Hazánk Mágiaügyi Minisztériuma a fővárosban, Rózsadombon található.

Londoni társától eltérően kevésbé rejtett helyen, a város kiemelkedő pontján áll, mely muglik számára is jól látható. Álcázását ugyanis erős bűbájokkal oldották meg, mely az épületet tökéletesen elrejti a varázstalan szemek elől, akkor is, ha a HÉV-en utazna naponta pillantanak fel rá.
A számukra publikus történet szerint az épületet Gyógyüdülőnek tervezték, a munkálatok azonban abbamaradtak. Így, ha mugli pillant az épületre nem is lát mást, mint élettelen, félkész vázat, valódi kinézete számukra rejtett marad:

Bejutás az épületbe: a mágusok számára az épület a főbejáraton át megközelíthető

Érdekesség: időről időre a muglik számára feltűnik az elhagyatottnak látszó épület, a Miisztérium erre szakosodott emberei ekkor látszólagos munkába kezdenek a homlokzaton, az összhatás kedvéért rendszeresen darukat is állítanak fel az épület mellett. Jelenlegi, varázstalan emberek számára felhasználatlan küllemét a mugli kormányokkal való erőfeszítés eredményeképp sikerül megőrizni.

- Beszélgessünk akkor kicsit. Emlékszel, nagyjából mióta áll fent ez az állapot?
 - Talán... talán tíz éve kezdődött. Legalábbis arra már emlékszem.
 - Mennyi idős voltál akkor?
 - Kilenc. Talán nyolc.
 - És milyen gyakorisággal történt?
 - Alkalmi. Először csak alkalmanként. Aztán pedig...
 - Semmi baj.
 - Most ezt mondja, de szerintem annak is ezt hazudják, akit ELMÉ-be akarnak dugni a mágikus defektjei miatt.
 - Biztosíthatlak, hogy ennek nem áll fenn a veszélye.

 Zalán a karóráját mustrálta, ujjaiban egy kisebb köteg papírt szorongatott. A minisztérium épülete vetette rá hatalmas árnyékát, de most örült is neki, hogy nem a tűző nap kínozza, amíg vár. Még Borisz bácsiék baglyával küldött levelet Theodore-nak, amikor pár napja megérkezett hozzájuk Nekeresdre. Nem merte túlságosan részletezni, miért akart találkozni vele, mert Szofi folyamatosan a nyakán lógott és azt a mindenlébenkanál-formáját ismerve sosem szabadult volna el a kérdésáradat elől, de annyit azért leírt, hogy fejleményei vannak és talán Ebonynak is haszna származhat belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876862#post876862][b]Hollósi Zalán - 2024.04.13. 22:06[/b][/url]

- Jajj, nemnemnem - legyintett nevetgélve a nő. - Mármint igen és nem. Vagy nem és igen. A barátodnak valóban most fog elkészülni az aktája, de az nem jelnti azt, hogy a neve ne szerepelne már valahol. Mások jóslataiban.
 Zsebéből előkotort egy apró fém tárgyat. Elsőre valami apró tükörnek vagy zsebórának lehetett volna beazonosítani, bár kicsit vastagabb volt annál, hogy bármelyik lehessen. Tekergetett valamit az előlapján, majd az oldalán is, aminek nyomán egy olyan sorszám csúszott elő belőle, mint amit még Zalánék kaptak a portán. A boszorkány pálcája nyomán a fiók hangos csattanással csukódott be, hogy ne kelljen megkerülnie azt, ahogy a szoba végében lévő ajtóhoz lép. Újabb zörejek, kattanások és a túloldalt most nem egy folyosó, hanem egy hatalmas, szekrényekkel teli szoba tárulhatott fel. Persze nem sokáig, mert a nő meglepően precíz gyorsasággal tépte fel az egyik szekrényajtót és kutatott ki belőle egy mappát.
 - Látod? - lépett vissza az előcsarnokba és megint olyan intenzitással tolta Theo arcába a dokumentumot, mintha a másodperc töredéke alatt képes lenne leolvasni bármit is úgy, hogy centiméterekre van az orrától. - A hozzá kapcsolódó jóslat eredője. Mármint a gazdája, ha úgy tetszik, a látnok. És az ügyintézője...

 A hivatalnok mintha elégedettnek tűnt volna, hogy képes volt annyira kizökkenteni Zalánt, hogy értetlen dadogás és kérdések helyett összetettebb mondatok legyenek már képesek elhagyni a száját.
 - Mondhatjuk úgy is, hogy aggódik, igen. De még ön is tudja, hogy ez nem így van. Annyi már nyilvánvaló, hogy nem profetikus látomásai vannak, de ez nem zárja ki azt, hogy ne lenne hasznos a feltételezett képessége. Mindegyik félnek - tette hozzá hangsúlyosan Berzsenyi. - Nincs jogunk momentán a személyes dolgokról faggatni, amiket lát, ha az nem veszélyezteti közvetlenül a minisztérium vagy a varázsvilág működését, de van egy ajánlatom önnek.
 Zalán azt hitte már nehezen lehet ezek után meglepni, pedig megint sikerült.
 - Hasznot akarnak húzni... belőlem? - nézett dermedten a férfira. - Mármint értem, hogy...
 - Ha beleegyezését adja, hogy lemásoljuk az emlékét a látomásáról, hogy tanulmányozhassuk azt, akkor cserébe adhatunk önnek egy elemzést róla. - Berzsenyi most előrehajolt a székben. Kifejezéstelen arccal tárta a fiú elé az opciókat. - A helyről. És az időpontról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876867#post876867][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.13. 22:37[/b][/url]

Elnyílnak az ajkaim. Ahogy a nő kotorászni kezd, ketyeréket csavar, ajtót nyit, csak bámulok utána, gyomrom görcsbe szorul a hír hallatán. Egy másik látomás... amiben Hollósi szerepel. Ez új.
- Aha, értem. - Préselem ki magamból.
A mappa, melyet a nő meglóbál előttem, ismét feszítő érzést okoz a mellkasomban, fogalmam sincs, miért. A nő végül maga elé veszi a köteget és beszélni kezd. Annak a látnoknak az aktacsomagja ez, aki látta Zalán jövőjét, értem meg a szavaiból. Tekintetem a papírcsomón, ahogy próbálok memorizálni minden apró részletet róla.
Lavovec András, kapom el a nevet egy másodpercre egy kilógó cetlin.
- Az ügyintézője...? - Kérdem kissé szoruló hangszálakkal, hiszen bár nem veszem észre, még a levegőt is visszatartom kissé. Fejezze már be a mondatot...!
Vajon Zalán tud erről? Ez a kérdés zakatol a fejemben. Áldom Merlint, hogy nem bírom a legilimenciát, mert ha képes lennék rá, hamar rácsok mögött találhatnám magam, hiszen most nem bírnám ki, hogy ne nézzek a boszorkány fejébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876872#post876872][b]Hollósi Zalán - 2024.04.13. 23:02[/b][/url]

Még ültében is sikerült azt a hatást keltenie, mintha összecsuklott volna. A semmibe meredt, fejében akaratlan idézte fel a képeket, pedig minden alkalommal fennállt a veszélye, hogy magával rántja. Nem számít hányszor fogja látni. Lassan zsákutcába fut. Már lassan minden részletét ismerte a látomásának, de magától semmi okosat nem tudott kibogozni belőle.
 - Ki tudja, ha ígéretes, amit találni fogunk, és valamilyen oknál fogva túléli... Talán segíthetünk a pályaválasztási krízisében is. Egy állásajánlattal.
 A fiút megintcsak kizökkentették. Most már végtelenül zavarta, hogy olyasmiket tudnak róla, amikről alig beszél
 - Maga olyan mint én vagyok - lehelte halkan, fel sem nézve.
 - Szerencsére nem - dőlt vissza Berzsenyi a székében. - De maga lehet olyan mint én, ha okosan dönt.

 - Minden jósunknak van egy ügyintézője. Mármint azoknak, akiket a minisztérium alkalmaz. - Megállt a boszorkány a beszédben. Látszott rajta, hogy masszívan mérlegel, mi lehet közérdekű információ mindebből. - A legtöbbjük, mikor megélnek egy jóslatot, nincsenek tudatuknál, hogy rögzítsék a látomásukat. Vagy... nincsenek olyan állapotban utána sem, hogy megfelelően kezelhessék, és eljuttassák hozzánk azokat. Amellett, hogy az illető jogait és kötelességeit is figyelembe veszi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876876#post876876][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.13. 23:30[/b][/url]

Úgy iszom a szavait, mintha csak életem vizsgájára mondaná el az anyagot a velem szemben ülő minisztériumi dolgozó. Szépen lassan bólintok végül, miután befejezte. Azoknak, akiket a minisztérium alkalmaz.
Tehát Lavovec a minisztériumnak dolgozik, és a látomást át is adta ő, vagy az ügyintézője a minisztérium részére. De miért? Hiszen az imént olvastam el: magánjellegű látomást vagy próféciát nem köteles egy látó sem beküldeni. Mit is írt a papír? Köteles beszolgáltatni, ha... abúzus, testi sértés, korrupció, illegális bűbáj-, eszköz- és/vagy szerhasználat... titoktartási egyezmény megsértése... a minisztérium fennállását fenyegető esemény...
Mi fog történni Zalánnal, ami beleillene ezen kategóriák egyikébe? Mert nem a balesete lesz az. Hiszen azt tudná... tudná, nem igaz?
- Értem... és... és miért fontos ez? Ez az ügyintéző? - Vonom össze a szemöldököm, igyekezve játszani az értetlent, de valójában csak arra akarom sarkallni a nőt, hogy végre befejezze az előzőleg elejtett mondatát. Szívem a torkomban dobog, ahogy gondolataim elképesztő iramban pörögnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876882#post876882][b]Hollósi Zalán - 2024.04.14. 00:08[/b][/url]

- Mert a jóslatok nem játékszerek - nevette el magát horkantva a nő. - És a minisztériumnak elengedhetetlen, hogy tiszta, megbízható forrásból érkező látomást kapjanak kézhez, amit ha kielemeznek, segíthesse a varázsvilágot. Mégha a többi ügyösztály szerint nem is vagyunk annyira fontosak... - Mintha tankönyvből idézett volna, vagy a klasszikus frázisokat egy minisztériumi álláshirdetésből. Büszkeség sugárzott már belőle, de egyelőre abbahagyta a magyarázást és nekilátott az újabb sorszám nyomásának a kis ketyeréjével. - Megnézzük, miféle jóslatban szerepel már Hollósi úr. Gondolom őt is érdekelné.

- Úgy beszél, mintha maga nem hinné el, hogy meg fogok halni.
- Csak úgy beszélek, ahogy egy kezdő látnokkal szokás, akinek fogalma sincs arról, hogyan bogozza ki a képeket. Okos döntés volt szakemberekhez fordulnia. Van, aki sokkal később teszi, amikor már túl késő. Érdemes ezt az ajánlatot is megfontolnia.
- Talán erre nem tudja már a válaszomat?
- Nos, azt tapasztaltam, hogy magabiztosabbnak érzi magát attól, ha azt éreztetem önnel, hogy van kontrollja a jövője felett. - Beállt a síri csend, így Berzsenyi a maga módján próbálta kiegészíteni magát, hogy a kegyetlen őszintesége kevésbé tűnjön kegyetlennek. - Ahogy az sokaknál lenni szokott. Ez csak egy első lépés lenne afelé, hogy érezze a talajt a lába alatt.
- A talaj a talpam alatt nekem nem éppen azt jelenti, amit magának - szúrta közbe csípősen a levitás.
- Akkor írja alá - tolta hirtelen Zalán elé a nemrég megírt papírokat. Immár kiegészítve Berzsenyi részével. És a végén a beleegyező nyilatkozattal. - És talán meggyőzhet róla, hogy több van magában egy nyafogó, vészmadárkodó, okostojás tinédzsernél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876885#post876885][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.14. 00:28[/b][/url]

- Természetesen. - Bólintok egy nagyot, beleegyezve abba, hogy ez az ügyosztály igenis fontos részét képezi a Minisztériumnak. Hiszen tényleg fontos, ha ennek az intézménynek kevésbé is, Zalánnak és nekem biztosan. Főleg az imént megtudottak fényében...
- Igen, biztos vagyok benne... - nyelek egy aprót, s ismét megtoldom egy bólogatással szavaim. - Ezt akkor megkaphatja? Amikor... amikor kijött? Megkaphatja a jóslatot, amiben szerepelt? - Tekintetem ismét a papírra vándorol, s egyszeriben elképesztően tehetetlennek érzem magam, ahogy faggatom a boszorkányt.
Hiszen semmin nem fog változtatni az, ha én most bármit megtudok - ezt valószínűleg amúgy is neki tervezték adni, ez protokoll lehet itt, bár fogalmam sincs. Minek is töröm magam tulajdonképpen?
Ezt a helyzetet úgysem tudom befolyásolni, mint ahogy a látomást sem, amit Zalán megél. A sajátjaimat sem tudom. Csak... csak sodródni tudok, s hirtelenjében felismerem, hogy most is ezt teszem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876889#post876889][b]Hollósi Zalán - 2024.04.14. 01:00[/b][/url]

- Nagyban függ a tartalmától, de ha valami ártalmatlan és személyes dolog, akkor természetesen - mosolyogott Theodore-ra, ahogy becsukta az irattár ajtaját, majd rászorított a sorszámra, ahogy ismételten az ajtóra markolt. Sötét helyiségre nyílt ezúttal, ezüstös derengő foltok adtak keretet a nő alakjának, mielőtt behúzta volna az ajtót maga után.

 Zalán frusztrált sóhajt hallatott.
 - Ezt előtte szeretném megbeszélni... - elakadt a szava, mielőtt kimondta volna Theo nevét.
 - Kivel? - kérdeztek rá egyből. És a fene vigye el, hogy most is pont abban az aggasztó hangsúlyban...
 - Talán elsődlegesen magammal kéne.
 - Szeretném jelezni magának, mert jobb, ha ezt minél előbb megtanulja. A tudatlanságával egy percig sem fogja tudni elodázni azt, ami bekövetkezni látszik. Az egyetlen, amit kezdeni tud vele, hogy...
 - Felkészülök rá? - szólt a fiú dacosan, idézve saját magát. Még ő említette Theodore-nak és a sors különös fintora volt, hogy most őt kell győzködni ezzel.
 - Tanítható - jött a közönyös válasz.
 - Nem holmi kutya vagyok, ami idomításra szorul.
 - Az idomítás szabályokat állít magának. A tanulás szabadságot ad a kezébe.
 Hosszú csend következett. Végtelenül hosszúnak tűnő. Csak a zaj törte meg, ahogy a toll egy zaklatott vonással hagyta maga után Zalán kézjegyét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876898#post876898][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.14. 09:25[/b][/url]

A boszorkány mosolyára én is valami hasonlót igyekszem arcomra varázsolni, ám szemeim mosolytalanok maradnak. Egy újabb helyiség tárul fel előtte, ám nem marad sok időm, hogy megcsodáljam azt; az ezüst derengést hamar elzárja előlem az ajtó, mely mögött eltűnik a nő alakja.
Egyedül maradok tehát, így pár pillanat múlva már ki is szökhet belőlem az a lent tartott, mély sóhaj. Egymásba gabalyodó hosszú ujjaimra terelődik a tekintetem, ahogy agyam még mindig pörög, s igyekszik egymásba illeszteni az apró puzzledarabokat egy végeláthatatlan kirakósból.
A helyiség csendjébe hamarosan halk surrogás vegyül amikor felállok a székből, hogy némiképp kinyújtóztassam tagjaim, és jó szokásomhoz híven kicsit járkálni kezdjek. Hiszen most nem csak arról van szó, hogy Zalánnal mi lesz; itt, a Misztériumügyi Fősztályon kifejezetten tilosban érzem magam, hiszen a nevem nem szerepel az ő adatbázisukban.
Gondolataimnak megálljt parancsol azonban, mikor valami fizikailag is megtorpanásra késztet. Tekintetem arra a fiókra terelődött, mellyel a boszorkány harcot vívott, s most veszem észre, hogy nem tudta bezárni rendesen, az résnyire nyitva maradt.
Óvatosan körbepillantok. Nem, nem nézhetek bele. Ez a Minisztérium, Theodore, a Misztériumügyi Fősztály titkosított névsora... nem pedig holmi levélszemét...
Mégis teszek egy tétova lépést az asztal felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876914#post876914][b]Hollósi Zalán - 2024.04.14. 13:13[/b][/url]

Berzsenyi elégedett lehetett most, noha nem volt leolvasható most sem az arcáról.
 - Helyszín és időpont? - nézett fel Zalán elnehezült szívvel a nyilatkozatból.
 - Helyszín és időpont. A megfejtő irodánk, amint lehetősége lesz rá, nekiáll a visszafejtésnek.
  A férfi felállt a székéből, s Zalán is azt hitte, hasonlóképp kell tennie, de intettek neki, hogy maradjon még. Hamar felemelkedett a pálcája is. Hát persze... Az emlék.
 A fiú állkapcsa megfeszült, mert a hozzá közelítő pálca hegyétől félsz élbredt benne.
 - Fájdalmas?
 - Csak ha ellenáll, vagy nem koncentrál eléggé. Próbálja felidézni minél pontosabban az emlékei között, hogy könnyebb legyen megtalálnom, és hogy minél tisztább legyen a minta is.
 - Merlinre - suttogta hitetlenül Zalán s már kezdte megbánni, mihez adta az aláírását. Szemét lehunyta, igyekezett követni az instrukciókat, bár elég nehéz volt a hirtelen tarkójára fonódó, hideg ujjaktól.
 Azt követően Zalán figyelme tompulni kezdett, hiszen minden erejével azon volt, hogy felidézze, amit látni szokott. Amikor a leghosszabb ideig élte át. A legélesebben.
 Egy pillanatig áramütésszerű érzés nyilalt belé, s mintha felerősödött volna vele együtt minden benyomása, amit a levegőben zuhanva átélt. A pillanatképek ugrálni kezdtek a fejében, pupillája ijesztő gyorsasággal tágult ki és Zalán a váratlan élménytől felkiáltott. Igaz, alig tartott egy másodpercig, de abba belesűrítette minden félelmét és meglepetését, ami abban a székben ülve a hatalmába kerítette.
 Berzsenyi elengedte a fiú nyakát, ujjai nyomán elfehéredő nyomok bukkantak fel s váltottak hamar vörösbe a bőrén.
 - Lenyűgöző. - A hivatalnok hangjában most tényleg csendült egy leheletnyi elismerés, de Zalánnak nem volt annyi lélekjelenléte már, hogy tudomásul vegye. A térdeit bámulta hosszasan, csak az késztette sűrű pislogásra, mikor hosszas zörgés után Berzsenyi csettintett párat a levitás orra előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=876952#post876952][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.14. 23:38[/b][/url]

Idegesen pillantok fel ismét, torkomban dobog a szívem. Nem létezik, hogy nincs valami biztonsági rendszer, ami védené ezeket az iratokat; nem létezik, hogy pusztán azért, mert nyitva maradt a fiók, hozzá is férhetnék.
Nem tétovázhatok tovább azonban, és a bennem tomboló adrenalin egy nem kellőképp átgondolt döntéshez vezet. Most, vagy soha. Hülye lennék nem kihasználni egy ilyen alkalmat.
A fiókhoz azonban hozzá sem kell érnem kifejezetten: a lista eleje látható, épp csak oda kell futtatnom a tekintetem a nekem kellő betűhöz. Dvorzsák... Ebenhardt... E...Ecker.
Gyomrom érezhetően süllyed egyet, ahogy eltántorodom a fióktól, sietek a székhez, hogy aztán egy gyors, határozott mozdulattal le is ülhessek, mintha mi sem történt volna. Hiszen... tulajdonképpen semmi sem történt, valóban. Semmit sem tudtam meg... mindössze annyit, hogy rólam nem szól senki próféciája. Természetesen... miért is szólna? Hiszen ez jó dolog. Jó, hogy a hatóságoknak nincs a kezükben a jövőm egy szelete. Jó, hogy nem történik velem olyan, ami fenyegető lehetne.
Akkor mégis miért szorul össze a torkom egy kissé és miért érzek fanyar ízt a számban? Hiszen ettől még tehetek majd dolgokat, amik számítanak; nagy dolgokat. Ettől még lehetek sikeres. Nem... nem igaz?
Ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877026#post877026][b]Hollósi Zalán - 2024.04.16. 14:58[/b][/url]

Remegő ujjait emelte halántékához, ahova korábban a pálca hegyét nyomták. Akkor lett figyelmes arra is, hogy Berzsenyi baljában egy apró fiola csillant fel. Nagyapjáéhoz hasonlóan kavarogtak benne saját emlékének ezüstös szálai.
 - Az elemzést követően a jóslatát elraktározzuk. Csak annak lesz hozzáférése hozzá, akiről a jóslat szól.
 Zalán nyelt egyet és bólintott. Még ha abban a pillanatban nem is fogta fel, később hálás lesz ezért az információért. Ettől függetlenül most úgy érezte, hogy minden létező szempontból a személyes terébe gázoltak. De hát ő egyezett bele, nem igaz?
 - Mikorra sikerül... kielemezni ezt a valamit? - kérdezte lassan.
 - Ez sokmindentől függ. Van, amit két hét alatt sikerül. Van, ami pár évbe is beletelik.
 - Pár évbe - ismételte Zalán elképedve. - És mi van, ha nincs vissza annyi?
 - Mi ennyit tudunk nyújtani magának jelenleg - felelte hűvösen Berzsenyi, s a fiola azzal a lendülettel eltűnt az íróasztal mögötti egyik szekrényben. - Hivatalosan is bejegyzett látónak minősül. Feltételezett látónak - javította ki magát a férfi és visszaadta Zalán papírjainak egy részét. - Azt tanácsolom, hogy tartsa be a kezelést, amit javasoltak önnek. Hosszútávon meg fogja köszönni.
 - Úgy érti, képes leszek érthetően beszélni?
 - Valamilyen mértékű szellemi leépülés a velejárója lesz.
 - Maga sem úgy néz ki, mint akinek elmentek volna már otthonról. - Itt lett volna helye a csattanónak, de még ő is tudta, hogy nincs most olyan helyzetben, hogy viccelődhessen.
 - Mint mondtam. Hosszútávon meg fogja köszönni. Élje túl addig.
 Nem sokkal később Zalán már a folyosón haladt Berzsenyi oldalán, és mérhetetlenül megkönnyebbült, mikor az előcsarnokba visszaérve Theot még ott találta. Persze megszólalni még nem mert, amíg a hivatalnok ott volt.
 - Az asszisztensem? - kérdezte a férfi, s Zalán most először érezte úgy, hogy dunsztja sincs arról, mi a válasz a saját kérdésére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877045#post877045][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.16. 20:28[/b][/url]

Kék szemeim üvegesen merednek a fiók irányába, ám nem igazán látok már a bambulás közepette. Mi lehet Zalán próféciája? És vajon miért van neki? Miért hozza úgy a sors, hogy én tudjak róla? Felmerül bennem a kérdés: fogom látni vagy hallani valaha azt a próféciát, mielőtt megtörténik? Ott leszek annak beteljesülésénél?
Mellkasom szorító érzéséből kiránt az ajtó zaja, amire rögtön felkapom a fejem. Hollósi láthatólag egydarabban, talán egy kicsit sápadtan, mellette meg a férfi, aki rögtön hozzám intéz kérdést. Gyomrom még inkább összerándul, mikor egy másodpercre Zalánra terelődik a tekintetem, mert nem tudom, mennyit tud, és nem így akarnám közölni vele a tényt, hogy született róla egy prófécia, ha nem muszáj.
- A recepciós hölgy bement az egyik ajtón, hogy... ellenőrizzen egy... jóslatot.
Normál esetben ennyi lenne, és már tűkön ülve noszogatnám Hollósit a távozásra, ám eszembe jut, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű; hiszen a boszorkány azt mondta, kiadhatja a látomást Zalánnak, ha ártalmatlan, és nem hiszem, hogy a srác ezért visszajönne a Minisztériumba egy második körre. Most kell kimondanom, és most kell megtudnia, ha eddig nem tudta.
- ...Hogy ellenőrizze a próféciát... ami Zalánról szól - pillantok rá félszegen az említettre. - És azt is említette, hogy a rendelkezésére bocsájtja, ha... ártalmatlan és személyes a dolog. Az... ezüst derengéses szobába ment.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877264#post877264][b]Hollósi Zalán - 2024.04.20. 21:21[/b][/url]

A férfi sanda pillantást vetett az íróasztal fiókjára, majd visszafordult az ajtó felé. Zalán egészen addig üresen pislogott ki a fejéből, amíg meg nem hallotta a nevét. Azon a ponton értetlenül emelte égkék tekintetét a rellonosra.
 Rákérdezni nem volt esélye, mert az ajtó mágikus szerkezetének fogaskereki ismét felzörrentek, s újra felbukkant a keresett boszorkány.
 - Én... én megesküdtem volna, hogy... de ott szerepel benne a... - hebegte kissé zilált fejjel. Úgy nézett ki, amikor homokszem került a gépezetbe, még annyira sem volt összeszedett, mint aminek azelőtt akarta láttatni magát. Aztán meglátta a felettesét és Zalán aktáját magához szorítva hangosan levegőt vett a magyarázathoz.
 - Szerepel a neve a nyilvántartásban, de a hozzá kapcsolódó jóslat - itt szégyenlős oldalpillantást vetett Theodore-ra. Mintha rosszul érintette volna, hogy nem tudja munkájával lenyűgözni a fiút. - Nincs a helyén. Nem volt kérvényezve a megfejtése, szóval nincs Józseféknél sem.
 Berzsenyi arca megkeményedett. Magyarázhatott arról Zalánnak, mennyire szánalmas, hogy kézben akarja tartani az saját életét, de úgy tűnt, mégsem különböztek annyira, mint azt a férfi állította. Neki sem voltak ínyére a váratlan dolgok. Mégis a látszattal ellentétesen csengtek szavai.
 - Nos, mindez annyira nem lényeges, ha magának nincs igénye megtekinteni.
 - Hogy ne lenne igényem? - szakadt fel Zalánból a hitetlenkedés. - Meg vagyok már említve egy jóslatban? - Az asszisztens tétován bólintott egyet. - Kiében?
 - A jövendőmondóink személyazonossága sajnos nem nyilvános adat - vékonyodott el a nő hangja. Szorongott Zalán számonkérő hangjától, de Berzsenyi jelenléte nagyobb visszatartó erővel bírt. Mintha akkor döbbent volna rá, hogy ő már egyszer felnyitotta Theodore szeme láttára azt a mappát a benne szereplő névvel, behúzta a nyakát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877384#post877384][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.22. 08:49[/b][/url]

Már az az egy pillantás is elárulja, mi a helyzet. Zalán értetlen tekintete némiképp megemeli a pulzusom, hiszen egy másodpercre megint az az illúzióm támad, hogy az eseményekhez aktívan hozzájárulok, mi több, én is előremozdítom őket. Ám nem sokáig töprenghetek ezen, a nő ismét felbukkan a teremben, olyan lényegi információkat árul el, hogy nem is hiszem el - akármennyire is nem szívlelem a kitudódás ötletét, lehet, hogy mégis a Minisztériummal kellett volna kezdeni.
Nem kérvényezték a megfejtését, tehát ha látjuk is majd a jóslatot, s mi valahogy értjük, a Minisztérium valószínűleg akkor sem biztos benne, hogy mit jelent, ami a kezükben van. Jellemző. Ám ami még furcsább: nincs a helyén, és a boszorkánynak fogalma sincs, hol lehet.
- Nem... nem lényeg? Nem veszélyes az különben is, ha egy jóslatnak csak úgy lába kél a Misztériumügyi Főosztályról? Nem történhetett lopás? Minden tisztelettel - Teszem fel az igenis aggasztó és kellemetlen kérdéseim, mert ezt érzem annyira fontosnak, hogy megtörjem az "itt sem vagyok" kamuflázs hozzáállásom.
Ám akkor a boszorkány ismét elejt egy lényegi információt. Lavovec András, ismétlem el magamban a nevet párszor, hogy biztosan megjegyezzem, és az első másodpercben elmondhassam Hollósinak, amint kilépünk innen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877393#post877393][b]Hollósi Zalán - 2024.04.22. 10:14[/b][/url]

Berzsenyi ajka széle megrándult, de azzal próbálta leplezni, hogy halvány mosolyra húzta azt inkább.
 - Maguknak. Nem lényeg. Az ügyosztályról lehetetlen ellopni bármit is. - Ez utóbbi akármennyire is tűnhetett első hallásra nevetségesnek, olyan bizonyossággal hangzott el, hogy Zalán elhitte. - Valószínűleg adminisztratív hiba lesz. - Itt az asszisztensre nézett, aki késve, de hevesen bólogatni kezdett.
 - Minden bizonnyal.
 - Akkor... - tanakodott Zalán hangosan. - Valahogyan csak utána lehet nézni. Nem igaz?
 - Ha a bejelentett jóslat nem jutott el a minisztériumig, nem sokmindent tudunk tenni - rázta fejét a boszorkány. - Nincsenek rá meg az erőforrásaink, hogy ilyesmiben nyomozást... - elharapta a mondat felét, mintha a felettese pillantása felérne egy némító rontással.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877394#post877394][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.22. 10:29[/b][/url]

A férfi reakciója az arcomra fagyasztja a rajta ülő kifejezést, majd egy pillanat múlva az már le is olvad az arcomról. Észre sem vettem, de előredőltem a székben; most kihúzom magam, hátam szögegyenes, mégsem merev, ahogy felállok. Érzem ugyanis a nektek taknyosoknak fennhangot, amihez kifejezetten nem vagyok hozzászokva, s nem is szívlelem.
- Gondolom, hogy egy adminisztratív hiba esetén az urat... vagy hölgyet is fel lehet keresni. Vagy esetleg az ügyintézőjét, akit a Minisztérium utalt ki a számára. Hiszen lehet, csak gondatlanság történt a részéről, nem igaz? - Mondom határozott, nyugodt hangon, egyenesen a férfi szemébe nézve. Nem tűnök talán erőszakosnak, de a neveltetésem biztos, hogy érződik kisugárzásomon, hiszen nem erőltetem a dolgot, inkább csak természetes elvárásom az, hogy mindent megtegyenek az ügy érdekében. Zalán sem biztos, hogy valaha látta, mikor bevetem ezt az oldalam, mert a mi ismeretségünk egyáltalán nem ilyen kontextusban zajlik. - Ha kell, természetesen Zalán kitölti a hivatalos kérvényt is a róla szóló jóslat megtekintéséhez.
Mi ugyanis addig innen el nem megyünk, amíg a tisztelt Minisztérium nem intézkedik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877395#post877395][b]Hollósi Zalán - 2024.04.22. 10:51[/b][/url]

Zalánnak be kellett harapnia ajkait, hogy ő most elfojthassa a saját vigyorát, amit Theodore szavai akartak kiváltani belőle. Nem sokáig tarthatott azonban az öröme.
 - Sajnos jóslat híján nincs értelme semmilyen kérvénynek, főleg akkor nem, ha maguk egy minisztériumi közvetítőt terveznének utána zaklatni a diszkréten végzett munkája okán. - Berzsenyi kivette Zalán kezéből a papírjait és átnyújtotta a boszorkánynak azokat, de szemét nem volt hajlandó még aközben sem levenni Theodore-ról. - Legyen kedves lepecsételni Hollósi úr regisztrációját. Bizonyára sok dolga akad még.
 A nő kapkodva állt neki keresgélni az íróasztalán az említett pecsétet. Egy kínos percig tartó papírzörej után adta vissza feszülten, már-már félve a levitásnak az iratokat.
 A fiú megsemmisülten szorított rá a kötegre. Berzsenyi törte meg a csendet végül.
 - A másik dolgot illetően pedig levélben értesítjük. Csak legyen türelemmel. - Zalán lábai ezen végszó hallatán zaklatottan indultak meg a lift felé. Már lassan azon az állásponton volt, hogy mindegy, kap-e levelet vagy sem, csak ne kelljen újra találkoznia ezzel a férfival.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877398#post877398][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.22. 11:09[/b][/url]

A férfi szavaira kiül arcomra az a fajta "na ne szórakozz már velem"-kifejezés, melyet a legvadabb ügyfélszolgálatos történetek hallgatása alatt szokás elképzelni, igaz, csak a magam finom módján. De mégis, ez nevetséges, hiszen tudjuk, hogy van egy másik jóslat, s most azonnal letagadják?
Már éppen szólnék, mikor a papírköteg hangos zörejjel ér az asztalra, s utána Zalán kezében landol. A férfi nem szakítja el tekintetét rólam, ám én állom azt: idegességem felvértezett az ehhez szükséges tartással, így emelt fővel viselem a szempárbajt.
A másik dolog? Zalánra pillantok. Annyira elegem van a titkokból, hogy elmondani nem tudom.
Bár most ismét itt van az alkalom, hogy megszólaljak, ellenkezzek, és szólásra is nyitom a szám, Hollósi nemes egyszerűséggel elindul, meg sem várva, hogy azt tegyem, amiért idehozott: határozott legyek és képviseljem az érdekeit. Két hosszan tartó pillanatig még a férfi szemébe nézek, nem engedem el a pillantását, ám utána én is megfordulok, hogy Zalán után siethessek.
Ha ők nem akarják ugyanis elmondani, hogy mi szerepel abban a jóslatban, van más út. Lavovec András. Türelmetlenül nyomom meg a lift megfelelő gombját, hogy aztán gyorslépésben induljak meg egy hopp-pont felé, mikor kinyílik az ajtó.
- Angliába megyünk. Tudok egy helyet, ahol nyugodtan tudunk beszélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877400#post877400][b]Hollósi Zalán - 2024.04.22. 11:30[/b][/url]

Berzsenyi némán figyelte, ahogy a lift mutatja, épp melyik emeletnél járnak Hollósiék, s csak akkor szólalt meg, mikor már jópárat maguk mögött hagytak.
 - Nézzen utána a kölyöknek, mit tudhatunk róla.
 - De hát... már megírta a...
 - A másiknak.

 Kihasználta, hogy pillanatnyilag nem volt más rajtuk kívül a liftben - nem mintha érdekelte volna különösebben ezek után -, és fejét nem túl erősen, ám jól hallható koppanással verte az ajtóba, miután az rájuk zárult.
 Nem fogta fel, hogy beszélnek hozzá, még képtelen volt a helyén kezelni azt a rengeteg új információt, amivel nyakon borították. Csak akkor fogott rá Theo egyik vállára, mikor érzékelte, hogy nagyon célirányosan lódul meg valamerre. Nem tudta szavakba önteni, de kékjeivel mintha könyörgött volna érte, hogy lassítsanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=877426#post877426][b]Theodore Julias Ebony - 2024.04.22. 14:52[/b][/url]

Hiába rángatnám magammal, megérzem érintését a vállamon, ami megállásra késztet. Visszafordulok, és meglátom nagyra nyílt szemeket, a kétségbeesett tekintetet. Ahogy ott szorongatja azt a mappát, izmos alkata ellenére hirtelen kicsinek tűnik, vagy kisebbnek, mint szokott.
- Oké, semmi baj. - Mondom, nyugalmat erőltetve a hangomba. - Túl vagyunk rajta. Túl vagy rajra, oké?
A Minisztérium aulájának zsivalya áll be közénk, és hagyom, hogy vegyen pár levegőt, mielőtt minden elméletemet és pluszinformációmat ráborítom, meg kikérdezem arról, hogy mégis mit látott az ajtó mögött.
- Gyere... menjünk innen. Hova akarsz menni? - Fogalmazom újra a dolgot, meghúzva kissé táskám szíját.