A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

Egytől tízes skálán mennyire gáz egy fiatalabbtól segítséget kérni? Van az a pont - és ez általában hamar eljön -, amikor magasról telibe fossa, hogy ki mit gondol erről. Neki arra van szüksége, hogy valahogy átmenjen majd mágusjogból az év végi vizsgán. Átkozza a napot, amikor felvette a tárgyat, de már nem adhatja le. Rohadtul nem mondták, hogy ezt is tanulnia kell majd, viszont mint utólag felhomályosították, a jogi alapokat majdnem mindenhol lenyomják a torkukon. Szóval hallgathatja egész nap, hogy mit szabad és mit nem. Mintha ne tudná alapból. Kívülről fújja... A sok jogi szöveg olyan, mint egy bemagolandó színpadi szerep. A tudomány akkor állt meg nála, amikor belekérdeztek az összefüggésekbe.
Határozott léptekkel ront be a szobába, majd szétnéz a jelenlévőkön. Csettint a nyelvével, amint meglátja Lilit az egyik asztalnál ülve, s megindul felé. Szüksége van rá. Reméli, hogy a családja nem neheztel már rá, amiért a tavalyi üvegház látogatáson figyelmetlenségből leverte azt a ritka növényt, de most úgy érzi, bármit megtenne a segítségéért, mert a srácoktól hallott a korrepetálásairól, na meg azt is mondták, hogy nem az a tipikus stréber kinézetű csaj, hanem csinos. Nem tévedtek.
- Szia... Lili. Izé, zavarhatlak? - lép oda mellé, s nem úgy tűnik, mint akit érdekelne egy nemleges válasz. Fúj egyet, majd folytatja. - Rajmi vagyok amúgy, talán emlékszel is rám. Figyelj, ki tudsz segíteni mágusjogból egy kicsit? - támasztja meg kezét az asztalon, ahogy fölé hajol hízelgő hangon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=877782#post877782][b]Balogh Rajmund Olivér - 2024.04.29. 20:29[/b][/url]

Egytől tízes skálán mennyire gáz egy fiatalabbtól segítséget kérni? Van az a pont - és ez általában hamar eljön -, amikor magasról telibe fossa, hogy ki mit gondol erről. Neki arra van szüksége, hogy valahogy átmenjen majd mágusjogból az év végi vizsgán. Átkozza a napot, amikor felvette a tárgyat, de már nem adhatja le. Rohadtul nem mondták, hogy ezt is tanulnia kell majd, viszont mint utólag felhomályosították, a jogi alapokat majdnem mindenhol lenyomják a torkukon. Szóval hallgathatja egész nap, hogy mit szabad és mit nem. Mintha ne tudná alapból. Kívülről fújja... A sok jogi szöveg olyan, mint egy bemagolandó színpadi szerep. A tudomány akkor állt meg nála, amikor belekérdeztek az összefüggésekbe.
Határozott léptekkel ront be a szobába, majd szétnéz a jelenlévőkön. Csettint a nyelvével, amint meglátja Lilit az egyik asztalnál ülve, s megindul felé. Szüksége van rá. Reméli, hogy a családja nem neheztel már rá, amiért a tavalyi üvegház látogatáson figyelmetlenségből leverte azt a ritka növényt, de most úgy érzi, bármit megtenne a segítségéért, mert a srácoktól hallott a korrepetálásairól, na meg azt is mondták, hogy nem az a tipikus stréber kinézetű csaj, hanem csinos. Nem tévedtek.
- Szia... Lili. Izé, zavarhatlak? - lép oda mellé, s nem úgy tűnik, mint akit érdekelne egy nemleges válasz. Fúj egyet, majd folytatja. - Rajmi vagyok amúgy, talán emlékszel is rám. Figyelj, ki tudsz segíteni mágusjogból egy kicsit? - támasztja meg kezét az asztalon, ahogy fölé hajol hízelgő hangon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878379#post878379][b]Várkonyi Lilien - 2024.05.12. 18:41[/b][/url]

Még mindig fájlalja az ujját, amit alig néhány perce csípett meg egy méhecske, szép lassan kezd is kialakulni a felületén egy buci. Az a szerencséje, hogy nem allergiás rá, azt viszont sehogy sem érti, hogyan is került a könyvekkel teli szatyrába egy méhecske. Ugyan sétált kint délelőtt, még a fűbe is letelepedett, de nem tűnt fel neki, hogy bármi is zümmögne körülötte. A szeméből kitörli azért a könnycseppet, mert a fájdalmakat sosem díjazta és ez most fáj, egész pontosan éget és lüktet. Táskájában kutatva keresgél, hogy nála van-e az a tubus krém, amit a minap anyukája adott neki szúnyogcsípésre. Ha arra jó volt a hűsítő kence, akkor biztosan erre is megfelelő lenne, viszont nem találja, kicsit még bosszankodik is, ahogy kotor a sötét szatyor mélyén. Milyen kár, pedig ma szinte kivirult, már pár hete viseli azokat a holmikat, amiket Nárcisszal együtt vásároltak, ezek valóban jobban állnak neki, mint azok, amiket az anyukájával együtt választott.  - Fenébe - sóhajt egyet, épp csak felegyenesedik görnyedtségéből, amikor megpillantja Rajmundot az asztalánál. Kicsit még hátra is hőköl Lili, pontosabban hátrébb húzódik és furán emeli szemöldökét, nem is érti, hogy mit akar tőle a srác. Egyáltalán nem jellemző az, hogy megszólítgatják, körbe is néz, utána Rajmundra.
- Ó igen, nagyon is emlékszem. Olyan gyönyörű mozdulattal verted le anya növényét abból a cserépből, amit megfesteni is nehéz lehetne - elneveti magát, egyáltalán nem állt szándékában beszólni, csupán csak megjegyezte. Pontosan azóta tudja a srác nevét, illetve mióta Sári barátnője mesélt neki a fiúról, és nem a legjobbakat. Éppenséggel amúgy ki tudná segíteni, így viszont dilemma előtt áll. - Tényleg szoktam korrepetálást vállalni, de sajnos neked nem tudok segíteni  - ez sem igaz, tudna neki segíteni, csak épp nem szívesen segítene olyan fiúnak, aki megbántotta a barátnőjét. - Miért nem kérdezed meg dr. Lainest? Biztosan adna néhány különórát - azért az elutasítás ellenére mégis csak próbál irányt mutatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878475#post878475][b]Balogh Rajmund Olivér - 2024.05.15. 23:25[/b][/url]

Nem vette észre a könnyeket Lili szemében, de amint meglátja, földbe gyökerezett lábakkal dermed meg előtte. Pár másodpercig csak nagyokat pislog, aztán vakargatni kezdi a tarkóját, és lesütött szemekkel, zavartan habog valamit.
- Baj van? Rosszkor zavarok? - fogalma sincs, alkalmas időben támadja-e le a lányt, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Főleg, miután annyira sikerül meglepnie, hogy még hátra is nyomja magát a széktámlának. - Öhm, jah. Én voltam. Még egyszer nagyon sajnálom. Máskor jobban fogok figyelni - ígérget hajbókolva. Azt nagyon tud. Boci, kiskutyaszemekkel nézni, szenvedéllyel a hangjában győzködni. Akár a színpadon. Ezúttal a kétségbeesettség is visszaköszön tónusából. Kell neki Lili segítsége. Amilyen szórakozottan idézi fel az üvegházas emléket, annyira zavarba hozza vele Rajmit, mert nem tudja eldönteni, hogy mérges-e rá, vagy bejött neki, hogy kárt okozott az anyjának. Ki tudja, mire gerjed.
- Most miért? Büntiben vagyok? - kerekedik el a szeme a döbbenettől. Elveszi a kezét az asztalról, és a zsebébe süllyeszti. Miközben ujjaival benne matat, megcsörren némi apró. - Nem ingyen gondoltam ám... - kacsint vissza beszélgetőtársára. Fizetne, bár azt inkább csak végső esetben. Egyebet is fel tudna ajánlani, ha úgy van.
- Jah, biztosan megérteném, ha elismételné azt, amit az órán se értek - forgatja meg a szemét, de nem akar túlságosan felháborodni, mert azzal megsértené a másikat. Akitől éppen szívességet próbál kérni. Anélkül, hogy könyörögni szeretne. Az olyan megalázó. Marad a színészet.
- Csomó jót hallottam amúgy rólad. Minden értelemben - mosolyodik el, s hogy egyértelmű jelét adja maradási szándékának, kihúzza a Lilivel szemközti széket, és helyet foglal rajta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878645#post878645][b]Várkonyi Lilien - 2024.05.20. 16:16[/b][/url]

- Jaj nem, csak a fájdalom, elmúlik - megemelte az ujját is, hogy megmutassa a srácnak, rajta a duzzanattal, amit az a méhecske okozott.
- Megcsípett egy méh - ezen kívül tényleg nem volt semmi baja, csak éppen abban a pillanatban történt, pontosabban előtte két másodperccel, hogy Olivér odalépett hozzá. Ő pedig érezte azt a fájó, lüktető érzést. - Ugyan, semmi gond, tényleg - erre már legyintett nem fájós kezével és talán még egy mosolyt is eleresztett, csak azután ugrott be neki az, hogy a sráccal nem lenne jó barátkoznia, főleg nem Sári miatt. - Bünti? Nem, dehogy is, csak nem érek rá , sokakat korrepetálok meg a külön faktok, érted - ez még mindig egy fokkal kegyelmesebb válasznak tűnt, mint hogy azt mondja,  konkrétan veled nem akarok foglalkozni. Tudja jól, hogy az nagyon bántó lenne, és neki sem esne jól. A pénz hallatán nem is tudta, hogy először megsértődjön, vagy inkább örüljön. Kezdetben teljesen ingyen korrepetált, néha kapott egy tábla csokit, és ő azzal boldog volt, de aztán, ahogy egyre több kérése lett, kénytelen volt egy jelképes összeget kérni érte. Aztán, amióta tudja, hogy mire gyűjt, és célja is lett, így már valóban jól jön neki a pénz és szüksége lenne rá. Na de ott van Sári. - Bocsi - vállat vonva tárja szét a kezét, majd dobja be Laines nevét, hátha ezzel sikerül leráznia a fiút és már el is pillantana, vissza a jegyzeteire, amikor a srác érzései szerint hízelegni kezd. - Ne, légyszi! Tudom, hogy ez úgy sem igaz - pillant vissza a srácra, hisz jól ismeri magát, azt is, hogy mennyire szürke-egér kategória ebben a kastélyban, kizártnak tartja, hogy róla bárki is szólt volna Zsombin kívül egy-két jó szót. - Na jó! Az a helyzet, hogy a Kolosi Sári a legjobb barátnőm - egy picit kivár, hogy vajon beugrik-e a srácnak a név.
- És tudtommal megbántottad őt, így nem vállalhatom el a korrepetálásodat, mert ha megtudná, akkor biztosan rám is haragudna, és nem szeretnék vele összeveszni, mert fontos nekem - csak kibújik belőle az őszinteség, sosem tudott sokáig ilyen dolgokat magában tartani. Valahol tehát érződik, hogy úgy egyébként segítene, csak meg van kötve a keze.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=879119#post879119][b]Balogh Rajmund Olivér - 2024.05.30. 00:59[/b][/url]

He, ebbe meg mi ütött, gondolja... Milyen fájdalomról hadovál. Előrehajol, hogy lásson valamit. Lili ujján van egy apró dudor. Vörös. Értetlenül emeli rá a tekintetét, szemöldöke felszalad, de még mielőtt visszakérdezne, megkapja a választ. Méh. Hümmög egyet.
- Kérsz rá gyógypuszit? - vigyorog. Komolyan gondolja, mert még csücsörít is hozzá az ajkaival. Ha feszkó van, az nem jó. Azt nem szereti senki. Pláne Rajmi. Oldja kicsit, ha lehet, és a legjobban a humorral megy neki, amit nem biztos, hogy értékelnek mások annyira, mint ahogy elképzeli a buksijában.
Most mit van úgy felháborodva, és mit akadékoskodik... Nem érti, csak a fejét rázza hozzá, és tanácstalanul néz ki a fejéből. Lili volt az utolsó esélye, hogy valahogy átmenjen mágusjogból, abból a szaros tárgyból, amivel megdobták, hogy küzdjön, mint disznó a jégen. Mert hát olyan kurva sok köze van a művészetekhez. Hát maximum a szerződés, amit aláír majd, remélhetőleg egy társulattal.
- Miért hazudnék? - veti be magát. Pont azért, hogy elérje a célját. De ezt neki nem kell tudnia. Ennyire már tud színészkedni. Csak egy picit mosolyodik el, ami lehet akár a csábereje is.
Mikor már tényleg összezavarodik a sokféle magyarázattól, kiegyenesedik, és emészteni kezdi a nevet. Kolosi Sári. Kolosi Sári. Hol hallhatta? Ó, ja. Hát na, előfordul. Túl érzékeny volt. De nem csinált semmi rosszat, eskü. Vagyis nem akart. Lili egész őszinte. Nem úgy tűnik, hogy tud titkot tartani. De ez pont jó, és el is árulja a lényeget.
- Akkor nem kell tudnia! - vág közbe, mintha felgyulladt volna a feje fölött a lámpaizzó. - Sajnálom, ami történt... Becsszó. De téged nem akarlak megbántani. Mármint őt sem akartam! De téged nem is foglak. Szóval... esetleg titokban valahol? Tudok pár félreeső helyet... - hajol közel Lili arcához sejtelmesen suttogva, és tenyérbemászóan kacsint hármat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=879435#post879435][b]Várkonyi Lilien - 2024.06.08. 22:07[/b][/url]

- Gyógypuszit? - erre meghökkent egy pillanatra, gyanakodva ráncolta a homlokát, majd az ujját inkább a pad alá rejtette és egy enyhe zavart mosolyt villantott. - Inkább nem, bocsi - kissé talán még kellemetlenül is érezte magát, de leginkább talán azért, mert nem értette a srác reakcióját. Neki nem szokták a fiúk felkínálni a gyógypuszijukat, még a sima puszijukat sem, szóval ez máris gyanakvásra adott nála okot. Mondjuk talán túl is gondolta ezeket a helyzeteket, egy kicsit merev is volt, meg sokszor sértegették már, így nem feltétlenül tudott megbízni mindenkiben azonnal. Rajmundot meg pláne nem ismerte jól, csupán az egyik barátnője elmondásából, de attól még nem kellett volna feltételeznie róla semmi rosszat. Mégis, kicsit aggasztotta most a gondolata annak, hogy a fiú éppen tőle kér segítséget és bár imponáltak neki a szavak, mégis nehezen hitte el, hogy a fiú őszintén gondolja azokat. Ennek aztán hangot is adott, de Rajmi egész ügyesen kivágta magát, Lili pedig már nem igazán tudta megkérdőjelezni annak hitelességét. Az a mosoly meg, nos azért az egy kicsit hatott rá, még ő maga is elmosolyodott.
- Na jól van, jól van! Ha nem tudja meg, hogy korrepetállak, akkor legyen, segítek neked, csak nem szeretnék belőle konfliktust. Nem örülnék, ha bárki is megbukna, szóval segíteni szeretnék. Nem is tudom - sóhajtva pillantott körbe, a tanulószobát nem találta jó helynek, ahogy a könyvtár sem lett volna a legjobb választás. - Igen, olyan kéne, ahol nem járkálnak sokan, de azért tudunk normálisan tanulni. Mire gondolsz? - kíváncsian pillantott Rajmira, remélte, hogy azért nem valami kínzókamrába akarja elcsalni, mert oda nem szívesen menne. - Jajj, csak ne kacsintgass, ez olyan, mintha rá akarnál venni valami rosszra - sóhajtott egyet. - Mehetnénk mondjuk az üvegházba, oda szerintem már esténként nem mászkál senki. Vagy az hülyeség? - próbált agyalni, hogy vajon mi lenne a legjobb hely, fontos volt az, hogy Sári tényleg ne lássa meg őket, mert neki nem hiányzott az, hogy ilyen apróság miatt összevesszen a barátnőjével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=879657#post879657][b]Balogh Rajmund Olivér - 2024.06.17. 16:24[/b][/url]

Értetlenül ráncolja össze homlokát a visszakérdezésre. Úgy néz rá Lili, mintha még sosem kapott volna gyógypuszit. Tény, hogy Rajminak se járt sok gyerekkorában, viszont másoktól látta a játszótéren, hogy kapnak ilyenkor. Általában a szüleiktől. Lilivel más tervei vannak. Nem szeretne az apja lenni. Sem neki, se másnak, egyelőre. Még azelőtt elhessegeti ezeket a gondolatokat, hogy felzaklatná a lelkivilágát. Nem tud mit tenni, csak széttárja a karját, és lazán vállat von. Ő tudja. Máskor és máshova is adhat még puszit. Vagy csókot.
Önelégült mosoly kúszik a képére, hozzá elégedetten kezdi el vakargatni az állát. Csak egy kis hatásszünetre volt szüksége. És további győzködésre. De végül beadta a derekát, és meg tudta hatni a bociszemeivel. Ez is egy olyan alakítás, amire büszke lehet, amiért díjat érdemel. Csak most éppen nem a színpadon állnak. Ez a való élet.
- Tényleg? Szuper vagy! Köszi-köszi! - hálálkodik egy sort gyorsan. Kezeit fohászkodva emeli fel a magasba, majd ráhelyezi az asztallapra, közel Lilihez. Így olyan, mint a macskája, amikor nyújtózkodik egy nagyot. - Van elhagyatott mosdó, üres tanterem, szárny, vagy a birtok. Az erdő... faház... és még sorolhatnám - hadarja a lehetséges ötleteket, amik átfutnak az agyán. Ebből már csak tud választani. Izgatni kezdi ez a titokzatosság.
- Miért, mi rossz van a rosszban? - játssza az értetlent. - Nem szeretsz rosszalkodni? Amúgy mizu? - bombázza kérdéseivel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=879844#post879844][b]Várkonyi Lilien - 2024.06.23. 19:54[/b][/url]

Lili meg a nagy szíve, mindig ez van. Ha valaki segítséget kér tőle, akkor nagyon nehezen áll ellen és végül mindig megesik a szíve az elesetteken, jelen esetben Rajmin. Hiába is motoszkál benne ott a gondolat, hogy a barátnője talán megharagszik, de akkor sem tudja megtenni, hogy ne segítsen olyannak, akinek erre szüksége van. Márpedig Lili szerint a tanulás és az eredmények nagyon fontosak, azok biztosítják a jövőt és a lelkére venné, ha az eridonos fiúnak emiatt kellene megbuknia jogból. Részben talán emiatt sincs már szükség jobban győzködni, viszont feltétele azért akad és ezt bizony közli is a sráccal. - A suli nem a legjobb, minden folyosón mászkál valaki, meglátnak - csóválja meg a fejét, így kiesik a legtöbb rész, a mosdóba mondjuk amúgy sem menne, mert nem hiszi, hogy egy olyan helyen normálisan lehetne tanulni.
- Legyen a faház, holnap vacsora után. Olyankor már biztos, hogy senki nem fog arra mászkálni. De csak egy órát tudok neked adni, remélem kezdetnek annyi elég lesz - mondja határozottan a srácnak, tényleg úgy, mintha tanárnéni lenne. A kacsintás kicsit zavarba hozza, nincs ehhez hozzászokva, a kérdésre meg azonnal megforgatja a szemeit és még a karjait is összehúzza maga előtt. - Hogy gondolod? Persze, hogy nem - majd hogy kikéri magának, nem is érti, mire gondolt most ezzel Rajmund. - Hát úgy amúgy semmi, minden oké. Lassan vissza kéne mennem a klubhelyiségbe. Veled minden okés? - annyira mondjuk nem ismeri Rajmit, hogy így érdeklődjön, de ha már a srác rákérdezett, akkor persze hogy visszakérdez, közben feláll és elkezdi összeszedni a holmiját.