|
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Egészen elképesztő, mikor az emberre rászakad a szabadidő, és fogalma sincs, mit kezdjen magával, pedig mikor nem kéne, hogy ráérjen, ezer és egy dolgot ki tud találni, amivel elütheti az idejét, ahelyett, hogy azt csinálná, ami a dolga volna. Ezért kellett ennek az utolsó évnek másodszor is nekifutni, de most, hogy sikerült, és Ella vállát nem nyomja már a tanulás terhe, csak téblábol, aztán mikor mégis kitalál valamit, úgy dönt, hogy ahhoz nincs is kedve (és hogy ezt biztos nem is ő találta ki, csak valaki az agyába ültette a gondolatot). Mondjuk így sem unatkozott az elmúlt időben, történt egy, s más. Például kirúgták a negyedik, vagy nem is, talán inkább az ötödik munkahelyéről is. Ririvel fagyievő versenyt tartottak, amiből a kislány díszfalifikázta (biztos az anyjától tanul ilyen szavakat!), amiért elolvasztotta a fagyija nagyrészét. Kornéllal is volt pár bulis napja, de ezekre kevéssé emlékszik, szóval lehet, hogy nem is ér ebben a felsorolásban. Ó, és elaludt az eleme. Utóbbi dolog miatt különösen zavarta, ha unatkoznia kell. Mert ha így tesz, bár szokatlannak tűnhet tőle, de gondolkodni fog, és ha gondolkodik, eszébe jut, hogy elvesztette a lénye egy részét. Mintha a karját vágták volna le. Szóval nem, az unatkozás nem pálya, és az se túlságosan, ha Szója nénihez küldözgetik, amit most, hogy már nem jár a Bagolykőre, szerencsére nem is kell megtennie. De a sok feles szabadidő továbbra is gondot jelent, így hát gyakorlatilag az egész napot a faluban töltötte ma is, állást keresve, besegítve itt-ott (akkor is, ha nem kérték, sőt, fizettek volna neki, csak ne segítsen), és lekötve magát mindenfélével. Szerda lévén most még egy kis piacozással is, mielőtt az árusok lehúznák a rolót, vagy épp azt, amit az elképesztő sátraikon le lehet húzni. Vagy fel. Vagy össze. Csak néhány gyümölcsöt akart venni, mielőtt a Poénpalota irányába vetette volna kacsázó lépteit, de végül terve meghiúsult, mikor gyömölcs alakú gumicukrok magasra tolt halmaiba botlott, és úgy döntött, ez majdnem ugyanaz, mintha ténylegesen gyömölcsöt enne.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
A gyümölcsevés, mint terv, avagy elhatározás, egész hamar meghiúsult, de csakhamar az is, hogy legalább ízében, vagy formájában gyümölcsös dologgal gazdagodjon, majd tömje tele száját. A legkülönfélébb, sosehallott nevű, épphogy nem hasonló ritkaságú színű cukorkák, drazsék, és habcsókok közt válogatva Ella arra jutott, hogy mielőtt mindazzal, amit a kosarába halmozott, odaállna az eladó elé, talán meggyőződhetne róla, hogy van-e elegendő pénze kifizetni szerzeményét. Az már nem jutott eszébe, hogy ha elkölti mindet, nemigen lesz miből valódi kaját vennie majd holnap, és azután. A leégettség még mindig nem tudatosult benne mindennapi tényként. Elvégre ez a fajta leégés nem égette a bőrét, és nem is viszketett. Újabb haszontalan gondolatok jutottak volna még eszébe, ha épp nem szúrja ki a feléje tartó unokatesóját. - Ó, szia! - kiabált neki már messziről. Elindult felé, közben kosarával jól leverte egy igen apróra töpörödött boszorkány süvegét, ami legalább akkora volt, mint maga a nénike alatta. A Szendrei lány egyiket se vette észre, de a szétszóródó cukrokat se, amik a túltolt kosárból potyogtak a süveg után. - Jó, hogy jössz, segíts eldönteni, mit ne vegyek meg ezekből! - tolta a szőke lány orra elé a kosarat, újabb adag színes édességet repítve ki belőle. - Hoppá. Egy kisebb rikácsolásra aztán értetlenkedve hátrapillantott, mert az apró boszorkány néhány keresetlen átokkal dobálózott épp, meg a kipotyogott cukrokkal. Ella párat gyorsan el is kapott, már amelyik nem a kobakján koppant, és visszaszórta a többi közé. Még meg is köszönte a felpaprikázott boszinak, hogy visszaadta őket.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Ella jót nevetett a szőke válaszán, tetszett neki ez a hozzáállás, elvégre az övét tükrözte. Igaz, okosabb nem lett tőle, hiszen bár pontosan azt tervezte, hogy mindet viszi, már emlékeztette magát az elmúlt öt percben hatszor is, hogy ez nem opció. Válogatnia kéne belőle. A kis színészkedést újabb vigyorral jutalmazta. - Minek kell? Meert.. finom? - kérdezte olyan kifejezéssel az arcán, mintha kételkedne a másik épelméjűségében. Persze ő is csak játszott. - A cukormérgezés meg sokkal jobb, mint más mérgezés, legalábbis a bájitaltan könyveimben elég csúnya illusztrációkat láttam. Jól meg is borzongott az emlék hatására, de hamar túlesett a dolgon, elvégre édességet készültek venni - igen, Vivi felajánlotta, hogy állja egy részét. Erre Ella nem tudott nem teli képpel vigyorogni. - Mondtam már, hogy te vagy a kedvenc unokatesóm? Becsszó, de ne mondd meg az ikertesódnak, mert neki is biztos mondtam már ezt. Ririnek meg azért ne, mert ő szomorú lenne. Vagy bokán rúgna, nem tudom. Mindeközben egy pillanatra sem merült fel benne, hogy tulképp nem is Vivivel beszél, és tereli őt magával, miután egy kisebb vagyonnal megrövidülve, de annál több édességgel búcsút intettek a még mindig zabos apró boszorkánynak. - Amúgy állati a hajad! Nem gondoltam volna, hogy képes lennél levágatni. Én is tervezem egy ideje, mondd csak, nem fáj? Vagy nem fura, hogy nem csikizi a hátad? És amúgy elégetted vagy ilyesmi, nehogy felhasználják valami vudu dologra, ugye?
|
|
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Detti-ti Végre valahára egy állással a zsebében (illetve a munkaszerződés zsebkendőnyire hajtott saját példányával), és annak biztos tudatával, hogy rövidesen össze tud szedni annyi pénzt, amiből folytatni tudja majd utazását, Ella kicsattanó jó kedvében volt. Nem mintha máskor úgy tűnt volna, hogy menten eret vág, szó se róla, valószínűleg a nevetőráncai komoly dilemmát okoznak majd öregkorára, de korántsem volt derűs hangulatában az utóbbi időben. Jó volt persze találkozni néhány régi iskolatárssal és rokonával, vagy épp iskolatársrokonával, de abból a veremből, amibe hajtotta magát, még mindig csak kikapaszkodófélben volt. Nem volt végzettsége, szakmai előélete pláne, pénzt pedig nem örökölt egyik nagybácsijától sem - azt se tudta, egyáltalán van-e neki olyan -, és a szüleitől vagy Védától meg nem volt hajlandó kérni. Vagy mert így is túl sokat köszönhetett nekik, vagy mert nem akart hálával tartozni. Véda volt az előbbi. De most már minden oké, gondolta ő, nincs más dolga, mint szépen mosolyogni - pipa, bár ki tudja, szépnek számít-e a vigyorgása -, és felszolgálni. Néha törölgetni, mosogatni, minél kevesebb dolgot összetörni, és lekapcsolni a villanyt, mielőtt bezár. Fordítva is próbálhatja persze, azt mondták, a lényeg, hogy legyen bezárva az ajtó, és sötét odabent. Ahogy aztán az utcán sétált, egyszerre a fejében kapcsolták le a lámpákat, vagy legalábbis minden, amin ezidáig elmélkedett gone dark, merthogy helyet kellett szorítani annak a kicsattanó örömnek, amit legkedvesebb barátosnéja megpillantásokat megélt. Ugrott egyet örömében, és el is kiáltotta magát, hogy "Detti!", de a másiknak tele volt a füle zenével (vagy oktató előadással, mit tudhatta ő, mivel bódítja magát a másik), így jobb híján egyszerűen ráfeküdt a lányra, és belevigyorgott az arcába.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Detti-ti Szerencsére a Boglár lány tökéletesen passzolt Ella személyiségéhez, pont mint macska a szúnyoghálóra. Valami ilyesmi történt most egyébként is, csak a szerepek cserélődtek fel hamar, mikor Detti megszorongatta kicsit Ellát, nehogymár olyan sok levegő legyen benne - még félrenyeli, vagy ilyesmi, ugye. Sok ellenkezési lehetőség híján Ella csak vigyorgott tovább, bár megpróbált mondani is ezt-azt, nem tudva, hogy még most se hallana belőle semmit a másik. - Hát onnan.. on-nan..nan jobb.. jobbról - préselte ki magából a szavakat. Még el is bökött fejével a mondott irányba, bár így most úgy tűnt, az inkább balra van. Vagy felfelé. A szorongatás végeszakadtával Ella is felült, eligazgatta kicsit barátnője ruháját, és aztán egy arcába lógó tincset is félrefújt, hogy aztán ugyanazzal a lendülettel az vissza is hulljon birizgálni a szempilláját. Rudolfra, már ezen a ponton vigyorgott ismét, mint a tejbetök, és mielőtt nekiállhatott volna összefoglalni élettörténetét, és azon belül is az eltűnését taglaló fejezeteket, Detti bedobta az úrkisassony kártyát, és úgy kihúzta magát, hogy Ellának fel kellett rá néznie. Pedig elég magas lány ő, mint tudjuk. Szendrei eligazította haját egy-két gyors seprő mozdulattal, kiegyenesedett ültében, keresztbe fonta lábait - amit igen kényelmetlennek talált -, és felszegett orral, arcizmait visszafogva préselte ki ajkai közül válaszát: - Önt nem különbben. Engem ért a megtiszteltetés. A végén már persze röhögött, és gyorsan vissza is vedlett szokásosellába. Bár igaz is lehetne, hogy nem tudja megjátszani magát, nem volt az. Ez a stílus azonban nem az volt, amit rekeszizmai türtőztetni tudtak volna. - Épp utazgatok. Küldtem pár baglyot is, de lehet nem adtam nekik elég pénzt, mert nem annyira volt miből, szóval nem tudom, eljöttek-e idáig, vagy eldobták valahol útközben. - És hát szereztem munkát a faluban, képzeld! Már megint. De most nem fognak kirúgni. Azonnal. Gondolom. Szóval mesélj te is! Nem diplomáztál már le? Azért se nagyon kerestelek itt, mert azt hittem, már elhúztad a csíkot. Közben úgy találta, most jó lenne egy újabb összeborulás, szóval ültében megölelgette újra Dettit, mert neki is biztos túl sok volt a levegője.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Ha nem hal meg Viccen kívül, nem igazán tudom, gondolom attól, ha érdekes, van lehetősége a jellemfejlődésre, esetleg tartogat magában titkokat, ilyesmi.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Nem, ő más eset Túl sok komoly és titokzatos karakterem volt már, akikkel időnként nehezemre esett írni, ezért akartam egy tökkelütött bolondot, akinek minden második gondolata marhaság, és akivel bármikor tudok írni. Közben persze ő is komolyodott, ezért már ez nem annyira állja meg a helyét, de alapből az volt az elképzelés, hogy ő egy kis egyszerű, bolondos lány, akinek annyi az életcélja, hogy jól érezze magát Adél: nem kizárt, bár én kicsit se hasonlítok az itteni karaktereimre
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Nem volt nehéz Eléggé hasonlít az avataralanyára is, csak ellenben Ellával, neki sokkal mélyebb és összetettebb gondolatai vannak illetve meglátásai a világról, szóval ő csak játszotta a hülyét, míg Ella konkrétan az De a jó értelemben
|
|
|
|
|