Lily
Magia Naturlis, az életem megkeserítője lett az utóbbi napokban, minden japán istenre esküszöm. Itt ülök, egy kulacs kávéval és tanulófelszerelésemmel karöltve, s azon töprengek, hogy a szöszbe fogok átmenni a vizsgán? Én se voltam normális, mikor úgy döntöttem, hogy na akkor mágiatörténészet leszek, de hát ez van. Igazából érdekes, meg minden, csak azt hiszem mindjárt bealszok. Menyire is vagyok ébren, 16 órája? Hát, ha háromkor keltem. Aztán végig vittem a napot, tanultam, most meg itt vagyok. Le kellene szoknom az öt órányi alvásról, tönkreteszem ezzel a szervezetem. Majd ma lefekszek időben és nem is kelek föl túl korán. Menni fog, addig is a fejembe verem ezt a hülyeséget.
Újra és újra átolvasom a jegyzeteimet, végül megunom. Egyszerűen csak félreteszem, s nekiállok Shakespeare-t olvasni. Tudom én, hogy nem a világon a legjobban élvezhető szonetteket olvasom, viszont az egyik legagyzsibbasztóbbakat. Ha a mai napot gond nélküli túlélem, holnap Luffyval megyek egy hosszabb sétára.
Kinek van kedve bepakolni helyettem holnapra és holnaputánra? Kap cserébe sütit