Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Elfoglalt egy négyszemélyes asztalt. Ami nem is lett volna akkora gond, hiszen a rendelt pizzája elfoglalta a fél asztalt, a másik felében meg könyvek és jegyzetek sorakoztak fel, miközben pennájával éppen felfiraktott egy újabb szót az egyik pergamen szélére. A probléma inkább az volt, hogy ebédidőben foglalta el az asztalt és egyáltalán nem sietett az ebédjével.
Bal, paradicsomszószos kezében megragadott közben egy újabb szeletet, és egy óriásit harapott belőle. Ez a mugli mitológia kissé nehezen követhető. Nem is igazán értette, hogy követhetik az emberek ezt a könyvet. Még jó, hogy ebben a Bibliában csak egy rövidke említést tesznek Sábáról. Ma mondjuk ez a kilencedik könyv, amiből éppen próbálja kigyűjteni az információkat. Az egyetemi prof szerint érdemes táblázatban összehasonlítania az adatokat, és úgy ki tudja szűrni az igazságot, vagy legalább a féligazságokat. A probléma az volt, hogy Kolos sosem volt jó a rendszerezésben és táblázatokban. Így egyelőre csak annyit tett, hogy kijegyzetelt teljesen rendszertelenül pár adatot, amit fontosnak látott. Fel kellett volna bérelnie egy hivatásos ereklyekutatót. Ezért jött elvégre haza. De úgy tűnt, mindenkinek van jobb dolga annál, hogy aprópánzért egy komoly kutatásba kezdjen. Így két verziója maradt csupán: vagy bankot rabol, vagy saját maga jár utána a dolgoknak.
Lapozott a könyvben, kissé vöröses lett a lap sarka, akár még vérnek is gondolhatták volna a muglik. Az olvasottak alapján amúgy is mindent jelnek vettek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Már csak nyammogta a pizza tésztájának szélét. Azt a részét, amin már nincs semmi, csak és kizárólag a tészta. Kicsiket harapott, egészen aprókat és közben a jegyzeteit figyelte. Kék szeme pattogott a szavak közt. Sába, Salamon, Etiópia, sámánok, botok...
Zsongott a feje és egyszerűen képtelen volt rendett tenni a gondolatai közt. Bekarikázta a két nevet. Jó erősen, többszöri vonallal, hátha végre ki tud egy kicsit lépni ebből a körből. Kiemelni legalább két témát, de valahogy minden annyira egyformán fontosnak tűnt.
- Hogy mi? - pillantott fel elmélázásából a megszólításra. Valami lány ácsorgott árgus szemekkel figyelve a jegyzeteit, ahol három vonallal is aláhúzta Makmon sámánbotot.
- Várj, várj várj - rázta meg a fejét, emelte fel a kezét, hogy megállítsa ezt a folyamatot, amit nem is igazán tudod követni. Valami Salamont meg Makedát magának? Mindegy, nem is fontos! - Te ismered a sámánbot legendáját? Komolyan?
Annyira izgatottá vált, hogy még fel is állt az asztaltól. Megrázta volna a lányt, megölelte még meg is csókolta volna, hogyha nem tódultak volna a szavak a szájára az izgatottságtól.
- Honnan hallottál róla? Mit tudsz az egészről? Milyen meséről beszélsz?
Annyira izgatottá vált, hogy végre valakitől új információkat szerezhet. Valaki, aki tud még a sámánbot létezéséről. - Ez nem csak mese, ez mind igaz. Csak az a kérdés, melyik része a körítés...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Lesöpörte a pergameneket az ülésre maga mellett, hogy a lány ideférjen. A jegyzetek most ilyenkor nem is igazán számítottak. Persze a tintát meg a vaskosabb könyvek már nehezebb eset volt, azok maradtak, de legalább most már annyi helyet sikerült felszabadítania, hogy odaférjen mellé a másik.
- Nem, nem, figyelj, ennek igaznak kell lennie. Találtam egy papírost, ami bizonyítja a bot létezését. Szóval ha a legenda nem is szó szerint, de valamilyen szinten igaznak kell lennie! - Ebben biztos volt. Biztosnak kellett lennie. Meg egyébként is, a törzsek is váltig állították, hogy megtörtént. Kamali meséi fel voltak töltve emlékekkel. Olyanokkal, amiket az idősek adnak át a gyerekeknek, ami generációról generációra vándorolt és túlélt háborúkat, járványokat és éhínséget.
- Ja, Bibliának hívják, de amúgy tele van brutál durva sztorikkal. Csak tök nehzen érthető. Fura a nyelve. Nem csodálom, hogy állandóan félreértelmezik. Meg igazából csak történetek egymásba fűzve. Mindenféle ókori ember megjelenik benne, szóval elég jó forrás, ha keres valamit az ember - próbált úgy beszélni, mintha tudná, mit csinál, pedig egyáltalán nem értett az ereklyekutatáshoz. Az ő területe a gyógyítás és a gyógynövények voltak. Arról fogalma sem volt, hogy kell rég elfeledett vagy elrejtett történetek és tárgyak útját kibogózni. De azért előadni még mindig jól tudta magát.
- Mondd el a mesét, hogy ismered? Ne hagyj ki részletet, semmilyet!
Azt is elfelejtette, hogy a maradék pizzaszeletek lassan kihűlnek, hogy a tömeg kissé szúrós pillantásokkal méregette őket, hogy foglalják a helyet.
- Amúgy Kolos, örvendek!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Aha, mondjuk azok a könyvek sem egyszerűek, de esküszöm, még mindig érthetőbbek, mint a Biblia - csóválta meg a fejét. Emlékezett még rá, egyetemi éveiből, hogy mennyit szenvedett a gyógyítói órákkal. Sokkal egyszerűbbek voltak a bájitalos és gyógynövényes órák. Sosem fejezte be az egyetemet. Már csak egy éve volt hátra, amikor...
Bólogatva hallgatta a történetet, néha bele-beleharapva az egyik kihűlő szelet pizzába. Közben előbányászta az egyik pergament és felfirkantott pár szót a lap szélére. Méghogy szőrőslábú démon! Hát mindenki tudja, hogy dzsinnek nem tudnak keveredni varázslókkal! Vagy akkor még tudtak? Lehet ezért volt olyan erős a sámánbot. Mert nem is tisztán varázsló és boszorkány ereje lakozik benne, hanem egy mágikus lényé is? Lehet meg kellene valakit kérdezni, hogy lehetséges-e...
- Ahhaaaa... ez azt hiszem az izraeli verzió. Vagy hasonlója. Olvastam az egyik könyvben erről a démoni szállról. Bár ez a dzsinnes dolog nagyon új. Én azt hittem, ez nem lehetséges. De több mint kétezer évvel ezelőtt volt, szóval ki tudja, lehet akkor még voltak csodák. Mint ahogyan a sámánbot is.
Morfondírozott félhangosan, miközben két szó közt tett egy hatalmas, hosszú és kacskaringós vonalat.
- Arról nem szólt a mese, hogy melyik birodalom ne szűkölködjön? Melyik országban telepedtek le? Vagy mi lett végül a gyerekkel? Használta a botot?
Kérdések, kérdések és kérdések. Ismernie kellett az egész történetet ahhoz, hogy el tudjon indulni megkeresni a botot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A felhők elrejtették őket, így még csak nem is kellett volna bekapcsolnia az álcázó gombot. Az összecsomagolt kis házikó az ülés alatt, pihent a legközelebbi állomásukig, bármeddig is jutnak az út során. El fog tartani pár napig, mire a lakóval eljutnak Etiópiáig. Egy kicsit vágyott vissza. Arra a nyugalomra, ami az utazása végén rá talált. szeretett volna találkozni a törzzsel, akik szomszédságában élt egy ideig. közben pedig félt attól, hogy a nagyapja emlékei is vissza-visszacsordogálnak majd. Ezért is örült annyira, hogy Fanni elkísérte. Hogy van mellette valaki, aki egyenesben tartja majd.
- Gyula? Tutira? - vigyorgott rá az anyósülésen ülő lányra, majd belelesett a kezében tartott térképbe. Még kész szerencse, hogy a levegőben nem kell sávot tartania. - Ha fejjel lefele is ilyen jól tájékozódsz, nem is kellene nekünk az iránytű - sandított vissza egy félmosollyal az arcán Fannira.
Szaffi kettejük közt, az ülésen csavarta össze magát bagel formába, és szundított, fel sem nézve Sparkle megérkezésére.
- Készülj fel, hogy meg fognak bámulni. Jójó, nem csak azért, mert velem vagy... - nevetett fel a saját béna viccén, miközben megragadta a másik kezével is a kormányt, hogy kikerüljön egy csapat madarat előttük. - De mások vagyunk nekik. Meg ők is mások nekünk. Már csak a bőrszínünk is akár... - Egészen elgondolkodott azon, vajon ők hogyan látták Kolost, mikor először érkezett a törzshöz élelemért fohászkodva. Arra emlékszik, először kissé bizalmatlankodva nyújtottak felé egy kalabashban mért kávét, aztán kíváncsian invitálták be a kunyhóikba.
- Várj, mit mondtál? Még sosem jártál külföldön? Egyáltalán nem? - fordult Fanni felé, mire eljutottak a tudatáig a szavai, és nagy szemekkel meredt rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- És még rádiót sem kellett kapcsolnom - nevetett fel a lány szavaira, ahogyan a szórakoztatásáról beszélt. Való igaz, hogy szívesebben hallgatta őt, mint a rádióban egyhangúan szövegelő embert, megszakítva olykor némi savanyú zenével. Bezzeg azok az afrikai dalok! Csupa élet, csupa energia és öröm!
- Imádni fognak. Lehet befonják mad a hajad ilyen tincsekbe, meg kifestik az arcodat. Van ez a fehér pontos mintájuk, ha épp lesz náluk festék, biztos tartanak majd valami ünnepség-szerséget. Szerintem tetszene neked is - széles vigyor jelent meg az arcán, ahogyan elképzelte Fannit az öregek mellett, akik éppen a fehér pöttyöket kenik fel szép sormintában a homlokára, közben pedig gyerekek készítik el a hozzá illő fonatokat. - Mondjuk Sparkle azok után nem biztos, hogy felismer, de majd valahogy bejutunk a lakóba is - vont vállat könnyedén és éppen csak rásandított Fannira és az ölében gubbasztó állatra.
Kissé döbbenten hallgatta, ahogyan elmeséli, miért nem járt még sosem külföldön. Nem a tény, hogy sosem hagyta el az országhatárt, inkább az taglózta le, hogy mennyire sok mindent nem tud még mindg Fanniról. Pedig annyira szívesen hallgatná, min ment keresztül. Ha ott lett volna mellette, talán segíthetett volna neki. De persze neki megint magára koncentrálva elviharzott a messzességbe, mintha senki más nem lenne a világon. Pedig Fanni ott volt neki, amikor csak szükség volt rá, igazán megtehette volna ő is ezt érte...
- Készülj fel, Kasza Fanni, mert olyan Ardai utazásban lesz részed, hogy ezt az elsőt életed végéig emlegetni fogod! - Nem akarta elrontani borús gondolataival a hangulatot, így felvette a jól megszokott, könnyed stílust. Vigyorgott, miközben néha rásandított az iránytre, hogy tartják-e a célt. Az égen nehéz volt tájékozódni, pláne ha közben átmennek egy-két bolyhos felhőn. Olyankor még az ablaktörlőt is be kellett kapcsolnia.
- Bundáskenyeret lekvárral - olyan hangosan nevetett a feltételezésre, hogy még Szaffi is felnézett egy pillanatra, hogy aztán lustán konstatálja, megőrült a gazdája. - Hát ezek a lengyelek tényleg csakis UFÓk lehetnek! - Kicsit lejjebb ereszkedett, le éppen a felhők alá, miközben még mindig nevetett a feltételezésen. - Ha hiszed, ha nem, a nagy utazás előtt csak egy-két környező országban voltunk anyáékkal kirándulni. Pedig mindig világot akartam látni, főleg azokat a helyeket, amikről Nagyapa mesélt. Ő bejárta az egész világot. De legalábbis Európát tutira. - Sokat változott az évek alatt, hogyan érzett, mikor szóba jött a Nagyapja. Kissé belesajdult még mindig a szíve, de már tudott róla beszélni.
- Hahh, odanézz, igazad volt! Asszem az ott Gyula! - mutatott ki az ablakon. Valahol tőlük jobbra a messzességben elkezdett kirajzolódni egy város körvonalai. - Egy utolsó nagy bevásárlás?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Azzal a tipikus félmosolyával sandított Fannira. Emlékezetessé? Ohohohóó, de még mennyire! Ilyen utazást biztosan nem fog elfelejteni. Azt persze majd meglátjuk jó vagy rossz értelemben…
- Hé, mi ez a Koloskázás? – Kihúzta magát és így egészen a közel hajoló lány fölé magasodott. Olyan széles vigyort ejtett meg, ami már majdnem ijesztő is lehetett volna, talán egészen Jokeres, ha nem neveti el magát, és kapja vissza a tekintetét a felhőkre. Hiába, meg kellene bűvölni a kormányt, hogy tartsa az irányt, ez így nagyon fárasztó…
A nagy vetélkedésben kissé elkanyarodtak Gyulától, és már csak az oldalsó ablak sarkában látta a város kirajzolódó körvonalait, úgyhogy egy nagy kanyarintással szépen visszakormányozta irányba a járgányt, majd óvatosan elkezdett ereszkedni. Ellenőrízte, hogy a láthatatlansági bűbáj még mindig tart-e, miközben vigyorogva hallgatta, ahogyan Fanni előadja a legújabb tutibefutó biznisz ötletét.
- Ha te is otthagyod a tanítást, hát hogy fognak tudni a kölykök majd eltájékozódni, ha ők akarnak utazni? Na? Bár ha lenne normálisan állásom, és nem csak itt életművészkednék, még talán felvennélek hivatásos rádiósomnak is. Kérném tőled állandóan a parti mixet. – Egészen belejött a fantáziálgatásokba, már komolyan elképzelte, ahogyan ők ketten szépen nyakukba veszik a világot és nekiállnak az ismeretlennek. Csupán ketten, az egész világ ellen, félelem nélkül.
A város szélén egy erdősáv mögé parkolt, ahol a muglikat nem zavarja az ilyen járgány. Sóhajtott egyet és jól kinyújtózkodott, miközben Szaffi is ugyanezt csinálta csak macskásabban.
- Na végre! – fújta ki a levegőt, miközben a titkos kar felé nyúlt. Egy kis húzás és a ház el is kezdte már magát kicsomagolni az ülés alól. A volán rész is kezdett szépen átalakulni nappalivá, és a szobák is kezdték egyre jobban felfújni magukat, amíg ki nem tudtak nyújtózkodni, pont úgy, mint az utasaik.
- Bocs, csak hátra kell ugranom pár galleonért. Ja várj! Mi? Mugliboltba megyünk? – Nem várt fordulat volt ez a kalandjukban. Persze amíg mindenfelé járt a Közel-Keleten, sok mugli-környéken megfordult, pláne az elején, mikor kerülte a mágia minden formáját, de abba sosem gondolt bele, hogy Magyarországon, azon belül is, Gyulán fog bevásárolni egy nem mágikus városrészen. – Akkor még csak nem is hoppanálhatunk a bolthoz? De hát a város messze vaaan! - Olyan elhűlten nézett rá Fannira, mintha azt mondta volna, hogy egészen Etiópiáig kell elgyalogolniuk. Hiába, az elmúlt időben kissé megpihent a kényelmes életben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felnevetett a gyógyítói ötletre. Mikor még Tánya is ott volt, megfordult a fejében neki is, de sosem fejezte be végül az egyetemet. Lelépett, mielőtt még letette volna a vizsgáját, pedig már csak egy éve maradt volna hátra. Hiába van már tapasztalata Afrikából, meg egyéni főzetei, egyik ispotályba sem vehetik fel papír nélkül. Megy egyébként is...
- És minden diák gurkó alá szaladna, csakhogy odakerüljön a gyengélkedőre az én gondos kezeim alá? - vigyorgott szélesen Fannira, miközben letette a járgányt a földre. - Nem vállalnám a kockázatot ennyi csonttérést... - Drámaian felsóhajtott és a hajába túrt, majd azzal a tipikus sármos mosolyával fordult Fanni felé, csakhogy bizonyítsa, mennyire ellenállhatatlan lenne még a legújabb diákok számára is.
Nem, nem a muglikkal volt problémája, inkább a beilleszkedéssel. Szerette a mágiát, a csontjáan volt, és életének minden pillanatában ott volt neki, amikor akarta. Az, hogy ne tudjon behoppanálni a boltba, és fura masinákat kelljen használnia, mindennél idegenebb volt a számára.
- Jól van mááár... Menjünk szuperpiacra. - Sosem járt ilyen helyen, azt sem igazán tudta, pontosan mi is az. Talán gyerekként járt utoljára muglifaluban, de akkor is csak a varázslókat látogatták meg.
Hátraszaladt a gyógynövényes pult melletti asztalhoz. Oda voltak dobálva a galleonok. Felkapott egy szüttyőt, belesöpört mindenféle érmét és papírt, aztán már sietett is ki a lakóból Fannihoz.
- De akkor most tényleg gyalogolunk? Jártál már Gyulán? Lehet van valami hely, ahol nem látnak meg a muglik. Mit szólnál egy nyilvános wc-hez? Oda sosem jár senki! - Hosszú lépteivel indult meg az országút felé. A házak nem tűntek annyira messze, de Kolos úgy tanulta, sosem parkolhatnak túl közel varázstalanokhoz, és ezt azóta is tartotta. - Ha odahoppanálunk, nem kell annyit sétálni. Meg megnézhetjük azt a szuperpiacodat is, bármi is legyen az. Mit lehet ott egyáltalán kapni? Úgy hallottam, a muglik néha árulnak "varázspálcákat" is, de csak műanyagból, meg gyerekeknek. Igaz ez?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Élvezte a csipkelődést Fannival. Olyan érzése volt, mint régen, de közben mégis más. És ez volt az egészben a legizgalmasabb. Úgy sietett vissza Fannihoz a szüttyővel és az érmékkel a kezében, hogy meg is botlott a küszöbben egy pillanatra. Szaffi lustán sétált el mellette, kissé rosszallóan nézett rá, Kolos még a vállát is megvonta, mielőtt kisietett volna utazó társához.
- Jajaja, hoppanálási pont - bólogatott, miközben lelassította ő is lépteit, hogy Fanni is utolérje. Mindig elfelejtette, hogy neki az egy lépés másnak két-három is lehet. Sokszor rá kellett szólni emiatt, Fanninak mázlija volt, hogy gyorsan egymásra hangolódtak, így a lépéseik is kezdtek egyre inkább összhangba kerülni. Egészen addig, amíg a lány el nem kezdett neki magyarázni, ő pedig egy pillanatra meg nem torpant és rá nem meredt.
- Csak arra az egy dologra? - Kitágult szemekkel nézett úti társára, és mintha még sosem hallotta volna szót, kérdezett vissza egészen játékosan. Aztán elmosolyodott, a mosoly vigyorrá vált és a köztük lévő távolság pedig egészen lecsökkent. - És az olyan nagy baj lenne? - Szerette zavarba hozni Fannit, hogy összezavarta a gondolatait, ahogyan elpirult. Egészen rövid ideig tartotta fenn csupán ezt a közelséget, majd nevetve hátralépett és indult el megint az úton. - Akkor tutira nem jönnének utánunk, nem?
Már szinte el is felejtette, miért volt olyan feszült, mikor beültek Bogolyfalván a lakóba. Léptei is könnyedek voltak, válla felett pedig visszapillantott Fannira, majd ismét lassított, hogy beérje őt is az úton.
- És az a mugli varázspálca csinált is valamit? Vagy azzal pontosan mit tudsz csinálni? - El sem tudta képzelni, miért költenek pénzt ilyesmire a varázstalan szülők, miközben ha kimennek az erdőbe, ott van megannyi bot, ami pont annyira jó, mint a manyag. Kivéve persze, ha az a műanyag tényleg tud valami különlegeset. - Mondjuk régen mi is botokkal játszottunk Tányával az erdőben, de szerintem ott is csak hadonásztunk vele...
Abba az irányba nézett, amerre Fanni mutatott, és az első döbbenet után egy hangos nevetés tört ki belőle. Megvonta a vállát és pimaszul vigyorgott a lányra.
- Lehet vannak még rejtett képességeim. - Megindult a kijelölt pont felé, de úgy tűnt, közel s távol nem járt erre senki. Vagy ha igen, akkor valószínűleg láthatatlanná tevő köpenye volt. - Na mit szólsz, felkérhetlek egy közös hoppanálásra?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Le sem lehetett volna kaparni a vigyort az arcáról, ahogyan élvezettel figyelte egyre vörösödő arcát a lánynak. Vajon tényleg ennyire meleg volt, vagy csak a helyzet hozta ki ezt az időjárásból?
Nem szólt végül egy szót sem, csak elégedetten baktatott Fanni után, ahogyan figyelte azt az aprócska kis füstöt, amit még nem sikerült teljesen elnyomnia. Nem is emlékezett rá, hogy az ő eleme ennyire erőteljes lett volna. Bár őszintén szólva, fogalma sem volt igazán az elemi mágiáról, az alapokat még megtanulta az iskolában, de Fannin és Annie-n kívül mást nem igazán ismert. És hát maradunk annyiban, hogy Fanni sokkkkaaaaal közelebb állt Koloshoz, mint a másik lány.
- Asszem akkor a húgodnak mázlija van. Az erdei bot ha nagyon kicsi vagy, még sétabotnak is jó volt, szóval az a mugli ketyere úgy tűnik, mégiscsak többet tudott - nevetett fel, miközben beérte a sétában túratársát (igen, ez már majdnem egy egéész túrának tűnt). Éppen akkor sikerült felvennie a lépések ritmusát, mikor megérkeztek a kijelölt helyhez. Nem volt túl bizalomgerjesztő a hely, de inkább egy pár másodperces rosszullét, mint egy órás séta a városközpontig.
- Hé, ha jósoltatni szeretnél, annak bizony ára van! Egy ilyen tehetséget nem lehet csak úgy megkapni! - Állt meg egy széles vigyorral az arcán. - De neked lehet, hogy adok némi kedvezményt. A jó kapcsolatunkra hivatkozva... - Akár egy primadonna, emelte fel állát, és nézett le onnan a nyelvét nyújtó lányra, majd egy váratlan mozdulattal hajolt hozzá le és nyomott egy puszit az arcára, hogy azzal a lendülettel kilépjen mellé, és meghajolva, akár egy igazi úriember, nyissa ki előtte a WC ajtaját.
- Csakis a hölgy után! - Meghajolva várta meg, míg Fanni belépett a szűk helyre, majd lépett be egy gyors körbepillantás után ő is, és csukta be maguk mögött az ajtót. Nagyon szűk volt a hely, egészen hozzápréselődött a falhoz, és még így is vigyáznia kellett, hogy hosszú karjaival nehogy megüsse véletlenül Fannit. Bár kicsit úgy érezte magát, mintha egy présgépbe került volna, egyik oldalról a kellemetlen fal, a másik oldalon a biztonságot nyújtó lány.
- Ha igen, veszünk ebben a szuperpiacban illatósítót. - Felsóhajtott és Fanni példáját követve ő is behunyta a szemét. Nem igazán volt biztos benne, pontosan hova is mennek, így egyszerűen csak próbálta kiüríteni az elméjét és bízni a lányban. Kezével rászorított a másikéra, kapaszkodott bele, akár egy mentőövbe. Aztán érezte a húzást és pörgést, és azt a jellegzetes szelet maga körül. Egyre csak szorította Fanni kezét majd hopp. Hirtelen végeszakadt mindennek. Talpuk erőteljesen koppant a talajon, és egy pillanatig Kolos is csukva tartotta a szemét, hogy a szédülés elmúljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kicsit fájt a talpa, ahogyan földet ért, és biztos volt benne, hogy a haját is újra be kell majd igazítania a hoppanálás után. Kicsit még szédült, így csak akkor nyitotta ki a szemét, mikor meghallotta Fanni hangját.
- Fanni? - Mindig olyan nehéz volt magához térnie egy ilyen utazás után, nem is használta túl gyakran.
Csak akkor vette észre, hogy még mindig szorítják egymás kezét, mikor Fanni elkezdett szabadkozni és el nem engedte az övét. Kissé zavarta nézett rá, majd a távolodó kezükre.
- Ugyan, nincs semmi. - Furcsa, de mintha Fanni zavara őt is zavarba hozta volna, majd egy pillanattal később ismét felvette azt a megszokott féloldalas mosolyt. - Tudom, hogy meg kellett kapaszkodnod, a hoppanálás kemény menet, ha nincs hozzászokva az ember. - Még vállat is vont a hitelesség kedvéért, majd tett pár lépést hátra, hogy jobban körülnézhessen, merre vannak.
Egy szűk, üres utcában jártak. Szemeteskukák voltak mögöttük, de az utca bejáratát elhagyva már látszódott a tér, vagyis a hatalmas parkoló, ami mögött egy lemezekből felépített, hatalmas épület terült el.
- Tudod mit? Legközelebb jöhetnénk a lakóval, de az úton, nem repülve... - Félig viccelve, félig komolyan gondolta. Elvégre, mennyivel lett volna könnyebb, és kevésbé büdös a kényelmes lakót magukkal hozni. Talán még a mugli kresz szabályait is fel tudta volna idézni magában, hogy eljussanak a hatalmas parkolóig. Persze az nem lett volna olyan vicces, mint így...
- Hát akkor... csak utánad! Hol a bejárat? Hoztam galleonokat, de lehet van mugli forint is a tarisznyában. Egy ideig kerültem a mágikus helyeket, lehet, hogy abból az időből még maradt valamim. Vagy tudsz illuziómágiát használni? Elhitethetnénk velük, hogy pénzt adunk, miközben csak gombok. - Egészen fellelkesedett az ötlettől, miközben megindult keresztül-kasul a parkoló-téren.