Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Éhes vagyok, mint a farkas! Pedig nem mondhatnám, hogy nem ettem ebédet, de mégis. Talán a manókat egy kicsit meg kéne rendszabályozni, hogy tápanyag dús ételeket szolgáljanak fel. Dühítő, hogy két órával evés után még mindig korog a gyomrom, emiatt muszáj a konyhára mennem. Amúgy is unatkozom, és jó lenne valamivel elütni az időt. Mondjuk, azt tudom értékelni, ahogy a manók hajlongnak előttem. hiába felszabadítottak – legalábbis ezt olvastam valahol -, akkor is tudják, hogy hol a helyük. Ha nem, akkor majd az otthoni manókon verem le és ezt el is mondom nekik. Ez szokott hatni, és máris kezes bárányok. Nem öltöztem túl, de még így is nagyon elegáns vagyok ebben az új ingben, amihez egy farmert kaptam fel. A szép fekete félcipőm pedig halkan surran a padlózaton. Végül nem túl soká, odaérek a konyhába, és határozottan benyitok. Ott egy fekete ruhás szőke csaj eszik valami, valami… levest? Két pálcikával, akkor ez az egyik távol keleti diák lehet, vagy valami ínyenc. Egy manó pattan elém, mielőtt meg tudnék szólalni.
- Szép délutánt Farkas úr, mit szeretne ma? – naná, hogy máskor is szoktam ide járni, öcsém! Közben rá se nézek a manóra, és amikor idefordul – márpedig idefordul előbb-utóbb a csaj – lecsekkolom keményen. Ismerős, nagyon, á, megvan! Na, ki más lehetne, mint a Fresmoonok egyik képviselője.
- Hozz sajtokat és friss gyümölcsöket, két személyre – mondom a manónak, aki meghajol, és máris elszelel az útból. Közben odasétálok a pálcikás lányhoz és leülök vele szembe.
- Na helló! A barna haj jobban állt – gőzöm sincs ez melyik, de szerintem így ki fog derülni. Ha nem ismer… hmm, szóval, ha még mindig amnéziás, akkor mindegy, de ha a tesója, akkor… ajaj, ki fog derülni. Megvizsgálom az arcát, és mintha még lenne rajta némi folt, de nem tudom megállapítani pontosan. Talán Dasha az? De ha ő Dasha, akkor a múltkori a folyosón lett volna a tesója? Nem tudom, de hamarosan rájövök.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Nahát, nahát! Komolyan kezd gyanús lenni, hogy levitásokba botlok! De nem ám sokba, csak néhányba. Tényleg nagyon fura, hogy összesen ha ismerek négy áfonyaszomorítót, akkor talán nem is állok messze a valóságtól, plusz a tanárok, meg a HV-k. De remélem nem valami, vagy valaki akar ezzel valami sugallatot küldeni nekem, mert akkor az bizony sajnos pofán lesz csapva, öcsém! Szőke Dasha jött, látott, győzött és pálcikával eszik levest. ugye, ez nem csak nekem furcsa? De ki érti azokat a népeket, úgy tudom, hogy kutyát is esznek. Ahhoz képest Izabella azt mondta, hogy Dasha kutyát tart… de lehet, hogy hűtő híján, csak így tárolja őket a legközelebbi szülinapi kutyapörire, hehe. Na, mindegy, csak oda csüccsenek, ha már a manókkal végeztem, akik egyébként egészen gyorsan meghozzák azt, amit kértem.
- Lázadsz? És ugyan mi ellen? De legalább így meg lehet különböztetni a tesódtól. Egyébként attól, hogy a barna jobban áll, még ez is elég… hmmm… dögös? – kérdezem, mert keresem a megfelelő szavakat, majd bekapok egyet a sajtokból, és jóízűen elrágcsálom.
- Nem aggódom, nem az én dolgom cicabogár – kacsintok rá, és amúgy is tök mindegy, hupilila hajjal is érdeklődnék iránta, nem veszítene a csillogásából. Meg amúgy sem értem, hogy mi ez a nagy szóf**ás, mikor a múltkor meg teljesen kuka volt. Ha ő volt egyáltalán.
- Mióta is vagy szőke? – érdeklődöm, mert ebből gyorsan ki fog derülni, hogy melyik Fresmonnal találkoztam, és ha mégsem amnéziás Dasha volt, akkor lesz egy két keresetlen szavam.
De mielőtt ez kifejthetném, olyat mondd, hogy majdnem megdobálom sajttal.
- Mármint, hogy én? Aki megmentett és elintézte, hogy eltűnjenek a sebeid ilyen gyorsan? Igazán nincs mit, máskor is – villan a szemem, mert azért ezt elég nagy pofátlanságnak érzem. Oké, akarata ellenére kapott egy kisebb átkot, de egyáltalán nem fájdalmasat.
- Majd legközelebb vigyázok, és megvárom, míg teljesen megvernek, nehogy az önbecsülésed csorbát szenvedjen – bekapok egy újabb sajtot, mert ugye teli szájjal nem beszélek.
- Amúgy is, mit eszel? Nem levest? Ahhoz nem kanál kell? – gyorsan váltok témát, mert jobb, ha nem borítom rá a csinos kis testére az asztalt. Egy almát is megkezdek, de azt gyorsan felvágok cikkekre, ha már a lusta dögök ezt nem tették meg nekem. Pedig a múltkor is így kértem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Eszméletlen, hogy a levitás lányok milyen jól néznek ki. Szóval Dasha is, tök mindegy, hogy milyen színű a haja.
- Ahogy akarod. Bár nem tudom mennyire nagy lázadás egy hajszín átfestése. De igazad van, ne menjünk bele – nyilván nem lehetett kihagyni ezt, még ha nem is kicsit szemtelen. De nem baj, Dasha majdcsak rájön, hogy barnában jobban tetszik nekem, és mihamarabb jobb is, ha visszaváltoztatja a kedvemért. Nem mintha elszámolással tartozna felém, de így kellene lennie mindennek, nem?
- Persze, hogy az vagy, öcsém! – tárom szét a kezemet és máris bekapok egy újabb almaszeletkét. Most nem fogom hosszasan taglalni, hogy milyen jól néz ki ez a csaj, nem véletlenül akartam azt a csókot. Annál jobban nem hiszem, hogy ezt meg kellene magyarázni…
Az viszont nagyon is érdekel, hogy mióta „lázad”.
- Négy? Hmm… - akkor ez nem sokat segített. Viszont furcsán mosolygós a csaj, és nem tudom, hogy gúnyolódik-e vagy sem. Lehet, hogy a tesójával találkoztam akkor? Hiszen Dashán még mindig vannak nyomok, még ha nem is igazán lehet észrevenni őket. A másik Dashán viszont semmi sem látszott, de azzal védekezett, hogy nagyon sok alapozó van rajta. Vajon most már azért nincs, mert nem annyira látszik, vagy csak a testvérével találkoztam? Ki fogom deríteni, öcsém!
Nagyon vidám, még nyugtatgatni is próbál, miután provokál keményen. Hát egészségeses életmód ez?
- Na, így már jobb – egyezek bele. – Igen? És mivel vehettelek volna még rá? A szép szó nem használt – azért bocsánatkérést ne nagyon várjon, majd egyszer, ha valaki nagyon megérdemli, majd kérek. De egyelőre nem ismerek senkit, aki az én bocsánatkérésemre szorulna. Amit eszik az nagyon fura, főleg, hogy pálcikával eszi. Tudom, hogy van ilyen, meg tradíció, meg minden, de nekem fura. Sosem voltam oda az ilyen kajákért.
- Nem, nem zavar. Bár érdekelne, hogy mit gondolsz arról, hogy én hogyan használom szememnek megfelelően a pálcákat – vigyorgok és letámasztom a bal könyököm, majd az öklömre fektetem a fejem. Újabb sajt és gyümölcsdarabok landoltak a számba felváltva, mivel Dashát néztem és nem azt, hogy éppen mit veszek a kezembe.
- Hé, manó, egy kanalat – csillan fel a szemem a felkérésre. – Érdekel az íze, de csak kanállal, ha nem bánod. Majd a legközelebbi randin talán már megtaníthatsz egy-két fogásra – kacsintok, miközben az egyik büdöske meghozza a kanalat. Amint ideadja a levitás taekwondokirálynő az egészet, óvatosan veszek és megkóstolom a levesét.
- Mondd csak, emlékszel, hogy találkoztunk a folyosón a minap? Furcsán viselkedtél, nem ismertél fel. Vagy a tesód egy nagy kamugép és szórakozott velem – nem fogok kertelni, szeretem az egyenes beszédet, az a legegyszerűbb és akkor nem kell mismásolni sem. Jó, néha elferdítek dolgokat, de az csakis a másik kedvében való járás miatt teszem. A leves íze elmegy, de nem lesz a kedvencem.
- Hát, nem fogom literszámra enni, de nem rossz. Nekem kissé alul-fűszerezett, és más ízvilághoz vagyok szokva – mosolygok, majd visszatolom neki az ételt. Egy sajttal gyorsan el is oszlatom az egészet a  számban, immár megint élveztem a kemény tejtermékek örömeit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Jaj, nehogy már, engem nem érdekelnek ezek. Rosszul leszek tőlük, értsd meg, öcsém! – felháborodva közlöm Izával a dolgot, amikor kilépünk az édességboltból. Most tényleg a mugli mesevilágról, meg ilyen baromságokról kell előadást hallanom tőle? Nem igaz, hogy ezt nem lehet megérteni, hogy engem hidegen hagynak – jobb esetben - ezek.
- Amúgy is, hogy lehet ilyen hülye nevet adni valakinek, hogy Kulk, meg Csiparózsika? – nem hagyom magam, hátha ez elég lesz majd ahhoz, hogy ne próbáljon engem felvilágosítani. Mert ez a nagy terv, hogy ha már barátok vagyunk, ismerjük egymás kedvenceit. Nos, az én listám ugye elég rövid ebből, meg a csajok sem hiszem, hogy lázba hoznák őt, na meg nem engedtem kifizetni azt a rohadt nagy vattacukrot sem, amit a kezébe szorongat és majszolj. Komolyan, ha nem ismerném, azt hinném, hogy ez neki olyan, mint a drog, mert kikerekednek a szemei, és azt a ragacsos izét falja, mintha két napja nem evett volna.
- Nem beszélve Hamupatácskáról. Az egy ló, fogadjunk, aki tüzes szekeret húz, és megment valami mugli malacot – mondom undorodva, még a felkaromat is megvakarom, mert libabőrözni kezd ettől a témától. Amúgy tök jó idő van, nemhogy inkább elmennék valahova szórakozni, de nekünk itt kell nagyon fontos dolgokról beszélgetnünk. Természetesen én már végeztem mindennel, ahogy ezt nem is felejtem el hangoztatni, ahányszor csak találkozunk, vagy találkozom bárki ismerőssel, mi több már végzősnek mondhatom magam. Mivel hivatalosan véget ért már mindenkinek minden, azért is gondoltam egy kicsit Izával téblábolni. A jó hír az volt, hogy kapott rá, de nem bírja ki, ha leszólom az ő által kedvelt dolgokat. Emiatt – mondja -, ha majd megismerem ezeket, én is rájövök, hogy milyen jó dolgok. Mivel sok választásom nincs – lebeszélem, végighallgatom vagy itt hagyom – kénytelen leszek gyorsan dönteni ezek közül. De olyan jó az idő és én nem akarok bent lenni, haza meg ugye nem mehetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- A törpék nem is tudnak beszélni emberi nyelveken. Meg semmi értelme a bányában dolgozni, mert kicsik. Főleg, amelyik elalszik. És mit csinál a néma, tudod a szemetesvödör, amikor ráomlik a szikla? Nem tud kiabálni se. Nem beszélve arról, hogy egy ember be sem férne a házukba. Szóval tökre jó a hozzáállásom, csak nincs a mesének értelme – nyilván ezek mind csak kifogások, hiszen minden mesébe bele lehet kötni, mert gyerekeknek íródtak és nem az a fontos nekik, hogy a Pókegérke szereti-e a sajtot. De úgy látom, nem adja fel, nem az a típus és lelkesen folytatja, kijavít, öcsém! A szemem forgatom már kínomban, nem értem miért nem hagyom itt. Egyen csak, legyen boldog, én pedig malmozok a szobámban. Az is izgisebb, mint a muglik hülyeségei.
- Jó, akkor Hulk, meg izé. Csipkerózsika, vagy ki – vonok vállat, ha ez neki ilyen fontos, legalább leszállunk a témáról. Mert amúgy Hulk egy mugli, aki kifejlesztett valami szert és zöld izévé változik, aki nagyon nagy és a mugli fegyverekkel nem nagyon lehet bántani. Egy jó átok biztosan segítene rajta. Na, és a nagy hős, nem bántja a jó csajt… hát persze, szelektál, meg minden.
- Milyen malacot? Oké, eszembe sincs idekeverni – vigyorgok és leszedek egy kis falatot a vattacukrából, és mielőtt lereagálhatná meg is eszem. Na, meg is lesz a böjtje, mert ilyen édes-mázos izé, ami nagyon cukros és majd elhányom magam.
- Merlinre! És neked ez a kedvenced? – kérdezem, miközben előkapom a pálcámat és egy wasserrel vizet csorgatok a számba. Gyorsan megiszom, amíg ki nem megy az íze a számból. Persze nem mindenki szerethet mindent, de ez a cukros izé eléggé borzasztó. Nekem nagyon.
- Azt – helyeselek, ki tud ennyi ökör nevet megnevezni. De most tényleg. Hamupipőke. A hamu rendben van, de pipőke? Az meg milyen mugli betegség lehet már? Meg mitől hamu az a pipőke? Mondjuk, lehet, hogy csak el kéne fogadnom az egészet és akkor gyorsan vége lenne. A gondolataim és a szemeim elkalandoznak egy szép lány popsijára, aki elhalad mellettünk, és váratlanul ér a kérdése Izának.
- Hát persze. A hercegnőt házimunkára fogták, logikusan és rájött, hogy fáj a lába. Ezért kellett a fejére a pipőke, ami meggyógyította a lábát, jól tudom? – kérdezem egy félmosollyal az arcomon. Mondjuk az eddigi történetekből kiindulva akár ez is lehet a vége.
- Inkább mesélj a szuperhősökről, mert azok jobbak – hazudok sima, észrevehetetlen hanghordozással, de tényleg, azoknak legalább van valami értelmes történetük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Hogyne találkoztam volna törpével, ott van a navinés fogó – legyintek, de nem kötözködöm tovább, mert nincs értelme az egésznek. Hófehérke és a hét törpe. A mesék általában valamire tanítanak nem? Ez mire?  Hogy ha megmérgeznek, majd megcsókolnak, újraéledsz? Ugyan már, Hófehérke is normális volt. Kitakarította a törpék házát, öcsém! De rendes, azt a naaaagy házat. Beletelhetett vagy fél órába is, öcsém!
- Igen, tudom milyen a malac. A legtöbbjük ott eszik a nagyteremben, és nem látott még kést, meg villát. Vagyis de, képen, csak abban lakni lehet – vonom meg a vállam. A diákok nem arról híresek, hogy az evési szokásaik kifinomultak lennének. Esznek kézzel, teli szájjal csevegnek, úgy, hogy a fél káposzta kint van az arcukból, és csöpög le róla a lé. Igen, tudom, hogy milyen a malac. Tehát Iza nem rasszista, mert rózsaszínek a malacok, azt meg a fehér emberekre szokták mondani. Nahát, milyen új dolgokat tudok meg róla, pedig erről még nem is beszélgettünk, üdítő változás.
Viszont kíváncsi voltam, hogy mi a jó a vattacukorban, mert látványra semmi. Gyorsan rájöttem magamtól is, hogy az íze is a látványához hasonló. Édes, gejl, és cukortúltengést okoz. Tényleg majdnem megfordult a gyomrom, de hát az is kemény, ahogy én magam, szóval kibírtam. Azért látványosan eljátszottam a nagy halált, hogy Iza érezze, mit eszik.
Megfenyeget, hogy ne vegyek többet a vattacukrából. Ó, hát emiatt nem kell aggódnia, nálam akkor lát többé ilyet, ha vételezek számára, hogy csendben maradjon, vagy, mert szülinapja van. Azért utána mászok, de még egy kicsit simogatom látványosan a hasam. Úgy, mintha ösztönösen tenném, de mindenki tudja, hogy nem az, tudjátok.
- Azt tudtad, hogy nagyon szexi vagy, amikor fenyegetsz. Szóval, ha pasizni akarsz, mindenképpen fenyegesd meg, nyert ügyed lesz – rákacsintok és fel is nevetek. Azért még hátrapillantok a harmadéves csajnak és dobok neki egy csókot. Elkaphatja, ha aranyvérű, amúgy pedig köpésnek fogja fel. Lehet választani, öcsém!
De ha már ennyire „felvilágosítani” szeretne Iza, akkor legyenek a hősök. Biztosan továbbra is elcsépelt dolgok lesznek és uncsik. Csak ne mesék, könyörgöm!
A kiscsaj visszajött és nagyon örült nekem persze.
- Este 11-kor a főtéren galambom – mondtam neki, szándékosan takarodó időpontot használva. Hát igen, szegény Iza nem aludhat, mert le merem fogadni, hogy megnézi, ott vagyok-e. Pedig nyilvánvaló, hogy nem leszek ott, a kiscsajnak persze felvillannak a szemei, és viháncolva szalad tovább.
- Van Európa, Ázsia kapitány is? Meeeg Bogolyfalva kapitány? Az biztos te lennél. A hős, aki Farkas Zéténynek mugli mesét mond – nevetek, mert el tudnám képzelni, valami szexi kosztümben. Fel alá rohangálna, osztaná a vattacukrot, meg minden.
- Ők ilyen politikusok? – fűzöm tovább a témát, bár akkor miért lennének szuperhősök?
- Jaj nem, várj, tudom – emelem fel a kezem, pedig a képemre van írva, hogy mennyire tudom. – Ő az amerikai szuperhősök vezetője. Megmondja a Hulknak, hogy te most a izét ütöd, mik voltak még? A… - erősen gondolkodnom kell, mert már elfelejtettem a sok nevet, amiket emlegetni szokott. -…Denevérkutyát, vagy a gonosz Csalánembert, ugye? – hát, hogy jól emlékszem-e, igencsak kérdéses, de nagyon várom a választ. Na, ez mondjuk tényleg igaz, öcsém! Röhögni akarok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Oké, lépjünk – vonom meg a vállam. Bármit mond is, makacs volt, össze volt verve, akár belső sérülései is lehettek, nem tudom. Szóval felelőtlen volt, én pedig jó kedvemben ahhoz, hogy elvigyem a gyengélkedőre. Az más kérdés, hogy a szállítási módot nem így képzeltem, de szerintem ennek jobban örült, mintha a hajánál fogva húzom végig a kastélyon. Amúgy meg volt némi szerencsénk is, mert egy tanárral és egy refektussal sem találkoztunk, kizárólag bámészkodókkal, akiket rövid, „ránézéses” módszerrel elküldtem a francba, vagy a mugli vidékekre. Azok biztosan szörnyűek lehetnek.
- Most mondtad, hogy lépjünk túl rajta szívem, és újra felhozod. Hol itt a logika? Különben is ezek pálcikák, az meg varázspálca – helyesbítek neki, mert ha szeretne még kötözködni, velem lehet nyugodtan, csak nem érdemes. Azért megnézem a levest, és ha már ennyire baj, hogy pálcával próbálkoznék, akkor lássuk a kanalat.
Felkapom a fejem egy kissé a következő mondatára, pedig már éppen belemertem a levesbe a kanállal. De az félúton megáll, és próbálom értelmezni a keleti szépség mondatát.
- Randi? Kedves? Hmm – csak ennyit mondok és megkóstolom az ételt. Hát mit mondjak, nekem alulfűszerezett, de hát magyar ember vagyok, aki él-hal a fűszerekért. Elbírt volna még egy kis sót, vagy paprikát, vagy… nem tudom mit, nem vagyok szakács. De egyébként nem mondanám rá, hogy rossz, csak nagyon más. Oké, talán ha többször ennék ilyet, talán még rá is jönnék, hogy mitől ízlik ez. Volt benne valami, aminek az utóíze markánsabb volt és igen… érdekes. Érdekes, de finom.
- Egészen ehető, nem rossz – tolom vissza a konklúzió után a tányért, mégsem az én ízlésem, és nem is az én kajám. Persze, ha kifejezetten ízlett volna, lehet, hogy nem kapja vissza, hanem befalom az egészet. Elveszek egy szelet sajtot és haza ízeket viszek a számba.
Közben megemlítem a tesóját, és kiderül, hogy az szórakozott velem, illetve kihasználta azt, hogy a testvérének hiszem. Meg fogja bánni, ha legközelebb találkozunk, ezt ígérhetem.
- Szóval te is szeretsz szórakozni másokkal? Nyilván hülyének tart, mert összekevertem veled, de majd legközelebb megbánja – vonom meg a vállam, és mosolygok. Ez általában nem jelent jót, de most nem éreztetem, hogy neheztelek a tesójára. Nekem kellett volna ezt észrevennem, persze a hibás nem én vagyok, öcsém!
- Van valami, ami alapján meg lehet különböztetni titeket? – ez elég várható kérdés volt a részemről, hiszen, ezzel gyorsan le lehet tesztelni, hogy kivel is van dolgom. Újabb sajt, és egy kis szőlő. Furcsa elegy, de végül is jól esik.
- Hát de, eltaláltad. Pedig semmi baja nem volt, és ez gyanús is volt. De ügyesen játszotta az amnéziást, aki nem emlékezett sem a csókra, sem a verekedésre. Gondolom, azért majd megkérdezi ezeket, számíthatsz rá – vigyorogva tolok be egy újabb sajtdarabot. Most jöhet néhány szelet alma – mert nyilvánvalóan fel vannak szeletelve a dolgok, a szőlő pedig szépen fel van szemezve és egy tálba betéve. Közben nézem, ahogy eszi a pálcákkal a levest. Igen, jól mondtam: pálcával levest, öcsém!
Végignézek megint rajta és mosolyogva tolok be néhány szelet gyümölcsöt újra.
- Hát, így belegondolva jól vagy így szőkén is nekem Dasha – kuncogok és a fejem feltámasztom a két kezemre. Igen, így is elég jól néz ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Tényleg az szexi, és még soha sem láttam ilyen kivitelben, öcsém! Tudja magáról, mégis szerény. Nem mondja, hogy nem az, de nem is hirdeti, csak mosolyog, meg megköszöni, meg ilyenek. Láttál te már ilyet? Én még nem, öcsém! Bár ha már itt tartunk Lyra sem hirdeti magát, pedig lenne miért. Lehet, hogy el fogom vinni egy fotózásra! Igen, ez nagyon jó ötlet. Persze, hogy az, hiszen én találtam ki. Talán lehetne valami közös portfóliónk is, meg ilyesmi. Biztos tetszene otthon, hogy ilyen jó az összhang, ami azért még mindig nincs úgy, ahogy azt az őseink elvárják. Apám meglesz, majd odaadjuk nekik, addig meg nem igazán kell, és hagyjuk is ezt a témát. Nem tudom, hogy egy vagy három évünk van még külön, de az semminek tűnik az elkövetkező 40-50-hez képest…
- Nem, hogy lennél már ilyen? Miket gondolok – jól láthatóan egyetértést színlelek, pedig tud ám felbőszült bikalány lenni. De tényleg, a múltkor is kikelt magából, csak nem tudta. Meg tudja, hogy hogyan kell bánni a szavakkal és mikor mit kell mondani, hogy fájjon. Csak ő ezt nem veszi észre, nálam meg kevésbé működik. Oké, van olyan, hogy túllépi a határt, de ez megbocsájtható.
- Még sosem mondtam? Nagyon beléd szerettem, csak nem merem elmondani, mert félek, hogy nem kölcsönös és akkor összedől a világ – mert lerugdosom, hehe. A vállammal kicsit meglököm, és szerelmes pillantásokat lövellek felé. Tudom, hogy hogyan kell, már láttam egy csomó diáknál, akik enyelegtek a kastélyban. Amúgy pedig Izába még jó is lehet beleszeretni, hiszen jó fej, szerintem ő nem a fehér lovas hercegre váró típus, de bőven van miért szeretni. Csak az aggodalom kétszáz százalékát kéne kicsit helyrebillenteni, úgy már tökéletes lenne minden bizonnyal. De jobb ez így, elég egy tökéletes a kastélyba, nem kell a konkurencia.
Közben gondolataim bizonyítékot nyernek a nevető harmadéves lánykánál, Iza pedig ezen kezd el ironizálni.
- Itt lesz – ez elég egyértelmű volt. Láttam már ezt a csajszit többször is, és egyértelmű jeleket küldözget felém. Lehet, hogy egyszer kihasználom, hogy mindkettőnknek jó legyen, de hosszútávra nem nagyon számíthat. Közben a látóterembe kerül Iza ragacsa, én pedig finoman megfogom a csuklóját és visszaterelem a dekoltázsa elé.
- Kösz, inkább nem. Elég volt az előbb. Még a végén annyi csaj jönne segíteni, hogy féltékeny lennél. Épségben szeretnék visszatérni a kastélyban Izukáááám – röffenek egyet és kuncogok is rá. Egy kicsit még rájátszok erre a szerelmes témára, hátha elkezd rajta gondolkodni, mert akkor is aranyos. Olyan sztorik lehetnek a fejébe, hogy inkább azokat nézném, mint a szuperhőseit.
- Steve-ből csak egy van, besz***k! – felnevetek, az ő hanglejtésével utánoztam a mondatát. Komolyan, mit lehet ennyire szeretni ebben? Mugli dolog, mugliknak való, velük együtt kellene elásni.
- Biztos csak viccelődtél most – nézek rá hitetlenkedve. – Mármint, hogy Farkas Zétény leül egy olyan képizé elé, és végigizgulja Steve kalandjait? Mi van ebben a vattacukorban, ami elvette az eszed? Most vagy ennem kéne belőle még, vagy kidobnom, nehogy komolyabb bajod legyen. Még a végén szövődményes lesz – na persze. Nyilván leülök mugli filmeket nézni. Szerintem úgy kéne, hogy elmenni egy ilyen mugli izébe szobába, ahol sokan vannak és együtt élvezik a filmeket, meg Steve-et. Röhög a vakbelem, Izabellám!
- Tudod. Fekete hacukában van, és ugrál a tetőkön, meg üldözi a gonoszokat. Van benne egy fóka, vagy jegesmedve, vagy pingvin, vagy mi – vállat vonok, mit tudom én, hogy mik ezek.
- Engem akkor rángatsz be egy ilyen elé, ha megcsókolsz cserébe, vagy elkábítasz és a képizé elé kötözöl. Más eset kizárva – és nagyon jól tudom, hogy ezek is.
- Inkább veszek neked még húsz vattacukrot, minthogy ilyenekkel kínozz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Izabellám belepirul a mondandómba, milyen érdekes és aranyos. Persze, ha komolyan mondtam volna, már kiakadna, vagy elszaladna. Így viszont aranyosan belepirul, a szavaknak nagy ereje van. Na, meg a Fő utca is, mintha éppen nekünk lenne kitalálva, a kellemes őszi napfényben, ahogy megyünk, mint egy pár. A fiú megvette a lánynak a kedvenc édességét és bókol neki, hát nem romantikus?
- Talán jobb is, hogy vége a vizsgaidőszaknak. Kezdett megártani neked, Izám – kuncogok, mert ilyeneket nekem még nem mondott. Most tényleg arra biztat, hogy ha úgy érzem, valljak neki szerelmet? Hamarabb kiröhögne, minthogy végigmondjam, és természetesen nem hinné el akkor sem, ha ez totálisan igaz lenne. Pedig el tudnám képzelni, hiszen talán ő áll hozzám a legközelebb jelenleg, és vele máshogy is kényszerülök viselkedni. Sokszor figyelek, hogy mit mondjak neki és mit ne. Persze, ezt nehéz fenntartani, szóval egy hosszú beszélgetésből általában nem sül ki jó dolog. Most is pl. a hülyeségeivel traktál, mármint a mugli hülyeségeivel. De nagyon nagy hős vagyok, végighallgatom és még némi érdeklődést is mutatok. egészen addig, amíg a meg nem jelenik a csajszi.
Ekkor Izabella hozzám bújik, miután elmondja mindenkinek, hogy az övé vagyok. Ez nagyon ledöbbentő, még a szívem is megdobban erősebben, mert sosem gondoltam, hogy hatással van rám, de ilyenek az ösztönök. Átkarolom a derekát, és megpróbálom megcsiklandozni. Azért mindennek van határa, még akkor is, ha kissé belepirulok, legalábbis odafent elég meleg lett ahhoz, hogy tudjam, nem csak a napfény van rám hatással.
- Te, azt tudod, hogy ennek nem fognak örülni a szüleink? – nem, nem rá gondoltam, hanem a Black és a Farkas szülőkre. Nyilván saját magamat kihagytam az egyenletből, gyorsan le kell higgadnom, mielőtt tényleg többre gondolok. Tudom, nagyon jól tudom, hogy csak szívatni akar, és azt, hogy a kiscsaj is tudja a veszélyét annak, ha eljön találkozni velem. Pedig biztos vagyok benne, hogy itt lesz, még így is. Talán mégis jobb a mugli hősök témája attól, hogy rólunk legyen szó.
- Miattam nem fog leesni, hozzá sem nyúlok többet, tiszta ga… maszat leszek tőle, öcsém – a ganéj, mégsem lett volna szerencsés kimondva, a módosítások nagymestere lépett színre most természetesen.
- Az Batman, a „sötét” lovag – röhögök, még a macskakörmöket is mutatom az ujjaimmal. Mugli dolog, sötét dolog és biztosan nem lehet jó. Butítják magukat, holott a mágia mindennél nemesebb. Erről igazán nehéz meggyőzni őket is és engem is, szóval maradjunk annyiban, hogy a mugli dolgok ostobán egyszerűek. De ha ez kell nekik, élvezzék csak.
- Puszit. Azért nem ér fel egy csókkal, úgyhogy Zé nem megy mugli filmet nézni, szerencséjére – ekkor Iza kidobja a pálcikát, bár azt hittem, hogy még leszopogatja róla a maradékot, de úgy tűnik, annyira mégsem bolondult bele ebbe a kajába. De lehet, hogy csak azért, mert látják. A pálcikája pedig a szemetesben landol.
- Ügyes. Látod, van haszna, hogy kviddicsezni jársz, nem csak a kosz, meg a gurkó tapad rád – kell egy kis piszkálás, mert anélkül nincs meg az élet sava-borsa. Biztosan harcra készen áll, mert már nem kell védelmeznie a „finomságát”. Na, arra nem gondoltam, hogy könyörgőre vonja a dolgot.
- Oké, megnézek egyet, egyedül. Mondjál címet – feltartott kezekkel ígérem meg, persze nyilvánvaló volt, hogy miért akarom egyedül nézni. Jót fogok aludni rajta, amíg tart, és még véletlenül sem leszek egy szobában a filmmel. Elolvasom majd, hogy miről szól, hátha ki akar kérdezni. Mert ez a csaj olyan, öcsém!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Komolyan annyiszor meglep, hogy talán emiatt nem unok rá sosem. Néha olyan, mint egy kisgyerek, néha pedig a legelvetemültebb rellonossal vetekszik, mint, ahogy most is. Simán elhiszem, hogy engem akar. Simán elhinném, hogy pontosak legyünk, öcsém! Tudom, hogy milyen, mit vall és azt is, hogy nem jövök be neki valami miatt. Mégis, a barátom szeret lenni, kissé mazochista alkat ez az Iza. De az is lehet, hogy én kellek, hogy tudja, mikor és hol büntethet meg legközelebb. Mert ez a lételeme, ebben biztos vagyok. Most például eljátssza, hogy mennyire szerelmes belém, és azt is, hogy mindenkinek annyi, ha csak rám néz. Biztosan tudom, hogy ezzel engem is szeretne szívatni, de a szív dolgaival illik vigyázni, meg a szüleimmel. A következő meglepetés akkor ér, amikor folytatja a dolgot, pedig tudhatná, hogy figyelnek engem és Lyt is…
- Hát legyen. Ly majdcsak megbékél a helyzettel, hogy szeretőm van – magamtól most felvisítanék a röhögéstől, mert Izus kapott most egyet vissza. Ha tovább játszik, elismerem, hogy jól bírja, ha nem, akkor ki fog akadni. Persze abban biztos vagyok, hogy ezt valahol, valamilyen formában még visszakapom, de az is lehet, hogy most fog fellökni véletlenül. Szóval erre most jól felkészülök, nem érhet váratlanul. Egyvalamivel lephet meg, de azt nem fogja megtenni, szóval emiatt nem aggódom. A csikizés pedig jár, de megoldja valahogy. A kis őzgida, hogy ugrál már!
Aztán megállít és követelőzni kezd, lassan tényleg elhiszem, hogy a csajom, öcsém. Csak a nők tudnak ilyen hirtelen váltani, mert mondok valamit és úgy tenni, mintha az előbb semmi sem történt volna.
- Beszélgettek róla a kh-ban – remélem erre várt, én pedig vállat vonok. Kicsit összébb is húzom magam körül az ingem, mintha meg kellene igazítanom. De tényleg így volt, két sárvérű ezt ecsetelte, még el is játszottak egy jelenetet, szánalmas volt, természetesen. A talárjukból köpenyt csináltak és ugráltak, mint a veszettek. Tudhatná, hogy nem hazudok, még sosem kellet.
- Hogynepersze. Mert Lilien ezt mondja, tudom – eresztem le a vállam, mintha megadnám neki magam. Talán tényleg meg fogok nézni egyet, hogy végre békén hagyjon. Biztos, hogy utána, az elemzésnél már nem fog neki örülni, hogy rábeszélt. Hogy miért említem, hogy eltalálja a gurkó? Mert majd minden meccsen találkoznak, lehet, hogy Iza azért nem pasizik, mert gurkózik. A gurkók a szerelmei, csak hát egy vasgolyó, hát nem is tudom, kissé furcsa dolog ez nekem, majd máskor megkérdezem, hogy mi benne a jó. Láthatólag sokat vannak együtt, hihihi.
- Micsoda szuperhős film cím! Másnaposok. Biztos hoznak egy másik napot, nem pedig részegek, hiszen szuperhősökről van szó. Gratulálok – röhögök fel, ahogy csak én tudok, tehát az őszi szél fordul meg úton és mindenki beleremeg izgalmában.
- Na, mutass ilyen hősöset, ha már rábeszéltél, mondjuk az amerikai hajóskapitányt – nyilvánvaló, hogy már csak ugratom, mert ezerötszázszor elmondta már, hogy az „Steve Rogers, az Amerika Kapitány”.
- Akkor most hétvégén? És hol? Mert, hogy muglik közé nem viszel, nyugodtan biztos lehetsz benne, hacsak nem akarsz komoly bajt – remélem eléggé kifejezően néztem rá, hogy tudja, nem a levegőbe beszélek. Amúgy de, mert mindenki csak oda tud. Szóval jó lenne, ha ezt komolyan venné és szerezne valamit, amivel meg tudjuk nézni. Ez a mágia, nem?
- Ha kell a szerkezetre pénz, adok… majd megadod valahogy szerelmem – magamhoz vonom és adok egy puszit az arcára, de olyan émelyítő szerelmeset. Sok sikert a későbbi magyarázkodáshoz, remélhetőleg az Edictum is látta a mai jelenetünket, öcsém!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Áhá, szóval… el tudom képzelni magamtól is, hogy miről szól. Néhány mugli berúg, és fura dolgokat csinálnak közben. Milyen eredeti – a szarkazmusom eléggé érezhető, hiszen tényleg csakis mugli film lehet, ahol részegekről csinálnak egy filet és még meg is nézik. Amikor át is élhetnék… hahaha, mekkora ötlet. Majd lesz egy olyan is, hogy vásárolni mennek a muglik és a végén kifizetik a pénztárolóban. Legalább ennyire izgalmas és vicces lehet. Vajon Kovácsné asszony vesz-e tejet, vagy csak lisztet? A következő epizódból megtudhatják! Hát, normális, öcsém?!
Iza nagyon beleélte magát ebbe a szeretős dologba, de tényleg. Röhögnék is, ha küldene baglyot a szüleimnek, mint szeretőt. Csak kár, hogy utána el kéne bujtatom, ha még szeretném látni… Ez ugyanis nem annyi tréfás dolog, de meghagyom a hitében, úgyis csak viccel. Nagyon remélem, hogy a baglyot nekem szánta és csak én értem félre.
- Persze drágám, rágcsát hozzak én? Hú, már annyira izgulok! – ironizálok neki, és hagyom, hogy győzzön. Nyilván csak azért jöhet létre ez az egész, remélem, jót fogok aludni rajta. Csodálkoznám, ha meglepne és élvezném, azonban tény, hogy felkeltette az érdeklődésem egy hangyányit. De tényleg, és csak is Iza miatt,. hihetetlen, ugye? Még a végén rávesz, hogy majd muglik között mutatkozzak egyszer, öcsém! Na, az lenne csak a hihetetlen történet. De nem hiszem, hogy nincs annyi sütnivalója, hogy…
- Hééé, öcsém, mit képzelsz? - egy csávó mellettünk suhan el, de nekem löki Izát, hát nem lát a hülye a saját fejétől? Besz*r*s, mindjárt utána is lendülök, és gyorsan maradásra és aszfaltmegfigyelésre fogom késztetni. De nem fog összejönni, ugyanis Izának még koordinációs gondjai vannak, és engem használ támasztéknak. Persze, segítek neki, ahogy tudok, szóval elkapom. De ahhoz képest, hogy csúnyán beszél – jaj, de ilyet, egy levitás prefektustól kérem! -, gyorsan lenyugszik, majd el is mosolyodik.
- Már mit h… - belém forrassza a szót egy szájra puszival, én meg csak kerek szemekkel bámulom, nézem, ahogy elszökdécsel sietősen. Megnyalom az ajkaim, ami most ragacsos vattacukorszirup ízű, és nevetni kezdek. Komolyan olyan lenne ez az egész, mint egy szirupos mese, öcsém! Mármint mugli mese, természetesen. Persze, nem hagy igazán nyugodni, hogy miért csinálta ezt, ez már kezd túlmenni egy határon, vagy csak én érzem így? Na, mindegy, majd a mozi alatt megkérdezem, hogy mi is volt ez?
- Hát apámnak én is küldenék valamit, ha lehetne - fintorodok el, miközben halkan magam elé motyogok, majd vállat vonok, mert nem értem az egészet. Összezavar és ez nagyon dühítő. Abban pedig biztos vagyok, hogy pont ez volt a célja. Még, hogy a rellonosok gonoszak… Nem kell félteni egyik házat sem. Lassan erőt kell vennem magamon, mert az egy helyben ácsorgás és fintorgás elég hülyén veszi ki magát a Fő utcán. Ezt még nagyon megbánja, csak én nem nagyon tudok vele kiszúrni… de majd kitalálok valamit, öcsém!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Hááát eljött ez is a végzős év. Kivéve, ha maradunk, úgy tudom Lyra szeretne mestertanonc lenni, talán akkor nekem is ki kéne találnom valamit. Nem tudom, egyelőre legyen meg ez az év. Miután fényesen bevonultunk a Nagyterembe, Lyrát a helyére kísérem, illetve, ahová mondja. Nem is értem, hogy miért nincs dedikált helyünk, na ezért sem jön be a suli igazán. A kettyós Diri pedig hamarosan elkezdi majd a beszédeit, de remélem gyorsan túl leszünk az egészen. Elbúcsúzom a menyasszonyomtól, odaintek Izának, ha meglátom, majd ledobom magam valahova a zöldek közé. Most a díszítés kékes amúgy, mert a Levita nyert, mily meglepő. Jó lenne már letörni  a vigyort megint az arcukról, de nem látok rá sok esélyt. Mindegy, vége az első etapnak, lehet enni. Gyorsan befalom, ami nekem jár, persze figyelve, hogy normálisan egyek, ne úgy, mint itt a legtöbb éhenkórász. Tuti, hogy a legtöbbjük csak a zaba miatt jár ide.
Jön a következő rész és meghallom a nevemet, hogy mi? Persze felállok és szerénynek nem nevezhető mosollyal az arcomon kisétálok a kettyóshoz, átvenni az oklevelet. Igazán jó helyre került a díj, úgy gondolom. Kezet rázok a dirivel - majd az asztalnál megtörlöm, nem kell félni -, aztán visszasétálok a helyre és az asztalra teszem a cuccot. Megtörlöm a kezemet a szalvétában, aztán várom a többi nagyokost, hogy lassan mehessek is a dolgomra. Ennyi elég is volt, majd kiteszem a falra az oklevelet, öcsém! De, hogy melyikre, azt még nem tudom...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem is értem magam, de tényleg, hogy mugli városba beteszem az én isteni lábam. Persze ez nekik megtiszteltetés, mégsem hajlongnak, mert nem ismernek. Talán jobb is így, akkor biztosan nem jutnék el Izabellákéhoz. Miért is megyek én oda egyáltalán? Rábeszélt, hogy nézzek meg vele egy szuperhősös filmet, de kikötöttem, hogy csak olyan helyen, ahol nincsenek muglik. Erre mit csinált ez a lány? Meghívott magukhoz, ami a múltkori szájra puszi után már majdnem gyanús. Állítólag otthon van vele az anyukája, meg a tesója is, képzelem, hogy mi jutott elsőre eszükbe erről. Izabellához átjön egy fiú filmet nézni. Persze, csak tiszta barátságból. A legnevetségesebb magyarázat, és én sem hinném el a helyükben. Az más kérdés, hogy ha már mesélt rólam, akkor tudhatják, hogy el vagyok jegyezve, tehát elvileg Izával tényleg csak barátok lehetünk, és talán engem érdekel egy film. Na persze, rohadtul, de inkább hagytam magam rábeszélni. Lehet, hogy régebben csak félrelököm őt és elviharzok, de mondhatjuk, hogy valóban barátok lettünk, ami inkább nekem meglepetés. Ahhoz képest, hogy mennyire mások vagyunk, semmi értelme, hogy barátok lettünk. Úgy értem, hogy jó dolog, persze, mert lehet ugratni a másikat, meg tudom, hogy mire számíthatok tőle, meg imádom, amikor kiakad, meg r*h*dt jó csaj, de a mentalitásuk és a gondolkodásmódunk nagyon messze áll a másikétól. Mégis, így alakult, pedig az első találkozás után ki gondolta volna? Na, mindegy, mert közben megérkezem a házuk elé. A nyálkás időre a legújabb divatú ballonkabátban érkezem, alatta egy kockás ing, és egy kényelmes sötét farmer, természetesen az egyik legszebb fekete cipőm. Ha már idejövök, illik jól kinéznem. Álldogálok még egy kicsit, mert nem tudom, hogy mennyire jó ötlet ez az egész, de végül nem akarom, hogy csalódjon Iza, meg azt sem, hogy ezt verje a fejemhez életem végéig, hogy nem mertem idejönni, vagy valami hasonlót. Becsengetek, és az esernyőmre támaszkodva várom, hogy jöjjön valaki. Nem igazán lehet komornyik, egy pár másodperccel többet váratnak, mint ahogy illene, de nyílik az ajtó és Iza jelenik meg benne mosolyogva, én is küldök neki vissza egy rövidet.
- Hellóka! Nálunk a mosónő mos, nem a villa, szóval nem, nem jöttem semmi szörnyű mugli járművel. Kifizettem egy közeli család hopphálózatának a díját, még marasztalni is akartak, de mondtam, hogy nem várathatom meg a legjobb csajt a suliban – mire befejeztem és beléptem a házba, már meg is érkezett az édesanyja, aki nem meglepően szintén nagyon csinos volt. Kölcsönösen bemutatkoztunk, tőlem kapott egy kedves kézcsókot Ninell, aki kimentette a házurát és megdicsérte a hajamat. Elmondtam neki, hogy szívesen megadnám a fodrászom számát, de úgy látom, hogy erre semmi szükség. Még viccelődve hozzátettem azt is, hogy: „Van az a mugli mondás, hogy nézd meg az anyját… sajnos tovább nem jut eszembe, elnézést.” Egy kis zavart nevetgélés, és már „olyan kis mindentudó” mosollyal ott is hagyott minket.
Iza azonnal húzni kezdett felfelé, de megállítottam, mert le kellett vetkőznöm. Cipő és kabát le, az esernyőm pedig a kabát alatti tartóra helyeztem, majd hagytam magam felrángatni. Tényleg olyan érzésem volt, mintha a fiúja lennék és még azt is el tudtam képzelni, hogy a tesója – aki sajnos nem mutatta meg magát – valahol leskelődik. Végül felértünk, ahol Iza becsukta az ajtót, engem pedig egy ilyen téglatest alakú doboz elé ültetett. Gőzöm sincs, hogy mi az, de hát ő tudja, lehet, hogy ezzel kell vezérelni az ördögi mugli szerkezetet. Közben végignéztem a szobán, aprólékosan, míg végül rajta állapodott meg a szemem. Nos, igen, ez tényleg nem egy randi, de rajtunk(?) kívül ezt senki sem hinné el.
- Egészen otthonos, illik hozzád. Nem látok itt valami izét, ahol nézzük a filmet. Nagyon csinos anyukád van… - húzogatom meg a szemöldököm, majd hátradőlök.
- Mit kell csinálnom? Csak várjak, hogy lesz valami? Még egy puszit sem adtál – fintorodok el egy kissé, mert Iza biztos nem akarta az anyukája előtt ilyen istenkáromkodást, vagy mit.