KamillaRuházat- Ah – csak ennyi jön, mikor rájövök a tévedésemre. A Mátra nem a földrajzi hely jelen pillanatban, hanem egy csárda, mi több egy kocsma, ahol meg lehet szállni. Nem tudom, hogy a fiatalságomnak szól-e, hogy egy ilyen helyet ajánl, vagy annak, hogy tényleg jó hely, csak a „csárda” kifejezés miatt inkább elkerülik. Mindegy, a vér próbája a szívás, ahogy egy vámpír mondaná, meg fogjuk nézni magunknak. Ha pedig nem jön be, biztosan van másik hely is a közelben, de bízzunk a csinos útbaigazítónk szavában.
- Az lehet, csak én ritkán hibázok rá. Nem szoktam szimpi lenni az embereknek valamiért és elhajtanak – vonom meg a bal vállam. Mire Budapesten megtaláltam azt a sárga kocsit, vagy ötször küldtek el más irányba, ebből három nem a megfelelőbe, hanem a fenébe. Talán látszik rajtam, hogy külföldi vagyok, vagy nem tudom, itt egyből rátaláltam valakire. Az persze lehet, hogy ez egy jó nevű intézmény melletti vasútállomás, ahol például Kamillának sem az első ilyen esete vagyok. Sok diák jár ide külföldről is, akik mind útbaigazítást kérnek, itt talán nem annyira furcsa kérdés a „merre van a hogyishívják” és társai. A munkalehetőségek tárháza elég nagy ezek szerint, a barna is megerősíti a sejtésemet. Gondolom ez annak is köszönhető, hogy sok a diákmunkás és azok viszonylag gyakran cserélődnek. Na meg olvastam azt is, hogy elég dinamikusan fejlődik a falu, ami inkább már kisváros jellegű.
- Aurornak fogok tanulni, ahhoz nem hiszem, hogy van megfelelő munka, hacsak nem az eladóság, ahol az embereket lehet megfigyelni – igen, talán ez lehet. Ha van itt kviddicsbolt, oda is mehetnék, mert akkor legalább fogdoshatnék drága seprűket, amiket csak meccseken látni. még a végén hobbiból kviddicsezni kezdek, de semmi komoly. Á, a gurkókat csak látni szeretem, ha becsapódnak. Habár, ha terelő lennék… na, de most kamillázzunk Kamillára, a jövőn még van pár napom elgondolkodni. Hirtelen belelkesedve megkérem, hogy kísérjen el ide-oda, de láthatóan nincs ínyére annyira, amit nem róhatok fel neki. Hát ez van, végül is lehetek zsigerelő Zsiga is, vagy gasztronóm Gaszton, kinézetből nem lehet sokat megállapítani.
- Na, szuper. valahogy be kéne jutnom oda nézőnek, szerinted van rá lehetőség? Keressem fel az igazgatót, vagy írjak egy baglyot? – kérdezem, de nem neki szánom a kérdést, csak úgy a levegőbe, persze válaszolhat ő is. na, de nem akarom feltartani igazán, vár rám a Mátra, hogy egy kicsit kipakoljak, meg a nyakamba vegyem a városkát és új impulzusokkal telítődhessek.
- Köszi a segítséget Kamilla, örülök, hogy összefutottunk, remélem, még találkozunk – mosolyodok el, és felkapom a cuccaimat. A húzós bőrönd – ami tértágító bűbájjal van ellátva – kopogni kezd a földön, mert a kerekei megkoptak már. Ki kellene cserélni, különben hamarosan eltörnek. Jó érzéssekkel vágok bele az új kalandba, és igen az Aurorképzőre is nagyon kíváncsi vagyok már.