztán inkább a dobozt, majd az ablak körül került kis felfordulást. Fejben elrendezgette, legalább azt, később el is intézi, de legalább gondolatban hagyta magát szusszanni. Mikor pedig ellépett tőle a fiú, azért nem éppen fellélegzés volt, amit nem is értett teljesen. Figyelmesen hallgatta és végül rá is bólintott mindenre, de fúrta az oldalát a kíváncsiság, aminek hangot is adott. Amikor a csomag a kezeibe került, érezte, hogy nem valami könnyű, meglepetten nézett rá. Először is mennyire ciki már így, hogy ő meg csak odaállított, hívatlanul (!) egy hógömbbel. A többit nem ajándéknak szánta, csak úgy, bár azt is. Jó, inkább lép ezen egyelőre.
- Nagyon fogok, bármi is legyen az. - Biztosította róla, a saját mosolya jóval kedvesebb és vidámabb volt, mint Lewy amit magára erőltetett. Letette a csomagot, aztán kicsit toporogva ment oda hozzá, és lépett kicsit közelebb. Milyen ostobaságról beszélhet? Hezitált, aztán mosolyogva felnyújtózkodott kicsit, és remélte, hogy nem veszi rossz néven, majd adott egy puszit az arcára. Karácsony van, meg illik megköszönni, meg… meg. Annak ellenére, hogy eddig nem felelt arra, amit végül mondott, ott bujkált a fejében. - Kinyírtuk az előbb az 5 éves kaktuszom és anyu kedvenc függönyét, ennél nagyobb baj már nem igazán lehet… Nem muszáj menned.
Nagy vidáman kezdett bele, nem szerette a rossz hangulatot, vagy ha beüt a baj, abból mindig evez kifelé, bár a végére inkább csak szerényen mosolygott már. Ott volt a mondandójában, hogy érti, hogy nem ilyen irányú kijelentés volt, de nem merészkedett ennél jobban a mély vízbe, nem tudta abban mennyire tud úszni. Másfelől ő nagyon örült annak, hogy itt van, de nem tudta kérhet-e ilyet tőle, hogy maradjon. Az olyan furcsa, nem? Nem baj, ez után úgy sem fog tudni aludni, ebben már egészen biztos, addig fogja számolni az órákat, vagy a perceket, még nem lesz ajándékbontás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő