Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Amíg a lány kiötli azt a választ, néha Őt szemlélem, néha pedig körbetekintek az éjszakai vidéken, a tó sötét hullámzásán. Mikor aztán felelet helyett kérdés érkezik, meg egy magyarázat a kérdésre, letekintek rá hajam alól. Nem szólok még, csak tanulmányozón fürkészem a vonzó, különleges vonásokat, és azt a végtelen bizonytalanságot, amit mutatnak. Végül a szőkeség lemondó szavak és egy fújás közepette dől hátra a stégen. Éppen csak végigtekintek rajta, aztán a csillagos égbolt aljára függesztem kék szemeimet.
- Számtalan opció van még. - adom meg csöndes válaszom.
- Már meglehetősen régen leszoktam arról, hogy megbélyegezzem a kapcsolataimat. - árulom el réveteg hangon, arról persze nem szólva, hogy ez a meglehetősen régen annyit tesz, hogy pár száz éve.
- Csak úgy vettem észre, a legtöbb ember szereti ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, ami egy részről persze praktikus, másfelől viszont Őket magukat is ugyanolyan egyszerűvé teszi. - fejtem ki álláspontomat, közben felfedve, miért ezt a két lehetőséget vetettem oda a lánynak. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, nem probléma hát, ha nem tud válaszolni.
- Minden esetre az nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben a mostani felállással sem a számodra, sem az Ő számukra, különben nem volnál ilyen elgyötört. - állapítom meg nyugodt, mély hangon. Elgyötörtség alatt természetesen a szöszi kedélyére célzok. A fintorgásokra, a fújásokra. Ha minden rendben volna, nem érezném azt, hogy terhes számára ezekről a kapcsolatokról nyilatkozni, ahelyett, hogy egyszerűen felvillanyoznák.
- De nem kell erről beszélgetnünk. - szögezem le, egy fejrázással, továbbra is a messzeségre pislogva. Ő láthatóan kelletlenül beszél erről, engem meg annyira nem izgat a téma. Csak annyira, mint bármi más. Különben meg nem muszáj ám egyáltalán semmiről sem társalognunk. Ülhetünk itt némán egymás mellett a stégen. Vagy a lány felsóhajthatna, és közölhetné, hogy mennyire jól esne neki, ha szívnék belőle egy kis vért... Lehunyom a szemem, ahogy a gondolataim így elkalandoznak, és mély levegőt veszek, amit lassan fújok ki. Igen, nyilván javítana a világvége hangulatomon, ha megmárthatnám a szőkében a fogaimat, de ez nem így működik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A diszkréciómban egészen nyugodtan bízhat. Eleve nem vagyok az a szószátyár fajta, és mégis kinek fecsegném el a most megismert szőke titkait, belső vívódásait? Még ha volna is, aki -valami rejtélyes oknál fogva- erről kíváncsiskodna tőlem, egyszerűen hallgatnék. Szoktam ilyet. Ha valamire nem szándékozom felelni, még annyit se bökök ki, hogy nem szándékozok felelni.
- Maga a helyzet jól hangzik. Az ultimátumok már kevésbé. - véleményezem az elhangzottakat, és kissé hátrafelé nézek le a lányra vállam fölött, végigtekintve heverő alakján. Korok jönnek-mennek, de a fő téma mindig ugyanaz: a szerelmek és a románcok. Amióta csak rájöttek, hogy nem feltétlen szaporodás végett lehet csak együtt lenni egy másik lénnyel, egyre kuszábbak és egyben egyre élvezetesebbek ezek az ügyek.
- Az élet majd megoldja magát. - vonok vállat, kiosztva nagy bölcsességemet. De komolyan. Ennél okosabbat nem lehet mondani egy ilyen helyzetben. Végtelen hülyeség volna bármilyen tanácsot adnom, hiszen a lány elmondásából még koránt sem ismerem a felállást, és ezer meg egy a tényező, amivel számolni kéne. Az viszont örök igazság, hogy mindig lesz valahogy. Olyan soha nincsen, hogy ne legyen sehogy. Minden a helyére kerül idővel. A lényeg, hogy hűek maradjunk magunkhoz. Viszont ezt így már nem közlöm a szőkével, mert az rém tudálékosan és közhelyesen hangzana. Persze, mint minden közhely, ez is a nagy igazságok egyike. Ha nem a legnagyobb igazság. "Mindenek fölött: légy hű magadhoz."
- Nem igazán. De majd elmúlik. Mindig elmúlik, aztán visszajön. - felelem az orrom alatt mormogva a lánynak azzal kapcsolatban, hogy nem tűnök valami jó kedélyűnek. Pillangókat kergetően vidám? Olyan soha nem voltam. Boldog talán igen. Vannak jó pillanataim. Összességében azonban mindig ilyen búvalba... öm... búvalbélelt vagyok. Legalábbis depresszív jelenség. Ami számomra különben nem gond, csak a környezetem akad fenn rajta mindig. Én már megszoktam, és békében élek magammal meg a borongós természetemmel. Emiatt is mondom, amit mondok. Vannak ilyen és olyan időszakaim. Egyiket sem veszem túl komolyan, hiszen már számtalanszor tapasztaltam, miként váltogatják egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

A göndör hajú, állógallérú férfi egészen lázba jön, ahogy megemlítem neki, már rajta vagyok a probléma orvoslásán. Néhány igen hosszú, néma pillanaton keresztül csak figyelem Őt sötét lencséim mögül, végül laza mozdulattal veszem le napszemüvegemet, és akasztom pólóm nyakába. Sok kort látott, kék szemeimmel tovább pislogok az alakra, ráérősen fordulva felé, ahogy a kirakat előtt állunk a lámpások világította utcán.
- Egy saját készítésű parabolaantennán dolgozom, amely tiszta, mágiától szennyezetlen térben a legoptimálisabban működik, több kilométernyi hatótávolsággal, biztos jelerővel. Úgy gondolom, hogy a megfelelő rúnákkal  egy varázslófaluban is elérhető volna a hullámok zavartalan terjedése. Sőt, a megfelelő mágikus felirattal még hasznosítani is lehetne ezt a közeget. Kiváló közvetítőként szolgálhatna. - fejtem ki a fejlesztésem részleteit, egészen belelendülve a beszédbe, ám nem hagyva el sajátos, komótos stílusomat. Figyelem az alakot, mit szól a hallottakhoz, és várom, hogy megejtse esetleges véleményezését.
- Nem sétálunk? - kérdezem aztán, ahogy körbenézek, és rájövök, most már semmi értelme itt álldogálnunk a bolt előtt, hiszem szemügyre vettem a kínálatot, és már rég nem az a téma kettőnk között. Viszont a felvetésem már megint túl udvarló hangvételűre sikerült. Na mindegy. Úgy hiszem, az előttem álló, fiatal férfi nem ütközik meg rajta, hogy egy kis diskurzus közbeni andalgásra invitálom az éjszakában. Végülis Ő szólított le, és olybá tűnik, van miről értekeznünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő