Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

És igen. Bekövetkezett végre a változás, Michelle ismét a szocializáció útjára lépett, járt nála Jeremy, Iza és végül is rájött, nem kell letargiában töltenie mindennapjait csak azért, mert ikre elment. Azóta beszéltek és valójában minden a legnagyobb rendben van. Szőkeségünk két napig mást sem csinált, csak takarított, mielőtt Jeremy átment volna hozzá és azóta is minden ismét a rendes kerékvágásban van. Julien is néha lenéz hozzá, így pedig valamivel elfogadhatóbb az addig közös ház atmoszférája. Ettől függetlenül néha rátör az a bizonyos hiányérzet. Most is valami ilyesmi lehetett, ugyanis rég nem látott ismerősének csúzlizott egy baglyot - nevezetesen Tormay Lénárd elvtársnak -, hogy ugyan röffenjenek már össze egy csöppnyi beszélgetés erejéig.
A stég felé tartva még jobban összehúzza magán kabátját. Elég hülye ötlet volt ez a "találkozzunk szabadtéren, mondjuk a stégen" ötlet. Úúú, ez de jól rímelt! Na mindegy. Szaporább léptekkel közeledik a megbeszélt célponthoz és már messziről kiszúrja a fiút. Jó rég nem találkoztak, ami így utólag kissé kínos is. Mi oka volt egyébként Michelle-nek elhagynia magát? Tulajdonképpen semmi. Mekkora barom volt! A fa megnyikordul súlya alatt, ahogy szinte meg is érkezik és halvány mosolyt küld Léninek.
- Milyen szép, fagyos esténk van - cinikusan fújja ki a levegőt, ami füstként lengi körül őket. Brr. Csak ezért nem szereti a telet. A havat, az ünnepeket, a zsongást, mindent elvisel. De ez a farkasordító hideg nagyon távol áll tőle. Szövetkabátja hiába vastag, sálja hiába takarja valamennyire száját, a jeges fuvallatok csontig hatolnak. - Csüccsenjünk le, mit szólsz? - nem kérdés a kérdés, de ez valószínűleg Lénárdnak is világos. Michelle nem az az érdeklődő típus. Úgyis az lesz, amit akar, miért most lenne másképp? Elsétál a stég végébe és lehuppan a szélére, hogy lábait lelógathassa. A zsebében meglepetés lapul, de mindent a maga idejében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Tél. Hideg. Fagy. Hogy mennyire nem szereti! Ráadásul minden tiszta hó. Mi a jó a hóban? Egyszerűen érthetetlen. Az amúgy sem pillangókergetős Michelle ilyenkor fokozottan passzív-agresszív üzemmódba vált, így tiltakozva az időjárás ellen, jelzem abszolút sikertelenül. Szép is lenne, ha az ő kedvéért kisütne a nap... Bár nem is rossz ötlet. Kedvére való lenne az égitest efféle megnyilvánulása, mi tagadás, de nem várhatja el mindenkitől, hogy úgy tegyen, ahogy neki tetszik. Ahogy egyre idősebb lesz, úgy látja be ezeket a dolgokat és meglepő módon egyre kevésbé zavarja.
Ma mégis úgy dönt, forduljon fel a hó - megnézzük, én mondom, megnézzük -, ő akkor is elmegy sétálni. Az ötlet maga tökéletes volt. Meleg csizma, meleg pulcsi, meleg kabát, sál-sapka-kesztyű trió, csakhogy fél óra után akár kirakhatták volna a térre tavaszig, mint újonnan faragott jégszobor. Semmi sem segít már, teljesen szétfagyva kezd menekülni valamerre arrébb. Az első és egyben legszimpatikusabb helynek a teaház bizonyul, ahová olyan lendülettel ront be, hogy kis híján az ajtót is magával viszi. Nem is csoda, lévén bent kellemes meleg fogadja, ráadásul teát lehet inni. Mi a tea legfontosabb ismertetője? FORRÓ. Már amennyiben nem jeges. Mintha neki teremtették volna ezt a helyet.
Illedelmesen lepakolja a külső réteget, amit magára szerelt még otthon a hideg ellen, majd a teaházba kísérik, ahogy azt ő korábban kérte. A helyiségbe lépve nagyon kellemes hangulat fogadja. Ha ideges lenne, ami most nem helytálló, biztos akkor is lenyugodna. Odasétál a pulthoz és keresgélésbe kezd, hogy mit igyon. Lehetne jázminos tea is, vagy sima. De igazából egyiket se kívánja. Végül zöld teát kér, két cukorral, mézzel és citrommal. Egy távolabbi sarkot választ magának, ahová leülhet, hiába vannak kevesen. Talán három asztalnál teázhatnak még, de nem számolja meg. Lecsüccsen a finom zöld teája mellé és kezei közé veszi bögréjét, hogy felmelegedhessen. Csodás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Szőkeségünk fagyott végtagjai lassan olvadnak ki, ujjait ismét kezdi érezni, de még nem az igazi. Jobb is, hogy hamar kéri a teáját, mert különben félő, hogy sosem lenne képes a tapintásra ismét. Elhelyezkedve a kényelmes párnán szorongatja a bögréjét és beszívja a zöld tea illatát. Mennyei. Óvatosan kortyol egyet, az ízek pedig végképp letaglózzák. Egyszerűen zseniális ötlet volt idejönni, ez most már hivatalos. Teste lassan eléri a normál hőfokot, mikor árnyék vetül rá.
Felpillant és kissé hunyorogva azonosítja be a vámpírt, akivel még valamikor összefutott a stégen. Magában azért leszögezi, hogy most nincs etető funkcióban, így ha lehet hanyagolná az étkeztetést, de egy mukkot sem szól. Úgy dönt, miért is ne? Elkélhet egy társaság, amúgy is régen beszéltek.
- Persze - lábait törökülésbe húzza és ismét kortyol egyet teájából. Kíváncsi, miért jött a férfi - egy teaházba? biztos elképzelhetetlen, de talán megeshet, hogy teázni... -, meg hát annyi hely van itt, nem lenne muszáj szóba állnia Michelle-el. Talán konkrét mondandója is lesz hozzá. Persze ez meglepő lenne, hiszen az utóbbi időben olyan kevés dolgot csinált az ex-prefekta, hogy arról szót ejteni is időpocsékolás.
- Mi újság?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nyugodtan figyeli, ahogy Adam elhelyezkedik vele szemben. Igazából, így ülve is lehet látni, hogy magas termetű és hosszú lábai vannak a vámpírnak, de ezek csak megfigyelt dolgok. Már korábban is feltűnt neki. Általában nem kedveli a nagyon magas embereket, de csak a magassága miatt utálni valakit... Butaság. Kérdésére várja a választ, még mindig kezei között szorongatva a bögréjét.
- Óóó, hát akkor örülök, hogy bejöttél - mosolyodik el óvatosan. Nem is tudja, mit mondjon. Mármint, azzal tisztában van, hogy nem flört az egész, de akkor is. Olyan jó érzés, ha mondjuk csak azért mennek valahová, mert az ember ott van. Ezek ilyen lányos dolgok és Michelle bármennyire is küzd ez ellen, benne is van egy ilyen rész. Csak mélyen. Nagyon mélyen. Elnyomva.
Mikor Adam lesüti a szemét szőkeségünk rögtön felvonja fél szemöldökét az elhangzó információra pedig egyenesen mindkettő a magasba szalad. Pislogás nélkül mered Adamre, nem nagyon tudja értelmezni a dolgot. Nem mondhatnánk, hogy a rellonos gyengeelméjű, de ez még neki is valahol sántít. Nem dohányzik. Néha szív csak el egy szálat, de végképp nem táncol. Pláne nem az utca közepén. És mi az, hogy Őt látta, de nem Őt? Akkor most valaki hasonlított rá? Vagy valaki felvette az ő alakját? Hajjaj.
- Na várjunk csak. Tehát azt mondod, hogy én táncoltam az utca kellős közepén, füstölgő fejjel. Én. De mégse én. Biztosan engem láttál, nem valakit, aki hasonlít rám? - összeszűkülnek szemei, mert valahol érzi a választ a dologra. Valahol mélyen bizony tudja, hogy mindössze két ember van, aki ezzel visszaélhetett és, amennyiben akart, vissza is élt. Bármelyik is legyen, hamarosan megoldódnak a családalapítási problémái, erről majd Michelle gondoskodik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A tények egyre világosabbak, a kijelentés, miszerint Őt látta Adam pedig értelmet ad mindennek. Benji sok mindent megenged magának, de ezt nem. Az egyetlen másik ember, aki igazán jól ismeri, ráadásul szokása hülyébbnél is hülyébb dolgokat csinálni, a bagózás szenvedélyéről nem is beszélve, az... Az az ikertestvére.
- Hát én megölöm... - leteszi a bögrét az asztalra és arcát tenyerébe temeti. Miért? Te jó ég, mibe keverte bele Mihael? Milyen üzletet intézett Michelle képében, amiről szőkeségünknek még csak fogalma sincs? Nemcsak hogy tisztességtelen, de rohadt veszélyes játék is egyben, mert a rellonos adott esetben csak annyit fog tudni, hogy péppé verik, vagy megtámadják a semmiért. Az indulatok magasra kúsznak benne, de igyekszik elnyomni őket. Az illatára tett megjegyzés, vagy inkább bók ennek köszönhetően el is suhan a füle mellett. Az amúgy nagyon élesen kihegyezett füle mellett.
- Meg tudod pontosan mondani, hogy mikor láttál nem engem? - ez csak abból a szempontból fontos, hogy Mihael lelépése előtt, vagy után volt. Ha után, akkor duplán ideges, mert gyáva módon csak az ikertestvére képében merészkedett vissza. Viszont, ha előbb... Akkor csak szimplán halál fia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A dátum fontos. De ezek szerint Misi még javában itt volt, mikor megkockáztatta ezt a rendkívül remek ötletet. Ha nincs Adam, Michelle talán sosem jön rá minderre, ami kissé elszomorító. Hová lett a bizalom, a testvéri szeretet? Félreértés ne essék, szőkeségünknek van humorérzéke, több is a kelleténél, de ami sok, az sok.
- Értem - morogja maga elé, majd tüntetőleg kezébe veszi a bögréjét és belekortyol ismét. Nem fér be a haja alá, hogy ezt most így miért kellett. Megkérdezni már nem tudja, így csak találgathat, de inkább nem akar. Csak rosszul esik neki. Ha Misi szól neki, még az is simán belefér, hogy Mich röhögve rábólint. De így bizarr. Ikertestvérség ide vagy oda.
- Fel hát. Valószínűleg főzettel. Olyan valaki, aki túl jól ismer és, aki azt hiszi, álmomban sem gondolnám, hogy ő volt - erőltetetten felnevet és a bögréje kissé nagyobb lendülettel landol az asztalon, mint tervezte. De aztán hirtelen az egész jelentéktelen lesz. Kit érdekel? Ha eddig nem lett baja, ezután sem lesz. Mihael lelépett, az egész történelem.
- Mindegy. Inkább mesélj, mi újság feléd? - hangja visszavált normálisra, mintha az előbb nem egy felettébb kínos dologról beszéltek volna. Mert miért is kínos? Igazából hízelgő. Valaki csak Mich alakjában tud érvényesülni? Ám legyen. Sok sikert hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Lassan jön a vizsgaidőszak, Michelle-t pedig ez egyáltalán nem izgatja, de... És itt jön a de. Valahol mégis. Ha auror akar lenni, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egész nap fetreng és várja a sült galambot a szájába, hátha átmegy. Nem. Most a hoppanálás tanfolyam jól fog jönni neki, de ez mind kevés. Úgy dönt, bemasíroz a könyvtárba és kirabolja, ezzel szerelkezve fel a szilveszterére. Amikor enni fog. Sokat. Az egy hónapos agonizálás Misi lelépése miatt megviselte, akkor alig evett. Mínusz öt kiló. Azóta kettő visszajött. Jó husiban kell lenni, ez van. Az amúgy is hasát imádó szőkeség számára létfontosságú a táplálékbevitel, annak mennyisége még inkább. Otthon már felhalmozott mindent, szépen napirendet is csinált magának, mikor mit fog enni. Sokan retardált szilveszternek neveznék az övét, de kit érdekel? Tán egy Saint-Venant csak nem retardált dolgokat engedhet meg magának? Na ugye.
Összekapja magát és futólépésben indul meg a kastély felé. Iszonyatosan hideg van, egyszerűen nem bírja. Mindig mikor kinéz az ablakon fújtat egyet, lévén nem a jegesmedvék közeli rokona. Mondjuk egy teve az egész közeli családi kapcsolat lehetne, a finom sivatagi hőséggel... Oh, igen, a meleg. Szaporán lépdel előre és lazán lép be a bejárati csarnok ajtaján. Felmasírozik a könyvtárba és gyorsan összeszedi, ami kell neki, ezeket pedig belesüllyeszti táskájába, ami - meg kell hagyni - igen nehézre sikeredik. Mint egy málhás szamár, úgy érzi magát, miközben battyog lefelé, hogy ismét találkozzon a kinti hideggel. Legnagyobb meglepetésére azonban egy 180 centis csoda lép elé. Mármint micsoda? Szóval egy srác. Megemeli fejét, hogy a fiú szemébe tudjon nézni, majd megrágja a kérdést és az arra adható válaszokat. Hiába minden, rellonos vér ide vagy oda, nem lehet kegyetlen... Most jött, nem beszélni magyartot, akkor segít. Kész.
- Persze, miben? - táskáját egy gyönyörűen ívelt mozdulattal kanyarintja le válláról, ami így elég szép puffanással ér földet. Nincs most ideje a testedzésnek. Viszont a pihenésnek igen, fáj a válla ettől a sok könyvtől. A tanulás nehéz dolog, ez van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Michelle visszanyeli az első mosolyt, ami ki akar ülni az arcára. Imádja a külföldieket, hihetetlen, milyen édesek, ahogy küzdenek a magyarral. Talán mókásnak találja, hogy a fiú szerencsétlenkedik, amilyen jó fej, pedig még hagyja is neki. Lazán feltehetne egy segítő kérdést, vagy csak megszólalhatna angolul. De franciául is, hátha valamelyiket érti a másik. De nem. Helyette csak áll és vár, hogy mit fog kihozni belőle a srác.
- Michelle vagyok, Rellon. De tudom merre van a Navine - ezúttal végre elengedi magát tényleg kiül a mosoly az arcára. Csak figyeli, ahogy a másik először a kabátjától, majd a kalapjától, végül a pulóverétől is megszabadul. Hirtelen felindulásból, talán azt is mondhatnánk, hogy csípőből tenné fel a kérdést: folytatás nincs? Csak mert szőkeségünk humorérzékébe ez abszolút belefér. Aki ismeri, már rá se ránt, de tekintetbe véve, hogy újoncunk nemcsak új, de külföldi is, így inkább nem kockáztatja meg a félreértést. Jobb, ha biztos talajon maradnak.
Észre sem vette, hogy egy könyv kiesett táskájából, csak akkor figyel fel rá, mikor Vasil felveszi azt. Szinte látja kiülni a kétségbeesést a srác arcára, ahogy azon morfondírozik, nem menekülhetne-e inkább más nyelvűekhez, mert ez így nem lesz jó. Azt hozzá kell tenni, hogy az akcentusa remek a magyarhoz, és végső soron megérteti magát másokkal, pl. Michelle-el is. Annyira nem lesz nehéz dolga.
- Igen, a könyvek magyarul vannak, de van idegennyelvi szekció is a könyvtárban - már pergős angollal válaszol és finoman kiveszi a könyvet Vasil kezéből, hogy visszasüllyessze a táskájába. - Ha gondolod, megkérhetsz majd valakit, hogy segítsen az elején, a navisok mind... Kedvesek - a megfelelő szót keresve ezt hozza ki végsőként. Nincs baja velük, de lássuk be, hogy nehéz a tökéletes jelzőt megtalálni rájuk. Annyi fix, hogy ha valamelyiküknek valami nem megy, biztos segítenek egymásnak. A levitások meg kész okostojások, ha más nem, ők tuti megtanítják magyarul. Michelle értelemszerűen nem ajánlja fel magát, esetleg ígér. Betartani már nem feltétlenül tartja be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Michelle megrázza a fejét, jelezve, hogy a magyarhoz köze sincs. Mert hát nincs. Azt se nagyon tudja, szokás-e itt magyar névként használni a Michelle-t, bármilyen honosított formában. A naptárban még eddig nem látta, bár nem is kereste.
- C'est français - miközben megvonja a vállát, franciául elmondja, hogy a neve francia. Ebből elég világos. Bármennyire is krákogós nyelv ez - sokan ezt mondják -, kifejezetten szép hangzású tud lenni, főleg, ha akcentus nélkül ejtik ki a szavakat. Nos, Michelle tősgyökeres francia, így a mondata is hasonlóan csengő. Igazából három nyelven tud, azokat pedig igen magas szinten tartja. Muszáj.
- Azért annyira ne örülj. A vizsgákat még az anyanyelveden is necces megírni... - forgatja meg szemeit. Ez persze nem mindre igaz, de igen sokra. A VAV például majdnem kifogott rajta, az utolsó utáni pillanatban adta be, de bőven megvolt. Voltak egyéb tárgyak is, amik nehéznek bizonyultak, de a józan paraszti ész sok esetben életmentő válaszokat hozhat. Mindenesetre Vasil reakciója folyamatos mosolygásra készteti, arról nem beszélve, hogy ahogy várható volt, megered a nyelve. De még mennyire! Szőkeségünk nem türelmes típus, ráadásul az aktív szocializálódás sem erőssége, így neki ez bőven kimerítette az évi jó cselekedetes bödönjét. Ezt fel is kell jegyezze a fogadalmakhoz, mondjuk úgy, hogy "pár centiliterrel több normalitás." Igen, például.
- Megmutatom neked, hol van a körleted, de szükségszerűen ez azzal jár, hogy a csomagjaimat cipelnem kéne, amik nehezek... - igen, ha meginogtunk az elmúlt pár percben azt illetően, hogy Michelle genyó, most pótolja a lemaradást. Na de istenem, tudjátok milyen baromi nehéz a cucca?? Kemény legény ő, kviddicsezett is, nem véletlenül, de a lehetőségeket meg kell ragadni. Meg amúgy sem nagy kérés, hogy férfi létére segítsen egy bajbajutott hölgynek. Höhö. A rellonos bajbajutott hölgy. Höhö. - Esetleg megtennéd, hogy hozod? - szúrja a végére kedves mosollyal az arcán, de igazából érezhető, hogy ez nem volt kérdés. Parancs nem, de utasítás annál inkább lehetett, csak a kulturált formából.
A következő mondatra felszalad a szemöldöke. Tudja ő nagyon jól, hogy csinos, nem arról van szó. Na de nem erős ezzel nyitni? Most akkor neki is azt kéne mondania, hogy a srác jól néz ki? Az nem az ő stílusa. Bár igazat mondana. Megfontolandó. Figyeli Vasil bíbelődését a pánttal, eközben pedig jól végigméri. Illetlenül. Félreérthetően. Bizony.
- Indulunk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- A Navinében nem uralkodnak farkastörvények, ott könnyen megtalálod majd a helyed - legyint egyet Vasil aggodalmaira. És tényleg. Ha a Rellonba került volna, ezzel a szétszórtsággal három nap alatt ízeire cincálják. Most is csak azért van mákja, mert Michelle-nek jó napja van.
- Köszönöm - biccent egyet, azért ennyire nem pofátlan még ő sem. Viszont Vasil tök természetesnek veszi, hogy segít neki, nem is volt kérdés. Na látjátok férfiak, ezt hívják plusz pontnak. Na nem elég mindössze ennyi ahhoz, hogy összeszedjetek magatoknak egy nőt, lehetőleg egy jó nőt, de nem árt, ha rendelkeztek olyan alaptulajdonságokkal, mint a minimális figyelmesség és udvariasság.
Mikor végre megindulnak természetesen Vasil csomagja ledől. Szőkeségünknek türtőztetnie kell magát, hogy ne közölje a fiúval mennyire szerencsétlen, de magában tartja, legyen ez becsületére mondva. Nem könnyű. Figyeli, ahogy Vasil a holmijáért nyúl és ismét elejt egy megjegyzést. Járni? Meg van ez zakkanva? Most találkoztak, potom öt perce mondhatnák el egymásról, hogy felfogták, létezik a másik, erre járni? Amúgy is, Michelle fejére van írva, hogy szingli? Megrázza magát és inkább úgy dönt, javít kissé a fiú zavarán. Megvárja, hogy felegyenesedjen és egyenesen a szemébe néz. Juj.
- Persze, járunk... - hangja végtelenül természetesen cseng, mintha mi sem volna egyértelműbb, csak hogy a mondatot nem fejezte be. Közel sem. Megvárja, míg az eddig elhangzottak feldolgozásra kerülnek, majd ugyanolyan tárgyilagosan zárja le a mondatot. - ... egy kört a kastély körül - azzal megfordul és elindul, bízva abban, hogy Vasil követi. Csúnya húzás ám ez, de kiről is beszélünk? Egy Venantról? Na, akkor mindjárt természetes. Szórakoztatja a párbeszédük, de a világért sem vallaná be a srácnak, még a végén önbizalmat adna neki. A sikerért meg meg kell dolgozni.
- Semmi gond, ha a lángjaid terjedni kezdenek, majd lehűtelek - rávigyorog a fiúra és befordul balra. - Ne maradj le.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Michelle "viccesre" vette a figurát, amivel kellőképp megakasztotta a fiú gondolatmenetét, hát még a tevékenységét. Nem mondhatnánk, hogy nem nem tetszik neki a végeredmény, sőt, kifejezetten helyes, hogy Vasil zavarba jött. Maradhatna így, mert ez jól áll neki. De nem marad, veszi a lapot és ez még annál is jobb, mintha továbbra is zavartan pislogna.
- Nem mondanám, hogy jó ötlet, de a célnak megfelelő - különben sincs kint hóember, vagy legalábbis szőkénk figyelmét igen jól elkerülte. Talán elbújt előle. Igen, ez a legvalószínűbb eshetőség. Félt, hogy kap egy kelleténél forróbb zuhanyt a rellonostól, ezért kimenekült az országból. Elképzeltük? Helyes. Miközben még mindig azon morfondírozik, milyen lehet a fejjel hóban álló Vasil - nagyon vicces -, jön is a hálálkodás, meg a jutalom. Ez egy igen túlértékelt része az emberi kapcsolatoknak: ha valamit teszek, jutalmat kapok, ha pedig kapok, akkor adok valamit cserébe. Michelle nem elvárós típus, inkább majd ha úgy adódik és valóban szüksége van segítségre - végtére is, egy villanykörte is kifoghat rajta... na jó, nem -, akkor majd megkeresi a fiút. Neki nem áll érdekében szívességeket kicsikarni másokból. Megáll a maga lábán és bármily hihetetlen, fizetség nélkül is tud segíteni. Ez hihetetlen.
- Felesleges hálálkodni - leinti gyorsan, de nagyjából ennyi is volt a csend, mert pár másodpercre rá, Vasil ismét "szót kér". Beszélgetni. Miért kell állandóan beszélgetni? Örök rejtély ez, de Venantunk erőt vesz magán a mesedélután kedvéért. - Rellonosok - csípőből javítja ki, majd várat picit a további válaszra. Elmorfondírozik, milyen lenne, ha az egész zöld ház sürögne-forogna, fogadná az újakat, körbeugrálná őket, sőt, ajándékcsomagokat is készítenének, puszta kedvességből. Kis híján felnevet, de inkább elfojtja.
- Érezd - a navinésre pillant és ebben a hirtelen szemkontaktusban minden benne van. Maga a kérdés is igen komolytalan volt, a válasz viszont kifejezetten őszinte. Aztán hála ennek a rövid tekintetes találkának, Vasil sikeresen majdnem felbukik valamiben. Michelle csak annyit érzékel az egészből, hogy a srác az alkarjába kapaszkodik. Félreértés ne essék, ő ugyan hagyta volna, hogy pofára essen, ez a hirtelen megteremtődött kapcsolat pedig... Nem érinti sehogy. Inkább csak olyan "mi a fene van?" fejet vág. A jelenet nem tart tovább pillanatoknál, mert a fiú ismét megtalálja egyensúlyát, az elkövető pedig színre lép. Szőkeségünk rögtön összevonja szemöldökét és figyeli a párbeszédet, majd még mielőtt az ismeretlen hölgyemény távozna, megszólal.
- Még csak most érkezett, de máris ki akarod nyírni az új háztársad. Pancser... - tudott volna más szót használni, de visszafogta magát. Most csak visszapillant a lány után, aki kissé idegesen, még egyszer bocsánatot kérve távozott. Nemhogy megállt volna és vitte volna magával a fiút. Tipikus. Sóhajt egyet és Vasil mondatára elmosolyodik.
- Minden évben van gyereknap - tárgyilagos, közömbös hangon ejti ki a szavakat, tán kissé durván is hatnak elsőre, de szemeiben ott csillog, hogy nem kell véresen komolyan venni. Túlélték mindketten, túl vannak rajta. Szót sem érdemel. - Ez nem egy rossz ötlet - helyesel a rellonos. - Körülbelül húsz lépés és ott vagyunk. Keress meg egy prefektust, ő majd eligazít, ha kérdésed van, segít. És ha lehet, ne öld meg magad - megcsóválja fejét, de arcán valamiért ott csücsül az a fránya mosoly. Ahogy ígéri, oda is érnek. Kérdőn pillant a srácra, hogy szeretne-e még valamit, vagy esetleg a könyveket visszaadja, nem adja... Ilyen apróságok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

A sok tanulás megfekszi az ember gyomrát, éppen ezért Michelle nem ment haza a faluba végül. Beásta magát a Rellonba, régi szobájába és ott kezdett neki a tanulásnak. Szobatársai nem nagyon zargatták, jobbára mind leléptek a szünet miatt, ez pedig épp kapóra jött neki. Nem volt semmi, ami elterelje a figyelmét. Mígnem egy gyönyörű napom gyomra korgása már olyannyira idegesítette, hogy nem tudta tovább a helyén ülve várni a következő fejezet végét, félbe kellett hagynia. Ebből következik, hogy Venant leányunk amúgy is puffogós hangulatban volt, de ez csak rátett egy lapáttal, így puffogósról ágyútüzelősre váltott. Mi valahol itt kapcsolódunk be az eseményekbe.
Szőkeségünk nagy elánnal indul meg a konyha irányába úgy este 8 körül, a Nagyterembe ugyanis lusta volt elcaplatni. Ki fog ennyi ember között kajálni? Tömegverekedés a jó falatokért, hangzavar, csak a feje fájdulna meg. Kell az neki ilyen tanulmányi hajtós időszakban? Szóval ezért halad most a manók birodalma felé, lehetőleg minden ismerős elől elbújva. Öltözetét tekintve nem vette hivatalosra a figurát, farmerben, tornacipőben és egy V kivágású pólóban halad előre, haja vállára omolva lengedezik a menetszél következtében.
A helyiséghez érve partihomokot megszégyenítő lazasággal nyit be és szinte rögtön el is lepik a manók, akik mindent akarnak tőle. Kis túlzással a csillagokért is elmennének, ha Michelle azt kívánná, enne egy kis Mars földet. De ki kíván ilyet? Na mindegy. Michelle hosszú listát ad le kajákból, olyasmivel rajta, mint csokoládétorta - nagy és egész! -, krumplifőzelék, krumplipüré, rántott sajt, milánói, gyümölcsleves, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Ami a legborzasztóbb, hogy a torta kivételével mindezt el is fogja fogyasztani, ismerve cseppet sem kis stílű táplálkozási szokásait. Lehuppan az asztalhoz és várja, hogy a manók sürögjenek, majd az utolsó reménykedő apróságra nézve kér egy kávét - tisztán, feketén -, valamint egy zöld teát ízesítés nélkül úgy, hogy megkapja a cukrot, mézet, citromot. Elégedetten dől hátra, és szinte rekordsebességgel kapja meg a koffeinadagját. Azt kortyolgatva figyeli a manókat. Jó lesz ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

A manók sürögnek-forognak, készülnek az ételek, miközben Michelle szép lassan kortyolgatja kávéját. Mennyei egy ital ez, arról nem beszélve, hogy ezzel kitart majd hajnalig. Amint az utolsó korty is legurul, megérkeznek a kért kaják, méghozzá derék mennyiségben. Ha valaki kíváncsi rá, hogy egy nő hogyan képes ennyit enni, csak annyit tudok válaszolni, hogy nézzék meg a Venantot. Néha úgy érzem, mintha a lány egy sertés lenni, aki még a makkot is kikaparja a földből, de aztán arra jutok, szörnyű lenne, ha csak csipegetne. Inkább egyen jóízűen, mint legyen pálca vékony. Ő is ezt gondolja.
Az ajtó csukódik mögötte, de fel sem néz, a gyümölcslevesének felét már be is lapátolta, ami már önmagában is szép adag itt a konyhán. Imádja a minőségi ételt, amit pedig a manók csinálnak, az mondhatni überelhetetlen. Egy ismerős hang üti meg fülét, majd mikor az meg is szólítja, végre felpillant. Leves kivégezve. Szúrós tekintettel mered Vasilra, mikor megszólal.
- Hogyne. Egy kis nyugalmat - szarkasztikusan cseng hangja, de szemét ekkor már a milánóira szegezi és cseréli is ki maga előtt a tányérokat. Éhes emberrel nem lehet beszélni, meg a tanuláshoz is energia kell. Ne feledjük, még három kilót híznia kell, ebből nem enged. Az első falatot felcsavarja villájára, miközben hallgatja a fiút és érzi, hogy a benne lévő pumpa emelkedik. Lassanként szökik a magasba, szinte érzi az egész folyamatot. Megint felpillant, de most már egyenesen gyilkos pillantásokat küld Vasilnak.
- Nem ártana, ha te is megszednéd magad - ez a megjegyzés többféleképpen is érthető, de valamiért egyik sem túl vonzó alternatíva. Mintha közölte volna a navinéssel, hogy vézna, csenevész, szinte már lányos. Rosszal kezdett a mai nap folyamán, annyi biztos. Nem vennék rá mérget, hogy mondjuk még két megjegyzés után sem lesz valami lila Vasil szeme alatt. Itt látszik, hogy Michelle fáradt, ebből kifolyólag ingerült. Bajok lesznek itt még...
- Kösz nem. Tudod, ennyi elég a bélpoklosnak - mutat körbe az asztalon elhelyezett kajákon. Nem mellesleg iszonyúan gúnyos, már fontolgatja, hogy inkább magyarul beszél vagy franciául. Bünti indul.