29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 22. 12:16 | Link

Tüszőfűi Lilith
Ruha | Dal

Túl sok, túl hangos ember van a kastélyban. Én meg értem, hogy mindenki elakarja mondani a barátjának/barátnőjének mi csinált Madagaszkáron, de mért kell ezt a tőle számítót negyedik embernek is hallania.
A fejemet ingatva sétálok az erdőben. Mennyivel másabb itt a természetben, csönd van. Emiatt is indultam el nem rég a faházba, az erdő közebén lévő házikóban biztos nem fog senki zavarni.
A fák között sétálva már is jobb a hangulatom, Madagaszkáron annyira megszoktam, hogy minden hol növény van és most egy kicsit hiányzik ez.
Néhány ágat félre hajtva meglátom a magasban a házat. Elégedett mosoly jelenik meg az arcomon, mivel nem voltam biztos benne, hogy jól emlékszem az útvonalra.
Pillanatok alatt fel szaladok a lépcsőn és miután egyszer körbe sétáltam a teraszon belépek a belépek a faházba. Ahogy számítottam rá nincs itt senki rajtam kívül. Odébb rakok néhány hálózsákot és babzsákfotelt, aztán kiveszem a talárom zsebéből az apró zongorám, aztán elhelyezem a felszabadított hely közepén. Elhátrálok, majd előveszem a pálcám és gyakorlott mozdulattal rá bökök a zongorára.
-Perfroméra la méra!
Amint, megnő a zongora oda sétálok hozzá kiveszek néhány kottát a zongora székből, átlapozom, aztán egy kellemes darabot kiválasztok, miután elraktam a többit elhelyezem a kottatartóra és elkezdek játszani.
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
Mestertanonc Eridon (H), Színjátszós, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. július 22. 12:36 | Link

Állai Szipenni

Sétáltam a kastélyban. Egy piros színű pólót viseltem, rajta egy épp tüzet okádni készülő sárkány volt. A nadrág egy kék színű térd felé érő fajta volt. Valahogy nem találtam a helyem. Hiányzott Madagaszkár. Hiányzott a nyugalom.
Itt az ember a saját gondolatát sem hallja meg.
Mintha a nyugalom fogalma eltűnt volna. Oké, mindenki elakarja mondani, hogy mi történt vele a barátjának, de azért nem kellene ennyire hangosan, hogy a hetedik határban is hallják. Mintha egy állatkertben vagy egy cirkuszban lennénk, nem egy iskolában.
Kimentem a kastélyból, majd az erdő szélén vettem észre egy dolgot. Ami miatt belefejeltem az előttem lévő fába. Nem volt rajtam cipő. Mezítláb voltam. Tiszta hülye vagyok. Inkább vissza fordulok egy szandálért.
Majd meggondoltam magam. A szandál várhat. Majd később felveszem. Tovább sétáltam. Mintha mi sem történt volna. És megláttam valamit. Egy hatalmas fát amin egy lépcső vezetett felfelé. Elkezdtem felsétálni, miközben hallgattam a kiszűrődő zongora szót. Gyönyörű volt. Mikor felértem a házhoz, csendben benyitottam. Leültem az egyik babzsákra és hallgattam. Figyeltem, füleltem. De csendben. Nem akartam megzavarni a zongorázó lányt. Úgy tűnik, nem vett észre. Elkezdtem dúdolni a dallamot. A következő pillanatban a lány abba hagyta. És megfordult. Szimpatikusnak tűnt elsőre.
Utoljára módosította:Tüszőfűi Lilith, 2015. július 22. 12:59
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 22. 13:33 | Link

Tüszőfűi Lilith

Fél perc sem kell és elnyel a zene. Boldogan mosolygok és az ujjaim szinte szálnak a billentyűkön. Hiányzott már ez, Madagaszkáron nem tudtam gyakorolni, mivel oda nem vittem magammal a zongorám. Hosszú kihagyás után ez az első alkalom, hogy végre újra játszhatok.
Valószínűleg emiatt nem hallom meg a lányt aki a dal vége felé lépbe a házba.
Csak az utolsó akkordnál észlelem a hátam mögül érkező dúdolást. Emiatt majd nem elrontom a dal végét. Kissé mérgesen fordulok a hang irányába.
Amint szembe kerülök az ismeretlen dúdolóval, meglepetten bámulok a a fiatal lányra, amint sikerül legyőznöm az első sokkot köszönök neki.
-Szia.
Végig mérem és ami elsőre felteltünk az a sárkányos póló, ami enyhe rokonszenvet kelt bennem. Ez kiegyenlíti beosonás miatti haragom, ezért végül úgy döntök, hogy nem küldöm el melegebb éghajlatra.
Fel állok és előveszek még néhány kottát amíg a lány válaszát várom. Pakolás közben, azért szóváteszem a lopakodása iránti ellenszenvem.
-Legközelebb köszönhetnél vagy kopoghatnál, mielőtt rátörsz valakire.
Azt már nem teszem, hozzá hogy ha nem lepődtem volna meg ennyire, akkor biztos elátkoztam volna...
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
Mestertanonc Eridon (H), Színjátszós, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. július 22. 13:46 | Link

Úgy tűnik, hogy megbántottam. Pedig nem akartam.
-Bocsánat, ha megijesztettelek, vagy megbántottalak. Gyönyörűen zongorázol. Én csak egy kicsit tudok gitározni. Nem akarsz zenésznek állni? Te jó ég, milyen neveletlen vagyok. A nevem Tüszőfűi Lilith. Most vagyok elsős. És te? Téged hogy hívnak? Hányadikos vagy? - Várom a válaszát miközben először egy bűntudat hullám fogott el, majd egy izgatottság felhő temetett be maga alá.
-Amúgy nyugodtan kitalálhatsz nekem bármilyen becenevet. Nem nagyon szeretem azt a nevet, hogy Lilith, de a dédinagymamámnak erről tilos tudnia! Tudod, nem akarom megsérteni - a lány eközben a kottáit pakolja.. Én meg vigyorogva beszélek. Ha izgatott vagyok, vagy frusztrált akkor ömlik belőlem a szó.
- Kérlek, zongorázz még! Tényleg nagyon szépen játszol, nem csak viccnek mondtam az előbb. Én meg majd csendben hallgatom, oké?- Remélem, eleget tesz a kérésemnek.
Utoljára módosította:Tüszőfűi Lilith, 2015. július 22. 13:47
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 22. 14:36 | Link

Tüszőfűi Lilith

A köszönésemre nem reagál, amikor leszidom elkezd beszélni. Én pedig már a harmadik mondatnál megbánom, hogy megszólaltam. A lányból csak úgy ömlenek a szavak.
Nem sokkal az után, hogy elkezdek pakolni. A lány elkezd kérdezősködni és kicsit csendben marad. Halkan felsóhajtok, közel álltam már hozzá, hogy rá szóljak. A feltett kérdésekre nem válaszolok azonnal, mivel kiélvezem, hogy éppen nem beszél.
-Állia Szipenni vagyok, ötödikes.
Amint befejezem a mondatott újra beszélni kezd. Elfintorodom, túl sokat beszél, főleg egy elsőshöz képest. Tapasztalatom szerint, ha egy friss diák egy nála nagyobbal találkozik, akkor szinte meg se mer szólalni, de ő csak mondja és mondja folyamatosan.
Befejezem a kották pakolását és leülök Lilithtel szembe. Körülbelül ezzel egy időben ő újra abba hagyja a beszédet és várja a válaszomat. Jegesen reagálok.
-Kösz, de nem.
Miután befejeztem ezt a rövidke mondatott, elkezd nyaggatni. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon, de egyenlőre még nem egyezem be az ajánlatába. Egy ilyen beszédes lányból nem nézem ki, hogy hosszú távon csendben tud maradni. Emellett pedig jobban szeretek egyedül gyakorolni.
Rá nézek a lány reménykedő arcára és ügy döntök, hogy egy szám erejéig maradhat.
-Egy dal és után hagysz gyakorolni, megegyeztünk?
Nem is tudom mért vagyok vele ilyen kedves. Talán a zongorázás miatti örömem miatt...
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
Mestertanonc Eridon (H), Színjátszós, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. július 22. 15:01 | Link

Miközben hallgattam, hogy mit mond, gondolkoztam. Ismerős volt ez a név. Állai. Ha jól tudom, akkor a dédinagymamámmal járt egy évfolyamba egy Szipenni. De lehet, hogy rosszul tudom. Ki tudja. Ezt csak nem fogom tőle megkérdezni.
- Oké! Akkor csak egy szám. Brühühü! Szívtelen! Pedig simán mehetnél versenyekre is! De akár kezdheted is! - Miután beleegyeztem, elkezdtem síni. Majd azt mondtam rá, hogy szívtelen. Végül megnyugodtam, és úgy tettem, mintha semmi sem történt volna.
Igen, azt hiszem ez az a hely amit Bagolykőn kerestem. Ahogy Pen újra végig mért, majd rám nézett mintha azt fontolgatná, hogy tényleg nem vagyok normális, megszólaltam.
- Amúgy a dédim a Rellonba járt. Még évekkel ezelőtt. Nagy baj, ha Pennek foglak hívni? Szólj nyugodtan, ha zavar valami, nem lesz semmi baj.
Miközben fecsegtem, leültem a földre, és felnéztem rá.
Utoljára módosította:Tüszőfűi Lilith, 2015. július 22. 16:36
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 22. 16:06 | Link

Tüszőfűi Lilith

Lilith nagyon-nagyon furcsa elsős... Értetlenül nézem a reakcióját és már majd nem rá szolok, hogy hagyja abba a hisztizést amikor, mintha misem történt volna ugyan olyan vidám lesz, mint néhány perccel ezelőtt.
Elgondolkozva nézem a lányt, vajon mitől vannak ilyen gyors hangulat változásai?
Nem is tudom mért, de lepillantok a lábára. Meglepetten állapítom meg, hogy nincs rajta szandál.
A hangulat változásai mellett ez apróság, de így belegondolva nyugodtan lehet egy diliházból szökött lány is aki diáknak adja ki magát előttem.
Magamban elmosolyodom, esélytelen, hogy az legyen, valószínűleg egy elkényeztettet kis kölyök. Csak én szeretném érdekesebbnek látni.
Vissza fordulok a zongora felé és majd nem elkezdek játszani, amikor újra megszólal. Én pedig döbbenetemben félreütöm az első három hangot.
Pen?! Egy ideig csak értetlenül néztem magam elé. Megszólalni se tudtam a döbbenettől.
Aztán, amint túl jutottam az első sokkon egy rövid, de cifra angol káromkodás után gyilkos tekintettel megfordultam.
-Vagy a Keresztnevemen szólíts vagy hozzám se szólj.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. július 22. 16:25
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
Mestertanonc Eridon (H), Színjátszós, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. július 22. 16:20 | Link

Állai
 
Meglepődtem. Az emberek többsége nem szokott ilyen tárgyilagos lenni.A lány eléggé megijesztett. De rögtön el is múlt az ijedtség.
 Ha azt gondolja rólam, hogy elkényeztetett vagyok, akkor az hülyeség. Évente nagyjából összesen ha találkozok egy hónapot a szüleimmel.  A dédim pedig mindig rám bízza a tyúkok és a kiskert ápolását, gondozását. Alig vannak barátaim. Jó, jó, ezek után érthető szerintem, hogy miért vagyok most épp ilyen. Barátkozni szeretnék, viszont nem tudom, hogy hogy kell. Ebben reménytelen esett vagyok.
-Bocsánat Állai. Sajnálom, ha zavar az a becenév, hogy Pen. Pedig tök jól hangzik! Amúgy nem járt véletlenül rokonod ide egy amolyan nyolcvan-hetven évvel ezelőtt? Amúgy eldöntöttem, hogy ha nagy leszek sárkányokkal fogok foglalkozni. És neked van valamilyen álmod?
Válaszul egy eléggé dühös pillantást kaptam.
Utoljára módosította:Tüszőfűi Lilith, 2015. július 22. 16:36
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 22. 18:58 | Link

Tüszőfűi Lilith

Jeges tekintettel figyelem a lányt.Nagyon idegesít, hogy itt van, nem azért gyakorolok itt, mert társaságot szeretnék, de egyenlőre még nem tudom eldönteni, hogy elküldjem-e a f*nébe vagy kinevessem. Úgy, hogy egyenlőre várok. Közben pedig bosszúsan dobolok a széken magam mellett.
Miután Lilith végre abba hagyja a beszédet bosszúsan kijavítom.
-Állia vagyok, szótagoljam neked?
A nevemet sokan mondják rosszul, mivel rajtam kívül egy Állia sincs a kastélyban sem Bagolyfalván. Ettől függetlenül engem nagyon zavar.
Arra, hogy szerinte jól hangzik a Pen becenév nem reagálok. Már magát a gondolat ott is felháborítónak találom. A rokonaim utáni kérdésre pedig nemet intek. Mikor az álmaim után érdeklődik válaszként elnevetem magam.
Még, hogy álmok..., nekem céljaim vannak és azokat el is fogom érni.
Vissza fordulok a zongorámhoz és amíg a lány reakcióját várom lejátszok néhány egyszerű, de kellemes dallamot.
Közben pedig azon gondolkozom, hogy elmenjek-e és keresek valahol más hol helyet ahol gyakorolhatok.
Hozzászólásai ebben a témában

Tüszőfűi Lilith
Mestertanonc Eridon (H), Színjátszós, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. július 22. 19:27 | Link

Állai

Felhúztam a térdemet miközben hallgattam a lányt. Nem tetszik neki ahogy viselkedem. Szerintem ez a baj. Miközben hallgattam, azon gondoltam, hogy milyen lehet neki. Gyönyörűen zongorázik, bár máshoz van szokva. Ezer százalékig biztos vagyok benne, hogy Rellonos. Akasszanak fel, ha nem. Reménykedem, hogy sose hagyja abba a zongorázást. A dallama elbűvölő. régi emlékeket idéz fel az ember. Mikor utoljára voltam a szüleimmel együtt otthon, akkor is ez szólt a rádióból.
 Észre sem veszem, és már csorog a könnyem is. A sokéves felgyülemlés, amikor elfojtottam magamban a túlzott sírást, szomorúságot, magányt, most jött ki. Kitűnő. Mégis, hogy fogom ezt kimagyarázni, hogy nem miatta sírok? Sehogy. Össze gubóztam, és engedtem, hogy sírjak. Nem érdekelt, hogy mit gondol. Miközben játszott tovább, egyszer sem szólalt meg. Volt egy olyan érzésem, hogy ezek után nem leszünk jóban, de nem érdekelt. A pillanatért kell élni, nem a jövőért.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék