Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem szereti, ha dekoncentrált emberek mászkálnak szabadon, főleg akkor nem, ha azok az ő útjába keverednek, bár inkább ez, mint valami ölelgetőrohamos eridonos kislány... Volt már dolga olyannal, ne is firtassuk. Egy fáradt sóhaj hagyja el a száját, aztán csak jól megnézi a lány arcát, majd bólogat párat a bocsánatkérésre.
- Nem történt baj, az a lényeg. De figyelj oda...
Jó tanács? Inkább figyelmeztetés, ő is tud morcosabb lenni, ha olyanja van, na meg nem kevés embert ismer erre, akik keresztbe nyelik le a fiatalabbakat, ha csak megkoccantják a szatyrukat, vagy ne adj isten a vállukat, esetleg kezüket. Mondjuk teljesen megérti ezeket is, báh, felbukkanó emberiszonya van, de legalább nem tömegben mászkál. A legtöbb itteni mindent időben elrendez, a diákok meg a kastélyban, a többiek a házaikban lebzselnek. Meglehetősen kihaltnak hathatna a hely, de azért akadnak kósza lelkek.
Közben próbált arra koncentrálni merre tovább egyébként, még a kislány addig is kezeivel hadonászik a barna hajú lány felé, sikeresen hozzá is érve egyszer-egyszer. Nem mintha nagyon élvezné ezt Manda, de a testvére után az egyetlen ember, aki miatt még az "ismerkedést" is eltűri bizonyos fokig. Mennyire változnak az idők, nemigaz? Óvatosan megfordítja a lánykát a karjaiban, hogy előrefelé nézhessen, az egyik kezét alá helyezi, a másikkal pedig körülfogja őt.
- Lili, Liliana Krise a neve. És azt hiszem neki még tetszett is a kis ütközés.
Tekint a lányára, aki láthatóan még mindig a környezet felfedezésén dolgozik mosolygósan. Legalább kettejük közül valaki aranyos, kell a balansz. Közben figyel a reakcióra is, pontosan tudja, hogy igaza volt, ő maga sem bírta sosem ezt a hercehurcát. A végzős bálján ott volt annak idején karácsonykor, meg talán részt vett még munkálkodott a DÖK-ben valami apróbbon, de nagyjából ezzel kifújtak nála ezen dolgok.
- Túl sokat? Ugyan, két perc alatt mérgezést lehet kapni a dalolászó, pattogó, örömködő kisdiákoktól meg a visongató lelkesedésüktől. Még szimpla diákként is taszítottak...
Megint megforgatta a szemeit, bár erről leszokhatna igazából, közben kiszúrt a közelben egy meleg teát árusító hölgyet, aki még nem zárt be. Intett felé, mutatva neki, hogy két pohárral szeretne, majd odaballagott, hátrafordulva a lányhoz.
- Ez jól fog esni, ha már ide menekültél... Melyik házat erősíted? - Kérdezte még odaadta az egyik poharat, majd elvette a másikat is és kifizette őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Nagyon... élvezi a figyelmed, ahogy látom. Van talán kistestvéred, vagy csak úgy elvagy a kicsikkel?
Elégedettnek hangzó gügyögés az, ami leginkább elhagyja a kislányka ajkait, pedig egy-két szófoszlányt már ki tud adni hangilag, de ezt nem most csillogtatja meg. Kezecskéivel nyúl előre, amennyire a ruha engedi persze, a navinés felé, miközben Manda erőteljesen küzd vele, hogy ne ficánkolja ki magát Lili a karjaiból. Felemelő egy jelenet lehet, de az elmúlt hónapokban már egészen hozzászokott a dologhoz, még akkor is, ha a hozzáállása nem tükrözi mindig felhőtlen örömét az anyaság felé. Talán azért, mert ez az öröm még nem is került elő? Mindenesetre jól megvan a dologgal, Lilivel eszik egymás életét kicsit, de ez talán már természetes viszony anya és lánya között.
Ami pedig a környezetet illeti. Minden csupa dísz, csupa ünnep. Csupa karácsony. Már a fülén folyik ki az embernek minden illat, szó és ének, borzalmas. Jó semmi közösségi és nagy tömegeket megmozgató dologhoz nem áll pozitívabban - a kviddicset leszámítva, bár ott is minimálban tör előre eddig -, de ez kifejezetten ellenszenves neki, nem is rest hangot adni hozzá. A reakción meg csak elégedetten mosolyodik el, és inkább két teáért indul.
- Higgadt, békés, megfigyelő és elemző. - motyogja maga elé, még egy kézzel tartja a lányát, a másikban pedig a teát fogva fordul vissza a lány felé.
- A sárkányt a legtöbben szeretik, nincs ebben semmi furcsa. Én is szeretem, de azért az évek alatt kicsit bele lehet unni ebbe is.
Elvigyorodik a lányra nézve, aztán az italba kortyol óvatosan. Az évek... A legkevésbé sem merült fel benne soha egy pillanatra sem, hogy házat tévesztett volna, sőt, nem igazán van ház, ahol hosszútávon életben maradnának körülötte az emberek, vagyis nagyobb lelki károk nélkül megúsznák, így a helyes. Nem rossz ember ő, csak kell hozzá bőven lélekjelenlét, a rellonban meg nem volt ezzel gond, ott mindenki hagyja élni a másikat, minden különösebb zaklatás nélkül. Jó, a zsarolás más lapra tartozik, de ezt jobb is ha kikerüljük, mint házjellemzőt.
- Mióta jársz ide? Még nem igazán láttalak, pedig már pár éve koptatom a padot rellonosként, ráadásul egyszer a navinében is megfordultam futólag pár éve...
Máig nem tartja viccesnek, hogy azon a bizonyos április elsején navinés prefektust csináltak belőle, és hogy _köztük_ ébredt reggel. Mondjuk a navinéseknek ijesztőbb volt reggel Mandával összefutni a körletben...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Egy kicsit felkúszik a szemöldöke a heves nemek hallatán, de amúgy nem mintha nagyon lenne hozzá köze mégis honnan húzta elő ezt a kedvességet a lánya felé, így annyiban is hagyja, így is bőven érdeklődőbb ma, mint máskor. Legtöbbször a nevükön kívül nem is tud meg sokat az emberekről mert eléggé távol tartja magát még társalgáskor is az ilyen információmorzsáktól, kinek és kije van, milyen ember, miket csinál, vagy miket nem és így tovább. Sóhajtva veszi tudomásul a mérgelődő gögicsélést, hogy nem viseli jól a baba, ahogy a feje felett beszélgetnek, de ezt gyorsan lerendezi a tartóján lógó cumi előkerülésével, amivel eljátszik kicsit a kislány, majd a szájába kerül nagy cuppogások kíséretében. Legalább valaki mára már kiismerkedte magát.
- Nem egy hosszú idő, de akkor egész jól bírtad az eddigi nyüzsgést. Volt olyan, aki két hónap után búcsút mondott az iskolának...
Hiába főleg rellonosokra jellemző ez az egész, de azért van ilyen példa. Ő maga is három tanév után indult neki egy kis változásnak, de csak visszafújta ide a szél. Valami vonzotta. Meg az ismerősök is persze, az a maréknyi ember. Nem jó dolog ilyenkor rádöbbenni, mennyi idő telt már el az életében, hogy úgy tudna nosztalgiázni, mint a nénikék a parkban maguk között, no meg, hogy a maréknyi ember, akiknek azt a belé szorult kevés bizalomadást előhozta magából többségben itt hagyták már. Kicsit megköszörüli a torkát, aztán fancsali arccal húzza el a száját. Erre a kis kirándulására nem emlékszik olyan szívesen azért.
- Pár éve április elsején ott ébredtem, a kastélyban valakik viccesnek gondolták a házak prefektusait cserélgetni, így a rellon "éléről" egyenesen az unikornisokhoz kerültem. Nem az én világom az a hely. Túl... baráti és kellemes.
Próbál szépen fogalmazni, de amiket tapasztalt leginkább a "sok" és "elkeserítően aranyos" jelzőkkel írná le. Nyilván a lány is ékes példája, hogy szerencsére nem minden navinés ennyire durva, de akkor is, ő jól megvan az irónia és élcelődés földjén a pincében. Hozzászokott ahhoz az éghajlathoz, a maga módján meg is szerette.
- Törekvés, küzdés jellemezhetne minket. Él bennünk a versenyszellem, mogorvák is vagyunk és néha megirigyelnék az eridonosok is a lobbanékonyságunkat, de minden házban van érdekes, meg kevésbé érdekes. Ez vele jár.
Egyszer, a volt házvezetőjüktől hallotta a "kreatív szabályszegő" megnevezést, ami szintén leírja az egész bandát, de ugye ez se olyan, amit sokat reklámoz az ember.
- Egyébként egyáltalán nem vagyunk csúnyák, sőt... - egy pillanatra még a haját is hátradobja, majd maga is csak elmosolyodik a dolgon. A hiúság viszont eléggé jellemzi egyik-másikat a házban, persze van mire... Rákacsint a lányra, aztán a maradék teát is megissza és egy közeli kukába hajítja a poharat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Visszajött. Nem kürtölte világgá, de akihez kellett, a hír így is elért, még azokhoz is, akiknek meg semmi köze nem volt hozzá. De ez így szokott lenni, ha valaki mély nyomot hagy maga után... Mindenesetre nagyon forogtak a gondolatai, hogyan tovább? Pár hónapja még annyira biztos céljai voltak, magát is meglepte vele mennyire képes előre tervezni. Aztán tessék, valaki gondolt eget és minden összedőlt.
A bajnokság most pihen, a fele már lement, így azon nem aggódik, a gyakorlatával mi lesz, amúgy is itthon van mit pótoljon elméleti részen így ezt a hónapot még biztosan kihúzza itt, de elég elkeserítően áll a helyzet, amiben mást nem tud tenni, mint mosolyogni. Egyrészt mert már egészen komikus az egész, másrészt meg Lili miatt meg sem próbálna dühöngeni. Lenyugodott valahol belül már a tudatától is, hogy itt van ez a csöppség, akiért mindent meg kell tegyen, és meg is akar.
Lassan, de biztosan kezd hozzászokni, hogy csak ő maga állandó a saját életében. Nem mintha akkora gondjai lennének a változásokkal, legtöbbször önmaga generálja ezeket, mégis nehéz, mind. Elmenni, visszajönni, elbúcsúzni emberektől, vagy éppen nyom nélkül beletörődni abba, hogy nincsenek. Mindig maga volt, valószínűleg oka van, azonban most az önös érdekein és a belső morgáson hamar túl kellett lépnie. Jelenleg a házban ő volt a támasz mindenkinek. Adri be van zsongva, itt az utolsó éve, bár két-három szónál tovább nem jutottak mostanság, de valami "barát" elhangzott a szájából, amin Manda meghőkölve döbbent le egyszerre és vigyorodott el. Renée a szokásos módon pörög, de egyszer addig megy, hogy csillárostól repül kifelé, ha sokat ugrál, egyébként vele meg egészen összeszokott már. Elmentek vásárolni is - biztosan öngyilkos merényletnek szánta Amanda, de túlélték - egészen hasonlít Kivára, csak töményebb kiadásban a kis Faraday. És itt van a barátnője is, bár mióta a Czettnerek hímtagjának több ideje van rá, biztos kezekben van, így levehette róla óvását, pedig elég sokkal jön a lánynak, amit minden perccel igyekszik leróni jelen helyzetben. Viszont mi másra lenne ez jó, ha nem arra, hogy teljességgel összekapta magát Manda és elkezdett egy ideje anyaként viselkedni, meg elég felelősségteljesen is. Túlzásokba ne essünk azért, de a kényszer, hogy véget vessen a fiatalkori tombolásának és őrült életének őt is elérte, mondjuk ehhez hozzájárult nagyban valószínűleg az is, hogy Karácsonykor Benji jött, Lili örült, aztán a volt rellonos ment és... semmi. Mókás nem? Megint a már jól ismert szituáció.
Komótosan ballag ki Lilit magához szorítva a játszótérre, ahol egyből a hinták felé veszi az irányt. Van itt ilyen kicsiknek való, amiből nem tudnak kipottyanni, na, az pont jó lesz. Természetesen attól, hogy kicsit süt a nap, nincs szél és olvadozik a hó, nem jelenti azt, hogy olyan veszélytelen a megfázás tekintetében kint lenni, így egy hozott plédet tűr a kislány alá, csak aztán ülteti bele. Leguggol elé, kezével végigsimít az arcocskán, aztán aprókat lök a hintán még nagyot sóhajt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Valami mélyen elrejtett és jól titkolt szegletében a lelkének rájött már arra, képes rá, hogy valami olyan szeretetet és óvást tápláljon Lili irányba, amiről azt sem tudta, hogy létezik. Ez miért nem meglepő? Mert attól, hogy Manda rideg és távolságtartó, benne is dobog egy szív, valami kell, hogy pumpálja a vért ugyebár, másképpen igen nehéz lenne életben maradni. Meg nem volt mindig ennyire elszigetelt az érzelmektől, egyszerűen amit a helyzete kikövetelt tőle, ahhoz alkalmazkodott. Mostanában sincs ez másként. Anyaság, hát jöjjön, erősebb ő annál, hogy ez elrettentse - mondjuk volt pár megtorpanós pillanat -, aztán a gyakorlat, ami az utazgatással járt, az se volt egy sétagalopp, végül pedig az önálló egyedülálló anyuka szerep, juhú. Biztosan erre se kapná fel a nagyérdemű a fejét, mert páran megmondták már ezt neki korábban, annak azért örült, hogy Lili legalább apupillanatokat néha kapott, ha Benjamin felbukkant, de nagyjából ennyi. Most pedig, van anya, van lánya és a játszótér csendje.
Észre sem veszi, hogy bárki közeledne, eleve annyira el van a gondolataival, meg Lili figyelésével, teljesen dekoncentrált lett a környezetre és érzékelhető ez valószínűleg kívülről is. Mégis megerőlteti magát és mosolyog a lányára. Ekkor érkezik mellé két lökés között a jól ismert lenyűgöző érkezőszövegével Kornél.
- Még szokom, hogy valaki állandóan beszélni próbál hozzám és amellett másra is figyeljek.
Inkább megjegyzés csak, mint magyarázat, de elmosolyodva egyenesedik fel, a nála még így is magasabb háztársa mellé. Hm, elég nehezen definiálható az, hányadán is állnak pontosan. Az egyik olyan személy ő Manda életében, aki mindenről tudva sem tűnt el, sőt egyenesen támasza volt, az olykor jogos beszólásai mellett, amiket a lány meg is érdemelt tőle. Fontos neki, bár ahhoz képest nem ugrálta körül a visszajövetelével, mondjuk ennek is oka volt. Neki ott van Zora, meg a maga gondjai, amiket Manda sem akar tovább tetőzni sokszor, márpedig egy barát, beleszokó szülő szerepében nem biztos, hogy a legkellemesebb társaság mindig.
- Mi a helyzet itt? Le vagyok pár hónappal maradva...
Csak mosolyogva nézi karba font kézzel ahogy a kislányt közelíti meg Kornél, egyelőre némán kivárja a kis párbeszédüket, amire meglepő módon Lili készségesen reagál is, vagy inkább próbál. Vannak szavak, amikkel már egészen jól áll, majdnem egy éves létére igen gyorsan halad a dolgokkal, mondjuk nem villámtempóban, hiszen a felállás művészetéig csak mostanában ért el. Közben már a kezeit nyújtogatva gőgicséli, hogy "Fe'Fe'", ami elég egyértelmű jele, hogy menne a fiú karjaiba, Manda rá is néz elvigyorodva, hogy menjen-e vagy megoldják.
- Azt hiszem ezt nevezik népszerűségnek a nők minden korosztályában.
Szája elé emeli a kezét, hogy köhögésbe fojtsa a nevetést, ami kitörne belőle, aztán torokköszörülés után tekint a szép kis párosra. Korábban elég földöntúli gondolat lett volna számára ilyet elképzelni is csak akár, hogy önmaga, vagy Kornél egy gyerekkel, de egyébként nagyon jól mutatott a környezetükben. Biztos volt benne, hogy Noellel is legalább ilyen jól megvan, bár ezt Lexi is csak megerősítette általában, ha említve volt, hogy a fiúkkal van a kisgyerek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő