Az erdő mélye felé közelítve bukkanunk egy hatalmas, fölénk magasodó öreg és korhadt fára, amelynek elsőre csak vastag törzse tárul elénk, meg egy felfelé induló lépcsőszerűség. Felpillantva egy kissé lepukkant faházikót látunk, ami szinte hívogat minket, hogy fedezzük fel.
A lelakott külső ellenére, belül igen is használatban lévőnek tűnik, valószínűleg sok diák járkál ide, más-más okokból. Mikor felmegyünk a lépcsőn és belépünk a házikóba, babzsákfoteleket látunk, egy két itt felejtett hálózsákot, véséseket a faház falában, mint „ELŐRE UNIKORNISOK!” vagy „Szeretlek Anna!”. Igazán alkalmas egy jó kis beszélgetésre, de a magányra is.

Emma McNeilly munkája

Kevés óra volt, ami igazán lekötötte a figyelmem, nem úgy a legendás lényeg gondozása. Imádtam, mert elég volt megtanulni a dolgokat, máris lehetett sikereket elérni. Főleg Mikola profnál, aki amúgy a szememnek se olyan rossz. Szóval így történt, hogy ma is kicsit elkalandoztam az óráján. A kentaurokról volt szó, csak épp a magyarázat közepén már nem igazán a szavaira figyeltem. Ez van. Azért szerintem még így is én fogom a legjobb vizsgát írni az évfolyamomon, ennyire már ismerem magam.
Tehát a mondókája végén figyeltem fel, akkor mondta, hogy él pár a kastély melletti erdőben, sőt, az egyikük régebben tartott asztrológiai órákat is. Nehéz lenne elképzelnem, ahogy egy kentaur áll Várkonyi mellett.
A házi persze egy beadandó írása volt, amihez anyagot a saját könyvünkből, vagy a könyvtárból lehetett gyűjteni. Mikola prof biztos nem arra gondolt, hogy saját megfigyeléseink alapján kellene írni, de ha már prefektus nem is, mestertanonc még vagyok, nagy baj nem lehet.
Ezzel nyugtattam magam, ahogy az erdő mélye felé sétáltam. Persze a sűrű növényzet miatt már egyre kevésbé láttam bármit is, ezért egy idő után a pálcám segítségével világítottam magam elé. Valami neszt hallottam magam mögött, mire kicsit ijedten fordultam 180 fokot.
- Kentaur bácsi? - kérdeztem suttogva. Nem azért a két fillérért, de azért egy kicsit megijedtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737134#post737134][b]Mei Watts - 2018.10.19. 19:03[/b][/url]

Kevés óra volt, ami igazán lekötötte a figyelmem, nem úgy a legendás lényeg gondozása. Imádtam, mert elég volt megtanulni a dolgokat, máris lehetett sikereket elérni. Főleg Mikola profnál, aki amúgy a szememnek se olyan rossz. Szóval így történt, hogy ma is kicsit elkalandoztam az óráján. A kentaurokról volt szó, csak épp a magyarázat közepén már nem igazán a szavaira figyeltem. Ez van. Azért szerintem még így is én fogom a legjobb vizsgát írni az évfolyamomon, ennyire már ismerem magam.
Tehát a mondókája végén figyeltem fel, akkor mondta, hogy él pár a kastély melletti erdőben, sőt, az egyikük régebben tartott asztrológiai órákat is. Nehéz lenne elképzelnem, ahogy egy kentaur áll Várkonyi mellett.
A házi persze egy beadandó írása volt, amihez anyagot a saját könyvünkből, vagy a könyvtárból lehetett gyűjteni. Mikola prof biztos nem arra gondolt, hogy saját megfigyeléseink alapján kellene írni, de ha már prefektus nem is, mestertanonc még vagyok, nagy baj nem lehet.
Ezzel nyugtattam magam, ahogy az erdő mélye felé sétáltam. Persze a sűrű növényzet miatt már egyre kevésbé láttam bármit is, ezért egy idő után a pálcám segítségével világítottam magam elé. Valami neszt hallottam magam mögött, mire kicsit ijedten fordultam 180 fokot.
- Kentaur bácsi? - kérdeztem suttogva. Nem azért a két fillérért, de azért egy kicsit megijedtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737136#post737136][b]Moon Jun Seo - 2018.10.19. 19:32[/b][/url]

Én nem követtem a lányt! Kikérem magamnak, csak pont arra ment amerre én! Meg a fény is, én pedig nem hoztam pálcát.
Ma gondoltam egyet, és lejöttem az erdőbe megnézni milyen. Szép meg minden, jártam már erdőben de ez más. Nem nagyon tudom megmondani miben más, de más szerintem, de lehet csak én látom így.
Csak halkan mentem, és csodáltam az erdőt. Nem fotóztam mert mivel? Itt lehetne szép fotókat készíteni. Nem figyeltem a lábam elé, és majdnem elestem, ezzel egy kis zajt csaptam.
A lány hátrafordult, én meg kicsit összerezzentem. Jajaj, nehogy azt higgye követtem! Én nem!
- Kentaur nem vagyok, és bácsi sem. - itt vannak kentaurok? Az milyen menő már! Nem láttam egy állatot se, vagy ha láttam is nem vettem észre mert inkább a növényeket néztem. Vagy láttam? Láttam egy cuki pókot, mégis láttam állatot! A pókok cukik, ahogy a szúnyogok és a méhecskék is, csak akkor nem amikor csípnek. Pók még szerencsére nem csípett meg, de szúnyog és méhecske már igen. Nem akarom többet. Nem, nem nem. Nem szeretném hogy megcsípjen még egyszer valami, de szerintem még fog megcsípni valami. Ha csak nem pusztulnak ki, de ha a méhecskék kipusztulnának, akkor nagy baj lenne. Alsóban mondta az irodalom tanárnéni, hogy Einstein egyszer azt mondta, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. Városi legenda vagy sem, egy biztos: ha a méhek eltűnnek, akkor nem csak a méznek, hanem a kávénak és csokoládénak is búcsút inthetünk.
A csokinak! Az egy katasztrófa lenne! Jó, az még nagyobb hogy az emberiség nem élné túl.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737144#post737144][b]Mei Watts - 2018.10.19. 20:54[/b][/url]

Ahogy megszólalt a fiú, hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy most örüljek, vagy se. Már tényleg felkészültem, hogy testközelből láthatok egy kentaurt, talán még interjút is készíthettem volna vele. A levitás külön újságba nagyon jó lett volna, a házunk tagjai tuti imádnák. Jó lenne, ha nem csak Edictummal a kezükben sétálgatnának, hanem a saját magazinunkkal is, ha már van.
Na de visszatérve a jelenbe vigyorogva néztem a fiúra, majd közelebb léptem hozzá. A kezemet nyújtottam felé, hogy segíthessek a felállásban.
- Sebaj, azért még hasznodat vehetem. Van kedved egy kis kentaurleshez? - kérdeztem továbbra is mosolyogva. Két ember elvégre többet lát, mint egy.
A fiú akár elfogadta a segítségem, akár nem, kicsit elfordítottam a fejemet tőle.
- Ott mintha látnék egy házat, vagy olyasmit. Szerinted oda be lehet menni?
Jó lenne, ha igen. Már eléggé az erdő mélyén jártunk, az pedig tuti kis fedezék lenne. Talán még leírást is találhatok ott, merre szoktak vonulni kentaurok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737165#post737165][b]Moon Jun Seo - 2018.10.19. 22:16[/b][/url]

Elfogadtam a segítséget, és felálltam. Nem lett semmi sebem szerencsére.
- Köszönöm! - mosolyogtam.
- Van kedvem! - vigyorogtam mint a tejbe tök. Még sosem láttam igazi kentaurt, tök jó lenne látni egyet. Vagy többet.
- Nem tudom. - olyan szép ez a hely! Ideköltöznék ha lehetne. Az milyen jó lenne! De lehet éjjel félnék. Nem lehet, biztos. Á utálom a sötétet, olyan ijesztő, és a varázsvilágból már a mozgó festmények után mindent kinézek, még azt is hogy lehet itt szörny az ágy alatt. De tényleg. Azok a festmények nagyon ijesztőek. Hogy mozognak? Ha jól tudom ha megszáradt a festék nem tud mozogni. Vagy mégis? Hát láttam ahogy mozog!
- Moon Jun Seo vagyok! - mutatkoztam be, és meghajoltam. Megszokáás, pedig nem is éltem Koreában! Vagyis éltem, csak nem nagyon emlékszek rá. Jó, de voltam mikor elrángattak a mamához ünnepek alkalmával. Néha megkérdeztem a faltól, a lámpától, a pulcsitól, meg minden élettelen tárgytól hogy mi értelme van pár ünnepnek, és hogy miért kell ahhoz 'haza' utazni. Jó jó jó még oké lenne meg szeretném is ha a busani nagyihoz mennénk, de nem, nem mindig a szöulihoz kell menni, aki ahogy tud kritizál engem is, a nővéremet is, és anyut is. Hugit meg agyondicséri. Néha nem értem az embereket. Például akkor, amikor valaki azon gondolkozik hogy kék vagy zöld pólót vegyen fel? Na ez volt a világ legjobb példája. Nem jutott eszembe jobb példa, majd ha nem arra gondolok, akkor biztos fog valami jobb befutni az agyamba. A példák tudnak futni? Biztos, az én fejemben minden tud futni. A csokik, a kalapácsok, meg minden ami amúgy nem, mert nincsenek lábai!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737223#post737223][b]Mei Watts - 2018.10.20. 22:24[/b][/url]

Szuper! Mármint persze az is, hogy úgy tűnik, bírja a gyűrődést a srác, de az még jobban, hogy velem tart. Nem is tudom miért nem gondoltam erre korábban, egyedül egyáltalán nem vicces az erdőben mászkálni. Kicsit nyomasztó is, talán azért féltem, de most már a fiú társaságában mindjárt más a megvilágítása a dolgoknak.
- Megnézzük mi van bent? - kérdezem vidáman. Nem feledkeztem meg a kentaurokról, de ha már itt vagyok, akkor jó lenne megnézni mást is. Időnk pedig még van, a takarodó szerencsére arrébb van.
Ahogy meghajol, egy pillanatra leblokkolok. Nagyon-nagyon régen találkoztam másik ázsiaival, aki szintén ragaszkodik a gyökereihez. Nem tudom, hogy ő is olyan hibrid mint én, vagy csak tetszik neki ez a szokás, de úgy döntök, hogy ezt nem is fogom most megkérdezni. Végül mosolyt erőltetek az arcomra, igyekszem nem foglalkozni a feltoluló emlékekkel.
- Mei Watts, yoroshiku - felelem kapásból. Ahogy felegyenesedek, rájövök, hogy annyira elragadtattam magam, hogy japánul üdvözöltem. Kacarászva megvakarom a tarkóm, aztán kijavítom magam. - Akarom mondani örülök, hogy megismerhetlek.
Zavaromban újra félre nézek, közben lassan elindulok a faház felé. Ritkán szoktam ennyire kizökkenni, azt hiszem elég pár perc és újra a szokásos energiabomba leszek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737236#post737236][b]Moon Jun Seo - 2018.10.20. 23:25[/b][/url]

- Nézzük! - válaszoltam. Nagy baj nem lehet belőle. Remélem. Mi baj lehetne? Mit tudom én, jön egy gonosz varázsló és elátkoz? Nem hiszem. Már elkapták volna, vagy adtak volna róla hírt. Vagy nem, lehet senki se tud a létezéséről! Fogalmam sincs. Lehet Csokiániából szökött! De Csokiánia csak a fejemben létezik, az lehetetlen.
Yoro... yoroshi... yoroshiku... ez szerintem japánul van, olyan hangzása van, de lehet tévedek. Nem ismerem fel a nyelveket egy szóból, ha nem beszélem. De lehet akkor se ismerném fel ha beszélném, ki tudja?
- Én is örülök! - mosolyogtam, és megindultam a ház felé. Remélem nincs ott egy gyilkos... vagy egy mozgó festmény... vagy vagy vagy zombi. Á, zombik nincsenek. Vagy vannak? Nem tudhatni! Lehet hogy vannak csak annyira elrejtőznek hogy senki se tud róluk! Az lehetséges, nem? Lehet akkor már valaki felfedezte volna őket... de akkor a vezérük elé vitték volna, és és és a királyuk vagy mijük van kivégeztette volna! Az is lehet. Vagy nem, de nem baj, az én fejemben lehet, a valóságban meg nem biztos. Lehet kellene valami gondolatirtó 2000 nekem a hülye gondolatok ellen. Nekem gondolatok nélkül jobb lenne! Vagy nem tudom, van olyan hogy valakinek nincsenek gondolatai?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737238#post737238][b]Mei Watts - 2018.10.20. 23:36[/b][/url]

Ahogy elindulok, szerencsére követ, szóval még nem kapott frászt tőlem. Általában kedves vagyok, most is igyekszem erre, csak az a meghajlás. Jól van Mei, csak egyszerűen meghajolt, tedd már túl magad rajta! - korholom magam. Kicsit megrázom a fejem, Jun Seo felé nézek. Nem hiszem, hogy azért jött velem, hogy a lélegzet vételeimet hallja, úgyhogy épp ideje lenne újra beszélgetni.
- Hányadikos vagy amúgy? - Jobb hirtelen nem jut eszembe, innen is bocsi srác. Nem vagyok teljesen socially awkward, de azért majdnem.
Közben elérjük a kunyhót, ahová én megyek előre. Meg sem kérdeztem, egyszerűen gondolkodás nélkül odaléptem. Nem tudom, hogy melyik dominált jobban, a védelmező ösztönöm, vagy a kíváncsiság, de a lényeg, hogy én néztem körbe először. Amint megbizonyosodtam, hogy nincs bent semmi, a magasba emeltem a pálcámat, hogy többet lássunk. Végül inkább egy apró lángocskát varázsoltam a tenyeremre, ami nem éget, így megszüntettem a pálcám hegyén a fényforrást.
- Hát azt hiszem, nem tegnap jártak itt utoljára - jelentem ki vigyorogva.
Mindenféle papírlapok, megszáradt levelek, kisebb-nagyobb ágacskák hevertek, na meg persze a temérdek por, amitől alig lehetett kivenni bármit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737373#post737373][b]Moon Jun Seo - 2018.10.21. 23:47[/b][/url]

- Másodikos. - válaszoltam.
Itt nincs gyilkos, se sötét varázsló, hacsak nem bújt el! Mi van ha elbújt? Miért bújt volna el? Fogalmam sincsen.
- Az biztos. - volt ez a hely takarítva valaha? Lehet, de az valamikor harminc éve lehetett, vagy az előtt. Vagy mikor meg lett építve, csak az tudja aki csinálta, vagy nem csinálta. Mert ha nem csinálta senki, akkor senki nem tudja. Mi van? Belegabalyodok a saját gondolataimba, kéne az a gondolatirtó. Milyen lenne gondolatok nélkül? Biztos jó. Vagy nem? Na de ráférne erre a helyre egy kis őszi nagytakarítás. Nem, ez nem hangzik jól, csak a tavaszi nagytakarítás hangzik jól szerintem, de a tavasz még hol van? Addig még van egy tél és az ősz többi része. Remélem idén lesz hó a télen! Tavaly nem nagyon volt, legalább is Egerben nem volt. Vagy volt, csak nem emlékszem, vagy nem voltam ott. Voltam Egeren kívül tavaly télen? Igen, karácsonykor amikor el kellett menni Koreába, de legalább a busani nagyihoz, annak örültem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737472#post737472][b]Mei Watts - 2018.10.23. 16:06[/b][/url]

Mivel a korát illetően semmi más nem jutott eszembe, gyorsan elengedtem a témát. Azért megjegyeztem, hogy fiatal, mégis itt járkál kint. Biztos ő is az a fajta, mint néhány háztársam, akik szeretik felfedezni az itteni élet minden kis részletét. Tényleg örültem, hogy nem egyedül kell császkálnom az erdőben, azért elraktároztam ezt az információt.
Na meg az is nagy szerencséje Jun Seonak, hogy pont a múlthéten vette el tőlem a prefektusi jelvényem a házvezetőm, így megbüntetnem sem kell.
Hiába volt minden poros, azért kivettem pár babzsákfotelt. Pár egyszerű varázslattal eltüntettem a koszt kettőről, az egyikbe le is vetettem magam. Egy kis pihenés nem árt.
- Te sem tudsz olyan varázslatot, ami megmutatná az élőlényeket körülöttünk, ugye? - kérdeztem, közben elnyomtam egy sóhajt. Eddig eljutni könnyű volt, de innen nem tudtam hova tovább.
Felpattantam, az ablakhoz sétáltam, azon kinézve kémleltem a sötét erdőt. Vajon hol lehetnek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=737608#post737608][b]Moon Jun Seo - 2018.10.24. 22:31[/b][/url]

Miután Mei eltüntette a koszt a babzsákfotelekről és leült az egyikbe, én a másik fotelkébe csüccsentem be.
- Nem tudok. - válaszoltam. Kész csoda hogy az elsőben vett varázslatokat tudom! De milyen király lehet az olyan varázslat ami megmutatja az élőlényeket! De hogy mutatná meg? Mint a hőkamerák beszíneznék? Vagy a körvonaluk világítana? De de de a körvonaluk hogy tudna világítani? Az élőlények is látnák hogy világít a körvonaluk, vagy csak aki varázsolt? Nem értek hozzá. A sétáló csokikat megmutatná? Azok is élnek vagy... nem? Ha tudnak sétálni akkor élnek, nem? Vagy... vagy csak a lábuk él? Milyen lehet az ha valaminek csak a lába él? Ijesztő lehet, egyáltalán létezik olyan? Fogalmam sincs, de mint nem rég gondoltam, meg szinte minden nap gondolom, én a mozgó festmények után mindent kinézek a varázsvilágból, még zombikat is, amik nem léteznek. Vagy de? Ki tudja, lehet hogy valami lakatlan helyen elzárva élnek, és egyszer kitörnek onnan és elfoglalják a világot! Az nem hiszem hogy jó lenne. Vagy de? Ki tudja, lehet az élőholtak jobb uralkodók lennének még az emberek! Amíg nem történik meg, addig nem lehet tudni. De nem hiszem hogy megtörténne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738203#post738203][b]Mei Watts - 2018.10.27. 00:02[/b][/url]

Igazából még én sem hallottam olyan varázsigéről, de ha azt is ki tudják mutatni, mi volt a pálcám utolsó varázslata, akkor nehogy már ne lehessen megmutatni az élőlényeket. Azt hallottam, hogy a muglik telefonkészüléke is kijelzi, ha az egyik barátjuk a közelben van. Meg olvastam egy tinder nevű dologról, az is hasonló lehet, de erről még nagyon keveset tudok, ezért nem is teszem szóvá.
Ajkamat harapdálva meredek ki az ablakon, valami ötlet most nagyon jó lenne. Megvan!
- Expecto patronum - suttogom, majd a megfelelő pálcamozdulat után megjelenik a kis ezüst oposszum a föld felett.
Egy mozdulattal elküldöm, aztán reménykedve fordulok Jun Seo felé.
- Ha ezekkel lehet üzeneteket küldeni, akkor keresni is lehet, nem? Milyen király lenne, ha megtudnám így mondani, hol vannak most kentaurok - mondom újra lelkesen.
Bár azt hiszem, hogy ez is felesleges próbálkozás volt. Mégis honnan tudnám, hogy a patrónusom látott valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738232#post738232][b]Moon Jun Seo - 2018.10.27. 13:54[/b][/url]

Nagyra nyitott szemekkel néztem az ezüst állatkát. De cuki! Jó, nekem majdnem minden cuki. Vannak olyan dolgok amik nem cukik, de na! Például a legyek nem cukik, de a gabonakabócák azok! Meg olyan jól hangzik a nevük, gabonakabóca. Jó, néha kicsit belekeveredek mikor kimondom, és volt amikor azt mondtam hogy kabonababóca, de na, néha egy nyelvtörő kimondani.
Üzenetet küldeni? Nem is nagyon tudom hogy mi ez pontosan. Mintha egy könyvben olvastam volna, de nem emlékszem teljesen. Az is fura, hogy egy olyan könyvet olvastam ami nem a mugli világból van és nem is tankönyv! Csak a könyvtárban voltam, és egyszer csak levettem a polcról, mert érdekelt hogy mi van benne.
Tényleg király lenne, ha meg tudná mutatni hogy hol vannak a kentaurok! De egy varázslat tud gondolkodni? Fogalmam sincs, de az is király lenne! Ha például egy átok tudna gondolkodni, akkor lehet hogy direkt nem találná el a célpontot, mert mondjuk nem csinált semmit. De nem, ilyen nincs, vagy nem tudok róla, de sok mindent nem tudok, úgyhogy lehetséges! Vagy nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738251#post738251][b]Mei Watts - 2018.10.27. 17:08[/b][/url]

Jun Seo arcát elnézve még jobban elbizonytalanodom. De már mindegy, próba cseresznye. Míg nem tudom, mit kellene csinálni, visszaülök a fotelba, röviden körbenézek. Most kellene beszélgetni valamiről, amiben nem vagyok a legjobb. De hát addig tanul az ember, míg él, szóval vágjunk bele újra.
- Amúgy szeretsz itt lenni? - Komolyan mondom, tapsot érdemelnék ezért a kérdésért. Inkább azt a lassú, megalázó fajtát, de legalább taps.
Azért engem tényleg foglalkoztatott. Eddig még nem igazán tudtam erről mással beszélni, a házban teljesen más témák vannak, meg nem is nagyon beszélek. Talán pont ezért érzem magam annyira otthonosan a levitában, mert senki nem akar megváltoztatni. Régebben elvárták tőlem, hogy bekapcsolódjak, itt viszont teljesen rendben van, ha csak nevetek velük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738345#post738345][b]Moon Jun Seo - 2018.10.28. 00:06[/b][/url]

- Igen. - válaszoltam - És te? - azt hiszem most kérdeztem vissza először. Jó, amikor megkérdezte hányadikas vagyok, akkor azért nem mert az olyan mintha a korát kérdeztem volna meg, nem? Mindegy, azt nem szoktam.
Mintha dobogást hallottam volna, mintha egy ló lenne... lehet kentaur? Nem mondtam ki hangosan, hogy hallom, mert lehet hogy csak rosszul hallom, ami már megesett, nem is egyszer, hanem többször. Nem számoltam hányszor, mert minek? Egyszer lehet hogy megszámolom hogy egy nap hányszor hallok félre valamit vagy mondok ki valamit, vagy valami ilyesmit, és szóismétlés még a gondolataimban is! Nem hiszem el, nincs valami szóismétlés elleni bájital vagy varázslat vagy valami? Az tök jó lenne mert engem kicsit idegesít ha én mondom vagy írom vagy gondolom. Ha más mondja vagy írja vagy gondolja az nem zavar, főleg az nem amit gondol, mert azt nem olvasom vagy hallom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738694#post738694][b]Mei Watts - 2018.10.28. 21:13[/b][/url]

Igazából nem is vártam más választ. Itt tényleg jó, bár nem tudom milyen lehet a rellonban - amit lelestem a köpenyéről, onnan tudom -, de a levita nagyon klassz. Külön konyhánk van, ahol mindig lehet teát főzni, meg a kilátónk is mesés. Nem is a saját válaszomon gondolkozok sokáig, hiszen azonnal kiül az arcomra is.
- Még nem voltam ennél jobb helyen, azt hiszem - mondom ki végül. Kicsit olyan, mintha révbe értem volna, a Bagolykőben újra otthonra találtam.
A dobogást én is meghallottam, mire azonnal felpattanok. Lehetséges lenne, hogy még csak ki sem kell menni, mégis láthatunk kentaurokat? Nem, az túl szép lenne.
- Ugye te is hallottad? - kérdezek rá azért a biztonság kedvéért.
Felpattanok a fotelből, újra az ablakhoz rohanok. Meg sem próbálom csendben véghez vinni ezt a mutatványt, a száraz levelek miatt lehetetlen lenne. A sötétben alig látni, kicsit össze is szűkítettem a szemeimet, hátha hamarabb észreveszek valamit.
- Valami mozgás van ott - suttogom bizalmasan, ahogy magam elé mutatok.
Az árnyak között tényleg mozgás lehet megfigyelni, viszont dobogást már egyáltalán nem hallok, szóval akármi is jött, az biztos megállt egy kicsit szimatolni. Tényleg nagyon remélem, hogy csak egy kentaur lesz, nem pedig valami veszélyesebb bestia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=738815#post738815][b]Moon Jun Seo - 2018.10.28. 22:34[/b][/url]

- A dobogást? Azt igen! - válaszoltam. Ha ő is hallja, akkor talán nem vagyok még teljesen bolond. De egyszer valószínűleg egy diliházban fogok kikötni, ahol a szobám falai csokiból lesznek. Vagy nem, mert megolvadnak, mint egyszer egy filmben.
Mikor Mei felpattant és az ablakhoz rohant, akkor én is szinte odateleportáltam az ablyukhoz, ahogy régen szoktam mondani, és figyeltem kifelé.
Mozgás. Én is látok ott mozgást. Lehet hogy... lehet hogy kentaur? Az tök jó lenne, életemben először látnék élőben kentaurt! De mi van ha nem egy kentaur hanem egy gyilkos? Akkor egy kicsit nagyon pánikolnék. De miért lenne itt egy gyilkos? És miért jó neki az hogy gyilkol? Nem tudom, nem látok a fejébe, és nem is akarok találkozni eggyel sem. Soha. Lehet nem élném túl. Vagy lehet túlélném, mert egy barátom gyilkos, és engem nem ölne meg! Akkor megkérdezném hogy miért jó neki, de de de lehet hogy azért ölne meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=739094#post739094][b]Mei Watts - 2018.10.30. 16:38[/b][/url]

Vigyorogva nézek a fiúra, amikor mellém ér. Nem gondoltam volna, hogy olyannal hoz össze a sors, aki még nálam is lelkesebb. Majdnem el is felejtettem Mikola profot és az eredeti küldetésem.
Eleinte beszélgetni akartam a kentaurral, de ha csak látom, már azzal is beérem. Nem szeretném sem a saját, és most már Jun Seo biztonságát sem veszélyeztetni. Ennyit erről, elég lesz látni. Kár, hogy nincs nálam fényképezőgép, nagyon, nagyon, tényleg nagyon örültem volna, ha le tudom fotózni.
Mert hogy végül ő lépett előrébb. Elakadt a lélegzetem, nem gondoltam volna, hogy ilyen magasak. Persze, tanultunk az átlagmagasságukról, de teljesen más, amikor egy szám van leírva a tankönyvben, mint mikor szembe jön velem.
Az egyik fánál időzött egy darabig, aztán még előrébb jött, hogy nyugodtan felnézhessen az égre. Ott épp volt egy kisebb lyuk a lombkoronánál, ezért megvilágította a fény.
- Azta, ezt nem hiszem el - suttogtam halkan.
Leheletnyivel előrébb hajoltam, mintha számítana az a pár milliméter, de a én így is boldog voltam. Most úgy tűnik ilyen sikerszériám van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=739234#post739234][b]Moon Jun Seo - 2018.10.31. 20:42[/b][/url]

Az ott... az ott egy kentaur!
- Wooow! - szóval így néz ki élőben egy kentaur? Váó. De magas! Ijesztő, de szép. Lehet valami egyszerre ijesztő és szép? A kentaur az biztos. De ugye nem fog bántani minket ha meglát? Remélem nem. A kentaurok nem gonoszak, remélem. Ha meg gonoszak akkor... akkor menekülés van? Szerintem nálam gyorsabban fut. Nem tudom milyen gyorsan tudnak futni a kentaurok, de de de de de a lábuk olyan mint a lovaké, szerintem tudnak olyan gyorsan futni mint a pacik. A lovak milyen gyorsan futnak? Nem tudom, de de de biztos gyorsan! Nálam biztosan... Nem tudok gyorsan futni. Vagy tudok? Lehet egy varázslattal tudnék. Van olyan varázslat amivel gyorsabban lehet futni? Lehet van, csak én nem tudok róla, vagy nincsen. Milyen jó lenne egy olyan varázslat! Vagy... vagy varázscipellők! Az tök király lenne! Varázscipellő amivel nem lehet elesni, és gyorsan lehet futni! Nagyon nagyon szuper lenne. De hogy lenne megoldva, hogy nem lehet benne elesni? Most nem tudom honnan jött, de eszembe jutott hogy mugli iskolában volt egy olyan osztálytársam akinek olyan nehéz volt a bakancsa hogy megkérdeztem tőle hogy ólmot rakott bele, vagy mi?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=739443#post739443][b]Mei Watts - 2018.11.02. 21:37[/b][/url]

Még mindig sajnáltam, hogy nincs nálam fényképezőgép, de leírást még készíthetek. Előkaptam a talárom rejtett zsebéből a jegyzetfüzetem egy tollal együtt, aztán újra felpillantottam. Még ott volt, de nem igazán tudtam, mit kellene írnom róla. Lejegyeztem a magas szót, aztán mögé írtam, hogy nagyjából a két métert is eléri. Az arca nyugodt, bár a szemöldökeire ráférne egy kis ápolás, így olyan morcosnak tűnik. A lábai vaskosak, ha rálépne egy nyuszira tuti nem élné túl. A haja világosabb volt, talán már kezdett idősödni a kentaur bácsi. Más jelet nem láttam rajta, ami annyira fontos lenne.
- Szerinted ki kellene mennünk? Talán beszélhetnénk vele - dobtam fel a témát suttogva végül. Ennyit arról, hogy elég, ha csak látom.
Fogalmam sincs, hogy meghallotta ezt a kentaur vagy sem, de a háta mögé nézett, aztán elindult. Először csak pár komótos lépést tett, aztán max sebességre kapcsolva eltűnt a sötétségben. Az én részemről örültem, hogy végül nem mentünk oda hozzá, mert ha épp útban lettünk volna az indulásánál, az nagyon veszélyes lett volna.
- Hát, most már mindegy, azt hiszem - vontam meg a vállam. Ezen azért talán még túl tudom magam tenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1099&post=739704#post739704][b]Moon Jun Seo - 2018.11.04. 20:19[/b][/url]

- Nem bántana? - fogalmam sincs milyen egy kentaur, bántana? Nem bántana? Barátságos lenne? Fogalmam nincsen, ez nem egy film, és nem is egy könyv hogy onnan tudjam, ez a valóság, és a valóság nem olyan mint egy könyv vagy egy film. Vagy mégis? Vannak olyan könyvek és filmek amik tényleg olyanok mint a valóság. Láttam már olyan filmet vagy olvastam olyan könyvet amiben voltak kentaurok? Nem emlékszek, majd lehet eszembe jut ha nem azon gondolkodok. Mindig ez van. Ha valamit keresek nem találom meg, de aztán előkerül amikor már nem keresem. Ilyenek ezek a dolgok.
Eltűnt. Elment. Nem nagy baj, vagy az? Nem is rossz nem is jó. Lehet valami egyszerre jó is és rossz is? Biztos. Lehet velem is volt olyan hogy volt valami rossz is meg jó is, csak nem emlékszek. Miért ment el, valami történt, észre vett minket? A kentauroknak jó a szeme? Nem tudom, nem tudtam soha tudtommal. Vagy tudtam? Nem emlékszek. Biztosan nem tudtam, mert sokáig azt se tudtam hogy léteznek.