Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Még élt benne Kornél ígérete, hogy ha talál egy prefektusi kitűzőt, akkor nem tapossa a földbe, vagy rúgja be valami lyukba, ahova még egy csótány se tenné be a lábát, hanem ehelyett elteszi, hogy fürdőzhessenek. Ez a gondolat nagyon izgalmas volt, szeretett olyan helyeken lébecolni, ahol nem volt szabad, és főleg olyasmit csinálni ott, ami végképp nem volt tanácsos. Tehát erre gondolva nézelődött, hátha tényleg prefektusokkal van tele a hely, hátha egyikükről le tudja lopni (és a földre dobni Kornélnak) a jelvényt.
Miután azonban ez nem jött be, egykettőre túlpörgött a problémán agya, úgy csapongott, hogy lehetőleg esélytelen legyen még saját magának is beérni azt. Így elkerülhette, hogy elmerengjen, hogy gondolkodjon. Ami amúgy nem lett volna szokása, de mióta kiderült, hogy pyromágus, ráadásul ahogy kiderült, időnként mintha lefagyott volna, és kifordult volna önmagából. Nem tetszett neki ez, már csak azért sem, mert megvolt a veszélye, hogy ezzel újdonsült képességét is veszélyezteti.
Ezért most úgy tervezte, telenyomja magát a Kornél által hozott "üzemanyaggal", és lesz ami lesz a sráccal az este további felében. Most úgy érezte, semmit se bánna. Amíg jól érzi magát, bármi jöhet.
- Széééép..! - vigyorgott a felé közelítő poharakra, benne a kért színes löttyel, majd annak szállítójára, Kornélra is, mert azért neki is volt érdeme benne, hogy most felhajthatja ezt az akármit.
Miközben a srác is helyet foglalt, a mellettük lévő asztalnál a Kornélnak elorzott szék eddigi tulaja szép komótosan, majd jókora ricsajt csapva a földre borult, vele együtt pedig a fél asztal is, amit néhány riadt kiáltás kísért, mert bizony az senkit nem érdekelt, hogy szerencsétlen összetöri-e magát, na de a vajsör kérem! Hát azért kár lett volna.
Ella az elé tett pohárért nyúlt, majd felemelte ő is egy széles vigyor keretében. Aztán egy pillanatra ráfagyott arcára, és ajkai mosollyá húzódtak vissza, tekintete egy pillanatra a földön kapálózó részegre fordult.
- Aha, igen, rájuk - felelte kissé félszegen.
Nem mintha ez lett volna a legpocsékabb pohárköszöntő, amit valaha hallott, de ez sikeresnek bizonyult abban, hogy emlékeztesse rá, hogy szomorú, ami pedig visszavezethető volt még az ő zavaros, kesze-kusza gondolatai közt is arra az estére a Navine konyhájában. Pedig épp ez volt az, amire a legkevésbé sem akart gondolni. Nem most, mikor szórakozni vágyott, kiüríteni a fejét, és megszabadulni az amúgy sem sok gátlásától.
Megrázta magát, és felöltötte vigyorát. Nem, nem fogja hagyni magát. Ha kell, Kornél összes pénzét elkölteti a sráccal ezekre a lötyikre, még ha pocsék is az ízük. De csak szép sorjában, előbb tesztelni kellett.
- Meg erre a pasasra, akinek a székén ülsz, és erre a másikra, aki szerintem a nevét se tudná megmondani, de a pultoséra biztos emlékszik! - Azzal megveregette a mellettük hortyogó nagydarab férfi vállát, mire az válaszképp egy igen ijesztő hörgést hallatott.
- Öhm.. na mindegy! - húzódott picit arrébb Ella, és ismét Kornél felé fordította tekintetét és poharát. - Egs!
Azzal húzóra felhajtotta az italát, és bár majdnem prüszkölve kiköpte, végül kacagva csapta le az üres poharat.
- Remélem hoztál magaddal pénzt, mert én nem! - mondta, de aztán a szájára tapasztotta a kezét, mikor rájött, hogy ezt a mondatot jobb lett volna még pár kör után benyögnie. Na de nem, úgysem teszi meg vele azt Kornél, hogy itt abbahagyják, ha már ilyen konkrét terve van az estére, szponzorálja rendesen!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Őbenne tulajdonképpen fel sem merült, hogy azon felül, hogy kifizetteti az egész estét vele, esetleg kihasználná Kornélt. Nem így tekintett a dologra, mert noha valóban feledni akart, elterelni a figyelmét a közelmúltról, ha közben tudatában van vele, hogy ezért teszi, akkor voltaképp nincs is semmi értelme.
Szóval nem gondolt bele a dologba. Kornélnak konkrét szándékai voltak, amiket egyértelművé is tett, de Ella eredetileg beérte volna néhány kör színes lötyivel is. Viszont ha már így alakult.. hát nem fog az események útjába állni. Igazából, ha nincs Keith, valószínűleg már rég eljutottak volna idáig.
Ha nincs Keith, minden egész máshogy lenne. Nem kéne most elkámpicsorodnia a pohárköszöntőt hallva sem kissé, és még mindig lelkesen szurkolhatna a földön fetrengő, jelenleg partra vetett hallra emlékeztető mozgást produkáló részeg pasasnak, hogy az felálljon.
De az ital legalább megtette a hatást, Ella azon nyomban érezte, hogy fejbe vágja a ledöntött csoda, és mivel ekkor már erőszakkal visszarángatta gondolatait a jelenbe, jót nevetett. Először azon, hogy mennyire nem jó ötlet ilyet inni, aztán pedig a srác arckifejezésén, amit arra reagálva öltött fel, hogy bizony akár be is dobhatja a pénztárcáját a tulajnak.
- Nem mintha nagyon ellenkeztem volna - vigyorgott tovább, ujjával kitörölve a pohár alján maradt nedűt, hogy aztán lecuppanthassa onnan.
- Nem mintha nagyon ellenkezős lennék - fűzte aztán még hozzá, sejtelmesen. Bár ő elég egyértelműnek érezte a célzást.
Hogy hogyan került az asztalukra az a korsó, amit ekkor Kornél felé nyújtott, arról fogalma sem volt, de ez olyan probléma volt, ami egy percig sem zaklatta fel. Egy pillanatra rémlett neki, hogy mintha az előbb még lett volna egy ilyen a másik asztalon, de aztán inkább megnézte magának egy másik, meredekebb szögből is a benne maradt italt, és kortyolt belőle egy nagyot.
Átadta a másiknak a lejmolt piát, és közben elmerengett a lehetőségeken. Még egy ilyen? Naná, de ez a csavart se lehetett egyszerű.
- Fúú, na ez hangzik csak igazán szörnyen! - jelentette ki olyan arccal, mint ennél jobb ötletet még sosem hallott.
Persze kellően undorítóan hangzott, és garantált volt tőle a rosszullét. Ella így csak Kornél kezébe nyomta a feles poharát, és az asztalra hajolva közelebb húzódott hozzá.
- Az se baj, ha véletlenül megduplázódik a pultnál az adag - jelentette ki vigyorogva, lelkesen pislogva Kornélra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Már jó pár különórán részt vett, mióta azon a bizonyos éjjelen megtudta, hogy pyromágus. Lemaradásban volt, mert az ereje nagyon sokára került felszínre (ismét), ráadásul nem is volt különösebben ügyes. A természetén nemigen tudott változtatni, márpedig szétszórt volt, és gyakran figyelmetlen, még mindig a legelemibb dolgokkal küszködött.
Merkovszky prof. szerencsére végtelenül türelmesnek bizonyult, így Ella a bénázásai ellenére alig várta az újabb és újabb órákat.
- Lehetnek lábai? - kérdezte, miközben felemelte kezeit, és mintha ajándékot várt volna, összetette két markát, és erősen koncentrálni próbált.
Először csak a levegő kezdett fodrozódni, a hőségen keresztül, mely Ella és a prof közt materializálódni kezdett, és ott a világ lágyan mozogni kezdett, mintha olajfesték alkotta volna azt, ami lassan elfolyni látszott.
Aztán apró villanás jelent meg a közepén, amiből először össze-vissza kapálózó lángocska lett, mely lassan dagadni, és formálódni kezdett. Ella nem véletlenül kérdezte, amit, tudta jól, hogy nem lesz tökéletes gömb belőle, és ha előre kijelenti, hogy lábakat akar a lángjának, úgy tűnhetett, mintha szándékos lenne, hogy ilyen szerencsétlenül néz ki az egész.
Ella rápislantott a tanerő tökéletes formájú lángjára, de nem merte ennél hosszabb időre levenni a szemét sajátjáról.
- Sikerült! - jelentette boldogan, mintha ugyan tényleg ilyet szeretett volna csinálni.
Aztán, hallgatva az utasítást, ismét megnézte, mit alkot Merkibá' és a plüss tűzmacit látva felragyogott a szeme. Erősen koncentrált, és a béna állábas gömbje, mely inkább volt tojás, lassan formálódni kezdett, megint kapálózni látszott, mintha Ella kezéből akart volna kiszökni, aztán felvette egy rettentően groteszk madárnak a formáját.
- Ez egy golden snicket - közölte gyorsan, a tisztázás végett. - Ha majd tudom színezni is, akkor aranyszínű lesz ám, becsszó. És izé, ezek a kilógó izék rajta a tollai, amik azért állnak így, mert cikesznek használták szegényt és megviselte őt a dolog.
Nem akart totál inkompetensnek tűnni, mert ez a dolog olyasmi volt most, ami a legtöbb tantárggyal ellentétben valóban érdekelte a lányt, és tartott tőle, hogy Merkovszky egyszercsak megrázza a fejét, és kijelenti, hogy biztos csak valami tévedés történt, és Ellának semmi keresnivalója itt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Ella is jót derült, már amennyire meg mert kockáztatni egy kis nevetést a koncentrációja közben, mert bizony rendszerint ilyenkor ment füstbe az egész, szó szerint ráadásul.
Persze becsapni nem tudta a profot, de valójában inkább a zavaró mellékgondolatairól igyekezett elterelni a figyelmét azzal, hogy elmókázta a feladatot. Amíg egyben tudta tartani a kissé béna madarát, ennyi belefért.
- Nagyon menőnek tetszik lenni - jegyezte meg, miután Merkibá bemutatta, hogyan is tehetné autentikusabbá a madarát. A tanerő plüssmacija szépen bebarnult, ha Ella kicsit gyerekesebb lett volna, lehet meg is ölelgeti.
Visszafordította tekintetét saját, apró kis lángszárnyaival szerencsétlenül verdeső tűzmadarára, és miközben legyűrve vigyorát kiűzte fejéből a gondolatot, hogy a golden snicket utánzata nagyjából úgy néz ki, mintha azért könyörögne, hogy valaki vessen már véget szenvedésének, megpróbált maga elé képzelni aranyszínű tárgyakat.
Először a kviddics kupa derengett fel előtte, és csapatának sárga meze, de az nem volt elég aranyos, ráadásul azonnal eszébe jutott a méregzöld rellon egyentalár is az ellenfél játékosain, ezért, miközben a madárka csőre elzöldült, Ella tovább koncentrált. Pénzérméket képzelt el, de abba persze egy csomó ezüstszínű is akadt, de pörgette tovább gondolatait, és közben keze finomnak szánt mozgásával erőlködött, hogy a madár egyben maradjon, és a piros lángok is lassan sárgás, ragyogó árnyalatot vegyenek fel.
- Asszem' a sárga jobban fog menni - mondta Ella, és mustárt, citromot, sárgarózsát adott a csapatmezek közé. Közben a lángmadár villant egyet, és lila árnyalatot vett fel.
- Vagy a lila.
A lila csomagolóanyag, melyben a születésnapi ajándékát kapta, még mindig a szobája falán lógott, elvégre lila bárányok voltak rajta, és úgy képzelte, mikor nem tudott az istennek sem elaludni, hogy azok ugrálnak át a kerítésen, míg el nem alszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Merkibá'
Elemi mágia órán

Egyáltalán nem volt meggyőződve róla, hogy neki valaha is menni fog annyira jól ez, mint a férfinek, de a mosolyt nem is ezért viszonozta olyan lelkesen neki.
Kicsit el is bambult, túl sokáig csodálta tanárát (meg persze a tűzplüssét), de azért csak sikerült valamit összehoznia színezés címén. Persze rögtön megpróbálta a kitűzött céljukat elérni, hogy aranyszínű legyen az a drága madár, hiába mondta azt neki Merkibá, hogy a kedvenc színével próbálkozzon először. Türelmesen figyelte a lány szenvedését, nem szólt bele, amiért Ella nagyon hálás volt, mert biztos, hogy szétröhögte volna magát szerencsétlenségén, ha egy pillanatra is kizökken.
A madárka ismét tűzszínű lett, és kicsit összezsugorodott Ella kezében, miközben tekintetét ismét a profra emelte.
- Ezek miatt a házszínek miatt nekem eléggé sok ember leszűkül sárgára, kékre, zöldre, pirosra - tűnődött el a dolgon, mert hát valóban, sokukat látta iskolai talárban is, melyek türközték a házuk színét, és sokan szerettek tanítási időn kívül is ehhez hűen öltözködni.
De persze meg kellett próbálni, az, hogy feladja, itt most nem volt opció. Ezért hát ismét behunyta szemét, nagy levegőt vett, és ahogy kifújta, tűzmadara is hirtelen új életre kelt, megpuffadt, mindenfelé kapálózó "tolla" lesimult, és csak néha rebbentek meg a testét összetartó lángok a lány ujjai között.
Szilva, szalma, széna, boglya, bagoly, nem jó.. Szilva.. hagyjuk. Megrázta kicsit üstökét, mintha ezzel kirázhatná fejéből a felesleges, használhatatlan gondolatokat, és ismét a csomagolópapírt képzelte maga elé, és anyját, a lila kosztümjében, vagy lila keretes szemüvegében. Ó, hogy mennyire utálta azt a szemüveget, ahogy amögül nézett rá néha!
Mikor kinyitotta a szemét, a gonden snicket háromszor akkora volt, mint először, és lilás színben játszott, csak néha bukkant fel benne egy-egy sárga láng.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Lelkes kis vigyorgás, és hajziháló bólogatás volt a válasza, mert bizony ez a csavart ital valóban az a borzalmas kategória volt, amikor már az embernek egyszerűen tudnia kellett, hogy valóban olyan borzalmas-e, mint amilyennek tűnik. És Ella kíváncsi természet volt, még az is érdekelte, amit már amúgy tudott, csak elfelejtett, és ennélfogva új infónak hitt. Például nem kizárt, hogy ivott már ilyen csavart iszonyatot is, csak azt túl sok minden előzte meg, hogy erről használható emlékkel rendelkezzen.
- Jöhet mind - erősítette meg, és sürgette meg Kornélt, aki már pattant is fel, hogy kedvfokozókkal kedveskedjen. Bár, hogy kedvességből tette-e, az nem tűnt volna valószínűnek a legtöbb embernek, de Ella nem ilyen volt. Ő szimplán mindenkit jó arcnak gondolt, míg az illető nem küzdött eleget, és tett azért, hogy még véletlenül se maradjon kétsége a lánynak afelől, hogy ez bizony nagyon nincs így. Jó, persze tudta, mire megy ki a játék, végső soron. De Kornél azért volt jófej, mert próbált úgy tenni, mintha, de közben meg ugye.
Szóval ültében piciket ugrálva, lábával dobolva, majd fejét csavargatva várt hűséges matrózára. Picit be volt zsongva, már az első kör is feldobta, ha nem is vágta különösen fejbe (neki azért sok kellett, hogy különbséget lehessen tenni a "normális", és a becsiccsentett állapota között). A folytatás pedig lehetséges izgalmakat tartogatott, szóval minden oka megvolt rá, hogy emelkedett hangulatban legyen. Még az sem szegte kedvét, hogy a környezetében kissé szagos emberek aludtak a - jó esetben - nyálukba feküdve.
Kornél érkezését újabb sugárzó vigyorral kíséri, és megjegyzésére is hangosan nevet. Nem is feltétlenül a mondandója, de ahogy előadja, az igazán szórakoztató.
- A virgáccsal most itt nem is tudnánk mit kezdeni - mondta, és kezét a poharak fölé emelve tűnődött el egy pillanatra. Ha helyes volt Kornél leírása az ital készítési módjáról, egyik pohárban más kutyvasz lehetett, mint a másikban, ezért nem volt mindegy, melyiket választja. Persze dehogynem.
- Igyunk a.. - kapta fel végül az egyiket, és emelte szemmagasságba, ám a mondat végéig nem jutott el, mert kénytelen volt arrébb ugrani kissé.
Majdnem a földön kötött ki, de a lötyiből legalább egy csepp se ment mellé. Az asztaltársaságukat képező fickó álmában arrébb mozdult, és úgy elfeküdt az asztalon, hogy nagyjából be is terítette azt, és ha Ella nem ugrik arrébb, ő tett volna róla, hogy arrébb lökődjön onnan.
- Ó, hát ő már jól érzi magát - jegyezte meg a lány nevetgélve, és mivel nem igazán fért vissza a helyére, Kornélra nézett, vállat rántott, majd az ölébe csüccsent.
Megemelte poharát, de a köszöntő befejezése a srácra maradt, mert Ella elfelejtette, hogy olyat készült épp mondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Ahogy Kornél ölében mocorgott, hogy neki, és valamelyest azért a srácnak is kényelmes legyen az elhelyezkedés, már csak a pohárköszöntő utáni gyors mozdulaton - melynek során a pohár százhúsz és száznyolcvan fok közötti dőlésbe került az ajkai között -, majd egy következő italok járt az esze, és azon, hogy együtt töltik majd az éjszakát. Hiszen ugyebár kockázatos lett volna a visszaosonás. Nyilvánvalóan.
Más szóval emelkedett hangulata, jókedve nem engedte, hogy az elmúlt hetekre gondoljon, arra az estére a konyhában. És ez jó volt így, így kellett, hogy legyen. Így tervezte. Sose tervezett pedig előtte, úgy igazán legalábbis. De most olyasmi történt vele, ami felforgatta eddigi életvitelét, és nem épp a jó módon. A váltás mindig jó volt, legalábbis így gondolta mostanáig. És aztán ismét így érezte, azt akarta, hogy elmúljon az érzés, ami megszületett benne, de ez most kivételesen maradandónak bizonyult. Nem várta, hogy valaha szerelmes lesz, azt pedig végképp nem, hogy ha az megtörténik, viszonzatlanul találja majd.
- Egs! - kurjantotta ő is, aztán már maratta is torkát végig a várakozásnak megfelelően iszonyú cuccal. Fintorgott, majd száját legyezgetve kacagott, és Kornél nyakába borulva, vállába nyöszörgött.
- Basszus, basszus, basszus, basszus! Ez szööööörnyűűűű..!
Annyira lelkesen szenvedett, hogy Kornélnak jól meg kellett fognia, ha nem akarta, hogy a lány leboruljon a földre.
- Fúúh... remélem van még - fújt egy nagyot végül, tovább nevetgélve, és a másik fura löttyel kísérte meg az előbbi traumatikus kortyot.
Kicsit közelebb férkőzött közben a sráchoz, és mivel pohárköszöntőjük az imént felébresztette a hortyogó tömeg nagy részét, kicsit megnövekedett a zsivaj, így Ella Kornél füléhez hajolva folytatta:
- Szerinted szobára is lehet vinni ebből? Vagy inkább tegyünk úgy, mintha külön lennénk, te szobát szerzel, én meg még szomjoltót?
Nem ez lenne az első, hogy trükközik valamivel, a szabályok elvégre nem másért léteztek, minthogy megszegjék őket. Elvégre, ha nem léteztek volna, lehet senkinek eszébe se jutott volna olyasmit csinálni, amit egy esetleges szabály megtilt. Teljesen nyilvánvaló!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Ellában is kezdett valami nagyon mocorogni, ami a magasabb szintre lépésre sarkallta (egész pontosan az emeletre). Talán csak az ital, vagy a feledni vágyás, de meglehet, hogy Kornél sármja. De valószínűbb, hogy mindhárom együtt. Vagy kettő ezekből. Ki tudja? A lényeg, hogy felszabadult már annyira, hogy ne akarjon tovább ellenkezni, ne akarja még kicsit hergelni a srácot sejtelmes beszólásokkal, és persze a fizikai közelséggel (ami ráadásul őt sem hagyta hidegen).
Még égett a torka, és kicsit kapaszkodnia kellett a másikba, mintha tartana tőle, hogy leesik, de a srác jól tartotta, és úgy tűnt, nem is igazán akarja ma már elengedni. Hacsak nem Ella tervét végrehajtandó.
- Megegyeztünk! - vigyorgott rá lelkesen, és kuncogott egyet a nyakába kapott csókon.
Amint talpon volt, és megállapította, hogy nem is lesz gond az azon maradással, elvette Kornéltól a pénzt, és az előbbi gesztusért cserébe még odalépett a sráchoz, és egy gyors puszit nyomott a szájára. Aztán az arcába vigyorgott, majd megpördülve a copfjával is megcsapta szegényt, mielőtt elsietett a bárpult felé.
Ügyesen kikerülgette, átugrálta akiket kellett, meg átbújt egy két asztal közt hídként fekvő, és lelkesen hortyogó fickó alatt, majd a pultra csapva a manit nekiállt szemezgetni a lehetőségekkel. Aztán a pultossal is, de ezzel viszonylag hamar felhagyott, mert mögötte pár ember, akik elé lazán betolakodott, kicsit türelmetlennek bizonyult most ehhez.
Miután sikeresen elköltötte Kornél pénzét (két valamit ott helyben fogyasztott), egy tálcára pakolva a maradékot ismét szlalomozni kezdett a tömegben, majd amint elég messze került, a lépcsők irányába fordult, hogy a megbeszélt tali pontra siessen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Kornél már ott várt rá a lépcső tetején, és nagyon elégedettnek tűnt. Ella nem is állta meg vigyorgás nélkül, ahogy baktatott felfelé, pedig azért figyelnie sem ártott, hogy ne lépjen rá valami ott felejtett felmosórongyra, vagy újságpapíros kupacra. Felérve aztán átadta a tálcát és biccentve egyet a lovagias férfiúnak köszönte meg az útmutatást.
- Vettem még két csavartat is, azért. Azokat ingyen kéne osztani, és még az is sok lenne értük - kacarászott közben, ahogy kerülgetve az újabb akadályokat egymás mellett elindultak szobájuk felé.
Ella megkereste jobbjával a srác szabad bal kezét, és ujjait az övéibe fűzve lóbálni kezdte.
- Remélem nem a nyolcast kaptad. Voltam ott szilveszterkor, és fúú.. vagy várj.. lehet, hogy az nem is itt volt?
Annyira nem volt képben, mint a falon lévő freskók szereplői, de azért legalább a falut eltalálta. Épp csak ez nem a Bérczes volt.
Mindenesetre a szobát, mely a ma esti lakhelyük (már ha épp lakni használták volna) várt rájuk, nem a nyolcas számú ajtó mögött volt, így az előbbi probléma nem is igazán érdekelte tovább a lányt. Annál inkább a tálca, annak tartalma, és persze aki tartotta. És mindez összeköttetésben állt az ő kezével, így nem húzta tovább az időt, behúzta maga után Kornélt, és gyors, és felületes körülnézést követően már le is ült vele az ágyra.
- Ja.. ajtó. Becsukod? Légyszi - vette el tőle vigyorogva a tálcát, majd tette le a dohányzóasztalra mellettük (melyben ki tudja, hogy nem estek el).

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Ital, pipa. Szoba, pipa. Ágy.. éppen hogy, de pipa. Az ajtó is csukva volt, mire Ella feleszmélt, így vagy megelőzte őt Kornél a gondolattal, vagy csak kicsit lelassult a világ forgása körülötte. Vagy épp felgyorsult. Fene se érti a fizikát. Főleg nem Ella.
De azt értette, hogy csokis eper és pezsgő nem lesz, és bár az utóbbit annyira nem, az édességet sajnálta. Le is görbült a szája széle, ahogy kissé szerencsétlenül üldögélt az ágyon, Kornélra várva.
- Ez biztos? Lehet, hogy csak késik. A szobaszerviz szokott olyat. - A Bérczesben legalábbis késett. Vagy csak ő volt megint túlpörögve, és nem győzte kivárni.
Kornél kérdésére aztán egy pillanatra elgondolkodott. Elég régen volt már, talán nem is idén, hanem még múlt év szilveszterén. Szóval rég. Úgyhogy komoly elmerengést igényelt a dolog, és az ilyesmi a becsiccsentett Ellától nem volt egyszerű elvárás. De még ha józan lett volna, se.
Kornél puffanva landolt mellette, mire Ella végül megszólalt.
- Van az a srác, tudod, az Blair. Vagy Black. - A nevekben sose volt jó, Kornélra is rendszeresen Régészként utalt. - Akkor még nem tudtam, hogy ő is navinés, de aztán később láttam órán. Legalábbis szerintem vele voltam szilveszter éjjel.
Kissé idétlenül elnevette magát, majd a szerencsétlen Kornél felé nyújtotta az egyik poharat.
- Pepszit! - emelte meg sajátját is a pohárköszöntő keretében, és egyik lábát felhúzva az ágyra fordult a srác felé.
- Háton fekve akarsz inni? - kérdezte nevetve, majd közelebb húzódott hozzá, és saját poharát egyensúlyozta oda a kiterült Kornél fölé. - Mehet? - kérdezte, de igazából már öntötte is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Az már biztos, hogy az Ella-Kornél páros jóban volt az iskolai manókkal, legalábbis ők előszeretettel kihasználták szegény kis szerencsétleneket, amazok meg boldogok voltak, hogy a kedvükre tehettek. Kinek nem jó üzlet az ilyesmi?
Szóval Kornél ígéretére a lány kissé felderült ismét, és egyébként sem volt sok oka az orrát lógatni, vagy legalábbis több volt arra, hogy épp az ellenkezőjét tegye. Például, hogy ledöntsön Kornélka torkán valamit, amit egyikük sem tudhatott előre, micsoda. Micsoda izgalmak!
Ella áldozata persze bőszen jelezte (főleg utólag), hogy ő felült volna igazán, de ami volt, elmúlt, Ella pedig nem foglalkozott a múlttal. Vagyis.. próbált. De most igazán fel volt ahhoz dobódva, hogy semmin se aggódjon. Még az a lehetőség sem hozta rá a frászt, hogy Kornél esetleg itt hal meg neki a csavarttól. Illetve nem volt ideje erre a következtetésre, mert a srác csakhamar azt élte át, amit a lány is kicsit korábban.
- Ahaa! Szóval az lehetett az enyémben is! - kacagott fel diadalittasan, és ahelyett, hogy adott volna a szenvedőnek egy pohár vizet, vagy egy pisztolyt, hogy könnyítsen fájdalmán, egy újabb körrel kínálta meg.
- Kocc, aztán dőlünk hátra - magyarázta a stratégiát, mert neki is ki kellett természetesen próbálni, milyen fekve inni valami botrányosan borzalmas lét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Kornél olyan komolyan vette a feladatot, hogy még segített is Ellának dőlni, pedig ment volna neki magától is, de még milyen könnyen! De így fölébe kerülhetett a srác, ami nyilván a célja volt, a navinés lánynak pedig nem igazán jutott eszébe ellenkezni - bizonyára mert nem is akart. Tudta ő már az elején, hogy ha nem a vécében, akkor itt fognak kikötni, és egyszerre volt türelmetlen és nézett elismerően a másikra, amiért az nem kapkodott nagyon. Sokan mások, akikkel Ella összeakadt, már rég a pólójából hámozták volna ki, és nem is költöttek volna ennyit rá.
A kérdésre aztán csak megrázta a fejét, és így elfekve kezdte igazán érezni, hogy mi is jutott eddig belé. Valahogy nem tűnt nyerő ötletnek folytatni a dolgot ebben a formában.
- Most egy kicsit inkább belőled kérek - felelte szokatlanul ártatlan mosoly keretében.
Mivel kicsit tartott tőle, hogy  nem volt elég egyértelmű az utalás, kezét felemelte, és Kornél nyakára simította, és finoman megcirógatta fülét is. Valószínűnek tűnt, hogy másnap reggel rettenetesen fogja magát érezni, de az nem Kornél számlájára lesz írandó, hanem az egészségügy által bizonyára igencsak betiltott katyvaszéra.
Tekintete találkozott Kornéléval, és amennyire tudta, ott is tartotta, közben arcán vigyor játszott, és nehezen gyűrte le a nevetését, mielőtt nagy nehezen kimondta volna:
- Megcsókolsz végre, vagy mi lesz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő