|
|
|
|
|
|
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV
Ombozi Hunterné | BestBrideEver
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
|
IldaA szőke késve kapott észbe, így most gyorsan szedte a lábait, hogy ne várakoztassa meg nagyon régi barátnőjét. A levelet természetesen időben megkapta és a mosoly azóta ráfagyott az arcára, csak az események váltak hirtelenjében túl sűrűvé és a mentális kis naplója abszolút megtelt a programok listájával. Ennek ellenére bármikor szakított volna időt Ildára.
A lánnyal még Franciaországban, egy kifejezetten mozgalmas nyár alkalmával ismerkedtek meg. Még azelőtt, hogy Szofinál diagnosztizálták volna a betegségét –a szőke gyűlölte, ha így nevezték– és az anyja hazahozatta volna egy szanatóriumba. Valószínűleg az volt az utolsó, igazán tökéletes nyara, mielőtt minden összeomlott volna.
Lelkesen kerülgette a faluban grasszáló diákok tömegét, határozottan haladva a célja felé. Menet közben majdnem felborított egy elsőst, aki kissé bosszúsan pillantott utána, de Szofi úgy fogta fel, hogy ez akár még nevelő célzattal is hathatott a kisfiúra és nem tulajdonított neki különösebb figyelmet.
Már messziről kiszúrta a lányt és egy görbülettel az ajkain lépett elé.
- Régen láttalak, elvesztél? –ölelte magához a másikat, annak ellenére, hogy Szofi nem kifejezetten az az ölelkezős típus. Ha őszinték akarunk lenni, akkor csak a hozzá igazán közel állóknak engedélyez testi kontaktust? - Bemegyünk? –intett a fejével az ajtó felé.
Amennyiben a lány igenlő választ adott Szof belökte maguk előtt az ajtót. A helyiség kellemesen meleg volt a kint tomboló jeges szélhez képest. A lány az egyik félreeső asztalt vette a célba, majd ahogy elérte leterítette a kabátját és lecsüccsent Ildával szembe. A pincér kiszúrta őket, de egyelőre még nem nagyon igyekezett oda hozzájuk.
- Mesélj, miért nem hallottam rólad az elmúlt időszakban? –reppentette a lány azonnal a kérdést, ahogy a barátnője helyet foglalt.
A szőke rellonos nem büszkélkedhetett kifejezetten sok barátnővel –Gwenen kívül természetesen–, olyanokkal pedig végképp nem, aki a múltjából maradt meg. Ezzel jár, ha az ember lánya egy teljes nyarat bezárva tölt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kössünk alkut, te befonod a hajam, én megtapizom a kockáidat 
