Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az tudom milyen, én is szeretek adni - vonogattam kicsit a vállamon. Sosem volt lehetőségem, vagyis azelőtt hogy egy ohana lettünk és jött az első pocisság meg a bee happy, meg hogy a csapat még nem akar kidobni… szóval a saját bankszámlám előtt, hogy nagyon vásárolgassak bárkinek bármit. De nem is éreztem szükségét, így is tudtam adni, amit éppen akartam, és ha nem is örültek, azt sosem mondták. Lehet hogy mások vagyunk, mert szerintem Luna meg Stella szívesen vásárolgatnak, mi Cellel nem szoktunk annyit, meg más dolgokat is nézünk ki. De ezt gondolom minden apu látja, hogy mi fontos és mi nem.
- Megkérted, ott sem volt gyűrű, semmi. Vettél egy teát, azt is jól kiborítottam…. de nem ez a lényeg. Én enélkül is boldog voltam, nekem az ígéret….meg amiket mondasz az sokkal fontosabb, mert betartod. Azért mondtad el a papbácsi előtt is azt, amit - sóhajtottam nagyot, mert olyan volt, mintha tényleg nem értené. Pedig neki kell, hát ő az okos. Én csak Maja vagyok, de még így is bizonytalanul álltam, hogy most akkor mi is a jó, meg merre. A hajléktalan tsumokról meg hallani sem akartam!
- Ne mondj ilyen csúnyákat - fogtam be amennyire ment Ania füleit. Nincs ilyen, ne is hallja senki, még csúnyán is néztem a férjecskére, hogy nem figyel oda, miket mesél hangosan. De ez persze nem tartott valami sokáig ki és ennek nem csak a nagy mancsos volt az oka. A figyelmem is elterelődött, meg amúgy se vagyok túl jó a mérgeskedésben. Vagy ha igen, ez egyelőre rejtett képesség.
Ahogy ő felszedte a pindurt, én is befejeztem a telefonszámunk megadását is, aztán megkért a néni, hogy írjam alá, én meg kicsit bizonytalanul néztem hátra, hogy ezt biztos nekem kell-e. De ha nem jött és vette el a tollat, megtettem persze.
- Akkor ma nem anyáékhoz megyünk, hanem haza?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Miért is maradna meg a babakocsiban, ha egyszer becsatoltam, ugye? Ania nem volt egyszerű kislány és hiába mondta el neki az apuci is, én is, hogy nem tudom már úgy emelgetni, ő szerette volna. sokszor, én meg szívesen is csináltam, de most is eléggé szúrt a hátam, és a pocim alja is kicsit tőle, így ez nem volt opció. Lewy és Klara nekiálltak az ebédnek, mi pedig jöttünk, hogy elsétálunk a gyógyszertárba, mert ennek a pici manónak fájdogál a torka meg köhécsel. Írtak fel nekünk valami finom dolgot, de a gyógyszerész nénihez érve szembesültünk vele, hogy ez nem lesz jó, ő ehhez a fajtához pici, így be kellett nézzünk a rendelőbe.
Nagy levegőt véve, nehezen és nyöszörögve hajoltam le, mert leguggolni azt már nem tudtam mellé, hogy kipattintsam a bejárat előtt a helyéről, majd némi segítséggel a lábikóira érkezhessen és a kocsit fogva sétáljon be mellettem. Szépen leültünk a váróba, és még én elmondtam a kijövő néninek, hogy mit szeretnénk, addig ő a babáját a helyére téve kötözgette be. Nem volt ez belekalkulálva de azért írtam a Nyuszónak, hogy kell kérnünk egy új papírt, de sietünk. Odaadtam mindent, felírta  a néni hogy Ania Bojarska, majd mondta, hogy szólítanak. Én meg a pocim simogatva figyeltem a kis hercegnőt. Folyton melegem van, vagy csak nem vagyok jól, olyan érzés, mint az utolsó napok voltak a lányoknál, pedig itt még nem tartunk. Csak kényelmetlen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Már három teljes hete megy ez, azaz ment. Minden reggel, miután elment otthonról a Nyuszó edzésre vagy boltba, felhívtam Hannaht és megkérdeztem, hogy most már tudja-e és lehet-e. Nekem nagyon úgy tűnt, hogy csak le akar mindig rázni, de ne legyen igazam! Mindenesetre annyit elértem, hogy ma végre jött és kocsival felvitt Pestre még ő is ott van intézni a dolgát, addig kicsit én is csinálhatok ezt-azt. Nyilván mindketten - azaz hárman, de Meiről később - tudtuk, hogy mit szeretnék, de ha nem egyezett bele és nem figyelt oda, ő nem vehető elő érte. Vagy hasonló, ezt megpróbálta nekem elmagyarázni, de csak annyit értettem, hogy szerinte rossz ötlet.
Kicsit megsimogattam a hasam, ami olyan volt véleményem szerint, mintha vagy négy breki úszna benne, pedig csak ketten voltak és nem is volt akkora, hogy ezt gyanítsák. Szerettem, mikor mocorognak, nyilván nem a legkényelmesebb dolog, de azt jelenti, hogy jól vannak és boldogok, az meg mindennél fontosabb. Még kiszürcsöltem ezért a dobozos innivalóm, majd megnéztem a képet, amit anya küldött a lányokról, mert éppen elmentek Helmuttal kirándulni, még meg is írtam, hogy nagy puszikat küldök, hogy aztán az időt figyelve várakozzak a kviddicses lányra. Meire.
Egyik délután futottunk össze még mikor Lewyt vártam a kicsikkel, aztán ő nem volt furi, meg bántó vagy akaratos, mint mások, így beszélgettünk pár szót. Éppen nagyon benne voltam ennek a tervezgetésébe, így az adományozásos dolgot is mutattam neki. Fogalmam sincs hogy ment bele vagy beszéltem rá. De reggel már tudta, hogy ma nekifutunk a fodrásznál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem volt azért már annyira kellemes a nagy pocis mozgás, mint mondjuk pár hónapja, de tudtam szeretni, nagyon. Még most is, mikor olyan melegem volt, hogy legyezgetnem kellett magam egy kézzel, még egy didergő nő elsétált mellettem. Foghatnám a combomig érő hajamra, ami nagyon szépen megnőtt az elmúlt években, de nem ez a helyzet csupán, szimplán csak vannak ilyen ingadozásaim, el fog múlni.
- Szia - köszöntem neki széles mosollyal, és nagy örömmel is magamon, mert tényleg olyan felpezsdítő volt. Lehet hogy egyedül kisebb bátorsággal megyek be. Mikor meséltem múlt szerdán a kis programon a lányoknak sokan mondták mennyire jó ötlet, meg biztos csinos lesz a rövidebb haj is, szóval reméltem igazunk lesz és majd Lewy is így gondolja.
- Teljesen, megnézte nekem az egyik barátnőm - mondtam neki, hogy amint lehet, meg is nyugtassam, bizony itt tényleg azoknak a kisgyerekeknek készíttetnek parókát, akik betegség miatt elvesztették a hajacskájukat, amit pedig nem használnak fel, eladják és a pénzt is megkapja az alapítvány, akikkel dolgoznak. Én sem szeretném, ha az adományom nem érne célba, elkeserítő lenne, végtelenül szomorú.
- Szerintem menjünk be, azt olvastam üzenetben, hogy Petrának hívják, akihez jövünk. Ő fogja az új frizurát is megcsinálni, miután levágta ilyen copfban, amit mi odaadunk. Nagyon szép a hajad amúgy - néztem is meg közelebbről a lányt, legutóbb is össze volt neki fogva, de végül csak kinyitottam az ajtót, hogy akkor menjünk is be, majd hangosan köszöntem, hog még éppen hajat szárítanak leüljek a kínált helyre és várjam a levitás lányt is.
- Te mennyire gondoltál? Mármint meddig vágatod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Sietni szerettem volna, gondoltam, ha a gyógyszertárat letudjuk, akkor hazafelé egy kis fagyi is belefér, mert már kezd jobb idő lenni, vagy egy pici süti. Mindig csinálnak a közeli cukrászdában ilyen kisebb szeleteket, mióta többet voltunk ott, gondolnak a babáimra és ez nagyon kedves tőlük. De erről most le kell mondani, és jó ha az ebédre sikerül hazaesni. Nem is vagyok ettől elragadtatva, meg Ania se, aki köhögött is egyet.
- Kuckuc - simogattam meg a hátát, a kabátot amit levett a babakocsira tettem és a fejéből a kapucnit is kihúztam a kékszemű csodámnak. Hiába volt betegeskedő, olyan vidám és mosolygós volt, nem is akartam, hogy ez változzon. Ezért is kell az a köptetős torokgyógyítós szirup. Vagy hasonló. Mire visszafordultam, megint kijött a néni, és szólt, hogy bemehetünk, ez gyorsabb is volt, mint hittem, szóval kivettem a kocsiból, amit nem szabad őrizetlenül hagyni, majd a pindurom kezét fogva besétáltunk.
- Jó napot kívánok - köszöntem előre, Ania pedig integetve visongott kicsit. Most 18 hónapos nagylány éppen, azaz 3 napja volt a hónapfordulója, de ez nem számít. Kicsit megrángatta a ruhám, majd a lábamhoz bújt, még én közelebb lépkedtem. - Szeretnénk ebből valami mást kérni, mert a gyógyszertárban szóltak, hogy ő még kicsi lesz a fele adaghoz is - nyújtottam át a receptet, majd a kis szöszim haját simogatta. Reméltem olyan nagy vizsgálatra újra nincs szükség, de azért itt vagyunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Óvatos voltam az esetek többségében és vigyáztam is magamra, magunkra. Persze tudtam azért, mert már tapasztaltam, hogy egy dolog, ha én figyelek, és más, mikor külső történés is lehet. Ütközhetnek a pocimnak, aztán ha rosszul érik még jól be is kékülhet. Tudom, mert sajnos a játszótéren jártunk így még januárban, de semmi baj. Jól bírják a pici Lewyk a strapát.
- Igazából ahogy hallottam, egész minimális mennyiségből is szép, csak rövid frizurás, csodát tudnak művelni. Sok kislány választ rövid hajat, mert olyan, mintha csak levágták volna. A kisfiúk meg eleve - billegtettem a fejem, mert bizony utánanéztem, nekik is csinálnak, mert köztük is akad, aki nehezen viseli, persze van aki erős és bátor. De mindenképpen szomorú szerintem, hogy erre van szükségük. Az is, hogy ezek a betegségek nem válogatnak. Nem is tudom mit tennék, ha bármelyik kicsi kincsünkkel történne valami. Azt hiszem nagyon rosszul érintene. Meg is akadt a torkomban egy gombóc és a pocim alját fogva ültem már le az üzletben. Ez a Petra se tűnt olyan ijesztőnek, így inkább megérdeklődtem a lányt, mi a pontos terve.
- Bátor vagy, de én is a vállamat néztem ki, az még talán nem lesz annyira... nem tudom, kicsit azért félek - vallottam be a számra harapva és le nézve. Nem lenne boldog ha egészen addig, még megint szebb, hosszabb nem lesz, nem tetszenék mondjuk a férjecskének. Rengeteg gyönyörű, hosszú hajú lány ugrál a pálya mellett is nap mint nap, aztán itt leszek én, így is akkora vagyok, mint egy elefánt, meg még ez is. De szeretném, annyira szeretném, ha egy breki, akinek erre van szüksége, boldogabb lenne. Tudom, hogy ha az enyémekért tenné valaki hasonló esetben is örülnék, ha lenne ilyen ember.
- Őszintén szólva, nem annyira tudják, ez olyan meglepetés. Beszélgettünk róla sokat már Lewyvel régebben, jártunk kórházakban is együtt, ő nagyon sok pénzt szokott adni is, ha van hely, ami megbízható, és biztos nem teszik rossz helyre. Ez ilyen saját, hogy én is tehessek, úgy pluszban - vonogattam a vállam, mikor a lány megszólított minket és megkérdezte ki lesz az első, majd a székre mutatott. - Szeretnél vagy menjek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit elszomorodtam, éreztem is, ahogy megtelik a szemem könnyel, de pár nagy pislogással meg némi szipogással szerencsére nem lett baj. Sosem éreztem magam jól a beteg gyerekek hallatán, de most egy picit talán jobban is érzem és ez nem mindig szerencsés. Múltkor is csak úgy sírtam otthon, mert rajta volt a kekszes csomagoláson, mennyi kutya otthontalan. Hirdetés volt meg ilyen információ, de annyira nagy volt és annyira szomorú. És még el is fogyott a süti.
- Ez nagyon kedves tőled, köszönöm - mosolyodtam el valóban hálásan, tényleg jól jött ez most, kicsit kevésbé görcsösen tettem le magam a székbe. Abban azért nem voltam biztos, hogy könnyű lesz a felállás, mert éreztem, hogy puha és süppedős. Ami nagyon menő és öröm, de nem akkor, mikor egy hatalmas labdát hordasz, amitől nem nagyon tudsz erőből felegyenesedni. Duh, reggel is úgy kelek, hogy Lewy szó szerint felhúz ülő helyzetbe az ágy szélére, én nem nevetnék mások helyében! Meg még a haj is. Tényleg szeretném, ha büszke lenne rám, hogy jó dolog miatt vágatom le és azt is, ha ami lesz helyette szeretné. Olyan nagy kérés ez?
Láttam, ahogy a pocim figyelte én meg elmosolyodtam. Mert az ott egy csoda, akkor is, ha vannak kicsit nehezebb és problémásabb csodák az életben. Rá is mosolyogtam a lányra.
- Pont annyira kényelmes néha, mint ahogy látszik - vontam meg kicsit a vállam, mert nincs ezen mit hazudni vagy hasonló. Sokszor kérdezik meg, miért járkálok még nap közben, miért nem fekszem vagy pihenek. MERT NEM TUDOK. Szerintem napok óta az alvás se egyszerű. A lányok se voltak semmik, de most tényleg érzem, vagy csak belém beszélték, hogy két babával nem könnyebb, sőt. De legalább ez is csak 9 hónap és nem 18. Mondjuk imádom. A pocit is, akkor is, ha néha megijedek nem-e vagyok túl nagy a férjecskének. A végét nem szeretem, de az még nem jött el.
- Én drukkolok - tettem hozzá még csuriba is téve az ujjaim, hogy aztán nevetve figyeljem, ahogy lezajlik, sőt, még lestem is kicsit oldalra dőlve, hogy lássam a tükörben milyen arcot vág a lány. Érdekelt az ő reakciója is, vajon én megijedek majd? Phu, nehéz. Mint felkelni, de ahogy végeztek én már előrébb csúsztam a széken és a karfánál fel is toltam magam.
- Jaj, nagyon csinos vagy így is - mosolyodtam el és nem bírtam ki, hogy ne érjek a hajához. Na nem kócoltam vagy hasonló, csak végighúztam rajta a kezem meg kicsit elsepertem a vállánál. - Nekem nagyon tetszik - mondtam beharapva az ajkam, majd rám nézett kedvesen a lány és mentem én is lecsücsülni a székbe. Ez megint nem lesz egyszerű, de megcsináltam! Aztán még becopfozta a hajam és elkezdte a tükörből néztem a levitásra.
- Volt már korábban rövid a hajad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Hát - kezdtem bele és elgondolkodtam azon, amit mondott a boojiboo ezzel kapcsolatban. Nem kéne rémsztorikat mesélgetni, mikor nincs is baj. Majdnem sírt egy lány, mikor hallotta, hogy a terhestornán szörnyülködtem, hogy én tuti biztos meg fogok halni mert legutóbb is majdnem sikerült. Persze nem így volt. Nyilván van az a pár óra, ami nagyon nagyon nem jó és kellemes, kicsit sem vattacukorban csücsülsz és mosolyogsz, ettől még az előtte lévő hónapok, és az a pillanat, amikor ott van ez a kis csoda... nos, mind megéri. - Nem szoktam hazudni, nem olyan, mintha egy cukorkaboltban kellene ücsörögni így a legvégén meg majd mikor érkezik. De ezen kívül... én imádom. Olyan jó, hogy ott van, érzed, tudod, hogy boldog, és hamarosan már itt lesz. Foghatod a kezedbe, szeretheted - vonogattam a vállam kicsit. Imádtam a piciket, a sajátjaim nyilván mindnél jobban, de úgy az összeset is tudtam volna.
- Ez előfordulhat, nekem alapból ilyen, szóval nem is tudom milyen lesz röviden, lehet mint egy spánielnek ilyen ázott - nevettem is el magam a hajamba túrva kicsit, de aztán csak szépen előre sétáltam és belepréseltem magam a fodrászszékbe. A tükörbe kicsit figyeltem magam azért, mert nekem sem lesz kevésbé furcsa ez a változás. De nem tudtam mások hogy lesznek vele. A brekik majd biztos jól megnézik, Lewy nem kevésbé, a kérdés az, hogy majd tudnak-e velem örülni annak, amiért csinálom. Vettem is egy nagyobb levegőt, ahogy a tükörben láttam az új copfom, majd nyisszant az olló és feltartotta a lány a végeredményt. Fura volt fel is szisszentem, pedig semmi nem fájt ebben!
- Biztos féltékenyek voltak, anya szerint, akik kritizálnak valamit a külsőn, azok mind irigylik azt, amilyen valójában vagy - mondtam mosolyogva, és nem akartam kedveskedni, ezt komolyan is gondoltam. Nem értem sokszor az emberek miért olyanok egymással, amilyenek. Sokkal könnyebb élete lenne mindenkinek ezek nélkül a harcok nélkül.
- Egy időben, mikor muszáj volt levágatni, olyan 12 éves koromtól 14 éves koromig rövidebb volt. Aztán azóta nem. A táncversenyeken kellett, hogy meglegyen a kötelező frizura, a kviddicsben meg hála az égnek sosem zavart. Meg hát... szeretik - vonogattam kicsit a vállam. Mert ha másban nem, abban nagyon is biztos voltam, Lewy mennyire szereti a hajam rajtam, erre meg büszke voltam. Ezért is tartottam ettől az egésztől, nem akarnék olyantól megválni, amit képes bennem szeretni. Közben készen voltunk, elkezdte lesepregetni a hajat a vállaimról, meg még a pocim is megdicsérte, mire el is nevettem magam, mert megjegyezte, hogy jó nagy baba úszhat odabent. Ha tudná!