Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Azért ez a mostani, egymáshoz passzoló viselet legalább annyira volt Eszter érdeme, mint az övé - úgy tűnik, hogy a nő is hajlamos adni az ilyen másiknak talán apróságnak tűnő részletekre. A minőség viszont a részletekben rejlik, szerinte. Szóval, amikor Eszter előrukkolt a maga ruhájával, még kifejezetten elégedett is volt a partnerválasztásával. Ennél jobban az ellenkező nemből, csak az Iannel közös ismerősük találta ki jobban a gondolatait ilyen téren (is), habár nem csoda, a lánnyal egy meglehetősen kosszú, a pletykákat is túlélő párkapcsolatot vészeltek át együtt. Ethan sosem a rövid afférjairól volt híres, sőt, meglepően kevés barátnője volt már Franciaországban is. Ők viszont egészen sokáig voltak azok. Ez a lány már csak azért is kivételes volt, mert míg a többiekkel nem tartotta aztán a kapcsolatot, addig vele igen. Mondjuk ennek volt is egy igencsak prózai oka: aztán Iannel járt. Ennek persze valószínűleg megvolt a kívülről nem túl szép látszata, de tulajdonképpen semmi filmesen drámairól nem volt szó.
- Bizony, beköltöztél, aztán rögtön rám is hozod a frászt a titokzatos üzeneteiddel. Nézz a hátad mögé?
Mint egy Halloween-i horrorfilm. Annyira nem tűnik viszont a hangja valóban sértettnek, sőt, a képet teljesen elrontja a mosolya. Nehéz haragvónak látszani egy ilyen vigyorral arckifejezéssel a képén.
- Ah, man, el sem hiszem. - Még éppen nem csúszik át a rendezvényhez mérten túlságosan szlengesbe, de azért a kényszer megvan, mert hogyan is tudna kimért lenni Iannel?
- Egészen rám tört a nosztalgia, hogy így összegyűltünk. - Csak egy Rémi hiányozna a képből, igaz, annak nem biztos, hogy Ian felhőtlenül örülni fog. Nem mintha utálná az öccsét (akkor nem lennének jóban egymással), csak tény, hogy Ian és Rémi nem túl kompatibilisek. Szerencsére, a közvetlen fizikai támadásokat már megelőzte a múltban számtalan beszélgetéssel.
- Igen, kisebb a hely, de meg fogod látni, hogy annyian nem is járnak ide, hogy grandiózusabb térre legyen szükség. Szerintem pont kényelmes ez a környezet egy ilyen közép-európai milliőhöz.
Azt, hogy most melyik csapatban játszik, a válaszadás lehetőségét megadja Iannek, elvégre tudja, hogy a fiú milyen beleéléssel tud mesélni a sportról. Meg a benne elért sikereiről is, természetesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Pedig Rémi biztosan szintén itt van valahol a teremben, a fiú említette, hogy jönni szeretne, így Ethan maga is számít rá, hogy a fiatalabb testvér felbukkan majd valamikor az este folyamán. Egyelőre viszont úgy tűnik, még nem került sor erre. Csak reménykedni tud, hogy ezúttal nem a réten ücsörög egy eridonos társaságában, akit aztán leüthet, és vérző fejjel átvonszolhat a kastélyon. Igaz, nem is érintené annyira rosszul, mint aznap este – akkor túlságosan jó kedve volt, túlságosan kielégült volt ahhoz, hogy a klubhelyiségben rá váró látvány ne egy valódi érzelmi hullámvasút legyen számára.
Visszanyeli azt a hozzáfűzést, hogy Eszternek valószínűleg azért Magyarország egy kényelmes megoldás volt a távolságok szempontjából, de egyrészt valahogy mégis, ő szintén itt van, másrészt a távolságoknak a varázslók számára pont vajmi kevés jelentősége van.
- Aztán majd Iannel is dicsekedhetnek majd, amikor betrükközi magát szintén egy válogatottba.
Lehet mondani, hogy elfogult, valószínűleg részben tényleg az. Ám azt sem felejti el, hogy Ian sokak szerint nagyon tehetséges játékos, s ezek szerint nem csak az ő, némileg beszűkült szemszögén keresztül látszik érdemesnek a fiú egy jobb csapatra később, az iskolai bajnokságokon túl. Az olyasfajta perfekcionista és választott szakmájuk felé őrülten elszánt emberek, mint a Lloyd fiú, képesek átgázolni a nehézségeken. Meg mondjuk, nem árt hozzá egy ezen a téren érdekelt szülő sem.
Valószínűleg könnyedén gördülne is tovább a beszélgetés a kviddicsről más irányba is, ám a csevejt egy kisebb intermezzo szakítja félbe, méghozzá Ethan számára meglepő módon Eliza. Nocsak, nem is tudta – honnan tudta volna? Elvégre nem beszéltek annyit, hogy ki tudott volna művelődni a lány érdeklődési köreiből. Azt leszámítva, hogy a szeszes italt megfelelő fájdalomcsillapítónak tartja. Pillantásával követi a lány mozdulatait, semmi gyanakvás nincs benne, csak bizonyos fokú érdeklődés a jelen szituáció iránt, ám ha ez nem lenne elég, miután megkapja az autogrammot, Ethan is kiérdemel tőle egy ajándékot. Természetesen nem a véletlenszerű megbotlás, hanem inkább annak hozománya. Összevillan a tekintete Iannel, látja benne, hogy a fiúnak feltűnt a dolog, de úgy még harsányabb és látványosabb lenne, ha most csak „ezvan” módon megrántaná a vállát, így ezt a gesztust most elhagyja. A szalvéta akkurátusan összehajtva pihen ujjai között, miközben azon töpreng, hogy megnézze-e most vagy sem. Ezen az átkozott jelmezen nincs zseb, így aligha süllyeszthetné el abban.
Diszkréten fordítja néhány másodpercre a tekintetét a föld felé, feszes, rövid, apró mozdulatokkal hajtva ki a kezében tartott papírt. Elsőre nem könnyű kiolvasni, mert hiába írták szépen, a szemceruza anyaga igen morzsalékos, nem arra találták ki, hogy egy hasonlóan durva és írásra alkalmatlan papírra (mint a szalvéta) írjanak vele. Az üzenet mindenesetre egyértelmű. Szusszan egyet és szája sarkába egy parányi mosolykezdemény lopózik, hogy aztán gyorsan le is törölje onnan. Felnéz, Eliza alakját keresi abban az irányban, amerre a lány elindult. Nem valószínű, hogy ebben a tömegben ebből a távolságból meg fogja találni, ezért nem is próbálkozik olyan hihetetlenül, s valóban, az embertömeg első sikertelen végigpásztázása után visszahajtja a szalvétát, végül az egyik közeli, asztalokhoz kikészített kisebb kukába dobja.
- Szóval… hol tartottunk?
Ian és Eszter helyett viszont a prefektustársa, Martin válaszol a pódiumról, amikor is kihirdeti a rémkirályt és rémkirálynőt. A lány nyertes még hagyján, nem ismeri. Viszont a másik név...
- Komolyan?
Kétkedőn szökik mindkét szemöldöke a homloka közepére - nem a győzelmet sajnálja a Mihaeltől, hanem
de nagyon is a győzelmet sajnálja Mihaeltől. Egyébként is kiállhatatlanul figyeleméhes, erre az iskolatársai még adják is alá a lovat! A mosolya most inkább diplomatikus, mint teljesen őszinte, ahogy lassan és lélektelenül tapsol udvariasságból pontosan kettőt.
- Úgy látszik, az iskolai bezártság miatt frusztrált fiatal lányok szavazatai a féleszűeket is piedesztálra emelhetik.
Közli bizalmasan közelebb hajolva a hozzá alig egy-két lépésnyire álló Eszternek és Iannek, halk hangon. Nem suttog - az jobban megerőlteti a hangszálakat -, csupán lejjebb veszi a hangerőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő