TildusAzért annak örültem, hogy Tilda tudja magáról, melyik kategóriába tartozik. Nos, vitathatatlanul csodabogár, de aranyos módon, csak hosszú távon lehet, hogy nehéz kibírni. Milyen rossz lehet már annak, aki mellette akarja leélni az életét, de neki meg mindig az elsők lesznek a könyvek. Brr.
Vannak nála bonyolultabban összerakott nőfélék is, például az apuci kicsi lányai, akik kivágják a magas c-t minden mondatukban. Na, ők azok, akiktől falra mászok. Meg azoktól, akiktől sűrűn elhangzik a "nehogy sáros legyen a cipőm" mondat.
- Te jó értelemben vagy az - vigyorogtam rá a fejemet is megingatva hozzá. Legalábbis ez a véleményem az eddig látottakból. Azért annyira jól nem ismerjük egymást, hogy bármit elmondhassak róla, de lesz ez még így se.
Beszélgetésünk közben kiderült, hogy az elfeküdt tagjai okozzák a fájdalmát, ami a fintorgást váltja ki belőle, Jamie bácsi pedig készen áll, hogy kezelésbe vegye a fájó tagokat.
- Tudsz róla, hogy ez nem gyorsétterem, hanem csárda, ahol vannak szobák kiadók? - fordítottam a fejem hátra a kérdés erejéig, aztán vissza, hogy nehogy menet közben elessünk valamiben.
Felvezettem a szűk lépcsőn, és az első szabad szobába tessékeltem be. Körbenéztem, és egy pillanatig a fejemet vakargatva gondolkodtam.
- Oké, ülj le ide - a sarokból kihúztam egy széket, és rámutattam.
- Nem akarom, hogy rosszakat gondolj rólam ha az ágyra küldelek, a biznisz meg még nem megy annyira, hogy saját masszázságyam legyen - nevettem fel.
