//norvégia//

//norvégia//

my baby giraffe

Talán Kyle meg sem lepődött amikor Myra furcsa kérdéssel, már-már egyszerű kijelentéssel állított be hozzá. Néha felbukkan, felkavarja az álló vizet és eltűnik. Mert miért ne. Pedig jól megvannak azokon az alkalmakon, amikor találkoznak. Talán ezért is a férfi jutott eszébe először kirándulópartnerként.
Csak egy kisebb hátizsákot hozott magával, ami most a hóba dobva várja, hogy a sátor felállítódjon - mondjuk magától - és ne ázzon szét minden benne levő meleg zoknival együtt.
Tanácstalanul fújja ki arcából a haját, hümmög miközben kiegyenesedve csípőre vágja a kezét. Az életben nem állított még sátrat kézzel, bár pálcával sem igazán. A durcás Kyle-ra pillant, fél szemöldökét felvonja.
- Csak nem olyan nehéz, na - csak azért is kezébe veszi az irányítást és míg a másik bosszankodik, sikerül megtalálnia a sátor alsó pontjait. Szépen elsimogatja, és már csak arra kell rájönni, a tartószerkezet hova és hogyan illeszkedik bele.
- Hé, ha ráteszed a segged, nem fogjuk tudni megcsinálni - kesztyűbe rejtett mutatóujjával megböki a vállát. Nem akarja, hogy bármelyikük kedve is rossz legyen, a kérdésre pedig kitárja karját és végigmutat a végeláthatatlan fehérségen és erdőn.
- Csend és nyugalom, minden amire szükségünk van - válaszolja, holott valójában csak csukott szemmel rábökött egy helyre a térképen. Norvégia lett a maga hideg valóságával mindenféle karácsonyi csilingelés és fény nélkül.
- Kyle Donovan, kelj onnan fel, mert lassan befagy a seggem és azt hiszem átázott a cipőm - jobbját nyújtja neki, ha kell, még segít is a feltápászkodásban, csak haladjanak már valamerre.

//norvégia//
.

my baby giraffe

- Azt - bólogat rá, mintha nem is érezné ki a szarkazmust Kyle szavaiból. Nem érti ezt a nagy durcázást, egyelőre nem is kérdezte, mi van vele. Mondjuk azt sem, hogy lett volna-e jobb terve a mai napra. Ha lett is volna, ennél biztos nem jobb. És most napokat fognak itt tölteni - már ha elviselik egymást.
- Jól nézel ki rajta, de még jobban néznél ki benne - vonogatja meg a szemöldökét és gondoljon a férfi, amire akar. Egyelőre nincs semmi hátsószándéka, nem akarja leteperni amint behúzzák a cipzárt a végre felállított ponyván. Szép is lenne. Ugyan fél év az fél év, de basszus. Csoda, hogy az ő hangulatingadozásaival ilyen hosszú ideje elviseli.
Felsegíti, és a sátor lassacskán formát ölt. Nagyon úgy néz ki, hogy sikerült úgy megcsinálni, hogy az a következő egy órában ne szálljon el a fejük felett, szóval egy elégedett mosollyal kapja fel Myra a táskáját és mászik be a védett helyre.
- Összehoztuk - vigyorog a férfira jókedvűen. Könnyen lehetne azt mondani, hogy tuti valamit fogyasztott indulás előtt, pedig nem. Semmi ilyesmiről nincs szó, egyszerűen csak örül a társaságának.
- Amúgy hogy telnek az ünnepek? Tököd tele? - kérdezi, miközben hátizsákja aljáról lecsatolja a hálózsákot és kiteríti alulra. Na jó, talán abban a táskában a meleg zoknikon kívül plédek is megtalálhatóak, ennyire volt előretekintő. Meg még valami, amit elő is húz és Kyle felé nyújtja. Rumos meggyel töltött bonbon, de a legjobb fajtából, nem valami olcsó szar.

//norvégia//

my baby giraffe

Pislog még egy kicsit Kyle-ra a vissza válasz miatt. Őszintén nem tudja, pontosan mire érti, pedig azért van rá elképzelése. Inkább nem firtatja, mielőtt a sátor ott marad ahol van és belefagy a hóba, lesz még idejük később megbeszélni, hol mutatna jól.
Teste kezd felolvadni odabent, de a kesztyűtől még nem szabadul meg. Azzal együtt kezdi el kipakolni a táskát szépen, kirakja a hálózsákot és a plédeket is - legalább egy tucatot -. Ha már elrángatta, legalább meg ne fagyassza a férfit. Bár van még ötlete arra, miképp hozhatja vissza az ideális testhőjét.
- De így izgalmasabb - nem is érti, miért kellene mindent varázslattal megoldaniuk. Na jó, nem lett volna ennyi anyázás és mérgelődés, de akkor is.  Egy kis közös időtöltés a sátorban való bujkálás mellett.
Hallgatja a másik beszámolóját miközben pakolászik és rendezkedik, egészen kényelmessé varázsolva ezzel a kuckót. A fejét ingatja és cicceg. Nem ért egyet ezzel a felhajtással és egyébként is ráfér már szerinte Kyle-ra a kikapcsolódás. Minden alkalommal amikor meglátogatta, akkor éppen munkával volt elfoglalva és most is érződik a feszültsége.
Talán ennek oldása, a hangulat feldobása miatt hozta a csokit, amit kár, hogy átnyújt. Arcára fagy a mosoly, a másik arcán egyértelműen az látszik, hogy pillanatokon belül ki fogja nyírni a lányt. A levegőben tartja a kezét a dobozzal, egyelőre nem moccan.
- És meggy. Rumos, szerintem fincsi - próbálja menteni a menthetőt, amikor is beugrik neki, hogy ezt szépen elcseszte. Nem szereti a csokit. Na de ennyire? Sűrű pislogásba kezd miközben lerakja kettejük közé a dobozt és a sarkára ül. Mit számít, hogy a cipője csurom hó és víz, most pedig már a feneke is. - Nem kell mindjárt megölni a pillantásoddal...

//norvégia//

my baby giraffe

A szemét forgatja gyors reakcióként. Őszintén szólva nincs kedve leállni vitatkozni, de azért szívesen megmondaná, hogy fogja már be a száját, nem ezért jöttek. Otthon duzzoghatott, itt ne tegye. Vagy majd a lány tesz róla, hogy a drága ne durcázzon...
Figyeli a mozdulatait miközben felhívja magára a figyelmet. Tartja a dobozt, mintha most mozdulatlanul úgy tehetne, mint aki ott sincs, pedig de, eléggé ott van. Pislog az arcára és a kezére, amiben megremeg a hálózsák, majd szólásra nyitná a száját. Talán még bocsánatot is kérne amiért elfelejtette, ha Kyle nem kezdené el hergelni magát. Egy pillanatról a másikra a lány szemöldöke a magasba emelkedik és a dobozt a plédekre vágja.
- Mi a franc bajod van neked? Örömet akartam szerezni, bocs, hogy mellényúltam - csattan fel haragosan és talán jobban megemeli a hangját, mint a férfi. Nem szereti, ha valaki ilyen hangot üt meg vele szemben és ennek bizony ő is hangot ad. - Mégis miről beszélsz?! Veled ellentétben én figyelek rád, csessze meg! - morran rá miközben széttárja két karját. Ölébe esnek kezei, és körmeit a tenyerébe vájja.
- Ha én nem keresnélek, soha nem is beszélnénk - vágja a fejéhez, ami egyébként bántja. Nem gondolt soha úgy rá, hogy ez rossz dolog lenne, de most, hogy egy pár másodperc alatt felhúzták egymás agyát, igenis bántó dologként éli meg. Kyle nem volt még az új lakhelyén, sem máshol, minden alkalommal amikor találkoztak, akkor ő ment el hozzá. Össze is préseli ajkait, mint egy durcás kisgyerek.

//norvégia//

my baby giraffe

Nem éppen így tervezte ezt a kiruccanást, de ha már így alakult, nem hagyja magát. Bár próbálná először kedvesen intézni, azért nem tudja megtagadni önmagát. Kyle is ismeri már évek óta, tudja, milyen gyorsan a plafonon van. Mégis hergeli és aztán a lány is őt. Nem annak szánja, de úgy alakul.
- Jól hallottad, igen! - csattan újra fel. Szerencse, hogy körülöttük kilométerekre nincs senki, máskülönben szépen felhívnák magukra a figyelmet. Így maximum a vadállatok találnak rájuk. Mit számít.
A fejéhez vágja, ami bosszantja, és talán mindketten most a másik dühére koncentrálnak. Kyle mozdulatait figyeli, ahogy megremeg az idegességtől. Pedig csak egy nyamvadt csoki, az istenért. Érzi saját tenyerében, hogy lassacskán ha ilyen tempóban halad az agyvérzés felé, tenyeréből is vér serken körmei mentén. Akkor mondjuk már mindegy lesz.
Mikor előrébb hajol, Myra nem rezzen. Sőt, mélyen a szemébe nézve, fogsorát összeszorítva hajol ő is közelebb. Szaporán veszi a levegőt orrán keresztül, szinte zihál.
- Gratulálok, nem vagy süket - szűri fogai között. Az előzőektől eltérő módon halkan beszél kettejük közé. Aztán kap egy választ, vagyis inkább egy más irányból történő megközelítést. Amikor megismerkedtek a plázában, és a férfi utána vitte azt a kasmír sálat, még nem volt Kolos. Valójában jól megvoltak, csak jött más, akivel nem lett semmi, és mikor mégis tovább szőtték volna a kapcsolatot, jött Ardai.
Kivételes, furcsa, de megadja magát. Lesüti tekintetét és ajkába harap. Igazából szégyellnie kellene magát azért, hogy jószerével kihasználta a férfi érzéseit. Néha csak unatkozott, néha csak nem akart Kolosra gondolni amikor találkoztak. De most más a helyzet, azért vannak itt együtt, mert vele akar lenni.
Szó nélkül csúszik közelebb, át a hálózsákokon, hogy ha a másik engedi, kezébe vegye az övét. Ajkához emeli és gyengéd csókot nyom ujjbegyeire.
- Igazad van - sajnálattal semmire sem menne. Bólintva néz fel rá, a szemébe. - Hülye voltam, de... Nem lehet véletlen, hogy megint itt vagyunk. Veled akartam lenni anélkül, hogy harcolnánk.

//norvégia//

my baby giraffe

Voltak idők, amikor ez a közelség megvolt köztük. Akkor azonban más is történt, vagyis az egész helyzet más volt. Semmi hangos szó, kiabálás vagy veszekedés, csak csend és egyebek. Most a düh elvakítja mindkettejüket és talán ha a lány felhúzná magát az újabb beszóláson, nem érne véget a hangoskodás.
Látja és érzi is a férfiból áradó feszültséget. Még sosem látta így kiborulni, és igazából nem is akarja többször. Egyszer tapasztalni az ilyet elég, és egyébként nagy csoda, hogy ezt így gondolja és tesz is a befejezés érdekében. Nyugodtabban gondol bele, mennyire igaza van. Elég csak visszatekinteni az elmúlt évekre és történésekre, azóta azonban sok minden történt, ami jó irányba terelte. Új célok, tiszta élet, talán ezért képes józanul gondolkodni.
- Miért nem szóltál, hogy ez nem jó neked így? - vonja fel kérdőn a szemöldökét és felsóhajt. Elmosolyodik az érintésére. Túlságosan sok romantikát érez ebben a helyzetben, nem így készült, csak barátkozni akart, mégis tartja a közelséget.
- Mostantól számíts rá, hogy szerves része leszek az életednek - jelenti ki szusszanva. Valamiért úgy gondolja, szükségük van erre. Legalábbis neki kell Kyle, az ő jelenléte és minden velejárója. Vagy így, vagy úgy, de a jövőben nem szeretne ki és be járkálni az életében.
Kihúzza kezeit a férfiéból és szépen összekócolja a másik haját. Lepillant a maga alá húzott lábaira és elhúzza a száját amikor meglátja, mit sikerült művelnie.
- Azt hiszem kicsit összemocskoltam a cuccod - jegyzi meg félve, mert az előbbiek tükrében nem csodálkozna azon, ha Kyle ezen is kiakadna és leordítaná a fejét.

//norvégia//

my baby giraffe

- A barátok nem megosztják az érzéseiket egymással? - vonja fel szemöldökét pusztán kíváncsiságból. A hangulatingadozásai nem távoztak teljesen, így nem csoda, hogy az előző üvöltözés után könnyedén veszi fel a kedves szerepet. Sőt, ahogy Kyle kezét fogja és puszit nyom rá, próbálja őt is megnyugtatni. Talán hiába, de szeretné, ha ez tisztázva lenne.
- Gyakrabban látogatlak, és te is átugorhatnál ha már eleged van mindenből. Vagy csak úgy, mert hiányzom - vonja meg a vállát. Ahogy a férfinak, úgy neki is ott bujkál a mosoly ajka szélén. Egészen komolyan gondolja, szívesen áldozná rá a szabadidejét. Bár sok időt elvesz az edzés, az, hogy újra seprűre akar ülni, azért azt sem csinálhatja megállás nélkül.
Ahogy a cipőjére néz és a hálózsákra, szépen le is kezdi venni azt a lábáról. Igaz, ezután a pálcája is előkerül, melyet azzal egy időben használ, amint a másik kimondja, mi lesz a büntetés ha beázott a hálózsák. Először meglepetten, aztán legörbülő szájjal néz a szemébe.
- Mondhattad volna előbb is, akkor nem szárítom meg - persze a tettetett szomorúság helyét átveszi némi pimaszsággal fűszerezett mosoly. Rég volt már, hogy ilyen könnyedén tudott viszonyulni valakihez, mintha az iménti veszekedés meg sem történt volna. - Tudod...bármikor szívesen látlak a takaróim alatt.

//norvégia//

my baby giraffe

Ezt az egész rögtönzött balhét és a hirtelen csillapodást nem tudja hova tenni. Talán nem is ez az első eset, az ő kapcsolatukban már semmi sem csoda. Voltak jóban, volt köztük több, most éppen barátok. És a látszat ellenére a lány nagyon is szereti Kyle-t.
- Hééé - bosszúsan pillant egy pillanatra rá -, nekem hiányzol, oké? Vagy ezzel azt akarod a tudtomra adni, hogy én zavarlak meg mindig? Basszus - legyint az edzésre. Nem válaszol. Semmi értelme, mert egyébként is megbeszélték, hogy nem esik szó munkáról. Mert bár ezerrel csinálják mindketten a sajátjukat, ez a néhány nap kettejükről szól, nem a kötelezettségekről.
Aprót sóhajt és fejét ingatja Kyle önostorozásán. Ezen valószínűleg javítani kell a jövőben. Myra pedig segítségére lesz ebben.
- Hát, jóváteheted - vonja meg a szemöldökét, és kérdőn pillant rá. - Meggondolod? Cöh - tettetett sértődöttséggel dobja hátra a haját és kezd neki a vetkőzésnek. Na nem úúúgy, csak megszabadul a csizmától és a plusz holmiktól. A kabát alatt pulcsit visel, az bőven elég bentre. Na meg a hálózsák és takarók, amelyeket nekiáll újra rendezgetni.
- Pedig már fel is akartam hozni a témát. Gondoltam abbahagyom az edzést, és szülök neked pár gyereket. Hm? - egy kis ideig egészen komoly arcot vág, amíg nem a férfira néz. Aztán felnéz rá és elvigyorodik.

//norvégia//

my baby giraffe

- Oké - mosolyodik el kissé. Hiányzik Kyle-nak. Ha néha, már az is több, mint a semmi. Elégedett és ki tudja, mi lesz még ebből. Talán ahogy ígéri, az élete része lesz. Semmi komoly, csak az alap, az, hogy tudják egymásról, jól vannak vagy éppen mit kezdenek az életükkel. Ideje lenne mindkettejüknek egyenesbe jönni.
- Sok ölelés és puszi - még egy kicsit a hanglejtésével játssza, hogy kell a férfinak tenni hozzá, hogy megolvadjon a szíve, de a szeme csillog és mosolyog is. Kyle pedig ismerheti annyira, hogy tudja ezeket az apróságokat. A fizikális kapcsolat fontos Myra számára azzal, akit szeret. Aki nem, az meg meg se próbáljon hozzáérni.
Aztán a férfira sandítva látja, amint megküzd a sátor méreteivel. Ha esetleg felbosszantaná magát újból, arra simán kitalál bármit, de most előhozakodik egy viccel. Az ismerősei körében túl sok a kismama és házasodni készülő, ő meg még egy erre érdemes párt sem tud felmutatni. Csak néhány cikeszt.
Kyle arckifejezésén felkuncog, már mondaná, hogy csak viccel, ám jön a válasz. Abbahagy mindent és a fenekére huppanva fordul szembe vele. Fél szemöldökét felvonja a tettetett lelkesedést hallgatva.
- Hmmm nekem elég lenne elsőre egy is. Vagy lehet akár kettő is, csak jól legyenek. Érted, onnantól már nem számít. Részedről mondjuk esélyes az ikerfogantatás, hm? Hogy nevezzük őket? Luke és Leia? - ajka mosolyra görbül, és egészen lelkesen képzeli el magukat két kis gyerekkel. - Szeretnél családot?

//norvégia//

my baby giraffe

Azután, hogy Kyle megmutatta, milyen dühkitöréseikre lehet tőle számítani egyetlen csokoládétól, már okot ad arra, hogy odafigyeljen a piszkálódásra. Ugyan viccnek szánja, mégis komolyan elgondolkodnak a család témán. A lányt már kétszer férjhez akarták adni, a szülei szerint kviddics helyett a gyerekeit kellene hajkurásznia, de ő inkább nem is jár haza, hogy elkerülje a kínos beszélgetéseket és nyaggatásokat.
- Igaz, könnyebb elkényeztetni - helyesel bólogatva miközben figyeli amint a férfi kényelembe helyezi magát. Megigazítja lábán a puha zokniját, és hümmögve újra kiejti a neveket a száján. - Nekem tetszik - teszi hozzá mielőtt élne a lehetőséggel. Jólesően sóhajtva bújik Kyle-hoz, befészkeli magát karjai közé. Magukra húz egyszerre két takarót is, majd fejét a vállára hajtja. Elgondolkodik a kérdésen, amelyen mostanság azért többször is.
- De úgy értem nem kergeted álmaid nőjét? Nem hiányzik ez az életedből? - kíváncsiskodik tovább. Nem szeretne erőszakos lenni, mégis érdekli, hogy vélekedik erről a férfi, akit az életben nem látta még saját magán kívül nővel.
- Dehogynem. Elvárnák, hogy már családom legyen, de nem akarnék bárkivel gyerekeket nevelni - homlokát ráncolva gondol bele, milyen lett volna North-tal. - Azért cuki lenne egy kis Myra, nem? - vigyorodik el Kyle szemébe nézve.

//norvégia//

my baby giraffe

- Mi sehogy sem jöttünk ki a testvéreimmel - forgatja meg a szemét a családjára gondolva. Ennél többet pedig nem akar beszélni róluk, meg úgy összességében a saját életükről. Sejti, hogy Kyle-nak sincs kedve az ikréről beszélni, akiről Nette nem sokat tud, de az a kevés is bőven elegendő ahhoz, hogy ne akarja megismerni.
Amikor kimondja a neveket igazából maga sem tudja eldönteni, a filmből vett nevek hogy állnák meg a helyüket a való életben. Persze ez a hirtelen jött gyerekcsinálós ötlet is kétségekkel teli. Amíg itt elhülyéskednek az egésszel még nincs gond, de ha mégis megesne, akkor mindketten csak lesnének.
Hiába bújnak össze és jön fel a téma, amikor a férfi választ ad álmai nőjére, ő nem gondol magára. Rágja még magát amiért elhanyagolta Kyle-t és ezt így kell megtudnia, ezért meg sem érdemelné, hogy akár egy pillanatig is ilyen gondolatai támadhassanak. Szóval kíváncsian vonja fel a szemöldökét, bővebb ismertetőt szeretne.
- Ez nem ér. Nem hallottam rólad pletykákat. Ki a kiszemelt? Várj, kitalálom. Az a levitás nő aki Baileyvel kavart? Nem is! Nemes Iza! Ő az? - kíváncsiskodik tovább rövid ideig lelkesen, aztán elkomorul. Kezd rájönni, hogy nem akar semmiféle más nőről hallani. Ketten vannak itt, és amúgy is, Luke és Leia. - Tudod mit? Ne mondd el, már rávettelek a közös gyerekekre. Nyertem - kezd vigyorgásba egy pindurkát közelebb húzódva. Jó ideje javulófélbe fogott mióta tiszta és nem csak a sötét oldalát látja a világnak. Furcsa, néha még idegesítően gyogyós is tud lenni és ezt most Kyle is megtapasztalhatja.
Felnevet a másik fikuszos felvetésére, de a felvetés jogos. Mielőtt mondhatna bármit is megérzi arcán az érintést. Elmosolyodik, belefúrja fejét a kezébe. Szemei lecsukódnak miközben egy különös, kellemes érzés járja át. Pontosan tudja mi ez, és hogy miért érzi. Mindig is tudta, hogy nem csak kedvtelésből keresi fel olykor-olykor a férfi társaságát, hanem mert szereti valamilyen módon. Hisz figyelmes és mindig, megismerkedésük első percétől törődött vele. Kötődnek egymáshoz.
- Szóval fikusz, mi? Igaz, te csak a csokival vágnál engem ki - vigyorogva emeli fel a fejét és támaszkodik meg karján. Kyle fölé emelkedik, majd gondolva egyet kisöpri arcából a haját és a feketeségbe fúrja ujjait. - Csak hogy tudd, szeretlek, te dili.

//norvégia//

my baby giraffe

- Oké, ez azért nem pont igaz. Csak az idősebbik húgommal nem bírjuk egymást. Féltékeny, folyton az kell neki ami az enyém - forgatja meg a szemét a lányra gondolva. Nem hiába nem jár már sűrűn haza. Szereti, hogy a saját életét éli a saját lakásában és nem a családja dönt a jövőjéről. Így a húgát is elkerüli, de azért a fiúkkal jól megvan Jamie többször is látogatja a kicsivel.
A családtémából csajozás lesz, Myra pedig kíváncsian tippelgeti, ki lehet a szerencsés. A pletykák már nem találnak el hozzá úgy, mint korábban. Viszont szívesen tippelget, még esélyesnek is látja a felsoroltakat, csak hát Kyle reakciója nem erősíti meg bennük. Ez pedig nem is baj, mert már megnyerte magának gyerekei apjának.
- Szuper, nem adnálak nekik - vigyorog tovább. Persze ez az egész gyerektéma elég vicces és valójában nem is tudja, a férfi hogyan viszonyul a kérdéshez. Már azon kívül, amit itt megbeszéltek, na de fikuszok és bagolyköves lányok között nem is lehet igazán komolyan beszélni róla. Arról nem is beszélve, hogy azt viszont sejti Myra is, hogy Kyle sem szeretné csak úgy elszórni a magjait. Azt nem tudja elképzelni róla.
- Még jó, hogy megtanultam esni - nevet fel elképzelve a dolgot. Hát igen, ebben már profi. Meg abban is, hogy egy pillanat alatt elvesszen a másik tekintetében, majd olyan szavakat ejtsen ki a száján, amelyeknek súlyuk van, és ő komolyan gondolja és érzi.
Lehetne azt mondani, hogy váratlanul éri a csók, de nem. Ha nem Kyle tette volna meg, akkor valószínűleg ő maga lépett volna. Így csak viszonozza, az idő közben pedig olvadozni kezdett végtagjaiban mindjárt jobban érzi a melegséget. Kellett ez a veszekedés ahhoz, hogy újra egymásra találjanak.

// //