Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szávay Edmund
Animágia óra
_______________________________________________

Az animágiáról az iskolában hallottam még elsős koromban és már akkor megjegyeztem, hogy marha nagy hasznát vehetném ennek a tudásnak a munkám során. Igaz a metamorf mágiával is képes vagyok valamilyen mértékig állati jellemzőket felvenni, kacsacsőrt vagy nyuszifület növeszteni, de az nem túl hasznos skill hacsak nem kiríni akar az ember a tömegből.
A tanulása sok odafigyelést igényel, ami nálam jelenleg még talán plusz pont is, ugyanis Hunor elengedése óta néha el-elszomorodom. Nem egésze értem miért, csak úgy jön az egész. Viszont ahogy láttam ő boldog, a tudatlanság oltalmazó kezei alatt nem is ragyoghatna jobban. Néha magam is meglepődök milyen rohadt jó fej ember vagyok, hogy néhány kivételes emberrel kajakra törődöm. Sőt, áldozatokat hozok értük. Na mondjuk a közeljövőbe nem tervezek ilyesmit, nálam limitálva vannak az ilyen cselekedetek, lévén, hogy nem szeretetszolgálat vagyok.
Néhány napja azon morfondírozok vajon milyen állat leszek. Ez nem választható így az igazi tulajdonságaim alapján semmi aranyos, ártatlan lényre nem tippelnék. A nyuszik és társaik esélytelenek. A madarak közül is maximum a ragadozómadarak. Ha szerencsém lesz legalább Európában élőt kapok. Egy tigris irtó menő lenne, de ha olyan alakban flangálnék, mindenki levágná, hogy animágusról van szó. Tehát haszontalan lenne az egész. Kisebb, hétköznapibb állatban bízom. Mondjuk egy kígyó.
A teremhez érve megállok. Hangosan kopogtatok kétszer, utána nyitok csak be.
- Jó napot tanár úr, remélem nem késtem - mosolyodom a férfira ha benn van, ha nincs akkor bemegyek és egy padban csendesen megvárom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szávay Edmund
Animágia óra
_______________________________________________

Elmosolyodom a válaszára, úgy tűnik,  ő sem a Bagolykő legszigorúbb tanárainak elit tagja, bár kezdem úgy érezni, nincsen is igazából ilyen klub.
- Nagyon, el sem tudja képzelni a tanár úr, mennyire - kezdek áradozni neki bájos lelkesedéssel - ma éjjel még aludni sem igazán tudtam, azon pörgött az agyam vajon mi lehetek állati alakban - teszem hozzá nyomatékként, pedig ha tudná szegény, hogy mennyire jóízűen húztam a lóbőrt. Néha el is felejtem, hogy hivatalosan rossz alvó vagyok, azért kaptam engedélyt a külön szobára. Majd fel is kell írnom, hogy néha kóvályogjak álmatlanul, csakhogy mindenki lássa Vattai Júlia nem Csipkerózsika.
A jegyzetekre nem számítok, de csillogó szemekkel veszem el őket.
- Jaj de jó, köszönöm szépen - ennek tényleg örülök. Ugyan nem jelent gondot körmölni, a jegyzeteim mindig szépek és olvashatóak, azonban ki lenne az a hülye, aki visszautasítja a kész jegyzeteket?
Azt nem tudom várunk-e még valakit, vagy csak én vagyok jelenleg a legkezdőbb animágus ebben a kastélyban, mindenesetre beülök az első sorba ha más utasátást nem kapok és nagy szemekkel várom, hogy a tanár úr elkezdhesse átadni tudását, amivel aztán olyan csúnya dolgokat tehetek, hogy ha tudná valószínűleg két lábbal rúgna ki az ajtón szigorúan a jegyzetek nélkül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szávay Edmund
Animágia óra
_______________________________________________

A válaszára elvörösödöm.
- Oh igaz is biztos maga is mindezen átment fiatal korában - motyog zavarodottan mosolyogva. Amúgy az ember az ilyesmi mellett tényleg gyakran hajlamos elsiklani, hogy az idősebbek a gyakori szituációkon anno átestek ugyanúgy, mint mi. Viszont néha ezt az öregebbek felejtik el, amikor megértést kellene tanúsítani. Gyökér nénik a buszon.
A következő kérdésen elgondolkodom. A lény az igazi személyiségemet fogja tükrözni. A valódi Vattai Júliát, nem pedig a navinés álomvilágban élő disney hercegnő hasonmást. Egy pillanatra felnézek a férfira. Vajon ő el fog gondolkodni azon, ha egy kedves lány alakja kígyó lesz vagy valami kegyetlen ragadozó? Meg fogja kérdezni, hogy hogyan lehet ez? Emiatt határozottan aggódom, mégis szelíden mosolygok. Nem eshet le az álarc.
- Nyuszi - felelem könnyedén. Egyelőre legyen ez, aztán ha kialakult, majd meglátom mivel tudnám kihúzni magamat. Talán nem is az a mindenbe az orrát dugó alak és nem fogja érdekelni az sem, ha személyiséggel ellentétes állat lesz belőlem.
A lapokat hamar átböngészem, felületesen belekukkantva, de nem szeretném ezzel húzni az időt vagy túl nagy csendet kelteni a terembe így hamar leteszem és újra a tanár úrra emelem tekintetem. A mondandóját figyelmesen hallgatom. Nálam pláne nem babra megy a játék. Felkészülni testben és lélekben, ez olyan unalmasnak hangzik, de ha kosár nélkül nincs almaszüret, hát legyen, fonok én olyat, hogy kigúvad Szávay bá' szeme.
- Kezdjük a legrosszabbal - kérem. Felesleges fokozatokban haladni, sokkal jobb először a legrosszabbat megtapasztalni aztán kellemesebb vizekre evezni a kevésbé rosszakkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szávay Edmund
Animágia óra
_______________________________________________

- Mert néha nem úgy viselkednek mint akik voltak tinik - rázom meg a fejem, de közben haloványan elmosolyodom. Nem akarom, hogy azt érezze letolom, vagy hogy rá célozgatok ezzel. Mert amúgy nem rá. Sőt nem is néz ki olyan öregnek, kifejezetten jól néz ki, pláne ezzel a vigyorral. El tudnám képzelni magam alatt, magam felett, magam mögött. Sose csináltam még tanárral, tuti tök izgalmas lenne. De bármennyire is kecsegtető gondolatok ezek, muszáj figyelmeztetnem magam. Szávay bá' jelenleg az egyik legfontosabb eszközöm. Erősebbé kell válnom. Újabb és újabb varázslatok elsajátítani, hogy ne tudjanak elkapni. Ebben pedig az előttem ülő férfi tudta nélkül igen sokat segít.
A találgatás is szóba jön, amire azt találom mondani végül, hogy szerintem nyuszi leszek. Igaz, én lepődnék meg legjobban, ha tényleg nyuszi lennék.
- Hű az se lenne rossz, saját szárnyakkal felszállni nagyon izgalmas lehet -lelkesedem. Ragadozó madár tényleg lehetséges alakjelölt, a repüléssel pedig rengeteg szituációból tudnám kihúzni magam.
A rosszabbat választom. Legalább utána csak jobb lehet alapon. Az előhúzott üvegcsére felvonom a szemöldököm. Egy darab levél, erről a részről hallottam már szóbeszédeket. Amikor odaadja, míg hallgatom őt alaposabban szemügyre veszem. Kicsit utánajártam a dolgoknak, csak, hogy ne vegyek semmi olyasmit a számba, ami mondjuk lefülelhet, megfigyelhet, megtalálhat a kétes ügyletek végett, így totális nyugalommal nyitom ki az üvegcse száját és teszem a szám a levelet. Egy ilyen pitiáner feladat nem fog megállítani abban, hogy hatalomra tegyek szert de nem ám.
- Soha - vigyorodom el kihívóan, miután a nyelvem alá igazítom a levelet.
- És mondja, ha valaki más hozzáér akkor is vége a feladatnak? - billentem kíváncsian oldalra a fejemet. Kicsit meginog nyelvem alatt a levél, amit hamar megzabolázok de így is selypítősre sikeredik az eleje. Ezt majd még gyakorolom kell később.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 4
______________________________________________________

Egészen jókedvűen sétálok végig a folyosón. Szép nap.Kezd meleg lenni, de nem túl lohasztó kánikula. Talán kellene venni egy fagylaltot, vagy még jobb, készíteni. Willnél amúgy is van már minden szarság, még egy fagyigép már igazán nem oszt-nem szoroz. A zsebembe mélyesztem ujjaim, ahogy nagyot sóhajtok. Aztán összeráncolom szemöldökömet.Valami van benn. Megállva húzom elő a kis fiolányi port. Néha, ha olyan vevővel találkozok aki máskor többet kért helyszínen, mint amennyit mondott előtte, szoktam betenni plusz cuccot, hogy ha kell, hát miért is ne legyen. Ma reggel nem kérték, aztán elfelejtettem kitenni. Jót derülök magamon. Már folytatnám is utam amikor valahogy rosszul sikerül lépnem.
Az esés elkerülhetetlen. Úgy kilapulok mint a béka. Hallom a reccsenést, ahogy a zsebemben az ujjaim között darabjaira tör a poros fiola. Még nem érzek semmi fájdalmat,csak a vér és por elegyét. Folyik. Kurvára folyik.
Azonnal felállok és körbepillantok. A folyosó üres. Mély sóhajjal ragadom meg a szertár kilincsét, hogy aztán hamar berohanhassak. A fények felnyúlnak, odabenn minden mozdulatlan.
- Bassza meg, bassza meg - előrántom a kezem. Az aranyporos vér teljesen vörössé teszi. Sötét vörössé. Vénás vérzés.
- Oh,hogy az a ku... - azonnal felemelem a fejem felé a sérült végtagot, a másikkal meg a hajamhoz kapok a pálcáért. Kapkodok, ezért is sikerül kirántanom és  elejtenem. A pálca hangos csattanással landol a padlón, majd gurul be az egyik polc alá.
- A picsába! - ha most elmegyek az ispotályba, akkor tudni fogják, hogy por van nálam, hiszen nincs az az isten, hogy ne jöjjenek rá. Már a véremben van.  Rémület fog el. Ritkán van olyan, hogy fingom sincs mit kellene tenni. Lebukni, vagy elvérezni? Talán ha a manókat megtalálnám, de ki tudja hol vannak?
Ekkor hallom meg. A pánik fojtogató ködében vág magának egy kicsiny, átlátható szeletet az a hang. Marina.
Az irritáló kiscsaj, aki momentán gyógyítónak tanul. Nem hezitálok, azonnal kivágom az ajtót, megragadom a karját és berántom magam mellé. Nincs ellenkezés, nincs semmi, túl gyors vagyok hozzá. Aztán bevágom az ajtót.
- Gyógyíts meg! - parancsolom oda nyújtva neki a vérző kezem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Sikkant. A fene abba a nagy pofájába, aztán meg felordít. Ujjamat, amiből momentán nem távozik három liter vérem elfele az ajkamhoz emelem.
- Kuss legyen már - mordulok rá, mire egy poros rongyot tol a sebre. Felszisszenek. Hát ez nem normális. Már nyitnám újra a számat, hogy leszedjem a fejét, amiért ekkora fogyatékos a csaj, de aztán a mondata megállít, meg a mozdulat.
- Ne! -  úgy fordulok,hogy a lány és az ajtó közé kerüljek,elzárva előle a kivezető utat.
- Figyelj rám kicsi lány, nem. mehetek. ispotályba - mondom lassan és érthetően a szavakat.
- Te gyógyítónak tanulsz, fogd a pálcád és olvass rá valami bűbáj izét, nem olyan vészes a dolog, csak állítsd el a vérzést... - oldalra nézek- kérlek. - olyan nehéz ezt kimondani. Pont neki. Ennek a kis fogykos, túlpörgött aranyhörcsögnek. De ha nem segít, akkor nem lesz az annyira jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

- Csak mert, na!
Nem.
Elkerekedik a szemem. Mi az, hogy nem? Ennyire utál? Kit érdekel, egy embertől akkor se tagadjuk meg az ilyen segítséget, ha utáljuk, pláne, ha a szakmánkba vág.
- Ne csináld már! - felpillantok a plafonra. Nem. Miért nem? Miért olyan nehéz ráolvasni arra a rohadt sebre egy varázsigét?
Valakit ide akar hívni. Remek befogom mert még az is jobb mint az ispotály, de nincs nála a telója. Miért lenne? Igazi szerencsecsomag.
- De nincs időm mást találni Marina! Légy szíves már! Ha megteszed nem baszogatlak többet, ígérem! Vagy legalábbis amíg nem viselkedsz fogyatékosan... - fűt fát ígérni, csak csináljon valamit.
Nem lesz ez így jó. Ugyan a rongy segít,meg a vérmérgezés kialakulásában is, mégsem tud kitartani örökké. Lassan átázik majd, vagy beüt a tündérpor. Nem tudom ilyenkor mennyire tud, de érintkezett a véremmel és ahol még benne állnak az üvegcsedarabok, amiket nyilván a rongy beljebb is lökött ott azért fel tudott szívódni.
- Kérlek siess nincs sok időm - húzom el az ajkam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Toporog. Ő toporog. Mint a kisgyerekek. Marina egyszerűen az az ember, aki minden lélegzetvételével úgy fel tud húzni, hogy embert akarjak gyilkolni.
Nem tud. Nem hiszem el. Valahogy képtelen vagyok elhinni, hogy egy gyógyító nem  tud elállítani egy vérzést.
- Hazudsz! - mordulok rá - komolyan azt hiszed, hogy most jöttem le a falvédőről? Ezek az első varázsigék amiket bemagoltattak veletek, baszki már, hogy lehetsz ennyire gonosz?! - ha Marina nem segít, a tervem ami eddig tök jól haladt, hogy gyógyíttassuk meg magunkat egy fogykossal, most terv nélkülivé tett.
- Nem csoda, hogy téged még az a kerge haverod is elhagyott, az a Móricz vagy ki. Én is elmenekültem volna a helyébe előled banyek... tőled agyvérzést lehet kapni - itt részemről le is van zárva a kommunikáció. Ellépek az ajtótól, eredjen isten hírével és nekidőlök egy szabad falfelületnek a kezemhez szorítva a rongyot. Kell egy terv. Egy új, lehetőleg működő terv, iszonyat gyorsan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Most, hogy lassan folyik ki a testemből a vér, ami életben tart kicsit talán ingerültebb vagyok, mint általában. Ez Marina esetében duplán igaz, így amikor visszautasítja a segítségnyújtást felmegy bennem a pumba. Azt hiszem, hogy valamit visszaszól vagy csak sértetten kiviharzik a szertárból de ehelyett...sír.
Úgy, mint egy kislány, hatalmas krokodilkönnyekkel, nagyon kétségbeesett fejjel, gyámoltalanul.
Kikerekedett szemekkel bámulok rá. Sok abszurd helyzet van már a hátam mögött, ez mégis annyira...váratlanul ért, hogy köpni-nyelni nem tudok.
Olyan azokkal a nagy fekete szemeivel mint egy gyámoltalan valami. Talán kisállat vagy nem is tudom.
- Hé, hé na ne sírj már, nem úgy értettem - próbálom csitítgatni valami kedvesebb hangéllel, hogy működjön is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

-Jaj ugyan dehogy csapnak, ez a bk, átrugdosnak a vizsgákon ha kell - rázom a fejemet. A hangom is tökre lágy, meg vigasztaló. Tényleg nagyon próbálkozom. De hiába minden, miután kiböki, hogy nem is akar gyógyító lenni újra a fiúra kerül a szó és ha lehet, talán még durvábban rákezd mint előtte.
- Hé, Marina, hé - odalépek hozzá, ép kezemmel ami ugyan már kicsit véres, bocsi épp elvérzem csak, benyúlok álla alá és felemelem, hogy tekintetét rám szegezhessem.
- Figyelj ide, semmi baj, megcsináljuk együtt oké. Most szépen megcsináljuk együtt a varázslatot, okés? Képes vagy rá, tudom, hogy meg tudod csinálni. Okés? Ketten. Itt van nálad a pálcád? - tekintetemmel végig megpróbálom rabul ejteni az övéit, hogy ne zuhanjon vissza a zokogásba. Gyerünk Marina, képes vagy összeszedni magad, hiszek benned. Ezt tükrözik kékjeim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Sikerül magamra vonni a figyelmét. Ez jó, ez kurva jó. Most már csak nem szabad hagynom, hogy újra visszamerüljön a zokogásba.
Úgy tűnik az is sikerült, hogy megértessem vele, el kell látnia a sebet. Akkor is, ha nem tudja, meg kell tennie. Lassan előveszi a pálcáját. Igen, ez volt a másik félelmem, hogy ez a kis zakkantka nem hozta el, de itt van. Kurva jó.
- Igen, igen, pontosan, látod, nagyon ügyes vagy - bólogatok, bár fingom sincs róla tényleg azt kell-e tenni.
- Szóval azt kell mondanod Hippo... - hirtelen megbillenek a semmiből. Rögtön megkapaszkodok az egyik polcban, ami hangos csörömpöléssel felel rám. Úgy érzem magam mint aki hajón imbolyog. Lenézek a kezemre.  A rongy totálisan átázott. Apró káromkodást mormolok el de segítséggel vagy segítség nélkül muszáj leülnöm a földre és a fejemet hátra vetni. Nem vágom melyik ütött be, vagy a tündérpor elég nagy dózisba vagy a vérveszteség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Elnyom az álom. Nyugodt és puha sötétség vesz körül. Nem rettent meg, nem izgat fel. Olyan csendesen és melegen ölel, ahogy ritkán. Nem azt mondom, hogy nem alszom jól mostanában, piszok jól alszom akár a saját akár más ágyában, mégis ez a fél óra alvás valahogy egészen felemelő volt.

Lassan kinyílnak pilláim. A fájdalom valahogy az első észlelt lélegzetvétellel nyilall belém. Elfintorodva mozgatom meg végtagjaimat. Mindenem elgémberedett. Mégis melyik hülye volt az, aki itt hagyott aludni ennek a kemény szarnak döntve?
A halk dudorászás szinte azonnal megüti fülemet feleletképpen. Felpillantok. Először szemöldökömet vonom fel, konstatálva, hogy utolsó emlékeim szerint itt kurvára nem így nézett ki semmi sem. Minden totál máshol volt. A káosz kis szigete most viszont egészen rendezett lett. Ennek a kis enteriőrnek a kellős közepén pedig ott volt Marina. Dudorászva, fején fejhallgatóval és nagyban mókolt valamit az egyik polcon.
Csendben figyelem őt. Ahogy rázza a fejét, tátog a zenére annyira édes. Akaratlanul is elmosolyodom. Senki ne értse félre, még mindig idegesítőnek tartom, de most valahogy így annyira el tudnám nézni egy jó ideig ahogy egyik tudomisénmit pakolja a másik mellé.
Olyan öt percig bámulhatom, mikor úgy döntök felállok végre. Tenyeremet a padlónak támasztva próbálok felállni, amikor éles nyilallást érzek a bőrömbe. Hangosan felnyögve esek vissza. Elfelejtettem a heget, meg azt a sok pici üvegszilánkot amit nem vettünk ki belőle.
- Oh baszki - az alvadt vértől ocsmány tenyeremen szinte csillog a gyér fényben a a pár szilánkocska. Ezeket kezdem kiszedegetni kelletlenül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Nem egészen tudom követni az eseményeket. Valahogy megnyugtató azt nézni, ahogy gondtalanul pakolgat. Teszi ide-oda a dolgokat, matat, olvasgat, táncikál. Olyan látványt nyújt, mint akinek az égvilágon semmi baja sincsen. Fingom sincs miért köt le ennyire  a látvány, talán a szervezetembe került drog az, amitől lementem totál chill üzemmódba, tökre megfeledkezve arról, hogy lényegében rohad a fél karom.
Azonban a fájdalom, ami a feltenyereléskor következik be azonnal visszaránt a valóságba. Nem is figyelek oda Marina hápogására, hanem helyette arra koncentrálok, hogy minden szart kiműtsek a tenyeremből. Koncentrálok, hogy a gyér fényben ne befele toljam őket, erre a lány még közelebb is jön, letérdel és millió egy kérdést tol az arcomba.
Vértől tiszta mutatóujjamat a lány ajkára nyomom, remélve, hogy ezzel belé fojtom a szót.
- Csend legyen, még a végén meghallja valaki. Le akarsz bukni? - pillantok rá, aztán nagyot sóhajtok.
- Mondtam már, hogy nem mehetek gyengélkedőre - ha úgy tűnik kussol leengedem a kezem és tovább szedegetem a kifelé z üvegszilánkokat.
- Különben sincs szükségem rá. Nem fogok elvérezni, innentől pedig már meg tudom oldani magam is - vonom meg a vállamat. Egy boszorkány nem döglik meg olyan könnyen, mint egy gyenge mugli.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

- Ki a tököm az a Madam Lükke? - ráncolom a homlokomat. A lány pedig csak szedegeti kifelé a szilánkokat. Néha elhúzom a számat, máskor fintorgok egy keveset. Pár szilánk csíp, ahogy kijön belőlem, jobban, mint amire számítok. Viszont soha nem rántom meg a kezemet, csak hagyom, csinálja, ahogy jól esik. Tekintetem a tenyerem helyett rá szegeződik. Látszik rajta, hogy koncentrál, még a nyelve is kinn van, amitől muszáj egy gúnyos vigyort megengednem magamnak. Tényleg fogalmam sincs, hogy mit érzek jelen pillanatban. Valahogy egyszerre akarok behúzni neki egyet, hogy tipli van nyomi és akarom megsimogatni a buksiját, mint egy cuki golden retrievernek.
- Viccelsz? Egy kibaszott hős van - rázom meg a fejemet - csak azt nem értem miért tetted. A gyógyítást igen, mert eléggé rád ordítottam, viszont ezt a többit.... Hogy itt maradtál, vigyáztál rám, kitakarítottad a szertárat, aztán a szilánkok... gondolom kérni akarsz valamit nem?Vagy zsarolni? Akkor jó hülye vagy, az, hogy majdnem elvéreztem nem jó zsarolási alapanyag... - mondjuk az már igen, hogy nem akartam vele ispotályba menni. Onnan már lehet fincsi kis pletykákat kiugrasztani a bokorból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

Csak van akit elrontanak a körülmények. Leengedem kezem és jobb szemöldökömet iszonyat magasra emelem. Ha nem folytatta volna, eléggé magamra venném. Kedvességet blokkoló körülmények? Úgy hívják józan ész. Aztán ahogy elmegy Brightmore irányába halványan elmosolyodom. Ez édes, a végére még el is kuncogom magamat.
- Áh úgy tűnik jobban meg kéne ismernem Brightmoret. Rokonlelkek lehetünk vagy ilyesmi, ha ő is ugyanebből űz versenyt - előre dőlök, hogy megpöcköljem az orrát. Mint egy kisgyereknek.
- Jók, jók, na kislány - már tápászkodnék fel, hogy eltakarodjak a gecibe, sőt fel is állok és már porolgatnám magam mikor eszembe jut.
- Oh basszameg - mordulok fel feltekintve a repedésektől tarkított plafonra.
- A pálcám...elgurult a pálcám... - anélkül csak fél boszorkány lennék, minden tudásom abban van, hogy védeném meg magam, ha nincs az a nyamvadt bot a kezembe.
- Marina, nem láttad a pálcám? - pillantok rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 2
______________________________________________________

A kis orrfelhúzása igazán édes. Mintha egy kis ötévessel tárgyalnék ki éppen egy általa nem kedvelt napközis óvóbácsit. A kis duzzógó kitoldása pont az i-re. Mély kuncogással konstatálom. Ezzel szinte könyörög, hogy ahelyett, hogy visszamenjek a szobámba lemosni a vért felkeressem Brightmoret-t egy ki tudja előbb felhúzni Marinát versenyre. Talán ha szerencsénk lesz még toporzékolni is fog mérgébe. Istenem de über édes volna akkor. Ettől csak mély szélesebbre húzódik a vigyor az ajkamon miközben kifelé készülök.
De a pálca. Az a rohadt pálca. Különben egyszerűen csak annyira számítok, hogy azt mondja nem. Esetleg megvonja a vállát, azonban helyette kapok egy doboznyi pálcát.
- Azta kurva - motyogom belebámulva a dobozba. Ez sok. Honnan az égből kerül ide ennyi? Értem, hogy még dugják egymást nem tűnik fel, na de utána? Az órákon mondjuk?
Ezért tuti sokat lehetne kapni a fekete piacon. Vagy szétboncolni őket és átcserégetni a magokat. Lehet tudnék csinálni egy retek erős pálcát...akárhogyan is itt rohadni semmiképpen se kéne hagyni.
- Kell az egész doboz! - jelentem ki. A szertárból elvinni pár ósdi pálcát nem bűn, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Mindet viszem. Kell. Nyilván tudom melyik az enyém, bár őszintén szólva azt kevésbé a kupacba van-e. De számít? Max visszajövök megkeresni ha nincs. Akárhogy is legyen ha enyém a doboz az már win.
- Nem. - fapofával felelek. Nem fogok nekiállni elmagyarázni a tervet, egyrészt mert érzem, hogy túl sok lenne a kérdés és félúton otthagynám a picsába, másrészt meg, mert nem kell tudnia ilyesmiről. Az, hogy én mivel és hol seftelek nem az ő dolga.
Azonban ez a válasz nem elég neki. Ki akar menni az udvarra.
- Ugyan nem vesztegetném tovább az idődet, lehet, hogy fél teljes órába is eltelik majd, vagy egy egészbe - megfogom oldalról a dobozt remélve, hogy átengedi. Nem akarom a lábánál fogva fellógatni a plafonra. Leginkább azért, mert, nincs hozzá pálcám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 1
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Marcsika|
SEGÍTSÉ' MÁ' GYÓGYÍTÓ VAGY BAMMEG!| 3
______________________________________________________

Marina túl gyenge ahhoz, hogy szembe szálljon velem. Érzem ahogy megenyhül a szorítása és már csak én tartom a dobozt. Átveszem tőle, ajkamra derűs mosoly siklik.
- Jókislány, köszöntem! - intek szabad kezemmel és elindulok kifelé, retkes kezem a kilincsre markol. Halkan kattintom el a zárat, hogy pici résnyire tudjam nyitni az ajtót. Csekkolom van-e valaki a folyosón. Senki. Remek.
Most kellene kilépni, hogy aztán meg se álljak a szobámig. A kezemben tartott pálcák igazi kincsecskék. Hozhatnak a konyhára, ha pedig mégse, hát hallhatom milyen egy pálca sikolya, ha ölik.
Mégis, hirtelen belém hasít valamiféle rossz érzés. Lelkiismeret furdalás, I guess. Tudom, hogy Marina most is engem néz, azokkal a nagy, megszeppent kiskutya szemeivel. Lehet megint sírni fog ha elmentem, vagy tán már most krokodilkönnyek kígyóznak le az arcán. Hogyan lehet valaki ennyire naiv és életképtelen? Mélyet sóhajtok.
- Akkor most jössz az udvarra kipróbálni ezt a sok szart, vagy mi van? - pillantok vissza. Fasznak kell ennyi redvás bot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Talán két hét is eltelt már azóta, hogy a múltkor Marina arcába kiabáltam mindent, függetlenül attól, hogy úgy gondoltam-e vagy sem. Tudtam, hogy túl messzire mentem. Semmi jogom hozzá, mit csinál ez a bolond és kivel. Sőt, kifejezetten nem is kellene, hogy érdekeljen, mert végül is a barátság nem olyan amiből csak egyet fogad maga mellé az ember. Sőt, abban se vagyok biztos, hogy Marina egyáltalán a barátom. Inkább csak egy nem túl szőrnyű ismerős.
Sokszor gondoltam arra, hogy bocsánatot kellene kérni. Aztán büszkeségből egyből, hogy faszság az egész. Utána jött William letartóztatása is és inkább csak elkerültem a lányt, amíg nem találtam ki mitévő legyek.
Végül ahogy itt baktatok a termet keresve ahol ez a díszpinty mókol valamit, kezemben egy tábla Toms márkájú csokival, megállapítom, hogy most már én is bolond vagyok. Talán csak Will pillanatnyi hiánya miatt teszem ezt, hogy ne essek el még egy embertől. Talán tőle függetlenül is itt lennék. De őszintén csak azzal nyugtatom magam, hogy kurvára be vagyok tépve és csak a por csináltatja ezt velem.
Az böngésztetett azon a nyomi neten egész délelőtt, az utaztatott városokon át ezért a nyomi és túlárazott szarért és az irányítja a lábamat most a teremajtó elé is ahol megállok. Az ajtó résnyire nyitva. Bekopogok mint egy nyomi, aztán bedugom a fejemet.
- Marina?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

A fejembe nagyjából már összeállítottam mit akarok mondani. Nem lesz mentegetőzés, se semmi hasonló, csak elismerem a hibámat és bocsánatot kérek tőle. Tiszta, fair és őszinte.
Belépek és bár konkrétan egyből a lovak közé akarok vágni, Marina mégis megelőz. Hihetetlen mennyire gyors a reakcióideje, ha beszélni kell.
- Elviselni? Én...őőő...hát...őőő - kicsit lesokkol a fogadtatás. Nem az, hogy nem mérges, de, de ez már irreális viselkedés nem? - Akkorát koppant a fejeden a könyv, hogy amnéziát kaptál vagy csak egy aranyhal szelleme megszállta a testedet? - érzem, hogy kicsit kezdek hisztis lenni amiért ennyire...ennyire nem haragszik. Mármint hát mit hozzá nem vágtam fizikailag és verbálisan is, erre vigyorog, mint a fogkrém reklámba a pincérnő aki modellnek hiszi magát.
- Legutóbb lekiabáltam a fejedet is a helyéről - az ajtóban állok nem jutok tovább akkora kizökkenés ez az egész. Csak állok ott a terembe és mutogatok mind a két kezemmel. Emellett a lány mellett a szélütés nem meglepő betegség úgy érzem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Újból azok a nagy bambi szemek és az értetlen visszakérdezés. Dühítő. Végül azért csak sikerül levágnia amit akar, viszont a ne vedd sértsenek, de után összeszűkül ám a szemem rendesen. Mi az, hogy sokszor haragszom rá. MI AZ HOGY SOKSZOR...mély levegő.
- Nem, nem így már nem jó, tessék hülye csoki - odatrappolok hozzá és levágom az asztalra elé. Nem vagyok mérges, nem én, csak nem értem miért hiszi, hogy folyton mérges vagyok meg kiabálok.
- Boccs meg ilyesmi - motyogom sértett hangon karba font kezekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Hát, nem tudtam. Ez az arcomra is ki van ülve, ahogy megdöbbenve nézem az örömködő lányt. Mármint számítok rá, hogy előttem, másdodperceken belül betolja boldogan. Viszont az ölelésbe megmerevedek, annyira hirtelen ér. Az illata rögtön megcsap, ami a samponja lehet talán. Olyan műbarack, édes és enyhén gyerekes. Nagyon illik Marinához. Beharapom ajkam, talán mozdulnom kéne, de mielőtt bármit is tehetnék ellép. Mélyet sóhajtva elmosolyodok. Kis hülye.
- Aha - ha nyújtja a táblát akkor én is letörök belőle egy kicsit, majd a számba teszem.
- Hah nem olyan szar-  ismerem be vigyorogva. Valahogy jobb kedvem lesz, ahogy látom pörögni és pofázni. És az a kurva macerás út is semmitnek tűnik visszatekintve.
- Ti-tok - hajolok előre elragozva a szót. Majd kiegyenesedva újra az elsőre nagy firkának tűnő lapra koppintok.
- De hagylak tanulni, csak ennyit akartam. Végre tanulsz, ilyet se látni tőled, jobb ha nem zavarlak sokáig még a végén elfelejted hogy kell - vigyorom csak szélesedik, miközben hátra dobom hajamat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Indulnék, hogy tényleg békébe hagyjam a nyomit amikor megragadja a csuklómat. Meglepetten nézek le ujjaira, aztán kicsit túl lassan rá.
- Pontosan ezért illik hozzád az utóbbi - jelentem ki. Mármint csak rá kell nézni, ez a lány maga egy Baby Shark szám.
- Azt hittem azért tanulsz okklumenciát, hogy kizárd az embereket a fejedből - lépek közelebb a tárgyhoz én is. Tudom mi ez, de azt nem, hogy milyen használni. Tanulmányaim az okklumenciát és legilimenciát illetően minimálisak.
- Hogy működik? - bökök rá állammal. Ez nem egy nem, vagyis félig igen. Kíváncsi természet vagyok, viszont Marina elméje az egyik olyan elvileg létező dolog, aminek alaposabb feltárását egyszerre szeretném is meg nem is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

Egy pillanatra látom, hogy lefagy. Gondolom meglepődött a kérdésen és elkezdett gondolkodni rajta. Hát mit ne mondjak elég érdekes ajánlat jön ki végül a szájacskáján.
- Komolyan? - széles vigyorral fordulok felé és lépek közel hozzá - Bármit? - mint már mondtam fentebb, nem tudja kiben kell megbízni és kiben nem. De nem áll módomban emiatt visszautasítani, úgyhogy megvonom a vállamat és kicsit hátra lépek.
- Jó, legyen ez. Akkor csináljuk - Merlin irgalmazz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Marcsika|
Legilimencia tanterem| 3/6 |
______________________________________________________

- Hehe, hát már késő visszaszívni - remekül szórakozom. De végül csak meglesz az üzlet, és a kérésre még alig kapok észbe, már elkapja a csuklóm és ott is vagyunk. Megtántorodva lépek a fehér márványpadlón pár lépést.
- Aztakurva - motyogom, fejemet tekerve. Ez a hilton vagy mi a szar? Merthogy épp ugyanolyan fancy. A sok világos márványfelület a sötét fával, faragott stukkók, csicsás csillárok valami nem tudom hány méteres belmagasságban és aztán az a retek meredek kőlépcső.
- És most előlép valami félig unikornis félig sellő komornyik? - sandítok rá, mert eddig ez túl letisztult Marinához. Legalább ha valami festék rá lenne öntve a padlóra vagy dán graffitik a falakon...de semmi hasonló.
- Mindig elfelejtem, hogy aranyvérű vagy - jegyzem meg.